Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-15 / 266. szám

A TELEPÜLÉSEK EURÓPÁJA GARANCIA EGY POLGÁRBARÁT EURÓPÁNAK A jobbtól nem szégyen tanulni A Bajor Települési Parlament a közelmúltban Berchtesgadenben rendezte meg azt konferenciát, ame­lyen tizenkét nyugat-európai ország polgármestere vett részt. A találko­zóra hazánkból meghívást kapott Schindler János, Kecel polgármes­tere, akivel a háromnapos rendez­vényről beszélgettem. — Mi volt az összejövetel célja? — Mint azt a konferencia mottója is — Települések a közös Európáért — fémjelzi, a találkozó azzal a céllal szerveződött, hogyan tudnak a nyu­gat-európai országok önkormányza­tai a kelet-közép-európaiaknak segí­teni. Mindjárt az elején hangozta­tásra került — sőt a zárónyilatkozat­ban is benne van —, hogy települé­sek nélkül nem lehet közös Európa. Ezt visszavezették egészen addig, hogy sokkal korábban voltak váro­sok és községek, mint ahogyan álla­mok és régiók keletkeztek. Azt is aláhúzták a résztvevők — közöttük több miniszter és parlamenti képvi­selő —, hogy az önrendelkezés elvé­nek érvényesülnie kell valamennyi politikai területen, s minden tekintet­ben legyünk nyitottak egymás felé. Megfogalmazták — folytatta a polgármester —, hogy a települési önkormányzás garanciája egy em­berséges és polgárbarát jövőbeni Eu­rópának. Enélkül — vallották — nem lehetséges egy szabad, demok­ratikus és jogállami Európa létreho­zása és tartós működése. Alapelvként határozták meg például azt is, hogy a településeknek a feladataik ellátásá­hoz, az önálló tevékenységhez bizto­sítsák a jogokat, s a felelősséggel tör­ténő gazdálkodáshoz legyen meg a szükséges mértékű anyagi fedezet. — Milyen tapasztalatokkal tért haza? — Talán vissza kell térnem a zá­rónyilatkozat azon megfogalmazá­sára, miszerint: Európának sokszínű történelmi, kulturális és szociális öröksége van, amit meg kell őrizni, de ez csak az egymás iránti megér­téssel lehetséges. De igaz ez a kisebb régiók esetében is. Jólesett hallani azt a kijelentést is, aminek az volt a lényege, nem dughatjuk homokba a fejünket, mintha Közép-Kelet-Eu­­rópa nem létezne. Az a meggyőződé­sem, hogy — függetlenül a gazda­sági viszonyokra — nagy szüksége van a településeknek is a nemzetközi kapcsolatokra. A büszkeségünket félre kell tenni, mert a jobbtól nem szégyen tanulni — fejezte be Schind­ler János, aki mondandójának mint­egy bizonyításául elém tette a már említétt zárónyilatkozatot, amiben egyebek között ez áll: A Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szabad Ba­jor állam tanulmányozza más euró­pai államok törvényeit, amelyek a te­lepülések önkormányzatiságához • Albrecht Frisier (balról), a ba­jor szenátus tagja, a konferencia társelnöke mutatta be a résztve­vőknek Kecel polgármesterét. közelebb állnak, mint a hasonló né­met törvények szabályai, és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy azok a német szabályozásba átvehetők-e — idézet a Más európai államoktól ta­nulni című fejezetből. Vendégszereplésen Sepsiszentgyörgyön Az elmúlt nyáron a császártöltési magán alkotótáborban több erdélyi művész dolgozott, majd a munkáik­ból rendezett kiállításnak a keceli Arany János ÁMK adott otthont. Itt találkozott a város polgármesterével a sepsiszentgyörgyi Németh Éva festő. Beszélgetésük folytatásaként pedig megszületett az a meghívás, aminek a közelmúltban tett eleget a Keceli Folklór Együttes. A harminc táncost természetesen elkísérte útjára á bajai Bácska Banda is. Az erdélyi városi művelődési hazban kedves fogadtatásban része­sültek a fiatalok, akik másnap este fergetes, nagysikerű műsort adtak. Bár ugyanabban az időpontban volt a helyi Háromszék Néptáncegyüttes színházi fellépése, a kecelieknek mégis telt házban zúgott a taps. A program az ötezer lakosú Zabo­lán folytatódott, ahol főleg fiatalok­ból álló közönség előtt táncoltak. A fellépések mellett persze jutott idő kirándulásokra is. Megnézték Kovásznát, a gelencei Árpád-házi templomot, a kézdivásárhelyi múze­umot. Gyönyörködhettek a céhek anyagaiból rendezett kiállításban, a • A keceli táncosok mindenütt nagy sikert aratnak. székely népviseletben. Időztek a Szent Anna-tónál, a református vár­templomnál, s látták a székely nem­zeti múzeumot. Jól sikerült a búcsúest is, amelyen ott volt a főként fiatalokból álló helyi amatőr színjátszó csoport. A találko­zón barátságok kötődtek, s a keceliek jövő év tavaszára szóló meghívást adtak át nekik. Dicsőséget dicsőségre halmoz a kotorékban született Toto Amikor Toto az imrehegyi koto­rékban meglátta a napvilágot, hozzá­tartozói aligha hitték, hogy a négy­lábú egykoron szekrényre való érmet gyűjt. Bár apja, sőt nagyapja is di­csőséget dicsőségre halmozott, s az eb bebizonyította, az alma nem esik messze a fájától. — Kisfiúnk mindössze öt eszten­dős volt, amikor a lyukból kitá­­molygó, vad és megközelíthetetlen­­nek tűnő ebeket megláttuk, s az egyik a legényke nadrágja után sza­ladt. Nem lehetett nem észreveni. Toto már ekkor kitűnt a többiek kö­zül — sorolta a gazdi, Perjési Győző, a keceli Béke Vadásztársaság va­dászmestere, aki mesélt tovább a hű­séges, okos állatról: — Külleme is szép volt, kezde­ményezőkészségéről már nem is be­szélve. Két esztendős korában — amikor először állt rajthoz — egy or­szágos versenyen már ötödik lett. — Tehát született tehetség volt? — Csak foglalkozni kellett vele, és sorra hozta az elismeréseket. Valóban született tehetség. Tavaly Hevesen megnyerte a Nagyalföldi-Tiszamenti vizslaversenyt, de fejlődéséről sokat beszélnek az idei eredményei: a IX. némzetközeti drótszőrűvizsla-verse­­nyen első díjat kapott, a keceli területi megmérettetésen a mezei, az erdei munkában a legjobb volt. — Ám, az említettektől sokkal több kupa sorakozik a szekrény tete­jén. — Ez igaz. De amire igazán büszke vagyok, az az idén a főváros­ban megrendezett Európa-kutyakiál­­lításon nyert Európa-győztes díj. Ezt Toto a külleméért kapta. Tavaly He­vesen megnyerte a Nagyalföldi-Ti­szamenti, itt, Kecelen két nemzet­közi versenyt, Szitamajorban a rövid szőrű magyar, illetve a győri nem­zetközi drótszőrűvizsla-versenyt. — A gazdasági udvart látva, Toto aligha érzi magát egyedül. Az öreg kutya kedvesen sompolyog, a pár­napos kölykök fázóson összebújnak. — Állatbarát hírében állunk. Kü­lönben ideges vagyok, ha nincsenek körülöttem az ebek. Imádom őket. Nélkülük nincs séta, vadászat. Nemcsak a gazdi, hanem Toto is igényli a munkát, a játszást. Nem lesz vízdíjemelés A keceli önkormányzat az idén hozta létre új intézményét, a szolgál­tatóudvart. Az elmúlt tíz hónapról elmond­ható, hogy legjelentősebb feladatuk a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattól átvett helyi vízmű üze­meltetése volt. Szerencsére leszö­gezhető, e területen zavartalan volt az ellátás, pedig a nyár komoly pró­batételnek bizonyult. A szárazság miatti csúcsfogyasztást is — még ha kisebb meghibásodásokkal — sike­rült biztosítani. Azért az sem hallgatható el, hogy nincs minden rendben a vízfogyasz­tás ellenértékének kifizetésével. Bár kisebb mértékű, de van lakossági kintlevőség is, ám jelentősebb az ipari fogyasztók tartozása. A városban egyébként nem terve­zik a vízdíj emelését, sőt az utóbbi időben is csak a tíz százalék áfát tet­ték rá az árra. így Kecelen mindössze 27 forintba kerül egy köbméter víz. Ide tartozik, hogy a megkezdődött gázvezeték-építés sajnos együtt jár az előre nem tervezett csőtöréssel. Az esetleges meghibásodáskor a szolgáltatóudvar a mielőbbi helyreál­lítás érdekében mindent megtesz. Közvilágítás A város önkormányzata a közel­múltban pályázatot adott be a Ma­gyar Hitelbank Rt-hez a német szén­segélyalapra, amelyből mintegy nyolcmillió forint értékben korszerű­sítésre kerülhetnek a lámpatestek. Ma nyilvános ülést tart a képviselő-testület A városházán ma délután négy órai kezdettel ülést tart Kecel képvi­­selő-testülete. A napirend szerint szó lesz a kü­lönböző bizottságok tevékenységé­ről, amelyekről az elnökök számol­nak be. Ezt követően dr. Opauszki Zsuzsanna jegyző az ez évi költség­vetés-tervezet feladatainak három­­negyedévi alakulásáról beszél, majd a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szól, azaz a ko­rábbi rendelet módosítását terjeszti elő. Ugyancsak a jegyző hatáskörébe tartozik a köztisztviselők munkavég­zésének, illetményének és egyéb jut­tatásainak szabályozásáról szóló, még júniusban megalkotott rendelet módosítása. Az egyéb ügyek nem kevesebb, mint tíz témát ölelnek fel. Az Arany János Művelődési Központ képvise­lője például azt terjeszti elő, hogy jó lenne, ha minél többen támogatnák a Kecel tanulóifjúságáért alapítványt. Lukács Tibor kérelme pedig a helyi mozi üzemeltetésével kapcsolatos. Mások kamatmentes szociális köl­csönt kértek, vagy közterület-vásár­lásra nyújtották be igényüket. Van, aki benzinkutat szeretne létesíteni, sőt ingatlanfelajánlás is érkezett az önkormányzathoz. Egyebek mellett ma mindezekről határoz a testület. Virágparádéra készül a város Az idén már hetedik alkalommal rendezik meg Kecelen a nemzetközi virágkiállítást, amelynek védnökei: Kőtörő Miklós, a Bács-Kiskun Me­gyei Közgyűlés, dr. Guba Lászlóné Schuszter Ágnes, a Magyar Virágkö­tők Szakmai Egyesületének, Retkes József, a Dísznövénytermelők és Ke­reskedők Országos Szakszmai Szö­vetségének elnöke, valamint Schind­ler János, Kecel város polgármestere. A termékbemutató főrendezője Berta Ferenc, a Hortcoop Kereskedelmi Vállalat igazgatója. A színpompás bemutató kiállítási kategóriájában lesz virág, dísznö­vény és szárazvirág, közülük három termelő különdíjat kap majd, vala­mint 4-4 első, második, illetve har­madik helyezettet jutalmaznak. A virágkötészeti verseny — ami december 2-án lesz -— főrendezője Szabó János, a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesületének titkára. Kü­lön díjazzák majd az ifjú és felnőtt virágkötőket, akiknek versenyfelada­tuk természetesen azonos lesz: egy­ütt karácsonykor és menyasszonyi csokor karácsonykor. Szárnyalhat hát a képzelet — virágokban vissza­­ádVíf.1 ’ 'v' A termékbemutatót, illetve a köté­szeti versenyt még 2-án zsűrizik, a díjátadás pedig másnap lesz, s azt követően dr. Pusztai Erzsébet, a Nép­jóléti Minisztérium politikai állam­titkára megnyitja a kiállítást. Amíg a • Orchidea nélkül nincs kiállítás. gyerekek a mikulásfogatokkal kör­benézik a várost, addig a verseny győztesei kötészeti bemutatót tarta­nak. A virágparádé december 4-én, este hét, illetve 5-én, vasárnap 18 óráig látható. A program része az a fórum, amelyre a polgármestereket és az egészségügyben dolgozókat várják, ugyanis dr. Pusztai Erzsébet 3-án 11 órától válaszol a feltett kérdésekre. Módosított nyomvonalon a gázvezeték-építés Az eredeti terv szerint Kecelen a Soltvadkerti utcán lett volna kiépítve a középnyomású gázvezeték, ám eh­hez a Közúti Igazgatóság nem járult hozzá. Az ok érthető, hiszen a szó­­banforgó út öt éven belül volt fel­újítva. Bár, ha a kivitelező mégis ra­gaszkodik ehhez a nyomvonalhoz, úgy körülbelül 20 millió forintba ke­rült volna annak eredetire történő helyreállítása. Ám ennek fedezetét sem a helyi önkormányzat, sem pe­dig a Dégáz Rt. nem vállalta. Ezért módosították a gázvezeték kiépítésé­nek tervét, s ezzel együtt a kivitele­zés határidejét is. Minden bizonnyal ezt a Soltvad­kerti utca lakói nem fogadták kitörő örömmel. Előnyt jelent viszont, hogy a Nyírjes, Táncsics Mihály, a Nádas, a Vasút utca egy részén lakók hama­rabb jutnak gázhoz. Az elmúlt hónapban az önkor­mányzat és a Dégáz Rt. képviselői egyébként aláírták azt a kiegészítő megállapodást, mely szerint a város vezetői kinyilvánították, hogy 1994-ben szeretnék befejezettnek tudni a gázellátást, s ennek érdeké­ben az 1995 és 1996-ra ütemezett be­ruházási forrást a Dégáznak átutal­ják. Ennek köszönhetően a kivitelező ígéretet tett arra, hogy július 31-éig elkészülnek a munkálatokkal. A gázprogrammal összefüggő az az örvendetes tény is, hogy a föld­munkák során több helyi lakosnak foglalkoztatási lehetőséget kínálnak. A lakossági 10 ezer forintos hoz­zájárulás befizetésétől függetlenül egyébként mindazoknak szerződést kell kötni, akik igénylik a gázbeveze­tést, ugyanis csak ezt követően lehet majd úgynevezett bekötési tervet ké­szíteni. A földmunkákkal egyébként jól haladnak a kivitelezők. Schindler Já­nos polgármester a minap meg is je­gyezte: kezdünk városias képet mu­tatni, minden utcánk fel van túrva. • Bár a nyomvonal kiépítését át kéllett tervezni, de a módosítások nem befolyásolják a gázberuházás időbeni teljesítését, sőt néhány utcában hamarabb lesz gáz, mint azt eredetileg ígérték. • • Önkéntes véradók A Vöröskereszt helyi szerve­zete minden esztendő tavaszán és őszén az Arany János ÁMK-ban véradónapot rendez. A legutób­bin 126-an jelentek meg, akik kö­zül mindössze csak tizenöten nem vállalkozhattak e nemes tettre. A többiek összesen 44 liter vért ad­tak. Örvendetes, hogy mind töb­bén érzik a segíteniaicarást, s kö­zülük is sok a fiatal. Hóeltakarítás a közutakon A hétvégén leesett hó mennyi­sége Kecelen is feladta a leckét. A polgármesternek szinte azonnal hóeltakarító brigádot kellett szer­veznie, hogy járhatóak legyenek a közutak. Ä felkérésre a Szőlő­fürt Szövetkezet két géppel tisztí­totta az utakat, sőt Fiaísz Gábor magánvállalkozó is kivette részét a munkákból. A szolgáltatóudvar dolgozói pedig homok- és sószó­rással igyekeztek javítani az útvi­szonyokon. Nem éheznek a vadak A Béke Vadásztársaság tagjai­nak az idei első hó lehullásakor aligha juthatott más az eszükbe, minthogy a vadon élő állatok en­nivalójáról gondoskodjanak. A keceli erdőkben még almából is lakmározhatnak az etetőkhöz bá­torkodó vadak. Minősítik az énekkart November 20-án Jánoshalmán megyei minősítő hangverseny lesz, ahol részt vesz az Arany Já­nos ÁMK énekkara is. A megmé­rettetésen egyébként a kórusok mindegyike tagja felnőtt, egyedül a keceliek diákok. Az ötvenöt tagú csoport a napokban lelkes próbákat tart, s remélhetően nem hiába. Parkosítási program Mint az a városban már meg­szokott, ősszél és tavasszal par­kosítási program van. Ám ez az akció aligha képzelhető el az al­­sótekeresi zöldek nélkül. Az ot­tani faiskola kft.-től a napokban hatszázezer forint értékű növényt rendelt az önkormányzat, amely­nek képviselője természetesen nem feledkezett meg a lakossági igényekről sem. A keceliek ezen a héten legalább négyszázezer fo­rint értékben ültethetnek fát, bok­rot, cserjét és dísznövényt. Igaz, a hótakaró most közbeszólt, de ol­vadás után alighanem még jobb ágyuk lesz a zöldeknek. Decemberben rendőrörsavató Jól halad a rendőrőrs kialakí­tása, amin a hideg idő beálltával is több szakma dolgozik. Ugyanis a terv szerint december elején át­adásra kerül a város rendőrőrse, aminek megvalósulására nem kis anyagiakat áldoz a helyi önkor­mányzat. Csütörtökön fogadóóra Ha csütörtök, akkor Dégáz­­fogadóóra Kecelen, ahol a szak­emberek a városháza épületében reggel 8-tól 12 óráig várják a gázberuházással kapcsolatosan a lakossági kérdéseket. A terv sze­rint januártól, amikor a kivitele­zés felgyorsulhat, sűrítik a foga­dóórákat. Az oldalt írta és szerkesztette: Pulai Sára Kecel és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents