Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-18 / 269. szám
Bácsszőlős • Borota # Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút • Mátételke • Tataháza KÉSŐN SZÜLETETT A TÖRVÉNY? Nemzetiségek Bácsalmáson Bácsalmás képviselő-testülete legutóbbi ülésén a nemzetiségek helyzetéről vitatott meg beszámolót. Vidákovics Teréz, a nemzetiségi bizottság elnöke úgy vélte, hogy a nemzetiségi törvényről véleményt alkotni csak akkor lehet, ha a benne foglaltak az életben megvalósultak. A bizottság ülésén mégis többen megfogalmazták, hogy a törvény későn jelent meg. Akkor, amikor már a nemzetiségek nagy része asszimilálódott. Bácsalmáson a II. világháború előtt németek, bunyevácok és magyarok éltek. A háború után a németek nagy részét kitelepítették, a bunyevácokat üldözték. Ma tehát oda jutottunk, hogy beszélünk a nemzetiségi kérdésről, helyenként politikai kérdést csinálunk belőle, de már alig van nemzetiség. Statisztikai adatok tanúsága szerint az idősebb korosztály még beszéli a nyelvet, de a gyermekeket, sajnos, már nem tanítják meg otthon. Az óvodák és iskolák feladata a nemzetiségi tudat felélesztése. Kultúrát, szokásokat, történelmet is kellene tanítani. A testvérvárosi kapcsolatoknak fontos szerepük van a nemzetiségek életében. A németországi Backnanggal többéves, jó együttműködés alakult ki. A bácsalmási horvátok szeretnék, ha egy horvátországi városban megtalálhatnák anyaországi testvéreiket. Schoblocher József, a Vörösmarty Általános Iskola igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy a nemzetiségi nyelv oktatásába megpróbálják a kultúrát is belevinni. Más segédeszközökkel, más tankönyvekből oktatják a nemzetiségi nyelveket, de a könyvek korszerűtlenek, elavultak. Németh István, a Rákóczi úti általános iskola igazgatója megállapította, hogy sajnálatosan csökken a horvát nyelvet tanuló gyermekek száma, idén mindössze két jelentkező akadt. Németet csaknem 240 gyerek tanul, horvát nyelvórákra 64-en járnak. Vidákovics Teréz összefoglalójában azt hangsúlyozta, hogy sem a kormányzat, sem az iskola nem érhet el eredményt a nemzetiségi tudat erősödésében a szülők, a nagyszülők közreműködése nélkül. P. E. Kopjafás mementó • Négy kopjafa állít emléket a bácsalmási temetőben az 1944-ben kivégzett áldozatoknak. Kettőn teljes a felirat: Juhász Gyula, Máté István. A harmadikon a^ vezetéknév: Reisinger. A negyedikről nem tudni, ki volt, s miért kellett meghalnia. (Fotó: Pásztor Erzsébet) EGY SZAKISKOLA ERŐGYŰJTÉSE Évfordulót ünnepeltek Jánoshalmán • A szakiskola jubileumi ünnepségének résztvevői a városi sportcsarnokban. Elöl az intézet vezetői, a díszvendégek, valamint az öregdiákok. Valamikor, több mint hatvan esztendővel ezelőtt, hatalmas világgazdasági válság súlyos gondjai nehezedtek a magyar mezőgazdaságra is. A gabonát lehetetlen volt eladni, s a kilátástalan helyzetből iskolaalapítással próbáltak meg kilábalni. Jánoshalmán megalakult, s 60 évvel ezelőtt, 1933. szeptemberében kezdett működni a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola, a mai Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet elődje. Az alapító igazgató, Zsalud Gusztáv mondotta beiktatásakor: „A mai gazdasági helyzet szinte kényszerítőleg hat arra, hogy tanult gazdák vegyék fel a harcot a gazdasági válság sorscsapásaival szemben.” Ma hasonló a helyzet. Új utakat kell keresni. Ezért döntött úgy az intézet mai igazgatója, Gy'óry János, hogy megünneplik az alapítás 60 éves évfordulóját, noha ez egyébként nem szokás. Az ünneplésre való felkészülés, az emlékezés az elődökre, az akkori és a mai helyzet összehasonlítása ugyanis olyan következtetésekre adhat alkalmat, amelyek igen hasznosak lehetnek az elkövetkezendő időszak célkitűzéseinek meghatározásához. A városi sportcsarnokban tartott ünnepi köszöntőjében az igazgató úgy vélte, hogy a mezőgazdaság lassabban alakul át, mint arra ők eredetileg számítottak. Egyelőre a vártnál kisebb igény mutatkozik ugyanis szolgáltatásaikra, pedig olyan újításokkal is előálltak, mint a gazdaszszonyképzés, ráadásul beindították az érettségit is adó szakközépiskolai osztályt is. A Földművelésügyi Minisztérium részéről felszólaló dr. Magossy Dániel, a tudományszervezési és oktatási főosztály vezetője, lelkesítő beszédében optimista hangot ütött meg, s - érvekkel alátámasztva - reményt keltő hangulatot is teremtett. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági túltermelési válságban is lehetnek, s vannak is olyan termékek, amelyek csak Jánoshalmán és környékén állíthatók elő! A rendezvény végül - mondhatni: fergeteges - vidám hangulatban fejeződött be, amiben nem kis szerepe volt a műsorban fellépő jánoshalmi néptáncegyüttesnek, a helyi pávakömek, s az Ausztriából, Grabenhofból érkezett Christian Zehner igazgatónak, aki a jánoshalmi intézmény ottani testvériskoláját vezeti. Vastaps kísérte a Bácskából, Topolyáról érkezett táncosok és zenészek fellépését is. Az intézet első évfolyamában végzettek közül hetet sikerült fellelni, s közülük Skribanek György és Bácskai István emléklapot vehettek át. B. F. I. AZ IDÉN SEM MENTEK TÖNKRE, S JÖVŐRE JÓ ÉVRE SZÁMÍTANAK A mélykúti magángazdák nem elégedetlenek Sajtó kizárva? Az önkormányzati képviselő-testületi ülések a törvény szerint nyilvánosak, rajtuk bárki részt vehet, s az időpontot előzetesen közzé kell tenni. Ha nagyon akarjuk, tudósítóink el is jutnak minden község testületi ülésére, s viszonylag könnyen hozzájutunk az írásos előterjesztésekhez is. Ezt tudva, azok a települések, melyek önkormányzatai nyitottak a közvélemény felé, eleve hivatalosan meghívnak bennünket az ülésre, s postán időben megkapjuk az írásos anyagokat is. Jánoshalma nem tartozik ezek közé a települések közé. Többször kértük, hogy hivatalosak lehessünk az ülésekre, ne kelljen - szinte indiszkrét módon - informátoraink révén tájékozódnunk. Hiába. Legutóbb Kosziba Sándor indítványára - igaz, hogy csak egy szavazattal - vetették el azt a javaslatot, hogy a Petőfi Népe is a meghívottak között lehessen . Noha ez nyilván azt jelenti, hogy nem látnak bennünket szívesen, mi igyekszünk a település lakosságát a városban, s az önkormányzati üléseken történtekről pontosan tájékoztatni. Serleg Jánoshalmának Bács-Kiskun közgyűlésének legutóbbi ülésén a megyei sporthivatal elismerésben részesítette azokat a településeket, amelyek lakói tavasszal a Kihívás Napja, a Challange Day alkalmával a legtöbbet sportoltak, vagy legalábbis számottevő időt töltöttek testmozgással. Jánoshalma a saját kategóriájában - Ercsi és Bátonyterenye mögött - országosan harmadik lett. A versenyben 15 perc testmozgással lehetett egy teljesítményegységet elérni. Jánoshalma 62 ezer 697 teljesítményegységet ért el (adminisztrált saját magának?), ami a lakosság létszámához viszonyítva 585 százalék! Ez azt jelenti, hogy azon a napon a város minden lakóját - a csecsemőket, és a beteg aggastyánokat is beleértve - mindenki átlagosan másfél órát töltött aktív testmozgással! Három-három és félezer jánoshalmi valóban sportolt a Kihívás Napján. Az idősebbek a „csoszi-futiban”, a hivatali dolgozók az „akta-vágtában” jeleskedtek. A kispályákon állandóan pattogott a labda, a szakiskolások pedig a traktortologatásból vették ki a részüket. • A jánoshalmáról elszármazott, jelenleg balotaszállási megyei önkormányzati képviselő, Dudás Ferenc a kihívás napi serleghez gratulál Szakái Lajosnak, Jánoshalma polgármesterének. is. - Több mint húsz hónapot töltöttem munkatáborban 1954-ben, s most eljött az idő, hogy megmutathatom nekik... Hogy kiknek, arról most nem beszélünk. Szinte felüdülést hoznak a kéthetenkénti mélykúti esték mindazok után, amit az ember a mai magyar mezőgazdaságról innen-onnan hall. Mélykúton óriási volt a földéhség, a kárpótlás úgyszólván befejeződött, s a község földjeinek többsége magántulajdonban van. Itt - érdekes - nem panaszkodnak a gazdák. A viszonylag rossz év ellenére is öten-hatan vásároltak traktort az idén a községben. — Az aránylag gyengébb termés ellenére is jól fizetett a kukorica — mondja a Parasztszövetség helyi szervezetének a késői órákba nyúló összejövetele után Mikó Ferenc. (Igaz, a mélykútiak egységesen és előrelátóan szárazságtűrő fajtát vetettek!) — Szenvedélyem a gazdálkodás - magyarázza tovább. - A hatodik osztály után 24 évvel később végeztem el a hetediket, de végül leérettségiztem a mezőgazdasági technikumban. S míg tavaly november 28-án vetettem az elhúzódó kárpótlás miatt, az idén már kikelt, s szépen fejlődik a vetésem. Az 59 esztendős Viszmeg Ferenc úgy számolja, hogy az asszonyéval együtt 30-31 hektáron gazdálkodik. — Kár, hogy nem egy helyen van a föld — sajnálkozik, de fogadkozik • A Parasztszövétség sertései. (A szerző felvételei.) • A mélykúti magángazdák közül - a nehéz mezőgazdasági év ellenére - többen vásároltak új gépet. Képünkön Tubánszki István és az új MTZ. Általában jellemző, hogy nem úgynevezett „nadrágszíjparcellákon” folyik a gazdálkodás már ma sem. Egy-egy, a gazdálkodáshoz erőt és kedvet érző férfi az egész rokonság kárpótlási földjét műveli, többen 50-60 hektáron gazdálkodnak, de van már 100-150 hektáros gazda is. S míg a helyi szövetkezet aranykoronánkéit 15 kilogramm búza árát fizetné bérleti díjként évente, több mélykúti magángazda 20 kilogrammot ajánl fel annak, aki erőt a munkához már nem érez, de földje van... Figura István 37 esztendős fiatalember. Saját földje nincs, ereje és gazdálkodási kedve viszont igen. A rokonság 50 katasztrális holdat bízott rá... Ő egyébként a Parasztszövetség helyi alkalmazottja, a sertésfelvásárlást szervezi. Mennek a piac után, s ma különösen jól fizet a disznó, hiszen a felvásárlási ár jóval a 100 forint felett van... Rövidesen Mélykútra várják Gerbovits Jenőt, a Parasztszövetség országos elnökét, hogy számonkérjék tőle, amit - felhatalmazásuk nélkül - a parlament előtti tüntetésen mondott... Bálái F. István Közmeghallgatás és falugyűlés Katymár község képviselő-testülete november 29-én, 16 órakor közmeghallgatásra várja a falu lakóit. Hebők Béla polgármester tart egy rövid tájékoztatót az önkormányzat 1993. évi működéséről és gazdálkodásáról, majd a képviselő-testület tagjai, az önkormányzat dolgozói válaszolnak a polgárok kérdéseire. A közmeghallgatás után 17 órai kezdettel falugyűlést tartanak. A polgármester beszámolóját követően tájékoztató hangzik el a földgáz bevezetésének lehetőségeiről, bekerülési költségeiről és akistartályos pébégázrendszerről. Gyermekorvos Bácsalmáson A bácsalmási képviselő-testület keddi ülésén elfogadta dr. Szabó Zsuzsanna gyermekszakorvos pályázatát. A kisvárosban március óta egyetlen házi gyermekorvos látta el a másfél ezer bácsalmási gyermeket. December közepétől áll munkába az új doktornő, megkönnyítve ezzel kollégája, a szülők és a beteg gyermekek helyzetét. Origami A közelmúltban remek origami- és játékkiállításnak adott otthont a jánoshalmi művelődési központ. Az esemény szervezője a helyi katolikus óvoda vezetője, Farkas Mihályné volt, aki elmondta, hogy tavasszal megismétlik a rendezvényt, s a gyermekek maguk is kipróbálhatják a játékokat, s készíthetnek origamifigurákat. Piacpárti zászlóbontás Jánoshalmán jó kapcsolatokkal rendelkezik az MDF-piacok egykori legfőbb szervezője, dr. Zacsek Gyula, a Magyar Piac Párt egyik megalapítója. Mivel az MDF-piacokon annak idején igen sok jánoshalmi mezőgazdasági termék talált gazdára, a piacpártiak úgy találták helyesnek, hogy Jánoshalmán bontsanak zászlót. Az alakulóülést Fenyvesi Tibor szervezte. November 15-étől lapunk részére Bácsalmáson, a területi szerkesztőségben is megkezdődött a hirdetésfelvétel. A számla ellenében, készpénzben fizetők délelőtt 8-tól 12-ig személyesen adhatnak fel akár apró-, vagy egyéb üzleti, keretes hirdetéseket, gyászhíreket, Bácsalmáson, a Szent János utca 9. szám alatt (a Művelődési Házban) bérelt helyiségünkben. Ugyanitt, ugyanebben az időben lehetőség van a másnap, a „Máról holnapra” című rovatunkban megjelentetendő expressz hirdetés feladására is. Az átutalással, vagy egyéb módon fizetők, s a hirdetést levélben, telefonon, vagy telefaxon feladni szándékozók a hirdetési feltételek és részletek felől ugyanebben az időben előzetesen telefonon érdeklődjenek hirdetési ügynökünknél a 79/341-436-os számon. Bácsalmás, Jánoshalma és vidéké Kié legyen a repülőtér? A jánoshalmi képviselő-testület legutóbbi ülésén élénk vitát váltott ki a város határában levő 114,8 hektáros volt katonai repülőtér további sorsa. A Földművelésügyi Minisztérium azzal a javaslattal fordult a képviselő-testülethez, hogy a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet fennhatósága alá tartozó — már kétszer eladásra felkínált, de el nem kelt — területet a jánoshalmi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási és Továbbképző Intézet részére térítésmentesen történő átadását az önkormányzat támogassa. A mezőgazdasági bizottság a repülőtér hasznosítását elsősorban lakosság részére történő árverés útján — készpénzért, esetleg kárpótlási jegy ellenében — javasolta. A pénzügyi bizottság szerint a szakiskola Jánoshalmán jelentős szerepet tölt be, s tevékenységének hatékonyságát nagymértékben növelné, ha a repülőtér területén tangazdaságot létesítene. Ez hosszú távon a város fejlődését is szolgálná, és az így keletkező 1,7 millió forint bevételkiesés más területen megtérülne. A határozatképesség határán öszszegyűlt képviselők hosszas vita árán sem tudtak közös álláspontot kialakítani a kérdésben. Volt, aki azt vetette fel, hogy miért nem vállalkozik az iskola, hiszen az újonnan földhöz jutott gazdák területein is lehetne gyakorolni. Nagy Lükács a javaslat mellett szólt, mert szerinte így a város is látna hasznot a területből. Több véleményt nem lehetett kiszűrni, mert ezek után az ülésterem leginkább egy megbolydult méhkasra emlékeztetett. A testület végül elnapolta a döntést azzal, hogy további információkra van szükség. Blázsik Sándor Szerkesztette: Bálái F. István
