Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-25 / 248. szám

1993. október 25., hétfő' A NŐK VILÁG A Catherine Deneuve, a francia világsztár 50 éves Maurice Dorléac színpadi és film­színésznek két leánya született. Az idősebbik megtartotta édesapja nevét és Francoise Dorléac néven már be­futott színpadi és filmszínésznő lett maga is, mígnem egy autóbalesetben életét vesztette. Mindössze 25 esz­tendős volt. Húga, Catherine is a színészi pá­lyát választotta, de hogy ne legyen annyi Dorléac a szakmában, ő édes­anyja leánykori nevét — Deneuve — vette fel. (Mondani sem kell talán, hogy színésznő volt a mama is.) Cat­herine Deneuve október 22-én ünne­pelte ötvenedik születésnapját, ebből az alkalomból még többet írt róla a világsajtó. Nagyon fiatalon, 13 éves korában debütált Catherine, mint színésznő, még iskolásleányként. Nemsokára a nagy felfedező és nagy házasodó filmrendező, Roger Vadim szárnyai alá került (mint Brigitte Bardot, majd később Jane Fonda), de Vadim film­jeiben nem vált igazán ismertté. Valódi hírnevet Jacques Demy kü­lönlegesnek mondható filmjében — • A világsztár legutóbbi filmfor­gatásán, Indokínában. lényegében operafilm volt — , a Cherbourgi esernyőkben szerzett. Onnantól kezdve aztán nyílegyene­sen ívelt felfelé a pályája. Csakhamar Franciaország egyik vezető sztárja lett, s az is még ma is, de ugyanilyen magasan jegyezték a nemzetközi filmbörzén is. Ellenállhatatlan szép­sége szinte egymaga elég lett volna ahhoz, hogy felszínen maradjon, ám a szépség mögött valódi tehetség kí­nálta az aranyfedezetet. Olyan ran­gos rendezők hívták meg filmjeik fő­szerepére, mint a lengyel születésű Roman Polanski, vagy a spanyol Lo­uis Bunuel. A Mayerlingtől Az utolsó metró Párizsban-ig, számtalan messzehangzó sikerű film főszerepét játszotta el. Magánéletében, Roger Vadim mellett, a legismertebb név, az olasz világsztár: Marcello Mastro- ianni. A csapodár taljántól, aki újra meg újra más, neves színésznőkkel élt együtt, miközben sohasem vált el „privát” feleségétől, akihez rövi- debb-hosszabb kalandjai után mindig visszatért, szóval Mastroiannitól Catherine Deneuve-nek gyermeke is van. Egy, immár huszonéves lány, aki ugyanolyan szép, mint az anyja, és már elkezdte filmkarrierjét. Orvosi vétó a béranyaság ellen AZ EMLŐRÁK MAR NEPBETEGSEG? Időben, még panaszmentesen A televízióban e címmel idő­ről-időre üzeneteket küldenek a nők­nek országos hírű nőgyógyászok, se­bészek, onkológusok azért, hogy fel­hívják a nők figyelmét a szűrővizsgá­latok fontosságára. Erre annál is in­kább szükség van, mert ma már a női rákos halálokok közül első helyre ke­rült világszerte, s hazánkban is az emlőrák, ez a leggyakrabban előfor­duló daganatos megbetegedés tehát, amely a nők korai és fájdalmasan ér­telmetlen, mert elkerülhető, megaka­dályozható halálát okozza. Az emlőrákra is igaz azonban, mint minden daganatos betegségre, hogy a kezdeti időben nincsenek tü­netei, nem okoz panaszt. Ezért rend­kívül fontos, hogy mindenki, de a le­ginkább veszélyeztetett korosztály­hoz tartozó nők, tehát a 30 és 40 év közöttiek, a panaszok jelentkezése előtt elmenjenek a szűrővizsgála­tokra. Ha panaszt észlelnek: bármi­féle, korábban nem tapasztalt, furcsa, kellemetlen, húzó, feszülő érzés je­lentkezik az emlőben, ha mirigye­sebbnek tapasztalják, mint korábban, ha csomót éreznek benne, ha váladé­kozást tapasztalnak, ha a hónaljban vesznek észre csomót, — nos, ezek a tünetek arra intenek, hogy minden­képpen, s minél előbb orvoshoz kell fordulni. Természetesen e felsorolt tünetek nem jelentenek minden eset­ben daganatos megbetegedést, de az óvatosság nem árt. Kérdés azonban, kihez forduljanak a nők? A háziorvoshoz, a nőgyó­gyászhoz, a belgyógyászhoz, az on­kológushoz vagy a sebészhez? A vá­lasz: onkológushoz vagy sebészhez. A betegség gyanúja esetén egy előírt, s rendkívül hatékonyan mű­ködő, három részből álló vizsgálati eljáráson esnek át. Ennek első lépése a fizikális vizsgálat, amikor a szak­orvosok megvizsgálják az emlőt, a második eleme az úgynevezett diag­nosztikus tripletnek a mammográfiás vizsgálat, az emlő röntgenvizsgálata, amely felismeri az 1 centiméternél kisebb elváltozásokat is. A harmadik elem — amelyre akkor kerül sor, ha a két előbbi vizsgálat elváltozást ész­• Az időben felismert emlőrák jó eséllyel gyógyítható. lelt — az elváltozott területről szö­vettani mintavételt vesz az onkoló­gus, amit kiértékelve megállapítható, hogy jóindulatú vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. Ma már 95 százalékos találati aránnyal megálla­pítható, hogy a betegnek mekkora, s milyen jellegű daganatos megbete­gedése van. A szükséges műtét tehát megtervezhető, illetve el is kerül­hető. Az esetek egy részében ugyanis csak olyan jóindulatú elváltozásról van szó, amely gyógyszeres kezelés­sel megszüntethető. E három részből álló, diagnoszti­kus tripletnek köszönhető, hogy a 2-3 centiméternél kisebb daganatok kivétele úgy is megtörténhet, hogy az emlő megmarad. A műtét után egy úgynevezett „onkoteam” elé kerül­nek a betegek, ahol a műtét utáni te­rápiáról döntenek a szakemberek. Az összeszokott, nagytudású orvoscsa­pat — amelyben helyet kapnak az onkológusok, az onkoradiológusok, sebészek, a szövettanászok —, javas­lata alapján kerül sor az utókezelé­sekre. Ma az emlőműtétek túlélési ará­nya 5 éven belül 50-80 százalékos, (ha korán felismert daganatról van szó), s a tíz éven túli túlélési arány 50 százalék felett van. Az onkológusok feladata az, hogy figyelemmel kísérjék a betegek sor­sát, azokét, akiket műteni kellett, s azokét is, akiket csak gyógyszerrel kezeltek. Kecskeméten az elmúlt 13 évben több mint 6 ezer beteget vizs­gáltak meg a megyei kórház onkoló­giai rendelésén, s közülük több mint 550-en estek át emlőműtéten. A sorstársak évek óta összejönnek, a mellműtöttek egyesülete éppen ma délután találkozik ismét a kecske­méti megyei kórház Izsáki úti épüle­tében. Köztudott, hogy központi támoga­tással onkológiai központ épül a me­gyeszékhelyen, amelyben lehetőség lesz olyan sugárkezelések elvégzé­sére is, amelyeket ma még Kecske­méten nem végeznek. így a betegek­nek nem kell majd utazniuk, gyógyu­lásuk könnyebbé válik. Az onkológus szakemberek sze­rint az utóbbi időben, a betegségme­gelőző szemlélet térhódításával egyre többen keresik fel rendelésü­ket, ahova beutaló és előzetes beje­lentkezés nélkül a hét minden mun­kanapján mehetnek a betegek, s az egészséges, ám sorsukat még időben irányítani akaró nők is. Ábrahám Eszter A házaspároknak megközelítően 10 százaléka - műtét, betegség, vele­született rendellenesség stb. miatt - meddő. A béranyaság, azaz a meg­termékenyített petesejt idegen nő tes­tébe ültetése sok fejlett országban ma már terebélyes és igencsak kifize­tődő üzletág. A gyermeket akaró te­hetősebb párok szívesen és jól hono­rálják a terhesség és a szülés próbaté­teleinek átvállalását. (Hazánkban is akadt már família, amely 1 milliót áldozott volna „vendégmun­kás-anya” megnyerésére - erre azonban nálunk még nincsenek meg a tudományos-technikai feltételek.) A magzat kihordását és világra hozatalát prózai adás-vételi ügyletté lefokozó tudományos eljárás körül világszerte heves viták dúlnak. Meg­ítélése központi témája volt az Orvo­sok Világszövetsége Budapesten most lezajlott 45. közgyűlésének is. — A tudomány ma már valóban csodákra képes, de van egy határ, amelyen nem szabad túllépnie, mert ott már szinte megválaszolhatatlan morális, jogi és egyéb kérdésekbe ütközik - nyilatkozta a kongresszus egyik tekintélyes résztvevője, dr. Ri­chard Kennedy, a kanadai orvostár­saság elnöke. - Az újszülöttek 4-5 százaléka fejlődési rendellenességgel jön világra. Ilyen esetekben melyik szereplőben, a megtermékenyített és beültetett ivarsejt „gazdáiban” vagy a kihordó asszony szervezetében ke­reshető a károsodás oka? Vagy : bé­1 Kié a gyerek? A béranyáé, vagy azé, aki megrendelte? ranyaság esetén valójában ki az új­szülött anyja? Az, akinek petesejtjét beültették, vagy az, aki 9 hónapig testében hordta és táplálta? Dr. Ram Ishay izraeli professzor, a Világszövetség korábbi elnöke to­vább sorolja a kétségeket és kérdése­ket: — Mikor zárni a „bérmunka”? Szüléskor? De akkor ki szoptatja a csecsemőt? Az ivarsejt tulajdonosá­nak nincs teje... S mi van, ha a béra­nya a megállapodás ellenére nem adja oda a gyermeket, hisz ő hordta, ő szülte. Bíróság elé lehet citálni szerződésszegésért, ami jogilag úgymond tiszta ügy. De biológiailag, pszichikailag, emberileg?! Azután az apróság fölcseperedik; kideríthető-e, hogy alkatát, beteg­ségre való hajlamát, érzelmi beállí­tottságát a dajkaanyától vagy a sejt­donoroktól hozta? Az ilyen és hasonló kérdések so­rára a nemzetközi orvostársadalom nem ismeri a választ. Hivatásunk, emberi meggyőződésünk ezért egy­aránt azt diktálja, hogy vétót hirdes­sünk a béranyaság ellen. Néhány or­szágban már jogi tilalom alá helyez­ték az élet áruba bocsájtásának ezt a módját. Szabó Margit Szexbürokrácia Amerikában • Ők már nyilatkoztak: szabad a csók! Egy szempillantással, simogatás- sal, bátorító mosollyal elkövetkezik a leírhatatlan: a szerelem. Az USA Ohio államában. Yellow Springs egyik intézményében e boldogító ál­lapotnak azonban immár vége. Az iskolai szabályzat szerint ugyanis mind a fiúk, mind a lányok kötelesek tudomásul venni, hogy a kölcsönös vonzalom nem igazolható az egyszer kimondott igennel, vonatkozzék ez akár az első csókra, akár egyébre. A kollégium rendtartása ugyanis ki­mondja: „A felek szóbeli egyetértése szükséges bármely új fizikai vagy szexuális kapcsolathoz a kölcsönös­séget igénylő cselekvés minden te­rén, függetlenül attól, hogy melyikük kezdeményezi a következő lépést. Ezért fel kell tenni minden esetben a kérdést: akarsz-e velem szerelmes­kedni? A kezdéskor kimondott igen azonban nem elegendő. Kérdés és válasz minden új aktusnál kötelező. Unod a férjed? Változtass diétát! Az elsősegély-telefon személyte­lenségébe burkolózva számos asz- szony tárcsázza a megadott számot, orvoslást keresve bajára. Angliában felfigyeltek arra, hogy a vonal túlsó végén lévő hölgyek közül sokan be­vallották: csak az a bajuk, hogy in­kább betegséget szimulálnak azért, hogy ne kelljen a férjükkel szexuális kapcsolatot létesíteni. E „bajok” ke­zelését magára vállalta a Nők Táp­lálkozástanácsadási Szolgálata, most már a nap 24 órájában hívható az úgynevezett zöld szám, ahol tanácsot adnak arra vonatkozóan, hogy mi­képpen lehet az étkezés módosításá­val változtatni ezen az állapoton. Megfigyelték ugyanis, hogy a szexu­alitás csökkenése kapcsolatban van a táplálkozással. Kimutatták, hogy a nőj szexuális hormonok zavartalan működését az ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag ételek biztosít­ják. Ámde a hölgyek ilyen vagy olyan diétára fogják magukat, és nem is sejtik, hogy az étkezés megváltoz­tatásával a szexuális késztetést koc­káztatják. Hiba például teával vagy kávéval kezdeni a napot, ehelyett gyümölcslét, zöldséget és sok gyü­mölcsöt ajánlanak. Olyan egyszerű ételekkel rendezhetők a „lelki” prob- lémámák, mint a dió, a bab, a borsó, a különféle tejtermékek. A nehéz hú­sétel azonban kerülendő! Négy hó­nap, s a vágyak újra a régik — állít­ják a londoni telefongyógyászok. Hollandiában a háziasszonyok hetente mosnak ablakot E sorok írója egy holland-magyar menedzsertanfolyam résztvevőjeként utazhatott a tulipánjairól híres Hol­landiába, ahol azt is megfigyelhette: hol és hogyan laknak, hogyan élnek a holland emberek, s hogyan szervezik mindennapjaikat a holland háziasz- szonyok. Megérkezve a 89 ezer lakosú hol­landiai Delft városába, amely I. Vil­mos óta a királyi család nyughelye volt, s porcelánjai révén világhírű — a legelső benyomás az volt, hogy a házak óriási ablakfelületükkel szinte hívogatták a kíváncsi tekinteteket. A bekandikálás annál is inkább köny- nyen ment, mert a holland házak ab­lakain csak elvétve látni nappal füg­gönyt. Ebből következik, hogy az ab­laktisztítás a holland háziasszonyok számára minden héten esedékes. A házak egyébként szépen rendezett előkerttel, s gondozott pázsittal öve­zettek, kerítést szinte sehol nem lehet látni. Bent a házban a holland szoká­soknak megfelelően a nagy nappali fogadja a látogatót, amelyet szinte te­lezsúfolnak tárgyaikkal, s a rengeteg növénnyel. Sokhelyütt nincs külön étkező, csak a nappaliból választanak le egy részt. Hollandiában is gyakori, hogy csak este van együtt a család, ezért a vacsorát tekintik főétkezés­nek. Beljebb haladva a konyha ejti ámulatba a látogatót, ugyanis azon túl, hogy itt is minden szabad felüle­tet virág és növény borít, a gépesí­Átlagosan két gyermek nevelkedik egy holland családban. tettség magyar szemmel irigylésre méltó. Étkezési szokásaik eltérnek a ma­gyar szokásoktól, kerülik az erős fű­szerezést és a zsíros ételeket. Külön fogás ebédnél is — amit egyébként nem otthon, hanem úgynevezett kan- tinokban költenek el — a sajt. A hí­res holland sajtokból több mint száz­féle kapható az üzletekben. Ritkán esznek levest vacsorára, ha viszont vendéget fogadnak, a leves elmarad­hatatlan. A hollandok rendkívül sok, bár világos és gyenge kávét isznak, nem ritkaság a napi 10-12 adag sem. Továbbhaladva a lakásban, az emeleten vannak a gyerekek szobái — amelyek színesek, mert kedvelik a nagymintás tapétákat, nem ritka, hogy a plafont is állatfigurák vagy felhők díszítik — és a szülők háló­szobái. Hollandiában ugyanis gya­kori, hogy külön alszanak a szülők. A holland családokban is átlago­san két gyermeket nevelnek, s az anyák ritkán engedhetik még ma­guknak, hogy a gyermekek 3-4 éves kora után évekig otthon maradjanak. Bevált azonban a részmunkaidős foglalkoztatás, az asszonyok heti 20-22 órát dolgoznak, télen pedig még kevesebbet. így több időt tölt­hetnek a családjukkal, s erre szükség is van, mivel az óvodák rendszere más, mint nálunk. Ezért nem ritka, hogy több anya összefog, s egy-egy napon 10-12 gyerekre is felügyelnek, így a többiek dolgozni mehetnek. A holland asszonyok akkor sem szíve­sen mennek teljes állásba, ha gyer­mekeik már iskolások. Érdekesség, hogy a különböző generációk na­gyon ritkán élnek egy háztartásban, a családi kötelékek szorosságát azon­ban az együtt töltött hétvégék, a kö­zös kirándulások, nyaralások őrzik. 1922 óta rendelkeznek szavazati joggal a holland nők. Társadalmi helyzetük azonban nem ezért külön­bözik jelentősen a magyar nőkétől, hanem azért, mert a magas életszín­vonal, az apa keresete egyedül is ké­pes sok esetben biztos hátteret terem­teni ahhoz, hogy a nők otthon ma­radhassanak gyerekeikkel, illetve csak annyit dolgozzanak, amennyi a családot még nem viseli meg. Min­dennapjaikat megkönnyítik a háztar­tási gépek, az élet apró részleteire ki­terjedő, elérhető árú szolgáltatások. Nem raboskodnak a házimunka fog­ságában, bár nagy háztartást visznek. S ablakot is gyakran tisztítanak.... Kissné Kollár Eszter Árverezés a hercegnőnél Már első nap a vártnál jóval na­gyobb bevételt hozott az az árverés, amelyet a punk hercegnő néven is ismert 33 éves Gloria Thurn und Ta­xis megbízásából a Sotheby’s cég rendez az özvegy regensburgi ottho­nában, a Sankt Emmeram kastély­ban, — számolt be erről a Reuter és az AP. Az október 21-ig tartó árverésen Európa legnagyobb lakott kastélyá­ban 3 500 tárgyat kínáltak megvé­telre - festményeket, bútorokat, ezüstneműt és 75 000 üveg bort. El­árverezték a hercegnő két Har- ley-Davidson motorkerékpárját, és a család által az elmúlt 70 esztendőben eladott 25 kastély berendezési tár­gyait. Gloria hercegnő remélte, hogy legkevesebb 14 millió márka bevé­telhez jut az árverésből, amivel kifi­zethetné 65 millió márkás örökösö­dési adójának utolsó részletét. Jo­hannes Thum und Taxis herceg — akinek családja 500 évvel ezelőtt lét­rehozta a Német-Római Szent Biro­dalom postai hálózatát - 1990 de­cemberben hunyt el 64 éves korában. Örököse 10 éves fia, Albert, akinek vagyonát édesanyja, Gloria kezeli. A hercegi család óriási vagyona nagy kiterjedésű erdőkből, kasté­lyokból és egy serfőzdéből áll, de ennek a vagyonnak túlnyomó része nem likvid. Gloria hercegnő tavaly novemberben már rendezett egy ár­verést Genfben. Akkor a bevétel meghaladta a 21 millió márkát. Az egyik árverési nap „slágere” egyébként két XVI. századi velencei bronz figura - Apollo és Vénusz - volt. Egy német magángyűjtő vette meg őket 235 ezer 750 márkáért. Fejfájós felfedezés Francia tudósok azonosítottak egy gént, amely a 19-es kromoszómában található, és a fájdalom különösen heves formáját, az úgynevezett félol­dali fejfájást, közismert nevén a mig­rént okozza. A migrénrohamok olyan erősek is lehetnek, hogy az érintettek esetenként féloldalukra megbénul­nak és öntudatukat is elvesztik. Ma- rie-Germaine Bousser, a párizsi St. Antoine kórház vezető kutatója kö­zölte, a gén helyét már megállapítot­ták, de még nem izolálták. Ezért óv­nia kell az elhamarkodott remények­től. A következőkben meg akarják vizsgálni, hogyan működik a gén, és hogy hibája csak a migrén legsúlyo­sabb formáját váltja-e ki? Fennáll ugyanis a lehetősége annak, hogy más kromoszómákban lévő hibás gének is képesek migrént kiváltani. A tudomány számára a gén felfede­zése az első támpont arra, hogy a migrénre való hajlam öröklődik: erre eddig a bizonyíték hiányzott. E5-ÖS út mellett ■4,7 ha föld eladó Telefon; 76/491-447, 7-8 óráig, 19-21 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents