Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-22 / 272. szám
1993. november 22., hétfő A NŐK VILÁGA DALAI ÉS HANGJA FELEDHETETLEN Karády Katalin, a magyar film csillaga Karády Katalin a negyvenes évek magyar filmjeinek kedvelt sztárja volt. Népszerűségét színészi tehetségén kívül erotikus légkört árasztó lényének, s csodálatos, mély, kissé férfias, de felejthetetlen hangjának köszönhette. Rajongói egykor még klubot is alakítottak tiszteletére. Slágereit százezrek énekelték, a Gyűlölöm a vadvirágos rétet, az Ez lett a vesztünk a kor életérzését is kifejezte.(Amikor 1980-ban kiadták nagylemezét, több mint 350 ezer példány fogyott el belőle.) A nők szerettek volna hasonlítani hozzá, lemásolták frizuráját, ruháit, persze sikertelenül, hiszen az egyéniség varázsa nélkül mindez semmit sem ér. Karády Katalin rendkívüli jelenség a magyar filmtörténetben azért is, mert több évtizedes távolléte alatt sem csökkent népszerűsége. A művésznő 1912-ben született, a harmincas évek végén fedezték fel. A Pesti Színházban, a Vígszínházban és a Fővárosi Operettszínházban lépett fel. Majd következett a film, legnagyobb sikerét a Halálos tavasz Editjeként érte el, de nagy átéléssel keltette életre Zilahy Lajos több nőalakját is. Élete tele volt fordulatokkal, romantikus és drámai kalandokkal. Ez 1 Karády Katalin. Alakja, hangja évtizedekig fogalom volt. is hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai sztárokhoz mérhető figyelem és siker övezte. A német megszállás idején, 1944. április 18-án a Gestapo letartóztatta, ahonnan kegyetlen szenvedések árán, veréstől és kínzásoktól megviselve szabadult. A szenvedések mellett az is megviselte, hogy letartóztatásáról rémhírek terjedtek el, sokan kémnőnek tartották, pedig a „bűne” az volt: a háború nehéz éveiben segített a hozzá forduló embereken, és zsidó származású munkatársaival sem szakította meg kapcsolatát. Karády Katalin 1949-ben hagyta el Magyarországot, előbb Brazíliában élt, majd évekig New Yorkban lakott. A színésznő életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürkén hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba — állítja Furkó Zoltán abban az 1989-ben kiadott könyvben, amelyben Karády Katalin vallomását olvashatjuk, a vele készült interjúk mellett. Naplója megkapó, mert kendőzetlenül, őszintén írja meg kezdő lépéseit, botladozásait a színpadon. Egy olyan asszony tárulkozik ki a lapokon, aki gyűlölte a kötöttségeket, aki függetlenségre vágyott, s ezt a színpad, a film adta meg a számára. A SZÜLŐ IS EMBER A türelem nem határtalan Az élénk kétéves gyerek először kiborította a fürdővizet, aztán kiszórta a mosóport a földre, majd — mint aki jól végezte dolgát — kilépve a fürdőszobából, elcsente anyja legdrágább arckrémjét, s magára, meg kedvenc babájára kente.. Hányszor ismétlődött meg ez a jelenet a világon? Hány édesanya érezte ilyenkor, hogy : Most már aztán nem, egyszerűen nem bírom tovább! S a valóság még ennél a példának szánt történetnél is cifrább. Hiszen nem egy, hanem két vagy még több gyerek táncol az anya idegein. A gyerek nem kétéves, nem a mosóport szórta ki és így tovább.. A kérdés azonban egy és örök: Hogyan fegyelmezzem, mit tegyek, hogy szót fogadjon? A szülők, s elsősorban az anyák, akik otthon vannak a gyerekekkel, ma válaszút elé kerülnek. Fegyelmezzem vagy sem, büntessem vagy csak szelíden magyarázzam el, mit miért nem szabad. Sokan tapasztalják, a tisztelet ma már nem jár együtt a szülői szereppel, de kialakítható, hiszen a gyerekeknek szükségük van arra, hogy tiszteljék szüleiket. Ez azonban elsősorban következetességet követel a szülőtől, hogy a gyerek mindenkor tisztában legyen vele: akaratának határai vannak. A saját érdekében. • Őket még könnyű kordában tartani. Legalábbis egy ideig.. Képviselők a nők jogairól „Ha több jelölt is alkalmasnak mutatkozik egy tisztség betöltésére, előnyben kell részesíteni az adott munkakörben alacsonyabb arányban foglalkoztatott nem képviselőjét” (azaz a nőt). Ezt mondja ki az Európa Parlament képviselői által egyhangúlag elfogadott jelentés, amely ajánlásokat tartalmaz a férfiak és a nők közötti egyenjogúság megvalósítására az európai intézmények munkatársainak felvételekor, illetve a tisztségek elosztásakor. Bár a három európai intézményben - az EK-bizottságban, a Miniszterek Tanácsában és a parlamentben - mintegy 23-24 ezer ember dolgozik, a nők többsége csak titkársági alkalmazott és nők ritkán kerülnek vezető, döntési jogkörökkel járó tisztségekbe. Az európai képviselők különböző intézkedéseket javasoltak, hogy elősegítsék férfiak és nők tényleges egyenjogúságát, ösztönözzék nők felvételét és előléptetését. A parlament határozatot hozott arról, hogy a tisztségviselőknek joguk van az egyenlő elbánáshoz és elbíráláshoz függetlenül fajuktól, politikai meggyőződésüktől, világnézetüktől, vallásuktól, nemüktől, szexuális irányultságuktól, egészségi állapotuktól és családi helyzetüktől. Ugyanakkor a terhességre és az anyaságra vonatkozó különleges rendelkezéseket is tiszteletben kell tartani. Az AFP jelentése szerint a képviselők felvetették azt is, hogy az új munkatársak felvételére hirdetett pályázatokban a jelentkező életkorának felső határát 35 év helyett változtassák 45 évre. Csak remélni lehet, hogy határozatuk nem marad írott malaszt.. A DÉVÉNY-MÓDSZER TÖBB, MINT GYÓGYTORNA / Újra mozognak, járnak a sérült gyermekek „Siker 1980” — bizonyára sokan emlékeznek a több mint egy évtizedes Vitray-féle televíziós műsorra, arra, hogy nagybetűs „SIKER” felirattal szobrot kaptak néhányan, akik a közösség javára valamit létrehoztak, kitaláltak, alkottak. Közöttük volt Dévény Anna is, akit Budapesten szülők, gyerekek gyűrűjében találom. Szól a zene, gurul a labda, sír a gyerek, örül a szülő, mert talán most született meg egy régen várt mozdulat, talán felállt a kicsi, akiről orvosok, szaktekintélyek jósolták, hogy még tolókocsiban sem fog ülni soha. Feszes izmok, lógó karok és fejek mozdulnak a zene ritmusára, a gyógyító mozgás helyszínén. — A mozgásképzés nagyasszonyától, Bérezik Sárától és Kovács Évától tanultam annak idején a mozgásművészetet, mely a test harmóniájának alapja és feltétele is. Beleszerettem a mozgásba, ezt választottam hivatásul. Gyógytornász vagyok és ritmikus sportgimnasztika szakedző. Húsz évig dolgoztam organikus idegosztályon és mellette művészi tornát tanítottam — ismerteti Dévény Anna dióhéjban a pályafutását. — Mikor és hogyan jött rá, hogy a gyógytorna és a művészi torna ötvözhető, s a mozgáskorlátozott gyerekek rehabilitációjában eredményesen alkalmazható? — A két szakma ötvözése szinte kézenfekvőnek kínálkozott, a gyógyítás elméletét kellett a mozgásképzés gyakorlatával együtt alkalmazni annak a megfontolásnak az alapján, hogy amennyiben nem az ép, egészséges mozgást tekintjük mintának, akkor nem tudjuk a sérültet sem korrigálni. Ez az egésznek a lényege, az alapja, és ehhez járult az általam kidolgozott speciális manuális technika, mellyel az egész izomrendszert formáljuk és működőképessé teszszük. Ha az ember tud valamit és nem alkalmazza a sok rászoruló érdekében, az hiba, sőt bűn. A súlyos mozgássérült gyerekek sikeres korrekciója igazolja a módszer helyességét, sok olyan gyerek rehabilitációja sikerrel végződik, akiknél már más híres és elterjedt módszerekkel eredménytelenül próbálkoztak. Különösen azóta érünk el jó eredményeket, mióta a már említett speciális manuális technikával készítjük elő az aktív mozgást. Ez az eljárás képes elhárítani az izom, az inak és a kötőszövet zsugorodását, melyek kivétel nélkül minden mozgássérülés esetében kialakulnak. Csodatevésre ez a technika sem képes, de a tapasztalat szerint ezzel az előkészítő kezeléssel 20-50 százalékkal jobb hatásfok érhető el a mozgáskorlátozott gyermekek állapotának javulásában, melyekről orvoscsoportunk vizsgálatai és dokumentumok adnak hiteles képet. — Az ország minden részéből érkező szülőket, gyerekeket itt fogadják, egy ablak és levegő nélküli, beázó pincében. Nem paródiája ez a sikernek? — Ha az, nem engem minősít. Valóban méltatlan körülmények között dolgozunk. Az alapítványi forma - melyben működünk - volt arra indok, hogy megvonják vidéki gyermekeinktől az útiköltséget és tőlünk az 1-2 milliós állami támogatást. A Péterfy-kórház jóindulata és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi és szociális bizottsága az, amibe kapaszkodni tudunk, ők segítenek, de működésünket megnyugtató módon csak a tb.-vel kötött szerződés biztosítaná. Most a napi létért küzdünk, működésünk állandó veszélyben van. — Ön szerint milyen sors vár a Dévény-módszerre ? — A naponta, áldozatos csoportmunkával születő siker nem marad titokban, a gyógyultak hírül viszik, g Ettől az évtől már az Egészségügyi*1 Főiskolán tanítjuk a módszert gyógytornászoknak s rövidesen napvilágot lát könyvem is, melyben mindazt leírom, amiről beszélgettünk. A többi már nem rajtam múlik... Leopold Györgyi Új gyógyszer koraszülötteknek Hazánkban is gyógyíthatóak, megmenthetőek lehetnének a légzési elégtelenséggel idő előtt születő csecsemők, ha a Nyugaton már bevált új gyógyszer itthon társadalombiztosítási támogatást kapna és alkalmazható lenne. Pintér Sándor, a szegedi gyermekklinika vezetője szerint: Magyarországon évente átlagosan 800 koraszülött jön a világra. Közülük mintegy 400 csecsemő légzési elégtelenség miatt nem marad életben. Ennek az az oka, hogy a tüdőhólyagocskák nem nyílnak meg, így a tüdő nem tudja feladatát ellátni, a csecsemő megfullad. Egyetlen megoldás a lélegeztetőkészülék, ám ez sem ment meg minden gyermeket, a túlélőknél gyakori következmény a vakság, az agyvérzés, sok csecsemő pedig szellemileg károsodott lesz. Amennyiben megkaphatná az Exosurf nevű új gyógyszert a koraszülött, a korábbi 14,2 nap helyett csak 8 napig kellene lélegeztetni. Mindöszsze két ampullányi szerre van szükség a teljes gyógyuláshoz. A gyógyszer alkalmazása a számítások szerint évente 53 millió forintba kerülne, míg jelenleg a koraszülöttek kezelésére évente félmilliárdot fordít az egészségügy. A szegedi klinika az amerikai gyártótól kapott ajándékba kipróbálásra gyógyszert, amelyet az idén kezdtek alkalmazni, egyelőre csak életmentő szerként. A szép arcbőrért — télen is Minden évszakban másra van szüksége a bőrnek, különösen az arcbőrnek — állítják a bőrgyógyászok és a kozmetikusok. A szeles, hideg idő beköszöntővel rendkívül nagy szerephez jutnak az alapozókrémek, amelyek szinte útját állják az arcbőrt károsító szélnek. Ezért, akfcääsüieti, keresse lp!Aozmetikusát’,-‘%ogy megtudja: az arcbőrének melyik alapozó felel meg leginkább. A kozmetikus tud választ adni arra a kérdésre is, hogy mivel óvjuk az ajkakat a kiszáradástól. Télen ugyanis gyakran kicserepesedik a száj, a vérző, sebes ajkak pedig nemcsak fájdalmat okoznak, hanem rontják azt az összhatást is, amelyet a szolidan kifestett arc kelt. Apropó, szolid festés! Az ősz és a tél divatja a sminkben a föld, a fák. a • Az ápolt, szép ajkak mindig hódítóak! levelek színei, tehát a barnák, a sárgák, és ezek számtalan árnyalata. Mindenből persze kevés kell, — nem árt ebben a kérdésben is kikérni a szakember tanácsát — ám sminkelés közben nem szabad elfeledkezni a hódító ajkakról sem. AMIT A FELESÉGEKRŐL A FERIEKNEK TUDNI KELL A nők depressziójának tíz oka van gadni a tényeket. Második helyre került az időzavar és a kimerültség, majd azonos súlyúnak méretett a magányosság és a romantikus szerelem hiánya a házasságban. A gyerekekkel való problémák a sor végére kerültek, a szexuális élet zavarai mögé. A szerző nem kínál egyedül üdvözítő megoldást, ám használható recepteket ad azzal, hogy különböző sorsokat és nőtípusokat beszél el. Ezzel ébreszti rá talán legjobban a nőket arra, hogy milyen gyakran viaskodnak ködképekkel, s arra, hogy változtassanak az életükön. Csak azért, hogy megtalálják önmagukat, a belső harmóniát. A szerző végezetül így összegzi véleményét: „Ha a világ hölgyei számára egy receptet írhatnék, mindegyiküknek javasolnék egy kiadós dózist önbecsülésből és a személyes értékekből (naponta háromszor, amíg a tünetek el nem múlnak.) Meggyőződésem, hogy erre van a legnagyobb szükségük... Ha a nők igazán éreznék, hogy feleségként és anyaként megbecsülik őket, e szerepük helyett nem igényelnének valami jobbat. Ha személyiségüket a férfiakéval egyenrangúnak éreznék, nem lenne szükségük arra, hogy a felelősség is egyenlő legyen. Ha csak sütkéreznének a Teremtő által adományozott méltóságban, akkor a női mivoltuk is a legnagyobb vagyonként értékelődne s nem pedig úgy, mint egy kidobásra ítélt ruha. Ahhoz kétség sem férhet, hogy egy nemzet jövője attól függ, hogyan látja a nőket. Remélem, megtanítjuk a kislányainkat arra, hogy örüljenek, mert nőnek születtek...” Á.E, 1 Kellemes vacsora kettesben. A feleségnek is kell a romantika. Dr. James Dobson, amerikai szerző szerint igen. Könyve, az Amit a feleségekről a férjeknek tudni kellene 1991-ben jelent meg magyarul, a Primo Kiadó gondozásában. E bestsellerré váló könyvben a szerző közzéteszi kutatásai eredményét, annak a kérdőívnek az értékelését, amelyben maguk a nők vallanak arról, miben látják depressziójuk fő okát. Dr. James Dobson tíz, úgynevezett zavaró tényezőt sorol fel, amelyeket a megkérdezett nők rangsorolnak. Ezek a következők: 1. A romantikus szerelem hiánya a házasságban. 2. Konfliktus a házastárs szüleivel. 3: Alacsony önértékelés, önbizalomhiány. 4. Gyermeknevelési problémák. 5. Anyagi nehézségek, szegénység. 6. Magányosság, elszigeteltség, unalom. 7. Szexuális problémák a házasság* ban. 8. Menstruációs és élettani problémák. 9. Kimerültség és állandó időzavar. 10. Öregedés. A megkérdezett nők legtöbbje az első helyre az önbizalom hiányát tette, ami pusztító erejű és több forrásból táplálkozik. A nők alacsonyan értékelik önmagukat akkor, ha nem bíznak szellemi képességeikben, butának, tudatlannak érzik magukat, s akkor, ha a külsőjükkel elégedetlenek. Csúnyának, öregnek, kövérnek vagy soványnak látják magukat a tükörben, s képtelenek ezektől a téveszméktől elszakadni, vagy elfő-ÖNBIZALOM NÉLKÜL NE NÉZZ TÜKÖRBE! Soványak, teltek, avagy mikor a legszebbek? Tagadja vagy bevallja: a szebbik nem sok tagja küzd személyiségzavarral, kisebbségi érzéssel, mert csúnyának tartja magát. S mint a hipochonderekkel gyakran megesik, addig győzködik magukat önnön rútságukról, míg küllemük valóban megsínyli kishitűségüket. Pedig az önbizalomvesztés többnyire megelőzhető volna, ha a külsejükkel elégedetlen lányok, asszonyok belegondolnának: a szépségtörténelemben majdnem annyi fordulat volt, mint az „igazi” történelemben - mondja dr. Kovács Elvira orvos pszichológus. Elég felidézni a Rubens-festmények testes-gömbölyded szépségeit, vagy ellenpárként Twiggyt, a férfibolondító piszkafa sztármodellt... A két világháború között egyébként áltálán a babaszépségek, a 40-es éveWmásodik felétől a slampos, idomaikat lebemyegek, lódenkabátok mögé rejtő hölgyek, majd az erotikus nőiességet megtestesítő szexbombák, utóbb az uniszex viselettel „férfiasított” nők voltak az ideálok. Az orvosnő szerint az ezredfordulóhoz közeledve ismét sajátos szépséghistóriai fordulat következik: nem a „domborulatok”, a testi adott• Ornella Mutti, olasz filmsztárt az anyaság még szebbé tette. ságok, hanem a jellembeli tulajdonságok értékelődnek föl a másik nem szemében. A talpraesett, szellemi partnerként is helytálló, ugyanakkor kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségű hölgyek uralják majd szépségpiacot. Nem a külső, hanem a belső kozmetikumok az igazán időállóik. Merem állítani — mondja az orvosnő —, hogy holnap is, 2000 után is a boldogságtól viruló szerelmes nő lesz a legvonzóbb, s a szülés után kicsinyét szoptató, fürdető asszony a legszebb. Az ő - esztétikailag talán nem hibátlan - alakjukon, vonásaikon olyan harmónia tükröződik, amelynek szépítő hatásával a legrafináltabb szerek, ruhák sem versenyezhetnek. A kisebbségi érzet, a csúnyaság-komplexus ellen azonban életük minden szakaszában sokat tehernek a nők. A „belső" plasztikai műtét része, hogy vegyék tudomásul testi adottságaikat, s ne próbáljanak erőszakot tenni külsejükön. Aki alkatilag kövér, az állandó fogyókúrázással, önkínzással esetleg külsőleg is többet árt, mint használ önmagának. Az ápoltság, az ízléses öltözködés szintén szépít. Kivált ha ez párosul akaraterővel, belső elhatározottsággal, amely azt sugallja: ne engedd „leírni” magad, sem nőként, sem tevékeny emberként. —szóma—
