Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-04 / 257. szám

KECSKEMET TAVALY 57 EZER ÜGYIRAT ÉRKEZETT Decemberben is maradnak el árverések LOPJÁK A SÍRKÖVEKET Ki hajthat be a temetőbe? Részben elmaradnak a decemberre meghirdetett kárpótlási földárveré­sek. A körzeti földhivatal december T5-éigcsak az Agro-Mix Szövetkezet 55 ezer aranykorona értékű földárve­résének előkészítését és a kerekegy­ház!, nyárlőrinci maradék területekét tudja vállalni. A földhivatal ugyanis létszámgondokkal küzd, kevés a földméréssel foglalkozó szakember. Ráadásul a kárrendezési hivatal olyan földárverezési ütemet diktál — azért, hogy az állampolgárok minél előbb tulajdonhoz jussanak —, amelyet nem győz idővel és kapacitással a körzeti földhivatal e területen dol­gozó, az árverések földmérési előké­szítését végző hét szakembere. Far­kas Istvánt, a körzeti földhivatal veze­tőjét arról kérdeztük: kínálkozik-e megoldás a hivatal gondjainak enyhí­tésére. ’ — A földárverések elmaradása miatt hátrányok érik a polgárokat. Mit tehet ez ellen a földhivatal? — A körzeti földhivatal illetékes­ségi területe 223 ezer hektár, ami 24 • települést jelent. Köztük négy várost, Kecskemétet, Tiszakécskét, Kun­­szentmiklóst és Lajosmizsét. Az el­végzendő feladatok nagyságát pedig jól érzékelteti az a tény, hogy tavaly 57 ezer ügyirat érkezett hozzánk, s közülük 12 ezret át kellett vinnünk • Farkas István hivatalvezető. erre az évre. 1991 és 1993 között ed­dig csak a kárpótlási ügyekben 25 ezer ügyirat ment át a hivatalon, s egy-egy kérelemben legalább három ingatlan szerepel. Ezt a hatalmas mennyiségű munkát 83 munkatár­sammal igyekszünk elvégezni, úgy, hogy minden évben — a kárpótlási kérelmeket leszámítva is — 20-25 százalékkal nő az ügyiratok száma. Ma már a kárpótlási igények nagy­részt lefutottak, ám itt van az árvere­zést megelőző földmérési előkészí­tés, ami csak helyszínen végezhető el, s nagymértékben függ az időjárástól is. Ahhoz, hogy gyorsabban dolgoz­zunk, még több szakemberre, illetve több időre volna szükség. — Miért nem adják ki a földmérési előkészítési munkát vállalkozóknak? — Erre nincs pénz, már most több millió forinttal tartozik a földhivatal különböző vállalkozóknak. Ráadásul a számítógépes adatfeldolgozásra sem tudunk áttérni, hiába kapunk a Phare-program keretében 8 gépet. Helyünk sincs, másrészt a városháza elektromos hálózata nem bírja el a számítógépek beállításával járó több­letterhelést. Irattáraink is három he­lyen vannak, hiszen a városházi épü­let zsúfolt, nem férünk el: a második emeleten ketten osztozunk a megyei földhivatallal. Gondjainkat fokozza az is, hogy csupán a földmérési elő­készítéseket tudtuk elvégezni vállal­kozók bevonásával, de már az árveré­seken elkelt földterületek kitűzésére, birtokba adására nincs kapacitásunk. A polgárok sok esetben csak ideigle­nesen tudják birtokba venni az ingat­lanukat, holott a mi célunk is az lenne, hogy ez ténylegesen megtör­ténjék. Munkánkat az is megkönnyí­tené, ha megfelelő körülmények közé kerülne a körzeti földhivatal. Ábrahám Eszter Lapunk szerzője már szóvá tette a kecskeméti köztemetőben tapasztalt visszásságot: az engedéllyel vagy borravaló ellenében behajtó autóso­kat, akik kegyeletsértően zavarják a temető nyugalmát. A sírkertet kezelő Városgazdasági Kft. igazgatóját, dr. Mayer Antalt kérdeztük. — Hogyan vélekedik arról, hogy borravaló ellenében be lehet hajtani a temetőbe? — Meg kellene kérdezni, ki az, aki kapott jattot... — Az igazgató úr erről néni tud? — A múltkor egy embert láttam, akinek adtak egy húszast. Őt letiltot­tam arról, hogy kapuügyeletes le­gyen. Többször próbálkoztam a ko­csik kitiltásával a temetőből, de nem engedi meg a város. Viszont Pesten a rákoskeresztúri temetőben például busz jár. A kecskeméti sírkert is 800 méter hosszú és vannak idősek, akiknek adunk engedélyt. Általában rendszámra és névre adjuk ki. Január 1-jétől az eddigi engedélyek meg­szűnnek és újakat kell váltani. Saj­nos, volt már karambol is a temető­ben, mert ha már benn vannak, men­nek negyvennel is. A borravalóadást alapvetően nem lehet ellenőrizni. A parkolóban, a benzinkútnál és az ét­teremben is adnak borravalót. Bizto­san kapnak a sírásóink is, múltkor ki­jöttek az APEH-től, hogy mennyi a láthatatlan jövedelmük... A legna­gyobb gondunk viszont az, hogy a lezárt temetőkből kezdik a sírköve­ket is lopni. — A Városgazdasági Kft.-t érintő másik probléma — az új kisfái sze­méttelep megnyitása óta —, hogy pénzt kérnek a saját utánfutón kivitt szemét lerakásáért. Jóllehet, a helyi önkormányzati rendelet szerint egy köbméterig a háztartási hulladékot ingyen lehet elhelyezni. A közelmúlt­ban a város közgyűlésében képvise­lői interpelláció hangzott el, hogy a kft. helyett lenyírt füvet vitte ki a pol­gár és neki is fizetni kellett. — Ezeket bizonyítani kellene. Mert az, hogy valaki utánfutóval egy nap alatt nyolcszor kimegy egy köbméterrel, az azért már nem fair játék. Az pedig óriási tévedés, hogy helyettünk vágják le a füvet. Mi azt vágjuk le, amit tőlünk megrendelnek. A várossal szerződésünk van, hogy mit végezzünk el. A ház előtt — a helyi rendelet szerint — az útszegé­lyig az épület tulajdonosának kell rendben tartani a közterületet. A la­kosság egyébként mindent lerakhat ingyen a szeméttelepen, naponta egyszer, egy köbméterig. Kecskemé­ten, sajnos, ismét több ezer köbméter illegálisan lerakott szemét van. Átszervezik a kisiskolákat A Bácsterv Kft.-t • / A viteldíjemelésről tárgyalnak • A javaslat szerint megszűnne a matkói iskola önállósága. A kecskeméti önkormányzat okta­tási bizottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott a kisiskolák átszervezésé­nek kérdésével. Ennek kapcsán pont került a régóta húzódó matkói iskola ügyére iS. A napirend aktualitását az adta, hogy az új közoktatási törvény ér­telmében az oktatási intézmények Qszálylétszámának el kell érnie az át­lagosán 8 gyermeket. Ellenkező esetben meg kell szüntetni az iskolá­kat. illetve fenntarthatóak, ha az ön­­kormányzat saját költségvetéséből ezek működését finanszírozza. Kecskemét esetében ez négy isko­lát érint: a borbásit, a kisfáit, a szar­­kásit és a matkóit. Az előbbi három intézmény korábban is tagiskolaként működött. A borbási általános isko­lába amely a Tóth László Általá­nos Iskola tagiskolája — csupán hét gyerek jár, hárman második, négyen pedig negyedik osztályba. Jövő évtől azonban a korábbi gyakorlatnak megfelelően a felső tagozatba kerülő gyerekek a kisfái iskolába fognak járni. így a törvény értelmében fel­merült az iskola megszüntetésének a lehetősége. A végső döntés előtt azonban a közeli napokban az okta­tási bizottság és az iroda dolgozói szülői értekezletre hívják meg az érintetteket, hogy közösen beszéljék meg a kérdés. Erre a fórumra meghí­vót kap majd a terület egyéni önkor­mányzati képviselője is. A kisfái és a szarkási általános iskolákat 77, il­letve 50 tanuló látogatja, a jogsza­bály szerinti átlaglétszámok tehát tel­jesülnek. A bizottság ezek esetében arra az álláspontra jutott, hogy felül kellene vizsgálni, megfelelő-e a kap­csolat az anyaiskolákkal. Adott eset­ben ugyanis célszerűnek látszik egy más iskolához való csatolásuk. A bi­zottság felkérésére Lengyel László dolgozza ki a következő bizottsági ülésre erre vonatkozó javaslatát. Az ő elképzelései szerint nem feltétlenül a tagiskolák gyerekeit kellene a vá­rosba behozni, hanem megkeresni annak a lehetőségét, hogy az anyais­kola hogyan tudná azt hasznosítani, kihelyezett osztályok, foglalkozások működtetésével. A matkói iskolára is vonatkozik ez a javaslat, a bizottság ugyanis egy­hangúlag amellett tette le voksát, hogy az intézmény a továbbiakban tagiskolaként működjön tovább. Ezt indokolttá teszi az iskola lészáma is, hiszen 60 gyerek látogatja csak. Másrészt ezzel megoldódni látszik a régóta húzódó probléma az igazga­tónő és a tantestület között. A bizott­ság javasolni fogja a közgyűlésnek, hogy 1994. január l-jével váljon tag­iskolává a matkói iskola. Természe­tesen a többi intézmény esetében is a képviselő-testület hivatott a döntés kimondására. Nagy Ágnes Jubileum a Ráday-múzeumban megveszi a varos ARCOK A SZÍNHÁZBÓL: MARONKA CSILLA Mindent más szemszögből nézek Maronka CsiUa 1987-ben, Lend­­vay Ferenc direktor hívására szerző­dött a kecskeméti Katona József Színházhoz. Az újjávarázsolt teát­rumban Melinda szerepében mutat­kozott be a Bánk bánban. Még abban az évadban a Bál a Savoyban című revüoperettben szubrettként is be­lopta magát a hírős városi publikum szívébe. Legutóbb a Tartuffe-ben Dorine szerepében láthattuk. — 1987 óta a kecskeméti színház­ban jó néhány nagy, prózai női fő­szerepben nyújtott emlékezetes alakí­tást. Az utóbbi években egy kicsit mintha visszaszorult volna. A közön­ség egy része pedig szinte visszaté­résnek tartja, hogy a Tartuffe-ben szerepet kapott. Mi lehet ennek a magyarázata? — Láthatott a közönség, csak nem rólam szóltak a darabok. Kis­fiam, Dani, féléves volt, amikor be kellett ugranom 1992 januárjában a Gül babába. Csombor Tecával fel­váltva játszottuk a szerepet, tehát so­kan nem láthattak, ha épp a másik szereposztás előadására volt jegyük vagy bérletük. A Mona Marie moso­lyában epizódszerepet kaptam, majd következett a Kaviár és lencse. — Az idei évad előkészítésekor beszélgetve Illés István igazgatóval, elmondta: önnek idén egy álomsze­repet szánt, amit attól tesz függővé, hogy sikerül-e lefogynia. — Elég kényes téma ez nekem... Majdnem harminc kilóval lettem ne­hezebb Danival. A nyári böjtömmel sikerült leadni 10-12 kilót... Nem ál­lok mérlegre, mert lesújt. Azért biz­tató, hogy a ruháimat már fel tudom venni. Álomszerepről egyébként nem tudok. Decemberig vagyok sze­repre szerződve, majd januártól is­mét státusban leszek. — A nagy, prózai főszerepek után férje, Orth Mihály távol került a színháztól. Hogyan éli, élik ezt meg? Augusztus 30-án döntött úgy Kecskemét képviselő-testülete, hogy az önkormányzat élve elővásárlási jogával megveszi a Bácsterv Kft.-t. Az értékes irodaházzal rendelkező cég bejegyzett tözstőkéje 28 millió forint, amelyből 25 millió 800 ezer forint az Állami Vagyonügynökség tulajdona. Ezt az üzletrészt kínálták 13 millió forintért úgy, hogy a kész­pénzben fizetendő 650 ezer forintos privatizációs költségen túl a többit kárpótlási jeggyel is ki lehet egyenlí­teni, amit kamattal növelt névértéken fogadnak eL (Ez jelenleg 140,2 szá­zalék.) Az ÁVÜ megbízásából eljáró Dunaholding Rt. október 29-én meg­küldte a városnak a szerződés terve­zetét. A hétfői képviselő-testületi ülésen döntenek arról, hogy a pol­gármester a vételárhoz szükséges kárpótlási jegyet megvásárolja a névérték 61-67 százalékáért. • Kecskemét képviselő-testülete hétfőn dönt a városban alkalmazható legmagasabb helyi autóbusz-viteldíjakról. A javaslat szerint a buszjegy 25, az egyvonalas bérlet 590, az összvonalas 788, a felmutatós 1577, a ta­nuló- és a nyugdíjasbérlet pedig 196 forintba kerülne. (Fotó: PN-archív) 1983-ban, tíz esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuit Kecskeméten a Dunamelléki Református Egyházke­rület Ráday-gyűjteményének intéz­ménye. a Ráday-múzeum. A jubileumot november 9-én tu­­dományos üléssel és kiállítással kö­szöntik. Délelőtt 9 óra 35 perckor dr. Benda Kálmán akadémikus, a Rá­­day-gyűjtemény főigazgatója tartja a nyitó előadást: A Ráday család sze­repe a magyar művelődéstörténetben címmel. Majd előadások hangoznak el többek között a református egyház gyűjteményi munkájáról, a reformá­tus gyülekezetek értékmegőrző sze­repéről, a kecskeméti Ráday-mú­zeum 10 éves történetéről, s jelenlegi helyzetéről, tevékenységéről. A tu­dományos ülés helyszíne a kecske­méti református egyházközség ta­nácsterme az Újkollégiumban. A délelőtti program után 15 órakor dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsi­natának elnöke nyitja meg a Rá­day-múzeum kiállítótermében a Hi­tünk és tárgyaink című jubileumi egyházművészeti kiállítást. A meg­nyitó után Szitás Erzsébet festőmű­vész adja át a nevét viselő, a Rá­­day-múzeummal közösen alapított ösztöndíjat a kecskeméti református kollégium diákjának. — Misi nem lehet a kecskeméti társulat tagja, tehát nem élhetem meg én sem ezt valami kellemesen. Na­gyon hiányzik neki a színház, bár még van olyan magánelőadás, ami­ben szerepel. — Ha kapnának olyan ajánlatot, hogy mindketten újra színháznál le­hetnek, elmennének Kecskemétről? — Nem tudom, ő mennyire tudna már kimozdulni az üzleti életből? Nagy fába vágta a fejszéjét. Amink volt, rááldoztuk. Mindketten nagyon szeretnénk továbbra is Kecskeméten maradni. — Kisfia mennyire változtatta meg az életét? — Igen nagy változás történt az életemben, mindent más szemszög­ből nézek. Valahogy „felülről" ve­szem tudomásul a sikert és a kudar­cot is. — A szubrett szerepkör nem hi­ányzik? — De. abszolút. Nézek egy ope­rettet, s meghallva a zenét, „beindu­lok” és mennék a színpadra... — Kecskeméten még sok nagy si­ker vár önre, de hadd kérdezzem meg: eddig melyik darab volt a leg­emlékezetesebb? — Az ember tragédiája, s azon belül Ádámmal, vagyis Orth Mihály­­lyal a Paradicsomban... (m.) Közmeghallgatás Kecskemét képviselő-testülete november 22-én, 16 órai kezdet­tel közmeghallgatást tart a város­háza dísztermében. Közérdekű problémáikkal, kérdéseikkel és javaslataikkal várják a város pol­gárait és a helyben érdekelt szer­vek képviselőit. Képviseleti jog Kecskemét önkormányzata je­lenleg 38 gazdasági társaságban rendelkezik üzletrésszel vagy részvénnyel. A közgyűlés koráb­ban négy városatyát, dr. Bányai Endrét, dr. Brúszel Lászlót. Kör­­möczi Bélát és Szenes Mártont bízta meg a társaságok közgyűlé­­• sein és taggyűlésein a képviseleti joggal. Ez azonban kevésnek bi­zonyult, így a közgyűlés hamaro­san foglalkozik a problémával. Soron kívüli döntést hoztak azonban a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Kft.-ben való teljes körű képviseleti jogú delegáltról: a megbízást Ivanics István alpol­gármester kapta meg. Új irodavezető November 1-jétől magánügy­véd lett dr. Földesi Ferenc, a kecskeméti polgármesteri hivatal eddigi népjóléti irodavezetője. Az új irodavezető az izsáki illetőségű dr. Hauzmann Jánosné lett. Tanárfórum November 5-én 15 órakor kez­dődik Kecskeméten a történelem­­tanárok országos fóruma, a Tu­domány és Technika Házában. A rendezvényt a Haza és Hajadás Alapítvány és a TIT megyei egyesülete szervezi. A kétnapos konferencián szó lesz az általános és középiskolai oktatás szakmai, módszertani és etikai kérdéseiről. Az előadások pénteken 15 órakor kezdődnek, majd szombaton dél­előtt 9 órától folytatódnak. A fó­rumon való részvételét már több mint 70 történelemtanár jelezte. Autóelszállítás A kecskeméti polgármesteri hivatal mérnöki irodájához tar­tozó közterület-felügyelet no­vember 15-étől megkezdi a köz­területeken engedély nélkül tárolt üzemképtelen járművek elszállí­tását. A költségeket a járművek tulajdonosainak kell fizetni. Segélypostázás Előreláthatóan az év hátralévő részében postán kapják meg az átmeneti segélyeket azok a kecs­keméti polgárok, akiknek segély­kérelmét már elbírálták. Ezzel megszűnt az a lehetőség, hogy a városházi pénztárban vegyék fel a nem rendszeres segélyüket a rá­szoruló polgárok. A változtatás polgármesteri és jegyzői állásfog­lalás alapján történt. Az elbírált kérelmek a pénzügyi irodához ke­rülnek, ahol naprakész informá­ciókkal rendelkeznek arról: mennyit költhet még a szociális ágazat segélyekre. Kulturális napok Zsidó kulturális napokat ren­deznek Kecskeméten november 16-a és 22-e között. A rendez­vényt a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület kecskeméti csoportja és az Erdei Ferenc Művelődési Központ szervezi. A megnyitón részt vesz David Krausz, Izrael magyarországi nagykövete is. Az igen gazdag programban szere­pelnek hangversenyek, képző­­művészeti. fotó- és dokumen­tumkiállítások is. Kiemelkedő eseménye lesz a kulturális na- 1 póknak az a tudományos tanács- 1 kozás is, amely A zsidóság sze- 1 repe az alföldi mezővárosok fej- 1 lődésében címet viseli. 1 Az oldalt szerkeszti: Mihályka Gyula Maronka Csilla és Vitéz László a Tartuffe-ben. (Fotó: Nyúl E. Gábor)

Next

/
Thumbnails
Contents