Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-03 / 256. szám
8 PETŐFI NÉPE 1993. november 3., szerda A SZEMTANÚK MÁR BESZÉLNEK Elet és halál urai voltak Bácsalmáson A Bácsalmáson 1944 novemberében kivégzett áldozatokról, elfogásuk. meggyilkolásuk körülményeiről egyre több információ kerül felszínre. Olvasóinknak beszámoltunk arról, hogy az egyik áldozat hozzátartozói, és Tóth Árpád, Bácsalmás polgármestere keresték a földi maradványokat. A csaknem hároméves kutatómunka eredményképpen egy hónappal ezelőtt exhumálták a sírokat. Mint utóbb kiderült, sok idős bácsalmási tudta, hogy hol kellene keresni, de a félelem — amely most már enyhül — kitartott egy fél évszázadon át. Most,1 hogy az exhumálás után méltó körülmények között újratemették az áldozatokat, sokan úgy gondolják, elég volt a félelemből, a hallgatásból. Kifordították a sapkát Garai Pál — aki elsőként, még 1990-ben kezdeményezte egy emléktábla felállítását — a korszak légköréről, a Bácsalmáson 1944 végén kialakult helyzetről mesélt. — Október 19-én vagy 20-án délután jöttek be az oroszok Bajmok felől. EÍtelt egy hét és a helyiekből kiépítettek egy „partizáncsoportot”. A fekete báránybőr sapkákat kifordították. kaptak az oroszoktól fegyvereket, ők lettek élet és halál urai. Asszonyokat, embereket cipeltek be a főhadiszállásukra, eleinte csak robotra. Mulattak, eltek-ittak. duhajkodtak. a hozzávalókat a faluban szedték össze. A lakosság néha az orosz parancsnokságon keresett védelmet a garázdálkodó fegyveresek elől. Aztán elkezdték a törlesztéseket. Először a haragosaikat vitték be, később kit azért, mert nem adott elég bort, kit azért, mert visszakérte a lovait, kocsiját. — Ön hány kivégzett emberről tud? — Akkoriban mindenki úgy tudta, hogy tízen haltak meg, a tizenegyedik elmenekült. Persze az emberek csak suttogni mertek, akinek a hozzátartozóját elvitték, nem tudta, hol keresse, de kérdezni sem mert. Úgy tudom, hogy a kivégzés a jejgyzői lakás udvarán történt. Az egyik zenész mesélte, hogy egy novmberi estén hazaküldték. A folyosón hét szerencsétlen embert látott. arccal a falnak fordítva. Egyikük kicsit oldalra nézett, őt felismerte. a Máté István volt. — A háború után sem derült ki, hogy mi történt Bácsalmáson? — Sajnos, nem. 1945. február végén kezdték' meg az oroszok a banda lefegyverzését. Nehezen ment, és a hatalmat nem tudták elvenni tőlük. Még jó tíz évig övék volt az uralom Bácsalmáson. Igaz, hogy 1949-ben néhányat az ÁVH elvitt, de nem a gyilkosságok miatt, hanem politikai okokból. Most is élnek még sokan, akik elmesélhet• Az áldozatok exhumálásában sokan segítettek. nék, hogy hány embert végeztek ki, hogyan és miért, de nem hiszem, hogy ezt megteszik. Disznófürösztő teknőben Gyetvai Sándomé — Kapca Mari néni — segített az egyetlen túlélőt, Lőjek Imrét megfürdetni, mielőtt kórházba vitték. — Tanyaszomszédok voltunk a Lojekékkal. Egy este az Imre apja kopogtatott, hogy jöjjek azonnal, baj van. Segítsek az Imrét megmosdatni, kórházba kell vinni, mert meglőtték. Bácsalmáson van egy kovácsműhely a mélykúti út mentén, oda kéredzkedett be a sebesült. A kovács értesítette a nagybátyját. Sietve, lovas kocsin mentek érte. A tartóján és a vállán találtunk alvadt véres sebet, de észnél volt, nagyon jajgatott. A disznófürösztő teknőben mosdattuk meg. kibéleltük a kocsit, abba fektettük, így vitte be az apja a halasi kórházba. — Elmesélte önöknek, hogy mi történt vele? — Annyit mondott, hogy amikor rálőttek, megsebesült, és mellette álló tataházi ember rázuhant. Az Imre megmozdult, észrevették, kapott egy második golyót is. Többet nem mert mozogni. Megvárta, míg visszamennek a házba a gyilkosok, akkor átmászott a falon és valahogy eljutott a kovácsműhelyig. Véres volt a kocsi platója G. Úr tizennégy évesen került fogságba. Nemcsak a lelkében hagytak nyomot az események, a golyó ütötte seb a jobb lábán nem enged felejteni. Gyakran kijött a csapat a tanyára, enni-innivalót, elvinnivalót keresni. Bátyáim olyankor a kukoricásba menekültek. Az én „jótevőm” egy nap bort keresett nálunk, de csak „seprűt” talált, ezért megpofozott. Nekimentem a vasvillával. Másnap négyen jöttek értem, megkötöztek, ütöttek-vertek, egész nap hurcoltak magukkal. Este hazavittek, de két nap múlva újra megjelentek, és a rendőrségi fogdába zártak. A tataházi Juhász Gyulára. Pásztor Lajosra. a mátételki László Ferencre emlékszem. Engem később kiengedtek a rendőrségről, de a kapunál már vártak a „partizánok”, akiket én inkább fegyveres rablóknak neveznék. Az orosz tolmács, édesapám jó ismerőse révén kerültem a kocsisok közé. Fogoly voltam, az éjszakákat zárkában töltöttem, napközben hajtottam a lovakat. Egy hűvös, november végi reggelen Dobokába indultunk. Láttam én, hogy a kocsi platója csupa vér, de kérdezni nem mertem. Egész nap ivott mulatott az öttagú csapat, ránk sötétedett. Meg akartam szökni, de s^zrevettek, rám lőttek. A lábamat eltalálták. Viszszamentünk a rendőrségre, ott alaposan leitattak pálinkával, és kivetették a golyót a lábamból. Elfertőződött sebemet az egyik jobb érzésű fegyveres felesége kezelte, ott laktam nálunk, de napközben tovább kellett kocsiskodnom. Télen szánkóval jártunk. Halasra indultunk, egy svábot és a fiát vittük fogolycserére. Az úton az én „jótevőm" mesélte a társainak, hogy „ellátták” a Juhászék baját. Azt is elmondta, hogy kiverték a Gyulának egy fogát. Ä légóárkot is említette, azt is, hogy a kocsiról forgatták bele a holttesteket. Két másik halottról is beszélt, akiket a Vörös-erdőből hoztak be, és feljebb földeltek el. A sváb család két nőtagját, a feleséget és a leányt is kivégezték, őket az almási temetőben, egy szekrényben temették el. — Cellatársai közül ismerjük Juhász Gyula sorsát. Mi történt László Ferenccel és Pásztor Lajossal? — A Pásztor Lajosét nem tudom. László Ferencet a régi tanácsháza udvarán a fészerben elbújtattuk, sötétedés után sikerült megszöknie. — A háború után mi történt a fegyveresekkel? — Semmi. Jó részük magas funkciót betöltő, köztiszteletben álló ember lett. A mai napig is sokan élnek még közülük itt, Bácsalmáson. Neveket nem mondok, fiaik, lányaik ne bűnhődjenek apáik régi bűnei miatt. (Itt jegyezzük meg: szándékaink csakis arra vezetnek bennünket, hogy kicsit többet tudjunk meg az 1944 végén, Bácsalmáson kialakult helyzetről. Nem célunk a történelemírás. Cikkeink forrása — írásos dokumentumok híján — a korabeli szemtanúk visszaemlékezése.) Pásztor Erzsébet A bajai világrekorder újabb csúcsa Gyurity Károly, az 55 esztendős többszörös Guinness-rekorder a közelmúltban ismét gyarapította világcsúcsai számát. Tavaly novemberben már bemutattuk lapunkban a svédországi Vüxjöben élő, 1957-ben Bajáról kivándorolt kereskedőt. Beszámoltunk arról, hogy Carl Gyillenfjell - ahogy a skandináv országban hívják Gyurity urat — először bekötött szemmel egy húsbárddal 35 másodperec alatt 105 szeletre vágott egy hatalmas uborkát. Nem sokkal később üvegből fújt 60,1 literes söröspoharat. (Ez majnem kétszerte nagyobb, mint az előző Guinness-rekorderé!) Pár hónap múlva pedig a világon egyedülálló kiállítást nyitott växjöi otthona közelében. Itt mutatja be azt az 1758 darabból álló söröspohár-készletét, amelyet hosszú évek során négy. földrész huszonnégy országából gyűjtött össze. A legdrágább darabot több ezer forintért éppen hazánkban vásárolta meg egy sörkertben. Legújabb rekordjával - amit a közelmúltban állított fel - valamennyi eddigi teljesítményét felülmúlta. Egy 199 méteres grillező berendezésen 230,7 méter hosszúságú kolbászt sütött meg. A grillezéshez kétszázötven zsák, Magyarországról származó faszenet használt fel. A kísérlet kiválóan sikerült. Meggyőződhetett erről az a több száz környékbeli rokkant és nyugdíjas is, akit Gyurity úr megvendégelt a kolbászból, miután a • Gyurity Károly a csűcskísérlet után megszegi a parázson sütött óriáskolbászt. Mellette egyik asszisztense. Margaréta Liljemark, Dél-Svédország építési főfelügyelőjének felesége látható. (Fotó: Tommy Blomqvist) zsűri hitelesítette újabb páratlan világcsúcsát. A bajai származású Guinness-rekorder most sem sokat pihen babérjain. Mint azt munkatársunknak elmondta. máris újabb csúcskísérletre készül. Ezúttal hulladékból akar helikoptert építeni, amivel természetesen repülni is kíván. Szorítunk neki. hogy térve megvalósuljon és ezt a kísérletét is siker koronázza. Gaál Béla Földárverések OLCSÓBB AZ IMPORT MARHA Alacsonyak a garantált árak Az elmúlt héten megtartott 334 árverésen 8706 kárpótlásra jogosult jutott összesen 615 ezer aranykorona értékű földhöz. Erről az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal adott tegnap tájékoztatást. A legtöbb árverést, szám szerint 29-et Veszprém megyében tartották. Legnagyobb, 80 ezer aranykoronát is meghaladó értékben azonban — akárcsak az előző hetekben - Békés megyében találtak gazdára a területek. Az árverezők és a tulajdonosok száma Vas megyében volt a legmagasabb, ahol az 1289 résztvevőből 1117 kárpótlásra jogosult jutott földhöz. Az 500 forintról induló licitárak Baranya megyében érték el a legmagasabb. aranykoronánkénti 135 ezer forintos értéket. Legkevésbé, aranykoronánként 1100 forintig, pedig Pest megyében verték fel az árat a licitálók. A fővárosban nem volt árverés az elmúlt héten. A földárverések kezdetétől október végéig 243 ezer fölé emelkedett a tulajdonhoz jutottak száma és az elárverezett aranykorona értéke is meghaladja a 20 millió 655 ezret. Az országban ez idáig 11 153 árverést tartottak, amin több mint 31 1 ezer kárpótlásra jogosult vett részt. A liciteken Veszprém megyében fizették a legmagasabb árat, egy aranykoronáért 2 millió forintot. A földművelésügyi miniszter a napokban meghirdetette a vágómarha garantált árait, de az érdekképviseletek elégedetlenek az új tarifákkal. Alacsonyaknak tartják, mert szerintük közel sem fedezik az előállítási költségeket. A MOSZ a hús- és a kettős (hús- és tejelő) hasznú állatokra magasabb. 110 helyett 125, illetve 100 helyett 110 forintos kilónkénti árat javasolt a kormánynak. A hazai állatállomány több mint kilencven százaléka tartozik a tej- és a kettős hasznú fajtacsoportba. A húshasznú marhaállomány a korábbi 60-70 ezerrel szemben jelenleg mindössze harmincezer darabra tehető, de nem is annyira a menynyiséggel, hanem sokkal inkább a hizlalási kedvvel van baj. Az állattartók ugyanis a rendkívül alacsony felvásárlási ár miatt évek óta nem hizlalják nagy súlyúra a vágómarhát. mert jobban járnak — mondják —, ha félig hízva adják el az állatot, mert akkor kilójáért akár a kettősz.áznegyven forintot is megkapnak. A vágómarha felvásárlási ára egyébként tavaly is nyomott volt: a gazdaságok igyekeztek megszabadulni az. állatoktól. Ez a tendencia most, és várhatóan jövőre is tovább folytatódik. A MOSZ szerint a meghirdetett garantált árak az állomány- és a termeléscsökkenést sem mérsékelni, sem megállítani nem képesek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a húsipari vállalatok külföldről a hazai felvásárlási árnál jóval olcsóbban jutnak vágómarhához, s ez erősen rontja a hazai termelők pozícióit. Az érdekképviseletek szerint ebben mindaddig nem is várható változás, amíg az illetékesek nem tekintik igazából szívügyüknek a hazai termékek és, vele együtt, a magyar termelők hatásosabb védelmét. Újvári KÉT PÁRT, KÉT ÁLLÁSPONT: Lehet-e szakszervezeti vezető országgyűlési képviselő? * Hol lehet a Déri-szobor? Európa magyar bankárja • Egykoron Déri Frigyes a városnak ajándékozta a mai Déri-kert területét azzal, hogy legyen az a gyermekkacajé és a madárdalé. Cselekedetéért méltán kapott szobrot a várostól. Sajnos a híres férfiú emlékművéről barbár kezek először a betűket feszegették le, a napokban azonban maga a szobor is eltűnt, és azóta sincs meg. A hírek szerint a rendőrség még nem kezdett nyomozásba, mivel ők csak az újságunkból értesültek a dicstelen tettről. (Kép és szöveg: Papp Zoltán) Első Magyar Gabona RT. KECSKEMET számviteli osztályvezetői munkakör betöltésére számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező gyakorlott munkatársat keres Az állás azonnal betölthető, fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, időpont egyeztetés a 481-197-es telefonszámon lehetséges. nss24) Magyar születésű, belga állampolgár, Svájcban dolgozik és Frankfurtba tart. Ki ő? A találós kérdésre természetesen egy ismerősen csengő név a válasz, Alexandre Lamfalussy, illetve ahogy mi nevezzük: Lámfalussy Sándor, A nemzetközi bankvilág kiválósága 1929-ben, Kapuváron született, de a történelem viharai Magyarország elhagyására késztették. Belga állampolgár lett. közgazdasági tanulmányait már a louvaini egyetemen, illetve Nagy-Britanniában, az oxfordi Nufftel College-ben végezte. Tíz esztendőn át tevékenykedik a belga bankéletben, majd 1976-ban „átcsábítják” a bázeli székhelyű Nemzetközi Fizetések Bankjához, amelyet a pénzvilágban a „bankok bankjának” is neveznek. Megint végigjárja a szakmai karrier különböző állomásait, tanácsadó, főosztályvezető, majd ügyvezető igazgató és legvégül a csúcson: vezérigazgató lesz. De úgy tűnik, még mindig felfelé vezet az út. Az EK tizenkét tagállama őt választotta a január elsejétől felállításra kerülő Európai Monetáris (pénzügyi) 'Intézet vezetőjévé, ami első látszatra talán kevesebbnek tűnhet a BIS vezérigazgatói tiszténél, de távlatokban a pénzvilág legnagyobb kihívását jelenti. Feltehetően ebből a Frankfurtba települő intézetből nő majd ki az Európai Jegybank, amely a maastrichti szerződésekben előirányzott, egységes valutát kívánja megvalósítani. Nem kizárt tehát, hogy „magyar .atyja” lesz az ECU-nak, az európai pénznek. Lámfalussy Sándor néhány nappal új tisztségére történő megválasztása előtt vehette át a Popovics Sándorról elnevezett magyar szakmai díjat, amelyet a Nemzeti Bank alapítójának emlékére osztanak ki a pénzvilágban. A magyar gazdaságot és pénzügyeket közelről figyeli, tanácsaival segíti a szakmát, a kormányt, a miniszterelnököt. A maga eszközeivel különösen eredményesen járult hozzá a Magyar Nemzeti Bank és a külföldi társintézmények-jó kapcsolatainak alakulásához. Nyilván számíthatunk rá a jövőben is, hiszen Magyarország Európa felé tart, honfitársunk pedig már ott van Európa pénzügyi szívében. Réti Ervin Élénk vitát váltott ki a bejelentés, hogy a legnagyobb szakszervezet több vezetője elindul a képviselő-választásokon. Ismert közéleti személyiségek nyilatkoztak az érdekképviseleti tisztség és a parlamenti képviselői funkció összeférhetetlensége ellen is, mellette is. Mi ezúttal két párt egymással szembesülő érvelését adjuk közre. Hack Péter, SZDSZ: — Nem támogatjuk, hogy szakszervezeti vezetők képviselők legyenek és az Országgyűlésben esetleg funkciót is betöltsenek. Vannak országok. ahol a két- vagy többféle megbízatást összeegyeztethetőnek tartják: Franciországban a miniszterelnök egyidejűleg akár valamelyik település polgármestere is maradhat. Nálunk viszont érvényes jogszabály van arra. hogy polgármester nem lehet képviselő - holott mindkét tisztség politikai képviseletet jelenít meg... — Ha a polgármester előtt becsukódik a Ház kapuja, maradjon kívül a szakszervezeti vezető is? — Nem erről van szó. A vezető szakszervezeti funkcionárius egy korporáció, egy érdekképviselet felelős meghízottja. Meggyőződésem, hogy e megbízatásával ellentétes a parlamenti képviselőség, hiszen vagy egy-egy társadalmi réteg vagy egy-egy választókörzet érdekeit képviseli, védi valaki. Tegyük fel, hogy a szakszervezeti vezető egyben kormánypárti képviselő. Egy esetleges érdekegyeztető tárgyaláson vajon a kormány vagy a vele szemben helyet foglaló szakszervezet oldalán foglal helyet? Katona Béla. MSZP: — Hibás ez a nézőpont. Hátterében feltehetően az áll. hogy a vitapartnerek nem tudnak olyan potenciális képviselőjelölt szakszervezeti vezetőről, akit jó eséllyel indíthatnának a választásokon. Amíg a Szabad Demokraták Szövetsége bízott a Liga. a Magyar Demokrata Fórum pedig a Munkástanácsok támogatásában. addig ez a probléma föl sem merült. Ami azt illeti, hogy a szakszervezeti vezető egy szakma, a képviselő pedig egy választókerület vagy tágabban az ország érdekeit képviseli - mindenkinek van valami kötődése. Ha országos ügyekről van szó, az egyéni választókerület képviselője a nagy egészen belül igyekszik saját választói érdekeit képviselni. Nem hiszem, hogy a szakszervezeti vezető szakmához kötődése jobban befolyásolná a parlamenti munkát, mint a választókerületükre figyelő képviselőké. A nagy tapasztalatú szakszervezeti tisztségviselők éppen hogy lendítői lehetnek a képviselői közösség munkájának. Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke például mind képviselői, mind szakszervezeti munkáját kifogástalanul látja el. A jogszabályt, hogy polgármesterek nem lehetnek a parlament tagjai, helytelennek tartjuk, sohasem támogattuk. Annak idején, születésekor napi politikai érdekek húzódtak meg a döntés mögött. — A szakszervezeti vezetők képviselővé választása melletti érvelést nem motiválják politikai érdekek? — Szinte egész Európában megfigyelhető. hogy a szakszervezetek és a baloldali - szociáldemokrata, szocialista - pártok között élénk együttműködés alakul ki. Ez előbbutóbb nálunk is bekövetkezik. A szakszervezetek és a baloldal által fölvállalt értékek nagyban átfedik egymást. A törekvések hasonló arányú egybeesése az érdekképviseletek és a liberális vagy a konzervatív pártok között elképzelhetetlen. Koós Tamás • Lámfalussy Sándor
