Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-20 / 271. szám
6 HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. november 20., szombat Kukorékolásban győzött Gyuri Ki gondolná, hogy ennyi mindenre képes a baromfiudvar ura? Gyuri kukorékolj, Gyuri kukorékolj! — hagzott az utasítás, s Gyuri kukorékolt. Egyszer, tízszer, százszor, összesen százötvennyolcszor egymás után. Pedig mégcsak 12 éves. Arról már lehetett hallani, hogy kakasviadalokat rendeznek különböző országokban, de hogy kakaskukorékoló versenyt, arról még keveset, vagy talán egyáltalán nem. Az ötlet kiagyalója Práger György, a falutévé munkatársa. Az eseményre nem olyan régen Cserkeszőlőn került sor. Tizennégy gazda nevezett, hogy eldöntse, kinek a kakasa kukorékol többet egy óra alatt. A versenyre délelőtt kilenc órakor került sor, nem ám kora reggel, mert akkor minden színes tollú tud kukorékolni. Nagy volt az izgalom, főleg a tulajdonosok és a nézők között. Maguk a versenyzők nem idegeskedtek, talán azt sem tudták, hogy mit várnak tőlük. Éppen azért, volt, aki meg sem szólalt. Nem úgy Gyuri. No nem Práger, ő is csak biztatta druszáját. Meg is volt az eredménye. Egy óra alatt 158-at kukorékolni nem semmi, még egy kakasnak sem. Nem is volt igazi ellenfele. hiszen a második helyezett csak 101-et produkált. Ki gondolná, hogy ez a kis állat mire képes? — Hogyan lehet egy kakast rávenni arra, hogy kukorékoljon? — érdeklődtem a kecskeméti Baros Mártontól, Gyuri gazdájától. — Mindig mondtuk neki, hogy kukorékoljon, s megszokta. Most már szinte bármilyen időpontban képes megszólalni, csak kérni kell. Gyurinak kissé rekedtes a hangja, talán a sok kukorékolástól, de rá nem illik az a mondás, hogy azért kukorékolnak a kakasok hajnalban, mert a tyúkok nem hagyják szóhoz jutni őket. Baros Márton egy faliórát vihetett haza, talán azért, ha Gyuri hajnalban nem kukorékolna, tudja figyelmeztetni a kötelességére. Szentirmay Tamás Nem fenyeget az influenza? Influenzajárványról nem, csupán influenzavírusok szórványos megjelenéséről adtak eddig jelentést ebben a szezonban az egyes országok közegészségügyi figyelőszolgálatai. Hazánkban csupán influenzaszerű megbetegedéseket észleltek. Dr. Straub Ilona, az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa úgy véli: bár még nem történt meg az Európában felbukkant influenzavírus-törzsek részletes vizsgálata, mégis úgy tűnik, az oltóanyagok öszszetételét sikerült jól meghatározni. Az idén előállított védőoltásban ugyanis benne van az a fajta „A” vírustörzs, amelyet a legutóbbi eseteknél izoláltak. Az oltóanyagok egyébként - jelezte a főorvos - már minden bizonnyal eljutottak a háziorvosokhoz, ezért az influenzának jobban kiszolgáltatott időseknek, valamint a krónikus betegeknek ajánlatos még az esetleges járvány előtt beoltatni magukat családorvosukkal. Influenzajárvány tehát még nincs, mégis sokan panaszkodnak lázról, torok- vagy fejfájásról, izom- és végtagfájdalmakról, elesettségről. E tünetek - tudtuk meg dr. Straub Ilonától - nem csupán az influenzavírusokra jellemzőek, ezeket a kellemetlenségeket nagyon sok, az őszi-téli időszakban előforduló vírus okozhatja. Azt azonban, hogy milyen vírusról van szó, csak orvos tudja megállapítani, mint ahogyan hatékony gyógyulást is elsősorban tőle várhatunk. Ezért ha valaki a fenti panaszok valamelyikétől szenved, legjobb, ha időben orvoshoz fordul, elsősorban a szövődmények elkerülése miatt, másrészt viszont azért, hogy a megbetegedések előfordulásának sűrűségéből az orvos időben felismerhesse: itt már influenzajárványról lehet szó. Kíméletes átvilágítás — fénysugarakkal Az orvosok eddig ultrahangot, erős mágneses tereket és főleg röntgensugarat használtak az emberi szervezet átvilágítására. A Stanford egyetem kutatói most kidolgoztak egy új, teljesen ártalmatlan diagnosztikai eljárást. Lényege, hogy az átvilágításra fényt használnak fel. Persze, nem közönségeset, hanem lézerek által kibocsátott fénysugarakat. Sok üvegszálból álló kábelt alkalmaznak, s ehhez több lézer csatlakozik. Az intenzív fénysugarakat vezeti az üvegszálköteg. Ennek végét az orvos a vizsgálandó testrész fölötti bőrfelülethez érinti. A különféle szövetek tulajdonságaitól függ, hogy mennyi fényrészecskét, fotont nyelnek el, vagy hogy milyen mértékben térítik el azokat nyílegyenes pályájuktól. A test másik oldalán a megmaradt, kilépő fotonokat szuperérzékeny fotocellák fogják fel. A nyert adatokat számítógép dolgozza fel, és kimutatja, hogy például a lézersugár sűrű daganatszöveteken hatolt-e át. A módszer tökéletesítésével megállapítható, milyen kémiai összetételű anyagon haladt át a lézersugár nyalábja. így a vérvizsgálatot is el lehetne végezni anélkül, hogy a betegből vért vennének, úgy, hogy végigvezetik a letapogató készülék kábelének végét az erek fölötti bőrfelületen. KÍMÉLETESEN SZELLŐZTESSÜNK! A virágok is fázékonyak • Szellőztetéskor tegyük védett helyre a virágot. Lakásunk díszei, a szobanövények ugyanúgy szeretik, megkívánják a zárt szobalevegő cseréjét, mint mi magunk. Az igény olyannyira közös, hogy elegendő, ha a szellőztetésre annyiszor és olyan időtartamban kerítünk sort, ahogy számunkra megfelelő. A levegőztetésekor azonban tekintettel kell lennünk arra, hogy a hirtelen hőmérséklet-változásra, az erős légmozgásra a növények meglehetősen érzékenyek. Ajánlatos tehát a szellőztetés kíméletes, óvatos módszereivel élni. A kemény téli hidegek idején például a virágok lakhelyét lehetőleg a déli órákban szellőztessük, amikor valamelyest megenyhül az idő. Melegebb napokon viszont a reggeli, illetve a kora esti órák a legalkalmasabbak erre. De bármilyen is a kinti hőmérséklet, tekintsük szabálynak, hogy ha a helyiségnek több ablaka van, azt tárjuk ki, amelyik növényeinktől a legtávolabb esik. A fázékonyság és a huzatra való érzékenység miatt ablaknyitás előtt a faredőnyt hézagosán eresszük le, a zsalugátert húzzuk be, ha rolónk van, eresszük le. Ezek hiányában legalább a függönyt húzzuk az ablak elé — az is szűri, tompítja a külső levegő beáramlását. Ha csak olyan ablak van a helyiségben, amelynek közvetlen közelében tartjuk szobanövényeinket, ne sajnáljuk a fáradságot, szellőztetés előtt költöztessük őket valamilyen huzattól, hidegtől védett helyre. A nagytermetű, nehezen mozdítható növényeket akkor hagyhatjuk a helyükön, ha ablaknyitás előtt ívpapírral vagy műanyag fóliával betakargatjuk őket. Mivel a tűlhűlés elsősorban a fokozottan érzékeny gyökérzetet veszélyezteti, tartóedényeiket szövetdarabokkal, pokróccal borítsuk be. Az óvintézkedések elmulasztásának könnyen levélsárgulás vagy a növény teljes elpusztulása lehet az ára. A levegőcserének egyébként legkevésbé kockázatos módja, ha közvetve, azaz valamelyik szomszédos helyiségen át szellőztetjük virágaink lakhelyét. Akinek tehát lakáskörülményei megengedik, feltétlenül így enyhítsék a szobanövények téli légszomját. Dr. Komiszár Lajos NAGY-BRITANNIÁBAN Az a jó beteg, aki egészséges? FOGYÓKÚRÁZÓK TÉVÚTON Nem csak a zsír hizlal A táplálkozástudomány amerikai szaktekintélyei bírálják azokat a fogyókúrás programkészítőket, akik sZénnt csodaszereik akkor is eredményesek. ha az ember mindent eszik. Tévedés! A helyes táplálkozás alapigazsága az, hogy mindig meg kell maradnunk a kalóriahatárokon belül. A félrevezető súlycsökkentő programok között a legújabb a „zsírmentes diéta”. Pedig azzal, hogy a zsírt teljesen kiiktatja valaki az étrendjéből, még nem garantált a fogyás. A fontos az, hogy a magunkhoz vett kalóriamennyiségnek kevesebb, mint 20 százaléka származzék zsírból; emellett bőven lehet fogyasztani teljes őrlésű búzából sütött kenyeret, zöldséget és gyümölcsöt. Az emberek rendszerint attól csapódnak be, hogy azt hiszik: elég ha hátat fordítanak a zsírnak, s nyugodtan tömhetik magukba a süteményeket, a fagylaltot, meg a cukorkát. Nos, igaz, hogy a cukor csak fele annyi energiát tartalmaz, mint a zsiradékok, de az élvezeti cikkek gyártói az íz kedvéért a szokásosnál magasabb cukortartalommal pótolják a finomságok csökkentett zsírtartalmát. Vagyis a fogyasztó ott van, ahol a part szakad. Akkor eszünk helyesen, ha a kalória összmennyisége nem haladja meg a szervezet energiaszükségletét. Aki pedig „túleszi” magát a kalóriahatárokon, ne számítson arra, hogy megszabadul akár egyetlen fölösleges kilótól is — hangzik a táplálkozás tudósainak véleménye. Mikortól öreg az ember? Az emberek többségét nagyon is foglalkoztatja az öregedés kérdése. Sokan legszívesebben örök fiatalok maradnának, hiszen az ember szervezete évről évre gyengül. Hatvanéves korban a legtöbb embert hat betegség gyötri, nyolcvanéves kortól az embereknek általában kilenc betegségét kell kezelni. Ezek között vannak igazi betegségek és az életkor okozta „elhasználódási jelenségek” is. Mikortól öreg az ember valóban? A fiziológusok egy része azt a meglepő választ adja, hogy körülbelül huszonöt éves korban kezd el az ember öregedni - legalábbis az ő szemszögükből nézve. Ebben a korban kezdődik a fiziológiai funkciók fokozatos hanyatlása. De öregnek valójában a hetvenöt éven felüli személyeket tekintik. Harminc százalékuk már alvászavarokra panaszkodik, aminek egyik oka lehet az agy vérellátási zavara. Alvás idején a kritikus küszöb alá csökken a vérnyomás, s az agy így nincs megfelelően ellátva vérrel és riaszt - a páciens felébred. Az alvászavarok azonban depresszió jelei is lehetnek. Becslések szerint az idősebb emberek 50 százaléka szenved átmeneti vagy tartós depressziótól. Legyen egy új vállalkozás ________munkatársa_________ A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. terjesztési ügynökségei számára a PETŐFI NÉPE terjesztésére olyan mozgékony, korán kelő, jó kapcsolatteremtő, megbízható és pontos munkatársakat keresünk,akik vállalják lapunk eljuttatását az előfizetőknek, beszedik az előfizetési díjakat és új előfizetőket szerveznek. A felvételnél előnyt jelent az e térenszerzett tapasztalat. /Erkölcsi bizonyítvány szükséges./ Asbóth Györayné ügynökségvezető Várja a kézbesítők jelentkezését személyesen: 6080 Szabadszállás, Kossuth u. 18., 16 és 20 óra között. Telefonon: 76/353-141,9 és 12 óra között. A következő körzetekből: Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt, Kunszentmiklós, Kunpeszér, Szalkszentmárton a (16898) Egyszerű és célszerű • A jó ötleteket érdemes tanulmányozni, számtalan apróság lehet a hasznunkra. Mi mire jó? — tehetjük fel a kérdést. Valaki például kiötlötte, hogy a szőnyeg egy kemény papundeklitekercsre van fölcsavarva, ezt kár lenne eldobni, kiváló és mutatós kazettatartó kézíthető belőle (1. kép). A leleményes újító gondosan csíkokat vágott a hengerbe, ebben helyezte kincseit. A papírhenger nem dől el, nem borul fel, mivel homokzsákot helyeztek az aljába. Két hengerből tartóállvány is kreálható, mint ez a 2. képen látható. Kis lakásban, az íróasztal és az ajtó közötti teret jól kihasználták, (sz. é.) A brit orvosszövetség etikai bizottsága kódexet dolgoz ki a szakmának, és a fő üzenet az lesz, hogy az orvosok válogathatnak a beteg életstílusára alapozva, hogy ki érdemel kezelést és ki nem. Dr. Stuart Homer, az etikai bizottság elnöke kijelentette, hogy mindenkinek egyenlő joga van a kezeléshez, még akkor is, ha egyesek életmódja - dohányzás, ivás, elhízás - nem tetszik az orvosnak. A demokrácia őshazájának számító Nagy-Britanniában az egészségügy piaci stílusú reformja miatt kellett megerősíteni ezt a kézenfekvőnek látszó elvet. Kezelést vesznek az orvosok A hippokrateszi eskü követése nem magától értetődő azóta, hogy a harmadik éve tartó reform értelmében az állami egészségügyi hozzájárulás már nem a beteget követi automatikusan, hanem a körzeti orvosok és a helyi egészségügyi szervek kapnak éves keretösszeget, amelyből kezelést vásárolhatnak betegeiknek a kórházakban és a rendelőintézetekben. Azóta az orvosok, gyakran lelkiismeretük ellenére, kénytelenek nemcsak a beteg rászorultságát, hanem a kezelés tartamát, költségét és a gyógyulás esélyét is figyelembe venni a döntéskor, különben idő előtt kifuthatnak a pénzből. Keretösszegüket egyik évről a másikra úgy növelhetik, ha a lehető legolcsóbb kezelésből adnak minél több embernek, mert ez számít a hatékonyság bizonyítékának a kormány szemében. A nehéz esetek vállalása hatékonyságot rontó tényező. Aki dohányzik, az nem ember? A nyáron nagy botrányt kavart egy dohányos szívbeteg esete, akitől az orvosok a dohányzásra hivatkozva megtagadták előbb a vizsgálatot, majd a műtétet, és ezért a beteg meghalt. Az etikai bizottság elnöke szerint azonban mégiscsak figyelembe kell venni a tényleges helyzetet, vagyis a pénzszűkét is. Arról szó sem lehet - mondta hogy az állami egészségügyi szolgálat általában előnyben részesítse az olcsón kezelhető, jó gyógyulási esélyt ígérő eseteket, a súlyosabb betegeket pedig álerkölcsi érvekkel handabandázva kiszorítsa — mondta dr. Stuart. Példának egy erős dohányos házaspár esetét idézte. Lombikbébit akartak, de az orvos azt mondta, csak akkor végzi el a beavatkozást, ha leszoknak a dohányzásról, mert akkor kiderül, nem a dohányzás volt-e a meddőség oka. A brit orvosok etikai bizottságának elnöke úgy vélte, ez éppen olyan eset, amikor az orvosnak joga lehet mérlegelni a döntést. A sűrű fürdetés árt a kutyának • A csillogó bunda a gazda gondosságáról árulkodik. Vérsejtek idegen bébitől Amerikai orvosok új módszert alkalmazva meglepő sikert értek el egy leukémiás gyermek csontvelőjének regenerálásában. A 3 éves Derick Pritchard csontvelőjét a leukémia leküzdésére alkalmazott kemoterápia és sugárkezelés elpusztította. Ezért a Duke Egyetem orvosai augusztus 24-én szokatlan kezeléshez folyamodtak. A kisfiúba egy - nem rokon - újszülött placentájából és köldökzsinórjából vett vért fecskendeztek. Az idegen bébitől származó vérsejtek pedig lehetővé tették a leukémiás beteg fiúcska csontvelőjének regenerálását. Ez a tény reményt ad arra, hogy a jövőben bizonyos esetekben el lehet tekinteni a csontvelő-transzplantációtól. Biztonsággal csak 2 év múlva lehet megmondani, hogy a gyermek szervezete leküzdötte-e a leukémiát, de az a tény, hogy a köldökzsinórból vett vér a csontvelő utánnövését előidézte, döntő jelentőségű. A placenta-vér transzfúzió nem újdonság csontvelő-károsodás esetében. Csakhogy ilyen kezeléseket eddig kizárólag testvérektől származó vér felhasználásával végeztek. Ha a placenta-vér transzfúzió nem rokon újszülöttől is eredményesnek bizonyul, ez teljesen új perspektívákat nyit meg a leukémiás betegek számára. ' \ A gazda lelkiismeretes gondozásán múlik, hogy a kutya szőrzete egészséges és szép maradjon. A ragyogó bunda nemcsak simogatni való puha valami, hanem tükre is a négylábú partner egészségi állapotának. A testet borító szőrtakarótól függően naponta vagy hetente a kutyát alaposan át kell kefélni, hogy a beletapadt portól és szennyeződésektől megszabaduljon. Hosszú szőrű kutyáknál ehhez sűrűfésűre és kefére van szükség, a középhosszú szőrűéknél legmegfelelőbb egy középsűrű fémkefe, a rövid szőrű állatoknál elegendő egy erősebb szálú normál kefe használata. Ha a szőr filcesedését tapasztaljuk, melyet nem lehet kifésülni, kisollóval óvatosan távolítsuk el a gubancos, filces részeket. A tavaszi és őszi szőrváltáskor a finom szálú aljszőrzet eltávolítására használjunk fémvakarót, majd jöhet a kefe vagy a fésű. Fürdessük a kutyát minél ritkábban, mivel ezzel a természetes szőrvédő zsiradékot is eltávolítjuk az állat bundájából, és a sűrű fürdetés éppen ellentétes következménnyel jár: a piszok és por sokkal gyorsabban megtelepszik a szőrzetben. Fürdetéskor engedjünk langyos vizet a fürdőkádba, melyet kibélelhetünk egy vékony gumi- vagy műanyag lemezzel, hogy az állat körmei ne karcolják fel a zománcot és a hirtelen megcsúszás ellen is véd. Kizárólag speciális kutyasampont használjuk, az emberek számára készült fürdőszerek, szappanok nem alkalmasak erre a célra. Szárítkozáshoz használjunk egy régi, lehetőleg nagyméretű fürdőlepedőt, ezzel dörzsöljük le alaposan a kutyát. Meleg, nyári időben ezután nyugodtan kiengedhetjük őt a szabadba, ugyanis a kutya legkedveltebb szárítkozási módszere, hogy alaposan megrázva magát, lelkes szaladgálással szabadul meg a vízcseppektől. Hűvös időben azonban vigyázzunk arra, hogy az állat ne kerüljön közvetlenül fürdetés után a szabadba, mivel még a száraznak tűnő felső szőrtakaró alatt az aljszőrzet nedves lehet, ennek pedig megfázás lehet a következménye. Leghelyesebb néhány órát várni, mielőtt az állatot kiengedjük a levegőre.
