Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kftlstuz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE A VOSZ hisz az ipari parkokban A napokban fórumot rendezett Kecskeméten a Vállalkozók Orszá­gos Szövetségének Kiskunsági Terü­leti Csoportja. Dr. Kovács István, a VOSZ elnöke bevezetőjében általá­nos képet rajzolt az ötéves múltra visszatekintő szövetség tevékenysé­géről, majd pedig vázolta program­juk legfontosabb vonásait. A vállal­kozásokkal teli időszakban egyik fő törekvésük, hogy az élet, a társa­dalmi tevékenység minden területén erősítsék ennek a szektornak a szere­pét. A szünetben arra kértük a civil­ben közgazdász elnököt, hogy vála­szoljon kérdéseinkre.- Országszerte fórumokon vá­zolja a VOSZ az elképzeléseit. A ko­rábbi évek központi akcióival szem­ben miért helyezték most a hangsúlyt a területi csoportokra?- Valóban, 1988 és ’92 között központi akciókkal igyekeztünk be­folyást gyakorolni a kormányza­tokra, a szabályozók módosítására. Öntevékenységre bíztuk azt, hogy tagjaink akamak-e területi csopor­tokba szerveződni. Ma viszont úgy látjuk, hogy mind a helyi önkor­mányzatokhoz, a megyei fejlesztési társaságokhoz, az alakuló közjogi kamarákhoz való kapcsolódási pon­tok megtalálása fontos.- Bács-Kiskun megyében sokkal több VOSZ-tag van, mint ahányan tagjai a területi csoportoknak. Fel­foghatók önszervező kampányként is ezek a fórumok?- Több olyan vállalkozó van itt a • Dr. Kovács István megyében, akik egyetértettek a VOSZ törekvéseivel, ezért beléptek közénk. De ők nem feltétlenül akar­nak megbeszélésekre járni, tehát ed­dig nem csatlakoztak területi csopor­tokhoz. Jelenleg 13-15 tagja van a kiskunsági területi csoportnak, a me­gyei VOSZ-taglétszámunk 80 körül van. Fontos megemlítenem, hogy az egyik leglényegesebb kérdés az in­formációáramlás. Terveink szerint egyszerű modem megvásárlásával közvetlenül érintkezésbe léphetnek majd a vállalkozók a VOSZ számító- gépes központjával.- Egyre erőteljesebben keresi a VOSZ a kapcsolatot például az ön- kormányzatokkal, a megyei munka­ügyi központokkal. — Valóban megkerestük az ön- kormányzatokat azzal a céllal, hogy megtudjuk, szerintük a vállalkozók közül kikkel érdemes felvenni a kapcsolatot. Ugyanakkor országos szinten komolyan képviseltetjük magunkat a képzési tanácsban és a munkaügyi tanácsban. Alapelvünk, hogy ne egyszerű újraelosztásról le­gyen szó, hanem tudatosan felépített üzleti tervek alapján kapjanak pénzt a vállalkozók a munkahelyteremtés­hez. Hasonlóképpen támogatjuk az in­kubátorházak működését, ám úgy látjuk, az ott megerősödött vállalko­zók számára nincs megfelelő kitele­pülési lehetőség. Ezért programunk lényeges eleme az, hogy ipari ne­gyedek alakuljanak, ahol megfelelő körülmények adottak a vállalkozók számára. Mindezeket azért fogalmaztuk meg a Vállalkozók Országos Szö­vetségének programjában, mert a vi­lágon mindenhol szoros az együtt­működés a helyi vállalkozók érdek- képviseleti szervei és az önkor­mányzatok között. Racionális mun­kamegosztás jegyében a vállalko­zóknak üzleti fejlődést, a városok­nak munkahelyet, szebb, kulturál­tabb életformát nyújt a megerősödő vállalkozói szféra — mondotta a VOSZ elnöke Kecskeméten. Nagy Ágnes Mit ér a kárpótlási jegy? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása sze­rint az 1991. évi XXV. számú tör­vény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek október 1-jei értéke 140,2 százalék - tájékoztatott az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese hétfőn. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt név- értéke a következők szerint válto­zik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1402 fo­rint, az 5 000 forintosé 7 010 forint, a 10 000 forintosé pedig 14 020 forint. A kárpótlási jegyek kamattal nö­velt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tu­lajdonosa állami tulajdon megvásár­lására fordítja. Szintén ez a szabály érvényesül akkor, amikor a kárpót­lási jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névér­téket kell figyelembe venni a kárpót­lási jegyeknél akkor is, amikor az egzisztenciahitel saját részének fede­zésére, illetve a munkavállalói rész- tulajdonosi program keretében tör­ténő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. A tőzsdén szeptember utolsó heté­ben - az előző hetekhez képest - lé­nyegesen kisebb forgalmat bonyolí­tottak le a brókercégek a kárpótlási jegyekből. A tőzsdei átlagár végig valamivel 600 forint alatt alakult. Az elemzők szerint az alacsony forga­lom két tényezővel is magyarázható. A befektetők egyrészt az árfolyam emelkedésére számítanak valószínű­leg, másrészt az utóbbi napokban is­mertté váltak az októberi és novem­beri kárpótlásijegyrészvény-cserék, így vélhetően „tartalékolnak" az ér­tékpapírokból. Farmertől farmerig a megyében A Nemzeti Farmer Szövetség (NFU) szervezésében létrejött Far­mer to Farmer (Farmertől farmerig) mozgalom keretében jöhettek el ide az amerikai szakemberek. A mozga­lom célja a demokratikus gazdálko­dói szervezetek fejlesztése. A T.G. Kertészeti Oktatókat, Gya­korlati Szakembereket Támogató Országos Alapítvány (6237 Kecel, Császártöltési út 54—56.) kérésére az illetékes szervezők a megyében két szakember közreműködését tették lehetővé. Egyikük Paul Hartman, a kertészeti tudományok professzora, aki a Wisconsin állambeli Green Bay-ből érkezett. A wisconsini egye­tem továbbképzési osztályán dolgo­zik, és az egyetemen végzett kutatá­sok eredményeit terjeszti a farmerek között. Meil Greiling, eperfölddel rendelkező farmer szintén Green Bay-ből való. Az alapítvány lehető­séget biztosít az érdeklődőknek a ta­lálkozásra. Tartózkodási idejük: 1993. szept. 18-okt. 7. Költség és jövedelem a kisgazdaságokban Növényi termékek Ft/kg Burg. Párád. Par.hajt.Zpaprika Zpapr.h. Alma Oszibar.Borszőlő I Önköltség 1 Bruttó jövedelem 1 Forrás: a Falu című folyóirat. Vállalkozási iroda Kiskunhalason Regionális irodát, alközpontot nyit meg a megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány Halason. A város koráb­ban alapított információs irodáját és annak vezetőjét ajánlotta fel erre a célra azzal, hogy a főtanácsosi illet­ménnyel továbbra is támogatja az irodát, illetőleg az alapítványt. En­nek fejében azonban igényli az idő­szakonkénti beszámolót, s fenntartja a jogát, hogy indokolt esetben visz- szavonja támogatását. Újabb zsanai üzletnyitások A zsanai képviselő-testület leg­utóbbi ülésén szó volt a helyi vállal­kozásokról. Az első engedélyt 1990-ben adták ki Zsanán, s még ugyanabban az évben tizenhat iga­zolványt állított ki a hivatal. A kö­vetkező évben már húszán vállalkoz­tak, ez évben pedig eddig tizennégy új engedélyt adtak ki. A faluban je­lenleg negyvenhét vállalkozó tevé­kenykedik, s ebből tizenketten ke­reskedelemmel foglalkoznak. Szimpózium a hírős városban Október 19-20-án KOPINT-DA- TORG az élelmiszerexportért cím­mel szimpóziumot tartanak Kecske­méten. Azokat várják, akik élelmi- szeripari termékek exportjában érde­keltek, gyártóként, kereskedőként, il­letve e területen működnek szakmai tömörülésként. A tanácskozás célja az ágazat aktuális kérdéseinek meg­válaszolása. Előadóként erre vállal­kozik dr.Kádár Béla külgazdasági miniszter, dr.Szerdahelyi Péter, az FM helyettes államtitkára, dr.Rieger László, az FM Agrárrendtartási Hi­vatalának elnöke és mások. Jelentke­zés: InWest Marketing Bt., Kecske­mét, telefon: 76/482-759. Keleti piacon A Nagykőrösi Konzervgyár igyekszik visszajutni a szovjet utód­államokba. Az ottani vevők deviza­gondokkal küszködnek, ezért magyar importőröket iktatnak közbe. Az orosz szénért, fáért stb. fizetett forint egy részén az orosz cégek nagykő­rösi uborkát, barackot stb. vesznek. ÚJABB LEERTEKELES UTÁN Mi a forint helyes árfolyama? Az újabb és újabb forintleértékelé­sek ellenére huzamosabb ideje élénk vita folyik arról, milyen legyen a fo­rint helyes árfolyama? Vajon a belső vásárlóértékénél némileg magasab­ban, vagy inkább alacsonyabban ál­lapítsák-e meg a külföldi fizetőesz­közökhöz viszonyított árfolyamát? Ha a belső, hazai vásárlóerőnél magasabb árfolyamot állapítanak meg, akkor a pénz viszonylagos túl­értékeltségéről beszélünk, ha pedig alacsonyabbat, akkor viszonylagos alulértékeltség alakul ki. Mivel pedig az árszínvonal nálunk lényegesen gyorsabban emelkedik, mint azokban a fejlett országokban, amelyekkel ke­reskedünk, ahonnan a legtöbb turistát fogadjuk, s amelyekkel a legélén­kebb a tőkeforgalmunk, a kérdés az, hogy milyen sűrűn és mekkora arányban igazítsuk hozzá valuta- és devizaárfolyamainkat a megváltozott belföldi árszínvonalhoz? Azaz: az árszínvonal emelkedésénél némileg kisebb, vagy nagyobb százalékban és milyen gyakorisággal értékeljük le a forintot? A Magyar Nemzeti Bank arra tö­rekszik, hogy a forint árfolyamát enyhén felértékelt állapotban tartsa. Ez annyit jelent, hogy az infláció mértékénél kisebb százalékban, s nem sűrű időközökben értékeli le a forintot, illetve tesz a kormánynak leértékelési javaslatot, amikor a saját éves leértékelési kerete kimerül. Ez­zel fékezi az import drágulását. Ugyanakkor megnehezíti, hogy az exportőrök legalább akkora mérték­ben növeljék bevételüket forintban, mint amennyivel az infláció követ­keztében hazai ráfordításaik nőttek. Egységnyi devizabevételükért nem juthatnak annyival több forinthoz, mint amennyit az infláció feleméit. Ez csökkenti az exporttevékenység nyereségét, különösen azoknál a'cé­geknél, amelyek túlnyomórészt itt­hon előállított termékeiket külföldön értékesítik. Az elmondottakból következik, hogy az árfolyam alakulása külön­böző társadalmi csoportokat, érde­keltségeket, ágazatokat eltérő módon érint, s ezért az érdekharcok közép­pontjában áll. A konvertibilis devi­zával rendelkező országok jegybank­jai ugyan devizatartalékaik apasztá- sával vagy gyarapításával beavat­kozhatnak a devizapiaci folyama­tokba, e beavatkozásnak azonban az ő esetükben is tartalékaik szabnak korlátokat. Nálunk az export jelentős vissza­esését annak tulajdonítják, hogy a fo­rint árfolyama kisebb mértékben csökken, mint amennyire az árszín­vonal emelkedik. Ezzel szemben a jegybank úgy véli, hogy a leértékelés mértékének nem kell aítkorának len­nie, amekkora az árszínvonal emel­kedése, az árszínvonal ugyanis a fo­gyasztói árakat fejezi ki, s azoknak legfeljebb az idegenforgalomra lehet hatásuk. Az export viszont a hazai termelői árakon történik, s azok a fo­gyasztói áraknál lényegesen kisebb mértékben szoktak emelkedni. A fo­gyasztói árak 1980-as színvonalát 100 százaléknak tekintve 1992 vé­gére azok 460 százalékra emelked­tek, ugyanakkor a termelői árak emelkedése - egy év kivételével — az infláció rátájánál lényegesen alacso­nyabb volt, 1993-ban pedig az álta­lános árszintemelkedés fele alatt ma­radt. Az erősebb leértékelés ellenfelei azzal érvelnek, hogy az árfolyam csak egyik, bár fontos tényezője az exportérdekeltségnek és az import- korlátozásnak. Árualapok - különö­sen a mezőgazdasági árualapok - hi­ányán a leértékelés nem segít. Az import megdrágítása pedig csak ak­kor csökkenti az importkeresletet, ha kiváltásukra megfelelő hazai helyet­tesítő termékek állnak rendelkezésre. A mai magyar gazdaságra,,ez pßdig aligha áll. Nem szabad elfelejteni, hogy egy, olyan kereskedő országnak, amely­nek az olcsóság ma még a csaknem egyedüli versenyelőnye, a valuta kismérvű, viszonylagos alulértékelt­sége tűnik az egyetlen ügyes pénzpo­litikai kiútnak. Bácskai Tamás Tények a megye gazdaságáról Problémás az ipar • A gépipar termelése 28 %-kal esett az idei első félévben. Galambos Sándor felvétele a felszámolás alatt álló Á4GM-ben készült Félegyházán. Az ipari termelés csökkenésének üteme ez évben mérséklődött Bács-Kiskun megyében. Az 50 főnél többet foglalkoztató megyei székhe­lyű szervezetek termelési volumene 12%-kal volt kisebb az egy évvel ko­rábbinál. Legkevésbé a vegyipar esett vissza, de a gépipar ez évben is a legjobban, 28%-kal kényszerült visszafogni termelését. Az összeha­sonlítható áron mért értékesítés több mint 13%-os csökkenésén belül a vil­lamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 27%-kal kisebb volument értékesí­tett, mint 1992 első felében. Egyedül a kohászati és fémfeldolgozás érté­kesítése nőtt, közel 7%-kal. Ugyanitt az export is 3%-kal bővült, míg leg­jobban visszaesett a gépiparban; az összes ipari exportvolumen több mint egytizeddel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Dr. Sántha Józsefné KSH-igazgatóhelyettes Uj részvény kárpótlási jegyért Tovább bővül a kárpótlási jegyért megszerezhető részvények kínálata. Az Állami Vagyonügynökség mint a Hajdúsági Iparművek Rt. alapítója és tulajdonosa ugyanis úgy döntött, hogy a társaság 560 millió forint összértékű részvényei közül 112 millió forintnyit kárpótlási jegy elle­nében nyilvános forgalomba hoza­talra ajánl fel. A papírok november 26-áig jegyezhetők, mégpedig oly módon, hogy 20 ezer forint címletér­tékű kárpótlási jegyért 3 darab 10 N ezer forint névértékű részvényt lehet vásárolni. Az ÁVÜ a nyilvánosan felajánlott részvények tőzsdei beve­zetését nem tervezi. A társaság adózás előtti nyeresége tavaly megközelítette a 60 millió fo­rintot, forgalma pedig túllépte a 4 milliárdot. A Hajdúsági Iparművek alaptőkéje jelenleg 560 millió forint, mely teljes egészében az ÁVÜ tulaj­donában van. Új bankjegyek Jugoszláviában Pénteken új bankjegyek kerül­tek forgalomba Jugoszláviában: hat nullát töröltek az eddigiekről, vagyis az eddigi egymillió diná­ros bankó egy dinár lett. Kivonják a forgalomból az ezres, az ötez­res, a tízezres, az ötvenezres régi” dinárokat. A jelenlegi 5, 10, 50, 100, 500 millió dináros, valamint a milliárdos és tízmilli­árdos bankjegy azonban novem­ber 25-ig forgalomban marad. A Suzuki exporttervei Jövőre már 20 ezer autót kíván exportálni a Suzuki indiai gyár­egységéből Európába. Az „in­diai” kocsik kivitelével a japán vállalatnak lehetősége van arra, hogy elkerülje a Közös Piacnak a japán autók exportjára vonatkozó korlátozását. Orosz reformok új erővel Amióta Borisz Jelcin államfő feloszlatta a moszkvai parlamen­tet, Oroszországban új erővel in­dultak meg az annak előtte egy helyben toporgó orosz reformok - állítja az orosz kormány egyik legtekintélyesebb tanácsadója, a svéd Anders Aslund. A szakem­ber szerint több tucat elnöki ren­delet és kormányhatározat szüle­tett az agrártámogatások csökken­tésére, a külkereskedelmi korlá­tozások feloldására, valamint az infláció leszorítását célzó szigorú pénzpolitikát illetően. Ezek a rendeletek várhatóan heteken be­lül napvilágot látnak. Szabálytalan német vágóhidak Az Európai Közösség ellenőrei súlyos visszásságokra bukkantak német vágóhidakon. A négy megvizsgált üzemből háromban olyan hiányosságokat tártak fel. .ajnglyek egységre ártalmas,kp,:, vetkezményekkel járhatnak - közli a hétfői Spiegel. Cukorkilátások Kubában Noha az 1993-as, évtizedek óta legalacsonyabb termelést jövőre valószínűleg meghaladja majd. az idén előállított 4,2 millió tonná­nál sokkal nagyobb cukortermés nem várható Kubában - közölte Leonardo Martinez Lopez, a ku­bai parlament termelési bizottsá­gának elnöke. Kijelentette: az üzemanyaghiány immár kriti­kussá vált az egyébként ellátási elsőbbséget élvező ágazatban is, ami nagymértékben hátráltatta a legfontosabb kubai exportcikk előállításával kapcsolatos előké­születeket. EK kontra USA Eredmény nélkül ért véget a múlt héten az Európai Közössé­gek és az Egyesült Államok kép­viselőinek kereskedelmi tárgya­lása, s mindössze abban sikerült megállapodniuk, hogy folytatják megbeszélésüket október 13-án Brüsszelben a hét éve tartó GATT-forduló év végi lezárásá­nak reményében. Mickey Kantor, az amerikai elnök kereskedelmi tanácsadója és Sir Leon Brittan, az EK bizottságának megbízottja közös sajtóértekezletén bejelen­tette: további munkára van szük­ség ahhoz, hogy megegyezés szü­lessék az agrártermékek kereske­delméről folytatott vitájukban. Befektetések Keleten Külföldi befektetők több mint 42 milliárd dollárt kötöttek le ke­let-európai beruházásokra, 1700 ügyletben 28 országban, a márci­usig tartó másfél évben - ez derül ki az East European Investment Magazine által nyilvánosságra hozott összesítésből. Oroszország vonzotta a legtöbb külföldi befek­tetést: 402 üzletben 10,52 milli­árd dollárt. A volt Szovjetunión kívül a legnépszerűbb Lengyelor­szág volt. Abszolút értékben Ma­gyarország volt a második, 334 ügyletben 3,16 milliárddal. Szerkesztette: A.Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents