Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-18 / 243. szám

1993. október 18., hétfő MEGYEI KÖRKÉP AZ EGÉSZSÉGÜGY A BOROTAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET ELŐTT Kislabor és EKG-vizsgálat helyben Borota képviselő-testülete leg­utóbbi ülésén részletes beszámolót hallgatott és vitatott meg a község egészségügyi helyzetéről. Dr. Szabó Pál háziorvos hangsú­lyozta, hogy az alapellátás személyi és tárgyi feltételei nagyon jók a falu­ban. Az emúlt évben a műszerezett­ség jelentősen javult. Egy, a diag­nosztikai munkát segítő laboratóri­umi műszerrel, és a legmodernebb EKG-készülékkel gazdagodott a há­ziorvosi szolgálat. Szabó doktor szólt arról is, hogy az orvosi rendelő a mű­szerezettség folyamatos bővítése mi­att szűknek bizonyul. A megoldás az üresen álló orvosi lakás minimális ráfordítással történő átalakítása le­hetne. Külön helyet kapna a labora- ü tórium, egy fizikoterápiás kezelő, tá­gasabb rendelő és váróhelyiség fo­gadná a betegeket. A jelenlegi rende­lőben a fogászat működhetne, az ed­digieknél jobb feltételek között, bár fogorvos egyelőre még nincs Boro- tán. A képviselők egyetértettek Szabó doktor elképzeléseivel, konk­rét döntésre később kerül sor. A lakosság egészségi állapotáról is részletesen beszámolt a háziorvos. Borotán a legtöbb beteg keringési és érrendszeri megbetegedések miatt keresi fel a rendelőt. A cukorbetegek aránya emelkedett az elmúlt évben, de a doktor úr véleménye szerint ez inkább a pontosabb diagnózis ered­ménye. Ugyancsak emelkedett az alkoholos májgyulladások, és a hasnyálmirigy-gyulladások száma. Mindkét betegség kialakulásában vezető szerepe van a túlzott alkohol- fogyasztásnak. A daganatos megbe­tegedések a halálokok között a má­sodik helyen szerepelnek. A lakosság elöregedésével egyenes arányban növekszenek a mozgásszervi pana­szok is. A gyermekkori fertőző megbete­gedések ritkán, vagy egyáltalán nem fordultak elő a községben. Az óvo­dások és iskolások rendszeres szűrő­vizsgálatokon vesznek részt, az oltó­anyaggal nincs probléma, kellő idő­ben megérkezik. A kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás elleni védőoltást egyre többen veszik igénybe Borotán. P. E. Miért kerülhet a beteg hátrányba? A beteg javára és az orvos védel­mében nagyon fontos tudományos alapossággal elemezni az orvos és a beteg viszonyát, mert az utóbbi években nagyon sok vád érte az or­vosokat. Miskolcon éppen ezért or­vosi felelősséggel foglalkozó konfe­renciát rendeztek a múlt héten. Dr. Sótonyi Péter professzor, ülés­elnök a csaknem 200 neves orvos és jogász előtt elmondta, hogy csupán az elmúlt másfél év során 200 olyan újságcikket gyűjtött össze, amelyek az orvosi felelősséget taglalják, több­ségében elmarasztalva őket. Egy ré­sze ezeknek szélsőséges, vagy rossz­indulatú, más részük tárgy- és szak­szerű. A legkevesebb viszont a több oldalról, komoly alapossággal meg­közelítő felelősség. Ezek vizsgálata során figyelembe veszik azt is, hogy a magyar egészségügy katasztrofális helyzetben van, az orvosok nagy ré­sze rossz anyagi, tárgyi, technikai körülmények között végzi a gyógyító munkát. Ilyen körülmények között ­bár nem szabadna, de - az orvos té­vedhet, ami a beteg esetében igen sú­lyos következményekkel, a legrosz- szabb esetben halállal is végződhet­nek. A különböző területek - sebészet, szülészet-nőgyógyászat, genetika, aneszteziológia, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, háziorvosi, tisz­tiorvosi szolgálat, az igazságügyi or­vostan — ismert szaktekintélyei szól­tak tudományosan elemezve tapasz­talataikat, megegyezve abban, hogy bonyolult, szerteágazó a magyar egészségügyben az orvos-beteg vi­szony, s a jog sem ad teljes eligazí­tást. Meghatározó az igazságügyi or­vosszakértő véleménye vitás esetek­ben. Nagy érdeklődés és vita fogadta Ádám György jogászprofesszor ér­tekezését, aki évtizedek óta a betegek hivatott pártfogója. Mint mondta, kritikus esetben mindig az orvost vádló páciens, a beteg van hátrány­ban, mert a gyógyításról nincs do­kumentációja, s az őt érintő iratok­hoz sem juthat hozzá. Minden per­döntő irat az alperes, tehát a gyógyin­tézet birtokában van, s így vitás ese­tekben behozhatatlan előnnyel ren­delkezik. A viszonyok a jog előtt te­hát nem egyenlőek, pedig annak kel­lene lenni. Úgy vélte: valójában az igazságügyi orvosi szakértők sem függetlenek, mert egzisztenciájuk, előremenetelük néhány száz orvos­kollégától függ. Az orvostársada­lomban pedig hibás szolidaritás mű­ködik. Pedig nincs értelme a véd- és dacszövetségnek. Az igazságügyi orvosszakértő tehát két malomkő kö­zött őrlődik. A professzor felvázolta a megoldást: az orvos, ha valóban úgy érzi, hogy a legkisebb mértékben is hibázott, ismerje el. A felperes ugyanis a legtöbb esetben pénzt kér ellenszolgáltatásért. Ezt pedig kifi­zeti a biztosító és rendeződnek a dol­gok. Merev ellenállás, elutasítás ese­tén pedig megrendül a bizalom az orvostársadalomban. Vizsla verseny Kecelen 0 Gazdák és versenyzők sorakozója. Tegnap volt eredményhirdetése annak a kétnapos, sorrendben a XI. országos Nagyalföld-Tisza menti or­szágos vizslaversenynek, amelyet Kecelen, a vadásztanyától startolva rendezett meg a megyei Vadásztár­saságok és Vadgazdálkodó Szerveze­tek Szövetsége. A házigazda a helyi Béke Vadásztársaság volt. A megnyitón Bács-, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Pest, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye három-három versenyzője — termé­szetesen vizslájával együtt — állt a rajthoz. A köszöntők után a verseny­zők kihörpintették Hubertusukat, s a pohár alján lévő sorszámmal indul­tak a terepre. A mezei munkában — egyebek között — orrhasználatban, keresési módban, lőtt vad megkeresésében, szárnyas vad elhozásában küzdhettek az ebek. A vízi munkához is remek idő volt. A hűséges állatok jól állták a próbát, kajtattak az élő kacsa után, s megmutatták, milyen a munkaked­vük a vízben, s hogyan irányíthatóak, mennyire engedelmesek. A négylá­búnknak az erdőben is bizonyítaniuk kellett: viselkedni még a lőálláson is illik, s az sem volt mindegy, hogyan hozzák el a lőtt nyulat, a dúvadat. Összességében huszonhét feladatnak kellett eleget tenni. Az egyéni versenyben első lett Bozsó Béla (Szolnok megye) ebe, második Hegedűs Gézáé (Békés), s harmadik Font János (Bács-Kiskun megye) kutyája. A csapatversenyben dobogósán végzett Szolnok, majd Bács-Kiskun, s harmadik helyen Pest megye csapata. A vándorserleg a szolnokiaké lett. (Kép és szöveg: P. S.) Bogi négyesre „kacsázott' KÚTFÚRÁS Jeljes felszereléssel, anyaggal együtt, cső, szűrő, kézipumpa és motorcsatlakozóval, hidrofor és motoros szivattyú rákötési lehetőséggel, tökéletes visszacsapószelep-rendszerrel, 3-féle csőátmérővel, 2 év garanciával. Irányár anyaggal együtt: 40, 50 és 63 mm-es csövekkel 10 m mélységig 5800, 6800 és 7800 Ft, minden további méter 200, 250 és 300 Ft. Kiszállási díj nincs. Eredménytelen fúrás esetén a megrendelőt nem terheli semmilyen költség. Leveleim: Sánta Béla kútfúrómester, 6726 Szeged, Marostöt u 33. Tel : 62/431-438 (uoo9) A kecskeméti közgyűlésen Kecskemét önkormányzatának idei, 5,4 milliárd forintos költségve­tésének módosításával kezdi mai munkáját a képviselő-testület 13 órakor a városháza dísztermében. Az összesen huszonkilenc napirendi pontot tartalmazó előterjesztésben szerepel a IV. számú gondozási köz­pont elhelyezése; a bérfejlesztésből adminisztrációs hiba miatt kimaradt szociális ágazatban a dolgozók fize­tésemelése május 1-jéig visszame­nően. Döntés várható ezen az ülésen több ingatlan eladásáról is. Stratégiai tartalék A Kőolaj- és Kőolajtermék Kész­letező Szövetségnek 1994. január 1-jén 300 kilotonna kőolajjal és kő- olajtermékkel kell rendelkeznié - ha­tározta meg a készleteket a szövetség igazgatótanácsának első ülése. Ez a mennyiség az ország szénhidro­gén-szükségletét 20 napig képes fe­dezni. A kőolajkészlet megvásárlása és folyamatos tárolása mintegy 5 milliárd forintba kerül majd. AZ ISKOLAI NEVELÉS RÉSZÉKÉNT Újra madarak és fák napja | A kecskeméti Hunyadi-iskola elsős diákjai az erdei iskolában tavasszal a környezetszennyező hulladékokat is felfedezték. Rendeletben kívánják szabályozni a szaktárcák a májusi „madarak és fák napja” iskolákra háruló felada­tait. Az utóbbi években megkopott ez a jeles nap, aktuális tehát kitöltése tartalommal. Az iskolák színes prog­ramokkal hozhatnák közelebb a gye­rekekhez a madarakat, a természetet. Erről Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési miniszter szólt a Madártani Intézet 100 éves fennállása alkalmából szombaton Budapesten rendezett ünnepségen. Hozzátette: gróf Apponyi Albert val­lás- és közoktatásügyi miniszter 1906-ban adott ki rendeletet, amely az elemi iskolák számára kötelezővé tette a „madarak és fák napjának” megrendezését. A környezetvédelmi miniszter szólt arról, hogy a Magyar Omithológiai Központot 1893-ban hozták létre elődeink, bizonyítva, mennyire európai módon képesek cselekedni. Jelenleg a környezet- és természetvédelem szempontjából több igen fontos törvény megalko­tása, elfogadása áll az ország előtt, így a környezetvédelmi, a természet- védelmi, az erdő- és a vadászati tör­vény sem nélkülözheti a Madártani Intézet adta szakmai hátteret. Fontos az intézet munkája a természetvéder lem terén, a madárvédelem gyakorla­tában, a nemzetközi természetvé­delmi egyezmények Magyarországra háruló feladatainak végrehajtásában.-• • Önkormányzatok társulatban A mezőgazdaság szerkezeti átala­kítása miatt jövő évtől az önkor­mányzatok kötelesek átvenni a külte­rületeken lévő földutakat — tudtuk meg a kalocsai képviselő-testület nemrégiben megtartott ülésén. E tény új feladatok elé állítja a helyhatósá­gokat, amelyek immár első számú felelősei lesznek a belsőségi vízren­dezésnek, útkarbantartásnak, kör­nyezetvédelemnek, mezőőrségnek, a csapadékcsatorna fenntartásának és más feladatoknak. A legutóbb Mis­kén megtartott települési önkor­mányzatok szövetsége ülésén a pol­gármesterek arról döntöttek: belép­nek a Dunamenti és Kiskunsági Víz­gazdálkodási Társulatba, s ennek ke­retében tesznek eleget a kihívásnak. A vízgazdálkoldási társulat fel­ügyeletét ellátó Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság nem emelt ki­fogást a belépés ellen. így Hartától Dusnokig valamennyi önkormányzat hamarosan testületi ülésen tárgyal a tagságról. A képviselők határoztak: a város belép a társulatba, s olyan szervezet megalakítását szorgal mázzá, amely non-profit jellegű szolgáltatással, megfelelő eszközök birtokában végzi el a feladatokat. A képviselők azt is felvetették, hogy a jelenlegi Dunamenti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat a hetvenes évek elején hozott politikai döntés eredményeként jött létre, előtte a vá­ros és környéke önálló társulattal rendelkezett. Feltétlenül biztosítani kell, hogy a Kalocsán és környékén jelentkező vízrendezési feladatokra — akár szervezeti változások árán is — kiemelt figyelmet szenteljenek. Az elfogadott önkormányzati ha­tározat szerint Kalocsa belépett a tár­sulatba, s egyben a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségébe is. Ez utóbbit azzal indokolták, hogy így a városban folyó, közel 400 mil­lió forintot felemésztő szennyvízcsa- tornázási program megvalósításánál szakmai támogatásra számíthatnak. Zsiga Ferenc A kereskedelem híres emlékeit védik Szeged alpolgármestere és jegy­zője levelet juttatott el a Julius Meinl Rt. elnök vezérigazgatójához azzal a kéréssel, hogy a részvénytársaság azokat a pályázókat részesítse előny­ben, akik a város patinás és közked­velt édességboltját nem akarják más profilú üzletté alakítani. A cég pá­lyázatot írt ki a város központjában lévő Stühmer-édességboltra, amely éppen úgy hozzátartozik Szegedhez, mint az ugyancsak híres Virág cuk­rászda. Az utóbbit tavaly parlamenti interpellációval védték meg. Alföldi számadás ’93 - Hódmezővásárhelyen Kétnapos konferenciát tartottak Alföldi számadás '93 címmel szom­bat-vasárnap Hódmezővásárhelyen, a helyi önkormányzat, valamint az Alföld Program Tanácsa, a Haza és Haladás Alapítvány és a Magyar Ki­látó Alapítvány szervezésében. A résztvevők az Alföld képzőmű­vészetéről, napjaink népi irodalmá­ról, a néprajzról, a népéletről, szoci­ográfiáról és a népi politizálás kor­szerű lehetőségeiről folytattak véle­ménycserét. A konferenciát Kölnből levélben köszöntötte Antall József. A minisz­terelnök levelében kiemelte: a népi mozgalom is a kommunista diktatúra négy évtizedes kényszerszünete után térhet vissza eredeti céljainak meg­valósításához. A miniszterelnök meggyőződése: a polgári demokrácia többpártrendszerében nem folytat­ható és nem újítható meg Rákosi Má­tyás és Kádár János korszakának ha­zug politikai gyakorlata, amikor a népiek a pártokat felszámoló, a párt­különbségeket elfedő „népfrontpoli­tika” kényszerkötelékeiben vergődve működhettek. Az Alföld program kulturális üze­netéről szóló előadásában Grezsa Fe­renc, a térség országgyűlési képvise­lője (MDF) kifejtette: szinte divat lett ma népinek lenni. Hozzátette ugyanakkor: fennáll a népi gondolat­kör lejáratásának veszélye is. Külön­féle, főleg napi politikai motívumok hatására a népi eszme köré az utóbbi időszakban az előítéletek, indulatok, találgatások, vádaskodások valósá­gos hálózata szövődött - hangsú­lyozta az előadó, majd az Alföldi számadás '93 feladatát fogalmazta meg: a konferencia azért szervező­dik, hogy felmutassa a népi gondo­latkör korszerű, elsősorban kulturális dimenzióban megfogalmazódó üze­netét, a cselekvő népiség modelljét. Lezsák Sándor, költő-politikus A cselekvő népi politizálás című elő­adásában utalt arra, hogy a nemzet­nek egy és oszthatatlan népi kultú­rája van, a gyökereket hiába próbál­ták elvagdosni. Feltette a kérdést: az elmúlt három évben éltünk-e a lehetőségekkel, szervezkedtünk-e a kultúráért, az élet minőségéért? Emlékeztetett, hogy az elmúlt négy évtized sem volt mentes ugyan a cselekvés szándékától, de azt csak búvópatakként, kis csopor­tokban jelentkezhetett. A rendszer­változtatás folyamatában emberi gyarlóságok miatt nem tudtuk fel­szabadítani a búvópatakokat — mondta az előadó, majd ismét kérde­zett: miért nem képesek egységes, nemzeti sikerélménnyé válni azok a kis közösségi cselekvő akaratok, amelyek a településeken például egy-egy emlékműavatás, utca­név-változtatás alkalmából kerülnek felszínre. Miért a gúny, a másik lejá­ratása, a szándékos provokáció? A reményt azonban nem szabad feladni - mondta ez előadó. Kozma Huba, a Magyar Gazdakö­rök Országos Szövetségének elnöke a gazdakörök lehetőségeiről szólva kifejtette: a népi mozgalom nem tel­jesedett ki árnyékot adó fává, mert számtalan gáncs, okoskodás akadá­lyozta. A gazdakörök a napi politizálás­ban nem vesznek részt, de már több­ször ajánlottak szövetséget a népi mozgalomnak. Most ismét kezet nyújtanak, de csak azoknak, akik a cselekvést is vállalják - mondta. A konferencia programjának ré­szeként a városházán Kunkovács László fotóművész képeiből nyílt ki­állítás, valamint sor került a Németh László Könyvtár új részlegének fel­avatására és Németh László író em­lékszobájának átadására. Alapítvány a fiatalokért Ifjúsági alapítvány létrehozásáról döntött nemrégiben az uszódi képvi­selő-testület. Az adományokból ösz- szegyűjtött forintokról évente hatá­roznak, melynek odaítélésével kura­tóriumot bíztak meg. Az alapítvány elsődleges célja, hogy támogatást nyújtsanak a községbeli rászoruló fiataloknak. Új állampolgárok fogadalomtétele Ünnepélyes fogadalomtétel hang­zott el nemrégiben a miskei önkor­mányzat képviselő-testületi ülésén. A tanácskozás alkalmát használták fel arra is, hogy a Romániából Mis­kén letelepedő Simon család állam- polgári esküt tegyen. A két gyerme­ket nevelő Simonék hamar beillesz­kedtek a helyi közösségbe, munkahe­lyük is van, s mint a helybéliek mondják, minden bizonnyal becsüle­tes polgárai lesznek a Magyar Köz­társaságnak. KÖZÉLETI HÍR 0 Nagy Tamás országgyűlési képviselő titkára útján e héten a kö­vetkező helyeken tart fogadóórát: Solton 19-én, 9-10 óráig; Ladány- benén 20-án, 9-10 óráig; Kunbara- cson 20-án, 13-tól 14 óráig; Lajos- mizsén 21-én, 9-10 óráig; Kun- szentmiklóson 22-én, 9-10 óráig. A fogadóóra helyszíne mindenhol a polgármesteri hivatal. Csak kérdezem Mit jelent az, hogy vidéki? Normális esetben azt, hogy nem fővárosi, hanem valahol másutt lakik az illető, vagy máshol tör­tént a szóban forgó eset, amiről éppen szó van, nem normális esetben pedig egy rosszízű jelző. Talán nincs még a világon másik ország, ahol ekkora különbség lenne a főváros és a nem főváros között. A nem fővárost most ágy értem, hogy bizonyos kulturális, politikai és gazdasági szemszög­ből, ami Soroksár határán túl van, az már vidék. Sokan mondhatják most, hogy persze a vidéki beszél belőlem, sértett emberként irigylem a pes­tieket. Pedig tényleg. Amennyire a pestieknek jó dolguk van. any- nyival nehezebb a vidékieknek. Vegyük például a közlekedést. Ha Budapesten egy forinttal emelke­dik a buszjegy ára, az országos hírverést kap. ha új hidat építe­nek, az mindenkinek jó, - bár az egész Duna magyarországi sza­kaszán nincs negyedannyi híd, mint Buda és Pest között. - arról már nem is beszélve, hogy ott kö­rülbelül ugyanannyi színház van. mint a vidéki Magyarországon együttvéve. Lehet persze, hogy ez nem feltétlenül hátrányos helyze­tünket bizonyítja, mert így jártunk jobban. A legfőbb ellenérv ez ideig az, hogy ne panaszkodjunk, mert azért itt sokkal jobb a levegő. Ez igaz lehet, mert a tüdőbetegsége­ket tekintve is le vagyunk ma­adva. Ami pedig a bűnözést il­leti, az embernek már csaknem kisül a szeme a szégyentől, a testi sértéssel járó rablásoknak több mint fele a fővárosban történik, még 'Szép. hogy ott erősítik a rendőrséget. Mi lesz itt velünk? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents