Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-29 / 279. (278.) szám

Soltvadkert és vidéke SZERDÁN KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS Beszámoló a földügyekről, a költségvetési koncepcióról December 1-jén, szerdán délután két órakor a polgármesteri hivatal tanácskozótermében nyilvános testü­leti ülés lesz. A napirend szerint dr. Utassy Béla, a földrendező és Májer Ferenc, a földkiadó bizottság elnöke beszámol az eddig végzett munká­jukról. Ezt követően az egész lakos­ságot érintő kérdés kerül sorra, azaz milyen a -város önkormányzatának az 1944. évi költségvetési koncepci­ója. Ezután még éppen egy tucat téma kerül megtárgyalásra. Szó lesz pél­dául a gyógyszertár bérleti jogának átruházásáról, a selymesi iskola ér­tékesítéséről, illetve annak ármegál­lapításáról. Kiválasztják a szenny­vízcsatorna-beruházás második ütemének tervezőjét, elbírálják a polgármesteri hivatal tetőfedésére beérkezett pályázatokat. Javaslat hangzik el az idén juttatott lakáscélú támogatás összegének a kiegészíté­sére, s a külterületi mezőgazdasági ingatlanok értékesítésére. • Holczimmer Imre hetente kétszer visz kenyeret a Béleczki-tanyára. A NAGYBERUHÁZÁSOKRÓL A TAKARÓELV ALAPJÁN KELL DÖNTENI Infrastruktúra nélkül nincs város Egy település várossá nyilvánítá­sának feltételei között ott van az inf­rastruktúra fejlettségének bizonyos szintje is. Bár Soltvadkert esetében az adott mutatók elegendőek voltak, de mégsem teljes a közművesítés. Van még tennivaló a fiatal város iga­zán városiassá tételéért. Tudja ezt az önkormányzat is, hiszen több, nagy jelentőségű beruházás folyamatban van. Ezekről beszélgettem Berkecz László polgármesterrel. — Néhány hét óta több utcában feltúrt, mély árkok nehezítik a közle­kedést, az egyiket temetik, a másikat ássák. — Azt kell mondjam, mégsincs annyi árok, amennyit szeretnénk. Ki­csit lassabb ütemben halad a gázbe­ruházás, mint azt reméltük. De talán pár nap múlva — éppen az imént ígérte a kivitelező, Csorba József la­­josmizsei vállalkozó — nagyobb lendülettel dolgozhatnak. Munkáju­kat nehezítette, hogy nem voltak közműtérképek. Az időcsúszás emi­att is van. Pedig a Dégázzal kötött szerződés szerint az idén 20 kilomé­ter vezetéket kell kiépíteni. A gáz­lánggyújtást pedig december elejére tervezzük. E korszerű fűtőanyagot igénylők száma igen magas, a csalá­dok 90 százaléka mondott igent. Ah­hoz pedig, hogy jövőre — és nem 1996-ban, mint az eredeti elképzelés volt — mindenütt legyen gáz, az ön­­kormányzat 20 millió forintot utalt át a Dégáznak. A lakossági, 10 ezer fo­rintos hozzájárulás befizetése is megkezdődött. A közintézmények vonatkozásában pedig most készül­nek a gazdaságossági számítások, hogy mikortól álljanak át a gázhasz­nálatra, hiszen például az iskolánál kialakított olajfűtésű rendszer mind­össze hároméves. — E gázprogram Vadkerten mun­kahelyteremtéssel is együttjár. — A Dégáz Rt. Kecskeméti Üzemigazgatósága november 15-ével itt nyitott kirendeltséget. A Szőlőskert Szakszövetkezettől szán­dékozzák megvenni azt az épületet, ahol már jelenleg működnek. Az • Az ilyen munkáknál embert és gépet egyaránt próbára tesz a tél. egység vezetője, Pszota Ferenc pá­lyázattal nyerte el ezt a posztot. Több tíz fős munkahely lesz majd. —A legközelebbi testületi ülésen napirenden lesz a szennyvízprogram. — Mintegy kétszázmillió forintos programról van szó. Ennek 50 száza­lékát állami céltámogatásból nyertük el. Az első ütem a szennyvíztisztító építése lesz, persze a kivitelezőre pá­lyázatot írunk ki, s remélhetőleg a legalkalmasabbat sikerül kiválasz­tani. Az elbírálásnál döntő a határidő és az, hogy ennyi pénzből minél több kilométer csatorna legyen. Tudom, a lakosság döntő többsége most e nagyberuházás miatt nem lelkesedik, de az ivóvízréteg veszélyeztetve van. Az évi 800 ezer köbméter termelt víz tisztítatlanul szanaszét kerül a ta­lajba. Ha elér egy bizonyos réteget, s most nem lépünk, akkor gyerekeink majd zacskós vízért járnak a boltba. A jövő nemzedékéért, s egyáltalán az itt élés és fennmaradás a szennyvíz­program megvalósítására kötelez bennünket. Tudom — folytatta a polgármester —, ennyi pénzért lát­ványos beruházást is csinálhatnánk, mint például építhetnénk kultúrházat, de a takaróelv alapján a rangsor a szennyvízelvezetés mellett szól. — Egyszer tanúja lehettem a ko­rábbi környezetvédelmi miniszterrel történt beszélgetésének, aminek té­mája a hulladékhasznosítás volt. — A szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás ügyében megkezdtem a tárgyalásokat. Igaz, még gyér az eredmény, de nem hagyom annyi­ban. Rengeteg hasznos energia megy kárba. A gázfűtéssel pedig még több. Még jó, ha majd a sok hulladék a szeméttelepre, és nem máshová ke­rül. — A városban százszám várnak te­lefonra. — Hatszázötven az igénylők száma, de ez csak szaporodni fog, ha a lakossági önerős hálózatfejlesztés nem kezdődik el. Ezt az önkormány­zat nem tudja finanszírozni, pusztán csak az ügyintézésben segíthetünk. A kábeltévé jól működik, az utak már csak karbantartásra szorulnak. Végül is, ha az említett két nagyberuházás is befejeződik, akkor már valóban lehet városi komfortérzete az itt élőknek — fejezte be Berkecz László. Az ötvenedik állampolgári eskü Újjászerveződött egyesület Korábban már Vadkerten is mű­ködött mozgássérültek csoportja, ám támogató, agilis vezetőt nélkülözve megszűnt a szervezettségük. A vá­rosban egyébként több mint félszáz, különböző korosztályt képviselő sorstársat tartanak nyilván. Jelenleg Kovács János református lelkész fel­vállalta az újjászerveződött kis társa­ság menedzselését. A megújulásban segített Csemák Ferenc, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének megyei elnöke. Az alakuláskor megválasztották maguk közül a vezetőséget, s póttagokra is szavaztak. Terveik szerint minden hónap első hétfőjén összejövetelt tartanak az idősek napközi otthonában, ahol ál­landó helyet adnak nekik. E klub­szerű találkozókra mentálhigiénés, kulturális programokat szerveznek. Sajnos a foglalkoztatásuk — éppúgy, mint általában másutt — sem megol­dott, pedig a 25-30 év közötti korosz­tályból legalább tizenöten várnak va­lamilyen speciális munkára. Szeretet és kenyér nélkül Alsócsáboron sem lenne élet Tárlatok a művelődési házban Az Ady Endre Művelődési Ház belső falai ritkán üresek, hiszen egész esztendőben majdnem egy­mást váltják a különböző kiállítások. Ezen a héten a Szolnokon született és jelenleg Szegeden élő Kereszty Zsolt amatőr festő alkotásait láthat­ják az érdeklődők. A fiatalember a különböző művészeti irányzatokat Olaszországban, Párizsban, Amsz­terdamban tanulmányozta. Kezdet­ben plakátjai keltettek feltűnést, majd pasztell és akvarell képein áb­rázolt témáinak sokszínűsége tette ismertté. Erről tanúskodik a soltvad­­kerti bemutatkozása is. A jövő héten újabb kiállításra invi­tálják a művészetbarátokat, akik ez­úttal Palotás Mária festőművész al­kotásait láthatják. A tárlatot Tóth At­tila művészeti író december 7-én délután négy órakor nyitja meg. • Kereszty Zsolt alkotásait még ezen a héten láthatják az érdeklődök. Zenta városhoz közeli községből, Csókáról több mint két esztendeje te­lepült át Soltvadkertre Gubi Miklós és családja. A város befogadta őket, s hamar bizonyították is, rendes, dol­gos emberek. A leánygyermek, Csilla még házasságkötése előtt megszerezte magyar állampolgársá­gát, s letette az esküt. A napokban pedig a szülők öltöz­tek ünneplőbe. Meghatódottságukat aligha tudták leplezni, amikor a vi­rággal, s nemzetiszínű zászlóval dí­szített hivatalban megszólalt a ma­gyar himnusz. Berkecz László polgármester kö­szöntője során — amiben különösen hangsúlyozta a hazaszeretet jelentő­ségét, s azt a körülményt, hogy törté­nelmünknek köszönhetően vajdasági magyar lesz ismét magyar — köny­­nyek is csordultak. A család nevében a feleség, Rózsa Valéria csak ennyit bírt szólni: Nem tudom ezt az érzést elmondani. Boldogság, öröm, hogy újra magyarok lettünk. Soltvadkerten egyébként ez volt az ötvenedik állampolgári eskütétel. Decemberben átadják az új tantermeket Azzal, hogy a helyi önkormányzat az egyházi épületeket — amelyek oktatási célt szolgáltak — visszaadta a tulajdonosoknak, mintegy húszmil­lió forint értékű beruházásba kellett kezdjen. Ugyanis a szóbanforgó in­gatlanok iskolai célt szolgáltak. Ám a békés rendezéssel megszűnt az úgynevezett kántorkúti és a temetői iskola. Az építkezést aligha kezdhették másutt, mint a meglévő Kossuth La­jos Általános Iskola tőszomszédsá­gában, a bunker tetején. A kivitele­zésre kiírt pályázatot a kiskunhalasi Kunstart Kft. nyerte el, amelynek dolgozói a nagy hidegben sem tét­lenkednek, hiszen a szerződésben azt vállalták, hogy karácsony előtt — december 20-án — átadják a várva vár osztálytermeket. így a téli szünet után már bizonyára átköltözhet né­hány gyerekcsoport, s megoldódik a sok kellemetlenséggel járó tanterem­­hiány. Ugyanis a nagy várakozás kí­sérte zeneoktatás beindításával to­vább fokozódott a zsúfoltság. • Kis Lajos kőműves közelében is jó szolgálatot tesz a dobkályha. A Solt vadkerthez tartozó alsócsá­­bori tanyavilágban ma már zömmel idős emberek élnek. A várostól több mint tíz kilométerre lévő körzet ellá­tását sokáig megoldotta egyetlen bolt. Ám már az is bezárt, mert oda az utóbbi időben annyiszor törtek be, s fosztották ki, ahányszor ám érke­zett. Enni pedig akkor is kell, ha hó­födte a határt. Igaz, a tanyai ember sok mindent megtermel magának. Télre már veremben a krumpli, a hagyma, a zöldség, a téli alma. Az ólakban állatok, baromfi, már csak kenyér kell. Régen persze ez sem okozott gondot. Szegény anyám is hetente egyszer dagasztott. Amíg pe­dig a kukoricaszárral felfűtötte a ke­mencét, s az árasztotta a meleget, tele lett a teknő, s szakajtotta a vekniket. Az aranybamára sült, gyirkás kisci­­pót frissében hatfelé osztotta, s az óriáskenyerekből pedig egy-egy evésre nyolc karéjjal vágott..., s egy hét múlva sütötte a következő ada­got. Emlékeim, s a bolttörténetet el­mondó Berkecz László polgármester, valamint Holczimmer Imre karban­tartó kísértek el özv. Béleczki Ist­vánná alsócsábori tanyájához. Az egyedül élő asszonyból, Ilonka néni­ből úgy áradt a szó, mintha vissza­térő vendég lennék. — Ebből a szállítmányból már ta­lán nekem is jut. Hát a múltkor nem úgy elosztottam, hogy nekem nem maradt. Itt nálam Imre hetenként két­szer lepakolja a vekniket, s jönnek majd értük a többiek. Polák Bandi, Balogh Sándomé, Tamás Ignácné, a Kemény Feri bácsi, a Fejes Gyurka, s a környékbeliek mind. Amikor be­zárt a bolt, kigondoltam, én beme­gyek az önkormányzathoz, s elmon­dom, mi bajunk. Hát honnan tudták volna, nekünk hol szorít a cipő? Egy szóval sem ráztak le. Ehetünk kenye­ret. Jó ez még négy nap múlva is. Csak tudni kell tárolni, s szeretni. Mert szeretet nélkül nincs élet. Van­nak nekem csodálatos gyerekeim, sőt még a menyeim is azok. De naponta Kiskőrösről, vagy Szegedről hogy a nehézségben jönnének? Én, meg hát a többi öreg, akik velem együtt túl vannak a hetvenen, egyedül, a mai cipőkben — még ha a lábunk bírná is — hogy iszánkolnánk ilyen utakon! Ami a kenyéren kívül kell, azt szé­pen összeírjuk, s minden hónap első péntekjén jön az öregek napközi ott­honának a kisbusza. Akkor beme­gyünk a városba, s bevásárolunk. Amíg a szakszövetkezet működött, s hordták errefelé a munkásokat, akkor még őket kértük meg. A diákbusz is milyen régóta nincs. De hál’ Isten­nek, a polgármester meghallgatott minket. A gyerekeink is hívnak en­gem, a szomszédokat is, hagyjuk itt a tanyavilágot. De melyik körtefa az, amit évtizedek után átültetnek, s to­vább él? Hát úgy járnánk mi is. • A Gubi család volt az ötvenedik, akik a polgármester és Fodorné Schiszler Terézia anyakönyvvezető előtt letették az állampolgári esküt. Kápolnaavató Holnap délelőtt 11 órakor dr. Dankó László kalocsa-kecske­­méti érsek egyházi ünnepség ke­retében áldja meg a város kápol­náját. Közmeghallgatás A város képviselő-testülete de­cember 8-án, szerdán a diákott­honban közmeghallgatást tart. A közérdekű kérdésekkel, problé­mákkal délután Öt órára várják a lakosságot. Ajándékgyűjtés karácsonyra Az elmúlt esztendő decembe­rében kétszázezer forint értékű adományt — cukrot, lisztet, ru­haneműt, gyümölcsöt, sonkát, szalonnát és sorolhatnánk — vitt be a lakosság a polgármesteri hi­vatalba a rászorulók karácsonyi ajándékozására. Az idén ismét megszervezik a csomagok szét­osztását, amihez természetesen az önkormányzat is hozzájárni, hogy lehetőség szerint minden rászo­ruló kaphasson karácsonyi aján­dékot. A szociális bizottság dön­tését követően még az ünnepek előtt házhoz viszik a csomagokat. Cukorbetegek klubja Már hosszabb ideje eredmé­nyesen működik a diabeteszklub. a melynek legközelebbi összejö­vetele ma lesz. Délután öt órára várják az érdeklődőket, s termé­szetesen az érintett gyerekek is részt vehetnek a programon. Kerekek és lépések A Magyar Televízió forgató­csoportja Rockenbauer Pál veze­tésével hazánk mintegy kéthar­mad területét végigjárta és eddig két filmsorozatban levetítette. A harmadik rész — Kerekek és lé­pések címmel — sugárzását alig egy hónapja kezdték, s további huszonöt héten át minden pénte­ken este fél nyolckor a TV2-ön sugároznak. Az útvonalon Solt­­vadkertet is érintették. Elismert tehetség A soltvadkerti Ambrus Tímea diáklány az asztaliteniszsport ki­tűnő képviselője. Legutóbb a Bu­dapest BSE terem I. osztályú újonc leány (12 éves korig) ver­senyen elért eredményeivel beju­tott a negyvennyolc közé és két ranglistapontot szerzett. Korcso­portjában 39. Ezt elismerve és támogatva a kalocsai Emika Rt. reklámszerződést kötött vele, s több tízezer forinttal segíti a fiatal tehetség versenyeztetését. Egészségügyi szűrés Az Ady Endre Művelődési Házban december 9-én egész­ségügyi szűrés lesz, mely alka­lommal lehetőség nyílik a vér­­nyomásmérés mellett koleszterin­­szint-meghatározásra, s egyéb la­boratóriumi vizsgálatokra is. Az érdeklődőket 8-14 óráig várják. Megerősített fogadalom Valenda Pál és Béleczki Mária 1943. november 27-én fogadott egymásnak örök hűséget. Házas­ságukból két gyermek született, akik három unokával örvendez­tették meg őket. Tegnap az idős 1 pár megerősítette fogadalmát. I Az oldalt írta és szerkesztette: Pulai Sára

Next

/
Thumbnails
Contents