Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
L AMI MK5RSÉEREZI ÉLE TŐNKET ttiftw rcmsm EUTV.NKET l Tii'itt PIROS BETŰS HÓNAP AZ UNIVER NAPTÁRBAN OK IS, APROPÓ IS VAN AZ ÜNNEPLÉSRE elenlegi politikai, gazdasági körülményeink általában nem kedveznek a gazdálkodó szervezeteknek, de különösen nem a szövetkezeteknek és az úgynevezett mammutcégeknek. Az előbbiek a társadalmi változások szükségessége okán, alapján, vagy ürügyén kerültek padlóra, ha egyáltalán túlélték gazdasági problémáikat, az utóbbiakat mindezeken kívül saját nehézkességük is meggátolta a talponmaradáshoz elengedhetetlen alkalmazkodásban. De van Kecskeméten egy cég: szövetkezet is, mammut is, olyan teljesítményt nyújt mégis, ami progresszív körülmények között is figyelemre méltó lehetne. Univer Afész volt a neve, hosszú éveken keresztül így ismerte ország világ. így ismerik ma is, bár mostmár másként hívják. Aminek ugyan van jelentősége, a nagyközönség azonban erről, szinte semmit sem tud. Az idén 45. éve alakult Univer tagjainak tehát oka és apropója is van az ünneplésre. Mindezekről Szarka Balázzsal, e mammutszövetkezet elnökével beszélgettünk, aki 1976. óta dolgozik a szövetkezetben, s éppen tíz éve választották meg először első számú vezetőjének. HA AZT MONDOM, „UNIVER” ...- Az UNIVER befutott termékek márka-, és évtizedek óta kereskedő nagyhatalomként ismert cég fantázianeve. Hogyan tudják jó eredményeiket, pozíciójukat megtartani, hírnevüket megőrizni az ellenükre ható körülmények között is?- Csak a tények kedvéért pontosítom kérdését: mi nem „tartjuk”, hanem évről évre felülmúljuk eredményeinket. Mindennek még a rémúltban építettek erős fundamentumot a vezetők azzal, hogy olyan szellemi tőkét halmoztak fel, amiből még ma is profitálunk. Minden más ebből következik: az alkalmazkodni tudás, az ambíció, a kockázatvállalás...- Hogyan sikerülhetett ez egy olyan cégnél, amelynek a megalakítására az embereket bottal kellett bíztatni?- Bottal?! Az áfészek elődeit nem az erőszak, hanem a szükség, vagy ha úgy tetszik, az emberek bölcs belátása hozta létre. Vidéken a helybeli gazdák még a háború előtt megalakították a felvásárlást, értékesítést szervező Hangya szövetkezeteket. Az államosítás megfojtotta a magánszektort, megszűnt a piacgazdaság: a gazdálkodó nem tudta értékesíteni termését, miközben - elsősorban a városokban - üresen kongtak a boltok, vidéken pedig jóformán nem is voltak. Meg kellett tehát oldani a lakossági ellátást, újraindítani a kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatásokat, termékfelvásárlást, értékesítést. E feladatok megoldására hozták létre a földművesszövetkezeteket, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közvetlen elődeit. Lévén ezek a tulajdonosok közösségei, működésükben érvényesülhetett ^jni öpájlóság-, legaláljb a látszat erejéig. Ennél több csak akkor, ha volt a szövetkezet vezetőiben elég kurázsi. A mi szövetkezetünk vezetőiben volt. Talán ők sem sejtették, hogy ilyen hosszú időre megalapozták a cég jövőjét a szellemi tőke felhalmozásával. Ahhoz az íratlan törvényként tisztelt okos megfontoláshoz tartották magukat, hogy engedni kell a tehetséges szakemberek ambíciójának, mert az a közösség javára fordítható. Nem tiltották meg nekik, sőt, elvárták tőlük az önálló gondolkodást. Láttuk, azok a cégek, amelyek mindig csak engedelmeskedtek, végrehajtottak, végül jóvátehetetlenül lemaradtak. A mi szövetkezetünk minden körülmények között megtalálta a lehető legjobb gazdasági megoldásokat, amelyek megvalósítása érdekében a vezetők mertek szembeszállni a politikai hatalommal.- Mondana erre néhány példát? A KONZERVÜZEM ÉS A TÖBBIEK- Hosszú időn keresztül az áfészeknél is tilos volt a termelési szerkezetváltás. A mezőgazdasági terméket csak úgy adhattuk tovább, ahogyan felvásároltuk. Pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy ha feldolgozva értékesítjük, nagyobb a haszon rajta. S a plusz bevétel igencsak hiányzott, hiszen az erősen korlátozott és a falvakba szorított kereskedelem nem bizonyult nyereségesnek. Az áfészek hovatovább ott tartottak, hogy nem tudtak megfelelni alapvető feladatuknak. Ilyen körülmények között az Univer vezetőinek nagy nehezen sikerült kiharcolniuk a savanyító üzem létrehozását. A tevékenység nyereséges, példánk követendő lett. De azért sok csatát meg kellett még nyernünk ahhoz, hogy az egykori savanyítóból konzervüzem válhassék. Ami azért is merész vállalkozás volt abban az időben, mert nemhogy hagyománya, de előzménye sem volt cégünknél a konzervgyári tevékenységnek. De hát éppen az jellemezte az. Univer vezetőit, hogy mertek kockáztatni. Annakidején megküzdöttünk azért is, hogy a veszteséges műkerti Park éttermünkből cukrászüzemet csinálhassunk. Azóta is sikeresen működik. Az pedig már egyenesen az eretnekség netovábbja volt, amikor a városba, azaz, Kecskemétre is betettük a lábunkat. Az áfészek közül elsőként mozdultunk ki vidéki bezártságunkból. Az idő abban is bennünket igazolt, hogy ott kell a vagyont működtetni, ahol a legtöbb hasznot hozza. Kereskedelmi tevékenységünkben a profitot azóta is városi üzleteink hozzák, megjelenésünk nem váltott ki konkurrenciaharcot, hanem nagymértékben javította a lakossági ellátást.- Olyannyira, hogy ma már az Univer üzletei nélkül Kecskeméten városrészek maradnának kereskedelmi szolgáltatás nélkül. Városközponti ABC -jük kínálatát és forgalmát sem tudja a megyeszékhelyen senki felülmúlni. Gondolom, az utóbbi időben felerősödött piaci versenyt akár önmagában ezzel a lépéselőnnyel is lebírja az Univer?- Valóban , de annyira elégedettek sosem lehetünk, hogy ne reagáljunk a mindenkori kihívásokra. Lemaradunk, ha ezt akár csak egyszer is megtesszük. Most, hogy már megszűntek az egykori politikai korlátok, a piacon mindenki azonos esélyekkel indulhat, a közel azonos színvonalú áruellátás megteremtéséhez mindenkinek megvan a lehetősége. Akkor pedig már csak úgy tudunk versenyben maradni, ha nagyobb darabot sikerül megnyernünk a vevő bizalmából, szimpátiájából. Ezért cseréltük ki üzleteinkben a régi. billegős mérlegeket a korszerű számítógépesekre, -amelyek amellett, hogy pontosan, láthatóan kiírják a súlyt, az egységárral is beszorozzák-, s ezért láttuk el a városközponti áruházunkat kódjeles pénztárelszámolókkal. Ezek a bolt és a szövetkezet munkáját is megkönnyítik. amiből persze a vevők is sokat profitálnak. Például csak egy „gombot" kell megynyomni ahhoz, hogy kiderüljön, az üzletben milyen áruféleség van éppen fogyóban. Nos, ilyen körülmények között a tisztességes konkurrenciaharcnak állunk elébe. De hogyan vegyünk fel a versenyt a pályán kívüliekkel? A feketekereskedelemmel, a KGST-piaccal, azokkal, akik nem fizetik a nagyon drága tb.járulékot, az adót és gyakran még a vámot sem, bevételüket nem terheli az áruház tetemes üzemeltetési költsége! Hogyne tudnák féláron adni portékájukat, kinevetve a tisztességes kereskedőket! A KISZORÍTÓSDI LASSAN VÉGET ÉR- A konzervüzemük termékeivel annak idején valósággal berobbantak a hazai, és betörtek a nyugati piacra. Itthon azóta is egyeduralkodók ételízesítőikkel, fűszereikkel, külföldön is jól tartják pozícióikat, illetve újabb területeket hódítanak meg. De a piaci verseny világszerte felerősödött és különösen attól lehet tartani, hogy a hazai boltokból kiszorítják termékeiket a nagynavű külföldi cégek.- A kiszorítósdi régen elkezdődött és úgy tűnik, a mi győzelmünkkel végződik. A külföldi fűszerek, ételízesítők kevésbé felelnek meg a hagyományos magyar ízlésnek, drágábbak, de sem minőségben, sem választékban nem múlják felül a mi termékeinket. Biztonsággal mondhatom, hogy ezt a versenyt is mi nyerjük meg. Külföldi piacainkat pedig a változatlan minőséggel, új csomagolással, valamint a választék bővítésével tudjuk megtartani. Hamarosan - heteken belül - új termékcsaláddal, a saláta- dresszingekkel jelentkezünk, itthon és külföldön. MIÉRT KELL ELDOBNI, AMI BEVÁLT?- Mostanában kissé bizonytalan a szövetkezetek politikai megítélése. Önök számára is adott volt a más működési forma választásának lehetősége. Mégis változatlanul szövetkezetként működnek tovább.- Én nem úgy mondanám, hogy a szövetkezetek politikai megítélése kissé bizonytalan, hanem, hogy gyakran téves. Nagyon felháborít az a gondolkodás, ami szerint a szövetkezetek a múlt rendszer termékei, következésképpen el kell azokat pusztítani. Először is: a szövetkezet nem szocialista találmány, annál régebbi és értékesebb. Nyugaton ma is él és virágzik a szövetkezés, összefogás hagyománya, legyen szó akár felvásárlásról, akár értékesítésről, vagy beszerzésről. Régen azért nem illettünk a társadalmi rendszerbe, mert a tagok - legalább elméletileg - a közös vagyon tulajdonosai is voltak. Most meg az a bűnünk, hogy túléltük az elmúlt negyvenvalahány évet? Nem inkább az életre valóságunkat bizonyítja ez a tény? Azt, hogy mégiscsak sok értékes tulajdonságai lehetnek a szövetkezeteknek, mint gazdasági szervezeteknek? Az összefogásra, szövetkezésre adott cél érdekében ma is megvan az igény, sőt, szükség is van rá. Talán még jobban, mint volt az előző rendszerváltásban. Hiszen a világháború után a nulláról indítottuk gazdaságunkat:akkor az ásóval, kapával előállított terméket is eltudtuk adni, fel tudtuk vele venni a versenyt a piacon. Ma pedig igen magas követelményekhez és kialakult árakhoz kell alkalmazkodnunk. Mindezt csak megfelelő technikával tudjuk megoldani. De ki bírja ma megfizetni a méregdrága „megfelelő” technikát? Ez is csak összefogással lehetséges. Az elmúlt 45 év az Univer számára sok sikert hozott, bizonyítva hogy a gazdasági kudarcokat másutt sem a szövetkezeti forma okozta -, így mi továbbra is emellett döntöttünk. Senki sem akarta széthordani, feldarabolni a közös vagyont. A nevünk viszont megváltozott, jelenleg így hangzik: Univer Kereskedelmi Ipari és Gazdaszövetkezet. A „gazda” szóval a megváltozott tulajdonosi viszonyokat akartuk hangsúlyozni, azt, hogy tagjaink most már valóban a közös vagyon tulajdonosai, akik a gazda szemléletével viszonyulnak a szövetkezethez. Én abban is ennek kifejeződését látom, hogy soha azelőtt nem kölcsönöztek ennyi pénzt szövetkezetünknek tagjaink, mint az utóbbi időben. KILÁTÁSAIK IS SZÉPEK- Terveik?- Röviden: így tovább, Azaz, piacorientált koncepcióval továbbra is elébe menni a fejlődésnek, felvállalni a kockázatot és megszakítás nélkül folytatni tevékenységeink fejlesztését. Például mostanában alakítottunk ki új sütőüzemeket Kerekegyházán és Kecskeméten, az idén hideg olajsajtolót hozunk létre. Bár ezek kis lépéseknek tűnnek, de a nagy beruházásoknak nem most van itt az ideje. Az elmúlt években nem csökkentettük dolgozóink számát - legfeljebb átcsoportosításokat hajtottunk végre -, sőt, új munkahelyeket teremtettünk. Jelenleg 960 embernek biztosítunk kereseti lehetőséget Kecskeméten és környékén 12 településen. Tavaly 209, az idén már 270 millió forint értékű fejlesztést hajtottunk végre amellett, hogy dolgozóink jövedelme az inflációt meghaladóan növekedett. Az idén a kollektív szerződésben rögzitett 13. havin felül a jubileum tiszteletére a 14. havi bért is kifizettük. Tavaly 129 millió forint volt a nyereségünk, az idénre 135 milliót terveztünk, de már félévkor elértük a 79-et.- Mennyi adót fizet szövetkezetük évente?- Az elmúlt évben 244 millió forinttal gyarapítottuk az államháztartás bevételét. Köszönöm, hogy megkérdezte!- Hogyan ünnepük a szövetkezet fennállásának 45. évfordulóját?- Októbert neveztük ki jubileumi hónapnak, s nagyszabású programsorozatot tervezünk. Elsején tartottuk ünnepi közgyűlésünket, ahol a kitüntetéseket is átadtuk. Nyugdíjas találkozónkra 280 érdekeltet várunk, üzletember-találkozónkon legalább 200 résztvevőre számítunk. Ugyanakkor ebben a hónapban felváltva minden üzletünkben lesz valamilyen kedvezményes vásárlási akció. Annyit szeretnék még az elmondottakhoz hozzátenni, hogy ezeket az eredményeket dolgozóink közös erőfeszítésének köszönhetjük. Magam is külön szeretném megköszönni mindannyiuknak.
