Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-23 / 273. szám
1993. november 23., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Sikeres tiszakécskei üzletember • Nyitrai Ferenc eredeti szakmája a borászat. Egy vállalkozó sikerének okát sok mindenben lehet keresni. Van, akinél a szerencse, van, akinél a tudás, másnál pedig a kapcsolatok játsszák a döntő szerepet. Azt bizonyára kevesen mondhatják el magukról, hogy vagyonukat részben a postagalamboknak - a hobbijuknak - köszönhetik. Nyitrai Ferenc tiszakécskei vállalkozó nagyon szereti a galambokat. A galambászok között pedig mindenféle ember található. Az üzleti kapcsolatainak nyolcvan százalékát a galambokon keresztül ismerte meg, külföldi és magyar partnereket egyaránt. Persze nem lett volna elég csak a galamboknak fütyörészni. Nyitrai Ferenc évek óta keményen dolgozik. Az egyik fő tevékenysége a szeszgyártás. A likőröket főleg Romániába és Oroszországba szállítják. A likőr szezonális ital, augusztustól áprilisig tart a kereslet. Ahhoz, hogy munkát tudjon adni egész évben a dolgozóinak, föld kell. Százhektáros mintaalmást akar létesíteni, a legújabb fajtákkal, a legkorszerűbb technológiával. A jövő év tavaszán tervezi elkezdeni a telepítést. A kézi munkát helyezné előtérbe, így a likőrszezon végén nem kellene munkanélkülire küldeni az alkalmazottakat. A terület már megvan, hiszen elegendő élőtulajdonú földje volt. Nyitrai úr a több lábon állás híve. Ezért megvette a Bácsfrucht Kft. kécskei felvásárlótelepét. Hűtőházat épít, hogy a felvásárolt gyümölcs megfelelő helyre kerüljön. Ezt a tevékenységet szintén a következő évben kezdi meg. Nyitrai Ferenc eredeti szakmája a borászat, amelyet nem tagadott meg. Már korábban átvette a Borgazdasági Rt. kécskei pincéjét. Az elmúlt évben is lehetőséget kínált azoknak a termelőknek, akik saját borukat akarták betárolni az ötvenezer hektoliteres pincébe. Van bérelt szőleje is. Az elmúlt évben a piac azt diktálta, hogy a bort párolják le, s brandyt készítsenek belőle. Azt, hogy most mi lesz a terméssel, még nem tudni. Ha a bort lehet jobban értékesíteni, akkor azt fogja eladni. Véleménye szerint két-három év múlva jobb piaca lesz a bornak, mint amilyen jelenleg van. A régi kécskei malmot is megvette. A külső felújítása már befejeződött, most a belső munkálatok folynak. Erről a vállalkozásáról egyelőre csak annyit mond el, hogy diszkontüzlet is lesz a hatalmas épületben. Nyitrai Ferenc vállalkozásainak jelenlegi éves termelési értéke egymilliárd forint. Ha nagyon fáradt a sikeres kécskei üzletember, kimegy a galambjai közé. Szentirmay Tamás Megalakult a Bacs-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara A Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara Bács-Kiskun megyei taggyűlése november 19-én tekintette át az 1990 őszén történt választások óta eltelt időszak eredményeit. A kamara megyei elnökségének munkájáról, törekvéseiről Bessenyi István, a megyei szekció elnöke számolt be. Kiemelte, hogy a Magyar Gazdasági Kamara három évvel ezelőtti szövetségi kamarává való átalakulása teremtette meg a lehetőséget a vidéki regionális kamarák munkájának megkezdésére, a helyi érdekképviseletek erősítésére, az üzleti életet élénkítő rendezvények szervezésére. A kamara növelni tudta súlyát, gyarapítani taglétszámát, azonban a fejlődés nem volt töretlen. Nagyszámú szakmai és általános érdekvédelmi szervezet alakult ez idő alatt, s ez olykor zavarta a vállalkozók tisztánlátását, gyengítette az egyes szervezetek törekvéseinek hatásfokát. A kamara szerény, de szilárd tagsági - és anyagi - bázisra alapozhatta munkáját, bővítette tevékenységét, a közelmúltban háromszemélyesre növelte a képviselet létszámát. Befolyását nem tudta olyan mértékűre növelni, amekkorát tagságának gazdasági súlya indokolt volna, ez azonban a rendszerváltással járó képlékeny helyzetből, az önkormányzatok helykereséséből is következett. A gazdaság szereplőit saját napi gondjaik, a privatizáció, a tőkehiány, a hitelezési nehézségek, a szinte minden ágazatot sújtó piacvesztés következményei annyira lekötötték, hogy az együttes fellépés, az általános érdekvédelem kevesek részéről fogalmazódott meg igényként. A kormány nemrégiben benyújtotta az új, közjogi státusú gazdasági kamarák megalakítását célzó törvényjavaslatot, amit a Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara tagsága is nagyon fontos, a piacgazdaság egyik alapintézményét megteremtő lépésnek tekint. A kamara addig is folytatni és erősíteni kívánja érdekvédelmi és kereskedelemfejlesztési tevékenységét, képviselni tagjait, gyarapítani nemzetközi kapcsolatait, bővíteni szolgáltatásait. Az előrelépés és a törvény életbe lépését követő átmenetre való felkészülés érdekében az elnökség javasolta a taggyűlésnek, hogy a regionális kamarában való tagság megtartása mellett alakítsa meg és önálló szervezetként hozza létre a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát. A taggyűlés tíz indítványt elfogadta, a megyei kamara megalakítását kimondta. Egyúttal elfogadta az alapszabályt és a következő három évre megválasztotta a tisztségviselőket. A Bács-Kiskun Megyei KIK elnöke Csongovai Tamás, a Kecskeméti Konzervgyár Rt. elnök vezérigazgatója lett. Az elnökség tagjai: Bessenyi^ István, Kovalcsikné dr. Kalmár Éva és Körösi András, az elnökség póttagjai: dr. Molnár Mihály, Pintye László és Szakái László. A regionális kamara alapszabálya értelmében a következő három évben a Bács-Kiskun megyei elnök — Csongovai Tamás — egyúttal a Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztét is betölti. VÁLLALKOZÁSTAN KEZDŐKNEK Az igazolvány kiváltása Az egyéni vállalkozónak az induláskor hivatalos teendői is akadnak. Először is vállalkozói igazolványhoz kell jutnia. Mindenkinek szüksége van-e erre a papírra, vagy vannak kivételek? Hová kell fordulni az igazolványért és milyen igazolások kellenek hozzá? E kérdésekre a téma jogi szakértője, dr. Bese Julianna a következőkben foglalta össze a választ: — Az egyéni vállalkozásokat - a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kivételével - kizárólag vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Ez azonban csak egyszerű bejelentéshez kötött lépés, nem kell kérni a vállalkozás engedélyezését. A hatóság - a vállalkozás székhelye, illetve telephelye szerint illetékes polgármesteri hivatal jegyzője - nem engedélyt ad, hanem tudomásul veszi a bejelentést és csupán egy erkölcsi bizonyítványt kérve kiállítja a vállalkozói igazolványt. A vállalkozás maga nincs képesítéshez kötve, hanem az adott tevékenység dönti el, hogy annak gyakorlásához kell-e konkrét szakképesítés, vagy sem. A szakképesítéshez kötött tevékenységeket akkor is gyakorolhatja valaki, ha neki ugyan nincs ilyen bizonyítványa, de valamelyik alkalmazottja, vagy segítő családtagja rendelkezik a megfelelő képzettséggel. — Ki lehet segítő családtag? — A vállalkozó egyenesági rokona (gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője, örökbefogadott mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbefogadó, mostoha vagy nevelőszülő), házastársa, élettársa, testvére, házastársának egyenesági rokona, testvérének házastársa. Ki kell azonban emelni: a vállalkozó ekkor is személyes közreműködési kötelezettséggel tartozik. Ez a megfogalmazás persze nem azt jelenti, hogy az illetőnek a konkrét tevékenységet kell gyakorolnia, hanem azt, hogy ne csak kizárólag tőkét fektessen a vállalkozásba. A személyes közreműködés kötelezettsége igen tág lehetőséget jelent: a tényleges tevékenységtől egészen a vállalkozás irányításáig, szervezéséig, az üzletkötésig terjedhet. Ferenczy Europress Fórum a kertészetin A Vállalkozók Pártjának megyei szervezete november 27-én 17 órai kezdettel Gazdaságunk helyzete és jövője címmel fórumot rendez a kecskeméti kertészeti főiskola nagytermében (Erdei F. tér 1/3.). A nyilvános eszmecserére nyolc párt - köztük a legnagyobbak - országos vezetőit várják. Privatizálják a Merkúrt Hamarosan megkezdődhet az áprilisban részvénytársasággá alakult Merkur privatizációja. Várhatóan november végén, december elején az ÁVÜ igazgatótanácsa elé kerül a privatizációs előterjesztés. A vagyonügynökség elképzelései szerint eredetileg a vállalat részvényeinek 50 százalékát plusz egy szavazatot értékesítettek volna, ám a Merkur vezetése 100 százalékos privatizációt szeretne. Amerikai, kanadai és iráni befektetőkön kívül több magyar cég is jelezte vételi szándékát. ADÓSKÉPZŐ ISKOLA A bankválasztás kockázata Rokonok, barátok, ismerősök gyakran érdeklődnek, hogy az újsághirdetésekben a szokásosnál magasabb kamatot kínáló bankokban, vagy pénzintézeti jogosítványokkal bíró cégeknél nem lehetne-e előnyösebben elhelyezni a betétjüket, mint az általuk szinte hagyományosan frekventált pénzintézetekben? Ilyenkor megpróbálom meggyőzni őket arról, hogy a kamatjövedelem csak egyike azoknak a fontos szempontoknak, amelyeknek a betétest vezetniük kell, amikor abban döntenek, hogy kikre, melyik pénzintézetre, vagy cégre bízzák megtakarított pénzüket. Talán az ígért kamatláb mértékénél is fontosabb az, hogy a választott intézetnek egyáltalán módjában és szándékában lesz-e kamatot fizetni, sőt az elhelyezett betétet vagy banki értékpapírt visszafizetni? Gondoljanak csak a nemrégen csődbe ment Ybl Bank példájára: a magasabb kamatok reményében hányán veszítették el vállalkozásuk tartalékait vagy családi megtakarításaikat! Egyáltalában nem tartom kizártnak, hogy egy pénzintézet, illetve pénzt forgató cég érett és józan megfontolás alapján az átlagosnál magasabb kamatot kínáljon a betétesnek, de ezt csakis akkor teheti, ha a versenytársainál alacsonyabb költségekkel dolgozik, s tulajdonosai szerény nyereséggel is megelégednek. De az „olcsó bank” stratégiának nálunk most kevés a valószínűsége. Annak ellenére, hogy a kölcsönök és a betétek kamatai között igen nagy rés tátong, ennek a különbözetnek több mint egyharmadát adókra, tartalékolásokra kell lekötni, s a legtöbb banknál ez a magas különbség sem fedezi a költségeket. Hosszú évtizedek külföldi példái is arról tanúskod-Cégek csődben A KSH-tól kapott tájékoztatás szerint október végén 82 154 szervezet működött, két százalékkal több, mint az előző hónapban. A cégek 35 százaléka kereskedelemmel és javítással foglalkozik, 20 százalékuk az iparban, 18 százalékuk pedig a szolgáltató szférában dolgozik. Október végén a Cégközlönyben 3018 csődöt jelentett gazdasági szervezet nevét tették közzé. Ezek kétharmada gazdasági társaság, 23 százaléka szövetkezet, 10 százaléka pedig vállalat. A legtöbb 50-300 alkalmazottat foglalkoztat, a kisebb társaságok aránya elenyésző. A csődöt jelentett cégek 32 százaléka az iparban, 26 a kereskedelemben, 14 az építőiparban, 13 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik. nak, hogy ésszerűen gondolkodó bankok kifejezetten tartózkodnak valamiféle betéti kamatverseny kirobbantásától, mert ezzel leapasztják azt a bevételi forrást, amelyből élnek. Ez pedig aláássa a bankrendszer egészét. Megbízni általában azokban a bankokban szabad, amelyeknek az üzleti stratégiája távol tartja a kalandorokat vagy a kétségbeesett helyzetben lévő vállalkozókat, azokat a kétes egzisztenciákat, akik bármilyen magas kamatot hajlandóak felvállalni azzal a ki nem mondott hátsó gondolattal, hogy esetleg elbuknak, s jó esetben is csak a kölcsön töredékét fogják visszafizetni. Am a betétes nem hites könyvvizsgáló, hogyan győződjön meg a választott intézet biztonságáról? Egymillió forint alatti betétnél ez viszonylag egyszerű: arról kell meggyőződni, hogy az intézet tagja-e a Betétbiztosítási Alapnak? Ha igen, akkor az említett összegű betét viszszafizetése garantált. Ha azonban nem OBA-tag az adott pénzintézet, és csak betétek elfogadására jogosult intézményről van szó, akkor gondos érdeklődés nélkül ne bízzuk rá egyetlen forintunkat sem! Inkább játszszunk a rulettkaszinóban, ahol legalább a játék szabályai áttekinthetőek. Ma már sok olyan közvetítő, illetve brókercég van, ahol némi díjazás ellenében bizalmas felvilágosítást kaphatunk a kétes hírű pénzintézetek köréről. Megbízhatunk a tekintélyes bel- illetve külföldi pénzintézetekben is. A betételhelyezés tehát bizalmi döntés, amiben mindenki csak magára vethet, ha nem kellő körültekintéssel választ a bankok kínálatából. Bácskai Tamás Gyümölcsléüzem Alma-Atában Megkezdte termelését Alma-Atában az a gyümölcslétöltő üzem, amelyet a Tradekomplex Amerikai- Magyar Kereskedelmi Kft. szállított Kazahsztán számára. Az 5,6 millió dollár értékű beruházáshoz a budapesti székhelyű cég nemcsak a berendezéseket szállította, hanem a tervezést és a szakemberek kiképzését is elvégezte. A kft. a gyümölcslétöltő üzem berendezéseit az NSZK-ból importálta, amely a volt Szovjetunió területén az első, combiblock típusú csomagolóanyagba töltő berendezés. A gyümölcslétöltőt kiegészíti egy mini sörüzem is. A Tradekomplex részt vesz egy kazah-magyar mezőgazdasági együttműködésben is. Horvát üzletemberek Kecskeméten A zágrábi és az eszéki regionális gazdasági kamarák vezetői társaságában tíz horvátországi cég üzletemberei látogattak múlt hét szerdáján a Dél-Magyarországi Kereskedelmi és Iparkamara kecskeméti képviseletére. A horvát gazdaság a térségben erőteljes kapcsolatokra törekszik, szeretné kereskedelmi és kooperációs kapcsolatait jelentősen bővíteni. Bár a két éve tartó háború a gazdaságot sem kímélte és az élet minden tekintetben megnehezedett Horvátországban, a Magyarországgal bonyolódó külkereskedelmi forgalom így is jóval meghaladja a 100 millió dollárt. A külföldi cégek üzletemberei ígéretes tárgyalásokat folytattak a találkozón megjelent másfél tucatnyi magyar vállalat és vállalkozás képviselőivel. Délután a vendégek az Agroker Kft.-t keresték fel, ahol dr. Mormer Miklós ügyvezető igazgató ismertette a cég helyzetét, törekvéseit, piaci várakozásait, valamint üzleti lehetőségeit. • A horvát üzletemberek látogatása hasznos volt. 5 A legkisebb japán béremelés Az idei bérnövekedések mértéke alacsonyabb lesz Japánban, mint volt a hetvenes évek olajválsága, vagy a nyolcvanas évek recessziója idején, amikor a jen drágulása idézte elő a gazdasági pangást. Az egyik bank jelentése szerint a japán munkavállalók közel negyedszázad óta a legkisebb béremeléssel lesznek kénytelenek beérni az idén, az átlagbérek ugyanis várhatóan csak 0,8 százalékkal emelkednek. Mivel az idén várhatóan 1,5 százalékos lesz az áremelkedések mértéke, így a reálbérek is, hosszú idő óta először, mérséklődni fognak. Lengyel exportremények A lengyel Gazdaságtervezési Hivatal (CUP) 1997-ig évi 5 százalékos gazdasági növekedésre számít. Miroslaw Pietrewicz, a hivatal új igazgatója kijelentette: mindenekelőtt a kivitel fog növekedni az exportcégek célzott támogatása és jobb biztosítása, továbbá új keleti és távol-keleti piacok megnyitása révén. 1997-ig 30 százalékos exportnövekedésre számítanak az 1993-as értékhez képest. Lengyelország abban is bízik, hogy legfontosabb kereskedelmi partnerei, az Európai Unió országai hamar úrrá lesznek a recesszión. Az inflációt 1997-ig a lengyelek 14 százalékra akarják leszorítani. Burgundiái borárverés A burgundiai Beaune-ban tartott hagyományos borárverésen vasárnap az árak a tavalyihoz képest 21 százalékkal csökkentek. Az aukción, amely a szüret után az első árszabályozó esemény, összesen 10,87 millió frank értékű bort árvereztek el. Tavaly, amikor az árak az előző évihez képest 25 százalékkal süllyedtek, az összbevétel még 11,85 millió frank volt. A rendezők szerint az árak 1965 óta a legalacsonyabb szintre estek vissza. Nyereséges a Land Rover A BMW AG (München) brit sajtóértesülések szerint meg akarja vásárolni a patinás Rover autógyárat. Az egyetlen nagyobb, kizárólag brit tulajdonú gépkocsigyártó cég a British Aerospace konszernhez tartozik. A BMW elsősorban a terepjárókat vette célba, különösképpen a rendkívül nyereséges Land Rovert - írja az újság. A BMW hétfői közleménye mindazonáltal tiszta spekulációnak minősítette az értesülést. Telefon gyalogosoknak Már működése első fél évében jelentős sikert aratott Franciaországban új, „Bi-bop" névre keresztelt, s kimondottan a gyalogosok számára kifejlesztett hordozható telefon. A szolgáltatásról tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy a készüléknek hat hónap alatt 26 ezer előfizetője lett, s a jövő év végére valószínűleg sikerül majd megközelíteni a 150 ezres, nyereséges határt. IMF-kölcsönből protokollkocsi Minisztériumi protokollgépkocsik vásárlására költött több mint egymillió dollárnyi kedvezményes világbanki kölcsönt az albán kormány - jelentette a tiranai állami ellenőrzési bizottság vezetője. A parlamenti ellenzék máris jogi eljárás megindítását követeli a kormány ellen. Román hitelügy A román reformügyi államminiszter kijelentette: bízik abban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) még ebben az évben hajlandó lesz megkötni Bukaresttel a várt készenlétihitel-szerződést, amelynek aláírásával félmilliárd dollárnyi hitel válna még decemberben hozzáférhetővé a román gazdaság számára. Szerkeszti: A. Tóth Sándor
