Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-11 / 263. szám

Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő Kalocsa és vidéke Licitálni rabokra is lehet? (folytatás az 1. oldalról) Balsai István igazságügy-minisz­ter válaszában elismerte, hogy a két jogerős ítélet egymásnak ellent­mondó. Kitartott amellett, a célgaz­daságok azért jöttek létre, hogy el­ítélteket foglalkoztassanak. Egyéb­iránt ajánlotta, a kárpótlási igényeket Hartán az elítéltekkel együtt kellene érvényesíteni, vagyis föld mellé ra­bot is adjanak, ha már így áll a hely­zet. — Mivel az ügy már korábban a miniszter úr elé került, módja volt kellő rálátással megítélni a helyzetet. Mindenképpen cinikusnak tartom a válaszát — panaszkodott Kosa And­rás. — Érthetetlen, miért használt ilyen vulgáris kifejezéseket, hiszen nemrégiben jelentette ki: a kárrende­zési ügyeket úgy szeretnék intézni, hogy az érintettek megnyugodjanak, a közvélemény jó érzéssel fogadja azt. Igenis, meg lehetne oldani a földkiadást, ha intenzív gazdálko­dást folytatna a rabgazdaság. Ker­tészkedni elegendő lenne sokkal ke­vesebb föld, vessenek zöldséget, ho­nosítsanak meg munkaigényes kultú­rákat. Kérem szépen, Állampusztán betakarítatlan szőlőterületek, bozó­tosok, elhanyagolt táblák vannak. Úgy tudom, az aratás utáni szalma még a földeken. Semmiféleképpen sem tudok egyetérteni a miniszter úr válaszával. —zsékovács— Ígéret már van, fűtőolaj még nincs! Ami a városban zajlik, az szégyen és gyalázat! — jelentették ki a szer­kesztőségünket megkereső olvasóink a minap, amikor a krónikus fűtőolaj­hiány miatt panaszkodtak. Mint el­mondták, miközben a kis magyar al­kímia keretében a pirosra színezett háztartási tüzelőolajat országszerte szőkítik, a HTO-éhség nőttön nő. Aki a nyári hónapokban nem tudta beszerezni a szükséges mennyiséget — ennek leginkább a bevezetett jegyrendszer volt az oka —, az most jó esetben sorban áll, de leginkább nem kap olajat. Egyikük — aki nap­közben dolgozik — hiába járta körbe a várost három este is fűtőolajért, egyetlen cseppet sem kapott. Az egyik teherfuvarozó ismerőse enge­dett le annyit az üzemanyagtartály­ból, hogy a gyerek a fürdőkádhoz ne fagyjon. A lakótelepen élők óriási gondja, hogy a szűk tárolók miatt csak kevés a± a mennyiség, amit bespájzolhatnak, így aztán amint egy kanna kifogy, rohannak az utánpótlá­sért, nehogy a hidegebb időben meg­fagyjanak. Egyesek már odáig me­részkedtek, hogy azt állították, azért nem intézkednek a jobb fűtőolaj-ellá­tásért, mert így kényszerítve lesz a nép, hogy a gázt bevezesse. Amikor megkérdezték, hogy van-e erre a sú­lyos állításra bizonyítéka, a dolog fölvetője maga is marhaságnak tar­totta. Hiszen egyik legnagyobb gondja az önkormányzatnak, hogy a lakótelepi konvektoros fűtést — ami az utcára szellőzik — nem engedé­lyezik, így költségesebb megoldás­ban gondolkodhat. Felhívtuk a MÓL Rt. illetékesét, akitől azt a választ kaptuk, összessé­gében nem szállítanak kevesebb ola­jat, mint a megelőző évek hasonló időszakában, csak éppen az arányok tolódtak el a gázolajjá varázsolható HTO javára. Ha tréfásan elemezzük a dolgot, az anyagmegmaradás tör­vényére érdemes hivatkozni: „az anyag nem vész el, csak átalakul.” Hogy mivé és hol, az leginkább rendőrségi feladat, Tény, hogy Kalo­csán és környékén egyre kevésbé igaz a mondás: „Van, aki a szőkét szereti.” Olajból beérnénk a vörössel is, csak lenne. A hiány megszüntetésére tett in­tézkedésekről megkérdeztük a pol­gármestert. Éppen a legjobbkor, mert előző nap járt a MÓL Rt-nél, ahol megígérték, hogy önként — ha nem is dalolva — megemelik a kalocsai kiszállítást, s a várhatóan a héten üzembehelyezett töltőállomáson is lesz folyamatosan háztartási tüzelő­olaj. Ha így lesz, ha nem, azért lenne egy javaslatom: hogy a fondorlatok, a találékonyság szálait ne szőhesse tovább senki, ideje volna véget vetni az itt a piros, hol a piros játéknak — amelyről bebizonyosodott: igen drága magyar mulatság. Biztosan megbecsülhető, hány ezer tonna HTO-igény az, ami valós. S ha így van, miért a színezés, adalékolás? Felesleges. Költséges is. A mai utal­ványozás adminisztrációja sem in­gyenes. Ne legyen hát többé HTO, felejtsük el. A rászorult vehesse meg gázolajként a gázolajat, s vegye visz­­sza az államtól a különbséget. Az olajat terhelő adókat igényelje visz­­sza. így talán tisztább lenne, s végre egyszínűbb, az ígéret ellenére még mindig nékülözött, fránya háztartási tüzelőolaj. Zsiga Ferenc Fut a város, fut az ezred • Középütt az egyéni győztes: Hegedűs Péter. Az elmúlt héten szervezte meg a légvédelmi rakétaezred másodízben jubileumi futóversenyét. Félszázan vállalkoztak arra, hogy Kalocsát „körbefussák”. Elsőként Hegedűs Péter (tájfutó) érkezett vissza a lak­tanyába. Az ifjúsági kategória győz­tese: Konkoly Csaba (Dózsa Mg.), a serdülő fiúk közül Nagy Alex (Szakmár), a serdülő lányok közül Molnár Mónika (Kalocsa) győzött. A csapatversenyben első: a légvédelmi rakétaezred, ifj. csapatok közül: Dó­zsa Gy. Mg. Szakk., serdülő: 3. sz. Ált. Isk. Az abszolút győztesi címet, így a vándorserleget is az ezred kato­nái nyerték el. Az iskolák közül a legaktívabbak a Dózsa szakközépis­kola, a Kertvárosi Általános Iskola és a 3. sz. Általános Iskola voltak. Konferencia a Viski-múzeumban 1993. november 15-19 között ren­dezik meg a Fiatal Néprajzkutatók III. Konferenciáját a kalocsai Viski Károly Múzeumban. Az ötven részt­vevő közül tizenhármán érkeznek külföldről, akik az erdélyi, a kárpát­aljai és a vajdasági magyar néprajz­kutatás fiatal képviselői. A résztve­vők többsége magyarországi muzeo­lógus, akik a szakmai program mel­lett megismerkedhetnek a kalocsai Sárköz, kiemelten a pota néprajzi csoport kultúrájával. Énnek kereté­ben a kalocsai szakemberek ismerte­tik Kalocsa kultúrtörténeti értékeit, megtekintik a Kalocsai Gyermek­bokréta és a Göröm Kamara Tánc­­együttes műsorát. A november 18-i terepbejárás cél­pontjai Foktő, Ordas, Dunapataj, Gombolyag, Öregtény, Halom, Ho­mokmégy, Alsómégy, Hajós, Miske és Bátya, ahol ismertetik a települé­sek múltját és jelenét. A konferencia szakmai program­jának címe „A másik ember”, mely­nek keretében a személyiséget vizs­gálják, egyrészről a néprajzkutatók, másrészről az adatszolgálatatók személyiségét. R.I. Gyógynövénnyel az AIDS ellen? • Dr. Berta Zoltán. Dr. Berta Zoltán három évvel ez­előtt bérbe vette Kalocsán a Vörös­marty és a Hajós Alfréd utca sarkán álló családi ház melletti területet. A környéken lakók sokáig találgatták, hogy az agrármérnök miért tűzdel „fejfákat” a közterületre. Egyszer­­csaik kiderült, nem sírkert van itt kia­lakulóban, hanem aromakert. Külön­féle fűszer- és gyógynövények sora­koztak a kis ágyásokban. — Hogyan került kapcsolatba a gyógynövényekkel, mi célból hozta létre az aromakertet? — Hadd kezdjem egy kicsit élőbb­ről. Gödöllőn szereztem diplomát, üzemszervező szakon. Mindenből kaptunk egy kicsit, de korántsem annyit, mint azok, akik valamilyen „bejáratott” szakon végeztek. Kísér­letezői kedvemhez az igazi lökést az adta, hogy átalakulóban volt a fajszi téesz vezetése, ahol apám elnökös­­ködött. Az ő keze alatt dolgoztam. Apám fűszerpaprika-termesztésből, én pedig a közgazdasági vetületéből írtam a doktori értekezésem. A 90-es évek elejére a fűszerpaprikát már igencsak kivesézték. A biotermesztés jelentett kihívást a számomra. Mi­ként lehet műtrágya és vegyszer nél­kül a paprikát megtermelni? Öthek­táros területen fogtam a munkához, holland programra építve. Három éven keresztül pihentettem a talajt. A vetőmagokat is át kellett állítani a bi­okultúrára. A kísérletben tizenhat csípősségmentes és hat erős paprika szerepelt. Két-három kalocsai fajta maradt fenn a rostán. A munka eredménnyel járt. A paprikák minden morzsája külföldön talál gazdára, ez hosszútávú üzleti lehetőséget kínál. Sajnos a magyar piac teljesen kö­zömbös a biopaprika iránt. — A fajszi téeszben már szerez­tem némi tapasztalatot a gyógynövé­nyek termesztése és szárítása terüle­tén. Tizenhat növényből álló ter­mesztési programot sikerült kialakí­tani, így a szárítókapacitást jobban ki tudtuk használni. Minél jobban elme­rültem e kérdésben, annál izgalma­sabbá vált. Meglepődtem a kerti zsá­zsa óriási vitaminmennyiségén, és néhány nap alatt egy cserépben is ki­nevelhető. Az aromakertet azért hoz­tam létre, hogy a kísérletezésen kívül az érdeklődők is bepillanthassanak a növények fejlődésébe. Ezenkívül jól illeszkedett a naturatermékeket for­galmazó kis üzletemhez, teázómhoz is. Huszonhat növényt ültettem elő­ször, majd nagyon sok helyről kap­tam szaporítóanyagot, szakmai segít­séget, még külföldről is. Külön jól esett, hogy a kertészeti egyetem nemzetközi szakértőnek is felkért a kalocsai kísérleteim kapcsán. A ma­gyarországi vakok aromakertjéhez a fajtakiválasztásra ugyancsak megbí­zást kaptam. — Helyi visszhangja nincs munká­jának? — Az ötven négyszögölös kertem a teázóval együtt a város számára is nyitva áll, sajnos kevesen látogatnak. A tapasztalatokról szívesen adnék tá­jékoztatást. Az idegenforgalom sem mutat különösebb érdeklődést, pedig kuriózum hungaricum látható itt. Az ötvenhat gyógynövény mindegyiké­ből készíthetünk teát tisztított víz hozzáadásával. Nagy öröm számomra, hogy a vi­lág legnagyobb szaktekintélye, az erdélyi Rácz Gábor professzor is el­jött hozzám, négyórás oktatófilmet forgatták, nagy elismeréssel szólt a próbálkozásomról, biztatott. Külföldi kapcsolataim révén igen érdekes ku­tatásokhoz kapcsolódhatok. A ho­moktövis terméséről megtudtam, hogy az emberi szervezet radioaktív ellenállóképességét negyvenszere­sére növeli, ezt a csernobili esemé­nyek után tudtuk meg. E növény öt év után fordul termőre, gyümölcsé­ből nektár és lekvár is készíthető. A szervezet ellenállóképességét növeli, a koleszterinszintet csökkenti, szel­lemi frisseséget biztosít. A kasvirág egy német üzleti part­ner révén került a figyelmem közép­pontjába. A legújabb népbetegség, az AIDS megszüntetéséhez nagy való­színűséggel ez a növény szolgál alapanyagul... Tamás László 0 Különös ültetvény a kalocsai porta mellett. Patajon egyre többen szorulnak segélyre A dunapataj i önkormányzat leg­utóbbi testületi ülésén szerepelt a népjóléti bizottság munkája. Bán Béla elnök beszámolójából kitűnt, hogy egyre jobban romlik a nagy­község polgárainak szociális hely­zete. Várhatóan közel másfél millió forinttal lépik túl az e célra tervezett összeget, még akkor is, ha csak igen szerény mértékben támogatják a rá­szorulókat. Rendszeres szociális se­gélyt tizenegy, átmenetit negyvenegy fő kapott. Közgyógyellátási igazol­vány méltányosságból való kiadásá­ról huszonhat esetben mondták ki az igent, ápolási díjat tizenhat személy­nek ítéltek oda. Februártól újabb fel­adatot kapott a bizottság, a munka­­nélküliek jövedelempótló támogatá­sának megállapítása is az ő felada­tuk. Ilyen segítséget közel ötven fő kap jelenleg, de ez a szám év végéig nyolcvanra fog nőni a munkaügyi központ előrejelzése szerint. A szűkös költségvetés nem tette lehetővé, hogy átvállalják az OTP kamattámogatásának finanszírozá­sát. Az első lakás megszerzéséhez félmilliót különítettek el, ezt az ösz­­szeget tizenhárom család között osz­tották föl, kamatmentes hitel formá­jában. A kiskorú gyermekek segíté­sére, támogatására rendszeres és át­meneti segélyt folyósítottak. Erre a feladatra több, mint kétmillió forint állt rendelkezésre. Rendszeres támo­gatásban huszonkilenc kiskorú ré­szesült, átmeneti segélyben további nyolcvanhat, beiskolázási segélyt hatszáztizennégyen kaptak. Bán Béla, a népjóléti bizottság el­nöke a beszámolójában így fogalma­zott: — A növekvő munkanélküli­séggel rohamosan nő azoknak a csa­ládoknak a száma, ahol az anyagi ve­szélyeztetettség ténye állapítható meg. A munkanélküliek zöme a fia­tal és a középkorosztályhoz tartozik, akik két-három kiskorú gyermek el­tartásáról gondokodnak. Jövedelmük többnyire arra elegendő, hogy a csa­lád éhen ne haljon, gyermekeiknek a legszükségesebb ruházati cikkeket, élelmet tudják megvásárolni, tanfel­szereléseik hiányosak, súlyos gond a szülőknek a téli tüzelő beszerzése. T.L. MENNYI AZ ANNYI A GÁZVEZETŐKNÉL? Eletet menthet, ha jó helyen van a tábla Népi bölcselkedők gyakran élnek e szófordulattal: mennyi az annyi? — vagyis, jó-e az a szám, adat, amit állítanak. Eddig úgy tudtam, hogy a műszaki emberek, legyenek bár a nép gyermekei, arról híresek, hogy gyakran még a hétköznapi dolgokról is szaknyelven szólnak, a mértékegy­ségekről nem is beszélve. Sokan is­merik azt az ellentmondást is, ami a kőműves és a lakatos között leledzik. Nevezetesen: az egyiknél már a mil­­limétemyi eltérés is végzetes lehet, míg a másik centimétereket tévedhet. Tízmétereket? Mondom, centimétereket, s nem tízmétereket, ahogyan azt a gáze­losztó-hálózatot építők teszik. Úgy tudom, a foglalkozásukat tekintve a mélyépítő szakmába sorolható szak­emberek semmivel nem kevesebbek, mint mondjuk a magasépítők. Leg­alábbis a tekintetben nem, hogy a tű­rési határ itt is centiméter, maximum 10 centiméter lehet. No, ha így van, bárki joggal vár­hatja el, hogy azok a sárga kis táblák, amelyeket mostanság csavaroznak fel a kerítésekre, s amelyek a gázbe­kötés helyét, a vezeték nyomvonalát jelölik, jó és pontos helyre kerülje­nek. A rajtuk lévő számok valósak legyenek. Márcsak azért is, mert egy meghibásodás esetén akár emberéle­teket menthet annak felismerése, hol húzódik a gázvezeték, hogy egy eset­leges tűzről már ne is beszéljek. A többi közmű Persze egy sor más közmű is van. Például ivóvízhálózat, telefonveze­ték, tévékábel, amit szintén a föld mélye rejt, s amelyek egyik jellem­zője: egy idő után meghibásodnak, eltörnek, szivárognak, s így bizony ásni kell. Ezt segítendő, közműtér­képet készítenek jó idő óta, jelzik a gázbekötéseket, hogy az egyik szol­gáltató még véletlenül se vágja át a másik vezetékét, újabb kalamajkába sodorva a szegény fogyasztót, aki semmit nem tehet, csak fizet. Ha pedig fizet, joggal várja el, hogy színvonalas szolgáltatásban le­gyen része, s például a gázt szerelve ne vágják el a vízvezetéket. Ugyan erre városunkban mostanság számta­lan példa van, s ami egyáltalán nem vigasztaló megállapítás: a jövőben minden bizonnyal legalább ennyi le­het. Az oka pedig kézenfekvő: azok a sárga kis táblák, amit például az Er­dei Ferenc utcában felszereltek, egy­től egyig hamisak. Legjobb esetben is félinformációt adnak. Kihelyezőik egészen addig merészkedtek, hogy tájékozatlanságukban olyan jelölést alkalmaztak, amely szerint az utca mindkét oldalán gázt vezettek. A házi bekötések esetében is több he­lyen legkevesebb 3-4 métert téved­tek. A vízművesek mondják: ilyen alapon jobb lenne, ha semmit nem je­lölnének, hiszen a táblák alapján ők „tutira mennek.” De eközben elvág­ják a víz főnyomóvezetékét. Ki javít majd? Mint hírlik, a gázprogram megva­lósításában részt vevő kft-k külön erre a munkára jöttek létre. Ha elké­szül a „nagy mű”, bottal üthetjük a nyomukat, lehet hogy már az sem lesz, akin a szavatosságba tartozó hi­bák megjavítását behajtsuk. Ezért kellene most különösen odafigyelni arra, hogy hová, milyen jelöléseket tesznek. Hol, miként állítják helyre a felbontott utat. így talán évek múlva sem kellene azon bosszakodnunk: bizony, ezek sem tudták, mennyi is az annyi... Zs. F. Savanyítóüzem Bátyán A napokban adják át Bátyán a volt paprikamalom épületében berendezett savanyítóüzemet, mely új munkaalkalmat teremtett a faluban. A létesítmény a Piros Arany Szövetkezet kezdeménye­zésére készült el, melyre a közös gazdaság hatmillió forintot fordí­tott. Csatlakozott azonban a be­ruházáshoz egy német gyáros is, aki a technológiai felszerelést biz­tosítja. Bátyán mindenféle zöld­séget feldolgoznak az új üzem­ben, a cukkiniből készült sava­nyúságoknak nagy sikere volt a kölni nemzetközi kiállításon. Mi­vel aprólékosan dolgoznak, a legkényesebb igényeket is kielé­gítő termékeket állítanak elő. Nagy kereslet várható áruik iránt kül- és belföldön egyaránt. Megújult a dusnoki ABC A nemrégiben megépült és Dusnok központjában árusító bu­tiksor mellett most megszépült a központi ABC épülete is. Az üz­let előtti területet kockakövekkel rakták ki, virágállványok díszítik az előteret, igazán ízlésesen be­rendezett maga az üzlettér is. Mint Gombkötő Imre, a Fajsz-Dusnok Áfész elnöke el­mondta, arra törekedtek, hogy a faluközpont összhangja megte­remtődjön, továbbra is kulturált környezetben szeretnék kiszol­gálni a vásárlókat. Zeneiskolások sikere Nemrégiben rendezték meg az országos trombitaversenyt a zene­iskolák növendékei számra. A re­gionális döntőben a dunapataji Kodály Zoltán Állami Zeneiskola tanulói közül ketten is szerepel­tek, Szabó Zoltán (5. oszt.) és Sztojanovics Krisztián (6. oszt.), akik a korcsoport 3. helyezését ér­ték el. A felkészítő tanár, Háry Péter kecskeméti zenepedagógus immáron hét év óta oktat Dunapa­­tajon trombita és ütő tanszakon. Sztojanovics Krisztián bejutott a Zalaegerszegen megrendezett or­szágos döntőbe is, ahol szép si­kert aratott Haydn: Menüett és Gurlitt: Allegro moderato c. da­rabjával. Falugyűlés volt Miskén A miskei sportcsarnokban hét főn este mintegy kétszázan voltak kíváncsiak a falu ügyesbajos dol­gaira. A polgármesteren és a kép viselő-testület tagjain kívül dr. Andriska Géza országgyűlési képviselő és Török Gusztáv kalo csai polgármester is tájékoztatást adott a hallgatóságnak. Főleg a vezetékes gáz és a Kalocsa-Kis­­kőrös térségében tervezett digitá­lis telefonrendszer volt a téma. Előbbi már megvalósult, hiszen Kalocsán már ünnepélyesen meggyújtották a gázlángot, Mis­kén Jövő évben tervezik a beköté­seket. A telefonrendszer korsze­rűsítése i 996-ig várható, ami annyit jelent, hogy valamennyi igénylőt ki tudnak elégíteni. A miskei önkormányzat gazdálko­dását illetően nincsen „vészhely­zet”, ecsetelte az állapotokat Horváth Mihály polgármester. Sőt, az elkövetkezendő években feltehetően többre futja a költ­ségvetésből, mert az idén a nagy­­beruházásokat befejezik. Lesz is helye a felszabaduló millióknak, hiszen az óvodai, iskolai ellátás lényegesen többe kerül a terve­zettnél, a szociális kiadások is drasztikusan emelkednek. A hoz­zászólásokban a hallgatóság leg­inkább a kóborkutyák elszapo­rodását, a helybéli cigányság vi­selkedését kifogásolta. Szerkesztette: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents