Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)
1993-11-17 / 268. szám
1993, november 17., szerda MEGYEI KORKÉP 5 KORSZAKVÁLTÁS A PETŐFI NÉPE TERJESZTÉSÉBEN Korábban juthat el lapunk az előfizetőkhöz • A Petőfi Népe új rendszerű terjesztése az olvasók érdekeit nézi, célunk, hogy korán reggel, pontosan megérkezzen otthonukba az újság. A Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. igazgatója, Preiszinger András tegnap Szegeden hivatalosan is tájékoztatta Gyimesiné dr. Etsedy Saroltát, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóját, hogy január elsejétől megváltozik a Petőfi Népe terjesztési rendszere. Amint már olvasóinknak hírül adtuk, a jövő évtől saját terjesztésben kívánjuk eljuttatni lapunkat az előfizetőkhöz, míg az utcai árusításban továbbra is szeretnénk együttműködni a postával. Mivel ezekről a változtatásokról 45 nappal korábban kell tájékoztatni az üzleti partnereket, kiadónk november 16-án írásban kérte a jelenlegi postai szerződés módosítását. A kiadó igazgatóját, Preiszinger Andrást arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat a döntés előzményeiről és az új előfizetői terjesztési rendszer előnyeiről: — A posta egyszerre több száz lap, köztük tucatnyi napilap terjesztését végzi. Természetes, hogy egy ilyen nagy rendszernek mások a lehetőségei, mint ha saját lapunk terjesztését magunk szervezzük. Az elmúlt hónapokban folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy legfontosabb kéréseinket a posta a legjobb szándék és akarat mellett sem tudja teljesíteni. Ezért a saját terjesztés mellett döntöttünk. — Milyen előnyöket kínál a saját terjesztés? — Elsősorban azt emelném ki, hogy az új előfizetési rendszer igyekszik a megye nagy részében korábban eljuttatni a Petőfi Népét az előfizetőkhöz. A jövőben nem kell a Budapestről érkező vonathoz, az ott nyomtatott lapok megjelenéséhez igazítani a terjesztést. A Petőfi Népe reggeli lap, szeretnénk ennek megfelelően a reggeli órákban olvasóink kezébe adni. Természetesen lesznek időbeli eltérések az egyes települések között, de összességében a kézbesítés korábban történik. — Tapasztalhatnak más kedvező változást is az előfizetők januártól? — Már decembertől tapasztalni fogják előfizetőink az új rendszer előnyeit, ugyanis ekkor kezdik meg saját munkatársaink a januári előfizetések díjbeszedését. Eltérően az eddigi postai gyakorlattól, az előfizetési díjat a hónap első napjaitól egészen a hónap végéig gyűjtjük. Sőt, a későbbiekben a kiadó a következő hónap 5-éig megelőlegezi a lapot, eddig az időpontig elfogadjuk az előfizetési díjat. Az is előfizetőinken múlik, hogy milyen fizetési módot választanak. Aki készpénzzel kíván fizetni, azt a kézbesítő a kért időpontban felkeresi a lakásán. Aki pedig OTP-átutalással fizet, az rendelkezhet arról, hogy a jelenlegi negyedéves gyakoriság helyett havonta rendezi a díjat. — Milyen szervezet fogja mindezt a munkát elvégezni? — A kiadó pályázat alapján tizenegy ügynökséget állított fel, melyek a megye egész területét átfogják. Az ügynökségek vezetői vállalkozók, akik maximálisan érdekeltek, hogy pontosan, megbízhatóan végezzék a Petőfi Népe terjesztését. Ők foglalkoztatják működési területükön a kézbesítőket, akiket szintén érdekeltté tettünk abban, hogy időben eljuttassák a lapot a megrendelőkhöz, és udvariasan, megfelelő időben szedjék a díjat. Ez a saját hálózat lehetővé teszi, hogy még szorosabb kapcsolatba kerüljünk minden egyes előfizetőnkkel. Kézbesítőinknek elmondhatják észrevételeiket, panaszaikat, s ők ezt azonnal továbbítják a kiadóhoz. — Ki foglalkozik a kiadónál az előfizetőkkel? — Külön részleget szerveztünk, korszerű számítógépekkel felszerelve. Itt működik az olvasószolgálat is, melyhez közvetlenül is lehet fordulni, és az a feladata, hogy minden előfizetői észrevétel esetén azonnal intézkedjen. De természetesen helyben, az ügynökségekhez is lehet fordulni. Az ügynökségvezetők nevét, címét decembertől rendszeresen közzétesszük lapunkban. — Önként adódik a kérdés: mibe kerül az előfizetőknek a saját terjesztés? — Az elmúlt évhez hasonlóan szeptemberben ismét megígértük, hogy a lap árát egy évig nem emeljük. Vagyis az átállással kapcsolatos költségek nem terhelik előfizetőinket. Sőt, reményeink szerint a későbbiekben a terjesztési költségek kisebb ütemben emelkednek majd, mint eddig, így a lap árának emelkedése is a megszokottnál visszafogottabb lehet. — Mikor találkoznak először az előfizetők a Petőfi Népe saját terjesztőivel? — Novemberben még a postás újságkézbesítők szedik a következő havi díjat és december végéig ők hordják ki a lapot. De ezzel párhuzamosan november második felében saját kézbesítőink is felkeresnek minden előfizetőt, hogy — udvariasan — bemutatkozzanak. Magukkal visznek egy megrendelőlapot is, valamint az OTP-folyószámlával rendelkezőknek egy nyilatkozatot, s kérik ezek kitöltését. Szeretnénk ugyanis tájékozódni arról, milyen formában kívánják tisztelt megrendelőink az előfizetési díjat fizetni a jövőben. Célunk, hogy minden előfizetőnkkel közösen megtaláljuk a személyre szóló, legkényelmesebb és leginkább megfelelő formát. Kérjük, hogy fogadják bizalommal a Petőfi Népe kézbesítőit. Együtt a kunszentmiklósi gazdák Ez év januárjában alakult meg a kunszentmiklósi gazdakör, amelynek munkájáról a közelmúltban beszámolót hallgatott meg a képviselő-testület. Mint Szőke László elnök elmondta, fontosnak tartják a tagok érdekeinek képviseletét, a gazdálkodási szakértelem fejlesztését, a termelés mennyiségi és minőségi javítását, a termények értékesítésének előmozdítását. De nagy súlyt helyeznek az állattenyésztési ágazatok felvirágoztatására és a természetes környezet megóvására is. Eddig csak a vetőmag- és műtrágyabeszerzésben tudtak segíteni. Az elnök elmondta, hogy szükségük lenne egy olyan helyiségre, ahol hetente legalább egyszer fogadónapot tarthatnának, sőt szaktanácsadást is tudnának adni. Gazdaképző tanfolyamaik és kulturális programjaik megszervezéséhez szeretnék visszakapni a Fürst Sándor utca 2. szám alatt lévő volt gazdaköri épületet. Visszaigénylésük egyébként mind ez ideig nem járt sikerrel, ugyanis az épület jelenleg a kincstári vagyonkezelő szervezet tulajdonában van, amely mereven elzárkózik a visszaadás elől. Gondjuk megoldásához az önkormányzat segítségét kérték. A fentieknél fontosabbnak ítélik meg a szakmai továbbképzések, előadások szervezését, amelyek segítenek eligazodni a termelés, a pénzügyi lehetőségek, az állami támogatások és az adózás területein. Mindez azért szükséges, mert az újrakezdő kistermelők anyagi nehézségekkel küszködnek, nincsenek megfelelő hitelek, állami támogatások és a vállalkozásokat segítő anyagi források. Az is igaz, hogy a termelőszövetkezeti tagság ideje alatt elszoktak a gazdák az önálló döntéstől és a kockázatvállalástól. Molnár Péterné Felépült a MÁRIS-raktár A nyár végén adtunk hírt a negyedik éve kiskunhalasi központtal működő MÁRIS Holland-Magyar Gyorssegítő Szolgálat értékelő közgyűléséről. A teljesen magánerőből működő szervezet hollandiai elnök asszonya, Tóth Györgyné Erzsiké néni a legfőbb terveik között egy új raktárépület építését szorgalmazta. Most örömmel adta hírül, hogy a terv megvalósult, és a harkakötönyi üdülőtanyájuk udvarán közvetlen befejezés előtt áll az ötven tonna segély, ruhanemű és egyéb felszerelési eszközök befogadására alkalmas épület. A napokban történő műszaki átadást követően megérkeznek az első segélyszállítmánnyal megrakott kamionok. A későbbiekben ebből a központi raktárból szállítják az ország 85 szociális intézményének és mintegy kétezer rászoruló magánszemélynek a segélycsomagokat. Harmath Rózsa, a szeretetszolgálat magyarországi titkára újságolta, hogy Tompáról Horváth A. Lajosné egy 1822-ben készült, családi örökségéből származó kőkereszt feszületet adományozott a MÁRIS-nak. A kedves ajándékot az üdülőtanya udvarán állították fel. F.E. Koncert egy zongoráért Kisszállási mérleg Fontos-e a táj ói gyerekek sorsa? Igen nehéz helyzetbe kerülhet a harkakötönyi általános iskola, ha a majsai önkormányzat véglegesen úgy dönt, hogy az ott tanuló tajói gyerekek napközis ellátásához nem járul hozzá anyagilag. Mint lapunkban is több ízben hírül adtuk, a harkakötönyi polgármester levélben kérte Majsától, hogy az ott napközis ellátásban részesülő, tizenkét iskolás és tizenkét óvodás tajói gyermek étkeztetési költségeihez járuljanak hozzá. A harkaiak eredetileg kétszázötvenezer forintot kértek, de a majsai önkormányzat költségvetési bizottsága csak kétszázezer forint megadását javasolta. Amikor azonban a testület ülésén hosszas vita után szavazásra került sor, a javaslat nem kapta meg a többséget, így pillanatnyilag elvetették a támogatást. A majsai városatyák közül többen azt sérelmezték, hogy a harkakötönyiek csak tikkor jelezték igényüket, amikor napvilágot látott, hogy Majsa finanszírozza a Szánkon napközis ellátásban részesülő bodoglári gyerekeket. Ez a „fejőstehén” szerep nem nagyon tetszik a majsaiaknak. A harkaiak ugyanakkor joggal érvelhetnek azzal, hogy mennyivel majsaibb a bodoglári gyerek, mint a tajói? Elhangzott olyan javaslat is, hogy a támogatást csak akkor szabad megadni, ha a gyerekek Majsára járnak be tanulni. Ha így marad a döntés,' akkor kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a szülők és a gyerekek is, hiszen rákényszerülnek arra, hogy a már megszokott és a lakóhelyükhöz közelebb eső iskolából Majsára vigyék a gyerekeket. De megnőnének a gondjai Majsának is, hiszen meg kellene oldani a gyerekek beszállítását. A harkakötönyieknek pedig — ha elhozzák a gyerekeket — valószínűleg csoportösszevonásokat kell végrehajtaniuk, és ezzel az iskola elsorvasztása felé tennének egy lépést. Osztályok szűnnének meg és pedagógusok válnának feleslegessé. Még nem született végleges döntés az ügyben, a két önkormányzat képviselői rövidesen találkozni fognak, hogy egyezkedjenek az ügyben. A döntnökök egyébként alig néhány perccel ez után a döntés után megszavaztak 30 ezer forintot a kiskunmajsai általános iskolások külföldi sítáborozására. Tapodi Kálmán Kevesebb kórházi ágy A megyei kórház kecskeméti bőrgyógyászati osztályán évek óta 70 százalékos az 54 ágy kihasználtsága. Ezért a megyei közgyűlés hozzájárult, hogy héttel csökkentsék a kórházi ágyak számát. így az általános bőrgyógyászati ellátást 26, a nappali kórházat 12, a bőrsebészetet pedig 9 ágy szolgálja december 1-jétől. A megyei kórházban ezzel 1599-ről 1592-re csökkent az ágyak száma. Kiskunmajsán összefogtak egy hangszerért, a város egyetlen koncertzongorájáért. Az öreg Blüthner jelenleg a művelődési központ színpadán áll, de igencsak rozoga lábakon. Évekkel ezelőtt merevítő vasakkal erősítették meg, de az igazi megoldás stúdiókerék felszerelése lenne, mert jelenleg igen nehézkes a zongora mozgatása. Ezek azonban közel 50 ezer forintba kerülnének. A zeneiskola tantestülete nemrégiben elhatározta, hogy december 16-án jótékonysági hangversenyt tart Koncert egy zongoráért címmel. A szervezők szeretettel fogadnak minden adományt, amellyel a nemes célt, a hangszer megmentését támogatják. A községi költségvetés volt a fő témája a kisszállási képviselő-testület legutóbbi ülésének. A háromnegyedéves beszámoló szerint 3 millió forint előteremtése jelentené a pénzügyi mérleg egyensúlyának helyreállítását. A helyzet elemzését, az intézmények átvilágítását a következő ülésig végzi el a pénzügyi ellenőrző bizottság és egyben megoldási javaslatot is előterjeszt. Szó volt még a Dégáz és a Kiskunhalasi Vízmű Vállalat rt.-vé alakulásáról. Az érdemi tárgyalások után születik majd döntés arról, hogy az önkormányzat részvénytulajdonos marad-e a cégekben, vagy az értékpapírok eladásával pénzügyi forrásokra tesz szert. MEGÜZENTÉK, HOGY NEM Ő LESZ AZ IGAZGATÓ Önálló szálloda Baján és Halason JÓLÉTI ALAPÍTVÁNY JÁSZSZENTLÁSZLÓN Együtt a térség fejlesztéséért • A bajai szálloda december 1-jétől különválik a Pusztatouristtól. Ez év márciusában a jászszentlászlói önkormányzat, az Arany János Művelődési Ház és Könyvtár, a Sporthorgász Egyesület, valamint Markolt Endre, a művelődési ház vezetője létrehozta a Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványt. Az alapítvány célja „a legkiszolgáltatottabb egyének és családok, a hátrányos helyzetű fiatalok, a munkahelyükről kiszorultak, valamint a megváltozott munkaképességűek nagyobb életesélyének és társadalmi integrációjának elősegítése Jászszentlászlón és Móricgáton” — írja az alapító okirat. Ezt bizonyos területek fejlesztésével, képzési programokon keresztül nyújtott ismeretanyagok átadásával, érdekvédelemmel, valamint tanácsadással akarják megvalósítani. A Duna-Tisza közi homokhátság középső és déli részének települései — zömmel mezőgazdaságból élő községek — hasonló gazdasági és társadalmi problémákkal küzdenek. Szinte mindenütt jellemző a folyamatosan hanyatló termelés, a parlagföldek növekedése, a bizonytalan felvásárlás, a pénz hiánya, a kiszolgáltatott helyzet. A térség települései összefogva sokkal nagyobb eséllyel indulhatnak a kivezető út megkeresésére. Ezt felismerve megbízták a Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványát a térség komplex fejlesztési programjának elkészítésével. A pályázatot, amely a térség fejlesztését célozza, elfogadta az Országos Foglalkoztatási Alap, sőt, anyagi támogatásukról is biztosították a pályázókat. A program készítéséről szóló szerződést a közelmúltban kötötték meg az OFA-val. Ez a tervezet a szóban forgó terület munkaképes lakosságának közel negyven százalékát érinti, akik jelenleg már munkanélküliek vagy az elkövetkező években munka nélkül maradnak. Ezekre a rétegekre az alacsony iskolai végzettség, az ország gazdasági helyzete, a lehetőségek beszűkülése vagy hiánya, a szakmai tudás nem megfelelő volta, a tőkehiány miatt a teljes elszegényedés és ellehetetlenülés vár. A program megvalósulása esetén a térségben az érintett munkaképes lakosság 15-20 százalékának biztosítana teljes megélhetést, nyolcvan-nyolcvanöt százalékának pedig kiegészítő jövedelmet jelentene. A fejlesztési terv összeállításában részt vevő szervezetek és magánszemélyek legutóbb november 8-án tartottak megbeszélést Jászszentlászlón. Ezt megelőzően elkészült az a szempontsor, melynek alapján a programban érintett települések vezetőinek helyzetfelmérést kell végezniük a saját településük profilját illetően. Ezt az átfogó képet adó felmérést, amely a legfontosabb gazdasági, társadalmi és kulturális tudnivalókat tartalmazza, november 24-éig kell elkészítenie minden községnek. Ezen dokumentumok feldolgozása, értékelése után kerül majd sor a program részletes kidolgozására. A megyei vállalkozásfejlesztési alap munkatársa biztosította együttműködésükről a résztvevőket, majd ismertette a Kunszentmiklóson és környékén formálódó hasonló törekvések tapasztalatait. A két térség szakemberei megállapodtak abban, hogy ezentúl rendszeresen tájékozódnak egymás munkájáról, s kicserélik tapasztalataikat. A tervezethez valamennyi polgármester jelezte csatlakozási szándékát. Ádám Miklós Pénz a moziknak A kecskeméti filmszínházakat üzemeltető Kecskeméti Mozik Kft.-nek 436 ezer forintot szavazott meg a város képviselő-testülete a Városi mozi fűtésének korszerűsítésére. A Dégáz szakemberei a nézőtéren gázszivárgást észleltek, így halaszthatatlan a felújítás, amit a Filantróp végez el. A képviselők megszavaztak 2 millió forint hitelt is a kft.-nek, amiből meg tudják venni az eddig bérelt Dolby system hangerősítő berendezést a Városi mozinak. Légpuskatolvajok Fülöpházán A fülöpházi művelődési házba törtek be eddig ismeretlen személyek, akik felfeszítették a lemezszekrényt és hét darab légpuskát, valamint egy színes tévét vittek magukkal. Elfogta viszont a rendőrség a tiszaalpári illetőségű F. Józsefet, aki alaposan gyanúsítható, hogy ő lopott el a kecskeméti Kossá sétányról egy Ladát. Nincs meg az a tolvaj, aki a Május 1. téren parkoló Daciából emelt el egy diplomatatáskát, benne 200 ezer forinttal. Hasonlóan járt egy kunszentmiklósi polgár, a kisteherautójából elvitt táskában 100 ezer forint volt. Izsákon a Kontrol Gmk Kossuth utcai istállójából százhúszezer forintot érő lószerszámok tűntek el. A szúnyogháló kivágása után hatoltak be a kecskeméti Vegyesipari Szövetkezet épületébe és hatvanötezer forint értékben kéziszerszámokat vittek el. Egy kecskeméti vállalkozónak a Fáklya utcában parkoló Suzukiját — vélhetően bosszúból — maró folyadékkal öntötték le, az okozott kár 100 ezer forint. A december 31-én jogutód nélkül megszűnő Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatal helyett a megyei önkormányzat három egyszemélyes kft.-t alapít. A kecskeméti székhelyű Pusztatourist Kft. január 1-jétől kezdi meg tevékenységét. A 13 millió 350 ezer forintos törzstőkével bejegyzésre kerülő bajai Sugovica Hotel Kft. már december l-jével leválik a Pusztatouristról. Ugyanekkortól lesz önálló az 5,6 millió forintos törzstőkéjű kiskunhalasi Csipke Hotel Kft. A törzstőke pénzbetétből és különféle eszközök apportálásából tevődik össze. A három, 100 százalékban megyei önkormányzati tulajdonú kft. által használt ingatlanok továbbra is Bács-Kiskun önkormányzatának tulajdonában maradnak. A Csipke Szállodáért évi 400 ezer, a Sugovica Szállodáért és kempingért 1,3 millió, a kecskeméti irodáért 300 ezer forint bérleti díjat kell a társaságoknak fizetni. Azok a dolgozók, akiket a kft.-k nem kívánnak tovább foglalkoztatni, illetve akik az adott feltételek mellett nem kívánnak maradni, végkielégítést kapnak, amire összesen 3,3 millió forintot tervezett a megyei önkormányzat. A Pusztatourist Kft. leendő ügyvezető igazgatója, Ikrényi Tünde érdeklődésünkre elmondta: négy éve távozott a Pusztatourist hivataltól. Jelenleg a Puszta Kft. vezetője, s még nem tudja, ezt az állását feladjá-e, várja a tulajdonosok döntését. Véleménye egyébként mindig az volt: meg lehetett volna menteni a hivatalt, az egyben maradhatott volna. A Pusztatourist Kft. azért, reményei szerint, így is életképes vállalkozás lesz, melynek fő profilja a bel- és külföldi utak szervezése, valutaváltás, programok szervezése és a beutaztatás marad. Ikrényi Tünde arról még nem tudott nyilatkozni, hogy lesz-e elbocsátás a Pusztatouristtól. A Sugovica Hotel Kft. ügyvezető igazgatójának Likár Zoltánnét választotta a megyei közgyűlés. Elmondta, az önálló gazdálkodással, ésszerű költséggazdálkodással, a vendégek megtartásával és maximális kiszolgálásával továbbra is nyereségesek lesznek. Mintegy 10 százalékos elbocsátásra lehet számítani, ami négy embert érint. A 32 szobás, két appartmanos és 87 ágyas szálloda jól megy, főleg az üzleti turizmusnak köszönhetően 70 százalék körüli a kihasználtsága. A kiskunhalasi Csipke Hotel Kft. ügyvezető igazgatója Kiss László lett. Véleménye szerint előnyt jelent, hogy leváltak a Pusztatouristról. Az 1984-ben épült 26 szobás, 59 ágyas Csipke Szálloda dolgozói ugyanis december 1 -je után már nem lesznek közalkalmazottak, ami a vendéglátásban, idegenforgalomban több szempontból is szerencsés. A kft. várhatóan néhány dolgozót itt sem vesz át. A szálloda eddig is nyereséges volt, a hasznot a Pusztatourist koncentráltan használta fel. A Csipke Szálloda fejlesztésére eddig nem nagyon jutott pénz. 1984 óta elkészült a Pusztatourist központja, a kecskeméti Három Gúnár Hotel, a kalocsai szálloda, a Liberté kávéház. Ezek a beruházások a többi egység kontójára történtek. A 60 százalék fölötti kihasználtságú Csipke Szálloda önállóvá válásával abban bíznak Halason, hogy a nyereséget most már vissza tudják forgatni. Kiss László abban is reménykedik, hogy a későbbiekben a dolgozóknak lehetőségük lesz tulajdonrészhez jutni a kft.-ben, hisz az ebből következő jobb hozzáállás megkönnyítené a szállodavezetők dolgát is. A december 31-én megszűnő Pusztatourist Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, Dedák Angéla érdeklődésünkre elmondta: várhatóan Kiskőrösön fog dolgozni a jövő évtől. Maradt benne egy kis „szálka", mivel csak megüzenték, hogy nem ő lesz a Pusztatourist Kft. ügyvezetője, s meg sem indokolták, hogy miért. (Pályázni nem tudott, hiszen ilyen nem volt.) Az igazgatónő természetesen részt vesz a szétválás intézésében, de a Pusztatourist Kft. jövő évi üzleti tervét már nem ő készíti el. Mihályka Gyula
