Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-09 / 261. szám
PETŐFI NÉPE 1993. november 9., kedd Katasztrofális a légszennyezés KÉRDŐJELEK Jön Clinton? A Fehér Házban nemcsak egyetlen hivatalnok, hanem egy egész stáb felelős az amerikai elnök külföldi útjainak időzítéséért, s azok előkészítéséért. Hónapokra előre rögzítik, mikor, hova látogat Bili Clinton - ha nem jön közbe semmi. Például most is pontosan tudni lehet, hogy jövő január közepén Brüsszel vendége lesz (itt a NATO soros csúcsértekezletén vesz részt), majd az orosz fővárosba látogat, hogy Borisz Jelcin elnökkel tárgyaljon. Felröppent azonban ahnak a híre is, hogy - bár korábban erről nem esett szó - az elnök közbeiktat még egy megállót, s találkozni szándékozik a visegrádi országok vezetőivel. Ilyen fontos Washingtonnak, hogy első kézből tájékoztassa a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák partnereket a Brüsszelben elhangzottakról? Vagy a dolognak inkább szimbolikus jelentősége van? Tény, hogy egy ilyen kitérő közbeiktatása túlmutatna a puszta diplomáciai udvariasságon, s a maga módján jelezné ennek az országcsoportnak a sajátos helyzetét a kontinens biztonságának, közeljövőjének alakításában, ennél fogva pedig az amerikai diplomácia értékrendjében. Végül csakugyan Prága lesz a helyszín? Államfők vagy miniszterelnökök lesznek a meghívottak? A januári találkozót láthatólag rengeteg kérdője! övezi, de ezúttal éppen a titokzatosság teszi még érdekesebbé a Fehér Háznak a Magyarországot is magába foglaló térséghez való viszonyát. Ennek jóirányú alakítása pedig csak erősíthetné Közép-Európa általunk remélt elismertségét Nyugat és Kelet felé egyaránt. Sz.G. Magyar-osztrák párbeszéd-fórum Alois Mock osztrák külügyminiszter megnyitó beszédével hétfőn kétnapos osztrák-magyar párbeszéd-fórum kezdődött Bécsben. Alois Mock bevezető szavaiban a fórum jellegének megfelelően érintette mindkét ország legfontosabb problémáit. Ausztriáról szólva a semlegességről beszélt, arról, hogy az nem öncél, hanem eszköz. Magyarországra utalva Mock érdekesnek nevezte, hogy a pártok közötti politikai konfliktusokat sokkal veszélyesebbnek és rendkívülibbnek tartják, mint például az ő országában, ahol az megszokott jelenség. Az ország környezeti állapotát a magyar gazdaság általános helyzetétől nem lehet elvonatkoztatni. Az elmúlt három évben az ipari termelés nagyarányú visszafejlesztésével csökken azonban a környezeti terhelés. Az elmúlt 40 év felelőtlen iparpolitikájának, nem eléggé hatékony környezetvédelmi tevékenységének eredményeként itt maradtak a hulladékhegyek. Többek között tonnaszámra keletkeztek veszélyes hulladékok, amelyeket ártalmatlanítani kell, s biztonságos kezelésük szinte heroikus munkát és forintmilliárdokat igényel - mondta hétfőn Aggteleken, a VIII. Országos Környezetvédelmi Szeminárium megnyitóján Simon Márton Péter, a szaktárca helyettes államtitkára. Az államtitkár-helyettes elmondta: Letartóztatták azt a török kamionvezetőt, aki néhány hete bejelentette a váci rendőrségen, hogy ellopták a rakománnyal teli pótkocsiját. Elmondása szerint Vác határában elromlott a szállítmány nyerges vontatója, s amíg a segítségül hívott szerelőkkel a vontatót elhuzatták javításra, az őrizetlenül hagyott pótkocsi - benne 10 millió forint értékű bőrdzsekivel - nyomtalanul eltűnt. A hihetőnek tűnő történetbe azonban hiba csúszott, ugyanis akadt egy szemtanú, aki látta a pótkocsit elkötő tetteseket, s közöttük felismerte ma-Lapunkban is hírt adtunk a nemzeti, a történelmi és a konzervatív kisgazdák hétvégi, egyesülést kimondó nagygyűléséről. Az egyesülés politikaformáló hatását természetesen igen különbözőn értékelik a más-más táborba szerveződött kisgazdák — ez jól érzékelhető alábbi összeállításunkból is. Szarka József (volt) megyei alelnöki — Részt vettem az egyesülést kimondó szombati nagygyűlésen, mégpedig a Bács-Kiskun megyéből érkezettek igen népes táborában: a sóit vadkertiek és a keceliek két autóbuszra sem fértek fel, jó néhányan személygépkocsival jöttek. De teli buszok indultak Kiskunhalasról, Jánoshalmáról és Bajáról is. Végül csaknem háromezren gyűltünk össze, pedig csak néhány nap állt a szervezők rendelkezésére. Ez önmagában is mutatja, hogy nem csupán felénk ábrándulnak ki napról-napra többen a mindent csak bírálni tudó, felelőtlenül ígérgető torgyáni politizálásból. Csupán erre építeni az új párt szervezésekor persze kevés volna. Mások hibáinál szívesen alapozunk a ma-Megkezdődött Magyarország általános környezeti állapotának felmérése, így végre egy év múlva világos kép alakul ki arról, meddig engedhető meg a környezet további terhelése és melyek a konkrét tennivalók. A környezet ipari szennyezése általában javult, nem mondható el ez a közúti közlekedés okozta légszenynyezésről, amely szinte katasztrofálisnak mondható. Ezért a feladatok középpontjában most a közúti környezetkárosítás mérséklése áll, azonban a legkisebb eredményhez is legalább 10 milliárd forintra van szükség. A készülő környezetvédelmi törvényről Simon Márton Péter elmondta: annak előkészítése az utolsó fázisához érkezett, és egy-két héten belül a kormány elé kerül. gát a „póruljárt” sofőrt. A nyomozás jelen állása szerint valószínűleg két török bűnbanda egymás elleni akciójáról van szó. Egyelőre a divatcikkrakománynak se híre, se hamva, ám feltételezések szerint az országon belül titkos raktárban tárolják az értékes árut. így várható, hogy hamarosan jó minőségű, olcsó bőrdzsekiket kínálnak majd számla nélkül a kereskedőknek. A bűntársaknak nem sok esélyük lesz az értékesítésre, mert a török rendőrség már megküldte a magyar kollégáknak a bőrdzseki-kollekcióról készült fotókat. gunk által végzett munkára — arra, hogy az erőszakos torgyánisták által kitaszított kisgazdák derakasan helytálltak a csöndes köznapokon. Nálunk, Soltvadkerten ők alkották a földrendező bizottság zömét, és döntő szerepük volt abban, hogy a kárpótlást igénylők mindegyike 500 forintos aranykoronaáron juthatott földhöz. A földhöz jutók számára már gazdakört is szerveztünk, és minden igyekezetünkkel kutatjuk a piacokat, ahol a vadkerti földművesek termékei értékesülhetnek. Adám Pál, a kisgazdák lajosmizsei elnöke: — A százat jóval meghaladó kisgazdalétszám egy időben számottevően csökkent, de később — mint jómagam is a nemzetiektől — visszatért a zömük és ma is ismét megközelíti a százat a tagdíjat fizető „torgyánisták” száma. A továbbra is ingadozókat — köztük a kisgazdaként induló polgármestert — éppen a napokban szólítottam föl, hogy írásban nyilatkozzanak a hovatartozásukról. Bárhogy döntenek is, ez nem változtat azon, hogy Lajosmizsén egységesek a kisgazdák. Energiánkat inkább Rosszul fizetik az adóhivatal dolgozóit? Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a működésképtelenség határán áll - hangsúlyozták az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Országos Szakszervezeti Tanácsa (ADOSZT) hétfőn tartott 4. közgyűlését követő sajtótájékoztatón. Mihalkó Péter, a szakszervezet titkára elmondta, a törvényi változások miatt a munka közel négyszeresére nőtt 1989 óta, miközben a létszám változatlan a hivatalnál. Ez azt eredményezi, hogy például a fővárosi igazgatóságnál két- és három műszakban dolgoznak. Ugyanakkor a közalkalmazotti törvény nem teszi lehetővé sem a túlórák kifizetését, sem a pihenőnapok biztosítását. Az APEH-állomány négy év alatt szinte kicserélődött, miután a költségvetésben biztosított összegek nem elegendőek a megfelelő bérfejlesztésre, a szakemberek megfizetésére. Politikamentes szakszervezet A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma nem indít képviselőjelölteket, de kész támogatni azokat, akik megállapodásos alapon kötelezettséget vállalnak arra, hogy megválasztásuk esetén felvállalják a SZÉF álláspontját, illetve annak képviseletét a Parlamentben. a külső szövetségesek keresése köti most le — együttműködünk például a vállalkozók pártjával. Kalmár József, az FKgP megyei szervezetének első alelnöke: — Éppen a napokban olvastam, hogy egy jónevű politológus szerint még mindig a több részre szakadt kisgazdáknak van a legnagyobb szavazó táboruk, és ha valami csuda folytán sikerülne nekik egységesen föllépni, akkor könnyedén lekörözhetnének mindenkit a következő választásokon. Nos, úgy gondolom, hogy egy ekkora szavazóbázis könnyedén bejuttathat akár két kisgazdapártot is a parlamentbe. A szombati egyesülés után ennek a lehetőségét már nem is merném kizárni. Az immár komolyan veendő vetélytárs föltűnése a Torgyán József vezette függetlenektől sokkal célratörőbb és sokkal pozitívabb kicsengésű politizálást követel meg. Több konkrét, társadalomszervezői sikert kell fölmutatnunk és főként alapos fölkészültségű hiteles képviselőjelölteket, ha nem akarunk alul maradni a mind szorosabbá váló versenyben. káposztás Bőrdzsekik titkos raktárban Eltérő vélemények a kisgazda egységről Antall József levele Göncz Árpádhoz • Szakmai és politikai viták kereszttüzében a Magyar Televízió. Mint ismeretes, Göncz Árpád november 1-jén levelet küldött a kormányfőnek. A Miniszterelnöki Sajtóiroda hétfőn a Magyar Távirati Iroda rendelkezésére bocsátotta a miniszterelnök szombati keltezésű válaszlevelét: Kézhez vettem november 1 -én kelt - egyidejűleg a sajtóban is közzétett - levelét, amelyben az 1990. évi LVII. törvény alapján felszólít a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnöki stb. kinevezésekre vonatkozó előterjesztések megtételére. A levél tartalma, illetve egyidejűleg történt nyilvánosságra hozatala alapján - úgy tűnik - elsősorban nem nekem szólt. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió ügyének hosszú távra szóló, tényleges megoldását - fegyelmi vizsgálatok közepette - aligha segíti elő Elnök Úr levele, különösen az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján. Különösen sajnálom, hogy az előzetes egyeztetés nélkül nyilvánosságra hozott levéllel ismét sor kerül egy ilyen elnöki-miniszterelnöki levélváltásra, levelezésre. Nem értek egyet levelének azon megállapításaival, ami szerint „a Magyar Rádió-és a Magyar Televízió alapfeladatainak ellátására képtelenné vált”. Hasonlóan nem tudom elfogadni, hogy a „közszolgálati tájékoztatási eszközök nem lesznek képesek” a kormány és az ellenzék álláspontjának közvetítésére, megfosztva a magyar választókat „a szabad véleménynyilvánítás lehetőségétől”, amivel „megsemmisül a következő szabad választás előfeltétele”. Elnök Úr, engedje meg, hogy utaljak szíves levele előtt adott két interjúmra (Hét, október 31., Heti Újság, november 4.), amelyeket több napilap is közölt, ezekben kifejtettem, hogy mi a jelenlegi jogi helyzet, mit tehet és mit nem tehet meg a kormány, meddig terjed a hatásköre és milyen munkajogi kérdések tartoznak a kinevezett vezetők hatáskörébe. Továbbá arra is utaltam, hogy a jelenlegi vizsgálatok tárgya kiemelkedően fontos kérdéskört, az elmúlt időszakban többször bemutatott felvételeket érint. (Nem kívánok visszatérni olyan sajnálatos sajtójelenségekre, amelyek hosszan sorolhatók lennének a múltból, például: „hordóügy” Hanákné-ügy stb.). Nem mulaszthatom el ugyanakkor annak megemlítését, hogy a média-törvényjavaslat parlamenti elvetésével milyen kárt okoztak az ellene szavazó ellenzéki pártok, noha a kormány és a kormánykoalíció a kompromisszumkészség maximumát nyújtotta. Hasonlóan csak sajnálhatom, hogy Elnök Úr a hivatkozott kinevezési törvény alapján tett személyi javaslataimat az Alkotmánybíróság egyértelmű döntései ellenére sorra elutasította. Nem kell hangsúlyoznom, hogy az ország előtt álló súlyos gazdasági, szociális és egyéb kérdések mellett milyen örömmel vettem volna, ha nem kell az elmúlt időszakban és a jövőben az úgynevezett médiaügyekkel foglalkoznom. Egyben szeretném biztosítani arról, hogy a sajtószabadság éppen úgy szívügyem, mint Elnök Úrnak. Elég, ha valaki megtekinti a kormányzásunk alatt megjelent sajtótermékeket, a közszolgálati tájékoztatás adásait, azok jelentős részének a kormányzat működését élésen bíráló, igaz vagy igaztalan megállapításait. Ha a sajtószabadságot ténylegesen érintő, korlátozó lépésekre kerülne sor, elsőként magam lépnék fel ellene. De a sajtószabadság védelme azt is jelenti, hogy ne érvényesülhessen egyes politikai körök, újságírói klikkek belső terrorja, amivel hátrányos helyzetbe hozzák, élesen támadják azokat, akiknek eltérő az álláspontja. Ugyanakkor nem jogos sajtószabadságért kiáltani ott, ahol épp a hiteles tájékoztatáson feltételezetten csorbát ejtő ellen lép fel az, akinek az hivatali kötelessége. Kérem Elnök Urat, hogy amenynyiben a sajtószabadság tényleges megsértéséről kap tájékoztatást, hozza tudomásomra, mindent megteszek az ilyen jelenségekkel vagy törvénysértésekkel szemben. A fentiekben leírtak figyelembevételével alapos tájékoztatást fogok kérni a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban kialakult helyzetről, megvizsgáltatom a kormányzati jogkörön belül szükséges lépéseket, ami nélkülözhetetlen végleges állásfoglalásom megtételéhez. Őszintén örülök annak, hogy Elnök Úr a levelében tett felszólításával — a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, egyetértésben a kormányzati állásponttal - elismeri, hogy a Magyar Televízió és a Magyar Rádió elnöki tisztsége a volt elnökök lemondása következtében jelenleg betöltetlen. Az elmúlt három esztendő tapasztalatai és a jelenlegi helyzet nem teszik lehetővé a gyors intézkedéseket, így nem élhettem az Elnök Úr által felajánlott dél-koreai érintkezés lehetőségével. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Orosz választási esélylatolgatás Az o’roszországi választásokon részt vevő pártok és tömörülések jelentős része a legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint nem kapná meg a szavazatok öt százalékát, ami a parlamentbe való bejutáshoz szükséges. Ez derült ki a tekintélyes orosz politikai magazinműsor, az Itogi vasárnap késő este ismertetett közvélemémykutatásából. A reformer erők összesen 28 százalékra számíthatnak. A Jegor Gajdar miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett, elnöki pártnak is nevezett Oroszországi Választás 14 százalékot kapna. Grigorij Javlinszkij tömbje 9 százalékra esélyes, az Anatolij Szobcsak féle reformertömörülés pedig csak két százalékot kapna, csakúgy mint a választási harcból időközben már kiesett Konsztantyin Borovoj féle reformerek, akik nem tudták összegyűjteni a szombati határidőre a 100 ezer támogató aláírást. Az ellenzék és a centrista pártok egyaránt kilenc-kilenc százalékra számíthatnak, de összefogás hiányában egyiküknek sincs önmagában esélye bejutni a törvényhozásba. A megkérdezett szavazópolgárok jelentős része, mintegy 19 százaléka közölte, hogy el sem megy szavazni, a többiek pedig még nem tudják, hogy kire szavazzanak. Újabb szankciók Líbia ellen? A brit kormány vasárnap elutasította a lockerbie-i merénylettel gyanúsított líbiaiaknak azt az ajánlatát, hogy készek bíróság elé állni Svájcban. A BBC-nek nyilatkozva egy szóvivő kijelentette, hogy a brit kormány továbbra is csak amerikai vagy skóciai pert tart elfogadhatónak. Brit sajtóértesülések szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsában készen állnak arra. hogy hétfőn új szankciót fogadjanak el Líbia ellen, miután amerikai rábeszélésre Oroszország feladta ellenvetéseit. Lázadókat végeztek ki Zugdidiben A Grúzia nyugati részében fekvő Zugdidiben a grúz kormányhadsereg katonái vasárnap kivégeztek 9 lázadót, Zviad Gamszahurdia, elűzött grúz elnök híveit. Az Interfax független hírügynökség idézte a grúz belügyminisztérium közleményét, amelyben a kivégzetteket martalócoknak minősítették. A kilenc személyt elfogásuk helyszínén lőtték agyon. Zugdidi szombaton került a kormányerők kezére, szinte ellenállás nélkül. A város a lázadók utolsó fellegvára volt. Értesülések szerint Gamszahurdia és mintegy ezer híve jelenleg az abháziai Gáli környékén bujkál. Afgán tábornokok kértek menedékjogot Politikai menedékjogot kért hétfőn a tádzsik hatóságoktól 38 afgán katona, köztük 4 tábornok. Afganisztánból szombaton jutottak át a volt szovjet köztársaságba, hogy ott megad ják magukat az orosz határőröknek - közölte hétfőn a tádzsik határőrség. Az AFP jelentése szerint a kérelem elbírálására a tádzsik külügyminisztérium és a határőrség képviselőiből hétfőn különbizottság alakult. A tádzsik határőrség szerint elképzelhető, hogy a bizottság a katonákat átadja a szomszédos Üzbegisztánnak. mivel üzbég nemzetiségűek. Vasárnap mintegy 70 afgán katona menekült Tádzsikisztánba, de azt, hogy ők is politikai menedékjogot kértek volna, a hatóságok nem jelezték. Akadályok a NATO-csatlakozás előtt Az új európai demokratikus államok előtt nincs közeli perspektíva a NATO-hoz való csatlakozást illetően - így értékelte a BTA bolgár hírügynökség annak a kétnapos nemzetközi tanácskozásnak az eredményeit, amelyet „a közép- és kelet-európai államok biztonságának jövendő architektúrája” témában tartottak Szófiában. A vasárnap végétért, zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a térség országainak képviselői között jelen volt Kodolányi Gyula címzetes államtitkár, a miniszterelnöki tanácsadó testület vezetője, valamint a Honvédelmi Minisztérium képviselője. A szimpózium résztvevői szerint nem a NATO-tagországok politikai akarata hiányzik a szervezet új tagokkal történő bővítéséhez, hanem egyelőre nincsenek meg a kellő feltételek A magyar múlt fájdalmas feldolgozása Az 56-os felkeléssel foglalkozó magyar szakemberek úgy vélik, hogy az igazságtételi törvény nyomán mindössze ötven ember ellen fognak vizsgálatot indítani - írta a hétfői Die Weltben Boris Kalnoky Budapestről. Először is az akkori felelősök közül sokan már nincsenek életben, továbbá nagyon nehéz bizonyítani, és olyan esetek is vannak, amelyek erkölcsi fejtörést okoznak Magyarországon - közölte a német újságíró, s ez utóbbiak közé sorolja a volt miniszterelnök, a későbbi ellenzéki, Hegedűs András esetét. Kalnoky úgy vélte, hogy a magyar múlt e fejezetének a feldolgozása senkit sem fog kielégíteni: fájdalmas lesz mind a bírák, mind a felelősségre vonandók számára. Nagy Imre lánya, Nagy Erzsébet reméli, hogy a felelősök megnevezésével morális terhet vesznek le annak a 800 ezer volt párttagnak a válláról, „akiknek semmi közük nem volt a bűntettekhez.” Szökésben az amerikai gyilkos anya Az egész országra kiterjedő rendőrségi körözést rendeltek el az Egyesült Államokban Theresa Knorr kézrekerítésére. A 47 éves aszszonyt a hatóságok azzal vádolják, hogy - közel egy évtizede - fia segítségével elevenen elégette egyik lányát, s egy másikat pedig halálra éheztetett. A szökésben lévő gyilkos anya után a kutatást azután kezdték meg, hogy a kaliforniai Aubum városkában az elmúlt héten sikerült azonosítani a gyereklányok holttestét. Az esetet vizsgáló rendőrtiszt megállapította: 1984-ben a 17 éves Suesant benzinnel locsolták le, s élő fáklyaként égették halálra. Knorr másik leányát pedig bezárták egy szekrénybe, ahol a szerencsétlen 1985-ben éhen halt. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. november 8-án) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 146,16 147,56 148,96 ausztrál dollár 65,86 66,48 67,10 belga frank (100) 273,42 275,75 278,08 dán korona 14,63 14,76 14,89 finn márka 17,15 17,35 17,55 francia frank 16,77 16,91 17,05 görög drachma (100) 40,69 41,11 41,53 holland forint 51,99 52,42 52,85 ír font 138,58 139,88 141,18 japán yen (100) 91,25 91,85 92,45 kanadai dollár 75,97 76,67 77,37 kuvaiti dinár 329,71 332,46 335,21 német márka 58,33 58,81 59,29 norvég korona 13,43 13,55 13,67 olasz líra (1000) 59,92 60,56 61,20 osztrák schilling (100) 829,47 836,27 843,07 portugál escudo (100) 56,64 57,19 57,74 spanyol peseta (100) 72,45 73,21 73,97 svájci frank 66,13 66,67 67,21 svéd korona 12,16 12,29 12,42 USA-dollár 98,56 99,34 100,12 ECU (Közös Piac) 111,87 112,85 113,83
