Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-03 / 256. szám
1993. november 3., szerda MEGYEI KORKÉP MEGFÚRTAK EGY TARTÁLYT KISKUNHALASON Elfolyt nyolcszáz liter fűtőolaj Igen felelőtlen, környezetszenynyezéssel is járó bűncselekmény történt október 22-éről 23-ára virradó éjjel Kiskunhalason, a Kígyó utca 9. szám alatt. Az udvarban lakó M. László ezerliteres tartályából valaki vagy valakik — a tartály aljának kifúrásával — körülbelül nyolcszáz liter fűtőolajat engedtek ki. Az olaj elárasztotta az udvar hátsó felében lévő kamrák, melléképületek közti terület egy részét, s a talajba ivódott. — Szombat reggel fél hétkor szólt át az egyik szomszéd, hogy menjünk, s nézzük meg, mi történt. A férjemmel azonnal hozzáláttunk, hogy felszórjuk homokkal az olajjal átitatott részt, nehogy az véletlenül meggyulladjon. Szörnyű dolog, hogy valaki ilyet tett velünk... A tartály egyébként az előírásoknak megfelelően volt tárolva — meséli a történeteket M. Lászlóné. — A szomszédok is segítettek? — Nem, senki... De volt, aki még röhögött is rajtunk. A kárunk pillanatnyilag harmincezer forint. Járt már itt a rendőrség, s a biztosító is. — Ön szerint ki lehetett az elkövető? — Nem tudom... Az olajat pénteken hozták ide, s erről csak az udvarban lakó szomszédok tudtak. A kapu pedig éjszaka zárva volt. Úgy tervez• Eltávolították a szennyezett talajt, de vajon most jó helyen van-e? tűk, hogy ezen a napon elutazunk, végül mégis itthon maradtunk. Vajon mi lett volna, ha éppen nem tartózkodunk itthon? A biztosító embere utasított bennünket, hogy az olajjal szennyezett talajt húsz centi mélységig szedjük fel. Láthatja, ezt meg is kezdtük. — Hová kerül ez az ola jos föld? — A Sáros utcába, a férjem kőfaragó műhelye mögötti üres területre. Hogy ez a föld ne érintkezhessen az ott lévő talajjal, egy nagy fóliát teszünk alá. — Megtéríti a biztosító a kárukat? — Nem tudjuk. Ok csak a hivatalos rendőri jelentés után intézkednek. A rendőrség, miután a károsult feljelentést tett, megkezdte a nyomozást. Az elkövető személye egyelőre ismeretlen. Adám Miklós Együtt adják el a Bácskonzum boltjait Hajdan a Bács-Kiskun Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat (BÉK) volt megyénk legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi vállalkozása. A ’80-as évek derekán — központi intézkedésre — a Konzum fantázianevet vette fel. Később az elsők között kezdték el privatizálását, s a cég 1991 -ben részvénytársasággá alakult. Boltjai az utóbbi időben — ha nem is feltűnően — mintha az elszegényedés jeleit mutatnák. A társaság legutóbbi közgyűlésén Ambrus Zoltánt választották meg vezérigazgatónak. Vele beszélgettünk a Bácskonzum Rt. előtt álló feladatokról. — Cégük, ugye, nemcsak nevet és formát változtatott, hanem össze is zsugorodott az idők folyamán? — Valaha 260 üzlete volt és öt kirendeltséggel működött a megyében. A kicsi, gazdaságtalan boltokat folyamatosan megszüntették, az államosított épületekben levő helyiségeket visszaadták eredeti tulajdonosaiknak, néhány boltot pedig privatizáltak. Jelenleg 18 egységünk van. Egy Kiskőrösön, 3 Félegyházán, a többi Kecskeméten. Itt tejbárt, hidegkonyhai üzemet, húsboltot és nagykereskedelmi raktárt is üzemeltetünk. — Boltjaikban megfogyatkoztak a gondolák, polcaikon kevés az áru, ha egy cikk elfogyott, olykor hosszú ideig nem pótolják. Ezek valami új üzletpolitika jelei? — Nem, hanem pénzügyi problémáké. Jelentős nagyságrendű tartozásunk van. Engem azzal bíztak meg választóim, hogy tisztázzam és hozzam rendbe a cég pénzügyi helyzetét, valamint a tulajdonviszonyokat, javítsuk fel kondícióját, hogy reális értéket képviselve kerüljön a teljes privatizálásra. Március 30-ig kell megoldanom feladatomat. — Rövid idő! — Már csak ezért is kénytelen leszek olykor drasztikus intézkedéseket foganatosítani. Mindebből azonban elsősorban a vevők, végső soron pedig dolgozóink profitálnak. — Egyenként adják el üzleteiket, üzemeiket? — Boltjaink célszerűen kialakított hálózatban működnek, a lakosság ellátását így szolgálják a legteljesebben. Az AVÜ ragaszkodik hozzá, hogy egységeink egyben maradjanak. Ám mivel a privatizáció ügy működik, mint a piac, a céget bárki megveheti, s a tulajdonos azt csinál vele, amit akar. Akár meg is szüntetheti a boltokat, esetleg profilt változtathat stb. Úgy látjuk, hogy az rt. dolgozóinak is az jelentené a legnagyobb biztórtságot, és a lakossági ellátást is leginkább az garantálná, ha a saját dolgozói, vezetői vennék meg a céget. Szeretnénk, ha sikerülne ehhez E-hitelt igénybe venni, kárpótlási jegyeket felhasználni. — Gondolom, minderre csak akkor vállalkoznak, ha valóban sikerül kihúzni a céget a kátyúból? — Biztosan sikerülni fog. Közös akarattal ennél nehezebb helyzetből is ki lehet lábalni. Almási Márta Bosszús gazdák Izsákon 1 Magyarázat igen, árverés nem volt tegnap Izsákon. A kárrendezési hivatal munkatársa igyekezett tegnap megmagyarázni az izsáki kárpótlási földárverésre érkezőkkel, hogy miért is marad el a licit. A földhivatal nem tudta az árveréshez szükséges anyagot előkészíteni. Az érdekeltek úgy vélték: bolondját járatják immáron hónapok óta az izsáki szőlősgazdákkal. Itt az őszi munkák ideje, de a gyümölcsösök . birtoklásának joga még vitatott. Izsákon forgatott tegnap a Falutévé is, riportjában megszólaltak az egyre türelmetlenebb gazdák. A földárverés helyett volt idő megbeszélni a világ dolgait. Egyesek tudni vélték, hogy az ország földállományának csupán a 20 százalékát sikerült fölmérni tíz év alatt a földhivatalnak. Az mindenesetre biztos, a megyében elmaradó 65 földárverés következményei beláthatatlanok. SZÉPSÉGSZALONBAN SZOLARIUMOZZON INGYEN! november 8-9-10-én LÉGKONDICIONÁLT TURBÓ SZOLÁRIUM 33 cső 2 arcbarnító Uj SZOLÁRIUM, ÚJ CSÖVEK! tusoló ■ tusfürdő törülköző Váltson bérletet a barnasághoz! 100 perc 990,- Ft 20 perc 250,- Ft Kecskemét, Május 1. tér 2 hetfő-péntek, 7-20 óráig Tel.: 76/487-021 115521; VÁLLALKOZÓK! Régen meglévő, családi tulajdonú, számla nélkül vásárolt gépeiket, eszközeiket KÖLTSÉGKÉNT ELSZÁMOLHATJÁK 1 % + áfáért. Tel.: 42/317-477 Sztanex BT. (15267) Megyei sikerek Zalaegerszegen Az elmúlt hétvégen a Zalaegerszegen megrendezett 6. országos trombitaversenyre — a szegedi válogató alapján — megyénk négy városából: Dunapatajról, Kiskőrösről, Kecskemétről és Kiskunfélegyházáról utaztak trombitás növendékek. A kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola tanulója, Ferencz Gyula az első korcsoportban második helyezést ért el, akinek tanára Kuna Lajos. A kiskőrösi zeneiskola harmadik korcsoportos trombitása, Kemény Miklós első díjat kapott. Tanárát, Boldóczki Sándort — eredményes felkészítőmunkájáért — különdíjban részesítették. Paksi nyílt nap Pakson november 12-én és 19-én pályaválasztási nyílt napot tart az Energetikai Szakképzési Intézet Műszaki Szakközépiskolája, ahová várják a tanulókat és a szülőket. Az iskola a végzős nyolcadikosoknak a jövő tanévben erőműgépész-technikus, elektrotechnikus, minőségbiztosítás-számítástechnika technikus, műszaki kömyezettechnikus, számítástechnikai programozó és menedzserasszisztens szakot indít. Kunszentmiklósi ellenőrzés A Kunszentmiklóson és környékén kerékpározók figyelmébe ajánlható az az információ, amit dr. Rákosi Mihály városi rendőrkapitánytól kaptunk. Az idén a rendőrség a közlekedésbiztonság növelése és a szabályok betartása érdekében fokozott ellenőrzést végez az utakon. Az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kivilágítatlanul, szabálytalanul és az ittasan közlekedő kerékpárosokra, mivel jelentősen megnőtt az általuk okozott balesetek száma. A mezőgazdaság és a környezetvédelem A közelmúltban egész napos konferenciát rendezett a Bácska és Dunamelléki Mezőgazdasági Szövetség a gazdálkodó szervezetek környezetvédelmi feladatairól. A mezőgazdaságban is nagyon fontos, hogy valamennyi környezetvédelmi szabályt be kell tartani, még akkor is, ha ez növeli a gazdálkodás költségeit, mert az ember jövője múlhat az ügyön-. Dr. Kemény Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy a választások előtt, örvendetesen, valamennyi párt rendelkezett markáns környezetvédelmi programmal, de a választások után a politikai, és a gazdasági prioritások elterelték a figyelmet a környezetvédelemről. Igaz ebben az is közrejátszott, hogy a gazdaság eredményessége csökkent. Azért a környezetvédelem szempontjából jónak kell értékelni az ipar szerkezetének változását. mert a kohászat, vagy például a bányászat leépülése tisztább levegőt és vizet eredményezett (az előbbi 56 százalékkal, a bányászat pedig 53 százalékkal épült le). Ezzel együtt az energiaipar nem termel kevesebb energiát, sőt, mivel nagyobbrészt hazai alapanyagból történik az előállítás, ezen a téren van mit javítani a környezetvédelmen. A legnagyobb környezetszennyező jelenleg a közlekedés, mert kedvezőtlan a járműállomány összetétele, és az autók átlagéletkora 9-10 év. Ezért kellett bevezetni, hogy hatévesnél idősebb kocsit ne lehessen behozni magánforgalomba, mert ha nincs ez 1 A környezetvédelem terén kedvező jelek vannak a mezőgazdaságban. az intézkedés, rövidesen Európa szemétdombjává vált volna az ország. Egyébként ez az intézkedés segít lerövidíteni azt az időt, amikor utolérhetjük a hazai gépkocsigyártás segítségével a fejlett nyugatot. A mezőgazdaságban kedvező jelek mutatkoznak a környezetvédelem terén, hiszen megszűnőben vannak a nagy gazdaságok. Az ipari szinten termelő telepek, és a nagy táblák is elaprózódnak, ami kedvez az élővilág fejlődésének. A kisgépek használatától azt remélik, hogy csökken a talaj tömörítettsége, ezáltal jobb lesz a víz háztartása. Azzal viszont számolni kell, hogy ellenőrizhetetlen lesz a kemikáliák és a vegyszerek felhasználása. Rövid időn belül meg kell szigorítani a minőségi előírásokat, hogy elviselhetőbb legyen a környezet használata. Ez vonatkozik a termékekre is. Többet kell költeni a környezeti katasztrófák megelőzésére. Megindult az ország környezetállapotának felmérése, hogy kimutassák azokat a tevékenységeket, amelyek káros hatást fejtenek ki. Ez a felmérés a mezőgazdaságot is átfogja. Az államtitkár azt reméli, hogy a káros tevékenységeket ki tudják szűrni, és engedélyezési eljárás alá vonják ezeket a területeket, ezáltal ellenőrizhetőbbé válnak. Nagy gondot okoz a hulladéktömeg megsemmisítése, erre a területre még több pénzt kell átcsoportosítani. A volt orosz laktanyákban 60 milliárdnyi a környezeti kár, sajnos a magyar véderők is hasonló körülmények között szennyezik a területet. A privatizáció során a minisztérium külön pénzzel segíti a környezetkárosító objektumok felszámolását. Azt tervezik, hogy a következő évi költségvetésből több pénzt kap a tárca, és a termékdíjakból is legalább egy százalékot, vagy valamivel többet kérnek, amiből környezetvédelmi beruházásokat valósítanának meg. Ez nem jelent automatikus áremelést, csupán azt, hogy az állam által lecsapolt adók ilyen formán kerülnek átcsoportosításra. Papp Zoltán A KÖLTSEGVETES MINT BIZONYTALANSÁGI TENYEZO A magyarországi gyakorlat hibáiról Alig terjesztették be az Országgyűlésnek az 1994. évi költségvetés tervezetét, a pénzügyminiszter máris annak módosításáról, a várható hiány százmilliárd forinttal való növeléséről beszélt a parlamentben. S ez a „műhiba” nem áll előzmények nélkül. Távaly az eredetitőllényegesen eltérő pótköltségvetést kellett előterjeszteni, s a zárszámadás azt mutatja, hogy kifogásolható a költségvetési törvény végrehajtásának törvényessége. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint a költségvetési intézmények százmilliárd forintot vontak ki a törvényhozás ellenőrzése alól, aminek egy részét inkább a hiány mérséklésére kellett volna fordítani, mintsem elkölteni. A jelenségek azt mutatják, hogy a végrehajtó hatalom túlteszi magát a törvényhozás döntésein. Előzetes felhatalmazás helyett kész helyzet elé állítja az Országgyűlést. Márpedig a történelem tanúsága szerint — ezt mulatja a polgári forradalmak históriája is — az események kiváltó oka mindig az volt, hogy a polgárok maguk akarták eldönteni, mennyit adóznak s azt mire költse a végrehajtó hatalom. Az állami költségvetés törvény, azt ekként is kell végrehajtani. Bizonyos összeghatárokon felül pedig a fejlett országokban még az átcsoportosításokat is — az egyik intézmény többletkiadását más intézmény megtakarításának a terhére — előzetes törvényhozói jóváhagyáshoz kötik. Ezért fontos a kormány által beterjesztett költségvetési előirányzat áttekinthetősége, hogy pénzügyi ügyeskedéssel ne vonhassanak ki bizonyos területeket a törvényhozás felügyelete alól. Ez a kormány, azon belül is a pénzügyi kormányzat nagy felelőssége, hiszen a költségvetés összeállítása szakkérdés, abban kifejezésre jutnak nemzeti — sokszor nemzetközi — érdekek, amelyekben politikailag csak akkor tudnak helyesen dönteni a honatyák, ha megfelelő információkkal látja el őket a kormányzat. Az állampolgárok és a gazdálkodási egységek azt is joggal követelik meg a költségvetéstől, hogy abban bizonyos állandóság érvényesüljön, mind a kirótt adóterhek, mind a várható előnyök — állami megrendelések, támogatások — tekintetében. Elvárható tehát, hogy legalább saját államuk, kormányzatuk törek-VELEMENYEK SZABADON Beteg az egészségügy Az egészségügyi intézmények leépülése hosszú évek óta folyik, ennek is tudható be az, hogy az ország lakosságának egészségi állapota drasztikusan romlik. Ezt igazolják a szomorú statisztikai adatok is, amelyben a világranglista elején vagyunk a — szív- és érrendszeri megbetegedések számát tekintve, — dobogós helyezést értünk el az alkoholizmusban szenvedők számát tekintve, de az öngyilkosok száma is növekszik. Meggyőződésem, hogy társadalmi, gazdasági felemelkedés, jog és szociális biztonság, erkölcsi morál nem lesz korszerű egészségügy nélkül. Tisztelt parlamentünk, országgyűlési képviselőink, helyi önkormányzataink, és nem utolsósorban központi kormányzatunk az egészségügyért vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak tenni az állandó pénzhiányra hivatkozva intézkedést. Az egészségügyben dolgozóknak jogos a felháborodásuk, amikor azt látják és olvassák, hogy kormányhivatalok gombamódra szaporodnak, és az ott dolgozók nem ápolónői, illetve nem átlagorvosi fizetést kapnak. Nehéz az egészségügyben az is, hogy hármas tagozódás van, a tb. finanszíroz bennünket, az önkormányzatok, a tulajdonosok és a szakmai felügyeletet pedig a Népjóléti Minisztérium gyakorolja. Az érdekképviseletek, szakszervezetek és ez évben megalakult közalkalmazotti tanácsok az intézményekben nehezen tudják összeegyeztetni munkájukat, azért is, mert az állami egészségügyi intézményekben dolgozók jogállását igen szorosan körbehatárolja a közalkalmazotti törvény. Mit akarnak az egészségügyben dolgozók?_____________________________ — Becsületes és áldozatkész munkájukért tisztességes anyagi és erkölcsi megbecsülést. Kell egy új, korszerű és modern egészségügyi törvény, amely új alapokra helyezi az egészségügyet, világosan fogalmaz és hosszú távon meghatározza az egészségügyi dolgozók feladatát, jogállását és nem utolsósorban az intézmények rendeltetését is. A közalkalmazotti törvény nem tudja ezt világossá tenni, tekintettel arra. hogy merőben más tevékenységet folytató közalkalmazottakat is felölel (pl. pedagógusok). Az egészségügyben dolgozók is tisztában vannak az ország nehéz gazdasági helyzetével és nem irreális követelésekkel lépnek fel, hanem a társadalom minden politikai és kormányzati erejét kérik, hogy figyeljenek az egészségügy problémáira, addig, míg azok nem válnak kezelhetetlenné. Rózsavölgyi Ferenc szb-titkár Szegfűt hoztam Hölgyeim! Fogadják tőlem ezt a virágot tiszteletem szimbolikus jeléül az életért, melyet ÖNÖKTŐL kaptunk, a legszebb érzésekért, melyek a szebbik nemet illetik, a családért, melynek öszszetartója az anya. a vigasztalásért, melyre mi, férfiak sűrűn rászorulunk. Szeretnék elnézést kérni a kettes számért, amellyel a személyi szám kezdődik, az esélyegyenlőtlenségért, amely létezik, a „második” műszakért, amelyből többet is vállalhatnánk. Meggyőződésem, hogy a politika a természethez hasonlóan működik. A szereplők a díszesebb tollazatú kakasok, azonban a legfontosabb a fészek védelme. A férfi kinyilatkoztat, a nő este elmondja véleményét, finomítja kiigazítja a túlkapásokat, érzi a lényeget, hiszen nagyrészt Ő tudja, mit ér a boltban a pője, Ő a társadalmi problémák valós ismerője. Szegfűt hoztam, mert az aláírásból kitűnik, az én kezembe ez a virág illik és kérni szeretnék. Kérem, higgyék el, a jövő a kiválasztáson múlik, a „nem választók" felelőtlenek. mert lehetőséget adnak egy szőkébb választórétegnek, hogy helyettük döntsön. Ez az ország nem bírja el, hogy alkalmatlan személyek jussanak döntésközeibe, hogy a választók érzelmi és ne értelmi alapon válasszanak, mert ez még egy okos népet is romlásba dönthet. Kicsik a tartalékaink, elfogyott a tartalék cukor, drága a kukorica és a búza, a sertést levágtuk 60,— Ft/kg-ért. a marhát 10 000.— Ft-ért, eladták a működőképes élelmiszeripart (cukorgyárak, olajgyárak stb.) bagóért. Mi maradt? — Befejezetlen földtulajdonváltás (kárpótlás, részarány) miatt parlagföldek és allergia a virágzó gyomok miatt (vadkender, parlagfű, üröm stb.) —- Bizonytalan és megszűnő munkahelyek, amelyek helyett újak nem jöttek létre. — Elégedetlen pedagógusok, állás nélküli, iskolát befejező diákok, gyenge oktatási törvény. — Növekvő gyógyszerárak, kilátástalan egészségügy. — Végül: remény az összefogásra! Szeretném, ha elfogadnák tőlem ezt a néhány szirmot, ebből a virágból tiszteletem jeléül. Tudom, nőnap még soká lesz, de a mindennapok munkáját kívántam mindennap megköszönni. Jönnek a választások, mindenki ígérni fog. de az elmúlt három év és az azt megelőző negyven is bizonyította, mindenkinek nem lehet hinni. Józanságukra apellálva kérem, készítsék fel családjukat 1994 májusára, segítsék a férfiakat helyes döntéshez. Tisztelettel: Fiiszár Károly- .. _______________MS"/.B muöviH elnfikfi véseivel, mint viszonylag állandó tényezővel számolhassanak az érintettek. A hazai költségvetési gyakorlat gyengeségének két oka van. Az egyik, hogy nem sikerült az állam társadalmi, gazdasági szerepvállalását gyökeresen csökkenteni, s így az alig vagy csak igen nehezen és lassan csökkenthető kiadásokkal szemben egy gyorsan zsugorodó bevételi bázis áll szemben. A második ok az, hogy a kormányzat gazdasági előrejelzései, amelyekre a bevételek és a kiadások építendők, .sorra és rendre nem válnak be... Márpedig, ahogyan azt dr. Magyary Zoltán, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára klasszikusként számon tartott művében, az 1942-ben megjelent Magyar Közigazgatás 462. oldalán megfogalmazta: „Az államháztartás irányítása az egész magyar közgazdaság sorsára kiható jelentőségű. Ezért szükséges, hogy ne ötletszerű legyen, a mindenkori erősebb vagy hangosabb kielégítéséből álljon, hanem nagy körültekintéssel, messze kitűzött célokkal és a gazdasági élet szakadatlan folytonosságával számolva történjék”. Bácskai Tamás
