Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-08 / 260. szám
c 1993. november 8., hétfő 07 — 07 — 07 HOGYAN ELŐZZÜK MEG? Védekezés a betörések ellen — Az ajtók egyszerű mechanikai megerősítése is sokat segíthet néha a betörők távoltartásában — mondja Fekecs Dénes rendőrőmagy, aki a megyei főkapitányság bűnmegelőzési alosztályának vezetőjeként ezúttal is hasznos tanácsokat ad a Magazinban a Petőfi Népe olvasóinak. — Az ajtóknál a következő négy legfontosabb részre kell ügyelni: ajtótok, zsanérok, ajtólap, valamint a zárak, illetve a nyelveit befogadó zárólemezek. Az ajtótoknak erősen beépítve kell lennie a tégla- vagy betonfalba, és erős anyagból kell készülnie, mert az ajtótokhoz vannak erősítve az ajtólapot tartó zsanérok, a másik oldalon pedig a zárak nyelvét befogadó zárólemezek. A zsanéroknak a hagyományos szöggel történő beerősítése kriminalisztikailag nem megfelelő, a becsavarós diópánt zsanérok pedig még ezeknél is gyengébbek. Az üvegablakokat ráccsal lássuk el, a farostlemezből készült ajtólapokat pedig valamilyen módon erősítsük meg. Jó megoldás az ajtó tokostól történő kicserélése — különösen a lakótelepeken — fémtokos, • Ahol már megtörtént a baj: talpnyomokat keres a szakértő. megerősített ajtóra. A zárak nyelvét befogadó zárólemezek általában gyengék, könnyen hajlíthatok. Javasolnám azokat a zárakat, amelyek többpontos záródást biztosítanak. Rendőrkézen a temetői galeri Megdöbbentő, ép érzésű ember számára érthetetlen eset tetteseit kerítette kézre bravúros gyorsaságú nyomozás után a félegyházi rendőrség. Lapunk korábban beszámolt róla, hogy a Felső-Köztemetőbe vasárnap reggel kilátogatókat felborogatott síremlékek, összetört fejfák, szétszórt virágtartók elképesztő látványa fogadta. A kár az okozott fájdalmon felül kb. 250 ezer forintra tehető. Az adatgyűjtés során egy nyolc- tagú bandára terelődött a gyanú, amelynek legidősebb tagja is mindössze húsz esztendős. Zömmel 15-16 éves fiatalkorúak indultak el szombat éjjel a diszkóból egyik lánytársuk édesapjának sírjához. Az előzőleg elfogyasztott ital olyannyira feloldotta az egyébként félelmetes óra feszültségeit, hogy egyikük szilaj kedvében be is törte az útbaeső szociális otthon ablakát. Majd a sírokhoz érve a kegyelet hagyományos formáit elvetve valamelyikőjük egyetlen jól irányzott rúgással széttört egy virágvázát. A kihallgatáson sokkal szelídebb elkövető „gyáva nyúlnak” titulálta minden társát, amíg azok nem követték példáját. Sajnos, ők nem akartak ezzel a bélyeggel élni. A nyomozás kezdeti stádiumában azt is feltételezte a rendőrség, hogy valamelyik sírkőkészítő ellen elkövetett bosszú áll az ügy hátterében. Ám kiderült, hogy a közelmúlt több garázdaságát — pl. a parkoló gépkocsik összemázolását, feltörését — magára vállaló társaságnak nem volt ilyen előre eltervelt szándéka. Ezért csak találgatni lehet, a nagyrészt rossz körülmények közül kikerült fiatalok 'szórakozása miért torkollik egyre gyakrabban erőszakos cselekményekbe, sokszof tragédiákba. A károsultakat, persze, nem vigasztalja semmilyen válasz. Ők gyertyát szerettek volna gyújtani. A rendőrség továbbra is kéri őket, jelentkezzenek, és tegyenek feljelentést a most már ismert tettesek ellen. Ki kérjen elnézést? Elnézést kérünk! Mindössze ennyit kellett volna mondania annak a kommandócsoportnak, amelyik ártatlan embereket ijesztgetett Géderlakon minap. Hozzátéve még: „Igen, önöknek igazuk van, kárt okoztunk, helyre fogjuk hozni a hibát. Amit szétvertünk, megjavíltatjuk, kifizetjük, megcsináljuk, küldjük az orvost, az asztalost.” A rendőrség is, a lakosság is másként él meg egy-egy ilyen beavatkozó akciót. Mit mondhat a rendőr? Talán azt: „Információink szerint fegyveres, rendkívül veszélyes bűnöző volt a lakásban, aki — ha nem megfontoltan készítjük elő az akciót — alkalmasint a lakókra is veszélyes lehet. Mert mi van, ha túszul ejti őket? Mi történik akkor, ha a nála lévő fegyverrel ránk támad, megsebesít valakit, akár minket, akár egy civilt? Inkább tíz alkalommal tévedjünk, és ártatlanok lakásába törjünk, százszor a miénk legyen a kezdeményezés, mint egyszer dördüljön el halálos lövés. Es a síromra vigyen virágot a család...” Mint mondhat erre a civil? Azok az emberek, akiket bárki feljelenthet rosszindulatból, mondjuk azzal a mondvacsinált ürüggyel: ők rejtegetik a budapesti bankrablót. Nosza körbeveszik a lakást, kommandósok fektetik földre a gazdát, öszszetörik a berendezést. Mit mondhat ő? Hogyan éli át ezt a megalázó helyzetet? Van hová fordulnia jogorvoslatért, van kitől kártérítést kérnie, felháborodhat egyáltalán? Kérdezheti bárkitől: lehet ezt tenni egy jogállamban? Vagy kérheti-e azt, ami a minimum, hogy legalább elnézést kérjenek tőle a történtekért...? Lehet, hogy Európa más szegleteiben egy-egy ilyen akciót másként készítenek elő. Talán kulturáltabban, talán még „keményebben”. Erről sajnos nincs információnk. De nyilván nem kevesen gondolják ma Magyarországon: nem biztos, hogy úgy jó, ahogy nálunk csinálják. Noszlopy NAPJAINK HUMORÁBÓL • — Őrmester úr, röhögtetni nem ér...! PETŐFI NÉPE KEVESEBB A BŰNCSELEKMENY A félegyházi rendőrök a legjobbak Az ismertté vált bűncselekmények száma 1993 első háromnegyedévében 20 százalékkal maradt alatta a megelőző év hasonló időszakának — ismertette az újságírókkal a megyei adatokat dr. Molnár István alezredes, a Bács-Kiskun megyei főkapitány bűnügyi helyettese. Ä 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számának összahasonlításakor ugyanakkor a hetedikről a tizenegyedik helyre estünk vissza a megyék között. — A bűnmegelőzésben értünk el igen kedvező eredményeket — húzta alá dr. Molnár. — Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények a meghatározók: a lopások, a betörések az esetek mintegy 80 százalékát adják. Legfőképpen Kecskemétet és Kiskunfélegyházát veszélyeztették a betörőbandák. Egyértelmű eredmény, hogy mindkét városban több csoportot is sikerült megbuktatnunk. Tájékoztatójában kiemelte az alezredes, hogy súlyosbodnak a bűncselekmények. Egyre több az erőszakos jellegű ügy, egyre többször használnak fegyvert, egyre súlyosabban sérülnek az áldozatok. Változatlanul gondot jelentenek a tanyák sérelmére elkövetett támadások, betörések. Ugyanígy a Kunszentmiklós környékére jellemző üdülőfeltörések, amit viszont feltételezhetően csökkent majd az új kapitányság, illetve a terü• Dr. Molnár István. let most megnövelt rendőri ereje. Továbbra is igen jó a bűncselekmények felderítési aránya: ebben az évben 49,7 százalékos ez a mutató. A legjobban a kiskunfélegyházi rendőrök dolgoznak, őket követik a kalocsaiak és a kecskemétiek, a bajai rendőrség pedig jelentős javulást ért el az idén a felderítések eredményességében. N. N. M. DOLLÁRHAMISÍTÁS ÁLLAMILAG Kacsa vagy bankbotrány? • Ezek a dollárok igaziak vagy szuperhamisítványok? Tizenkét milliárd dollár értékű hamis százdollárosról szerzett információt a német Fokus hírmagazin. Ha igaz, amit egy nemrég megjelent cikkükben állítanak, akkor ez alapjaiban rendítheti meg a dollár iránti bizalmat. Ám az is könnyen lehet, hogy éppen ez volt a cél: ha nem a magaziné, akkor a hírt terjesztő „szakértőké”. Egyes források — azaz cikkek — nem is titkolják, hogy iráni, illetve libanoni híresztelésekre gyanakszanak... A Fokus szerint az iráni rezsim már 1979-ben úgy akarta aláásni az USA gazdaságát, hogy hamisított dollárok gyártásra rendezkedtek be. Az elkészült mintapéldányokat — ezek állítólag a megtévesztésig hasonlítanak az igazira, és csak különleges banki készülékekkel állapítható meg a csalás — a volt szocialista országokban terjesztették. A cikkíró tudni véli azt is, hogy eddig 375 „szuperdollárt” fedeztek fel, ez azonban csak elenyésző töredéke szerinte a teljes készletnek. A CIA állítólag több esztendeje bizonyítékokat gyűjt a hamasítványokról, és keresi a „gyárat”, de eddig nem sok eredménnyel. A pénzvilág egyelőre nem reagált a Fokus feltételezéseire. Ami lehet jól megfontolt taktikai döntés — hiszen a dollár iránti bizalom a tét —, de oka lehet egyszerűen az is, hogy nincs miről tárgyalniuk a rémhírterjesztőkkel... POLGÁRI VÉDELEM A LAKOSSÁGÉRT Vetélkedő iskolásoknak Ez év júliusától 1994 júniusáig tart az Európai Közösség polgári védelmi bizottsága által meghirdetett „Polgári védelmi év”. Ennek keretében Magyarországon vetélkedőt hirdettek iskolásoknak: az általános iskolák 5-8. osztályai az első, a középfokú intézmények a második kategóriában versengenek. Katona Ferenc polgári védelmi őrnagy arról tájékoztatta a Petőfi Népét, hogy a háziversenyeket 1994. január végéig kell megtartani, ezt követik a körzeti, a megyei, a területi vetélkedők, majd az országos döntő. A csapatok létszáma hat fő és két tartalék. A versény feladata, hogy minél többen elméleti ismereteket szerezzenek a légoltalom és a polgári védelem történetéből, szakmai és egészségügyi kérdésekből készüljenek fel, valamint szituációs polgári védelmi feladatokat oldjanak meg. A csapatokat kategóriánként jutalmazzák. Az országos versenyre bejutott csapatok első helyezettje egy-hetes belföldi utazásban vesz részt, és egyéb díjazásban részesül. A Polgári védelmi év feladatairól, a felmenő rendszerű ifjúsági polgári védelmi versenyre történő nevezésekről az illetékes körzeti (városi) polgári védelmi parancsnokságok adnak részletes tájékoztatást._______ 5 05 — 05 — 05 KINEK FONTOS A TŰZOLTÓSÁG? A majsai önkéntesek nem adják fel Egyes vélemények szerint eddig „Csipkerózsika-álmukat” aludták a kiskunmajsai önkéntes tűzoltók. Pedig a kialakult helyzetért nem őket kellene hibáztatni... Kiskunmajsán régi hagyományai vannak a tűzoltóságnak, hiszen az első önkéntesek 1899-ben alakították meg egyletüket. 1928-ban a majsai tűzoltóság 14 fős volt, ebből hatan hivatásos állományúak. Hogy milyen jelentősége volt akkoriban a tűz elleni szervezett védekezésnek, azt az is bizonyítja, hogy még az ötvenes években is működött a tűzőrség, amelyet a község szervezett az aratás és a cséplés idején. Az erre a feladatra ^jelölt férfiak dolga az volt, hogy a templom tornyából figyeljék a határt, nehogy valahol tűz martaléka legyen a gabona. Az elmúlt két-három évben meg- • lehetősen háttérbe szorult a tűzoltóság ügye, beszéltek ugyan róla néha még a képviselő-testületben is, de a konkrét támogatás csak nehezen akart megszületni. A város tűzvédelmi szempontból igen kiszolgáltatott helyzetben volt közel két évig, mivel az 1967-ben gyártott Csepel tűzoltókocsi javítására nem volt fedezet. Szerencsére, ez idő alatt nem volt komolyabb tűzeset, illetve ha volt, jöttek az államiak Halasról vagy Félegyházáróí. De bármilyen gyorsak is, a tüzek megfékezésénél, néha másodpercek alatt is milliókat lehet megmenteni a mielőbbi oltással. Az idén végre kaptak annyi támogatást az önkormányzattól, hogy fel tudták újíttatni a muzeális, 26 éves tűzoltókocsit (igaz csak hatvannal-hetvennel „repeszt”, de terepen „verhetetlen”), és ma már újra • Tisóczki József, az önkéntesek parancsnoka és Juhász Ferenc ezúttal nem a lángokkal birkóznak, hanem a tüzoltószertár falait meszelik egy permetezővel. vonulásképes az önkéntes csapat. Igaz, még mindig akadnak komoly hiányok, különösen a felszerelések — védőruhák, tömlők, sisakok — terén, de a nehézségek ellenére sem adják fel terveiket. Jelenleg társadalmi munkában a tűzoltószertár rendbetételét végzik, és ellenőrzik a közterületeken lévő tűzcsapokat. Most szervezik az ügyeletet is, de egykori telefonjuknak mára már hűlt helye... Mindezek ellenére a tizenöt fős gárdát csak egy cél vezérli, segíteni a bajbajutottakon. T. K. 04 — 04 — 04 Rázós úton a mentők Csak 150 méter macskakövekkel kirakott, hepehupás út megjavítása kellene ahhoz, hogy a félegyházi mentőállomás kocsijai a Hunyadi utcában ne töltsenek életmentő másodperceket az elindulással. Az Országos Mentőszolgálat Kiskunfélegyházi Mentőállomása ebben az évben már 9200 beteget szállított, a most üzemelő négy kocsi 190 328 km-t tett meg. Félegyházán és a környező 10 községben történt esetekhez, kontroli-szállításokhoz, balesetekhez veszik igénybe őket: naponta átlagosan 40-50 alkalommal. László Zsolt szolgálatvezető szinte percenként emeli fel a telefont. Sok a vakriasztás, sok a pontatlanul bemondott eset. Pedig ha tudnák az emberek, milyen sokat jelent az, ha pontos információt kapnak a mentőtisztek: mi történt, van-e sérülés, hány ember sérülhetett? Nemegyszer megtörtént, hogy a hiányos bejelentés miatt két kocsi is nekiindult a Szegedi útra, s a helyszínen derült csak ki, nincs sérülés. Bodor Zoltán főápoló éppen most érkezik vissza falasan, porosán egy esetről. Félegyháza egyik építkezésén mintegy 6 mázsás fal dőlt rá egy fiatalemberre. A tűzoltóságot csak késve értesítették, így percek teltek el, míg az ápolók hozzá tudtak fogni a mentéshez. Sok a fizikailag, lelkileg leterhelő helyzet. Nem beszélve arról a civil, állampolgári magatartásról, amely egyre inkább jellemző. Türelmetlenség, agresszió, sokszor fizikai fenyegetés, éppen a mentést végző mentőszakápoló felé. S teszi ezt 12-13 ezer forint alapfizetéssel, Félegyházán 17 mentőápoló 14 gépkocsivezető. A túlóra korlátozott, így marad az alapfizetés. Itt érdemes megjegyezni: egy félegyházi takarítónő 14-15 ezer forintot keres havonta... S hogy mégis mi készteti az itt dolgozókat ilyen körülmények mellett a maradásra? Nem tudom. Ám azt láttam, amikor Molnár Tibor mentő-gépkocsivezető és Besze Tibor mentőszakápoló szinte egyszerre ugrottak fel egy riasztásnál, hogy indulhassanak — talán életet menteni. b. n. k. • Finta József szolgálatvezető és a soros gépkocsivezetők a kiskunfélegyházi mentőállomáson. (Fotó: Galambos.) Bács-Kiskun Megyei Mentőalapítvány Számlaszám: Takarékbank 259-98937-90001969 Cím: 6000 Kecskemét, Akadémia krt. 66. Telefon: 76/486-511, telex: 76/26-757 A segélyhívás telefonszámai Mentők 04 Tűzoltók 05 (Kunszentmiklóson) 351-204 Rendőrség 07 A Magazint szerkesztette: Noszlopy Nagy Miklós
