Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-09 / 261. szám

1993. november 9., kedd MEGYEI KÖRKÉP KI A FELELŐS A TÖRTÉNTEKÉRT? Fakitermelés kárpótlási erdőben SOLTVADKERTEN NEM ISMERTEK LEHETETLENT Két nap, két éjjel tartott a földárverés • A földrendező bizottság előkészítő munkája az árverés előtt tíz nappal megkezdődhetett, ugyanis a Kiskőrösi Körzeti Földhivatal munkatársa, Stubner József rendelkezésére bocsátotta a szükséges térképeket. Mint arról tegnap röviden írtunk, rendkívüli árverés volt Soltvadker­­ten. Ugyanis a Kiskőrösi Körzeti Földhivatal értesítése szerint a no­vember 4-ére kitűzött árveréshez szükséges földmérési előkészítést kapacitás hiányában nem tudták vál­lalni. Ezt október 14-én jelezték is az érintetteknek. De tekintve, hogy a szóbanforgó hétszáz hektárnyi szőlő, szántó, legelő és kisebb erdőfoltok már előzetes egyeztetések során zömmel ideiglenes birtokban voltak, a városi földrendező bizottság el­nöke, dr. Utassy Béla igyekezett megoldást találni, hogy az árverések ne húzódjanak át a jövő évre. Stubner József földmérő mérnök saját számítógépes rendszerén — hat segítőtársával együtt — előkészítette az árverést. Szó szerint éjt nappallá téve dol­goztak. Ám Kiss József árverési biz­tos és munkatársai sem ismertek le­hetetlent. Valamennyiőjüknek kö­szönhetően november 4-én délelőtt 11 órakor megkezdődött a licit, ami péntek reggelig tartott. Az 5-ére hir­detett ismét 11-kor kezdődött, s szombaton hajnalra minden terület­nek lett gazdája. Mindez természetesen csak úgy valósulhatott meg jogszerűen, hogy a kárpótlási és a földhivatal is egyetér­tését, jóváhagyását adta. Egyébként az árverés mindkét napon fegyelme­zetten zajlott, általában 2-15 hektár területekre licitáltak. Az aranyko­rona-érték 500 forint volt. Dr. Utassy Béla végezetül elmondta, igaz, eddig még nem voltak a városban feszült­ségek, de még a József Attila Téesz földalapkijelölése nem történt meg. A földrendező bizottság elnöke még hozzátette, az árverést bonyolí­tók munkája remélhetőleg nem ma­rad anyagi elismerés nélkül. Pulai Sára Az elmúlt héten arról írtunk, hogy Lakiteleken kárpótlási területen faki­termelés történik. Az üggyel kapcso­latban kíváncsiak voltunk Dr. Göbö­­lös Antalnak, az Erdőfelügyelőség igazgatójának a véleményére is. — Igazagtó úr, miért adtak ki arra a területre fakitermelési engedélyt, ami kárpótlásra van kijelölve? — Fahasználati engedélyt addig nem adunk ki, míg a gazdálkodó hi­telesen nem nyilatkozik, hogy a kért terület nincs kijelölve kárpótlásra. A tényt egyébként mi tudjuk meg leg­később. A gazdálkodótól megkértük a nyilatkozatot, s az nemleges volt. Augusztus 18-án adtuk ki az enge­délyt, akkor még nem volt tudomá­sunk arról, hogy ez kárpótlásra van kijelölve. Á szóban forgó terület egy 3,5 hektáros nyárfás, amiből mintegy 600 köbméter használható fát vág­tunk ki. Az erdő többij^észét már ko­rábbi években kitermelték, sőt van olyan része, amit már fel is újítottak. A módosított földalap jóváhagyásá­nak az időpontja augusztus 19, de mi erről csak később szereztünk tudo­mást. Tehát a véghasználati engedély hamarabb megszületett, mint a kár­pótlási döntés. Amikor a munkatár­sam kint járt, az érdekeltek kérésére, azokkal együtt, akkor már csak 2-3 napos munka volt az erdőben, ezért nem állíttattam le a vágást. — A földrendező bizottság el­nöke szerint más területen is folyt fű­részelés. — Igen, egy 1,7 hektáros akácos­ban, de arról nincs tudomásunk, hogy ki van jelölve kárpótlásra. — Ön megakadályozhatta volna a további kitermelést? — Eljárásilag csak kétszer har­minc napra függeszthettem volna fel, de nem tettem meg. Minden ilyen esetben több ezer ember munkáját érinthetné, ha hasonló helyzetben nem így járnánk el. A körzetünkben több száz település van, csak négy helyen volt probléma, mindet meg­oldottuk, egyedül a lakiteleki végző­dött így. Ha a kárpótlásra kijelölt te­rületek listáját az engedélyek kiadá­sát megelőzően megkapjuk, az enge­délyeket nem adjuk ki. A föld feletti erdő állományértékét a törvény nem veszi figyelembe, csak az aranyko­rona értékét, ezért mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy mire licitál — mondta Göbölös Antal. Szentirmay PER AZ MHSZ-SZÉKHÁZÉRT NAPIREND ELŐTT KECSKEMÉTEN Heves vita a gokartpályáról Kitiltották az autósiskolát Kecskemét képviselő-testületének hároméves történetében példa nél­küli, jó félórás napirend előtti vitára került sor tegnap a gokartpályáról. Öveges László, a városrendezési és építészeti bizottság elnöke azt a tévhitet oszlatta el, hogy a képvise­lők valaha is döntöttek volna a go­kartpálya „eldózerolásáról”. Idő­rendben ismertette az eseményeket: a Zöldfa utcai vásártér eladásakor a közgyűlés úgy határozott, hogy a be­folyó 100 millió forint vételár egy ré­széből segítik kialakítani az új vásár­teret a gokartpálya mellett. 4 Y.ásárigfizgjő. íizonbanhiába.ki­lincselt. nem kapott pénzt. Ezért dön­tött úgy, hogy él a lehetőséggel, és a vásárigazgatóság által kigazdálko­dott pénzből megveszi a területet a Dutép felszámolójától. A közgyűlés ehhez hozzájárult, de még ekkor is csak azzal, hogy a pályát részben pi­aci célokra lehet majd használni, de nem volt szó bontásról. Varga László, a pálya környéké­nek egyéni képviselője azt kifogá­solta: az ő általa szervezett lakossági összejövetel után Merász József mi­ért hívott össze újabb fórumot? Va­lamint, miért a gabonaforgalmi válla­lat ebédlőjében, a Halasi úton, s mi­ért nem a Búzakalász utcához köze­lebbi Agro-Mix Szövetkezetben? Válaszában a polgármester kifejtette: a korábbi fórum helyét az Agro-Mixnél bontják, mivel koreai instant tésztaüzem épül ott. A 900 til­takozó aláírást a piac ellen azért nem terjesztette elő tegnap, mert körvona­lazódott egy kompromisszumos megoldás, Amit szerdán kíván megvi­tatni az érintett polgárokkal. Dómján Gergely képviselő ugyan nem kapott szót, de igencsak emelt hangnemben rohant ki a szerinte ki­használatlan pálya ellen. Úgy véle­kedett: Kecskemét polgárainak nagy része foglalkozik mezőgazdasággal, a parasztságnak pedig létérdeke a piac. (A szerdai lakossági fórumról lapunkban beszámolunk.) Mennyi lesz a minimálbér? Jövőre január elsejétől 10 ezer fo­rintos minimálbért tart elfogadható­nak az Erdekegyeztő Tanács Bér- és Munkaügyi Bizottságának munkaa­dói, kamarai szakértői testületé. Er­ről a hétfői tanácskozáson döntöttek. Nem tartják indokoltnak viszont, hogy az év során még további mini­málbér-emelésekre kerüljön sor, il­letve bevezessék a - munkavállalók által indítványozott módon - a kezdő szakmunkásoknál a 12.500, diplo­másoknál a 15 ezer forintos mini­málbért. A szakértők állást foglaltak a jövőre országosan ajánlható bér­emelési keretszámokról. A béreme­lési minimum meghatározásával nem értettek egyet, de ha a munkavállalói oldal ehhez mindenképpen ragasz­kodik, 10 százaléknál magasabb mi­nimális béremelési mértékről nem hajlandók tárgyalni. Az országosan ajánlható béremelési átlagnál a 15-20 százalék közötti mértéket tartják tár­gyalási alapnak. Egyre jobban elmérgesedett, végül jogi útra terelődött az egykori MHSZ-székház tulajdonjoga körüli vita Félegyházán. Ennek egyik szen­vedő alanya a Kiskun Autósiskola Kft., akiket kizártak az épületből. — Már bíróság előtt van az ügy: a technikai és tömegsportok városi szervezete perli a megyét - mondja Bári István, az autósiskola ügyveze­tője. Mindketten a félegyházi szék­ház tulajdonjogára tartanak igényt. Közben a városi vezetőség teljesen jogtalanul kikapcsolta a telefonun­kat, majd a tantermeink ajtaján kicse­rélve a zárakat - kitiltottak a házból. Azóta bérelt tantermekben tartjuk a foglalkozásokat, mert a lőtéren felkí­nált helyiségek erre alkalmatlanok. A vizsgákat pedig szüneteltetjük, ugyanis a közlekedési felügyelettől csak a székházban végrehajtott vizs­gákra kaptunk engedélyt. Szeretném, ha a józan ész és a jog mielőbb felül­kerekedne, hiszen ez arhelyzet a vá­ros lakóinak fog kárt okozni. A jogo­sítványért folyamodók többségét ugyanis mi képezzük Félegyházán, ha pedig nem sikerül valami kultúrált megoldást találni, úgy a szolgáltatá­saink akadozni fognak.- Állítólag önöknek tetemes tarto­zásaik vannak. Milyen formában kí­vánják ezt rendezni?- Nincs tartozásunk. Az elmúlt két és fél évben több mint 600 ezer forin­tot kapott üzemeltetési díjként tőlünk a városi és a megyei szervezet. A va­gyonkezelőnek a lőtér használatáért járó évi 100 ezer forintot is mi fizet­tük. Ezzel pedig szponzoráltuk a lö­vészklub működését. Most pedig akár mosolyoghatunk is önmagunkon. Hiszen a tulajdonos­sal kötöttünk egy érvényes üzemelte­tési szerződést, de egy hölgy kicse­rélte a zárakat és nem enged be az épületbe. Bár szerintünk ez birtokhá­borítás, mégsem akarunk minden áron érvényt szerezni jogainknak. A párbeszédre törekszünk. Napokon belül meg kell oldódnia ennek a helyzetnek. Ha nem, akkor felmond­juk a szerződést, s nyugodtan vesze­kedhetnek a bérlők és a bérleti díj nélküli házon... - galambos ----------------------------1 ...................>»............... * .... * 1MTT ITT FT AZ ÚJ 8. Mit kell tudni a lakbérekről? A hatályos jogszabályok szerint a lakbérekre a következő előírások érvényesek: Összkomfortos lakás esetében a lakbér négyzetméterenként 22 fo­rint. Összkomfortosnak minősül az a lakás, amelyben 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba, főzőhelyiség, fürdőhelyiség és vécé van, közművesített, meleg vízzel ellátott és központi fűtésű. Komfortos lakás esetében a lak­bér négyzetméterenként 15 forint. Komfortos az a lakás, melynek 12 négyzetmétert meghaladó alapterü­letű ^ lakószobája, főzőhelyisége, fürdőhelyisége és vécéje van, köz­művesített, melegvíz-szolgáltatás­sal ellátott és egyedi fűtésű. A félkomfortos lakás bére négy­zetméterenként 7,50 forint. Az a lakás minősül félkomfortosnak, amely a komfortos lakás követel­ményeinek nem felel meg, de leg­alább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhe­lyiséggel, fürdőhelyiséggel, vécé­vel ellátott, közművesített, víz, vil­lany van és egyedi fűtésű. Ä komfort nélküli lakások bére négyzetméterenként 4,50 forint. Komfort nélküli az a lakás, amely nem felel meg a félkomfortos lakás követelményeinek, de legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterü­letű lakószobája, főzőhelyisége van, egyedi fűtésű, biztosított a vé­céhasználat joga és a vízvétel lehe­tősége. Az 1993. július 1. után bérbea­dott szükséglakások havi lakbére 2,40 forint. A lakbér mértékét ér­téknövelő és csökkentő tényezők is befolyásolhatták. Például kiemelt övezetben legfeljebb 50 százalék­kal növelhető a lakbér, az ipari és egyéb kedvezőtlen területeken fekvő lakásoké viszont 25 száza­lékkal csökkenthető. Az új jogszabály 1994. június 30-ig lakbérstopot ír elő, ugyanak­kor felhatalmazza az önkormányza­tokat, hogy 1994. júniusa után a lakbér mértékét a lakás alapvető jel­lemzői — komfortfokozata, alapte­rülete, minősége, a lakóépületen be­lüli fekvése szerint és a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatások — figyelembevéte­lével határozza meg. Á lakbér mér­tékét és a lakbérhez nyújtható szo­ciális támogatást, illetve annak fel­tételeit az önkormányzatoknak ren­deletben kell majd rögzíteniük. A támogatást szabályozó rendeletnek figyelembe kell vennie a bérlő va­gyonijövedelmi, szociális és egyéb körülményeit. Egy példa. A lakótelepi össz­komfortos 60 négyzetméteres, 1+2 félszobás lakás bérét az önkor­mányzat mondjuk közepes árszín­vonalon, négyzetméterenként 50 forintban állapítja meg. A lakásban két felnőtt és két kiskorú gyermek él, a szülők átlagjövedelműek. Helyzetükre való tekintettel a bérbe adó úgy dönt, hogy az átlag lakbért fizessék. Előfordulhat, hogy az egyik szülő munkanélkülivé válik vagy tartósan megbetegszik, netán rokkant lesz. Ekkor az önkormány­zatnál lakbértámogatásra tarthat igényt a család. Ilyen esetben tehát nem változik meg a lakás bére, de a családnak kevesebbet kell fizetnie. A lakbértámogatás lehet pénz­­beni juttatás vagy határozott, illetve határozatlan időre adott enged­mény. Ha a bérlők elköltöznek a la­kásból, az új lakóval kötött szerző­désben — hacsak szociális körül­ményei azt nem indokolják—ismét az eredeti önkormányzati rendelet­ben előírt lakbért kell megállapí­tani. (Holnap: Mi történik a bérlőkkel, ha elválnak?) Versmondók a pódiumon November 13-án délelőtt 9 órakor kezdődik az immár nyolcadik me­gyei vers-és prózamondó verseny Kecskeméten, a Kisfaludy utcai szakszervezeti székházban. A ver­senyzők ebben az évben Babits Mi­hály költészetéből és prózájából vá­laszthatták ki azt a művet, amellyel a közönség elé lépnek, ebben az esz­tendőben emlékezünk ugyanis a költő születésének 110. évforduló­jára. A verseny november 13-án az elődöntőkkel kezdődik, majd 13 óra 30 perckor kerül sor a döntőre. • Egyelőre a Szakmaközi Művelődési Házban tartják a foglalkozásokat. fr ÖTSZÖRÖS SEBESSÉGGEL ÉRKEZETT AZ ÁTJÁRÓHOZ A VONAT Bíróság előtt a pörbölyi tragédia okozói Szekszárdon hétfőn megkezdte a pörbölyi tömegszerencsétlenség ügyének tárgyalását a Tolna Megyei Bíróság dr. Vass Gábor tanácsa. Zö­­rényi Gyula mozdonyvezetőt, alsó­nyéki lakost, és Appel Zsolt báta­­széki lakost aki vontatási kísérőként teljesített szolgálatot, az ügyész a vasúti közlekedésben halálos tömeg­szerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetéssel vádolja. A súlyos baleset február 12-én Pörböly köze­lében, a Nyéki pusztára vezető vasúti átjáróban a személyvonat teljes se­bességgel belerohant a pörbölyi isko­lásgyermekeket szállító autóbuszba. A katasztrófának áldozatul esett ti­zenegy gyermek és Szellenheim Já­nos gépkocsivezető. A vádirat szerint a baleset azért következett be, mert Szellenheim Já­nos megszegte a közúti közlekedési szabályokat, vagyis az átjárónál nem állt meg, annak ellenére, hogy a fény­jelzős berendezés nem működött. A vádirat szerint a baleset okai közé tartozik az a gondatlan magatartás, szabályzatszegés, amit a vonat moz­donyvezetője és __ vontatási kísérője követett el. A MÁV-mozdonyvezető a szolgálati szabályainak megfele­lően az indulási helyen, a kiskunha­lasi állomáson írásos utasítást kapott arra, hogy a Nyéki pusztai átjáróhoz a látási viszonyoknak megfelelően, de legfeljebb 15 kilométeres sebes­séggel érkezhet a szerelvény. A gá­zoló mozdony sebességmérője 78 ki­lométeres sebességet mutatott; 4 von­tatási kísérő nem figyeloieztette a sebességkorlátozás betartására a mozdonyvezetőt, noha ez kötelessé­gei közé tartozik, ugyanúgy, mint az, hogy a mozdonyvezető mellett ülve figyelje a pályát. j? A tárgyalás első napján a vádlot­takat hallgatta ki a bíróság. Zörényi Gyula mozdonyvezetői abban érzi magát bűnösnek, hog^ Appel Zsolt vonatkísérőnek, aki Baján vette át a szolgálatot a Kiskunhalasról indult kollégától, nem nyújtotfíkát az írásos rendelkezést, noha ez e/őírás. A vád­lott elmondta a bíróság'elQtt, mi a te­endő: az írásos rendelkezés átvétele­kor a vonatkísérő felolvassa az utasí­tást és ezt, vagy legalábbis a lényegét a mozdonyvezető még ,el is ismétli. Mindebből semmi nem történt meg a bajai állomáson, így indultak el Pör­böly felé, igaz, hogy jó tízperces ké­séssel, s pillanatok alatt történt meg a váltás, szinte kapkodva. A szokott sebességgel: Alsónyék felől érkezve oda, mintegy 60 kilométeres sebes­séggel haladt át mindkétszer, s azért nem gyorsabban, mert az a vasúti megálló közel van ehhez a helyhez, s még nem teljesen gyorsul föl a sze­relvény. Baja, illetve Pörböly irá­nyából érkezve viszont mind a két­szer nyolcvanas tempóban haladt az átjárói szakaszon is, tehát egyáltalán nem vette figyelembe a működéskép­telen jelzőberendezéssel kapcsolatos utasítást. Mint mondta, úgy értelmezte az utasítást, hogy ha a látási viszonyok jók, nem szükséges a vonat lelassí­tása, hiszen nagyon jól belátható ez az egyenes pályaszakasz, s a mellette húzódó utat is tökéletesen lehet látni. Azon a reggelen is csak a Duna és Pörböly közötti részen voltak ködfol­tok, a falu után viszont már 400-500 méterre el lehetett látni. A tragédia előtti pillanatokban arra lett figyel­mes, hogy a vasúti pályához közeli úton egy autóbusz balra kanyarodást jelez, az átjáróhoz közeledve, leadott figyelmeztető kürtjelzést, immár a másodikat. Amikor a mozdony előtt megjelent az autóbusz, behúzta a gyorsféket, majd hátrafelé menekült a vezetőfülkéből. A kísérő, Appel Zsolt, mint ké­sőbb elmondta, reflexszerűen követte a vezetőt. Szerinte olyan rövid idő telt el az autóbusz bekanyarodási szándékának észlelése és az ütközés előtti pillanat között, hogy mást nem lehetett tenni. Igazgató a Margarétában A kecskeméti Margaréta Otthon jelenlegi megbízott igazgatóját, Har­sányiné dr. Vörös Lídiát nevezte ki a tegnapi képviselő-testületi ülésen a kecskeméti közgyűlés az otthon igazgatójává. A megbízás visszame­nőlegesen, október 25-étől érvényes, ám határozatlan időre szól. Mint is­meretes, az igazgatói állásra már ko­rábban is írt ki pályázatot a testület, de akkor döntés nem született. A megismételt pályázatra nyújtotta be dr. Vörös Lídia — egyedüli pályázó­ként — munkáját, melynek alapján a testület az igazgatói teendők ellátá­sára alkalmasnak találta. Megújult a könyvtár Kevés olyan nagyközség van Bács-Kiskunban, ahol annyi aktív tagja lenne a helyi könyvtárnak, mint Hartán. Újszerű, hogy a németajkúak lakta településen nemcsak a magyar, de a német irodalom remekeit is ol­vashatják, eredetiben. A mozgalmas könyvtári élet miatt kicsinek bizo­nyult a volt könyvtár épülete, ezért az önkormányzat a volt pártházat újí­totta fel, azt rendezték be. Ezzel megszűnt a korábbi zsúfoltság, tágas olvasóterem várja a művelődni vá­gyókat. A könyvtárhoz tartozó ud­vart is rendbehozták, kerti bútorokat vásároltak, így jóidőben arra is lesz lehetőség, hogy a kikölcsönzött könyveket a szabadban olvassák. Áthelyezés és megbízatás A kecskeméti képviselő-testület tegnap döntött arról, hogy pályázatot hirdet a Platán Otthon igazgatói állá­sára, mivel a jelenlegi vezetőt, Ra­­dich Öllé Brunónét — sikeres pályá­zata alapján — kinevezte a fővárosi önkormányzat a visegrádi szociális otthon igazgatójává december elsejé­től. A testület hozzájárult Radichné áthelyezéséhez, s a Platán Otthon igazgatói feladataival megbízta de­cember elsejétől — helyettesi mun­kakörben — Szilvási Lászlót. A megbízás addig érvényes, amíg a kö­zeljövőben kihirdetendő pályázat alapján az állást be nem töltik. A közoktatásért Rendezvénysorozatokkal köszön­tik országszerte a közoktatásban dol­gozók november 22-ét. A Pedagógu­sok Szakszervezete a magyar közok­tatás helyzetének, gondjainak bemu­tatására, valós társadalmi megítélé­sének elősegítésére, s a remélt közös cselekvés kimunkálása végett ugyanis két évvel ezelőtt kezdemé­nyezte, hogy e nap legyen a magyar közoktatás napja. KÖZÉLETI HÍREK • Az SZDSZ szociálpolitikai programjáról tart előadást holnap 18 órától a Félegyházi Liberális Klub vendégeként Sarkadiné dr. Lukovics Éva országgyűlési képviselő, a kis­kunfélegyházi városházán. • Képviselői fogadóórát tart Nagy Tamás titkára útján ma 9-10 óra között a kerekegyházi-, 11 -én 9- től 10-ig a szabadszállási-, 12-én 9-10 óra között, a kunszentmiklósi polgármesteri hivatalban. Az országgyűlési honatya szombaton részt vesz a lajosmizsei városavatón. • A POFOSZ Bács-Kiskun me­gyei vezetősége szerdán 10 órakor rendezi negyedéves ülését Kecske­méten, a Bánk bán u. 9. szám alatt. Torgyán Kiskunfélegyházán! A Független Kisgazdapárt november 14-én /vasárnap/, 16 órakor,a kiskunfélegyházi városi sportcsarnokban nagygyűlést tart. Beszédet mond; dr. Torgyán József országos elnök. Mindenkit szeretettel vár a Független Kisgazdapárt. /Fizetett politikai hirdetés/ (16018)

Next

/
Thumbnails
Contents