Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-04 / 257. szám
1 8 PETŐFI NEPE 1993. november 4., csütörtök JÖVŐRE MÉG NEM LESZ LÁTVÁNYOS A JAVULÁS Szűkösek az egészségbiztosítás lehetőségei A parlamentben tart a jövő évi költségvetés vitája, s ezzel párhuzamosan folynak azok a tárgyalások is, amelyek a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítási önkormányzatok 1994-es gazdálkodását próbálják megalapozni. A közelmúltban rendkívüli közgyűlést tartott mindkét önkormányzat, amelynek napirendjén elsősorban anyagi ügyek szerepeltek: lassan kialakul a társadalombiztosítás saját vagyona, jórészt erre kell már építeni a jövő évi elképzeléseket is. Sándor Lászlót, az egészségbiztosítási önkormányzat elnökét kérdeztük: várhatóan mire futja majd a pénzükből 1994-ben? — A költségvetésünk bevételi oldalán szereplő források végösszege még meglehetősen bizonytalan, de tervezési alapszámnak talán elfogadható. 1994-ben a gyógyító megelőző munkára - ez a kiadások legnagyobb rovata, a 350 milliárdos teljes köit' ségvetésünknek csaknem a felét viszi el - mintegy 25 százalékkal többet tudunk majd fordítani, mint idén. Tudjuk, hogy az infláció az egészségügynek talán éppen ezt a területét érinti a legerősebben, ezért jóformán csak a szintentartásra futja ebből a pénzből. Némi változást a teljesítményfinanszírozás általánossá válásától remélünk, az egészségbiztosítás többi területén legfeljebb a nominális szintentartásra futja. — Vagyis az ellátások romlására számítsunk? — A táppénzre, a gyógyszertámogatásra és a rokkantnyugdíjakra fordítható pénz aligha lesz több, mint az idén volt. E területeken rendkívül takarékosan kell majd bánnunk jövőre is minden forinttal. A legnagyobb gondunk most az, hogy a legalacsonyabb jövedelmű rétegek számára is biztosítani tudjuk a jó színvonalú gyógyszerellátást. Ez nem i Jövőre még nem lesz látványos fejlődés az egészségügyben. lesz könnyű, hiszen mint köztudott, jövőre megváltozik a támogatási rendszer, az azonos hatásfokú gyógyszerek között differenciálni fogunk. Az olcsóbbhoz többel, a drágábbhoz kevesebbel fogunk hozzájárulni, s ezzel szándékaink szerint garantálni lehet majd, hogy a nehezebb körülmények között élők gyógyszerellátása biztonságos maradjon. — A gyógyszerárak növekednek, vagy a támogatás csökken? Netán mindkettő igaz? — Mind a kettő igaz, hiszen a differenciált támogatás áremelkedéssel is párosul, s ez a medicinák egy szőkébb körében áremelkedést, másik körében árcsökkenést szül majd. — Végül is a változások hogyan érintik a biztosítottakat? — Én azt gondolom, hogy a teljesítményfinanszírozás általánossá vá-ÚJABB SZEMTANÚ A KÉCSKEI SORTŰZRŐL Aki a sebesülteket szállította Koszorúzás az ’56-os áldozatok emlékére állított kopjafánál. A hatvanéves Bagó Imre tiszakécskei származású, de Kecskeméten él. Húsz évig dolgozott a Volánnál, ma már nyugdíjas, az autósiskolában azonban még most is dolgozik. O így idézte fel aV 1956. október 27-ei tiszakécskei tragikus eseményeket. — Huszonhárom éves voltam, a budapesti Tefunál dolgoztam, onnan helyeztek Kecskemétre. Fiatalként szívesen vállaltam nehéz munkát, a kihelyezéseket is. így kerültem Tiszakécskére, a Mezőkerhez, amelynek a felvásárlótelepe a központban, a cipész és a cukrászda udvarán volt. Azon a reggelen már gyülekeztek a téren, én pedig két lánnyal és a főnökasszonnyal, aki lakiteleki volt, Nagykőrösre indultam. Amikor odaértünk, éppen akkor próbálták kötéllel elhúzni a szovjet emlékművet. Azonnal forduljunk vissza, mondta Piriké, a főnököm. Visszafelé éppen áthajtottam Kécskén a vasúti síneken, amikor megpillantottuk az autóból a két vadászgépet. Egy kört írtak le és elmentek. Nem tudtuk, hogy mi történt, csak amikor a templomhoz, a térre értünk, akkor láttuk, hogy a földön fekszenek az emberek. Imre, pakoljunk — mondta Piriké, és mi, aki élt és mozgott, felraktuk az autóba, a ponyva alá. A piaccal szemben lakott az orvos, oda vittük a sebesülteket. Volt olyan sérült, akinek az egész belső része kifordult. Az orvos sem tudott mást tenni, mint körülcsavarta egy lepedővel. Mivel nem volt más jármű, nekem kellett elszállítanom a sérülteket. Fehér lepedőt kötöztünk egy nagy rúdra, s a ponyva mellé tűztük. Tizennyolc sebesültet raktunk fel az autóra. Mellettem ült egy kisgyerek és egy 15 év körüli nagylány valamint Piriké. Sem Szolnokra, sem Kecskemétre nem mertünk menni. lása feszesebb gazdálkodást követel majd az egészségügyi intézményektől, ebből következően a betegek feltehetően jövőre még nem tapasztalnak látványos, kedvező változásokat. Más a helyzet a gyógyító-megelőző tevékenységet illetően, hiszen e célra a költségvetésben elkülönítünk egy nagyobb összeget. Ebből a pénzből többek között elindítunk egy informatikai fejlesztést is, ami várhatóan csökkenti majd az ügyintézések idejét, javítja a szolgáltatások színvonalát, s lehetőséget ad a gyógyszerfelhasználás értékelésére is. Azt reméljük ettől, hogy 1995-től sok milliárd feleslegesen kiadott forintot sikerül megtakarítani, hasznosabb célra átcsoportosítani. Nem lesz tehát jövőre még látványos áttörés a juttatásokban, ha valami mégis javulhat, az elsősorban az emberi tényezőkön múlik. (somfai) ROMÁNIÁBAN BUJKÁL A BANKRABLÓ? A pénz nagy részét már megtalálták Összesen 69 millió forintot és valutát mutattak be a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdai sajtótájékoztatóján. Eddig ennyit sikerült visszaszerezni abból a 86 millió 670 ezerből, amelyet a múlt hónapban raboltak el a Budapest Bank Laktanya utcai fiókjából. A korábbi híradások még több mint 91 milliós rablásról szóltak, de ezt a bank utólag korrigálta. Bodrácska János főkapitány elmondta: a bankrablás utolsó gyanúsítottja, Kovács Zoltán feltehetően Romániában tartózkodik. Arról még nincs pontos információja a rendőrségnek, hogy Kovács szabadlábon van-e, vagy a román hatóságok őrizetbe vették. Bodrácska a rablás részleteiről elmondta: a három elkövető - Krausz Péter, Tóth Imre és Kovács Zoltán - Kis Gábor biztonsági őr segítségével hajtották végre a bűncselekményt. Ő adta a tippet a bankrabláshoz, és ő szolgált információkkal a biztonsági rendszerről is. A rablást az alatt a három perc alatt hajtották végre, amikor a biztonsági őrök váltották egymást. A bűncselekmény után ismeretlen okból nem a határ felé vették útjukat - mint eredetileg tervezték -, hanem a városközpontba hajtottak egy lopott Honda Civic gépkocsin. Egy nyomozó a kiadott körözés alapján felismerte az autót, és megpróbálta a rablókat megállítani, miközben pisztolyával megsebesítette Krausz Pétert. A rablók a Széna téren hagyták a kocsit és taxival mentek tovább. Téves volt tehát az az információ, miszerint az elkövetők piros gépkocsival menekültek. Két nap múlva - bejelentések alapján - a Karinthy Frigyes úton, egy bérelt lakásban elfogták Tóth Imrét és a sebesült Krausz Pétert. Ezután megtalálták a pénz nagyobbik részét, amelyet a rablóit Budapesten, Törökszentmiklósop, Maglódon és Gyálon ástak el. *A .fennmaradó 17 millió forint valószínűleg Kovács Zoltánnál, illetve — részben - egy taxisnál van.- A rablók ugyanis maguk sem: tudják, mennyi pénzt - 1 vagy 5 millió forintot - adtak annak a taxisnak, aki elmenekülésükkor felvette őket a Széna téren. A rendőrség más személyeket is * őrizetbe vett, akik a pénz elrejtéséhez, vagy a- bankrablók bujkálásához nyújtottak segítséget. Krausz Péter, Tóth Imre és Kovács, Zoltán egyébként már voltak büntetve betörésért és autólopásért. Laktanya utcai akciójuk előtt is körözés, alatt álltak rablás gyanúja miatt. Ä mostani házkutatásoknál éles és riasztófegyvereket, Rambo-kést és számszeríjat találtak náluk. u • ;«j Totó-lottó elektronikusan A totó-lottó fogadások elektronikus fogadórendszerének kiépítésére és működtetésére vonatkozó szerződést kötött a Szerencsejáték Rt. A jövőben a lottó- és totófogadások rendszerét fokozatosan gépesítik. Ezt követően a játékosok a helyi fogadóirodákban tölthetik ki a szelvényeiket, és az adatok elektronikus úton jutnak el a Szerencsejáték Rt. számítógépközpontjába. Ott a gép a fogadást regisztrálja, és elektronikus úton nyugtát küld. Az egész folyamat néhány másodpercet vesz majd igénybe. A fogadók tippjei műhold közvetítésével jutnak majd el a számítógépközpontba. ÖTLETGAZDÁK KERESTETNEK Támogatást nyújt a klub úgyhogy Félegyháza felé vettük utunkat. Kerekdombnál találkoztunk Piriké férjével, aki csatlakozott hozzánk. Amikor Alpárt elhagytam, a kisgyerek elájult. Később tudtam meg, hogy szilánk volt a tüdejében. Félegyháza előtt katonák állítottak meg. Miután elmondtuk, hogy sebesülteket szállítunk, egy törzsőrmester felkapaszkodott az autó lépcsőjére, s az ajtóba kapaszkodva velünk jött, ne legyen bántódásunk. Bennem csak az az ösztön dolgozott, hogy menni, menni. Rengeteg liba kószált az úton, nem is néztem, átgázoltam rajtuk. A katona eljött a kórházig. Ott, amikor meglátták a sebesülteket, rögtön bemondták, hogy jöjjenek az emberek véradásra. Nagyon sokan jöttek segíteni. Pirikével mi visszamentünk Kécskére, s még nyolc sebesültet raktunk fel a kocsira, és újra Félegyházára autóztunk. Késő éjjel értem haza, a feleségem már nagyon ideges volt. Másnap nyolc koporsót kellett vinnem Lakitelekről, mert nem volt elég Kécskén. Mindezeket a szállításokat én becsületesen felírtam a menetlevélre. 1957 januárjában, amikor nem volt munka, behívattak és azt mondták, hogy lejárt a szerződésem. Ez, persze nem volt igaz. mert áthelyezéssel kerültem Kecskemétre. Én azt mondtam, hogy ne küldjenek el, bármilyen munkát elvállalok. így lettem fagybrigádos, sokat éjszakáztam, majd ismét visszakerültem a kocsira. Sokáig hallgattam a velem történtekről, féltettem a családomat. Gyakran járok Tiszakécskére. vannak ott ismerőseim, érdekes módon azonban soha nem találkoztam azokkal, akiket sebesülten a kórházba szállítottam. Talán beszélhetek még velük. B. M. Manapság az egyesületek, szövetségek alapításának "korát éljuk'.Éíszén az ország kritikus gazdasági helyzete megnehezíti a vállalkozók dolgát is. Nagyon kevesen vannak, akik saját erejükből is képesek talpon maradni, fejleszteni, gyarapodni. A most megalakult Hungarian Project Egyesület - vagy ahogyan ideiglenesen „magyarították”: a Hazai Megvalósítók Egylete — éppen az innovátorok, a/ újítók „ma: gányosságát” igyekszik feloldani. — Abból indultunk ki, hogy a gazdaságban rendkívül sok olyan fejlesztési lehetőség marad kihasználatlanul, amelyek pusztán csak azért nem valósulhatnak meg, mert vagy nem találnak szervezett támogatásra, vagy mert nincs elegendő pénze az ötletgazdának - mondja dr. Fazekas László jogtanácsos, az egyesület egyik alapítója. - Tulajdonképpen az élet szülte az ötletet, meg egy baráti kör, amelynek üzletemberek, menedzserek a tagjai és akik szívesen közreműködnének akár mások ötleteinek megvalósításában is. — Ilyenkor mindig gyanakvás ébred az emberben: nem a jótékonykodás korát éljük. Milyen anyagi érdeke fűződik mások ötleteinek megvalósításához az egyesület tagjainak? — Szó sincs jótékonykodásról! Az egyesület - és a köré szerveződő szűkebb klub - valóban nem róbertbácsik gyülekezete. Egyszerűen arról van szó, hogy az ötletek altalaban rieffl,Ja taferéKbétetfieZ kötődnek, s mi szívesen beszállnánk minden olyan projekt kifejlesztésébe, ami jó az ötletgazdának, a gazdaságnak és persze a közreműködő vállalkozónak is. A megvalósult ötletek hozamán tisztességesen meg lehet osztozni, sőt jutna belőle az egyesület számlájára is, amiből később újabb ötleteket lehetne támogatni. — Mire számíthat végül is, aki aláírja a belépési nyilatkozatot? — Hozzájuthat egy széles réteg szellemi tőkéjéhez, szakértelméhez, szervezőkészségéhez és talán bekapcsolódhat abba az értékteremtő polgári életformába is, amit kínálunk. — Mindehhez nem is kell más, mint befizetni a tagdíjat? — Ez önmagában kevés volna. A tagdíj csak arra jogosít fel, hogy részese legyen valaki az egyesületi életnek. A tagság csak akkor maradhat fenn, ha az illető be is bizonyítja, hogy vannak ötletei, vagy hajlandó segíteni másoknak a megvalósításban, netán a hasznosításban. — Mégis, kiknek a részvételére számítanak? — Szeretnénk országos egyesületté válni. Noha elsősorban budapestiek az alapítók, számítunk a vidéki vállalkozók, ötletgazdák jelentkezésére is. Hadd álljon itt egy budapesti telefonszám az érdeklődőknek: 276-8858. (somfai) Drog és politika A kábítószer-fogyasztók számának világméretű emelkedése, a drogkereskedelem kiszélesedése és a drogbűnözés napjainkban olyan kihívást jelent a világ kormányainak, amelyre a politikának is megfelelő válaszokat kell találnia. Ezt Gerevich József, a Magyar Narkológiai Társaság elnöke hangsúlyozta azon a nemzetközi konferencián, amely Drog és politika címmel szerdán kezdődött meg Budapesten. A háromnapos tanácskozáson olyan neves külföldi és magyar szakemberek cserélik ki tapasztalataikat, akik a kábítószer és a politika viszonyának kérdésében már bővebb ismeretekkel rendelkeznek. Az eszmecserébe a döntéshozásban kompetens, a drogpolitikában járatos politikusokat is bevonnak. Bármennyire köztudott, ha a drogproblémák és megoldásuk szorosan összefonódnak politikai, irányítási, hatalmi kérdésekkel, Magyarországon ez a viszony még meglehetősen tisztázatlan. Nincsenek igazán kidolgozott központi és helyi stratégiák, és rendezetlen az a kérdés is, hogy a helyzet megoldásában milyen feladat hárul a politikára. A tanácskozás résztvevői foglalkoznak az ifjúságpolitika, a szociálpolitika, a megelőzés és a kábítószerezés összefüggéseivel. A konferencia nyitó napján - amelyen a résztvevőket Göncz Árpádné és Demszky Gábor is köszöntötte - Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója tartott előadást Drog és politika címmel. Veér András hangsúlyozta: a deviáns magatartás - így a kábítószerezés is - alapvetően szembenállást jelent a fennálló társadalmi rendszerekkel. A drogfogyasztást helytelen csupán társadalmi beilleszkedési zavarnak tekinteni, mert ezek a jelenségek azt mutatják, hogy magában a társadalomban nincs rendjén valami. A problémát az egészségügy kompetenciájába utalni szintén hiba, hiszen ez olyan össztársadalmi ügy, amelyet csak az egész társadalom összefogásával lehet megoldani. A politikának ebben alapvető szerepe van. de kétségtelen, hogy az egyéneken csak a kisközösségek, a civil szerveződések segíthetnek. VIDÉKI KÖZREMŰKÖDŐKET VARNAK Közoktatás-politikai tanács Az oktatási törvény - az Országos Köznevelési Tanácson kívül - előírja a közoktatás-politikai tanács felállítását is. A törvény megszületéséig Dobos Krisztina helyettes államtitkár mellett működött is egy ilyen feladatkörrel felruházott bizottság. — Ezt a testületet alakítják át közoktatás-politikai tanáccsá? — érdeklődtünk dr. Szemkeő Judittól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízott helyettes államtitkárától. — Nem. Az eddigi bizottságot a törvény értelmében meg kell szüntetni és egy új tanácsot kell felállítani. Ez azonban már nem a helyettes államtitkár mellett működik, hanem közvetlenül a miniszter munkáját segíti. Az Országos Köznevelési Tanáccsal szemben a civil társadalmat képviselik a tagjai, akiknek véleményezési jogük lesz az oktatást érintő kérdésekben. — Kik lehetnek a tanács tagjai? — Négy-négy személyt küldhetnek az országos pedagógus szakmai szervezetek, a pedagógus-szakszervezetek, a szülői szervezetek, a diákszervezetek, a helyi önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei és a nem önkormányzati iskolafenntartók (egyházak, alapítványok). Ezenkívül az érintett minisztériumok is képviseltetik magukat egy-egy szentéllyel. Ez az összetétel nagyjából tükrözi a társadalom egészét, hiszen vpl<tfpilyen minőségben mindenki ré?vft Xßhet a munkában. Jelenleg mégvárjuk a különböző szervezetek jelentkezését. Az augusztusi felhívás, után ugyan több száz levél érkezett, a közoktatás-politikai tanács titkárságára, de sajnos, nagyon kevés a vidéki-érdeklődő. Pedig azt szeretnénk, ha a főváros csak létszámarányában. képviseltetné magát a tanácsban! — Meddig terjed a testület hatásköre? Megakadályozhatnak mondjuk bizonyos döntéseket is? __ — A döntés felelőssége továbbra is a miniszteré marad, de a -tanács tagjainak véleménye bármilyen irányba befolyásolhatja a végeredményt. S mivel a minisztérium szárit szerint kisebbségben lesz a testületben, nagyon meg kell majd magyaráznia a miniszternek, ha a többiek ellenére szeretne dönteni! — Hány évre szól a tagok megbízatása? ■ ; —-Erről és sok más kérdésről ‘a képviselőknek maguknak kell dönteniük. A működés rendjéről a Minisztérium - segítségképpen - hamarosan ajánlást dolgoz ki, de nem; lesz kötelező ehhez tartaniuk magukat.. Domi Zsuzsa Svéd vendégek a Petőfi Népénél • Több más ország után Magyarországgal is szeretnék felvenni a kapcsolatot a svédországi Partille város gimnáziumának tanárai. (Partille Göteborgtól 12 kilométernyire fekszik.) A kis küldöttség a bajai Tóth Kálmán Vízügyi Szakközépiskola és Gimnázium vendégeként érkezett hazánkba, az itteni diákok viszontlátogatásának előkészítésére. A svédországi vendégek látogatást tettek a Petőfi Népénél is, ahol dr. Lovas Dániel főszerkesztő tájékoztatta őket a szerkesztőség munkájáról. : A nagylexikon első kötete Megjelent a Magyar nagylexikon első kötete. Közreadója, az Akadémiai Kiadó szerdán mutatta be a tizenhat részesre tervezett sorozat első darabját a sajtó képviselőinek. A nagylexikon megjelenését a civil társadalom győzelmének tulajdonítom. A kötet ugyanis azért jelenhetett meg, mert az Akadémia azokra bízta a lexikon elkészítését, akik értenek hozzá, és nem szólt bele’ a munkájukba. Az országban minden sikerülhet, ha ez más területeken is így történik - mondta rövid köszöntőjében Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Magyar nagylexikon első kötete jubileumi napon jelent meg, hiszen Széchenyi István gróf 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel jövedelmének egy részét a magyar tudományos élet. a hazai tudósok javára. Átfogóa kornak megfelelő - nagylexikon évtizedek óta nem készült Magyarországon. A könyvsorozat ismeretanyagának összeállításában^: több mint 1600-an vettek részt. A fizenhat kötet várhatóan 160 ezer címszót tartalmaz majd. Az első kötet 832 oldalas, nyolc és fél ezer címszóués ezer ábra található benne. A lexikonsorozat első darabja 55 ezer példányban jelent meg. A nagylexikon papírját ^Finnországban, a kötészeti anyagokat pedig Hollandiában állították elő. A bordó kötet ára 3800, előfizetőknek 3000 forint. A luxus kiadású - királykék - kötet 6000 forintba kerül. A/ clőfizetőkhöz - eddig 22 ezer megrendelés érkezett a kiadóhoz - a szerkesztőség munkatársai szállítják ki a-könyvet: Az utolsó kötet - a tervek szerint— az ezredfordulón jelenik meg.