Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-24 / 274. szám

1993. november 24., szerda MEGYEI KÖ R KÉP_______________________3 A KÖLTSÉGVETÉSRŐL KISKUNHALASON Rendeletet alkottak a hivatali és a képviselői díjazásról Tartalmas vitában döntött a halasi önkormányzat hétfői ülésén a város jövő évi költségvetésének koncepci­ójáról. Az elfogadott változat fő elve­iben idén is az intézmények működé­sét és a szociális ellátás biztosítását tekinti elsődlegesnek, s csupán a ha­laszthatatlan beruházásokat engedi. Kemény elhatározás — kérdés, mennyiben sikerül megvalósítani —, hogy a bevétel és kiadás oldalak egyenlege nullára tervezett legyen. A döntés szerint a költségvetéssel e­­gyütt a vagyongazdálkodás terve is elkészül. Rendeletben szabályozzák, hogy negyedévenként tájékoztassa a hivatal a képviselő-testületet a gaz­dálkodás helyzetéről, s csak ezen al­kalmakkor lehessen módosítani a költségvetés rendeletén, amelynek elkészülési határidejét egyébként február 15-ében határozták meg. Költségvetést érintő napirendje volt ennek az ülésnek a hivatali dol­gozók — köztük a polgármesterek —, valamint a képviselők és bizott­sági tagok díjazásáról szóló rendele­tek magalkotása is. Itt azután a vita hevessé, sőt személyeskedővé is vált. Az indulatok kiváltója Pajor Kálmán képviselő volt, aki nem értett egyet az előterjesztő koncepciójával, hogy a képviselők és a polgármesterek dí­jazása automatikusan és egymással összekapcsoltan működjön. A szava­zás során végig tartózkodó képviselő úgy értékelte a vezetők illetményébe beépülő automatizmust, hogy elfo­gadásával lemond a testület arról a munkáltatói jogáról, hogy a város vezetőinek munkáját a díjazásuk megállapításakor időről időre érté­kelje. Nem tartotta továbbá etikus­nak, hogy a képviselők díját a min­denkori polgármesteri illetmény szá­zalékában határozzák meg, mert ez óhatatlanul az emelésre ösztönzheti a képviselőket. A szavazás során azonban az előterjesztés bizalmat kapott. — hajós — Piacot ajánlanak a kistermelőknek A napokban egy szolnoki, gyer­mekélelmezéssel foglalkozó cég ke­reste fel a tiszakécskei kistermelőket. Képviselői elmondták, hogy több mint 17 ezer gyermek élelmezését vállalták fel, ami azt jelenti, hogy egész évben jó, minőségű és elfo­gadható árú gyümölcsre és zöldségre van szükségük. Ezért arra kérték a kistermelőket, hogy ezen a héten jut­tassanak el árujukból mintát, ami alapján kiválasztják az igényeiknek legmegfelelőbb termékeket. A terme­lők számára ez azt jelentené, hogy egész'évben biztos piacuk lehetne, az élelmezéssel foglalkozó cég pedig megbízható partnereket találna ben­nük. A kistermelők egyébként már szorgalmazták, hogy az osztrák és német testvérvárosi kapcsolatokat el­sősorban a termékeik értékesítése te­rén próbálják kamatoztatni. Az ex­port feltételeit, a kiváló minőséget és csomagolást azonban a termelők még nem tudják produkálni. Baját is betemette a hó A hét végi hóesés Baján is megnehezítette a közlekedést. A Kommuná­lis és Szolgáltató Vállalat munkatársai mindenekelőtt a főbb útvonalak­ról takarították el a havat, a terekre, parkokra csak ezután kerülhetett - sor. Bár az utóbbi egy-két nap során számottevő havazás nem volt, a sí­kos járdákon csak óvatosan szabad haladni.(Fotó: Papp Zoltán) FÖLDCSERÉT JAVASOL A KÉCSKEI ÖNKORMÁNYZAT Menekültek a zölhatáron át A délvidéki zöldhatáron át, illegá­lisan próbált Magyarországra jönni egy 25 éves, macedón férfi. Elmon­dása szerint, a katonai szolgálat elől, a menekülést választotta. A fiatal­embert a békéscsabai menekülttá­borban helyezték el. Szintén a zöld­határon érkezett az országba egy ro­mán állampolgár, aki barátjával Ju­goszláviában dolgozott. A társa be­állt a zsoldoshadseregbe, ő azonban a menekülést választotta. A kerepes­­tarcsai befogadótáborba irányították. A vérellátás térítésmentes marad A város érdekeit nem vették figyelembe A Népjóléti Minisztérium ígérete szerint jövő év március 31-ig meg­történik a vérellátás jelenlegi rend­szerének átszervezése. Ehhez kap­csolódóan 1994 júliusától a vérellá­tórendszer finanszírozása is átalakul - jelentette be Gusztonyi Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár főorvosa egy keddi, budapesti saj­tótájékoztatón. A társadalombiztosítás felelőssége, hogy - a biztosítási rendszer kereté­ben - a betegek térítésmentesen jus­sanak hozzá az életmentő vérhez és a vérkészítményekhez. Az egészség­­biztosítási önkormányzat a jövőben a gyógyszerekhez hasonlóan, a vér és a vérkészítmények költségeit is a be­tegellátás költségeibe beépítve kí­vánja finanszírozni, úgy, hogy az áraknál a valódi transzfúziós költsé­geket veszi figyelembe. Ehhez a ma­inál több pénzre lesz szükség. Az idei 1,5 milliárd forinttal szemben jövőre 2 milliárd forintnál valamivel többet irányoztak elő a tb. költségve-. tésében a vérellátás finanszírozására. A tiszakécskei önkormányzat ta­valy óta próbálja megszerezni azok­nak a földterületeknek a tulajdonjo­gát, melyek szükségesek a város hosz­­szabb távú céljainak megvalósításá­hoz. Ilyen egyebek közt a Kécske és Űjbög közti, a Peitsik-csatomától a Rév útig terjedő rész, valamint az Ep­­ker Kft. mögötti nagy terület. Az előbbi építési telkeknek lenne jó, az utóbbit pedig a rendezési terv szerint ipartelepítésre szánták, s nincs is a vá­rosnak máshol erre a célra alkalmas helye. A szóbanforgó ingatlanok gaz­• A vér életmentő is lehet. Az idegenforgalomról Kécskén Csemus Ferenc, Tiszakécske al­polgármestere fejébe vette, hogy megpróbál valamit tenni a város ide­genforgalmi fejlesztéséért. Ennek ér­dekében beszélgetésre hívott néhány önkormányzati képviselőt, intéz­ményvezetőt, idegenforgalmi szak­embert és vállalkozót. Régen az volt az elképzelés, hogy munkahelyet kell teremteni, hogy az emberek helyben tudjanak dolgozni — mondta az alpolgármester. Ma ez már nem érvényesülhet, mert az ipari üzemegységek vagy megszűntek, vagy arrafelé tartanak. El kell gon­dolkozni azon, mi az, amit hosszú tá­von követni lehet. Az egyik talán az idegenforgalom. Varga Ferencnek, a művelődési központ igazgatójának már kész terve is volt. Elsősorban a meglévő lehetőségek kihasználására gondolt, főleg a Tiszára és a termálfürdőre. Megegyeztek abban is, hogy a szol­gáltatás színvonalát emelni kell, a szakemberképzést elő kell segíteni. Szó volt arról is, hogy valamilyen szervezeti formát kellene találni, a hatékony működéshez közérdekű egyesület lehetne, önálló jogi sze­mélyként, ami csak szakmai alapon működne, kész eszközökkel is ren­delkezne, ötleteket adna, s kicsit független lenne az önkormányzattól. A legfontosabb feladat a szabad­stranddal kapcsolatos. El kell ugyanis dönteni, milyen feltételekkel működjön az elkövetkezendő időben, meg kell oldani az idegenforgalmi képzést, amire az ipari iskola vállal­kozna. A jelenlévőknek több ötlete is volt, amivel előrébb tudnák vinni Ti­szakécske idegenforgalmi használt­­ságát. Abban maradtak, hogy rövide­sen újra találkoznak, több érdekelt bevonásával. BŐVÍTENI KELL A FALUSI TURIZMUST A vidék is készül az expóra Magyar biblia a pápának Angelo Acerbi apostoli nuncius kedden átvette a Könyvesház Kft. Pantheon Kiadójának ajándékát, a napokban megjelent Nagy képes bib­lia egyes számú példányát. A vati­káni diplomata ígéretet tett arra, hogy a kiadványt eljuttatja II. János Pál pápához. A kiadó illetékese ezzel együtt arról is tájékoztatott, hogy a Nagy képes biblia összesen tízezer - közte 500 számozott - példányban jelent meg. A kötet 68 klasszikus festmény reprodukcióját tartalmazza, többek között Michelangelo tizen­egy, újonnan restaurált freskójának színes képét is. Vagyonvédők Más településekhez hasonlóan la­kossági igény nyomán október elején Balotaszálláson is megalakult a va­gyonvédelmi egyesület tizennégy fővel. Azóta a cégbírósági bejegyzés is megtörtént, s további két személy csatlakozott hozzájuk. Az egyesület elnöke Juhász István lett. Az alap­szabályban rögzítették, hogy a lakos­ságon kívül az önkormányzatnak is dolgoznak, s egyebek között a köz­temető biztonságát igyekszenek biz­tosítani. A község polgármestere a legutóbbi testületi ülésen beszámolt arról, hogy a fiatal vagyonvédelmi egyesület a halottak napi temetőlo­pásoknál már sikeresen intézkedett. Egyhangúan szavazta meg ezek után a képviselő-testület erre az évre a tízezer forintos támogatást. Elkészült a falusi turizmus civil fejlesztési programja, amely szerint többszöíosére növelhető a jelenlegi falusi-tanyasi férőhelyek száma a következő években - közölte Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyasi Vendégfogadók Szövetségének el­nöke. A tervezett program keretében, amennyiben a feltételek megvalósul­nak, az 1996-os budapesti expo kez­detéig mintegy 25 ezer új férőhelyet lehetne teremteni - a jelenlegi 5000 helyett - vidéken a falusi-tanyasi vendéglátás keretei között. A szakér­tők felmérése alapján a lakosság be­vonásával mintegy 100 ezer vendé­get fogadhatnának vidéken. Ehhez azonban szükséges, hogy továbbra is megmaradjon a falusi vendégfogadás személyi jövedelemadó alóli mentes­sége, meghatározott jövedelemhatá­rig. A pénzügyi támogatások növe­lése is fontos. Lényeges, hogy elké­szüljön hazánk integrált falufejlesz­tési programja, s ennek legyen szer­ves része a falusi vendéglátás. Agrármarketing nélkül nem megy Agrármarketinggel foglalkozó központi szervezet létrehozását taná­csolta Helmuth Fahrshon német pro­fesszor az ágazat vezetőinek. A né­met Központi Agrármarketing Tár­saság szakértője kedden a Földműve­lésügyi Minisztériumban tartott elő­adást. A vendégprofesszor elmondta: a magyar agrármarketing-szervezet létrehozásához számításai szerint minimum 10 millió márkának meg­felelő, azaz mintegy félmilliárd fo­rintra lenne szükség Magyarorszá­gon. Szerdahelyi Péter minisztériumi helyettes államtitkár az MTI kérdé­sére válaszolva elmondta: anyagiak hiányában jövőre ez a szervezet nem jöhet létre. A minisztériumi vezető számítása szerint hatásos agrármar­keting-program létrehozásához mi­nimálisan 2,5 milliárd forintra lenne szükség. Azaz minden agrárexport­­dollárhoz 1 forint marketingköltséget kellene hozzárendelni. A Földműve­lésügyi Minisztérium jövőre marke­tingcélokra csupán 100 millió forin­tot fordíthat. • A falusi turizmus nyugaton nagyon népszerű. Itthon is jól meg lehetne ebből élni, ha volna elég induló tőkéje a vendégfogadó vállalkozóknak. dája, a Szikrai Állami Gazdaság haj­landó lett volna ezeket a földeket át­adni az önkormányzatnak, de elma­radt a megegyezés. így aztán a földa­lapok kijelölése során—a város érde­keiről teljesen megfeledkezve — mindkét földterületet kárpótlási alapba jelölték ki. Ez azt jelenti, hogy a magántulajdonba kerülő ingatlano­kat a város majd csak busás áron vásá­rolhatja meg, sajátíthatja ki. E megol­dás helyett ajánlotta az önkormányzat a földrendező bizottságnak a földcse­rét, amely hosszas vita, egyezkedés után az elmúlt hetekben létrejött. A vá­ros a Peitsik-csatoma előtti területe­kért a legjobb földjeiből ajánlott fel: 16 hektárt az ókécskei fóliatelepnél, 9-1Ó hektárnyi részt a szennyvíztelep mögött, valamint több kisebb föld­területet. Az Épker Kft. mögötti ré­szért azonban hiába kínálták a makkos erdő melletti, művelésre alkalmasabb földet, a földrendező bizottság — a kisemberek érdekeire hivatkozva — elzárkózott a cserétől. A másik is csak akkor lesz végleges, ha a kárrendezési hivatal áldását adja rá. NYOLCVANEZER LAKÁSONKÉNT Gázt vezetnek Balotaszállásra Kelebia képviselő-testülete alig két hete tárgyalt a gáz bevezetésének lehetőségeiről, a közelmúltban egy szomszédos település, Balotaszállás testületének napirendjén szerepelt ugyanez a téma. A megyei önkormányzat több te­lepüléssel együtt Balotaszállás gázel­látási tanulmánytervének elkészíté­sére is megbízást adott. A terv Kun­­fehértót tünteti fel csatlakozási pont­ként, gázátadó állomásként, amely Kelebiát, Balotaszállást és Tompát látná el vezetékes gázzal. A három érintett település polgármestere — a balotai polgármester tájékoztatása szerint — közös egyeztető testületi ülés összehívását kérte a megyei ön­­kormányzattól, amelyre előre látha­tólag Tompán kerül majd sor. A számítások szerint Balotán az összes bekerülési költség 29 millió 226 ezer forintra rúg. Ebből a közös, hét kilo­méteres szakasz 3 millió 130 ezer fo­rint körüli, az önálló szakasz pedig nyolc és fél millió forint lenne. A la­kásokba való bevezetésre belterületi lakások esetében körülbelül nyolc­vanezer forintot kalkuláltak. Egy képviselő Kelebiához hason­lóan itt is felvetette, hogy érdeme­sebb lenne talán PB-gáz-tartályt te­lepíteni a föld alá, amely — számí­tása szerint — csupán nyolcszázezer forint költséget emésztene fel. A polgármester véleménye azonban az volt, hogy egy-egy területet minden­képpen meg lehet így oldani, azon­ban a végső döntéssel az ügyben még várjanak a hármas egyeztető tárgya­lás lezajlásáig. Sz. Huber Helga A MINISZTER TÍZ NAPOT ADOTT Elkészül a nemzeti alaptanterv Mádl Ferenc művelődési és köz­oktatási miniszter november 19-én tíz napot adott Kálmán Attilának, a minisztérium politikai államtitkárá­nak és Baranyi Károly kultuszmi­nisztériumi főosztályvezetőnek arra, hogy az évek alatt felhalmozott tu­dományos és gyakorló pedagógiai dokumentumok alapján egyeztessék nézeteiket és közösen dolgozzák ki a nemzeti alaptantervnek azt a formá­ját, amelyet hivatalos minisztériumi változatként publikálhat a tárca. Kálmán Attila, illetve Baranyi Ká­roly másfajta szellemi megközelítés­sel, szakértői csoportok élén, kü­­lön-külön, immár több éve dolgoz­nak a nemzeti alaptanterv alapelvein. Kettejük között nem politikai, hanem szakmai téren van nézetkülönbség, amelyet mindeddig nem sikerült át­hidalniuk. A miniszter a vita komp­romisszumos megoldására szólította fel mindkettőjüket, ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy másokra bízza e fontos anyag kidolgozását. DÁN SZAKEMBEREK KECSKEMÉTEN Tanácskozás a gyermekvédelemről Háromnapos tanácskozásra hívta össze a Kecskeméten működő Dán Kulturális Intézet, az arhusi adoptá­ciós központ és a skivei Európa Nép­főiskola a magyar önkormányzatok, szociális intzmények azon szakem­bereit, akik az intézetben nevelkedő gyermekekkel foglalkoznak. Az öt­ven magyar résztvevő Magyarország megyéit képviseli, Dániából pedig a Ringkobing megyei szakemberek ér­keztek Kecskemétre. Az Erdei Fe­renc Művelődési Központban zajló tanácskozás második napján — a többi között — Kai Aaen, dán szak­ember tartott előadást a nevelőcsa­ládi gondozásról és az örökbefoga­dásról. A nevelőcsaládi gondozás és az örökbefogadás rendszere 250 éves múltra tekint vissza Dániában, a je­lenlegi szabályozás pedig 1950-ben lépett életbe. A nevelőcsaládokat Dániában támogatja az állam és a he­lyi szervezetei , ennek fejében szi­gorú követelményeket támasztanak a családokkal szemben. Azok a csalá­dok pedig, amelyek vállalkoznak az örökbefogadásra, képzésben része­sülnek. Dániában is fontos elv, hogy a 3 évesnél fiatalabb gyerekeket fo­gadják örökbe, hiszen ebben az élet­korban van a gyerekeknek legna­gyobb szükségük arra, hogy tartoz­zanak valakihez. A magyar gyakor­lattól azonban eltérő, hogy 5 évesnél fiatalabb gyermeket nem lehet neve­lőotthonokban elhelyezni. A nevelő­­otthonok három feladatot látnak el: intézeti elhelyezést biztosítanak, csa­ládterápiával foglalkoznak, és min­dent megtesznek azért, hogy gyer­mekeik minél előbb nevelőcsaládok­hoz kerüljenek. Céljukat el is érik, Dániában a gyerekek nagy része csupán 1-3 évet tölt az otthonban, s családhoz kerül. A dán és magyar szakemberek ta­nácskozása ma délelőtt 9-kor az előző napi szekcióülések tapasztala­tainak összegzésével és vitájával folytatódik, majd meghatározzák a további együttműködés elveit és gyakorlatát. Mester László Segítség a vajdaságiaknak A napokban Kiskunhalason járt a vajdasági Feketics-Kishegyes pol­gármestere, Pál Károly, és átvette a község gyermekei részére összegyűj­tött segélyadományt. A ruhaneműt Hatvani Zoltán, a Közösségek Házá­nak munkatársa a Felsővárosi Álta­lános Iskola segítségével gyűjtötte össze. Mint megtudtuk, a vajdasági polgármester elmondta, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak. Az óvo­dákban és az iskolákban fáznak a gyerekek. Az idei őszi fűtési idény­ben november 18-án gyújtottak be először az oktatási intézményekben. Hiába szólt a riasztócsengő Kellemetlenül kezdődött, és úgy is végződött a hétvége Kiskunhalason T. Sándomé butiktulajdonos szár mára. Pénteken délután a Bokányi Dezső utcai üzlete előtt felállított reklámbabáról ismeretlen személy letépte a 18 ezer forintos tolikabátot, és kereket oldott vele. Szombaton éj­szaka pedig ugyanezt a butikot szinte teljesen kirámolták. A riasztócsengő rövid ideig szólt ugyan, de a tolvajok hatástalanították. Sportcipőket, dzsekiket, pulóvereket, összesen 1 millió 172 ezer forint értékben loptak el az ismeretlen tettesek. A tulajdo­nosnő 50 ezer forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Emelkedik a kötelező biztosítás Ha a biztosítók, az érdekelt tárcák és az érdekképviseletek képviselői a héten egyezségre jutnak, a hét végére a pénzügyminiszter asztalára kerül­het a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás díjemelésére vonatkozó javaslat — mondotta Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet veze­tője. Hozzátette, hogy 18 százalék körüli lesz az átlagos díjemelés. KÖZÉLETI HÍREK • Majsai fiatal demokraták. A kö­zelmúltban újabb párt helyi szerve­zete alakult meg Kiskunmajsán. A Fidesz majsai szervezetének elnöke Barczikay Gábor lett. • Hagyományaink és a modem nemzettudat címmel Nahimi Péter, az MDF alelnöke tart előadást no­vember 26-án, pénteken délután 5 órai kezdettel a kecskeméti Katona József tér 8. szám alatti pártház I. emeleti tanácstermében. 48% nettó kamat/év! Befektetőket keresünk 10-50 E Ft között, 1 éves lekötés, negyedévenként kamatfizetés garanciával. Érdeklődni: Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7., 204-es szoba. 117357) Extra holland kilós ruhák vására nagy választékban Kecskeméten, a helyőrségi klubban, 1993. november 25-én /csütörtökön/. Nyitva. 8-18 óráig. Bálabontás: 8 és 12 órakor. Higgye el, megéri! (16739)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents