Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

MEGYEI KORKÉP

AZ ELSŐ POLGÁRMESTER A FALU TÖRTÉNETÉBEN

Számvevőszéki vizsgálatok

Önállóan hogyan tovább, Móricgát?

Felvirradt a nagy nap a kis település, Móricgát életében. Első embert választani nem kis felelősség, hát még a legelsőt egy falu történelmében. Amikor az önállóságot deklaráló első falugyűlés kitűzte a választás napját, óva intette a felszólaló körjegyző, Kovács István a falu lakosságát, ne kövessék az országos példát, kerüljék a negatív kampányt. A szállingózó hírek azonban mást jeleztek, Móricgát sem tudott ellenállni a sárdobálás élvezetének. Elmérgesedett a helyzet, mire a választás napja, október másodika eljött.

Dél elmúlt, mikor az iskolában kijelölt szavazóhelyiséghez érkeztem. Az udvaron az újonnan vásárolt FIAT kisbusz álldogált, mellette a fa• Luca nénit csak a gondnok látogatja.

lugondnok, Vajda István. Üdvözöltük egymást, kérdem, hogy megy a járgány. ............

— Már bedöglött a sebvaltoja. A harmadikat nem veszi be.

— Majd kicserélik, hiszen vadonatúj.

— Dehogy... — legyint. — En is azt hittem, de ehelyett szétszerelik, megnézik, elküldik, megint szétszedik, beszerelik. Azzal, hogy addig oldjuk meg magunk.

— És a falubeliek? Megszokták már az új „hivatalt?”

— Persze! Én lettem a legnépszerűbb ember az utóbbi hetekben — mondja, de a hangján és a nevetésén érezni, hogy az ellenkezőjét kell érteni alatta. — Nem baj, majd belerázódunk. Előbb-utóbb az emberek is megszokják, hogy van ilyen, és igényelni fogják.

A kampányról kérdezem, de csak sokatmondóan legyint, és beljebb tessékel. Odabent a népes szavazatszedő bizottság csendes. Már eddigre megközelítették az érvényességhez elegendő létszámot a móricgáti szavazók, s a bizottság reméli, érvényes lesz a választási forduló.

Egy fejkendős néni jön szavazni, mint mondja, Alsómóricgátról biciklizett be a csípős szélben. Az ember igyekszik megtenni, ami rajta múlik, mondja csendesen. A több kilométer hosszan elnyúló falu közepén, az újfalusi részen jelölték ki a szavazóhelyiséget, s bizony az alvégnek is messze van, de a felsőmóriciaknak nem kevésbé. Bezsenyi-dűlőn túli- aknak Erdőnéplakról jó közlekedésük sincs idefelé. Nem épül a földút, ami annyira fontos a falu jövőjének.

— Mégis a bugaciak voltak az el© A falugondnok mozgó hivatala.

• A falakat már csak az imádság tartja.

sők reggel — mondja az egyik bizottságbeli asszony.

Miközben a kora délutáni csendességben be-betéved időközönként egy-egy falubeli, az iskola régi tablóképeit, a falu virágkoráról, a hatvanas évekből való fotókat nézegetjük. Minden évben volt nyolc-tíz tanítvány, előbb a Bezsenyi-dűlőn túli Központi Iskolában, majd 1962-től az új, jelenleg is iskolaként és óvodaként egzisztáló épületben. Kérdezem, hogy sikerült az óvodai csoport indulása.

— A kezdeti szorongás, idegenkedés hamar elmúlt — mondja Kovács körjegyző úr —, tizenkilencen gyűltek össze. Minden reggel megy értük a falugondnok a kisbusszal.-— Hű, de nagy volt eleinte a zenebona! — meséli a gondnok. —

• Vajda Istvánná szavaz.

Majd megsüketültem a sírás-rívástól. Most már nincs gond. Csak télen, nem tudom, mi lesz!

Közben az asszonyok eldöntik, hogy most a legalkalmasabb az idő a mozgó urna elindulására. Felkerekednek néhányan, s a falugondnok vezetésével beszállnak az épület előtt álldogáló kisbuszba. Velük tartok. Előbb egy felsőmóricgáti beteghez megyünk, ide még aszfaltút vezet, ám utána rátérünk a földes útra, sőt úttalan tanyákra bóklászunk.

— Éppen jó most, hogy újságírót fuvarozok — mondja a gondnok —, ki nem hagynám semmi pénzért! Legalább látja, mit csinálok.

Csapkodják a gallyak az autó oldalát, pedig ahogy a vezető mondja, az első útja úgy zajlott, hogy néhány méter után mindig megállt, ösvényt vágni magának. Torma Luca néni tanyája, mint elrettentő példa áll előttünk. A legutóbbi vihar két hatalmas fát is kidöntött az udvarán, s egyik a háztetőn pihent meg. így is csoda, hogy megtartja, de a téli havazás bizonyára bevégzi a kis kunyhó sorsát.

Lesz mivel foglalkozni az újdonsült polgármesternek. Az már csak estére derül ki, hogy a korábban legesélyesebbnek hitt Sebestyén János „elvérzett” a kampány csatározásai során. Pedig a szövetkezeti elnökségről már lemondott, és most pedig a választáson is alul maradt. Korábbi alkalmazottja, Sisák Tibomé lett az első ember, helyesebben asszony a faluban. Sok függ kettejük jövendő együttműködésétől, hiszen az alpolgármester tisztét a választási győzelem, illetőleg kudarc nem érinti.

Hajós Terézia

(A polgármester asszony holnapi számunkban nyilatkozik.)

Mentőöv a magyar konzerviparnak

A konzervipar súlyos pénzügyi zavarokkal küzd, néhány nyereségesen termelő üzemtől eltekintve, az ellehetetlenülés szélén áll. A válság okairól és a kilábalás — a privatizáció — lehetőségeiről szólva Lászlóit Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályának osztályvezetője elmondta:

— A belföldi és a külpiaci kereslet visszaesésén túl a jelentősen megnövekedett alapanyagköltségek is sújtják az ágazatot és az energia drágulása is megnövelte az üzemek költségeit.

— Mennyivel csökkent a magyar

konzervgyárak termelése az idén?

— Az év első felének adatait ösz- szevetve a múlt év hasonló időszakával 6 százalékkal csökkent az árutermelés és 15 százalékkal az értékesítés.Mintegy 25 százalékkal növekedett a belföldi eladások árbevétele, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi áruért 25 százalékkal többet fizettek a fogyasztók. Nem egy helyen előfordult, hogy a termést le sem szedték, mivel a konzervgyárak nevetségesen keveset fizettek volna a termésért.

— A privatizáció mennyire lehet mentőöv?

— A debreceni és a szegedi konzervgyárak esete azt mutatja, hogy a privatizáció sem mindenható gyógyír. Ezek az üzemek már a privatizáció után kerültek csődbe. Igaz, Debrecenben már termelnek azok az üzemrészek, amelyek piacképes terméket tudnak előállítani. Nyereségesek a budapesti, a paksi konzervgyárak. Öt konzervgyár — a békéscsabai, a szegedi, a debreceni, a mosonmagyaróvári és a nagyatádi viszont — felszámolás alatt áll. A csődbe jutott vállalatoknál az adósság kifizetése után nem lehet privatizációs bevételre számítani.

Kárpótlási

földárverések

Több mint 617 ezer aranykoronányi föld talált gazdára az elmúlt hét 342 árverésén — adott erről tájékoztatást az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. A földárveréseken összesen 11 984 árverező vett részt, és közülük 8 804 kárpótolt távozhatott új földek tulajdonosaként a licitálást követően. Ezzel a földtulajdonhoz jutott kárpótoltak száma az árverések kezdete óta, már majdnem eléri a 200 ezret. Az elárverezett aranykorona-érték meghaladja a 17 millió aranykoronát.

ADÓSSÁGBA KEVEREDETT AZ ÚTALAP

Mire költik a kilencmilliárd forintot?

• Az E75-ÖS elkészült szakasza nem csak a fővárost hozta köze Bács-Kiskunhoz, hanem — sajnos csak elvileg — biztonságosabb is.

A napokban bejelentették, hogy a közlekedési tárca az útalap terhére kilencmilliárd forint hosszú lejáratú hitelt vett fel. Mint köztudott, az üzemanyagárak sorozatos emelése miatt az elmúlt években jelentősen visszaesett a gépkocsik átlagos futásteljesítménye és ezzel arányosan csökkentek az üzemanyagok eladásából származó adóbevételek, valamint az útalap forrásai is. A kormányzat „kivonult” az autópálya-építési programból, a nagyobb vállalkozásokat koncesszióba adta hazai és külföldi befektetői csoportoknak. Mire kell akkor az útalap még meglévő forrásain túl kért 9 milliárd forint?

Mint azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban megtudtuk, a hitelből elsősorban a vidéki úthálózatot szeretnék javítani. Az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának építésére 2,1 milliárdot szánnak ebből a pénzből, 650 millióból pedig a 4-es főút és az M5-ös pálya összekötő szakaszát építenék meg. A 10—es főút Dorogot megkerülő első szakaszának területbiztosításához 170, a 2-es főút váci elkerülésének területbiztosításához pedig 500 milliót irányoznak elő. Az M3-as továbbépítésének feltétele a mintegy 800 millió forintot érő nyomvonal kisajátítása, ugyanez az M5-ösön 1,5 milliárba kerül.

Nem lesz olcsó az idő közben elöregedett főúthálózat és az azokhoz tartozó hidak, felüljárók rehabilitációja sem: a minisztériumban a hitelből 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra.

Cigánd és Dombrád között 470 millió forintért Tisza-híd épül, Orosházán a Szőlő körúton 120 milliót költenek majd az új felüljáróra, 55 millióért kell megerősíteni a ráckevei Duna-ág-hidat. 60 millióba kerül a tervek szerint a 83-as főút ménfőcsa- naki, 40 millióba a 86-87-es út szombathelyi, 50 millióba a 6-os főút szigetvári megkerülő szakasza. A 82-es és a 83-as út győri bevezetésének második és harmadik ütemére 135 milliót szánnak, a 84-es ut soproni megkerülő szakszának megépítésére pedig 115 milliót. A 9 milliárdos hitelből kell megoldani a 70/a út

siófoki tehermentesítését, ami mintegy 70 milliót igényel és 90 milliót költenek majd a 8-as út 41-44. kilométere között a négysávosításra.

Várhatóan 50 millióba kerül majd a 38-as út tokaji átkelő szakaszának kiépítése, 110 millióba a szolnoki

megkerülő szakasz második üteme, 140 millióba a harmadik ütem. A „maradék” 75 millió forintból 13 veszélyes forgalmi csomópontot szeretnének átépíteni az útalap terhére adósságba keveredő közlekedési tárca illetékesei.

Több település, köztük a jászszent- lászlói önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenységének törvényességi ellenőrzését is végezte az Állami Számevevőszék ez év nyarán. A vizsgált időszak 1992-93, a céltámogatások tekintetében pedig az 1991-1993-as évek. Az ellenőrzésről vizsgálati jelentés készült, amely a megállapított szabálytalanságok megszüntetésére intézkedési terv készítését javasolta. Idézet a vizsgálati jelentésből: „Összességében megállapítottam, hogy az önkormányzat testületéi, vezető és beosztott dolgozói szakmai hozzáértéssel hajtják végre az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályból adódó feladatukat.

A munkájuk eredményeként viszonylag kis hibaszázalékkal dolgoznak, azokban többször tapasztalhatók a munka fogyatékosságai, amelyek megszüntetése szükséges és lehetséges” — írja Tréfás Antal számvevő tanácsos. Az azóta elkészült intézkedési tervet a legutóbbi önkormányzati ülésen fogadták el a képviselők.

Adám Miklós

ELLENÁLLÁSBA ÜTKÖZÖTT A KÉPVISELŐ

Majsán egyelőre hírzárlat?

© Amit a számvevőszék nem láthatott: Kiskunmajsa felülről vizsgálva. (Gaál Béla felvétele.)

Terbe Zoltán képviselő javaslata kemény ellenállásba ütközött a legutóbbi majsai képviselő-testületi ülésen. A városatya arra próbálta ösztönözni a szenátust, hogy a nemrég lezárult számvevőszéki vizsgálat eredménye, illetőleg az arról készült jelentés — miután az az intézményeket is érinti — teljes terjedelmében kerüljön az érintettek asztalára, mi több, a sajtó révén ismerje meg széles körben Kiskunmajsa lakossága is. Elsőként Faludi képviselő fejezte ki rosszallását, mondván, egyszerűen nem érti, miért kér ilyent a képviselő- társa.

Volt már Majsán nagyon sok vizsgálat, s egyet sem tett közszemlére, pellengérre a testület. Faludi Tamás most is arra kérte a szenátust, a leghatározottabban tiltsa meg, hogy bármi kikerüljön a nyilvánosság elé, amíg úgymond a mondat végére ki nem tették a pontot. Azaz, a pénzügyi ellenőrző és a költségvetési bizottság meg nem vizsgálta, s a testület állást nem foglalt benne, hogy mit tart valóságos hibáknak. Ez nem azt jelenti Faludi szenátor szerint, hogy bárki bármit el akarna tussolni. Ámbár a polgármester is ezt a kifejezést alkalmazta, amikor közvetlenül ezután megerősítette hozzászólásával a szenátort. Már ez a sok emlegetés is olyan szájízt hagy az emberekben — vélte —-, hogy mi lehet abban lefektetve, amit ennyire el akarnak tussolni.

Akadt azért képviselő is, akinek nagyon nem tetszett, hogy ő csak cenzúrázott anyagot kapna, ezért úgy módosult a javaslat, hogy a képviselők az ÁSZ-jelentést a bizottságéval együtt fogják megkapni.

Az összefüggéseket ezután a jegyző úr világította meg imigyen: A vizsgálatra érkező Dómján úr azzal magyarázta az ÁSZ döntését, —- hogy tudniillik miért ilyen kispénzű várost ellenőrizget a számvevőszék —, hogy ebben a sajtófigyelő megállapítása is közrejátszott, aki szerint a sajtó, köztük a Petőfi Népe nagyon sokat foglalkozik a majsai dolgokkal.

Kommentár helyett felhívjuk olvasóink figelmét a jászszentlászlói vizsgálatról szóló hírünkre. A szent- lászlói önkormányzat egyébként teljes terjedelmében csatolta a számvevőszéki jelentést a szeptember végi testületi ülés egyéb anyagával együtt a nekünk küldött meghívóhoz.

— hajós —

Egészségesebb Félegyházáért

Tavasszal öntötték mozgalmi formába szándékukat azok az ifjúsági csoportok, iskolai tanulóközösségek, magánszemélyek Félegyházán, akik a környezetvédelemben akarnak aktívan részt venni. A Petőfi és Dózsa általános iskolák kezdeményezésére létrejött ifjúsági környezetvédő mozgalomnak szervezete, formális testületé nincs. Van viszont munkaterve, programja, tudatos célkitűzése.

Mint azt dr. Halász Mátyásné elnökségi tagtól megtudtuk, rövidesen megrendezik az őszi erdei napot Félegyházán. Csak kerékpárral, gyalogosan érkezőket fogadnak, iskolások, szülők, a programot támogatók személyében. A sport-, játék- és akadálypályákkal színesített napon a

Ismét lehet Pillér befektetési jegyet váltani. A tavaszi első futam sikere után szeptember 20. és december 3. között állnak nyitva a bankfiókok, illetve a brókerirodák a kisbefektetők előtt. így azok, akik a legkésőbb jutottak kárpótlási jegyükhöz, szintén résztulajdonosaivá válhatnak néhány nagy értékű budapesti ingatlannak. A Pillér-jegyek haszna tulajdonképpen ezeknek az épületeknek a bérbe adásából, illetve későbbi eladásából származik. A jegyek futamideje tíz év.

A szakemberek arra számítanak, hogy 2003. december 31. után a jegyek mai vásárlási értékének a dupláját fizethetik ki a tulajdonosoknak. Addig félévente 5 százalékot fizet az alap. Három darab, egyenként ezer- forintos kárpótlási jegyért négy dakömyezetvédelemé lesz a főszerep. Ismeretek, információk hangzanak el arról, mit tehetünk környezetünk védelméért. Terveikben Föld napja rendezvények, tavaszi nagytakarítás, vadkenderirtás szerepel. Már gyűjtenek anyagot egy környezetvédelmi kiállítás megvalósításához.

A mozgalomhoz csatlakozók segítik egymást, kölcsönösen együttműködnek, de önállóságukat megtartják. Laza szövetség, amely a közös célokon, abból a közös felismerésből alakult, hogy egészséges életet csak egészséges környezetben élhetünk.

A kis csoportokból, sejtekből álló mozgalom egyre többet tesz és tehet majd Félegyháza és az itt lakók egészséges környezetéért, b.n.k.

rab ezer forint névértékű Pillér befektetési jegyet kaphatnak a kárpótoltak. Júliusban a tőzsdére is bevezették a Pillért, tehát aki akarja, azonnal továbbadhatja a papírjait.

Mivel az állam ezzel a konstruk- cóval elsősorban a kisbefektetőket kívánja bevonni a privatizációba, ők részesülnek előnyben a jegyek eladásakor. Ez annyit jelent, hogy ha túljegyzik az 1,3 milliárd forint értékű alapot, először a saját jogon kárpótolt személyek jelentkezését fogadják el a bankok. Okét követik a magánszemélyek és a gazdálkodó szervezetek. A sorrendet a jegyzések nagyságánál is figyelembe veszik: minél kisebb értékben jegyez valaki Pillért, annál biztosabb, hogy hozzájut. A jegyeket egyébként december 3. után 15 nappal vehetik át a tulajdonosok.

Kisbefektető is lehet tulajdonos