Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
% Soltvadkert és vidéke BESZÉLGETÉS AZ ÚJ VÁROS POLGÁRMESTERÉVEL Infrastruktúra nélkül csak kirakatváros lennénk — Soltvadkert elhelyezkedése miatt is óhatatlanul vonzotta az átutazók figyelmét. Néhány évvel ezelőtt — elnézést — poros nagyközség benyomását keltette, de az utóbbi években hirtelen fejlődésnek indult, s kisvárosi jelleget öltött. Ez egyfajta tudatos városfejlesztési munka eredménye, vagy csak egy természetes folyamat? — Talán túloznék, ha azt mondanám, hogy 1985-ben, mintegy gyámoltalan tanácselnökként mindjárt azon törtem a fejemet, hogy Vadkertből várost csinálok. Örültem — mondta Berkecz László polgármester —, ha az első éveimben a meglévő fejlesztési lehetőségeinkhez egy kq- vés pluszt tudtam szerezni. A rendezettséget, a „mindent a helyére” elvet mindig is kedveltem. Talán ez eredményezte a megváltozott külső megjelenését a településnek. De gyorsan hozzá kell tennem, ehhez nem volt nehéz megnyerni a korábbi és a jelenlegi képviselőket sem. Partnerek voltak ebben a gazdálkodók is. — Itt jól elkülöníthetők a vállalkozási és önkormányzati fejlesztések. Ezen a téren hol az érdekközösség? — Mindig fontosnak tartottam az infrastmktúra fejlesztését. Nagy lendülettel kezdtük az útépítéseket. Ennek eredménye, hogy mára már az utcák több mint 90 százaléka szilárd burkolatú, s jelentős a kerékpárút-há- lózat. Arra is figyeltünk, hogy mindig legyen közművel ellátott eladandó telek. Fejlesztéseinkkel igyekeztünk — s ez ezután is így lesz — a polgárok, a vállalkozók érdekeit szolgálni. Úgy érzem, sikeresen, közmegelégedésre rendeztük az egyházakkal szembeni vagyoni jellegű ügyeinket is. • Vadkerti utcakép napjainkban. jövőt illetően milyen lehetőségeik vannak? — Valakinek felelni kell a jövő generáció életfeltételeiért is. Ám ebben a vonatkozásban nincs igazán sikerélményem. Állandóan hadakozom az élő környezet szeméttel, hulladékkal való fertőzése ellen. Szomorú, hogy ránéztében értelmesnek tűnő emberek gondolkodás nélkül kiöntik a mérgeket, a veszélyes hulladékokat. Hogy az utódaink milyen vizet isznak, milyen mérgezett gyümölcsöt esznek, az már nem érdekli őket. Sajnos a törvény sem védi megfelelően a természetet. Annak viszont örülök, hogy nemcsak egymagám vagyok, sőt utcák lakói járnak a jó példával elöl. Meggyőződésem, hogy ez is követőkre talál. Ide tartozik a térség felszíni vízellátása, amelynek megoldása a jövő, a létünk alapja. Sajnos megindult az elsivata- gosodás, az ezzel járó katasztrófákkal együtt. Ezt tekintem a jövőt illetően a legfontosabb feladatnak. Víz nélkül nincs minőségi mezőgazda- sági termék, az erdők, a vadállomány tönkremegy, elsorvad az idegenforgalom. — Ön szerint Vadkerten a városlakó a jövőben hogyan szeretne élni, hogy érezné magát a legjobban? — Nagyon fontos a közbiztonság, a teljes infrastruktúra, a jól szervezett munkahelyekből, termelésből fakadó piacgazdaság, a helyi egészségügyi ellátás minél jobban felszerelt rendelőkben és a magas színvonalú oktatás. Természetesen gondoskodni kell a megfáradt, idős emberekről is — fejezte be Berkecz László. • Jellegzetes utcakép 1928-ból. — A felsorolás szép, s úgy tudom, a teljeskörű infrastruktúra kialakítása még mindig napirenden van. — Valóban. A térséget érintő, csak Szánk—Kalocsa—Kiskőrös gázberuházásként emlegetett program közepén ott van vagyunk mi is. A munkálatok a napjainkban már városunkban is megkezdődhetnek azzal, hogy a lakosság igényét és érdekeit messzemenően figyelembe véve 20 millió forintot átutaltunk a Dé- gáznak, hogy előbbre hozza a gázbevezetést. Az idén várhatóan a város utcáinak felében már ott lesz e korszerű fűtőanyag. Jövő év tavaszára pedig — reményeink szerint — a település gázátadása megoldódik. A másik nagyberuházás a csatornázás. Ez is eddig az évtizedes álmok között volt, miközben türelmesen rakosgattuk forintjainkat erre a célra is. A tervek öt esztendeje készen vannak, hogy az alkalmas időben pályázni tudjunk. Ezúttal jól számoltunk. A közelmúltban mintegy százmillió forintot nyertünk csatornázásra. E minden ember számára fontos közmű nélkül — úgy érzem —■ csak kirakatváros lennénk. Reményeik szerint a munkálatok első üteme 1996-ra elkészült. A telefon sem luxuskategória, a hálózat további fejlesztése már a következő esztendőben megvalósul. — Már nyílt titok, hogy Vadkert polgármesterét az őrjöngésig fel lehet bosszantani, ha indokolatlanul kivágnak egy fát, eldobják a szemetet. Megyeszerte lelkes környezetvédőként tartják számon. Ezen a téren a Virágzó testvérvárosi kapcsolat Soltvadkert újratelepítésének idején, az 1700-as évek elején Württemberg környékéről jöttek az első telepesek. Négy esztendővel ezelőtt ezért is fogadták a vadkertiek szívesen a németországi tartomány területéről érkező bodelshauseniek barátságát. A Stuttgarttól 60 km-re lévő, ötezer fős kisváros polgármestere, Bemd Esslinger azóta is többször hangoztatta már, hogy milyen nagyra értékeli a magyarok szerepét a német újraegyesítésben. Az elmúlt esztendőkben családok, intézmények között egyaránt virágzó kapcsolatok alakultak ki. A két település iskoláinak tantestülete és diákjai is rendszeresen találkoznak, s nyaranta csereüdüléseket szerveznek. A két város vezetői a tapasztalatcsere-látogatásokon minden alkalommal megerősítik szándékukat: szeretnék, ha mind több szakember, s vállalkozó venné fel egymással a kapcsolatot. A sok találkozásnak az is célja, hogy a szépen ápolt, tiszta, parkosított német kisváros példája nyomán fejlődjön Vadkert is. A városavató ünnepségen természetesen ott lesz a testvértelepülés küldöttsége is, akik, mintegy előhírnökként már elküldték ajándékukat. Az iskola egy színes televíziót kapott, a város pedig egy különleges kövületet. Az arietén lap 180 millió éves jura korbeli megkövesedett állatok lenyomatát ábrázolja. A különlegesen szép darabot Georg Nill találta és Emst Züln úrral együtt a minap hozták Soltvadkertre. Az ajándék aligha kerülhetett volna méltóbb helyre, mint a városháza előterének falába. A beépítésben egyébként részt vett a két német úr is. A Bodelshausenből érkező vendégeket holnap este fogadják Soltvadkert város vezetői. • A ’20-as években is kedvelt volt a vadkerti tó. A tó csak nyeli a vizet, a pénzt BgÄfci fürdő.' tm&i T<E r Évtizede még elmondható volt, hogy Soltvadkertet sokan irigylik a Büdös-tóért. Ám abban az időben nem maradtak el a nyári záporok, az őszi esős napok, télen hullott a hó, s a tavaszi szél valóban vizet árasztott. Most a tavasz szerepét átvállalta a tó tulajdonosa, az önkormányzat. Azaz, a ka- taszrofálisan szárazra fordult időjárás feladta a leckét. Már 1987-ben kénytelenek voltak kutat furatni, ami a vízutánpótlást szolgálja. Az ez évi vízgondokra jellemző, hogy a tóba ugyannyi mennyiség került, mint a város egész esztendei vízfogyasztása. A természeti kincs így már nem is akkora érték, mint egykoron, hiszen alig pár évvel ezelőtt az üzemeltetés még valamennyi hasznot is hozott, mára viszont már a ráfizetés a jelentős. Ebben az esztendőben mintegy tízmillió forintot vitt el a város költségvetéséből az iszap, a hínár eltávolítása. Ez is magyarázza, hogy Berkecz László polgármester vessző- paripája lett: a felszíni vízutánpótlással meg kell oldani a tó vízellátását is. Természetesen ez nemcsak a költségmegtakarítás miatt sürgető, hiszen forintban alig fejezhető ki az az érték, amit természetvédelmi szempontból a Büdös-tó jelent. A közelmúltban arra járók például egy hattyúpár család- alapításának lehettek tanúi, ugyanis kikeltek a védett szárnyasok. Itt kell megemlíteni, hogy a tó környékének rendben tartásán sokat dolgoznak a helyi horgászegyesület tagjai is. Vadkert a statisztika tükrében A köztársaság elnöke a 104/1993. (VIII. 12.) KE határozatával Soltvad- kert községnek városi címet adományozott 1993. szeptember 1. napjával. Az ünnepélyes várossá avatás alkalmából Soltvadkert önkormányzatának felkérésére szakértő statisztikusok reprezentatív kiadványt állítottak össze, amelyhez a bevezetőt Berkecz László úr, a város polgármestere írta. A kötet fényes borítóján Soltvadkert színes címere ékeskedik. A 28 oldalas kiadvány szemléltető módon, elemző táblázatokkal és számítógépes ábrákkal mutatja be Soltvadkert társadalmának, gazdaságának, infrastruktúrájának múltját és jelenét, helyét, szerepét az ország és a megye városai, községei, különösen a vele azonos nagyságú, öttől tízezer lakosú települések között. Soltvadkert mintegy 109 négyzetkilométer területen fekszik, lakónépessége meghaladja a 7600 főt. A külterületi népesség aránya 1960-ban még 35% volt, a legutóbbi, 1990-es népszámláláskor pedig már alig 12%. A lakosság kormegoszlása kismértékű elöregedésre utal, az elmúlt 30 év alatt 15-ről 21 %-ra nőtt a 60 éven felüliek aránya, a 100 gyermekkorúra előbb 59, utóbb 101 öregkorú jutott. Az iskolai végzettség szintje viszont látványosan javult: a 15 éven felüliek közül 1960-ban még csak 21% végezte el legalább a 8 osztályt, 1990-ben pedig már 70%-uk; a 18 éven felüliek közül az érettségizettek aránya alig több mint 3%-ról 19%-ra, míg a 25 éven felüliek közül a felsőfokú iskolát végzetteké 1%-ról 5,3%-ra javult. A legutóbbi népszámláláskor meglévő 3117 lakásnak több mint a fele 3 vagy több szobás, 97%-a személyi tulajdonú. Földgázvezeték ugyan még nem volt, de a lakások 94%-ában palackgázt használtak. Vízvezeték, vagy legalább vízvezetéki kifolyó az épület telkén kívül és házicsatoma a lakások mintegy nyolctizedéhez tartozott. 1991-ben 1000 lakosra 4,2 épített lakás jutott, amely az ország, de különösen a megye azonos népességnagyságú kategóriába tartozó településeihez képest kiemelkedő. Kedvező természeti adottság a Vadkerti tó, az 1980—1985 közötti hat évben 200 üdülő épült Solt vadkerten, a megyében összesen létesültek több mint egyötöde. A következő hat évben együttesen már csak 26,1992-ben pedig további 5 üdülőt vettek használatba. 1960 és 1992 között 3 és félszeresére nőtt a villamos energiát fogyasztó háztartások száma; az utóbbi évben egy lakosra 1695 kWh háztartási villamos energia jutott. Áramfogyasztásban mind az országos, mind a me• Új iskolát is építenek a városban. gyei azonos településkategóriák átlagát a soltvadkertiek messze felülmúlják. A város alapvetően mezőgazdasági jellegű; a népszámlálás közel 3300 aktív keresőt jegyzett, akiknek több mint a felét a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás foglalkoztatta. Az 1991-es általános mezőgazdasági összeírás szerint 1927 kistermelői gazdaság volt a városban, amelyek 2447 hektár földterületet használtak. Ebből kiemelkedően magas arányú—több mint háromnegyede — a szőlő volt; ez is, és a 74%-os saját tulajdon aránya is mesz- sze meghaladja a vizsgált településkategóriák átlagát. Egyáltalán nem jellemző viszont a városra az állattartás, valamennyi állatfajban a mezőgazda- sági területhez viszonyított állomány mélyen a városok, községek és a megye átlagai alatt van. Szinte valamennyi, a városokra jellemző szerv, intézmény, létesítmény megtalálható már Soltvadkerten is, kivéve a közüzemi csatornahálózatot és a helyben lévő mentőállomást. Az ellátottsági tényezők közül igen jó a ke c kedelmi hálózat, 1991-ben pl. egy kiskereskedelmi boltra csak 52, egy vendéglátó- helyre pedig 129 lakos jutott, amely alig több mint fele, mint az ország azonos népesség-nagyságcsoportba tartozó településein. Városavató ünnepségek Október 8-án, 9-én és 10-én. há rom napon át tartanak majd az ün népi rendezvények Vadkerten. Lesz szüreti bál, ökörsütés, s ami kell íme, a program: Péntek Délelőtt 9-kor szántóversennye l veszi kezdetét az ünnepi rendez vénysorozat, Soltvadkert-Selyme- sen, amelyen traktorral és lovas ekével is szántanak majd a ver senyzők. Ugyancsak délelőtt kezdődnek az asztalitenisz-selejtezők, a gyermek futó- és váltóverseny (a sportcsarnokban és az iskolában), majd 10 órakor kezdődik a soltvad- kerti borok versenye a Kramer-pin- cében. Délután asztalitenisz döntők, majd gokartbemutató lesz. amelyet Gyurasits Béla vállalkozó tart. aki a Büdös-tó területén a gyerekeknek mini gokartpályát is üzemeltet. 15 órakor az Ady Endre Művelődési Házban nyitják meg Elekes Gyula erdélyi iparművész tűzzománc-kiál- lítását, Endrődiné Sámel Zsuzsa ke rámiakiállítását. Mogyorós: Józsel és Szentgyörgyi Imre régi:, ggyű, teményét tárja a látogatók ele Stubner József soltvadkerti földkataszter-kiállítása, a Jóremenysé. Szövetkezetben a vadászkiállítás, az ABC-áruházban ÁFÉSZ-termckbe- mutató, a központi téren pedig a nagymúltú, aktív gazdakör termék- kiállítása látható. Programok színhelye a Kossuth Lajos Általános Iskola is: virágkiállítás és a vadkerti, méltán híres, műanyagipari termékek bemutatója lesz itt. Áz iskola előtti téren személygépkocsi-kiállítást rendeznek A programokat Berkecz László polgármester nyitja meg 15 órakor, a művelődési házban. 16 óra 30 perctől a sportcsarnok műsoros est és diszkó színhelye lesz, 17 órakor orgonahangversenyre kerül sor a római katolikus templomban. 18 órakor az evangélikus gyülekezet házban nyitják meg a soltvadkerti Krebsné Tuska Zsuzsa, tanár keramikus kiállítását. Szombat Szombat a sport napja lesz. 8 órától gyermek-birkózóverseny öregfiúk labdarúgó-mérkőzése meghívásos teniszverseny, délután kézilabda bajnoki mérkőzések kö vetik egymást a sportcsarnokban és a sportpályán. A helyi csapat méri össze a tudását a szegedi és a ti szakécskei női, illetve férfi ké/.ilab dacsapattal. 11 órakor nyitják met: a „FŐNIX-AIR” helikopterle z áli - helyet. Vadkert magánrepülőtcréi Vasárnap Október 10-én, vasárnap, óra 30 perckor ünnepi istentisztelet lesz a római katolikus, a református, a: evangélikus és a baptista templom ban. A 11 órakor kezdődő irrt csamokbéli ünnepséget i László polgármester nyitja meg. ünnepi beszédet mond dr. Boross Péter belügyminiszter. Az ünnepségen jelen lesz dr. Farkas címzetes államtitkár, köztar ........ m egbízott. Kőtörő Miklós. a megyei közgyűlés elnöke, Beme: £ - linger, a testvértelepülés, ß : hausen polgármestere és SchindL. János, Kecel polgármestere. Az ünnepséget 13 órakor, a rence r .a- vató követi, majd 15 órától szüreti felvonulás lesz a város utcáin. E program színfoltjának ígérkezik a csettegők felvonulása, amely vad- kerti találmány. 15 óra 30 perckor avatják fel Bodeishausen emlékkövét. Este várost köszöntő showntűsor lesz a sportcsarnokban, amel en ismert táncdalénekesek, humorn ak lépnek fel, de lesz divatbemutató is. A műsort 20 órától éjfél: tartó szüreti bál követi. A arnapi program valószínűleg mi::', nkit megmozgató eseménye les na 1 a délelőtti ökörsütés a tor. .csarnok előtti téren. Az oldalt szerkesztette: Pula - ara Fotók: Walter Péter, Nyúl (. , Épül a földgázvezeték is. Vadkerti kávézó.
