Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

1993. október 18., hétfő

HIT ÉS ELET

KÉRDÉSEK A MILÁNÓI KONFERENCIA UTÁN

Krisztus békéje válasz a világ botrányára

Dr.Dankó László érsek, a Kalo- csa-Kecskemét Főegyházmegye főpásztora a napokban tért vissza Milánóból. Martini bíboros, Milánó püspöke meghívására - a magyar egyház képviseletében — részt vett a „Béke a mai világban” címmel rendezett nemzetközi konferencián. A tanácskozást 1986 óta a római St. Egedius Közösség rendezi meg évről évre, teológusok, filozófusok, társadalomtudósok részvételével.

— Európa szívében nap mint nap vér folyik, ártatlanok százai pusztulnak el. A balkáni konfliktust számos szakértő egyértelműen vallásháborúként emlegeti. A keresztények harca az iszlám ellen. Éppen úgy, mint ezer évvel ezelőtt Gibraltár környékén, és fél évezreddel később a Balkánon. Volt-e erről az égető botrányról szó a konferencián?

— A vérző Európáról nem feledkeztünk meg. A tanácskozáson jelen volt Puljics testvérünk, Szarajevó érseke is. Sok más egyházi vezető mellett ő is hangsúlyozta — igen meggyőző érvekkel —-, hogy bántó és téves beállítás a balkáni konfliktust egyházi háborúként értékelni. Bár az is túl leegyszerűsítő álláspont, amelyik a probléma elemzésénél a vallási tradíciókról megfeledkezik. Puljics érsek szerint a viszály fő oka: a negyven évig pusztító, gyűlöletet keltő ateista propoganda. A hívő emberek egyébként — keresztények éppen úgy, mint a mohamedánok — most is megtalálják az alkalmat, hogy közösen imádkozzanak a békéért.

—A kalocsai egyházmegye met- ropolitájára, azt gondolom, fokozottan is figyeltek Milánóban. Közismert, hogy ezt az egyházmegyét — déli határa egykor Újvidék környékén volt -— éppen az iszlám elleni térítő-missziós feladattal hozta létre a pápa..

— A történelmünket nem tagadhatjuk le. Éppen azért örültem, hogy a krisztusi szeretet megható megnyilvánulásaiként értékelték a délszláv népek képviselői, hogy a magyar egyház — a többi társadalmi szervezettel együtt — otthont kínál és teremt a menekültek ezreinek. Segítünk, vigasztalunk mindenkit — vallástól, világnézettől függetlenül. Krisztus békéjének talán éppen a háborúságok idején kifejtett önzetlen segítség, testvériség a XX. század végi megjelenítése. Ez reményünk záloga.

— Krisztus békéje, a milánói konferencia résztvevői szerint azon az evangéliumi tételen alapszik, hogy ha arcon vág valaki, tartsd oda az arcodat ismét?

— Azon is. Mégha ez a szelídség látszólag gyengeség is.

— De igaz az is: legyetek okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok?

0 I)r. Dankó László

— Benne van ez is. Krisztus világosan beszélt ezekről az ellentmondásokról, amikor figyelmeztetett: az ő békéje nem egyezik a világ hatalmasságai által kínált békével. Ez a béke belül, a lélekben születik meg, amikor az ember leteszi, elhagyja vétkeit és megbocsát ellenségeinek. Szívében megszületik az alázat.

— A balkáni krízis fájó fekélye a keresztény Európának. De nap mint nap hallani hazai háborúságokról is. Harc a „közveszélyes” szekták ellen, küzdelem a politikai ellenfelek legyőzéséért.

—- A kalocsai egyházmegyében, az őszi papi koronákon (esperesi gyűléseken) egyik fő témánk a szek- tásodás kérdése lesz. Én nem tagadom az embereknek azt a jogát, hogy szabadon döntsenek arról, melyik valláshoz, felekezethez tartoznak. Nem ítélek el egyetlen jóakaratú embert sem azért, mert elhagyta az Anyaszentegyházat. Számomra az igazi kérdés inkább az: mit mulasztottunk ? Mit kell tennünk azért, hogy a békét, örömet, megnyugvást és segítő testvéri szeretetet közvetítő közösség legyen a miénk? Nagyobb támogatást kell adnunk a kisközösségeinknek, meg kell becsülni a közösség szolgálatára jelentkező civil munkatársainkat. A családpasztorá- ció jelentőségét pedig nem lehet túlbecsülni. Ez az egyik legfontosabb lelkipásztori célkitűzésünk itt, az egyházmegyében. Természetesen nem vitatom az államnak azt a jogát, hogy a közjó érdekében intézkedéseket hoz az ifjúságellenes vagy köz- veszélyes szekták ellen. Ez azonban nem egyházi kérdés.

— Magyarország most készül egy hatalmas rágalom- és ígéretháborúra, amit más néven választási harcnak nevezünk. Az egyház a béke eszköze kíván lenni vagy elegáns kívülálló?

— Keresztény ember nem lehet érzéketlen a társadalmi, politikai

kérdések iránt. Nem lehet közömbös. És amennyire rajta áll, meg kell próbálkoznia a jobb, emberbarátibb politikai rendszer kialakításával. A választásokon részt kell venni és az ország, illetve a települések parlamentjeibe olyan személyeket kell bejuttatni, akik a hívő emberek ügyeit is fel kívánják vállalni. Akik nem lesznek a vallás- és egyházüldözés bajnokai. Az más kérdés, hogy a klérus, az intézményes egyház, tanulva a kétezer éves történelem tapasztalataiból, megtiltja, hogy a papok politikai szereplőkké váljanak.-----Van párt, amelyik közelebb és

v

an, amelyik távolabb áll az egyházakhoz.

— Ez tény. Én azt vallom: minden politikai szervezet megmutatta igazi arcát az elmúlt néhány év alatt. Nyilatkozatai és cselekedetei alapján minden vallásos ember felismerheti, hol vannak a barátai. Ehhez a felismeréshez azonban nem az oltártól, a szószékről kell megadni az instrukciókat. Vétkezik az, aki Jézus igazságait össze kívánja keverni a politi- ktisok ígéreteivel.

— Csakhogy az egyház máig sem nézett igazán szembe a kádári konszolidáció éveiben elkövetett vétkekkel. Az egykori „békepapok" a párttitkároknál buzgóbb iratai ma már szabadon kutathatók a levéltárakban.

— Ez valóban komoly, égető gond. A kommunista állammal aktívan együtt munkálkodó paptestvérek ezekben a kritikus időkben könnyen zsarolhatóvá válnak. Olyan nem kívánt helyzetekbe sodródhatnak, amelyek alkalmasak arra, hopgy lejárassák az egyházat. Szerintem ez egyházi belügy, de a komoly számvetés nem halasztható már sokáig. Úgy is fogalmazhatnék: enélkül nincs igazi megújulás.

—11. János Pál pápa legutóbbi, a múlt héten megjelent enciklikájában arról szól, hogy az igazság megszabadít. Ez a kezdő vezérgondolat választ kínál a válságokkal és botrányokkal küzdő egyháznak.

— A Szentatya a halálig az igazsághoz ragaszkodó, következetes Krisztust állítja példának. „Az igazság megszabadít titeket...”— írja Róma püspöke. És iránymutatást ad, hol keressük és mit fogadjunk el tetteinket vezérlő erkölcsi igazságnak. A hívő ember nagy feladata, hogy akkor is álljon ki következetesen az igaz tanítás, a krisztusi elvek mellett, amikor erre nem igazán talál befogadót. Szent Pál szavai szerint: „akár alkalmas, akár alkalmatlan”. Most, a mai vitákat és vádakat hallva, úgy tűnik: alkalmatlan. Támadják a hívőket, nevetségessé akarják tenni az egyházat. Ez azonban nem riaszt el minket attól, hogy hirdessük azt, ami ránk bízatott, ami hitünk szerint igaz... Farkas P. József

Protestáns napok ’93

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa negyvenöt évi kényszerszünet után, október 22-31. között ismét megrendezi az egykor igen népszerű protestáns napokat. A testület szervezésében szerte az országban rangos kiállításokat, előadásokat, konferenciákat rendeznek. Az országos program szerint október 24-én Izsákon, a református gyülekezeti teremben kiállítást nyitnak az izsáki református papiakban született poétára, Mátyási Józsefre emlékezve.

A tárlat résztvevői megismerhetik, milyen viszony volt a katolikusok és a reformátusok között a XVIII. században (a kiállítás október 31-ig tart nyitva). Az ökumenikus tanács műsorfüzetében szerepel a kunszent- miklósi Baksay-gimnázium ifjúsági hitmélyítő napja is, amelyet október 29-én rendeznek meg a jeles irodalomtörténész püspök egykori lakóhelyén.

F. P. J.

Felmagasztalás

Szeptember 14-én a katolikus hívek a szent kereszt felmagasztalását ünnepelték. Keletkezését a keresztény őskorban találjuk meg. A római birodalom déli részén üldözött keresztények védelmére Constantinus (Nagy Konstantin) császár hadat üzent császártársának, Maxentius- nak. Mivel látta, hogy serege sokkal kisebb, mint az ellenfélé, pogány létére mégis a keresztények Istenéhez kezdett buzgón imádkozni, és imája meghallgatásra talált.

Ezek után a lenyugvó nap koronája fölött fényes kereszt jelent meg: E jelben győzni fogsz felirattal, amit az egész sereg látott. Almában az Üdvözítő meghagyta, hogy a jel mintájára készítsen hadijelvényt, amit rögtön meg is tett. Ezzel a lobogóval indult a nagy harcba és fényes győzelmet aratott 312-ben.

A győzelem után felismerte, ha a kereszténységet nem sikerült meg semmisíteni, még Néró kegyetlen eszközeivel sem. akkor ki kell vele egyezni. A korábban megtűrt gyülekezetek védelmezőjeként lépett fel. O maga ugyan halála előtt vette csak fel a keresztény hitet, de mégis keresztény szellemben kormányozta a római birodalmat.

Ezt a lelkületet főként édesanyjának, Szent Ilonának köszönhette, akivel számos templomot építtetett Rómában. Jeruzsálemben pedig, ahol Szent Ilona megtalálta Krisztus keresztjét, a Szent sír-bazilikát emeltette. Ünnepélyes felszentelésén, 335 szeptember 14-én a császár is megjelent.

Kovács Mária

A GYÜLEKEZETI MUNKÁS

En az Istent szolgálom

A Kerekegyházi Református Egyházközösség gondnokával. Szigeti Lászlóval — aki egyben a kihalófélben lévő bognár szakma utolsó képviselője is a faluban — arról beszélgettem, milyen feladatai vannak mostanában a helyi gyülekezetnek?

— Elég sok gondunk akad. Nemrégiben készítették el a templom tetőszerkezetét, de újra beázik. Most kaptuk vissza az önkormányzattól az iskola épületét, így az istentiszteleteket ott tudjuk megtartani. Az orgonánk is felújításra szorul. 1930 óta járok templomba és 1947-től, amikor megjöttem a hadifogságból, én vagyok a gondnok. Sok évet töltöttem már itt, az egyház szolgálatában, Kolozsvári Kiss László lelkész mellett — mondja Szigeti bácsi.

— Úgy tudom, az ilyen szolgálatért nemigen jár fizetség. Mégis rengeteget adott az életéből, pedig pihenhetett, szórakozhatott volna. Nem beszélve a meggazdagodásról.

— Én Istent szolgálom. Úgy érzem, engem erre ő maga hívott. 1949-ben voltam egy gyülekezeti- munkás-konferencián Felcsúton, ahol fiatalokat készítenünk erre a hivatásra. Nagyon megtetszett. Sokan

kérdezték már, miért nem lettem pap. Annak is megvan a maga oka. Minden Isten akaratából történik. Nekem egészen biztosan ezt az utat szánta. Fiatalkoromban, még gyermekként a földeken dolgoztam. Azután Pilisre kerültem inasnak. Ott egy jó gyülekezel volt. Azonnal megtaláltam a helyem közöttük. De jött a háború.

— Jelentett-e valamit a hit a háborúban az ön számára?

— Egész életemben mindig Istennel jártam. Tudtam, hogy velem van ott is. Mindig rá figyeltem, tettem azt, amit tennem kellett. Teljesen rábíztam a sorsom. Biztos voltam abban, hogy ha akar, megtart, ha nem, hát akkor nem. Kész voltam arra is, hogy esetleg el kell esnem. És lám, itt vagyok. 1938-ban konfirmáltam itt, ebben a templomban. A hitem alapja, hogy mindig Istennel járjak. A pénz, a vagyon Isten mellett nagyon eltörpül. Az egyik átmeneti, vagy ideiglenes, a másik viszont az örökkévalóság, ami azt hiszem, ösz- sze nem hasonlítható semmivel. Mindig Istenre bíztam az életem. Amire szükségem volt, megadta nekem a háborúban is, meg itthon is.

I. Zs.

• Szigeti László a műhelyében, munka közben.

Tegyünk tükröt magunk elé!

saira figyeljen, hanem örüljön annak is, ha jót tudott cselekedni, vagy sikerült önmagát legyőznie.

Mindezeket köszönjük meg az Úrnak és kérjük kegyelmét, hogy a másnap jobb legyen. Ezt az ötperces meditációt nem szabad sajnálnunk, mert ezáltal rendet teremthetünk lelkünk káoszában.

A szavak mögött egy, az életet az Úr közelségében eltöltött öreg bölcs, szent beszédet mondó szerzetes élet- tapasztalata él. Fogadjuk meg az intelmeket, mert hasznunkra válik.

— kő —

Nyári kirándulásaim során, mint mindig, este is elmentem szent misére. A szent beszéd arra szólított fel minket, hogy naponta tegyük rendbe a lelkünket és esténként tartsunk egy ötperces lelkiismereti vizsgálatot. Minden nap tegyünk egy tükröt magunk elé.

Röviden, filmszerűen pergessük le a nap eseményeit, követtünk-e el hibát vagy mulasztást felebarátainkkal szemben, mert ha igen, ezt meg kell bánnunk és ha lehetséges, jóvá kell tennünk. Nagyon fontos, hogy az ember ne csak a hibáira és mulasztáÜNNEPI HANGVERSENY A VATIKÁNBAN

Szent Péter 265. utóda

• II. János Pál pápa legfiatalabb hívei körében.

Terményáldás

Agasegyházán

Az elmúlt vasárnap kettős ünnepre hívogatott az ágasegyázi katolikus templom harangja. Templombúcsúra és terményáldásra jöttek el a hívek. Erre az ünnepi alkalomra a főoltárt szorgos kezek a legszebb gyümölcsökkel díszítették fel. Sándortelep- ről, Galambházáról, Zsombos dűlőről és Gedeonpusztáról hozták a legszebb és legértékesebb gyümölcseiket. Az izsáki pékmester erre az alkalomra friss búzakenyeret ajándékozott a Hála Oltárára.

A templomi szentmisén a termények megáldását Tátrai Gábor nyugalmazott esperes plébános végezte, ünnepi beszédében kiemelte a búcsúnyerés lényegét és fontosságát. Kitért arra is, hogy a nyári nagy szárazság ellenére megadatott a „mindennapi kenyerünk”, és van miért köszönetét mondani és hálát adni a Mindenható Istennek.

Második élet

Egy érdekes esetet mesélt Tarjányi Ferenc szabadszállási esperes-plébános. A nyáron a fatimai zarándokúira egy fiatal lány azért jelentkezett, hogy elkísérje az édesanyját.

Az indulás előtt azonban az édesanya meghalt. A lány egyedül ment a zarándokok közé. Ó nem volt különösebben vallásos. Elfogadta ugyan Ntent, de hidegen hagyták dolgai. Tudta, hogy anyjának ez nagyon fájt, sokszor sírt is miatta. Az úton megkapta Isten kegyelmét, megvilágosodott előtte a hit szépsége és jelentősége. A zarándoklatról ezzel tért haza, ami az örök élet kapuja.

így tudott egy anya gyermekének detet adni újra, most már az örökkévalóság számára.

Tizenöt évvel ezelőtt, 1978. október 16-án választották a katolikus egyház fejévé Karol Wojtyla krakkói érseket, aki II. János Pál néven október 22-én foglalta el Szent Péter trónját.

Az ünnepi évforduló alkalmából szombaton a Középnémet Rádió (Lipcse) zenekara a vatikáni audienciateremben ünnepi hangversenyt adott a pápa tiszteletére, amelynek műsorán szerepelt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző Benedictu- sának ősbemutatója. Ugyancsak szombaton csendült fel első ízben a Szentatya jelenlétében szöveggel a pápai himnusz. A 15 soros latin nyelvű versikét egy, a Vatikáni Rádiónál dolgozó pap. Raffaello La- vagna írta evangéliumi idézetek, zsinati és pápai szövegek, középkori himnuszok felhasználásával.

A pápai himnusz - Charles Gounod francia zeneszerző indulója - először 1869 húsvétján hangzott fel a

római Szent Péter téren, majd legközelebb 1949 karácsonyán adták elő. Ekkor annyira megtetszett XII. Pius pápának, hogy Vatikán Állam himnuszává tette. Az állami himnuszok közül eddig egyedül a vatikáninak nem volt szövege.

A szöveges vatikáni himnusz ugyancsak a Lipcsei Rádió és Televízió zenekarának és énekkarának előadásában csendült fel szombaton.

II. János Pál pápaságának eddigi 15 esztendeje alatt 61 főpásztori utat tett külországokban. Öt kontinensen eddig összesen 900 000 kilométeres utat tett meg.

Karol Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkó melletti Wadowi- cében. 1946. november elsején szentelték pappá. 1958. szeptember 28-án szentelték püspökké és 1964. január 13-án lett Krakkó érseke. VI. Pál pápa 1967. június 26-án kreálta bíborossá. II. János Pál pápa Szent Péter 265. utóda.

Beszélgetés a vonaton

Szerzetesek

titka

Az idős szerzetesből bölcsesség, jóindulat, szeretet és derű árad. A szerzetesek életüket az Istennek és felebarátaiknak szentelik. Közösségben élnek, hármas fogadalmat tesznek: szüzesség, szegénység, engedelmesség.

A szegénység azt jelenti, hogy csak arra kér pénzt a rendfőnökétől, amire feltétlenül szüksége van. Halála után minden személyes holmija és ingósága természetesen a rendé marad.

Minden szerzetesrend a saját regulája szerint él. Általában gyógyítással, tanítással, a szegények istápolá- sával, igehirdetéssel foglalkoznak. Ma már egyre kevesebben vállalják a szemlélődő életmódot. Ezek a szerzetesek teljes életüket folytonos imádkozással töltik el.

Megtudtam, hogy a karmeliták naponta háromszor mondják el a teljes rózsafüzért, naponta órák hosszat imádkoznak, természetesen nem gépiesen hadarva a szöveget, hanem elmélyülve, elmélkedve.

Hogyan lehet valaki szerzetes, hogyan lehet így élni, hogyan lehet ennyit imádkozni, hogyan lehet valaki mindezen körülmények között elégedett és boldog?

A kérdések után elszégyelltem magam és rájöttem, hogy őket az Isten hívta, és olyan boldogságot ad az Úr közelsége, amelynek értelmét, fontosságát és lényegét a hétköznapi életet élő ember felfogni sem tud.

Régi mondás: „Tartsd meg a rendet és a rend megtart téged.” Miután Isten végtelen nagyságát és titkát megfejteni nem lehet, úgy a szerzetesek titkát sem tudjuk megfejteni. De az biztos, hogy a szeretetet hirdetik közöttünk.

A Napfény expressz alig másfél óra alatt viszi az utasokat Kecskemétről Budapestre. Ennyi idő alatt ismertem meg két útitársam gye- meknevelésről, életcélokról, emberi kapcsolatokról elmondott szavait.

— Harmadikos a fiam, ötödikes a lányom — szögezte le a szőke asz- szony —, és boldog vagyok, mert igazi elitiskolába járnak. Délután meg a különórák: angol, zongora.

— Az én három fiam egyházi iskolába jár - mondta a barna hajú anyuka —, és boldog leszek, ha tisztességgel elvégzik és befejezik az iskolában kapott házi feladatokat.

— Szóval, a papokhoz járnak?

— Igen, de azért tudd, hogy sok civil tanárjuk is van.

— Persze, a hittanórákkal bőségesen el vannak látva!

— Hogy sok vagy kevés, azt nem tudom megítélni, mert amikor én tanultam, hát nem volt hitoktatás, vagyis mi, a testvéreimmel nem jártunk ... Amikor felnőttem, a Bibliáról csak azt tudtuk, hogy az egy könyv. Azt akarom, hogy a fiaim sokkal többet tudjanak a kereszténységről, a történelmi egyházakról, és persze a szektákról is.

— Rosszul gondolkozol. Ezek fölösleges dolgok. Tanuljanak inkább üzletelni, pénzt csinálni, minél többet. És nem könyvekből kell az ilyesmit megtanulni, hanem olyan elitiskolákban, ahol az enyémek tanulnak. Már gyerekkorban megismerik ■ azokat a társaikat, akikből majd lehet valaki, mert a szüleik jól indítják őket. És persze a szülőket mi is megismerjük. Az sem árt, sem nekik, sem nekünk.

— És üzleteltek, ügyeskedtek is ezekkel a szülőkkel?

— Nézd, persze neveket nem fogok mondani, de a párom ebből az iskolából szerezte meg a kapcsolatait az üzletünkhöz, amiből szépen kaszáltunk. Ha megmondanám, hogy kikkel, azt felelnéd, hogy bunkó emberek. Azok. De nagyon sok a pénzük és ez a legfontosabb.

— Mi nem így látjuk. Én csak sejtem. hogy milyen üzlet lehet a tiétek, de nem tudom, mi az a kaszálás.

— Az üzlet a többszörös haszonnál kezdődik. De ehhez nem kell hittant tanulni.

— Látod, mi annak örülünk a legjobban. hogy ilyen „idejétmúlt” dolgokat is tanulnak a fiaink. Hogy nem tanulják meg a pénzimádatot, csak megveszik, amire éppen szükségük van. Hogy látják: szorgalmasan kell dolgozni, be kell osztani, ami van, megbecsülik, ha van ruhájuk. És felnőttként sem arra törekszenek, hogy becsapják embertársaikat.

— Már ne haragudj, de egy kicsit hibbantak vagytok. Azt hiszitek, hogy a nyelvtudás, meg tisztesség, barátság az valami? Nem olyan világot élünk. De rajtatok már úgysem Tehet segíteni. Hát, csak járjatok templomba szorgalmasan...

A vonat Kőbányához ért, a barna asszony leszállt, mint mondta, innen már olcsóbban jut be a belvárosba, mint vonaton. A szőke elégedett mosollyal nézte távozását. Csak magyarázatként tette hozzá: két nyugati kocsijuk áll a garázsban, de a nehéz pesti parkolás helyett inkább taxival intézi majd az ügyeit.

S. K.

Az oldal a Kecskeméti Lapok közreműködésével készült. Szerkeszti: Ivanics Zsuzsa