Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-02 / 256. (255.) szám

1993. november 2., kedd MEGYEI KÖRKÉP Elmarad az izsáki földárverés Izsákon a november 2-ára és 3-ára kitűzött kárpótlási földárverés elma­rad. Az eddigi késlekedés is igen so­kat ártott a község mezőgazdaságá­nak. A bizonytalan tulajdonviszo­nyok miatt az amúgyis nagy parlag­területek tovább nőttek, a meglévő ültetvényeken pedig sokan rablógaz­dálkodást folytatnak, mondván, ki tudja, mi lesz holnap. Most ismét el­marad a földrendezés, és az idén nem is kerül erre sor. Az őszi mun­kák idejére most már biztosan nem, a tavaszi tennivalókig pedig kétséges, hogy helyükre kerülhetnek-e a mezsgyekarók Izsákon. K. Szabó József polgármesterrel beszélgetünk mindezekről. — Először ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is kellett ilyen so­káig várni Izsákon az első érdemi ár­verés kitűzésére? — Az alapvető probléma az volt, és tulajdonképpen ma is az, hogy ke­vés a kijelölhető földalap. A termelő­szövetkezeti területen a művelé­­siág-változások folytán „elveszett” több ezer aranykorona, a Nemzeti Park tulajdonába került földekkel szintén nem számolhatunk. így mintegy 20 ezer aranykorona hi­ányzik a kárpótlásra és a részará­nyokra beadott igényekhez képest. Ahonnét e hiányokat pótolni lehetne, a felszámolás alatt lévő Izsáki Ál­lami Gazdaság területei lennének, ha nem terhelné azokat több száz mil­liós jelzálog. Ezekhez a földekhez addig nem lehet nyúlni, amíg a hite­lező bankok meg nem kapják követe­léseiket. És hogy ez mikor lesz? — Senki nem tudja. Szeretném hangsú­lyozni, hogy ez az eljárás méltányta­lanság az izsákiakkal szemben! An­nak idején állami tulajdonú vállalat vett föl hatalmas hiteleket, s most e miatt nem hajtható végre a kárpótlási törvény. Azok az emberek kerülnek így hátrányos helyzetbe, akik semmit sem tehetnek minderről. Ezt a hely­zetet az államnak kellene rendezni. A napokban bírósághoz fordultunk egy ilyen keresettel. A hiány miatt késett a földalapok kijelölése, mert félő volt, hogy a jelentkező igényeket nem tudjuk kielégíteni a rendelke­zésre álló területekből. Ám a fölleb­­bezések hiábavalóak voltak, ettől nem lett több föld, csak az idő múlt és a helyzet romlott. Ezért a szövet­kezet területein illetékes érdekegyez­tető fórum többsége úgy döntött, hogy a hiányokkal elfogadja a földki­jelölést, bízva azokban az előrejelzé­sekben, melyek szerint földhöz jutni kívánók ezekből a területekből is ki­elégíthetők lesznek. — Mindezek után kitűzték az ár­verést, ami most elmarad. Miért? — A magyarázat igen egyszerű, csak megérteni nehéz. A földhivatal kapacitása kevés az árverések számí­tógépes előkészítéséhez, külső vál­lalkozót nem tudnak megfizetni, így nem sikerült előkészíteni az izsáki anyagot. Ez egyszerűen felháborító! Csak ennyire fontos a magyar mező­­gazdaság ügye? — Az elmúlt héten kérdést intéz­tek a környezetvédelmi miniszterhez az izsáki természetvédelmi területek miatt hiányzó aranykoronák ügyei­ben. Mi volt a válasz? — Azt ajánlotta a miniszter úr, hogy fülöpszállási, valamint szabad­­szállási területeket fogadjunk el kompenzálásként. Ez a törvénnyel sem és az izsákiak érdekeivel sem egyeztethető össze. Tetézi Lajos A NYUGALOM VAGY AZ ÜZLET A FONTOSABB? S Érdekütközések a tompái útügyben A tervek szerint ebben a hónapban átadják Tompán a község belterületét — és nem az egész települést, ahogy annak idején a falubéliek kérték(!) — elkerülő útszakaszt, amelynek megépítését a határátkelő miatti nagy forgalom tette szinte létszükségletté. Szeptemberben rendkívüli önkor­mányzati ülésen — amelyre az érin­tett polgárok is meghívást kaptak, az üzlettulajdonosok többsége viszont, elmondásuk szerint, nem — a Kecs­keméti Közúti Igazgatóság képvise­lője arról tájékoztatta a résztvevőket: valószínűleg lehetőség nyílik arra, hogy a falu déli részén a határig meghosszabbítsák az elkerülő útsza­kaszt. Döntsék el az érintettek — 53 ház és 38 üzlet van ott a főút mellett —, hogy az ajánlott három változat közül melyikben épüljön az út: az 53-as főút háromsávosra, négysá­vosra szélesítésével, vagy nyugatról, a kertek alatt egy új szakasz kiépíté­sével. Az ottani lakosok és a képvise­lők egy negyedik változatot kértek: a nyugati oldalon, de a kertektől távo­labb lévő magaslaton húzódjon az út. Az illetékes minisztériumhoz leadott javaslatban a közúti igazgatóság a háromsávost tartotta — anyagi okok miatt — megvalósíthatónak. Mivel nem született egységes álláspont az úttal kapcsolatosan, a minisztérium egyeztetésre visszaadta a felterjesz­tést. Tompa polgármestere fórumot hívott össze október 28-án az ügy­ben. Itt már a vállalkozók többsége is megjelent. A közúti igazgatóság fő­mérnöke, Reibl Pál azt indítvá­nyozta, hogy fogadják el az első ja­vaslatot, azaz a háromsávosra való Kamionlátogatás egy tompái lakóházban. Az elkerülőút, a nyugalmat hozhatná a községbe. Vagy mégse? szélesítést, mert csak erre lesz pénz, másra belátható időn belül nem lehet számítani. A vállalkozók, akik úgy vélik, hogy tönkremegy az üzletük, ha a forgalom elkerüli őket, elfogadták az ajánlatot, a lakosság viszont nem, ra­gaszkodott a szeptemberi kéréséhez. Az ott élők panaszát Tajti István ösz­­szegezte. Miért kérték — mondta — a véleményüket szeptemberben, ha nem vették figyelembe. Az üzlet, a pénz fontosabb, mint az emberek lét­­biztonsága? Az átkelésre váró, sok­szor több kilométeres kocsisor miatt csak rendőri segítséggel bírnak jár­művel kijönni az útra, és mellékuta­kon, kerülőkkel kénytelenek közle­kedni. Orvos, mentő, tűzoltó nehezen közelítheti meg a területet, a gyer­mekeket kíséret nélkül nem lehet is­kolába járatni. Szemét, emberi ürü­lék borítja a porták elejét. A határát­kelésre várakozó járművek zajától, utasaik hangoskodásától, ajtócsap­kodásától nem bírnak pihenni. Idege­sek, fáradtak. Úgy érzik, halálra van­nak ítélve. Ha megfelelő kártalanítást kapnának, elköltöznének onnan. In­kább maradjon a jelenlegi helyzet, szenvednek tovább, de a szélesítést nem fogadják el. Egységes álláspont, sajnos, most sem született az útügy­ben. Kiss B. Fecskék nélkül is rossz a homok Még alig telt el egy év azóta, hogy Bácsalmáson nyitottak egy homok­bányát a bokodi út mellett. Tavasszal azonban védett parti fecskék fészkel­tek a homokfalba, később egy temető maradványaira bukkantak: emiatt le­zárták a területet, s így ismét homok­bánya nélkül maradt a település. A fecskék elköltözése után elméleti­leg újra hasznosítható lenne a bekerí­tett rész, de az építkezők és a homo­kot szállító fuvarosok véleménye szerint ez a homok nem a legjobb minőségű. Éppen ezért egy újabb homokbánya megnyitására lenne szükség Bácsalmáson. J. J. HÚSZ KÉRDÉS. HÚSZ FELELET AZ ÚJ LAKÁSTÖRVÉNYRŐL IMelyek a bérbeadók jogai és kötelességei? A bérbeadónak a lakást a kom­fortfokozatnak megfelelő, rendelte­tésszerű használatra alkalmas álla­potban kell átadnia a bérlőnek, s kötelessége a lakásbérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, a szer­ződésben vállalt feladatok teljesí­tése. Megállapodhat azonban a bérbe­adó a bérlővel úgy is, hogy a lakást a lakó hozza rendbe, s szereli fel a komfortfokozatnak megfelelő la­kásberendezésekkel. Ebben az esetben a megállapodásban rögzí­teni kell a felmerülő költségek megtérítésének feltételeit. Á tulajdonos önkormányzat fel­adata az épület karbantartása, a központi berendezések üzemképes állapotáról való gondoskodás, a be­rendezésekben keletkezett hibák megszüntetése. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy ha a lakó a tulajdonostól átvállalja a munkát, akkor milyen mértékű lak­bérmérséklésre tarthat igényt. A bérlő igazolt költségeinek egy összegű megtérítését kérheti a bér­beadótól abban az esetben, ha he­lyette azonnali beavatkozást igénylő — életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető vagy a lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó — hibát hárított el. A bérlő igazolt költségeit a bérbeadó­nak haladéktalanul, egy összegben meg kell térítenie. Ha a bérbeadó a nem azonnali beavatkozást igénylő, de a rátar­tozó karbantartási, felújítási mun­kát a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, a bérlő a bíróságtól kér­heti, hogy kötelezze a bérbeadót a hiba kijavítására. Lehetőség van arra is, hogy a tulajdonos helyett és költségére a munkát elvégeztesse. (Holnap: Melyek a bérlők köte­lességei?) Hercegszántón eladták a pártok házát A hercegszántói képviselő-testület rendkívüli ülésén több határidős kér­désben kellett a képviselőknek állást foglalniuk. A helyi takarékszövetke­zet vezetősége azzal a kérdéssel for­dult a testülethez, hogy adja el nekik a jelenlegi pártok házát, mert tevé­kenységüket bővíteni szeretnék. A pártok által használt helyiségek a szövetkezet felett, az emeleten he­lyezkednek el. Bognár József pol­gármester előzetesen egyeztetett a pártok helyi vezetőivel. Azok egyet­értettek abban, hogy a jövőben a művelődési ház biztosít majd ré­szükre életteret. A testület az értéke­sítés mellett döntött azzal a kikötés­sel, hogy a befolyt összeget a gáz­program során fejlesztésre használ­ják fel. A gázhálózat építésének ügyével is foglalkoztak a képviselők. Á tér­ségben még öt községet érintő épí­tés-ügyintézési, ill. műszaki ellenőr­zési feladatok ellátására egy magán­­vállalkozót bíztak meg. Dr. Laki Éva távozását követően több hónapja nincs gyermekorvosa Dávodnak és Hercegszántónak. Mi­­tos András jegyző örömmel tájékoz­tatta a képviselőket, hogy a napok­ban egy szakorvos érdeklődött a be­tölthető állás után. Személyes látoga­tása után már el is küldte a pályáza­tát, amit a testület elfogadott. Amennyiben a dávodi képviselőknek is hasonló döntése lesz, az új orvos felmondási idejének letöltése után, január 1-jén elkezdheti gyógyító te­vékenységét. Tölgyesi Gábor Lübbecke rendőrkapitánya Kécskén A napokban Varga István rendőr­őrsparancsnok meghívására Tisza­­kécskére látogatott Manfred Spilker, a német testvérváros, Lübbecke rendőrkapitánya, valamint helyet­tese, Günter Eberle. Spilker úrtól megtudtuk, hogy Lübbeckének 104 ezer lakosa van, öt település tartozik még hozzájuk. Az 565 négyzetkilo­méteres területen száz rendőr teljesít szolgálatot. Fő problémájuk a közle­kedési rendbontás és a bűnözés. A közlekedési balesetek számát a gyorshajtás, a követési távolság be nem tartása és az alkoholfogyasztás okozza. Németországban sem lehet alkoholfogyasztás után volán mögé ülni. A büntetés mértéke ott is az el­fogyasztott alkohol függvénye. A bűncselekmények közül a lopá­sok — főleg kerékpár és autó —, a rablások és a magántulajdon elleni cselekmények a jelentősek. Gyilkos­ságok nagyon ritkán fordulnak elő. Szélsőséges megmozdulások csak nagyobb ünnepek alkalmával szok­tak lenni. Ilyenkor megjelennek a bőrfejűek, s néhány fiatal részegen randalírozik, de ezeknek a megmoz­dulásoknak nincs politikai háttere. Arra a kérdésre, hogy mennyire je­lentős a kábítószer-keresekedelem, a kapitány úr így válaszolt. — Áki akar drogot szerezni, az tud is, de ez a probléma nem olyan súlyos. Nagyobb gondot a kereske­dők jelentenek. Rájuk szigorú bünte­tés vár, ha tetten éljük őket. A német vendégekre kellemes be­nyomást tett a kecskeméti kapitány­ság, ahol a számítógépes felszerelés és a hatodik emeleten lévő fogda tet­szett a legjobban. Náluk ugyanis az alagsorban őrzik a foglyokat. Késedelmi kötbért fizet a Matáv (Folytatás az 1. oldalról) — Hányán maradnak telefon nél­kül? — Telefon nélkül senki nem ma­rad a háromszáz jelentkező közül. Pontosan nem tudom, mennyit tud­nak még a hét végén bekötni a kollé­gák, de ötvennél többen nem lesz­nek, akiknél csak a jövő héten, illető­leg a hónap közepéig szóló módosí­tott határidővel kötjük be a telefont. Ők a napokban levelet fognak kapni, amelyben elnézést kérünk a kelle­metlenségért, s kárpótlásul díjmente­sen telefonkártyákat adunk a ré­szükre. — Ne haragudjon, de telefonkár­tyával nem lehet üzletet, vállalkozást vezetni. — Az jobb lenne, ha egyáltalán nem lenne semmi lehetőségük a vál­lalkozóknak? A Matáv részéről a maximális jószándék nyilvánult meg a vállalkozók iránt. Hányán vannak Halason, akik nem tudnak egyáltalán telefonhoz jutni? — A jószándék fejében a vállalko­zók százhúszezer forintot fizettek a Matávnak, s tavasz óta kamatmente­sen használják a pénzüket... —r— Ez sem így van minden eset­ben. Volt, akitől alig tudtuk a máso­dik részletet kierőszakolni. — Lehet, hogy nekik volt igazuk? Hiszen aki befizette a teljes összeget, az sem járt jobban, ha most csak tele­fonkártyákat kap. — Higgye el, nem rajtunk múlott. Mi erőn felüli munkát vállaltunk magunkra szeptember végétől. A környékről is ide irányítottuk a csa­patokat, több ezer munkaóra, sza­badnap nélkül dolgoznak az embe­rek. Ezt követően érdeklődtünk a sze­gedi igazgatóságon, ahol megtudtuk, hogy a jelentkezők nagy része csak határidő után jött össze, s ez is oka volt az egyhónapos határidő-módosí­tásnak. Egyébként aki követeléssel lép fel, annak a Matáv a késedelmi kötbért köteles lesz kifizetni. H. T. Vagyonhelyzet-értékelés Kunbaján 1 Az általános iskola is szerepel a vagyonleltárban. Á kunbajai képviselő-testület leg­utóbbi ülésén értékelte az önkor­mányzat vagyoni helyzetét. Keré­­nyiné dr. Kormány Mária jegyző írá­sos anyagában beszámolt arról, hogy jelenleg 13 szolgálati lakás van az önkormányzat tulajdonában. Ezek közül egyben jogcím nélküli lakás­használó lakik, nevezetesen a volt körzeti megbízott, akit többször is felszólítottak a lakás elhagyására. Az elmúlt két évben összesen 283 ezer 380 forintot fizettek be a lakók. Az önkormányzat tulajdonában vannak a nem lakás céljára szolgáló épüle­tek: az öregek napköziotthona, mű­velődési ház, volt bölcsőde, orvosi rendelő, a két általános iskola, nap­köziotthon, sportszertár, óvoda, tűz­oltószertár, ravatalozó és a gyakorló­kért épülete. Az épületek állaga kö­zépéé, tatarozásuk, karbantartásuk terv szerint folyik. Az öregek napkö­ziotthonát és az ott lévő szolgálati la­kást, valamint az egészségházat és a hozzátartozó szolgálati lakást kí­­vül-belülről rendbehozták. Kunbaja tulajdonában van 84 hektár, 551 négyzetméter belterület (közutak, csatornák, erdő, legelő, szőlő, szántó). A Vagyonátadó Bizottság közreműködésével a Vízmű Vállalat tulajdonából 17 millió forint értékű közvagyon került az önkormányzat tulajdonába, amelynek üzemeltetését a Bajavíz Kft.-re bízta, és az önkor­mányzat a kft. 1 millió forintos törzs­tőkéjéből részesedik. Idén júliusban megalakult a Délvíz Rt. közel 90 mil­liós alaptőkével, amelyből a község 424 ezer forint osztalékot jegyez. Ä Filantróp Vállalat által átadott va­gyonból a jánoshalmi részegységet felszámolták, eladták a kirendeltség épületét, ebből 144 ezer forint bevé­telre tett szert a falu. Ezenkívül az önkormányzat a Bács Bt.-ben 200 ezer forinttal kültagként vesz részt, a Postabanknál jegyzett 1 millió forin­tos részvénnyel rendelkezik. N. I. SZULTÁN UTCAI ÖRÖMTANYA Kiskorú lányokat futtatott (Folytatás az 1. oldalról.) Ü. András a vallomások szerint valamikor augusztus közepén, a kecskeméti buszpályaudvaron figyelt fel a 13 éves Katalinra. A korához képest igen fejlett kislány nevelőott­honból kapott rövid délutáni kime­nőt, és szívesen beszélgetett az ide­gen férfival. Elkísérte őt Szultán ut­cai lakásába is, egy „üdítőre”... A házban Ü. és a fia, valamint a menye igyekezett meggyőzni arról, hogy milyen jó is lenne, ha velük maradna. Nem kell mást tennie, mint férfiakkal „üzletelnie”: amiért még pénzt is kap, nem is keveset. Az, hogy Katalin még nem volt férfival, nem akadály, majd átsegítik a kez­deti nehézségeken a családból a fér­fiak. Az első éjszaka jogát Ü. András nyerte, később „tanítgatta” a fia is, majd néhány nap elteltével megkez­dődhetett az „igazi munka.” A kislányt és a később hozzájuk került idősebb, 17 éves, ugyancsak intézetből szökött névrokont, Kata­lint, a Szultán utca végére hordták ki éjszakánként. Ami igazán‘megdöb­bentő: a rendőrség szerint erről töb­ben is tudtak az utcában lakók közül. Látták, beszéltek róla, volt is aki fi­gyelmeztette Ü-t, baj lesz ebből, de semmit nem tettek ellene. A két lányt egyszerre dolgoztatták, így a „ve­vők” választhattak is a pénzükért. Végül szeptember 9-én buktak meg a Szélmalomnál, ahol — egyelőre ez került a jegyzőkönyvekbe — először próbálkoztak. Ü. Andrást őrizetbe vették, a fia egy másik bűncselekménye miatt már börtönben van. Mivel a lányok ellenük vallottak, később pedig a csa­lád is elismerte a bűncselekményt, így lassan befejeződik a nyomozás és bíróság elé kerül az ügy. Ü. Andrást kerítéssel és megrontással is gyanú­sítják a kecskeméti rendőrök. Közmeghallgatás Bácsalmáson Bácsalmás város önkormányzatá­nak képviselő-testülete november 9-én, 18 órai kezdettel közmeghall­gatást tart a városháza nagytermében a város új rendezési tervéről és az egyéb aktuális kérdésekről. Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak. A missziókra Régi hagyomány a római katoli­kus egyházban, hogy október utolsó vasárnapján megtartott szentmisén missziós célokra gyűjtenek. Az el­múlt vasárnap a Kalocsa—-Kecske­mét Főegyházmegye valamennyi templomában szóltak a hitterjesztés fontosságáról, a perselygyűjtést az érseki hatóságnak küldték meg, on­nan a Hitterjesztési Kongregációhoz továbbítják a misszióra szánt össze­get. Alapítvány Tiszaalpárért Alpár képviselő-testülete 2 millió forintos induló vagyonnal létrehozta a Tiszaalpár Nagyközségért elneve­zésű alapítványt. Célja a község pol­gárainak, vállalkozóinak, gazdál­kodó egységeinek összefogásával segíteni a település fejlődését. Az alapítvány keresi azokat a lehetősé­geket, amelyek elősegítik a község arculatának szebbé, emberibbé téte­lét, az ifjúság nevelését és művelődé­sét, a tehetséges, de hátrányos hely­zetben élő gyermekek tanulását. A támogatások és juttatások odaítélése nyilvános pályázatok útján történik majd, melyeket az alapítvány kurató­riuma bírál el. A kuratórium elnöke: Biczok Mihály. A héttagú testület mandátuma az 1994-ben sorra kerülő választásokig érvényes, akkor az új önkormányzati képviselő-testület négyéves időtartamra jelöli majd ki a kuratórium tagjait. Mint megtudtuk, egyelőre nincs még határozott elkép­zelésük az alapítvány létrehozóinak arról, hogy mely célok érdekében ír­janak ki elsőként pályázatot. Azon­ban a kuratórium tagjainak nem kell majd tétlenkedniük, hiszen Tiszaal­­páron a földvár és a Holt-Tisza nagy költségekbe kerülő tisztításra, rend­betételre szórni. Helyteremtés Nemrégen a tiszaalpári az önkor­mányzat illetékes emberei úgy dön­töttek, hogy a jelenlegi szeméttelep bejáró útját is fel lehet tölteni. Ez azt jelentené, hogy még több évig ele­gendő hely lenne a szemét elhelyezé­sére. A telep megkerülésével egy új utat kell kialakítani, hogy a környék­ben lakók továbbra is kerülő nélkül tudjanak járni. KÖZÉLETI HÍREK • November 4-én Rigó Béla veze­tésével kerekasztal-beszélgetést ren­deznek Bácsalmáson. A fórum té­mája: Metre tart Magyarország? Vendégek: Beke Kata és Tabajdi Csaba országgyűlési képviselők, va­lamint Wicker Erika, a megyei köz­gyűlés tagja. Az érdeklődőket 17 órára várják a művelődési központ oldaltermébe. • Nagy Tamás országgyűlési képviselő e héten az alábbi helyeken tart fogadóórát titkára útján: Solton 2- án, 9-től 10 óráig, Dunavecsén 3- án, 9-től 10 óráig, Kunpeszéren 3- án, 14-től 15 óráig, Lajosmizsén 4- én, 9-től 10 óráig, Kunszentmikló­­son 5-én, 9-től 10 óráig. A fogadóó­rákra mindenhol a polgármesteri hi­vatalban kerül sor. Torgyán Kalocsán! A Független Kisgazdapárt november 6-án /szombaton/, 16 órakor Kalocsán, az ifjúsági házban /Petőfi S. u. 26. sz.l nagygyűlést tart. Beszédet mond: dr. Torgyán József országos elnök. Fizetett politikai hirdetés' (15309)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents