Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

6 PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1993. október 26., kedd Sokan kaptak, mezőgazdasági támogatást __ A mezőgazda; rmelés segíté­sére létrehozott támogatási rendszer egyik elemének, az aszálykárok mér­séklésére nyújtható támogatásnak az idén is nagy szeren jut. Hiszen az 1980 óta — 'legfeljebb 1-2 éves meg­szakításokkal — tartó szárazság eb­ben az esztendőben is folytatódott. Bács-Kiskun megyében a vegetációs időszakban mindössze 110 és 140 mm közötti csapadék hullott átlago­san. Azok a földdel, vagy földbérlettel rendelkezők, akik a támogatás kö­rébe tartozó növényféleségeket ter­melték, az aszálykár méltóké 51 füg­gően részesülhetnek anyagi segít­ségben. Például a gabonaféléknél 25-40 százalékos aszálykár esetén hektáronként 1500, negyven száza­lék fölött pedig 2500 forint támoga­tásra jogosultak, amennyiben szám­lákkal igazolni tudják a termelésre fordított költségeket (a fémzárolt ve­tőmag, a műtrágya, a művelési mun­kák stb. számlájával). Aki vetési tá­mogatást i kapott annak nem kell bemutatni a dokumentumokat, hi­szen előzőleg azt már megtette. A kérelemhez szükséges adatlapot a he­lyi önkormányzatok adják és küldik el kitöltve a Földművelésügyi Mi­nisztérium megyei hivatalának. Itt elbírálják, illetve kiszámolják, hogy a bázishoz viszonyított kiesés mérté­kének megfelelően mennyi támoga­tásra jogosult a kérelmező, az össze­get pedig az APEH fizeti ki. Őszi és tavaszi vetéshez az idén 13 556-an kértek — és csaknem ennyien kaptak — anyagi segítséget, körülbelül ugyanennyien részesültek az aszály­kár mérséklésében is. Az 1991. évi 79. törvény alapján aszálykár esetén adócsökkenés is igényelhető. A kérelmet az APEH megyei igazgatóságának, valamint javaslattételre az FM megyei hivata­lának kell elküldeni. Jó tudni, hogy a hároméves adómentesség révén — természetesen — azoknak sem kell földadót fizetniök, akik tavaly vagy az idén jutottak termőföldhöz. Tekin­tettel az aszálykiesésre, az APEH a földadó-kötelezettség határidejét no­vember 15-éig meghosszabította. Új érmék és bankjegyek Hongkongban A jelenleg forgalomban lévő hong- kongi érmék és bankjegyek helyett 1993. elejétől fokozatosan új fizetőeszközök kerülnek forgalomba, melyeket már az új szabványok sze­rint készítenek. Az új pénzek beveze­tésére azért van szükség, mivel a mostaniak alkalmatlanná válnak, ha 1997-ben Hongkong elnyeri a „Kü­lönálló Kínai Közigazgatási Körzet” (Hong- Kong as Special Administra­tive Region of China) státuszát. A pénz egyik oldalán egy bauhinia Vi­rág lesz a királynő arcképével és a Hong- kong felirat mind angol, mind kínai betűkkel. A hátoldalon a címlet lesz feltüntetve szintén angolul és kínaiul, középen nagy arab számok­kal, s közvetlen alatta a kibocsátás éve. 1994-ben vagy 1995-ben bemu­tatnak egy tíz dollár értékű érmét is, amelyre a jelenlegi tízdolláros bank­jegyet cserélik ki. Az új érmék első darabjait (2, illetve 5 HK Dollár) 1993. elején mutatják be. Ten ‘valók az idegenforgalom fejlesztésében • Vendégcsalogató, érdekes látnivalót nemcsak a fővárosban, hanem szükebb hazánkban, Bács-kiskun megyében is tudunk kínálni a turisták­nak. Képünk a Pongrácz-tanyai pusztaötös bemutatóján készült. Több információt kellene eljuttat­nunk a japánokhoz Magyarországról, ez lenne az egyik feltétele annak, hogy a hozzánk látogató japán turis­ták száma növekedjék - vélekedett Téglássy Tamás, az Országos Ide­genforgalmi Hivatal elnöke, aki a közelmúltban Japánban járt. Idegenforgalmi stratégiánkban emellett a hangsúlyt a közép-európai régió országainak közös fellépésére kellene helyeznünk. A jövőben az amerikai, japán, a délkelet-ázsiai or­szágokban közös promociós és mar­keting munkát kellene kifejtenünk. Jelenleg évente mintegy 40 ezer tu­rista érkezik Japánból Magyaror­szágra, de az ilyen távolról érkező vendég nemcsak Budapestet, hanem a környező országokat is fel szeretné keresni. Ausztria, Csehország, Szlo­vákia és Magyarország abban álla­podott meg a napokban Babban befe­jeződött idegenforgalmi világérte­kezleten, hogy idegenforgalmi pro­mociós tevékenységüket összehan­golják. Első jele e gyakorlati együtt­működésnek az, hogy szerdán Toki­óban Közép-Európa négy legszebb városáról, Budapestről, Prágáról, Bécsről és Pozsonytól együttes be­mutatót tartanak a japán utazási iro­dák, légitársaságok és a sajtó képvi­selőinek - mondta Téglássy Tamás. A közös akciót Bécs városának ke­reskedelmi kamarája kezdemé­nyezte, abból a megfontolásból, hogy a régió egészébe irányuló tu­rizmus fellendülése valamennyi or­szág hasznára válhat. A rendezvény szervezésében részt vett a tokiói ma­gyar követség is. Az idegenforgalmi hivatal vezetője e héten megbeszélé­seket folytat a japán utazási szakma képviselőivel, akik húsz- fős csoport­tal a nyáron tettek hazánkban látoga­tást. Fontos a japán piac előkészítése arra az időszakra, amikor a MALÉV rendszeres járatot indít Japán és Magyarország között, a járatok vár­hatóan a jövő év szeptemberétől in­dulnak be. Bayern TÜV - ÉMI cégbemutató Alapfokú vizsga vállalkozóknak A TIT Bács-Kiskun megyei egye­sülete befejezte a Lakitelek Népfő­iskola kezdeményezésére a közel­múltban indító;. alapfokú vállalko­zói távoktatói programját. A tanfo­lyamot követő vizsga december 11-én lesz, a felkészülést elősegí­tendő két tájékoztatót és konzultá­ciót szer eznek november 3-án és november 10-én. Mindkét napon délután 17 ómkor várják a tanfo­lyam résztvevőit a kecskeméti Pia­rista Gimnáziumban. A rendezvény konzultáció yenesek „Magyarország az Európába ve­zető úton” címmel mutatta be szolgál­tatásait a napokban Budapesten a TÜV Bayern vállalatcsoport és az ÉMI-TÜV Bayern, a nemzetközileg is elismert bajor cég magyarországi vegyesvállalata. A cég sajtótájékozta­tóján bejelentették, hogy az Építésü­gyi Minőségellenőrző Intézettel ala­pított leányvállalatukat központi épí­tőipari mérőállomássá fejlesztik. A bajor céget 120 évvel ezelőtt alapították, hogy ellenőrizze az ak­kortájt számos halálesetet okozott gázkazánokat, pontosabban azt, hogy a gyártók betartották-e a szabványo­kat. Mára tevékenységi köre kibővült- köztük a létesítménytechnikában, az autótechnikában és környezetvé­delemben -, működik semleges fel­ügyeleti szervként, annak érdekében, hogy az embert és a környezetet megvédje a technika káros hatásaitól. Idei éves forgalma 752 millió német márka, irodái és vegyes vállalatai számos európai országban működ­nek. Hazánkban az ÉMI-vel alapított közös cég - megbízások alapján - el­sősorban az európai piacon érvényes szabványok betartását vizsgálja, szolgáltatásokat nyújt az építés- és üzemtechnika, a berendezéstechnika, az anyagtechnika, a minőségmana- gement és biztonságtechnika terén. MOGORVA MONOLÓG Lassan alakult ki a vendégköröm Miután elvégeztem az ipari isko­lát, női fodrász szakmunkásbizonyít­vánnyal a zsebemben újságot árul­tam. Jogszabály előírja ugyanis, hogy 18 éven alulinak vállalkozói engedély nem adható. Egy ismerős fodrász megengedte ugyan, hogy szabad időmben bejárjak az üzletébe, de alkalmazni ő sem tudott. Finoman fogalmazva asszisztáltam a munká­jához, de a valóságban segédmunkás voltam. Legfeljebb a hajmosást bíz­ták rám. meg nézhettem, amikor ha­jat vágtak. De leginkább söpröget- nem kellett. Anyám ragaszkodott hozzá, hogy bejárjak, mert az volt a meggyőződése, hogy így mégiscsak ragad rám valami. Az ismerősünket azonban felje­lentették, hogy feketén foglalkoztat engem — állítólag mt r is büntet­ték, mert nem tudta bizonyítani az ellenkezőjét —, így pár hónap múlva meg zabadultam az ingyen- munkátó \ -bb, már a vállalkozí ny birtokában, béreltem egy üzlethelyiséget. Tíz­emeletes épület földszintjén, baba­kocsitárolóból alakította ki a tulaj, de időközben a városközpontban is vett magának egyet, s 6 ott dolgo- zott. A ; k-; nélyes volt, ennek megfelelően szabták meg a bérleti díját. Egymagám nem bírtam volna fizetni —- meg nem is akartam —, így a tulaj fölvette mel­lém Mónikát. Jól összejöttünk ma­gánemberként, lehet, hogy összehá­zasodunk, de üzleti szempontból nem volt szerencsés a választás. így ugyanis csak fiatalok járnak hoz­zánk. Ők is ritkán jönnek, és legfel­jebb vágást, berakást kémek. Se igényük, se pénzük nincs többre. Az idősebb korosztály kezdettől fogva idegenkedett tőlünk, mond­ván: szakmailag tapasztalatlanok vagyunk, meg hogy a korkülönbség miatt úgysem tudnánk miről be­szélgetni. S egyáltalán: nálunk mindig modem zene szól a magnó­ról. Volt olyan, aki az ingyenmun­kahelyemről, azaz, az ismerősünk fodrászüzletéből emlékezett rám, s amikor itt meglátott, összecsapta a kezét: Jé, itt ez az aranyos, jóképű fiú, aki a Marcsinál söprögetett...!” Szóval, sehogy sem akart össze­jönni a vendégkörünk, a költségeink viszont nem a gyatra forgalomnak megfelelően alakultak. Az üzlet bér­leti díja húszezer forint volt, emellett fizettük a közös költséget, igaz, csak kétezer forintot. A villanyszámlánk 4000, a vízdíj 2000, a melegvíz ugyanennyi, a fűtés 3000, a telefon- számla 1000 forint volt. Havonta 2000—3000 forint ára anyagot hasz­náltunk el. Mindezt kétfelé osztva és a tb-járulékkal terhelve fejenként 23-24 ezer forintot jelentett. Miköz­ben voltak olyan napjaink, amikor egyetlen vendég sem fordult meg az üzletben. Hiába írtuk ki az ajtóra, hogy kívánság szerint nosztalgia zene szól, s hogy én kiváló ered­ménnyel végeztem el az iskolát. Ha ketten együtt 10-12 fejet megcsinál­hattunk egy nap, az már csúcsforga­lomnak számított. Egy kis anyagi kitartással talán kivárhattam volna azt a másfél-két évet, amíg bizonyítva a munkámmal mégiscsak kialakul a vendégköröm. De anyám a konyhai kisegítő fizeté­séből nem képes eltartani három személyt —, a húgomat, engem meg saját magát. Mielőtt dolgozni kezd­tem, vettem magamnak egy farmer- nadrágot, egy pár cipőt, két pulcsit és egy dzsekit. Erre kértem 25 ezer fo­rint kölcsönt, s mert nem tudtam megadni, most a hitelezőnél dolgo­zom a kölcsön fejében. Üvegeket mosok a palackozójában. Almási Márta AGRÁRVILÁG JÓK A MAGYAR ÁRUK ESÉLYEI A NÉMET PIACON A csomagolástechnikán kell javítanunk • A közhiedelemmel ellentétben nincs magyar paprika a német piacon. A napokban a Kopint-Datorg Rt. által szervezett konferencián hangsú­lyos szerepet kapott a magyar mező- gazdasági áruk eladhatóságának a kérdése. A Kopconsult cég a magyar élelmiszeripari termékek németor­szági vizsgálatáról adott átfogó ké­pet. Dr. Oszoli Ágnes bevezetőjében kiemelte, a kollektív élelmiszermar- keting-programnak csak egyik ele­mét képezi a helyszíni kutatómunka. A program célja az, hogy megta­nítsa az exportálókat az összehangolt tevékenységre. A külkereskedelem liberalizálása maga után vonta az új piaci szereplők megjelenését, akik gyakran az együttműködés hiányá­ban egymás esélyeit rontják. Mindezek szükségességét alátá­masztotta németországi vizsgálatuk, melyről dr. Povázsai Katalin adott részletes tájékoztatást. A választás azért esett Németországra, mert a ke­leti piacok mellett legnagyobb ha­gyományaink ehhez a területhez kö­tődnek. A kutatókat elsősorban az érdekelte, az adott országban milyen nagyságban vannak jelen a magyar termékek. Az imázsvizsgálat során kiderült, a német fogyasztók elsősorban már­kákat vásárolnak, ami a fejlett piac- gazdasággal rendelkező orzságokra igen jellemző. A kérdőíves megkér­dezés során az is megerősítést nyert, hogy a németek elsősorban a hazai termékeket részesítik előnyben. En­nek egyik oka a rendkívül erőteljes reklám, amellyel jól manipulálhatók a vevők. Ugyanakkor a német fo­gyasztó fél a külföldi terméktől, erős fenntartásai vannak a keleti piacok­ról származó cikkekkel szemben. Egy adott ország imázsa és a termé­kei tehát szorosan összefüggnek egymással, és mi e tekintetben még elég jól állunk, hallottuk az előadá­son. Gyorsan változtam kell azonban a szolgáltatásaink színvonalán, a szál­lítások pontosságán, és nem utolsó­sorban a csomagolástechnikán. Ma már döntő a német piacon az, hogy szerepel-e a terméken a Grüne Punkt, azaz a csomagolóanyag újrafeldo- gozhatósága. E téren egyébként a legnagyobb a lemaradásunk, hiszen a kinti tapasz­talatok azt mutatják, az üzletekben ma még elég jól látható polcokról veheti le a vásárló termékeinket. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy a mi áruinkat válasszák a német fogyasz­tók. Példaként említette Povázsay Katalin azt, hogy az a bor, amelyen három nyelvű címke található, nem lesz vonzó. Meg kell tanulnunk jól feltüntetni termékeinken az eredetet, azt, hogy hol készültek a termékek. Különösen igaz ez a továbbfel- dolgozásra kerülő termékek eseté­ben, mint a hús vagy a baromfi. Ezekben az esetekben azonban már alig van nyoma annak, honnan érke­zett az alapanyag. Mindenképpen törekedni kell tehát arrra, hogy mi­nél inkább feldogozott formában szállítsuk ki termékeinket Németor­szágba, a korábbinál rugalmasabb üzletpoltika alapján. Nagy Ágnes A földhasznosítási támogatás igényléséről — Nem az Adó- és Pénzügyi Elle­nőrzési Hivataltól, hanem az Állami Fejlesztési Intézettől igényelhető a földhasznosítás támogatása - tájékoz­tatta a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium a sajtót. En­nek megfelelően a tárca rövidesen módosított pályázati felhívást tesz közzé a részletes tudnivalókkal. A korábban közzétett felhívás szerint a támogatás célja a mező­gazdasági földhasznosítás elősegí­tése a gazdasági, társadalmi szem­pontból elmaradott, nagy munkanél­küliségű településeken. A támoga­tást ott alkalmazzák, ahol a szántó- terület átlagos aranykorona-értéke hektáronként nem haladja meg a 17 aranykoronát. A támogatásra azok a bel- és külföldi magánszemélyek, il­letve jogi és nem jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek pályázhat­nak, akik, illetve amelyek külön meghatározott településeken mező- gazdasági termelést, művelést foly­tatnak. Támogatás igényelhető az ötezer négyzetméter, vagy ennél na­gyobb szántók, szőlők, gyümölcsö­sök, kertek, rétek, legelők művelé­séhez. A támogatás mértéke rétek­nél, legelőknél 500 forint, szántók­nál, szőlőknél, gyümölcsösöknél, kerteknél 1.800 forint hektáronként. Gazdasági társaság technikusok képzésére A kalocsai Dózsa György Mező- gazdasági és Közgazdasági Szakkö­zépiskola az új rendszerű agrárgaz- daképzés beindítása óta tesz erőfeszí­téseket arra, hogy eleget tegyen a gyakorlati oktatás támasztotta köve­telményeknek. Az önkormányzat a tulajdonába került volt szovjet loká­torállomást és a hozzátartozó 11 hek­tár területet az iskola kezelésébe adta, amelyen már meg is kezdődött a 20 millió forintot érő oktatófarm építése. Már a költségvetési tárgyalások során is gondot okozott, hogy nehe­zen volt szétválasztható az oktatási és gazdálkodási tevékenység, ám a leg­nagyobb probléma abból adódott: a tangazdaság, mint az iskola része, hi­telképtelen, ugyanakkor a termelés ciklikussága miatt szükség lehet hi­telfelvételre. A mindeddig szinte példa nélküli vállalkozás a jelenlegi jogi szabályo­zás mellett törvényesen csak úgy mű­ködhet, ha a tangazdaság társasággá alakul. Az erről szóló határozati ja­vaslatot a legutóbbi önkormányzati ülésen Török Gusztáv Andor pol­gármester terjesztette a képviselők elé. A témában megszólaló bizottsági elnökök és képviselők leginkább azt hangsúlyozták, hogy a jövő szakem­bereinek képzése olyan fontos társa­dalmi érdek, amelyhez a támogatást feltétlenül meg kell adni. Senki nem ellenezte az újszerű kezdeményezést, s a választóvíznek számító szavazás­kor az is kiderült: elvben egyetérte­nek a szakközépiskola tangazdaságá­nak társasággá alakulásával. Az ezzel kapcsolatos szervezőmunkát a pol­gármesterre és az iskola igazgatójára bízták. E téma kapcsán azt is megtpd- tuk, hogy az oktatófarm építése jó ütemben halad, tető alatt van az épü­let, eddig 6,2 millió forintot költöttek újszerű beruházásra. Zsiga Ferenc Közhasznú segítség agrárvállalkozóknak Egyéni termelőket, mezőgazda- sági vállalkozókat, új földtulajdono­sokat segít szaktanácsaival a terme­lésben, a kormányzati támogatások és a jogszabályok közötti eligazo­dásban szerte a megyében az a tíz ag­rármérnök, akiket közhasznú mun­kásként alkalmaz a Bács-Kiskun megyei Agrárkamara. Nemcsak konkrét kérésnek megfelelően tevé­kenykednek. Felhívják az érintettek figyelmét arra, milyen lehetőségeik vannak a különböző támogatások el­nyeréséhez, mire kell vigyázniok az adózásnál, segítik elkészíteni a pá­lyázatokat, kérelmeket, kitölteni a hivatalos iratokat; a kezdő termelők­nek pedig szaktanácsaikat is felajánl­ják. Minderre a Munkaügyi Központ és a kamara közötti megállapodás ad lehetőséget, ami szerint a tíz munka­nélküli agronómus fizetését a mun­kaügyi intézmény állja, a fizetés köz­terheit — 70 százalékát — pedig a kamara gazdálkodja ki a tagdíjakból és a szolgáltatásaik bevételeiből. A valóban hasznos segítséget vállalt munkanélküli mérnökök megbíza­tása ugyan csak fél évre szól, a ka­mara azonban bízik benne, hogy ta­lálnak módot a szerződés meghosz- szabbítására. Jó termés, gazdag szüret Tokajhegyalján Az átlagosnál jobb minőségű szőlő termett Tokajhegyalján az idén. A must legalább felének 19 fokosnál nagyobb a cukorfoka. Az aszú cukor- tartalma is rendkívül kedvező. A vár­hatóan 220-230 ezer mázsa szőlő le­szedése október végéig tart. Tavaly 250 ezer mázsa szőlőt szü­reteltek a híres borvidéken. Aszú vi­szont egyáltalán nem termett. Ez négyszer is előfordul egy évtized so­rán. Idén azonban aszú szempontjá­ból a kiemelkedő évek egyike jött el. A 220-230 ezer mázsás termésből kézzel, szemenként összesen 15 ezer mázsa aszút lehet kiválogatni. Terjed a magángazdálkodás, részben ve­gyesvállalatok, pinceszövetkezetek léptek a Tokajhegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát helyére, amely idén január 1-ei hatállyal átalakult. Jogutódja a sátoraljaújhelyi székhe­lyű Tokaj Kereskedőház Rt. Amíg a szokványos borszőlők feldolgozásá­val és elhelyezésével kevesebb a gond, egy ideig kérdéses volt, hogy ki vásárolja fel a rekord aszútermést. A kereskedőház még rendelkezik 750 hektárnyi szőlővel, ez az egész borvidék szőlőtermő területének 15 százaléka. Termelő tevékenysége azonban a kárpótlás nyomán meg fog szűnni. Borászati technológiai beren­dezéseinek döntő része azonban még ma is rendelkezésére áll, melyek ko­rábban az egész borvidék termésének a befogadására lettek méretezve. Pro­filnak ezért a mezőgazdasági szolgál­tatás, felvásárlás, feldolgozás, borér­lelés és értékesítés marad. Mivel a tokaji aszú márkavédelme országos érdek, az ÁV Rt. a kereske­dőház közreműködésével létrehozza a Tokaji Királyi Szőlők Rt.-t. Induló tőkéjének részeként az ÁV Rt. befizet 250 millió forintot. Ebből a pénzből tudja felvásárolni a Tokaji Királyi Szőlők Rt. a vidék 18 000 kistermelő­jétől a 11 ezer mázsa aszúszemet. 4000 mázsát a külföldi érdekeltségű cégek vesznek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents