Petőfi Népe, 1993. november (48. évfolyam, 254-280. szám)

1993-11-10 / 262. szám

5 1993. november 10., szerda MEGYEI KÖRKÉP Hátrányban van a németség a kárpótlásnál Nehéz helyzetben vannak a bács­kai falvakban a földrendező bizott­ságok. Ez ideig jószerével csak az első kárpótlásra jelölték ki a földala­pokat, és mivel a második és a har­madik kárpótlás során kibocsátott je­gyek is megjelentek a licitálásokon, nem csak hogy felment a termőföld ára, de kevesebb is van belőle, mint amennyire az igények teljesítéséhez szükség lenne. Ez fokozottan sújtja a német nem­zetiség lakta települések lakosságát, részben mert közel 20 százalékkal kevesebb az igényeiméi a földalap, részben mert a német nemzetiségi lakosság általában a II. számú kár­pótlásból részesül, vagyis leginkább ' a maradék és a szűkös lehetőségek­ből. — Még abból sem igazán - állítja Kishegyi Simon, a Magyarországi Németek Szövetsége megyei érdek­­képviseletének elnöke, akit nemes­nádudvari otthonában kerestem fel. — Mindenképpen az a vélemé­nyem, hogy eleve helytelen volt a kárpótlásnál időbeli különbséget tenni. Akit hátrány ért, az egyaránt károsodott, akár 1949. június 8-a után, akár ennek előtte történt vele az, amiért a kárpótlásra jogot szer­zett. Nyilvánvaló, hogy a terített asz­talról is jobban válogathat, aki előbb érkezett a vacsorára, nyilván így van ez az egyes kárpótlást illetően is. Nemesnádudvaron például minden föld elkelt, ami ki volt jelölve árve­résre. Azt tartanám helyesnek, ha a sváb községekben, de általában is, csak akkor kezdenék a licitálást, ha mindenkinek a kezében van már a kárpótlási jegye. Mert, ahogyan ezt Nemesnádudvaron több gazdától is, például a fiatal Sziegl Andrástól is hallottam, még csak most küldik be a megyei hivatalhoz a hiányzó adato­kat tartalmazó okmányokat, tehát — ha a 25 napos várakozási időt is be­számítjuk, alig hihető, hogy a de­cember közepére tervezett árverésre megkapják a kárpótlási jegyeket. — Erősen kárhoztatom, hogy minden kárpótlási jegynek három kü­lönböző pénzbeli értéke van. — mondja Kishegyi Simon. - Az egyik a névérték, tehát ami rá van nyom­tatva. A másik az állam által kama­tolt, a harmadik a tőzsdei érték. Nemesnádudvaron, de másutt is nagyon sokan eladták a kárpótlási jegyüket. Többszörösen rosszul jár­tak, hiszen öregek, betegek lévén, nem tudtak volna már a földdel baj­lódni, viszont így alig-alig kaptak a jegyeikért valamit. Hiszen egy falu­ban a vevő is kevesebb, örültek, ha a tőzsdei árfolyam felett kaptak né­hány forintot érte. Ez körülbelül 61 plusz 5 százalékot jelentett. Persze vehettek volna a törvényes kamattal — ha jól emlékszem, ez most 142,2 százalék — emelt kárpót­lási jegy értékéért állami tulajdonú ingatlant, például lakást vásárolhat­tak volna érte. Csakhogy mutasson valaki akármelyik faluban, akár egyetlen egy ilyen objektumot! Ez itt különben egyértelműen a kistelepü­léseken élők, a falusiak hátrányára utal. Hasonlóan nagy probléma, hogy a pénzes emberek felvásárolnak több millió forint értékű földet. Arra korai még gondolni, de előfordulhat, hogy egyszer majd kivetnek valami földa­dót, amit nyilván annak kell megfi­zetni, akinek a nevére a tulajdonjog szól. Előkerülnek majd a zsebben lévő szerződések, melyek végnél­küli, áldatlan viták forrásai lesznek. A föld hasznát pedig, minden bi­zonnyal eljön az idő, amikor a termő­föld ismét értéket jelent, azok élvezik majd, akik most fillérekért felvásá­rolták. Az erdőterületekről nemis beszélve, hiszen itt áll csak fenn a veszély, hogy a nagybirtokosok rab­lógazdálkodást folytatnak. — Példamutató a nemesnádudvari emberek magatartása, de a községi vezetést is csak dicsérhetem — mondja Kishegyi Simon az eddigi árverések tapasztalatairól. - A veze­tők az egyezségek létrehozásáért fá­radoztak sokat, de nem is kelt el ez ideig Nemesnádudvaron egyetlen aranykoronányi föld sem 500 forint felett. Az emberek pedig mindent megtettek, hogy a kijelölt földalap­ból mindenkinek jusson a kárpótlási jegyek össz-értékével arányosan. Remélhetőleg ez a toleráns magatar­tás uralkodik majd a jövőbeni árve­réseken is. Van jó hír a nemesnádudvariak­nak. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság felszámoló bizottsága hozzájá­rult a falu közigazgatási területéhez tartozó 300 hektárnyi erdő föld­alapba vételéhez, így ezzel növeke­dik a kárpótlásra kijelölhető terület. Gál Zoltán Gondolatok egy sziládys öregdiáktól Sokan vannak szerte a megyében, de az országban is, akik Halashoz már csak a Szilády Gimnázium révén kö­tődnek. Ezért is van nagy jelentősége az alkalmanként össze-összehívott öregdiák-találkozóknak. A nemrégi­ben életre keltett öregdiákok baráti köre már az. alakuló közgyűlésén is kifejezte, hogy sokan érzik szükségét egy nemzedékeket átfogó közösség megalakításának és működtetésének, az alma mater annyit emlegetett se­gítő támogatása gyakorlásának. Az alábbiakban dr. Veress Sándor Sze­gedre elszármazott Szilády-s öreg­diák gondolatait idézzük, mintegy köszöntve ezzel a szombatra össze­hívott soros közgyűlését a halasi öregdiákoknak. Van azonban — bát­ran állíthatjuk — mindannyiunk számára megszívlelendő ezekben a kérdésekben s a rájuk adott vála­szokban, lett légyen bárhol is a szel­lemi szülőhelyünk. „...Van-e közöttünk reformá­tus-katolikus ellentét? Van, de nem szabadna, hogy legyen! Más politi­kai, faji, világnézeti érzelmek is fel­merülhetnek, egymás ellen feszül­hetnek közöttünk. Ki kell monda­nunk, hogy ezeken a találkozókon mindannyian csak halasi Szilády-s öregdiákok vagyunk. A kötődés le­gyen a szellemi összekötő kapocs, ideológia közöttünk! ...Érdekes már ilyen öregesen, az A gimnázium szellemisége meghatározó az életút során. eltelt évek tapasztalataival visszaem­lékezni az iskolára, főleg az összeha­sonlítás szemüvegén keresztül. Nem tudnék mondani semmit, hogy mi volt a mi iskolánk karakterisztikus szellemisége egy fasori gimnáziu­méhoz képest, egy pápaihoz vagy egy kalocsai piarista gimnáziumhoz képest. És Szilády Áron? Aki megterem­tette Halas kulturális centrumát, a gimnáziumot. Orientalista, Kelet-ku­tató volt, nem olyan formátumú mint Körösi Csorna Sándor, de példát mu­tatott arra, hogyan lehet egy alföldi kisvárosból kitekinteni a nagyvi­lágra. Ez a — tágasan nézni,látni — szellem az, ami egyik öröksége en­nek az iskolának. A másik a reformátusság, hiszen Szilády hatvan évig volt papja az egyházának. Halast mindig is a re­formátusok szellemisége határozta meg, a múltban a vezetők mind re­formátusok voltak és azok voltak te­hetős polgárai, gazdái is.” Nem döntöttek az új adóról A KÉPVISELŐK DÖNTÖTTEK Magánpatikát Kunfehértón is Próbálják a Gypsy-t • A kecskeméti Katona József Színházban december 3-án lesz a Gypsy című musical premierje. A fővárosi József Attila Színházzal kooproduk­­cióban készülő darab főszerepét mindkét teátrumban Galambos Erzsi alakítja. Felvételünkön Vitéz László és Galambos Erzsi próba közben. (Fotó: Nyúl E. Gábor) Argosz Biztosító Rt., Budapest 1122, Maros utca 19-21 ARGOSZ BIZTOSÍTÓ RT. Mifelénk is megtalálja az Argosz helyi képviselőjét, aki szívesen fordítja idejét arra, hogy minden kérdésére részletesen válaszoljon, vagy akár személyesen is meglátogassa Önt. Hívja bizalommal az alábbi telefonszámot: Baja 79-321-743 • • Ötéves a Csík Táncház A kecskeméti Csík Zenekart 1988-ban alapították olyan zenészek, akik az autentikus népzenei értékek megismertetését, a magyar nyelvte­rület néptánckultúrájának terjesztését tűzték ki célul. Kecskeméten, a Tán­csics Művelődési Házban tartott tán­cházaik száma a 140 felé közelít. Az ötéves jubileumot november 20-án este 7-kor bonchidai bállal üneplik, születésnapi meglepetésekkel. Kecskemét képviselő-testületének hétfői ülését este hét órakor Merász József polgármester berekesztette. Tekintettel a viharos tévévita után kialakult feszült légkörre és a haza­induló képviselőkre. így nem került megvitatásra az idegenforgalmi adó kivetése Kecskeméten. Az új helyi adó bevezetéséről várhatóan jővő hétfőn döntenek, csakúgy, mint a Kápolna-rét területéből három hektár eladásáról a kanadai nyugdíjasfalu részére. Ugyanekkor foglalkoznak a helyi autóbuszok viteldíjemelésével, és a színház igazgatói pályázatának kiírásáról is jövő hétfőn születhet ál­lásfoglalás. A jelenleg gyógyszertári közpon­tokhoz tartozó patikák a jövő év első negyedében magángyógyszeré­szeknek. illetve betéti társaságok­nak kerülnek értékesítésre pályázat útján. • A kunfehértói képviselő-testület, mint a helyi 79 négyzetméteres gyógyszertár bérbeadója legutóbbi ülésén tulajdonosi hozzájárulását adta a patika bérleti jogának ma­gánbérbe kerüléséhez. Egyhangú határozatot hoztak arról, hogy a A Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás közleménye szerint az ősziárpa- és az őszi­­búza-vetéseket több kártevő is veszé­lyezteti. Ennek elsősorban az az oka, hogy elmaradnak a talajfertőtleníté­sek, és a csávázások. Szemléik során azt tapasztalták, hogy mind az árpa, mind a búzavetések gabonafutrinka lárvájával fertőzöttek 60-80 száza­lékban. Olyan táblát is találtak, ahol egy négyzetméteren 20-30 károsított növény volt. A veszélyeztettséget fokozza, hogy a lárvák fiatalok, így sok tápanyagra van szükség a kifej­lődésükhöz. Védekezés hiányában, ha enyhe lesz a tél, kártételük fokozódni fog. Több készítmény is rendelkezésre áll a boltokban, melyet megfelelően le­privatizációra kiírt pályázat nyerte­sével bérleti szerződést kötnek. A jelenlegi 650 forintos négy­zetméterenkénti éves bérleti díjat a vállalkozás segítése érdekében jővő évben a felére csökkentik. A rákö­vetkezendő két évben pedig a hiva­talosan megállapított infláció mér­tékével kívánják növelni. A kunfe­hértói képviselők bíznak abban, hogy a testület kedvező döntésével a község lakóinak gyógyszerellátása a jövőben javulhat. hét használni. Ilyen például a Bancol 50 WP és 500 SC, valamint a Nomolt 15 SC és a Dimilin 25 WP. Csak fel­sőfokú végzettséggel rendelkező szakember vásárolhatja meg, akinek a felügyelete mellett használható a Dursban 4 E, a Pyrenex 48 EC és a Penncap N. Az ősziárpa-vetésekben fellépett még egy gombabetegség is, amely a levél felületén barna színű foltokat okozott. Ez a betegség a sűrű állo­mányban - kedvezőtlen téi időjárás­nál - a vetés kipusztulását okozhatja. Erős fertőzés esetén a Tilt 250 EC, a Bravo 500 és az Alto szerek használ­hatók fel. Bármely készítmény fel­­használásakor mindenkinek ajánljuk az előírt óvórendszabályok betartá­sát. Papp Zoltán Egyesületek háza épül Hartán Immár négy éve, hogy a Baden Württenberg Tartomány Dunai Svá­bok Kulturális Alapítványa jelentős pénzeszközökkel támogatja a ma­gyarországi német karakter megőr­zését. A vissza nem térítendő támo­gatásra a németajkúak közösségi ér­dekeit szolgáló célok megjelölésével évente lehet pályázni. Ennek feltétele viszont, hogy erre a helyi közösség is áldozzon. Legutóbb a hartaiak nyertek a pá­lyázaton, az önkormányzati tulaj­donban lévő lakóház felújításához kaptak segítséget. Az elképzelések szerint a falumúzeum melletti épüle­tet az egyesületek kapják, ahol klub­­foglalkozásaikat és rendezvényeiket tarthatják. A tervezők már munkához láttak, jelenleg a belsőépítészekkel egyeztetik az elképzeléseket. Mint dn Leitert János polgármes­tertől megtudtuk, a teljes költség el­éri a 150 ezer német márkát, az ön­­kormányzat is jelentős anyagi ráfor­dítással segíti majd a megvalósítást. Az egyesületek háza várhatóan nem­csak az egyébként is aktív egyesületi élet további fejlődésére lesz rendkí­vül jó hatással, hanem összejöveteli lehetőséget biztosít majd az ipartes­tületnek és más civilszerveződések­nek is. A jövő évi átadásra a német nagy­követet és a pécsi konzulátus képvi­selőjét is várják. Zs. F. GABONATERMESZTŐK FIGYELMÉBE Veszélyben az őszi vetések A KECSKEMÉTI SZÓRAKATÉNUSZÉRT Európai Játékközpont Alapítvány • Zene- és játékfoglalkozás a Szórakaténuszban. A közelmúltban alapítványt hozott létre a kecskeméti Játékmúzeum, Szórakaténusz Európai Játékközpont Alapítvány néven. Váczi Mária szo­ciológustól, az alapítvány titkárától azt kérdeztük: mi tette szükségessé az alapítvány életrehívását? — Az évek során összegyűlt tár­gyi és szellemi gazdagság, a szű­kössé vált intézményi keretek, a Ke­­rényi József Kossuth-díjas építész, és tanítványa Barna Barnabás által ké­szített épületbővítési tervek és a Szó­rakaténusz tíz esztendős szakmai hi­tele együttesen vezetett az alapítvány létrehozásához. — Milyen célokat szeretne meg­valósítani az alapítvány? — A több szintű és egymásra épülő alapítványi célok — többek között — megfogalmazzák az egye­temes játékkultúra, a játékokban rejlő sajátosságok kutatásának, a ha­gyományőrző és megújító játékké­szítő és kézműves alkotóműhelyek bemutatásának; egy korszerű audio­vizuális archívum létrehozásának a szükségességét is. Összességében: az alapítvány tudományos tevékenysé­gével hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely európai játékközpont jel­lege tovább erősödjék. — A játékközpontot látogató és kedvelő kecskemétiek hogyan segít­hetik az alapítványt? — A Szórakaténusz Alapítvány minél kedvezőbb társadalmi fogadta­tásához kérnénk segítséget. Az eredményes működés alapfeltétele, hogy ne csak a kecskemétiek, hanem az egész ország érintetté váljon a cé­lok megvalósítása érdekében. Ezért szeretnénk létrehozni azt a baráti kört, ahová várjuk mindazokat a gye­rekeket, szülőket, nagyszülőket, akiknek fontos a játék, és ezzel egy­ütt a Szórakaténusz jelene és jövője . Tudjuk, hogy milyen világban él­ünk, látjuk és érezzük a gazdasági és társadalmi feszültségeket, de ugyan­akkor abban is hiszünk, hogy a játék és a játszó ember, a „homo ludens” örök. ábrahám Bútortolvajok Minden mozdíthatót visznek mos­tanában a tolvajok. Újabban még a csatornafedeleket is lopják Kecske­méten, a Batthyány utcában pedig egy első emeleti erkélyről loptak el ruhákat. A Széchenyi sétány egyik első emeleti lakásából a festés miatt a íépcsőházba kirakott bútorok tűntek el. Egy kanapét, egy bőrfotelt, két dohányzóasztalt és egy vizipálmát — porcelántartóval együtt ’— vittek el éjszaka az ismeretlen tolvajok. A pedagógusképzés a felsőoktatásban Alig fejeződött be a kecskeméti tanítóképző főiskolán a nemzetközi anyanyelvi konferencia, s már egy újabb, ezúttal országos tanácskozásra kerül sor az intézményben. Ma dél­előtt 10 órakor kezdődik a pedagó­gusképzés lehetséges modelljeiről szóló konferencia, amelyen fontos­nak ígérkezik dr. Kubovics Imre, he­lyettes államtitkár előadása a felső­­oktatási törvényről, s ennek hatásáról a pedagógusképző intézmények táv­lati fejlesztésében. Délután a regio­nális fejlesztés békéscsabai és kecs­keméti modelljével ismerkedhetnek meg a résztvevők, majd a konferen­cia második napján, csütörtökön dr. Kozma Tamás, az Otszágos Közok­tatási Intézet főigazgatója tart elő­adást. E napon kerül sor — többek között — ar-pécsi és a szegedi tudo­mányegyetemek pedagógusképző modelljéről szóló tájékoztatókra is.

Next

/
Thumbnails
Contents