Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
MEGYEI KORKÉP KONCERTEKKEL TÁMOGATJA A KÓRHÁZAT Bajai papás szülés hallótávolságból A bajai kórház szülészeti osztályán körülbelül öt éve létezik az úgynevezett papás szülés lehetősége. Azóta átlagosan évente száz alkalommal kísérik el az apukák párjukat erre az eseményre. A szülés nemcsak az anya, hanem egyre inkább az apa életében is az egyik legkiemelkedőbb esemény, erről vall lapunknak Weszely Ernő felsőszentiváni apa. Az eset nemcsak említést érdemel, hanem elgondolkodásra is késztet, hiszen egy olyan apa szeretne segítséget nyújtani a szülészeti osztálynak, aki maga is odafigyelésre szorul, hiszen teljesen vak. Szeme világát talán most Emőke, a gyönyörű, egészséges csecsemő adta örömök egy kicsit pótolják. — Miért döntött úgy, hogy ott legyen a felesége, Viktória asszony mellett a szüléskor? — Ezt előre megbeszéltük. Az első ötlet a feleségemé volt, hiszen igazán az ő dolga eldönteni, hogy el- viselné-e a jelenlétemet a nehéz pillanatokban. Azután én már kötelességemnek éreztem, hogy elmenjek. Megbeszéltük dr. Kütter Péter főorvossal a lehetőségeket, vagyis ő volt Viktória kezelőorvosa, és ő vezette le a szülést is. Én pedig természetesen nagyon vártam a napot. Viki már az osztályon feküdt, amikor egy látogatás alkalmával szóltak: készüljek, irány a szülőszoba. — Milyen érzés volt részesévé válni a gyermek világrajöttének? — Az élet legfantasztikusabb órái ezek. Olyan, mint egy jól megalkotott természeti csoda a virágzása csúcspontjában. Mivel nem látok, így elképzelem ezt a megszenvedett gyönyörűséget, amelyet a terhesség és a szülés magában hordoz. Viki fájdalmát én nem érzékelhettem, így nem is próbáltam átérezni, még kevésbé csökkenteni azt. A jelenlétem • Az élet első pillanatainál már az apa is jelen lehet. Felvételünk nem a bajai kórházban készült. valami más segítséget nyújtott, pszi- chikailag adott biztonságérzetet a nejem számára. Fogtam a kezét, és a fájások szünetében beszéltem hozzá. — Hogyan fogadták az orvosok és a szülésznők az ön jelenlétét, hiszen az ön esete más, mint a többi apáé. — Azt, hogy a vajúdási időszakban is Vikivel lehettem, csak az orvosgárdának köszönhetem, mégis ők hálálkodtak nekem ezért. Bármikor bementem az osztályra, úgy vettem észre, hogy Baján az apukákra is odafigyelnek. Férfi létemre is nagyon jól éreztem magam a szülész- orvosok között, rám különösen odafigyeltek. Nincs egyébként semmi misztérium körülöttük, ugyanolyan szívből jövő az örömük egy-egy csecsemő világrahozatalakor, mint a szülőknek. Ekkor döbbentem rá, hogy valahogyan segítenem kellene nekik, igazán jót tenni velük azért, amiért ilyen önzetlenül viseltettek irántunk. Ha a szülészorvosnak hálából pénzt adok, akkor nem segítek az osztályon. Tudom, hogy elromlott az ultrahang készülék egyik alkatrésze, így a gép most használhatatlan. Aztán készülnek vásárolni egy terápiás lézerkészüléket, amelyhez már magánszponzorok is jelentkeztek. Ezekhez szeretnék én is hozzájámlni. Zenész a szakmám, jazzmuzsikus vagyok. Gondoltam, szervezek és adok néhány segélykoncertet, melynek teljes bevételét felajánlom a szülészetnek. Persze, ez csak kimondva ilyen egyszerű, hiszen bizonyos művelődési házakban elutasították a szervezést. Néha elkeseredek, hogy az emberek nem segítőkészek, de én nem csüggedek, rászánom az időmet... Megéri. (berki) HATNAPOS LICIT KISKUNHALASON? Negyvennégyen egy erdőben Kiskunhalason hétfőn kezdődött a kárpótlási földárverés. Hétfőn kezdődött Kiskunhalason a négy napra meghirdetett földárverés a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat, a tázlári Béke Szakszövetkezet, a kiskunhalasi Vörös Október és a Vörös Szikra területeire. Hétfőn a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Vállalat jórészt erdőterületeinek licitjére összesen százharmincán jelentkeztek be, közel 22 millió forintnyi kárpótlási jegyet helyeztek letétbe. Azonban a kiskunhalasi Polgármesteri Hivatal nem éppen erre a célra készült házasságkötő termében sokkal többen gyűltek ösz- sze. A mostanában a kárpótlási földárveréseken olyannyira jellemző többszörös, ezúttal kilencszeres igény és a túlzsúfoltság jócskán rányomta bélyegét a leendő földtulajdonosok kedélyére. Az 1700 hektár erdőterületből első nap csupán annak a felét tudták eladni a kárrendezési hivatal munkatársai, s a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat területeinek árverését még a tegnapi napon is folytatni kellett. Több helyrajzi szám esetében előfordult, hogy többen vették meg az erdőt osztatlan közös tulajdonba. A legnagyobb felaprózódása annak az 5,7 hektáros területnek volt, ahol negyvennégyen kerültek egy erdőbe. Az árverésvezető tegnap a déli órákban jelentette be, hogy a négynaposra tervezett árverés csúszik, sőt esetleg hat napra tolódik. Ezek szerint szerdán és csütörtökön a Vörös Október, pénteken és szükség esetén hétfőn a Vörös Szikra szántóira, legelőire és erdőire licitálhatnak az érdeklődők. Sz. Huber Helga Telekeladásokról döntöttek A soproni Kubinszky Ingatlan- hasznosító Kft. veheti meg a kecskeméti Március 15.-Irinyi utca kereszteződésénél lévő sarki telket. A 9 ezer négyzetméterből egyelőre 4200-at vásárol meg, négyzetméterenként 4250 forintos áron. Mint ismeretes, több vállalkozó pályázott a területre, élelmiszerdiszkont építése céljából. A beépítési kötelezettség 1994. vége, s a nagyobb élelmiszeráruház mellett kisebb üzleteket is kíván építeni a nyertes cég. A város képviselő-testülete legutóbbi ülésén kedvezően döntött a Hűti Kft. 10 ezer négyzetméteres telekvásárlási kérelméről az István király körúton. Az ingatlant négyzet- méterenként 1350 forintért adják el. A Csillag utca-Róbert Károly körút kereszteződésében lévő 3310 négyzetméteres telekre a Dominó Gmk. és az Innoir Bt. jelentett be vételi igényt., A Bácsber Kft. 1 millió 324 ezer forintra értékelte fel a területet, a gazdasági bizottság azonban 2,3 milliós árat tartott reálisnak. A Dominó Gmk. azt elfogadta, így négyzetméterenként 700 forintos áron ők vehetik meg. Kécskemét közgyűlése megválasztotta azt a kilenc tagú ad-hoc bizottságot, amely a Batthyány utca-Dobó körút-Kisfaludy utcai saroktelek pályázatát bírálja el. A négyzetméterenként 17 ezer forintos ingatlanra információink szerint egyetlen pályázat érkezett. Pályázatnyertesek Az országos játékalapból a játék tanács javaslata alapján az alábbi megyei pályázók nyertek vissza nem térítendő, illetve kedvezményesen visszatérítendő támogatást. Bácsborsódi községi óvoda 30 ezer forint. Kecskeméti Úszni Tudó Mozgássérült Gyermekekért Alapítvány 50 E. Kiskunmajsai ÉRTÜK Alapítvány 80 E. Jászszentlászlói önkormányzat 200 E. Bajai III. Béla Gimnázium 300 E. Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár 20 E. Kiskunhalasi Alsóvárosi Általános Iskola 64 E. Újabb pályázatot írtak ki az alapból elnyerhető összegekre, amit az Országos Játék Alap Kezelő Szervezetnél igényelhető formanyomtatványon lehet benyújtani a pályázati díj befizetése után. A pénzek odaítéléséről negyedévente döntenek. Öregdiákok A kecskeméti kereskedelmi és közgazdasági iskolában végzettek szövetsége november 2-án, kedden, halottak napi kegyeleti megemlékezést tart délelőtt 10 órakor a kecskeméti Kada Elek Közgazdasági Szak- középiskola aulájában. Koszorúk, virágok elhelyezésével, gyertyák, mécsesek gyújtásával tisztelegnek az iskola, valamint annak jogelődjei elhunyt tanárai és diákjai emléktáblája előtt. A szövetség szeretettel hívja és várja az iskola volt tanárait, öregdiákjait, de az iskola jelenlegi tantestületét és tanulóit is a kegyeleti megemlékezésre. Rendőrkapitány Dr. Kurucz Ferenc őrnagy, a Bács-Kiskun megyei Rendőr-főkapitányság bűnüldözési osztályának munkatársa nyerte a Csongrád város kapitányi beosztásra kiírt pályázatot. A Csongrád megyei rendőr-főkapitány november 1-jétől öt évre nevezte ki Kurucz Ferencet. ALAPÍTVÁNY, KURATÓRIUM, FŐSZERKESZTŐ - NINCS Halasi televízió a köz szolgálatában? Valahányszor valami esemény kapcsán bekerül a halasi köztudatba a városi tévé, mi is igyekszünk tájékoztatni olvasóinkat. Eddig többnyire azokról a tiszteletreméltó próbálkozásokról tájékoztattunk — tegyük hozzá, jószívvel —, amelyek az elektronikus sajtó megalapításán fáradoztak, minden nehézség és gán- csoskodás ellenére. Tény, hogy Halason semmi nem ment simán. Évekig tartott a viszálykodás a kábelezés körül, s ugyanígy tisztázatlan volt az egykoron pályázaton nyert stúdió üzemeltetésének joga is. Mindig adódtak azonban lelkes amatőrök, akik szívesen kísérleteztek — többnyire ingyen —, s ily módon lassan múltja lett a Halas Tévének. Most, az alkalommal élve a sugárzásra is pályázott a város — igazából egy regionális televízióban reménykedve —, jobb híján a néhány kilométeres sávval is beérve. Ennek érdekében s ezzel indokolva megszüntették a korábbi köz- szolgálati alapítványt, s az üzemeltetés jogát a Településszolgáltatási Vá- lallatra bízták. Az eddigi, ingyen bábáskodó fő- szerkesztő tiszteletdíjas lett, rendszeres adásprogram jelent meg a helyi újságokban. Egyszóval minden azt bizonyította, komoly média van születőben. Belharcokról, s némi külső tülekedésről — már a nyár végén szállingóztak hírek. Egyre érezhetőbb szükség mutatkozott a tévé közszolgálati- ságának megerősítésére. Ehelyett most a pályázat útján kinevezett fő- szerkesztő távozásáról kaptunk hírt. — Mi indokolta a bekövetkezett változást? — kérdeztük Kovács Józsefet, a Településszolgáltatási Vállalat igazgatóját. — Az, hogy a főszerkesztő lemondott — mondja válaszul —, de meg is értem abból a szempontból, hogy a heti két adást nem lehet másodállásban csinálni. — Ki akarta a lemondást? — Most én szorgalmaztam, de egy-két héttel ezelőtt ő már jelezte, hogy nem akarja tovább csinálni. Az én véleményem is az, hogy ezt csak főállásban lehet felelősen vállalni. De nem akarok nyilatkozni ez ügyben, nem értek hozzá. A tartalmi munkáról mindig csak nézőként mondtam kritikát. — A most előállt helyzetben ki az adásért felelős? — Egyelőre megbíztuk az egyik alkalmazottat a vezetéssel, amíg el nem döntjük, hogy mi legyen. — Kik döntik el? — Mi. A mi vállalatunk a tulajdonos. Jobban mondva, két tulajdonos is van, rajtunk keresztül az önkormányzat vagyona a Halas Tévé. Természetesen ki is kérem a testület véleményét, kit nevezzünk ki, vagy kérjek-e fel egy általuk megbízott kuratóriumot a döntésre. — A testület határozata úgy szól, hogy a stúdiót üzemeltetés céljára átadja a vállalatnak, illetőleg a közszolgálati műsorok felügyeletével a jelenlegi kuratóriumot továbbra is megbízza. E szerint van egy kuratórium. — Az egy kvázi kuratórium volt, az elnöke állítólag le is mondott. Se tagja, se elnöke, nem is működik. — Ön tehát nem vállal a műsorok tartalmáért felelősséget. Akkor így a választások közeledtén kinek a feladata lesz ez? — Annak idején a főszerkesztő önkontrolljára bíztuk, hogy a műsor ne sértse az etikát, politkába ne avatkozzon, csak közöljön. — Összefoglalva tehát a következők történtek: Alapít a város egy alapítványt, kijelöl az élére egy kuratóriumot, s pályázat útján kinevez egy főszerkesztőt. Ezt követően megalkot egy határozatot, amelyben megszünteti a közszolgálati alapítványt, de a nem működő kuratóriumát továbbra is megbízza a műsorok felügyeletével. Az éleződő politikai csatározások közepette mindezek után lemond a főszerkesztő. Hajós Terézia Csendes árverés Jászszentlászlón Szinte kivételes, de mindenképpen példás eseményről kaptunk hírt Jászszentlászlóról. Seres Lajos gazdaköri elnök tájékoztatott bennünket a legutóbb lezajlott földárverésről, amely a hírek szerint formabon- tóan nyugodt és sikeres volt. Az előkészítő munka eredményeképp a száznégy igénylő közül csupán háromnak nem sikerült — technikai okok miatt — egyelőre földhöz jutnia. Az első napon a felmérések és az adatfeldolgozások zajlottak, az árverésre a második és a harmadik napon került sor. A kárpótlásra kijelölt összes földterületnek a harmada gazdára talált. Sikerült rálicitálás nélkül, ötszáz forintos aranykoronánkénti értékkel minden igényt kielégíteni. Mindenki csak a saját földterületére licitált, emellett kaptak lehetőséget a nem falubeli igénylők is a vásárlásra. Az ellentétek feloldásához Seres Lajos szerint az is hozzájárult, hogy a frekventált, faluközeli területeket arányosan felosztották a falubeli gazdák egymás között, s azon felül lehetett még a falun jobban kívül eső területeket is igényelni. A megmaradt kárpótlási jegyekkel a tervek szerint magtárat, magtisztítót kívánnak vásárolni, illetőleg ezeket részvénytársasági formában működtetni. • • Ötéves együttes A két éve országos aranyminősítést szerzett Halas Táncegyüttes október elején volt ötéves. Ebből az alkalomból nyitottak jubileumi kiállítást Halason, a Közösségek Házában. A gyermek, ifjúsági és felnőtt csoportban összesen 300 főt foglalkoztató közösség itt mutatta be eredményeit. Az öt év alatt számos fesztiválon léptek fel idehaza és külföldön: Jugoszláviában, Görögországban, Svájcban, Németországban és Szicíliában is. Ahogy vezetőjük, Doktor László fogalmazott: sehonnan sem tértek haza üres kézzel. Varga Zoltán koreográfus tárlatnyitó beszéde után néptáncest következett, melynek háziasszonya Endrei Judit volt. Tapsvihar köszöntötte a gyerekeket Óriási sikerrel mutatták be 1931. január 16-án, két évvel a pesti premier után Kecskeméten Móricz jajkiáltását, a Légy jó mindhalálig-ot. — Mindenkinek meg kell nézni, mert ennél meghatóbbat, poetikusabbat, szebbet és egyben kacagtatót még nem írtak a színpadra — lelkesedett a Kecskeméti Lapok kritikusa. A debreceni kisdiák történetéből készült musical pénteki, hírős városi előadása után tapsvihar köszöntötte a közreműködőket, szólította színpadra Pinczés István rendezőt, Miklós Tibor szövegkönyv- és dalszöveg- írót, Kocsák Tibor zeneszerzőt. Illés István igazgatónak többször kell majd a tervezettnél műsorra tűzni a színészek és kisdiákok közös vállalkozását, mint annak idején Miklóssy Gyula direktornak. Hajdan és most egyaránt forgószínpad gyorsította a színhelyváltozásokat. A két háború között kézierővel működtették az alkalmi szerkezeteket, most a felújított színpad tartozéka a gépezet. Változik a világ. Változik, de marad az emberi jóság és a gonoszság, a rontás és a részvét, a bárgyúság és a bölcsesség, a tisztesség és a tisztáta- lanság. Mindig voltak, vannak és lesznek nincstelenek és nagypén- zűek, igaztalanok és igazak. Nyilas Misik és Török Jánosok, veszve is diadalmasak a Valkay tanár urak, mint a Légy jó mindhalálig móriczi és napjainkat is idéző színpadi, dalokkal, zenével dúsított változatában. Az ifjú közönség figyelme, az érze- lemiket erősebben átélők könnycseppektől elhomályosuló tekintete igazolja: a hangerő nem nyomta el a mű bensőséges hangulatát. A szakember biztonságával, fegyelmezett ötletekkel, átgondoltan 1 A nagy sikerrel bemutatott darab gyerekszereplöi Pál Attilával. rendezett előadás tetőpontján, az igazság és a nevelői hivatás fegyelmi megalázásakor a színház névadójának szavai jutottak eszembe. „Hol van az a törvény, mely a gonoszságot úgy megváltoztassa s az erkölcsöt unszolja, mint a Játékszín?” Méltó színészi teljesítményt nyújtott az igazgatót a szokásostól eltérően megformáló Horváth Károly, a stílust kitűnően érző Nyári Zoltán (Török János), Pál Attila (Valkay tanár úr), Ács Tibor (a fegyelmi bizottság elnöke), és Jablonkay Mária (Török néni). Ennyi ügybuzgalom, ennyi színház láttán a kényszerű megalkuvások, megoldatlanságok jelzését illetlennek érezném. Orth Péter Nyilas Miskiként belopta magát a nézők szívébe. Diáktársai — Bárth János, Pál Dénes, Szabó Máté, Nagy Tibor, Böde Sándor, Baranyi Tamás, Rácz Attila és Hauck József — egyaránt ügyesen mozogtak. Pinczés István rendező többször vitte már színre a Légy jó mindhalálig musicalt. Érdeklődésünkre elmondta: — A debreceni előadást érzem a leghitelesebbnek, talán mert az volt az első. Budapesten világszínvonalon énekeltek a szereplők. Győrben csodálatosan táncoltak a Markó-növendékek, a legtehetségesebb gyerekekkel Békéscsabán találkoztam. Kecskeméten a kodályi légkör volt számomra felejthetetlen, a gyerekek fogékonysága, énektudása, a hivatásos színészek és a diákok, valamint a közönség összjátéka marad emlékezetes. Heltai Nándor Szanki ünnep a turulmadárnál Szánk október 23-án a polgárok összefogásával emlékezett a 37 évvel ezelőtti magyar forradalmi eseményekre. Kilenc órakor a római katolikus templomban ünnepélyes szentmisét tartott Gila György plébános, felajánlva a közös imát a szabadságért, az elesettekért és a magyar nemzet demokratikus fejlődéséért. A Himnusz közös éneklése után, dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi politikai államtitkár ünnepi beszédével folytatódott a megemlékezés. A nap jelentőségét méltatva, a szónok felsorolta a magyarság küzdelmeit a ’48-as szabadságharctól napjainkig, kiemelve, hogy amikor a magyarság sorsáról volt szó, mindig egységes volt az ország. Ezt követte a tanuló ifjúság lelkesítő műsora, szavalatokkal, felolvasásokkal és énekekkel. A közönség nagy tetszését kiváltó hazafias műsor összeállítói és rendezői a helyi pedagógusok voltak. Bálint István Ittasan verekedő angolok Egymást ütlegelő két férfira figyeltek fel a járókelők a minap a kecskeméti Budai kapunál. Rendőrt hívtak, de ezzel csak annyit értek el, hogy most már ezeknek is nekitámadtak a verekedők. A részletekről dr. Paál Elemér, Kecskemét rendőr- kapitánya tájékoztatta a Petőfi Népét. — A két férfi, angol állampolgár, testvérék, és egy bérelt buszon utaztak Hódmezővásárhelyről a fővárosba. Meglehetősen ittasak voltak, nyilván ez is „segített” a verekedésben. A sofőr nem mert továbbmenni, megállt, és ezután jöttek a rendőrök. A történet a kapitányságon folytatódott, ahol a két angolnak a kihallgatás előtt ki is kellett józanodni. Információink szerint nagyobb összegű óvadékot kellett lefizetniük, és csak ezután vehették Budapest felé az irányt. Azt, hogy a testvérháborúnak — leszámítva a kecskeméti kitérőt — lesz-e folytatása, cáfolták indulás előtt az egymást lilára verő angol testvérek. N.N.M.
