Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
1993. október 18., hétfő PETŐFI NÉPE TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS EMLÉKEK NYOMÁBAN Alföldi diákok az erdélyi havasokban A magyar történelem sorsdöntő eseményei közül a legtöbbnek Erdély volt a színhelye. Erdély, ez a hétbástyás címerű tartomány, amely a török időktől kezdődően, az osztrák elnyomatás évein keresztül, és azt követően is leginkább megőrizte a magyar önállóságot. Hajdani fontos történelmi szerepét várak, várkastélyok. templomerődök sokasága jelzi. csejáték Rt.-tői nyerték. Elszállásolásukról és étkeztetésükről - csere alapon - a marosvásárhelyi famegmunkáló iskolacsoport kollégiuma gondoskodott. Innen indultak minden reggel a különböző közelebbi vagy távolabbi úticélok felé. Első nap marosvásárhelyi városnézésre: a Nemzeti Színházba, a Teleki Tékába, a vártemplomba. Majd 9 Együtt a vidám kis csapat apraja és nagyja. Némelyik még egészen épen, legtöbbjük azonban már csak romjaival emlékeztet a régvolt dicső időkre. Ám mindenképpen ezek az építmények a legidőtállóbb bizonyítékai a magyarság magas színvonalú kultúrájának azon a területen, amelynek értékeit több évtizeden át a pusztulás, a tudatos elpusztítás réme fenyegette, mely rém a ’89-es eseményeket követően nemhogy elmúlt volna, hanem meg inkább erősödött. Mi az, ami Erdélyből és kultúrájából még megmaradt? Egyáltalán, maradt-e még emléke c legendákban és mondákban gazdag történelmi múltnak? Többek között erre is kereste a választ az a huszonkét Bács-Kiskun megyei diák, akik két tanáruk: dr. Lehegyi Jánosné és Szikszai László vezetésével október 3-án, a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskolából indultak egyhetes tanulmányútra Erdélybe. A mintegy kétezer kilométeres utazás költségeinek egy részét pályázat útján a Szerenmásnap már a városon kívül, Szász- régenbe és Görgényszentimrére. Azt követően pedig, a harmadik nap programjaként Marosvécsen és Dé- dán át, Ditró és Szárhegy érintésével a Gyilkos-tóhoz, s onnan a Békás-szorosba. De voltak Segesváron és Fehéregyházán, Szovátán és a parajéi sóbányában. Vásároltak Koron- don és lerótták kegyeletüket Tamási Áron farkaslaki szülőházánál és sírjánál. Ezenkívül meglátogatták Arany János nagyszalontai emlékmúzeumát, a nagyváradi bazilikát és múzeumot, valamint a csúcsai Boncza-kastélyt. Hazafelé még megálltak Gyulafehérváron, kis kerülőt tettek Vajdahunyadra és Dévára, az egykori Magna Curiához. Útjaikon minden alkalommal más-más vásárhelyi pedagógus kalauzolta őket: Kovács József kémia-,' Oltyán Erna magyar- és Csibi Máriáit f műliélytanár. Néíli égy éiéíHen' pedig maguk az iskolaigazgatók is. Hogy mi minden történt a hét nap alatt, nehéz összesűrítve megfogalmazni. Annál is inkább, mert a látottak, tapasztaltak mindenkiben más és más érzelmeket váltottak ki. Volt, akit az őszi színekben pompázó tájak szépsége nyűgözött le, s volt. akit a lépten-nyomon felbukkanó nyomor és kilátástalanság döbbentett meg. Ismét másokat a történelmi helyek, épületek nagyszerűsége, hangulata kerített hatalmába. Közben pedig énekeltek, vidámkodtak, barátságok, s talán szerelmek is szövődtek, és észrevétlenül egyre összekovácsoló- dottabbá lett a kis társaság. Amiből mindannyian egyformán részesültek, azok a tanulságok voltak: - Nehéz sorsú, de nálunk, anya- országbelieknél sokkal összetaitóbb emberek élnek itt - fogalmazta meg egyikük az út végén. - Talán még nem lenne késő tennünk valamit értük - vélekedett másikuk. - De mit? - tettem fel a kérdést, amelyre azonban egyikük sem tudott elfogadható választ adni. Bevallom, még magam sem tudom, mi lehetne a valóban hathatós és célravezető megoldás. Mert mit is tehetnénk mi, a növekvő elvándorlás és a sorozatos magyarellenes atrocitások ellen? Egyáltalán az erdélyi magyarság megmaradása érdekében? A kétségek közt vergődő lelkek pedig egyre gyengébbekké, egyre bizonytalanabbakká válnak.- Mostanában inkább csak temetek. semmint keresztelek - állapította meg keserűen egy szászrégeni lelki- pásztor. - Bár új sír is egyre kevesebb akad. Aki elment, az már temetkezni nem tér vissza... Farkaslakán. Tamási Áron szülőfalujában egy tizenhárom éves kisleány vezetett a sáros utcákon az emlékházhoz. Az egyik díszes székelykapuban idős bácsika álldogált:- Három fiam és két leányom közül már csupán egy van itthon. Az is Máréfalván kántoroskodik - panaszolta. A többi odaát, maguknál dolgozik. Mondtam is Jeszenszky miniszter úrnak, amikor itt járt: Mondja, miniszter úr! Kire marad a ház, a föld, s a jószág? Mert a gyerekek ugyan még el-eljönnck látogatóba, de érzem, hogy haza már soha!. * mm 'WpfcV ift-i i A "marosvásárhelyi Mobex bútor- gyárbaifi'zinie Szóról szóra ugyanazt mondták: - Egész nyáron odaát dolgoztunk. Sikerült is annyit összegyűjtenünk, hogy a jövő nyárig kihúzzuk belőle. Aztán meglehet, végleg áttelepülünk Magyarországra. Ez lenne a megoldás az erdélyi magyarság számára? Az állandó ingázás a szülőföld és az anyaország között, melyet végül az áttelepülés zár le...? Október 6-án, a hatalmas ditrói neogótikus templom oltárlépcsőin együtt ült-állt a kis társaság. „Maroknyi székely, porlik mint a szikla, népek harcának zajló tengerén” - jegyzetelték szorgalmasan a szöveget, amelyet a helyi plébános és a zenetanár iskolaigazgató közösen diktált.' Néhány perc múlva aztán felcsendült a dallam, és a megilletődött hangoktól zengtek a monumentális falak: „Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja, ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!...”- Többet kellene imádkozniuk értünk - mondta Várbeli István, a marosvásárhelyi vártemplom 81 éves lelkipásztora. Ötvenhét éve „őrzöm e nyájat”, mely napról napra apad, fogyatkozik, s egyre többen panaszolják: a mi imánk már nem elég, mert úgy tűnik, mintha az utóbbi 9 A segesvári óratorony. időben Isten elpártolt volna tőlünk... Hazafelé, amint maradoztak el mögöttünk a magyarlakta tájak, az egyik elrománosodott faluba érve Bölöni Domokos panaszos sorai jutottak eszembe: „Szórvány nemzet Vagyunk... Fosztunk, mint a deszka. Foszlunk, mint memóriánk. Itt szikla s székely már nemigen lévén..." Szász András ____________________________ ______7 D iplomával könnyebb munkához jutni 9 Minél sokrétűbb és megalapozottabb a tudás, az iskolából kikerülve annál könnyebb lesz az elhelyezkedés. (Galambos Sándor felvétele) AHOVA NEM KARRIERVÁGYBÓL MENNEK DOLGOZNI Milliók sorsán próbálnak segíteni Az már valami, ha egy szervezetből közhasználatú, világszerte elfogadottjelző lesz. A Karitásszal, a katolikus egyház nemzetközi segély- szervezetével pontosan ez történt: ma. ha egy önzetlen segítőkészségről, jótékonykodásról nevezetes tevékenységet akarnak minősíteni, azt mondják rá, karitatív. A világszervezet elnöke, a hatvanéves Gerhard Meier nem egyházi, hanem világi, úgynevezett laikus személyiség. Az újságírót az egyik vatikáni palotában, az Örök Város előkelő Trastevere városrészében fogadja. A tágas terem falán ott van egy feszület, a harmadik világ katolikus tömegszervezeteinek ajándéka: a hála jele a segítségért.- Ez a munkánk lényege: a segítség. Hozzánk senki sem azért jön, hogy karriert csináljon. Erre az én életutam is jó példa. Svájci vagyok és húsz éve még egy nagy világcég kereskedelmi igazgatója voltam. Aztán. mivel úgy éreztem, hogy az úgynevezett normális életben már szinte minden elérhelőt elértem a teljes anyagi biztonságtól a társadalmi megbecsülésig, elhatároztam, új életet kezdek. Olyat, ami a nyomorultaknak, az elesetteknek nyújthat valamit. A jólét csúcsán egyre elviselhetetlenebb volt számomra a felismerés, milyen aránytalanul sok a világon az éhező, a beteg, a földönfutó.- Vannak erről pontos adatok?- Többé-kevésbé pontosak. Talán elég, ha megemlítem, hogy a világon minden hatodik ember éhezik és minden nyolcadik olyan betegségben hal meg, ami orvossal és gyógy szer9 Csomagolják a külföldre induló segélyeket. rel könnyen gyógyítható lett volna.- Önöknek is vannak áldozataik...- Erről is rendelkezünk statisztikával. Évi átlagban egy munkatársunkat lövik le, ölik meg valamelyik válságövezetben. Ez - ha szabad így fogalmazni - nem túlzott ár azért, hogy milliókon próbálunk meg segíteni. Boszniától Szudánig az a tapasztalatunk, hogy jobban járunk, ha a segélyt magunk szállítjuk a helyszínre, fegyveres kíséret nélkül. Ha egy konvoj mellett bármilyen katonákat látnak, valaki óhatatlanul is tüzet nyithat. Néha persze a legváratlanabb célpontokra is lőnek. Nagy veszteség volt, hogy a minap megölték a Szomáliái főváros. Mogadishu püspökét.- Hol a legeredményesebb.a munkájuk?- Egyértelműen a volt Jugoszláviában, ahová sikerült 150 ezer tonna élelmiszert eljuttatnunk. Méghozzá úgy, hogy a bosnyák, a horvát és a szerb Karitász tökéletesen együttműködik. Olyan önkéntes segítőkkel dolgozunk ott, akik ismernek minden titkos ösvényt.- Hány önkéntes támogatójuk és hány alkalmazottjuk van világszerte?- Annyi, hogy ez megerősíti a hitemet az emberi segítőkészségben. Ferenczy Europress Negyvenmillió vírusfertőzöttel számolnak Sötét képet festettek az ezredfordulóról a Lyonban megtartott nemzetközi orvoskongresszuson. Előrejelzések szerint drámai módon megnő az AIDS-megbetegedések szama, s kezelésükre világszerte több mint százmilliárd dollárt kell majd fordítani. Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO adatai szerint hat even belül várhatóan húszmillióra no az AIDS-betegek száma, míg a vírusfertőzöttek már mintegy negyvenmiilióan lesznek. A kezelés költségei hihetetlen mértékben megnőnek, ami különösen a harmadik világ országait érinti rendkívül kedvezőtlenül. Az iparilag fejlett államok valószínűleg elő fogják teremteni a szükséges pénzt, ám a leginkább érintett régiók, ahol most az AIDS-betegek nyolcvan százaléka él, nagy gondban lesznek. Zaire, Zambia vagy Ruanda kórházi ágyait ma is 50-7Ö százalékban az AIDS— szel kezelt páciensek foglalják el. A fejlődő világban az AIDS nemcsak pénzügyi, hanem komoly társadalmi problémákat is felvet. Az áldozatok zöme ugyanis a vezetők soraiból kerül ki, akik csak alacsonyabb képzettségűekkel pótolhatók. Ez a folyamat hátrányosan hat egy sor afrikai ország gazdasági fejlődésére. HETVENÖT HALÁLESET, KÉTEZER FERTŐZÖTT A hazai AIDS-helyzet statisztikája Az előtörténet rövid, a folytatás sajnos hosszúnak ígérkezik. Tizenkét évvel ezelőtt azonosították a vírust, amely az immunrendszert támadja meg, majd teljesen működésképtelenné teszi. Hiába az orvostudomány minden erőfeszítése: az AIDS tízezerszámra szedi áldozatait a világ legkülönbözőbb országaiban, s ma már az emberiség egyik legveszedelmesebb ellenségeként tartják számon. A hazai egészségügyi statisztikák eddig szerencsére nem jeleztek tömeges hazai fertőzést. Föl is merült a kétely: nem „kozmetikázot- tak-e” a magyar adatok? — Elsősorban önmagunkkal szembeni vétség volna megszépíteni a valóságot - mondja dr. Döntök István professzor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese. - Hitelesek tehát a legfrissebb kimutatások is: Magyarországon összesen 355 HIV-fertőzöttről tudunk; közülük 133-nál fejlődtek ki az AIDS-re jellemző klinikai tünetek. 75 beteg meghalt. Figyelemre méltó, hogy a fertőzöttek döntő többsége - szám szerint 326 - férfi. A nyilvántartott betegek egyötöde külföldi, közöttük a legtöbb, 23 Romániából érkezett.- A hazai tapasztalatok is alátámasztják, hogy a fertőzés elsősorban nemi érintkezéssel, zömmel a homo- és biszexuálisok között terjed? — Igen. Az említett százharminchárom - előrehaladott betegségi stádiumban levő - fertőzött közül kilencvenöt férfi ilyen szexuális kapcsolatokat tartott fenn. További huszonegy beteg régebben, 1985 előtt kapott vérátömlesztés következtében fertőződött meg. Itt jegyzem meg: 1986 óta hazánkban kötelező a véradás előtti AIDS-szűrés. Ez év szeptemberéig mintegy 3,7 millió esetben, 600 000 személyt érintően zajlott le szűrővizsgálat, amihez a vér kötelező ellenőrzése is társul. így gyakorlatilag kizárható, hogy bárki vér vagy vérkészítmény révén fertőződjék. Ez annyit jelent, hogy nálunk kizárólag nemi úton terjedhet az AIDS - felelősségteljes párválasztással és megfelelő védekezéssel tehát megelőzhető a gyilkos kór. Tisztában kell lenni azzal, hogy akár külön-, akár egyneműek viszonyáról van szó, nem tudható, hogy a másiknak korábban kivel volt szexuális kapcsolata. Életmentő lehet a testi partnerek és a korábban volt partnerek AIDS-szűrése! Az egymás iránti vonzalom és kötődés maga is azt diktálja, hogy vessék alá magukat ennek a kontrollnak, mielőtt esetleg - Haltukon és akaratukon kívül - a gyógyíthatatlan betegségbe kergetik társukat. Sokszor elmondtuk, de nem árt ismételni: a vizsgálat ingyenes és amennyiben az érintett személy kéri. teljesen névtelen. A Szűrés elvégzői nem kérnek semmiféle igazolást, nem jegyzik föl a páciens nevét. Természetesen ha az. eredmény pozitív, akkor az illetőnek haladéktalanul jelentkeznie kell az orvosnál. — Úgy értsük, hogy valószínűleg járnak-kelnek köztünk olyanok, akiknek szervezetében ott az AIDS-vírus. de talán sem ők, sem környezetük nem tud róla?- Sajnos, biztosra vehető, hogy nálunk is - mint a világon mindenütt vannak ilyenek. Szűrésen nem voltak, kimutatásainkban nem szerepelnek, számukat a hazai és a nemzetközi tapasztalatok összevetése alapján csak becsülni tudjuk: körülbelül kétezren lehetnek. Ha pedig az ajánlott szexuális elővigyázatosság - ha úgy tetszik önvédelem - nem válik széles körben természetes magatartásformává, sajnos azzal kell számolnunk, hogy a következő években, nálunk is ugrásszerűen megnő a fertőzöttek száma. Szabó Margit ELTITKOLTÁK A FERTŐZÉSEK EGY RÉSZÉT Egészségügyi botrány Németországban A szövetségi köztársaság legnagyobb egészségügyi botrányává kezd dagadni a HIV-vírussal fertőzött vérkészítmények forgalmazása. Ehhez hasonló skandalumot az NSZK néhány évtizede élt meg, amikor a Contergan altató és nyugtató tabletták szedése nyomán mintegy 2800 torzszülött gyerek jött a világra. Az AIDS-t okozó HIV-vírussal fertőzöttek száma még ennél is több lehet. Sokan csak a jéghegy csúcsának tartják azt a 373 esetet, amelyről a német egészségügyi miniszter, Horst Seehofer a minap beszámolt. A miniszter azt állítja, hogy csak a hét elején jutott tudomására: az elmúlt tíz évben legalább 373 olyan esetet jelentettek a szövetségi egészségügyi hivatalnak, amelyeknél fennáll a gyanú: fertőzött vérkonzervvel vagy vérkészítménnyel kezeltek pácienseket. Az egészségügyi hivatal - egy 1952-ben felállított független, ám a miniszter felügyeletére bízott közegészségügyi kutatóintézmény - eltitkolta a tudomására jutott eseteket, vélhetően azért, hogy az áldozatok ne perelhessék kártérítésért az előállítókat. A 373 eset zöme az 1985 október elseje előtti időszakra jut. mielőtt bevezették volna a HIV-kont- rollt. Seehofer miniszter a botrány kipattanása után rögtön nyugdíjaztatta a hivatal elnökét, de egy friss felmérésnél a megkérdezettek 82 százaléka a miniszter fejét is követelte. A Vérzékenységben Szenvedők Érdek- közössége (ÍGH) abból indul ki. hogy még mindig számos. HIV-vírussal fertőzött vérkonzerv van forgalomban. A 373 eset valószínűleg csak egy hatalmas jéghegy csúcsa - közölte a szervezet elnöke. Winfried Breuer. Azt állítja, hogy a háromezer, állandó kezelésre szoruló német hemofíliásból több mint 1800 fertőzött, négyszázan elhaláloztak. Más szakemberek több mint kétezer fertőzést tartanak számon. A német országi botrány mérete felülmúlhatja a franciaországit is: ott 1200-en fertőződtek vérkonzerveklől. A közelmúltban Kiskunhalason, a Közösségek Házában tartott tájékoztatót az oktatásügy aktuális kérdéseiről Dobos Krisztina, a tárca volt államtitkára. A tájékoztató, amelybe kérdéseivel a jórészt pedagógusokból álló hallgatóság is bekapcsolódott, elsősorban az oktatási törvénynyel és a közalkalmazotti törvény bértáblázatának hiányosságaival foglalkozott. Az előadó igyekezett eloszlatni azokat a félreértéseket és téveszméket, amelyek a fent említett törvényekkel kapcsolatban országszerte tapasztalhatók. Ezt követően az oktatás átszervezésének fontosságáról beszélt. — Az egyre bonyolultabb technológiák működtetéséhez magasabban képzett szakemberekre van szükség — hangsúlyozta Dobos Krisztina, majd hozzátette: Svédország példája jól mutatja, hogy azok, akik felsőfokú oktatási intézményben tanultak, könnyebben tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség ugyan 20 százalékos a skandináv országban, de az egyetemet és főiskolát végzettek aránya ebből mindössze csupán 1,6 százalék. A legtöbb kérdés étrtelszólalá» a közalkalmazotti törvény bértáblázatának „F" kategóriájával kapcsolatban hangzott el. Horváth János, a táz- lári művelődési központ igazgatója szerint például lesütött szemmel járnak a pedagógusok az emberek között, amikor arról van szó, hogy az önkormányzat az ő béremelésükre vagy a közvilágítás fejlesztésére fordítson-e pénzt... Javaslata: ne legyen „F” kategória, mivel problémás az ide való besorolás, s már most komoly ellentétek vannak emiatt a pedagógusok között. Pintér András, a Szilády Áron Gimnázium igazgató- helyettese és tanára örömmel vette, hogy végre rendezték a kezdő tanárok fizetését, ellenben bántónak érzi, hogy a bértáblázatokban lévő szorzók az évek, évtizedek óta pályán lévők számára már nem ilyen kedvezőek. A gimnázium tantestületén belül is érezhető a feszültség, s itt is éppen az „F" kategóriába'való besorolás nehézségei miatt. .. — Ahhoz, hogy ezek a súrlódások megszűnjenek, objektív és jóval egyértelműbb kritériumoknak kellene eldönteni azt, hogy mi számít két diplomának? — mondta Karsai Péter országgyűlési képviselő. A pedagóguskamarákkal kapcsolatban Dobos Krisztina megjegyezte, ideje lenne rendezni a pedagógusoknak a saját kamarai helyzetüket, mi- ; vei nekik nincs joguk válogatni a*iuir meglévő szervezetek közt. Ezúton hívta fel a figyelmet „Az oktatásügy- tényei” című kiadványra is, amely az oktatás-nevelés időszerű kérdéseire keres választ. Adám Miklós
