Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-23 / 273. szám

2 PETŐFI NÉPE 1993. november 23., ked< KÉRDŐJELEK Debrecenbe kellett menni? Gazdasági együttműködés, délszláv válság, politikai koope­ráció és a szervezet kibővítése. Ez a négy nagyobb kérdéskör állt a Közép-európai Kezdeményezés (KeKj hét végi debreceni kül­ügyminiszteri értekezletének na­pirendjén. Siker vagy csak félsi­ker jellemezte a kétnapos megbe­széléssorozatot? A válasz nyil­vánvalóan attól függ, kinek me­lyik probléma állt legközelebb a szívéhez, melyik területen érezte úgy, hogy véleményét, szempont­jait érvényre tudta juttatni. Alap­vető fontosságúnak tűnik a tíz tagország kifejezett szándéka a gazdasági és politikai együttmű­ködés folytatására, a gyakorla­tias, reálisan megalapozott terve­zetek kidolgozására. És a kisebb­ségek ügye? E témakörben két­ségtelenül nehezebb az összhang elérése, lassabb az előrehaladás, de hát nagyobbak az áthidalandó nézeteltérések, sarkosabbak a kö­zelítendő vélemények is: Jól érzé­kelteti ezt, hogy a hét végi tanács­kozás alatt halasztották el Je­szenszky Géza külügyminiszter régóta tervezett hivatalos pozso­nyi útját. Bővüljön-e tovább a KeK? A debreceni tanácskozáson úgy vélték, hogy jelenleg taná­csosabb az eredetileg négytagú­ként indult, majd fokozatosan ki­bővült kezdeményezés hatékony­ságának fokozására, munkájának célratörőbbé tétlére törekedni, semmint a taglétszám látványos, ám aligha célszerű felduzzasztá­sára. A utóbbi ugyanis nemhogy könnyítené, hanem inkább tovább bonyolítaná tágabb régiónk amúgy is bonyolult ügyeinek ke­zelését. Debrecen is ezt bizonyí­totta: azzal, amiben döntött, s az­zal is, amiben nem. ________________________ Katonai terv szerint lőttek • A sajtótájékoztatón a tényfeltáró bizottság tagjai: M. Kiss Sándor és Kahler Frigyes, valamint Balsai István igazságügyi miniszter. (Folytatás az 1. oldalról) November 4. után is legkevesebb 14-15 sortűz dördült el, már a Ká­dár-rendszer karhatalmistáinak ré­széről, ám többnyire szovjet tisztek is aktívan közreműködtek az előkészí­tésben. A halálos áldozatok száma minimum 81, más adatok szerint 163. Az 1956. december 6-án, a Nyugati pályaudvarnál tartott „véres zászlós tüntetés” alkalmával öt elfogott tün­tetőt - még a statáriális eljárást is mellőzve! - a helyszínen végeztek ki, amiért az elkövetők pártdicséretet kaptak. A vidéki esetek alkalmával rendre jellemző a helyi megyei párt­­bizottságoknak az előkészítésben való aktív közreműködése is. A tényfeltáró bizottság szerint egyértelműen kimutatható, hogy a sortüzeket a legfelsőbb politikai ve­zetés tudtával, sőt ösztönzésére haj­tották végre. „Politikai elhatározás­sal, kitervelt katonai terv szerint”. Münnich Ferenc például egy beszé­dében azt mondta, hogy szeretne az ügyészekre is olyan panaszokat hal­lani, mint a karhatalmistákra (tudniil­lik: hogy durvák). Németh Károlyt 1957 tavaszán többek között azzal az indoklással terjesztették fel pártki­tüntetésre, hogy „tűzparancsot adott”. A bizottság a felelősök között hangsúlyozottan említi (Egerben is működött!) a tiszakécskei sortűzre is parancsot adó Gyurkó Lajos nevét. / Koalíciós levél Göncz Árpádnak A koalíciós képviselőcsoportok levelet intéztek Göncz Árpád köztár­sasági elnökhöz - jelentette be Kó­nya Imre, az MDF frakcióvezetője. A La Stampa című olasz napilap — annak nyomán, hogy elnök úr be­szélgetést folytatott külföldi újság­írókkal - az elmúlt héten olyan cik­ket közölt, amelyben egyoldalú és torz képet fest belső viszonyainkról, amely alkalmas az ország jó hírne­vének és tekintélyének csorbítására. Tudjuk - írják - hogy elnök úr nem fogalmazhatott meg olyan sommás ítéleteket, amelyek a lapban megje­lentek, és megnyugvással töltene el bennünket, ha a levelünkben foglal­takat meg tudná erősíteni. Mi lett a magyar tábornok sorsa? A moszkvai magyar nagykövetség és az MTI közös erőfeszítései nyo­mán fény derült Deseő László vezér­őrnagy sorsára, aki az egyetlen olyan második világháborús magyar tábornok volt, akinek sorsát mind ez idáig homály fedte. Sikerült megta­lálni Deseő László sírját is. Deseő László 1893. június 26-án született Sárospatakon. A második világhá­ború elején, 1939 és 1941 között Magyarország moszkvai katonai at­taséja volt, majd 1942-ben frontszol­gálatra vezényelték. Február 3-án es­tek szovjet fogságba Voronyezs kö­zelében. Deseő László előbb a KGB-előd Állambiztonsági Minisz­térium (MGB) butirkai börtönébe, majd innen a Moszkva melletti Krasznogorszk hadifogolytáborába került, ahonnan 1948. május 22-én súlyos vesegyulladás miatt az akkor még Moszkván kívül eső Ljublino rabkórházába szállították. Itt halt meg 1948. június 25-én, vesesorva­dás következtében. Deseő Lászlót 1948. június 27-én temették el a Krasznogorszk melletti temetőben. A moszkvai magyar nagykövetség és az illetékes szervek együttműködése nyomán remény van arra, hogy sike­rül megtalálni olyan más ismert ma­gyar politikai személyiségeket is, akiknek az elmúlt évtizedekben nyoma veszett a volt Szovjetunióban. Életmentésért Életmentő emlékérmeket nyújtot­tak át a pesti megyeházán Mécsei Krisztián 13 éves dorogi tanulónak és Pónya Péter 26 éves esztergomi üzletkötőnek. Júliusban észrevették, hogy a Tiszán két csónak hánykoló­dik iskolás gyerekekkel. Egyik kenu felborult, mire Pónya és munkatársá­nak fia azonnal a bajbajutottak segít­ségére siettek. Három fiatalt sikerült is kimenteniük a vízből. Fidesz-gyülés Félegyházán Glattfelder Béla, a Fidesz ország­­gyűlési képviselője Kiskunfélegyhá­zára látogatott a minap, s részt vett Endre Sándor képviselői beszámoló­ján. A vendég pártja választási prog­ramjáról szólva kijelentette, a gazda­sági növekedés elősegítése nélkül ha­lálra ítélt minden gazdaságpolitika. A beruházásokat kell élénkíteni, mi­vel ezek serkentik a működő vállal­kozásokat, és versenyképes végter­mékeik a piacra vannak jó hatással. Különösen fontos a lakásépítések számának növelése, mivel jelentős munkaerőt kötne le ez az ágazat, csökkentve ezzel a munkanélkülisé­get. Ráadásul megmozgatná a ma­gántőkét, a felhalmozott tartalékokat. Az is előnyként jön számításba, hogy az építőipar zömmel hazai terméke­ket használ fel, aminek pozitív hatása hatványozottan érvényesül. A laká­sok számának növekedése kedvező társadalmi mobilizációt is beindí­tana, az emberek könnyebben elköl­tözhetnének jobb munkalehetősége­ket kínáló településekre - mondta a politikus. Fegyvergyujtok végnapja Emberélet kioltására alkalmas fegyvereket és lőszereket foglaltak le a rendőrök Baranya megyében. Az egyelőre ismeretlen céllal rejtegetett hét revolver, forgópisztoly, illetve puska, továbbá több mint ezeregy­száz lőszer, valamint néhány hatásta­lanított fegyver nyolc „gyűjtője” kö­zül hárman előzetes letartóztatásban várják a lőszerrel és fegyverrel való visszaélés gyanúja miatt indított vizsgálat végét. A Baranya megyei rendőrfőkapitány elmondta, hogy az illegális fegyvertartásra utaló értesü­lés tíz nappal korábban jutott a rend­őrök birtokába. A dél-baranyai Sely­­lye község környékén ugyanis éles lőszerrel történt célbalövés nyomait fedezték fel, s a gyanúsítottaknál tar­tott házkutatások során Vajszlón, Szigetváron és Pécsett hamarosan elő is kerültek a harmincévesnél öre­gebb pisztolyok, revolverek, puskák és a hozzájuk való lőszerek. Azt még nem tudni, milyen célból tartották a fegyvereket, de más bűncselekmé­nyek gyanúja is fönnáll a letartózta­tottakkal szemben. A Kennedy-gyilkosság rejtélye és a KGB A Kennedy-gyilkosság rejtélye élénken foglalkoztatja Oroszország­ban is a sajtót, amely a gyilkosság harmincadik évfordulója kapcsán számos új részletet közöl az egy idő­ben a Szovjetunióban élt állítólagos gyilkos, Lee Harwey Oswald és a KGB kapcsolatáról. Számos korábbi feltételezés szerint ugyanis a titokza­tos amerikai a KGB ügynöke volt. Két moszkvai lap, az Izvesztyija és a Moszkovszkije Novosztyi írása en­nek ellentmond, és megerősíti a „cég” korábbi állítását, amely szerint a szervezetet egyáltalán nem érde­kelte Oswald. Olyannyira nem, hogy 1963 szeptemberében elutasították a kommunizmusban csalódott ameri­kai vízumkérelmét, amikor az az FBI üldöztetése elől 1963 őszén, hatvan nappal a Kennedy-gyilkosság előtt vissza akart térni a Szovjetunióba. Lee Harwey Oswald 1959-ben ér­kezett a Szovjetunióba - tele illúzió­val a kommunizmus iránt. Vlagyimir Szemicsasztnij, a „cég” akkori főnö­kének visszaemlékezése szerint kémkedés gyanújával azonnal vizs­gálatot indítottak ellene, amint ez akkor szokásos volt, de nem találtak ellene semmi bizonyítékot. Szemi­csasztnij a dallasi gyilkosság után azt jelentette a központi bizottságnak, hogy Oswald képtelen lett volna a gyilkosságra. A KGB gyenge ideg­zetű embernek tartotta, aki alkalmat­lan kémnek, s állítólag meg sem pró­bálták ezért beszervezni. Ezzel szemben Oleg Nyecsiporenko, szin­tén a KGB egykori tisztje, az archí­vumokban végzett kutatásai alapján arról számolt be, hogy Oswald, aki Minszkben élt, és egy ottani gyárban dolgozott, otthonában különös hob­binak hódolt. Azt gondolván, hogy senki sem szerez tudomást róla, rob­banószerkezeteket fabrikált. Furcsa szenvedélyét még orosz felesége, Marija előtt is titkolta. A „csupa fül, csupa szem” KGB azonban mégis tudomást szerzett róla, sőt emiatt megerősítették a különböző rendez­• A rejtélyes gyilkosság pillanatai. vények őrzését is 1962-ben. A KGB attól tartott ugyanis, hogy Oswald, akinek állampolgársági kérelmét el­utasították, esetleg valamire készül, mielőtt elhagyná a Szovjetuniót. Az, hogy az amerikai labilis idegzetű ember, már korábban is ismert volt. Oswald öngyilkosságot kísérelt meg, amikor a szovjet hatóságok elutasí­tották állampolgársági kérelmét. Erre utalt az is, hogy amikor a Szovjetunió elhagyása után Mexikó­ban 1963 őszén vízumért folyamo­dott, állítólag elsírta magát. Ama hi­vatkozott, hogy az FBI feleségével együtt a nap 24 órájában megfigyelés alatt tartja, s attól félt, hogy elteszik láb alól. Mint mondta, kénytelen vé­dekezni. Dzsekije alól ennek bizo­nyítására előhúzott egy töltött revol­vert. Kérte, hogy adjanak neki vízu­mot, mivel Washingtonban megta­gadták azt tőle. A konzulátus munka­társai jelentették Oswald kérelmét Moszkvába, de válasz nem érkezett. Oswald utolsó vízumkérelmét 1963. november 22-én, éppen aznap utasították el, amikor állítólag Dal­lasban megölte John Fitzgerald Ken­­nedyt. A két orosz lap sugallata sze­rint Oswald tettéhez hozzájárulhatott az is, hogy nem engedték vissza a Szovjetunióba, s - amint Nyecsipo­renko állítja - a gyenge idegzetű Oswald sajátos öngyilkossága volt a Kennedy elleni merénylet. Mindazonáltal ez is csak egy felté­telezés a sok közül, sőt azt sem lehet kizárni, hogy a KGB emberei annyi év után is szándékosan ködösítenek. A két fő elmélet egyike szerint Os­wald magányos gyilkos volt, ahogy a Warren-bizottság és számos függet­len kutató is állítja. A másik változat szerint viszont az elnök összesküvés áldozata lett, s Oswald a KGB ügy­nöke volt. Oroszországban is úgy vé­lik, hogy a rejtélyre csak akkor de­rülhet fény, ha hozzáférhetővé vál­nak a KGB legtitkosabb iratgyűjtői is. Erre azonban még várni kell né­hány évet. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Luxemburgi tanácskozás Boszniáért A délszláv válságban érintett valamennyi felet - valamint megfigye­lőként az Egyesült Államok és Oroszország képviselőit is - találkozóra hívják jövő hétfőre Genfbe az Európai Unió külügyminiszterei, hogy megvitassák a humanitárius segélyek biztosításának és a német-francia kezdeményezésen alapuló átfogó politikai rendezésnek a kérdését - je­lentette be Willy Claes belga külügyminiszter az EU miniszteri taná­csának hétfői, luxemburgi rendkívüli ülése után. A genfi találkozón a tizenkettek mindegyike külügyminiszteri szinten képviseli majd magát és a meghívó a délszláv térségből „nem csupán a boszniai vezetőknek” szól - tette hozzá az ülésen elnöklő belga politikus. Elhalasztott horvát-román találkozó A rossz időjárási körülmények miatt később meghatározandó idő­pontra halasztották Franjo Tudjman horvát elnök romániai látogatását - jelentette be hétfőn délelőtt a román külügyminisztérium. A hétfőtől szerdáig tervezett látogatáson Tudjman Iliescu elnök májusi zágrábi vizitjét viszonozta volna. A CIA Kuba miatt figyelmeztet Az amerikai központi hírszerző hivatal, a CIA figyelmeztette Bili Clinton elnököt, hogy Kubában robbanásveszélyessé vált a helyzet, és bármikor belső konfliktus törhet ki - írta a The Wall Street Journal hét­főn. A bizalmas jelentés szerint „a kubai gazdaság romokban hever: a bizonytalansági tényezők felhalmozódtak, s a feszültségek oly mérték­ben kiéleződtek, hogy egy súlyosabb, elhibázott lépés a vezetés részé­ről, vagy Fidel Castro egészségi állapotának a megingása (esetleg egy hadseregen belüli szervezkedés) könnyen a rendszer megroggyanását előidéző eseménysorba torkollhat”. A CIA ugyanakkor úgy véli, hogy Fidel Castro bizonyosan minden eszközzel ragaszkodna a hatalmához, ha szükséges, még vérfürdő árán is. Az orosz védelmi miniszter Bernben Hétfőn Bemben megkezdte hivatalos látogatását Pavel Gracsov had­­seregtábomok, orosz védelmi miniszter. A látogatás során az európai biztonság és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről lesz sző. A felek megvitatják továbbá a nemzetközi biztonság megerősítése és a béke­­fenntartó tevékenység problémakörét is. Megtámadták az orosz diplomatát Rendkívül erélyes hangnemben tiltakozott hétfőn Andrej Közirev orosz külügyminiszter az orosz elnök személyes megbízottjának gép­kocsiját szombaton Azerbajdzsán területen ért támadás miatt, örmény fegyveresek nyitottak tüzet a gépkocsioszlopra. Kazimirov sértetlenül megúszta az incidenst, kíséretének több tagja azonban megsebesült. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. november 22-én) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 145,86 147,26 148,66 ausztrál dollár 65,30 65,92 66,54 belga frank (100) 271,98 274,31 276,64 dán korona 14,58 14,71 14,84 finn márka 17,02 17,22 17,42 francia frank 16,68 16,82 16,96 görög drachma (100) 40,37 40,79 41,21 holland forint 51,61 52,04 52,47 ír font 138,50 139,80 141,10 japán yen (100) 91,73 92,33 92,93 kanadai dollár 74,85 75,55 76,25 kuvaiti dinár 332,29 335,04 337,79 német márka 57,89 58,37 58,85 norvég korona 13,32 13,44 13,56 olasz líra (1000) 58,48 59,12 59,76 osztrák schilling (100) 823,20 830,00 836,80 portugál escudo (100) 56,97 57,52 58,07 spanyol peseta (100) 71,64 72,40 73,16 svájci frank 65,98 66,47 67,01 svéd korona 11,89 12,02 12,15 USA-dollár 99,33 100,11 100,89 ECU (Közös Piac) 111,08 112,06 113,04 a Petőfi Népe terjesztésére kézbesítőket keresek ORGOVÁNY körzetéből. Olyan koránkelő, megbízható és pontos munkatársak jelentkezését várom, akik vállalják az újság eljuttatását az előfizetőknek, beszedik az előfizetési díjat és új előfizetőket szerveznek. Jelentkezni lehet: személyesen: Kosa Pálné Kecskemét. Fehérvári út 6. telefonon: 76/328-353 A Buliv Kft. megvételre felkínál 40 db IP-55-ös, 3 x 40 W-os ipari világítótestet 1.500 Ft/db + áfa értékben. Érdeklődni: Kecskemét, Matkói út 2. szám alatt, Hegedűs Károly műszaki vezetőnél lehet. 06930 Fóliások, figyeleml I. osztályú, horganyzott csövek 6 m-es hosszban kaphatók! 5/4 colos 980 Ft/szál, 6/4 colos 1.100 Ft/szál, amíg a készlet tart. Az árak az áfát tartalmazzák! Ráczés Tóth Kft. Kiskunmajsa, Gazdabolt, Félegyházi u. Tel.: 77/381-641 (16896)

Next

/
Thumbnails
Contents