Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30 / 253. szám

1993. október 30., szombat ______________________ A HARMADIK LEGFERTŐZÖTTEBB VÁROS Fórum Kecskemét közbiztonságáról „Azt az embert, akit most ütöttek le, raboltak ki, erőszakoskodtak a feleségével, hiába is próbáljuk meg­nyugtatni azzal, hogy egyébként eb­ben az évben javult a közbiztonság, kevesebb a bűncselekmény és jobban dolgoznak a rendőrök. Mert a köz- biztonság akkor jó, ha úgy is érzik a polgárok, ez a tapasztalatuk, ez a vé­leményük. Ettől pedig sajnos még elég távol vagyunk...” Ezzel a gondo­lattal kezdte önkritikus, őszinte hangvételű beszámolóját dr. Paál Elemér alezredes, Kecskemét rend­őrkapitánya csütörtök este azon a fó­rumon, ahol Kecskemét közbizton­ságáról kérdezhették a városlakók. A magyar rendőrségről dr. Józsa Fá­bián, a Belügyminisztérium államtit­kára és Nagy Károly vezérőrnagy szólt, a megyei helyzetet pedig a fő­kapitány ismertette. A kecskeméti és a Kecskemét környéki közbiztonság 1988-tól kez­dődően drámai mértékben romlott — ismerte el valamennyi hozzászóló. Öt évvel ezelőtt 2415 bűncselek­mény vált ismertté ebben a városban, tavaly pedig már 6642-ben nyomoz­tak. Most hangzott el első ízben nyil­vánosság előtt az a megdöbbentő sta­tisztikai eredmény, miszerint a ma­gyar városok rangsorában a bűnügyi fertőzöttséget tekintve harmadik Kecskemét. Csupán a főváros és Nyíregyháza előzi meg, miközben Szolnok a negyedik, Szeged pedig a 15. helyre szorult tavaly. Amit ezzel párhuzamba állíthatunk: az államtit­kár szerint három év alatt 5000 rend­őrrel lett több Magyarországon, ami­ből Bács-Kiskunba alig 200 jutott, Kecskemétre ennek talán tizede. Tagadhatatlan — emelte ki a kapi­tány —, hogy 1992. év végétől pozi­tív fordulat történt, és jelentősen csökkent a bűnügyek száma. Ez év első felében a megelőző évihez ké­pest Kecskeméten 31, a környékén 23 százalékos a csökkenés. Ilyen mértékű visszaesést még nem tapasz­taltak a szakemberek, ugyanakkor nem számítanak arra, hogy a tenden­cia ilyen mértékben folytatódna. A lakosság nyugalmát elsősorban a va­gyon elleni és az erőszakos bűncse­lekmények zavarják — hangzott el. Sok a lakásbetörés, 30-40 rablást és mintegy 500 kerékpár eltűnését je­lentik be egy-egy évben. A rendőrök egyértelmű sikere, hogy az utóbbi hetekben több kerékpártolvaj-bandát megfogtak, és más bűncselekmények felderítése során is az országos mér­téket jócskán meghaladó az eredmé­nyességük. A rendőrkapitány javu­lást Vár attól is, hogy az önkormány­zat segítségével 20 rendőrrel lesz több rövid időn belül Kecskeméten. Noszlopy Vízdíjemelés várható Kalocsán és környékén A csütörtökön megtartott kalocsai képviselő-testületi ülésen első be­számolóját tartotta a július 1-jén ala­kult Kalocsavíz Kft., amely immár elsőszámú felelőse a város és kör­nyéke egészséges ivóvízellátásának. A képviselők feszült figyelemmel hallgatták Melcher György igazga­tót, akinek előadásából megtudhat­ták: a Kalocsa Környéki Kistérségi Vízmű 15 települést lát el ivóvízzel, a vízkivétel Foktőn, Hartán és Orda­son történik, de emellett üzemeltetik a kalocsai szennyvíztelepet, uszodát is. Az induláskor komoly problémát jelentett a megfelelő forgóalap hiá­nya, mert a kiadások folyamatosan jelentkeztek, de a bevételek csak egy-három hónap csúszással, a díjbe­szedési rendnek megfelelően jelent­keztek. A működőképesség megőr­zése érdekében 12 millió forint indu­lóalapra volt szükség, amelyet a me­gyei és települési önkormányzatok — Fájsz kivételével — kamatmentes kölcsönként vagyonarányosan befi­zettek. Ennek köszönhetően a kft. működési feltételei biztosítottak, ám a szolgáltatói színvonal megőrzése miatt szükség van a díjemelésre. Ennek eldöntése ugyan nem ön- kormányzati hatáskör, mert a jelen­legi rendszerben a vízügyi miniszté­rium hatáskörébe tartozik az ár meg­állapítása, a jövő évtől már a helyha­tóságok döntenek e fontos kérdés­ben. Ezért a testület jóváhagyását kérték a javasolt áremelés miniszté­riumhoz történő továbbításához. A polgármester hozzászólásában azt hangsúlyozta: a környező települé­sek hozzájárultak ahhoz, hogy a víz- és csatornadíjak különváljanak, így a • Ha nyitva hagyjuk a csapot, pénztárcánk fogja bánni. jövőben elkerülhető, hogy a bemenő és a szennyvízként távozó víz ára azonos legyen. Rámutatott arra is, hogy a bajai és más önkormányzatok által szorgalmazott, kellően nem elemzett szétválás eredményeként ma Kiskőrösön, Kiskunhalason is hasonló gondokkal küszködnek, mint Kalocsán, mely utóbbi talán a legrosszabbul járt a részvénytársaság kierőszakolt szétválása miatt. A számításokkal alátámasztott áreme­lési javaslatot a képviselők végül el­fogadták, így ha a minisztérium elfo­gadja, Kalocsán és környékén január 1-jétől a víz köbméterenkénti ára 7 forinttal emelkedik. Zsiga Ferenc Show time, Sally a deszkákon Fiatal dán munkanélküliek szerepeltek a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Házban csütörtökön este, s adták elő a Show time, Sally című zenés játékot. A musicalt a szereplők maguk írták. A vendégek egy tava­lyi látogatást viszonozva töltöttek néhány napot a hírős városban. Protestáns konferencia Protestantizmus a kelet-nyugati feszültség időszakában (1945-1989) címmel kétnapos konferencia kezdő­dött a budapesti Ráday Kollégium­ban pénteken. Ezen német és magyar tudósok tartanak előadásokat A hi­degháború születése és a németor­szági egyházak; A magyarországi re- formátusság helyzete 1945-1989; A magyarországi protestáns egyházak a kelet-nyugati konfliktus időszakában címmel. MEGYEI KÖRKÉP _________________ K EVESET ÁLDOZNAK BAJÁN A KÖRNYEZETRE? Védelemre szorul a városi növényzet A nyári kánikula izzó kőrenge­teggé változtatta az idén is a városo­kat, így az eddiginél még jobban fel­értékelődtek a települések zöldfelüle­tei. Sok embernek ezek a területek je­lentik az utolsó kapcsolatot a termé­szettel. Bár a szűkös költségvetés Ba­ján is gátat vetett az utcák, közterek, parkok előírásszerű gondozásának, a rendszeres locsolás sok növényt mentett meg a kiszáradástól. Sajnos ennek ellenére a Galagonyásnál, a gyerekek által ültetett füzes nem élte túl a szokatlan aszályt, így a Sugo- vica-parton továbbra is nehéz árnyé­kos helyet találni. A legforgalmasabb utak mentén a gépkocsik kipufogógázai pusztítják a fákat, cserjéket. Ez a jelenség leg­inkább a Rókus utcai vadgesztenye­soron figyelhető meg. Itt a forgalom- számlálás adatai szerint óránként több mint 2000 jármű halad át. Sze­rencsére az elmúlt télen csak nagyon kevés sót használtak fel a jeges utak tisztítására, így a városi növényzetet elkerülte a korábban tapasztalt levél- perzselődés. A napokban elkészült a bajai polgármesteri hivatalban egy tájékoztató, amely felsorolja azokat a jelenségeket, hatásokat, amelyek meghatározzák a városi zöldfelületek életbenmaradását. Az anyag készítő­jét, Petrity József tanácsost is erről kérdeztük: — A városokban a talajszint döntő része épülettel fedett vagy betono­zott, és a jól-rosszul kiépített vízel­vezető rendszerekkel együtt meggá­tolják a csapadék talajba jutását. A talajvizet pedig a szennyvíz szik­kasztások táplálják, káros anyagok­kal feldúsítva. A városi talaj tömörö- dött, összepréselt és a már meglévő Baja zöld tüdeje a festői szépségű Sugovica-part, és a Petőfi-sziget. Nemcsak nyáron, de ősszel is szívesen sétálnak itt a bajaiak. vizet nehezen engedi át a növények gyökerézethez. Ennek oka, hogy minden építést tömörítéssel kell vé­gezni, amit a forgalom hatása az el­érhető maximumra fokoz. A növény­zet vízháztartását kedvezőtlenül be­folyásolja az is, hogy a városban az évi középhőmérséklet 1—3 fokkal magasabb, mint a szabad területeken. Ez okozza a relativen kisebb páratar­talmat. és ezért kevesebb a hajnali lehűléskor a kicsapódó harmat mennyisége. — A fák lélegzése szempontjából fontos a talaj levegőösszetétele. Az optimálisan 20 százalékos oxigéntar­talom helyett a városi fák gyökérzó­nájában ez csak 13-14 százalék, és ez közel van a kritikusnak tekinthető 11-12 százalékhoz. A városi levegő bőven tartalmaz szennyező anyago­kat, melyek közül a legveszélyesebb a növényzetre a kéndioxid. Ez okozza a legtöbb növény kiszáradá­sát. — Elgondolkodtató, hogy miköz­ben a városi növényzet védi a lakos­ságot az önmaga okozta környezet­szennyezés káros hatásaitól, mi, em­berek gyakran elfelejtjük: alapvető érdekünk gyarapítani, védeni, ápolni a zöldterületek növényállományát. Elég ha csak azt veszem alapul, hogy egy lombköbméter évente 4,5 kilo­gramm szennyeződést képes kiszűrni a település levegőjéből. P.Z. Gondozott katonasírok Baján Kettészakadt a Zastava Tegnap Baja határában, az 55 számú főútvonalon eddig ismeretlen okokból összeütközött két személy­autó. Az ütközés következtében a magyar rendszámú Zastava gépkocsi szabályosan kettészakadt, míg a ju­goszláv Golfban több százezer forin­tos kár keletkezett. Arról, hogy há­nyán sérültek meg, és mi okozta a balesetet, szemtanúk hiányában nem tudtuk meg, a felvilágosítást a hely­színelő rendőrök parancsnoka meg­tiltotta munkatársainak azzal, hogy csak a hétfői sajtótájékoztatón nyi­latkoznak a balesetről. Minőségvizsgálat régi módszerekkel Az Országos Kereskedelmi Szö­vetség elnöksége pénteki ülésén is­mételten foglalkozott azzal a rende­lettel, amely október 1-jei hatállyal minden importtermékre előírta a for- galombahozatal előtti kötelező mi­nőségbevizsgálás igazolását a vámel­járás során. A szövetség véleménye szerint a jelenlegi ellenőrzési rend­szer legnagyobb hibája, hogy nem tesz különbséget az egyes termék- csoportok között, nem veszi figye­lembe a már meglévő minőségelle­nőrző vizsgálatok eredményeit. Az alaprendelet 1981-ben született. (Folytatás a 3.oldalon) A kiscsávolyi szerb temetőt az 1950-es évek végén megszüntették, mert a helyén alakították ki a Somo­gyi Béla utcát, a vasutasházakkal. Az ott nyugvó 68 osztrák-magyar mo­narchiabeli, szerb királyi és cári orosz katona maradványait - akik az első világháború idején Baján műkö­dött tábori kórházban hunytak el -, a felszámoláskor átszállították a Bo- kodi úti köztemetőbe. A holtak csontjait ekkor csak lerakták az új he­lyükre jeltelenül, és földet szórtak rá­juk. Ma azonban már egy fekete grá­nit obeliszk őrzi nevüket, és felállí­tottak egy kopjafát is az emlékeze­tükre, mivel az eredeti’fejfákból csak 5 maradt meg. Az elesettek neveit szerencsére az akkor még működő nagy szerbtemplom anyakönyve tar­talmazta, mivel ők temették el az ál­dozatokat. Az ő végtisztességük utó­lagos megadásával régi adósságát egyenlítette ki a honvédség. Az elmúlt héten 37 vezetői enge­délyt vettek el a rendőrök a közúti el­lenőrzéseken Bács-Kiskunban. A legtöbbször ittas vezetés miatt. A fő- kapitányság képviselője beszámolt tegnap arról, hogy eltökélt szándé-. kuk: minden törvényadta lehetőséget kihasználnak a közúti fegyelem javí­tásáért. Ha kell, akkor úgy, hogy azonnal a büntetési maximumokat • Kopjafát állítottak a katonák tiszteletére. alkalmazzák, és elveszik a jogosítvá­nyokat is. Egy hét alatt egyébként 28 olyan baleset történt a megyében, ahol személyek (összesen 43-an) sérültek meg. Tízen meghaltak a közutakon. A gyorshajtás még mindig a balese­tek legfőbb oka: mint elhangzott, az esetek 62 százalékánál emiatt történt a karambol. Bűnhődnek az ittas sofőrök Törvénysértések a lajosmizsei választáson (Folytatás az I. oldalról) A vándorúmét kérő polgárok ne­vét Kiss Attiláné képviselő-jelölt adta át előző nap a szavazatszámláló bizottság titkárának, Czibula Kata­linnak. Küldött neveket a szavazás napján a másik jelölt, Bódiné Tor­mási Gizella is. A listát a bizottság titkára nem volt hajlandó megmu­tatni Magyar doktornak, aki reggel fél 8 körül bement panaszt tenni az Attila utcai városházán tartózkodó választási bizottsághoz. A választási törvénynél is szigo­rúbb rendelkezést hozva úgy döntött a bizottság: csak akkor vihetnek ki mozgóurnát, ha az érintett szavazó­polgár azt a választás napján írásban kéri. (A törvény nem írja elő, hogy írásban kell kérni.) A szigorú rendel­kezés okozta huzavona miatt fordult elő, hogy a 93 esztendős néptanító, Hasznosi Mihály bácsi elgyalogolt szavazni a 4. számú választókörbe, az úgynevezett Súri iskolába, s Ma­gyar doktor szerint a szigorú sza­bályból adódóan volt, aki nem élhe­tett választójogával. Egy szülő pedig, akinek nem engedték meg, hogy rokkant fia helyett leszavazzon, a vá­lasztóhelyiségben széttépte kopogta­tócéduláját és ő maga sem volt haj­landó voksolni. A bírósági tárgyalá­son sem derült fény egy lebélyegzet­ten — így érvénytelennek minősített — szavazólap rejtélyére, amelyen amúgy szabályos szavazat volt Csire Gézára. (Amennyiben pecsét kerül a cédulára, úgy „döntetlen" lenne most az eredmény.) A szavazatszámláló bizottság hölgy tagjai nem zárták ki, hogy ők felejtették el lepecsételni, de az is tehet, hogy valamelyik türel­metlen polgár emelte el az asztalról, s ezért nem került rá a bélyegző. Több tanú a bíróságon azt vallotta, hogy a választás napján, vasárnap este hét óra körül az urnát lezárták lakattal, majd aláírással hitelesített umapecsét is került rá. Volt egy tanú viszont, aki csak a lelakatolásra em­lékezett. A bírónő azon kérdésére mindenesetre senki sem tudott vála­szolni. hogy az október 17-én lezárt, majd legközelebb 19-én iratmegte­kintésre felnyitott urnába hogy ke­rülhetett egy október 18-ai dátumú vándorumát kérő papír, amit Varga Imréné írt alá. Az is különös, hogy a hét ilyen lap közül egyedül ezen nem volt feltüntetve a beérkezés ideje. A vándoruma-kéréseket rögzítő íven sem szerepelt az indok, illetve a kérést közvetítőt neve. Ráadásul ki­derült, hogy a választás után 5 nap­pal, október 22-én szerkesztettek egy hivatalos dokumentumot a mozgóur- nás szavazással kapcsolatban. Az írástudatlan szavazók kézjegyét a szabályoktól eltérően pedig nem hi­telesítette írástudó személy. A vasárnapi szavazást követő keddi, Csire doktor által kért irat­megtekintésen derült ki, hogy a sza­vazólapok száma sem egyezik. A kecskeméti önkormányzat nyomdá­jától papíron 1100 darab szavazóla­pot vettek át, de kiderült: 1152-t kap­tak. Pontosabban 1153-at, mert a bí­róságon a tárgyalás előtt ezt ötször megszámolták. Mindenesetre a lea­dott szavazólapok száma 383 volt. ami megegyezett a névjegyzékben bekarikázott nevek számával. A két törvénysértés — a mozgó- urnából számolatlanul kiöntött sza­vazólapok, valamint az egy rontott, de érvényesnek elfogadott szavazó­lap — mellett a fenti, kisebb-na- gyobb szabálytalanságok a bíróság megítélése szerint bizonyíthatóan nem befolyásolták a választás vég­eredményét. Lajosmizse új önkor­mányzati képviselője így Kiss Atti­láné tett, mivel a döntés jogerős. Mihályka Gyula Üzletházpályázat Lajosmizsén Lajosmizse képviselő-testülete az Attila utcai városháza mellett, a tej- csarnok és a tornaterem közötti 1024 négyzetméteres területet 2500 forin­tos négyzetméterenkénti áron adja el üzletházépítésre. A döntéssel tulaj­donképpen részt vesznek egy pályá­zaton, melyen a kis- és a középváro­sok indulhatnak. Külföldi tőkebefek­tetéssel a Bábel kft. hozta létre a La­guna üzletházláncot, melynek egyik létesítménye így talán Lajosmizsén épülhet. Új képviselő Harkakötönyben Nemrégen képviselőváltásra ke­rült sor Harkakötönyben. A lemon­dott dr. Tettey Kofiné képviselőasz- szony helyét a kislistán utána követ­kező Dávid Béla független képviselő töltötte be. A testület legutóbbi ülé­sén az új szenátort beiktatta. Viszik az erdőt Tavaly enyhített a tiszakécskeiek tüzelővásárlási gondján az a tehető­ség, hogy a Tisza-parti erdőkből — szinte csak jelképes összegért — szá­raz fát gyűjthettek. Az idén már nincs erre mód, tudtuk meg a Kötivi- zig kerületi felügyelőjétől; Szendi Józseftől. Sajnos, a figyelmeztetés ellenére sok élő, egészséges fát is ki­vágtak az emberek, kárt okozva ezzel a természetben. Noha most már tilos bármilyen fát elvinni az erdőből, en­nek ellenére sokan továbbra is onnan igyekeznek beszerezni a téli tüzelőt. Ezt szinte lehetetlen megakadá­lyozni, mégha rendszeresen tartanak is ellenőrzést. Ha a gátőr fatolvajokat csíp fülön, a szóbeli figyelmezteté­sen túl legfeljebb feljelentést tehet a rendőrségen. A költségvetésről Kisszálláson A többi között Kisszállás költség- vetésének harmadik negyedévi telje­sítését is tárgyalja a képviselő-testü­let. Az önkormányzat soron követ­kező ülését november 3-án, 14 óra­kor tartja a volt pártházban, az ön- kormányzat tanácskozótermében. Most alkotja meg a testület a község címerének, zászlajának használatát szabályozó rendeletét, s a polgármes­ter előterjesztésében a Dégáz va­gyonfelosztásának ismertetését, ille­tőleg a halasi vízmű privatizációja kapcsán előállt helyzetet. Újra megnyitják a határátkelőt A vámosszabadi híd újbóli meg­nyitásának köszönhetően, már ezt megelőzően létrejött a magyar és a szlovák vámszervek megállapodása a Vámosszabadi-Medvedovo határ- átkelőhely megnyitásáról - tájékoz­tatott a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága pénteken. A határátkelőhelyet 1993. november 1-jén 12 órától tehet igénybe venni. AR-TURKA SZENZÁCIÓS HOLLAND IMPORT - Télikabátok, bundák ­- Nadrágok, szoknyák ­AKCIÓS ÁRAKON! ■ VÁSÁR* | 10 darabot -1 új áráért November 1-2. Táncsics M. Müv. Ház Kecskemét, Rákóczi út 3. Nyitva; H 10-18, K 8-15 ó

Next

/
Thumbnails
Contents