Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-05 / 258. szám
Dán-magyar együttműködés az autistákért E GÉ SZSÉ GM AGAZIN A FOGYÓKÚRA ALAPELVEI Francia író diétáskönyve • Harminchét 3-18 éves autista fiatal napközbeni ellátásának, foglalkoztatásának ad helyet az 1964 óta működő dániai Sofieskole. A gyógypedagógiai oktatás — ezen belül is az autisták speciális nevelése — a tartalma a Bács-Kiskun és Viborg közötti legújabb együttműködési megállapodásnak. Ezt készítette elő dán testvérmegyénk képviselőinek a magyar gyógypedagógusok legutóbbi, Kecskeméten tartott konferenciáján való részvétele, valamint Bács-Kiskun megyei szakembereknek egy hasonló esemény apropójából, októberben tett viborgi látogatása. Az autizmus kezelésének legújabb eredményeiről beszámoló nemzetközi tanácskozás számos, az itthoni gyakorlatban is hasznosítható ismerettel gazdagította a kecskemétieket. Rövid távon azonban ennél még hasznosabbnak ígérkeznek az autisták viborgi intézményeiben végzett tapasztalatcserék, az intézményvezetőkkel folytatott beszélgetések, a jövőbeni kapcsolattartásról született konkrét megállapodások. Dániában az autizmusban szenvedők minden korosztálya számára biztosított az intézményes oktatás, foglalkoztatás, s ha szükséges, az egész napos ellátás. Iskoláik, foglalkoztatóházaik, munkahelyeik, hétközi otthonaik szervezetileg teljesen önállóak. Szakmailag és gazdaságilag közvetlen megyei — közvetve állami — irányítás alá tartoznak. Magyarországon, ahol a fogyatékosok problémájának kezelése még az új közoktatási törvény szerint is marginális kérdés, mindez, így együtt, csak a távoli jövőben valósulhat meg. Az ügy hazai pártfogói — mintegy minimálprogramként — a legkisebbek idejekorán történő kiszűrését, megfelelő foglalkoztatásuk elkezdését tekintik fő céljuknak. Ennek szellemében működik ma az ország mintegy húsz kísérleti autistaiskolai csoportja. így a kecskeméti is, amelynek gyógypedagógusát jövő tavasszal többhetes „tanítási gyakorlatra” kész fogadni a legfiatalabb — 6—17 éves — autisták viborgi iskolája. Ugyaninnen addig is videofelvételeket küldenek a Dániában használatos gyógypedagógiai módszerek alkalmazásáról, az iskola mindennapjairól. Továbbá, ha a Bács-Kiskun megyeiek igénylik, a viborgiak is szívesen küldenének Kecskemétre az autista gyerekekkel való foglalkozás megszervezésében gyakorlott dán pedagógusokat és más szakembereket. Szabó Klára A TBC RÖVID TÖRTÉNETE Népbetegség lesz ismét a veszélyes kór? A napjainkban újra támadó betegség, a tbc már több ezer éve, egyes vélekedések szerint már a legutóbbi jégkorszak óta kíséri az emberiséget. A ragályos betegség nyomait az ásatásokon előkerült emberi csontokon is megtalálták. így például a háromezer éves múmiák tüdején is felfedezték a gümőkór okozta elváltozásokat. Már „az orvoslás atyja”, a görög Hippokratész is leírta a betegséget. Az ókori görögök a betegséget a phthisis-nek nevezték el a phthinein, lesoványodni igéből. Ugyanezen okból a legmodernebb időkig köznapi nyelven tüdővészként emlegették a kórt. A lényegében a második világháború utáni időkig gyógyíthatatlan és sok áldozatot követelő betegség leírására a XVII. században egy leydeni holland orvos, Franciscus Silvius használta először a gümő elnevezést, a tüdővészben elhunyt betegek tüdején lévő elváltozások jelölésére. Innen a gümőkór megjelölés. Magát a tuberkulózis elnevezést 1839-ben Johann Schönlein használta először. A tuberkulózist okozó baktériumot 1882-ben Robert Koch német orvos fedezte fel. Nyolc éven belül sikerült kikísérleteznie a tuberkulinpróbát, ami lehetővé tette a tuberkulotikos fertőzés kimutatását. Robert Koch kutatásaiért 1905-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A tbc-ért felelős baktériumot ma mycobacterium tuberculosis néven illetik. Wilhelm Konrad Röntgen 1895— ben született, a röntgensugárzásnak az orvoslásban való alkalmazását lehetővé tevő felfedezése nyomán először sikerült láthatóvá tenni élő személyeken a tuberkulózis okozta tüdőelváltozásokat. A tudós 1901-ben kapta meg felfedezéséért a fizikai Nobel-díjat. A tbc elleni védőoltást 1921-ben két francia tudós, Albert Calmette és Camille Guérin tenyésztette ki a szarvasmarha-tuberkulózist előidéző kórokozókból. A Bacillus-Calmette-Guérin szavak kezdőbetűi alapján a vakcina a BCG-oltás nevet kapta. Máig is ez az egyetlen hatásos védőoltás a tbc ellen. 1944-ben Selmán A. Waksman és kollégái dolgozták ki az USA-ban az első, a tbc-vel szemben hatásos antibiotikumot: a streptomycint. Waksmant felfedezéséért 1952-ben jutalmazták orvosi Nobel-díjjal. Az első BCG védőoltási kampányt 1948— 51-ben az UNICEF támogatásával a Skandináv Vöröskereszt szervezte. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1951 óta foglalkozik a védőoltásokkal és segíti az egyes országok kormányait saját BCG-oltási programjuk létrehozásában. i Az egészséges táplálkozás akkor is fontos, ha nem fogyókúrázunk. Egy nyugodt családi reggeli pedig kellemessé teszi a napot is. Az egyik legnagyobb példányszámban megjelenő francia író, Paul-Loup Sulitzer immáron nemcsak regényeiből, hanem sörhasából is tud pénzt csinálni. A 46 éves bestselleríró jó néhány kiló „bánatzsírt” szedett magára, amikor gyönyörű felesége, Alejandra elhagyta. Vasakarattal azonban sikerült leadnia 30 kilós fölöslegét. Fogyókúrájáról - természetesen - könyvben számol be. A napokban megjelent diétás könyv valószínűleg ugyanolyan sikerre számíthat, mint regényei. Fogyókúrájának legfontosabb alapelvei a következők: — hetente háromszor kerüljön az asztalra hal; — a kiadós reggelit már csak kis étkezések kövessék; — tilos az alkoholfogyasztás; — némi mozgás, sport ajánlatos; — a fehér kenyeret helyettesítsük áztatott gabonamagvakkal, illetve kevés párolt bamarizzsel; — igyunk sok ásványvizet; — a főétkezések között ne rágcsáljunk semmit; — fogyasszunk sok kálciumot és C-vitamint; — konzultáljunk orvossal, mielőtt szigorú diétába fognánk. SZIGORÚ RENDET KEZESEK A szalmonella megelőzéséért A német egészségügyi miniszter a közelmúltban szigorú intézkedéseket léptetett életbe a tojás szalmonellás fertőzésének megelőzése érdekében. Az új követelmények nyilvánvalóan hatással lesznek a más országokból származó esetleges bevitelre is a tojás, illetőleg a tojással készült termékek esetében. A rendelkezés szigorítja a tojáskereskedelemmel és -kezeléssel kapcsolatos higiéniai követelményeket. Megszabják, hogy a tojásokon és a csomagolásokon fel kell tüntetni a lerakás időpontját és a 18. naptól kezdve 5 és 8 C-fok között hűtve kell tárolni. Az éttermek számára is megfelelelő egészségügyi rendelkezéseket írnak elő a tojásos ételek kezelésére vonatkozóan. Az intézkedés bírálói szerint — mivel a megfelelő dátumot a csomagolóhelyeken bélyegzik rá a tojásra, illetve a csomagolásra, és azt nem a termelő végzi — semmi sem ad garanciát arra, hogy az adatok valóban megfelelnek a valóságnak. Sokan azt sem tartják kielégítőnek, hogy csak a 18. naptól kezdjék a hűtve tárolást, mert az azonnali hűtés nagyobb védelmet ad. Amerikai kutatók megfejtették a vérzékenység titkát Amerikai kutatók megfejtették a vérzékenység titkát, s kidolgoztak egy új eljárást, amelynek segítségével megmondhatják a vérzékeny nőknek, kockázatos-e gyermeket szülniük. Az eljárás az esetek 45 százalékában határozott választ tud adni erre a kérdésre. Ez nagyban javítja a családtervezései tanácsadás hatékonyságát. Az „A” típusú vérzékenység, amely ennek a betegségnek a legveszéíyesebb formája, általában minden ötezredik férfit érinti. A vérzékenységet annak a génnek a hibás volta okozza, amely közli a szervezettel, hogyan állítson elő úgynevezett VIII. számú faktort. Ez a faktor felelős a véralvadásért. Azok, akik ebben a betegségben szenvednek, kénytelenek évente 30- 50-szer VIII. sz. faktort tartalmazó anyagot fecskendezni testükbe, hogy megakadályozzák a belső vérzést. A tudósokat már régen foglalkoztatta, hogy a komoly esetek felében nem találtak a VIII. faktort előállító génben semmiféle rendellenességet. Most a kutatók, Jane Gitschier a San Francisco-i egyetemről, valamint a baltimorei John Hopkins-egyetem és a genfi orvosi egyetem kutatói megállapították, hogy a nők nem mindig szenvednek vérzékenységben a hibás gén esetében sem, mert van egy második génjük is, amely a VIII. faktort előállítja. A vérzékeny nők átadják betegségüket fiúgyermeküknek. A VIII. faktor génje az X kromoszóma mellett helyezkedik el, mint betűk a szavakban. A sejtek „elolvassák” a szavakat, hogy megtanulják a VIII. faktor előállítását. A kutatás kimutatta, a hiba úgy áll elő, hogy részecskék ugrálnak a gén egy részében. A gén ahelyett, hogy azt mondaná: „VIII-as faktor” kijelenti, hogy „hibás VIII-as faktor”. A baj akkor következik be, ha az X kromoszóma két hasonló része helyet cserél. Az új felfedezés alapján az orvosok rutinszerű eljárással megállapíthatják, kockázatos-e a szülés a vérzékenységben szenvedő nőkek. November: fogászati hónap • Iskolások a fogorvosnál. (Fotó: PN-archív) Magyarországon a 12 éves gyerekeknek 4-5 rossz foga van, s minden második gyereknek már hiányzik egy maradandó foga is. A felnőttek átlag 3 szuvas, 2-3 tömött foggal és 10-11 foghiánnyal élnek. A Magyar Fogorvosok Egyesülete azt szeretné elérni, hogy az ezredfordulóra a 12 éves gyerekeknek ne legyen több, mint 1-2 rossz foga. Ehhez nagyon fontos a fluoridok alkalmazása, a helyes táplálkozás, a rendszeres szájápolás és fogorvosi ellenőrzés, illetve kezelés. A helyes fogápolásra már az óvodásokat is meg kell tanítani, sőt ebben a korban nem is a fogkrém fajtája a döntő — bár a reklámok erről igyekszik meggyőzni a szülőket —, hanem a rendszeresség, az, hogy a 3-6 éves gyermekek naponta többször mossanak fogat. Magyarországon az óvodákban ebéd után kötelező a fogmosás vagy a szájöblítés, s nem ritka az sem, hogy már a bölcsődékben is a fogmosáshoz szoktatják a 2-3 éves gyerekeket. Az iskolai tisztaságcsomagban is benne kell legyen a fogkefe és a fogkrém, bár a fogmosás ellenőrzésére nem mindig jut idő. Az iskolafogászati rendelések szerte az országban jól működnek, bár gyakorta panaszolják a szakemberek, hogy a szülők nem várják el otthon gyermeküktől a reggeli és esti fogmosást, pedig csak ezzel érhetők el jó eredmények a fogfronton. A jó testtartás fél egészség! Nemcsak az orvosok, hanem a természetgyógyászok is azt vallják: a jó testtartás és a helyes légzés javítja az általános közérzetet, növeli a teljesítőképességet. Amerikai kutatók figyelmeztetnek arra, hogy a rossz testtartás viszont idővel gerincferdüléshez vezet. Ezért volna fontos, hogy a kisgyermekkorban, illetve az iskolában észrevett tartáshibákat sok mozgással, úszásszal, tornával, speciális gyakorlatokkal hozzák helyre. Amíg a rendellenes tartásból gerincferdülés alakul ki, körülbelül 3-4 év telik el, tehát bőven van idő a korrigálásra és a helyes légzés megtanítására is, mind az iskolában, mind a családban. A tudósok szerint örökölhető a vastagbélrák Az orvosi szakirodalomban nyolcvan évvel ezelőtt merült fel a gyanú, hogy a vastagbélrák — a rák egyik leggyakoribb fajtája — örökölhető, ezt azonban akkor nem lehetett bebizonyítani. Most azonban világszerte lázba hozta az orvosokat ahelsinkiésa baltimore-i (USA) egyetem kutatóinak közös kutatási eredménye: felfedeztek egy gént, amely közrejátszik a vastagbélrák keletkezésében. „Bebizonyítottuk, hogy létezik vastagbélrákra való öröklött hajlam” — összegezték kutatásaik eredményét. A gén a minden emberi sejtben található 23 kromoszómapár közül a másodikban hely ezkedik el. A tudósok az öröklött rákkeltő faktor utáni kutatásaikat két családban végezték. Az egyik Eszak-Amerikában, a másik Új-Zélandban él. A két családban három nemzedék óta minden második felnőtt vastagbélrákban betegszik meg. A két kutatócsoport 4 éven át vizsgálta 40 rákbeteg családtag genetikai anyagát, egy mindkét családban egyező tumor-szupresszor gént kerestek. Ez csaknem minden rákbetegség keletkezésénél fontos szerepet játszik. A sérült fékezőgén utáni kutatás azonban eredménytelen volt. Ezután olyan ismertetőjelet kedtek keresni a családtagok öröklési anyagában, ami összekapcsolható a betegséggel. Ekkor fedezték fel a betegségért felelős génhez tartozó, a második kromoszómán található szelvényt. Ez minden betegnél megtalalálható, viszont az egészséges családtagok egyikénél sem. Ez a gén nem ad közvetlen parancsot a daganatfejlődésre, ellenben hamis információk sorozatát küldi olyan más géneknek, amelyek maguk elősegítik az ellenőrizhetetlen sejtosztódást. Ezzel a „szabotázscselekménnyel” a változások tízezreit idézi elő az ember génkészletében. Az ilyen hibás génnel született személyeknek 95 százaléka betegszik meg élete során valamilyen rákos sejtelfajulásban. Kétharmad részük vastagbélrákban, míg a többieknél például gyomor-, hasnyálmirigyvagy méhrák alakul ki. Talán sikerül olyan egyszerű tesztet kidolgozni, amivel az orvosok gyorsan megállapíthatják a vastagbélrákra való hajlamot, mert az időben kezdett kezeléssel a vastagbélrák okozta haláleseteknek talán 90 százalékát el lehetne hárítani. Betegségeket okoz a stressz Stressznek nevezik a szakemberek azokat a környezeti hatásokat, megterheléseket, amelyeknek többsége szervezetünk épségét vagy egyensúlyát fenyegeti. A stressznek különböző fajtái ismertek, a fizikai, biológia és a lelki stresszek. Ez utóbbi az emberi kapcsolatok feszültségeiből ered, s ennek oldása talán a legnehezebb feladat. Régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a pszichiátereket is, hogyan dolgozhatók fel a különböző stresszhelyzetek, ugyanis, ha a feloldás elmarad, s a stressz krónikussá válik, ez hosszabb idő után szervi megbetegedésekhez: hipertóniához, gyomor-, illetve nyombélfekélyhez, szívinfarktus vezet. Harcban a mellrákkal: új oltóanyaggal Kanadai tudósok kikísérleteztek egy új oltóanyagot a mellrákban szenvedő páciensek életének meghosszabbítására. A hatóanyagot, amelyet másként alkalmaznak, mint a betegség megakadályozására szolgáló hagyományos oltóanyagokat, csak akkor adják be, ha a páciens már megbetegedett. A gyógyszer egy cukormolekulán alapszik, mely vérproteinnel vegyületet alkot. Feladata, hogy a szervezetet antitestek termelésére serkentse. Dr. Michael Longenecker kanadai immunológus az albertai egyetemen fejlesztette ki a szérumot, amelynek kevesebb mellékhatása van, mint a kemoterápiának. Az eredmények a kanadai kísérletsorozatban — méf lyet olyan rákos nőbetegeknél véi geztek, akiknek már áttételeik voltak —, megfeleltek a tudósok vára1 kozásának. Az oltóanyag hatásos^ nak ígérkezik petefészek-, hasnyálmirigy- és bélrák esetében is. Tesztelik az első, malária elleni szérumot Egy kolumbiai kutató kifejlesztette az első, malária elleni oltóanyagot. A kísérletben négyéves korig gyermekeket oltottak be, ugyanis ez a korosztály a legveszélyeztetettebb. A beavatkozás eredményesnek bizonyult. A gyermekek 77 százaléka immunissá vált a maláriával szemben. Az eddig használt, a betegség megelőzésére és gyógyítására szolgáló gyógyszerek nem nyújtanak teljes biztonságot, mert néhány malária-kórokozó már rezisztenssé vált ezekkel szemben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői most Tanzániában tesztelik az új szert. Fán élő gomba rákos daganatok ellen Az USA-ban a Montana Állami Egyetem kutatói felfedeztek egy gombafajtát, amelyből a Taxol nevű, daganatos betegségek elleni szer nyerhető. Ettől a felfedezéstől azt remélik a kutatók, hogy sikerül a Taxol beszerzésénél tapasztalt nyersanyaghiányt megszüntetni és a gyógyszer gyártását bővíteni. Ezazért fontos, mert a Taxol alkalmazása jó eredményeket mutat, különösen a petefészekrák esetében. Az esetek 30 százalékában a minden más terápiának ellenálló daganatok a Taxollal való kezelés után visszafejlődtek. Gyógyítható a szklerózis? Az Amerikai Egyesült Államokban új szert engedélyeztek a szklerózis multiplex kezelésére. Az USA gyógyszerhatóságának (FDA) vezetője, David Kassler a gyógyszert, amelyet 338 paciensen teszteltek, fontos lépésként értékelte. „Nem hoz gyógyulást, de segít a szklerózis multiplexben szenvedő pácienseknek elviselhetővé tenni a betegség gyötrő szimptómáit, amelyekre különben nincs enyhülés”. A gyógyszert a Chiron cég gyártja és a Berlex Laboratories (Kalifornia) hozza forgalomba. Étvágyébresztő Di hercegnő, Susan Dey színésznő és sorstársai fellélegezhetnek: a torontói egyetem tudósai találtak egy szert a kóros lesoványodás ellen: ez a GRF (Grow Hormone-Releasing Factor). A gyógyszer hormonokat szabadít fel, amelyek a szervezetben újra étvágyat ébresztenek. A kísérleti személyek 43 százalékkal növelték a táplálékfelvételüket. miután GRF-fel kezelték őket. Gyógyszer Alzheimer-kórra Az amerikai egészségügyi hatóság engedélyezte az első gyógyszert az AIzheimer-kórban szenvedő betegek kezelésére. A szérumot az Egyesült Államokban „Cognex” néven a Warner-Lambert gyógyszervállalat hozza forgalomba. Klinikai tesztek bebizonyították, hogy a Cognex javította olyan páciensek állapotát, akiknél enyhébb Alzheimer-szimptómáik mutatkoztak, bár a szakértők szerint a Cognex ennek ellenére nem csodaszer. Az Alzheimer-kór halálos betegség, amely az agykérget károsítja és gyengeelméjűséghez vezet; az oka még ismeretlen és egyelőre nincs ellene gyógyszer.
