Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

1993. október 14., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Felújítás a félegyházi szociális otthonban » Rendszeresek az intézményben a családias jellegű rendezvények. Rövidesen a hétköznapok is kellemesebben telnek. Átalakítás folyik a kiskunfélegy­házi Egyesített Szociális Intézmény Nádasdy utcai épületében, ahol közel 90 idős, beteg embert lámák el. A nagyméretű termekből 2-3 ágyas, kényelmes, kisebb szobákat válasz­tanak le - tájékoztatott Széchenyi Istvánná, az intézmény igazgatónője. Azt, hogy honnan lesz pénz a folya­matban lévő munkára, nem tudni, hi­szen Félegyháza költségvetéséből az egészségügyi és szociális területre már minden fillért kiosztottak. Mégis halad a felújítás, s ez már itt szinte megszokott dolog, hiszen 1989 óta folyamatosan bővítik, kor­szerűsítik a valamikori romos, régi épületet. Ha pedig nem volt rá pénz, hát teremtettek: alapítványt hoztak létre, közérdekű számlát nyitottak. A felhasznált összeg felét az intézmény saját költségvetéséből, s adomá­nyokból állta. A többmilliós felújítás eredményeképpen kényelmes, tágas, társalgóval ellátott otthonban élhet­nek az itt lakók. — Szükség van a kisebb szobákra is — mondja az igazgatónő. Az egy­mást sokszor nehezen elviselő, idős embereknek lehetőséget kell adni, hogy nyugalomban, ha úgy tetszik, elkülönülten is élhessenek. A gazda­sági szemlélet léleknyomorító hatá­sát érezzük, de ki kell védenünk. Itt az időseknek olyan életteret kell kia­lakítanunk, amelyben nem érzik ma­gukat nyűgnek, tevékennyé, fontossá válhatnak. S ez nem múlhat centiken, forintokon. Ezért is fordít az intéz­mény nagy gondot az itt lakók lelki, érzelmi életére is. Az idősek hónapja például kiváló alkalom erre. Szinte minden napra jut esemény. Ez azon­ban nemcsak októberben van így, hi­szen a cél olyan közösségi élet, ott­honias légkör kialakítása, amelyben jól érzik magukat az itt lakó öre­gek. b. n. k. Az alapellátó intézmény új igazgatója Dr. Garai Istvánt nevezték ki a fél­egyházi Alapellátó Egészségügyi In­tézmény vezetőjének. Az ismert poli­tikust, az egészségügyi bizottság el­nökét arról kérdeztük, mi motiválta a pályázat benyújtásakor és milyen tervei vannak az intézmény élén. — Érdekes, megtisztelő feladat­nak érzem ezt a kinevezést. Bizott­sági munkám során természetesen rengeteg információt, tapasztalatot gyűjtöttem, ezeket is kamatoztatni szeretném. Tisztában vagyok vele, hogy voltak és vannak problémák. De eddig is sok segítőtársam akadt, akikre reményeim szerint eztán is számíthatok. — Mit tekint első feladatának? — Tájékozódnom kell az intéz­mény belső állapotáról. Amit makro­szinten átláttam a bizottság élén, a képviselői munkában, az nyilvánva­lóan bonyolultabb egy belső néző­pontból. A végső eredmény, ami ki­felé mutatkozik, sok érdekütközés, ellentét, szövevényes folyamat kö­vetkezménye. Ezt a mikroszintet kell jól átvizsgálni, ha a kimeneten mó­dosítani akarunk. Márpedig nyilván­• Dr. Garai István való, hogy a működőképesség meg­őrzésén túl javítani szeretnék az eredményeken. — Sokat bírálták önt a funkció- halmozásért! — Valóban sok tisztségem van. Ha humorizálni akarnék, azt is el­árulnám, hogy a városi bélyeggyűj­tőknél én vagyok a cserefüzet-fe- lelős. Ám úgy érzem, feladataim ezeken a posztokon kapcsolódnak, kiegészítik, átfedik egymást. Nem hiszem, hogy akadályozná a vezetői munkát, ha az általam irányított in­tézményben háziorvos is vagyok. Jól összeegyeztethető ezzel az egész­ségügyi bizottságban folytatott tevé­kenységem is. A rendelkezésre álló idő beosztása pedig az én problé­mám. A leginkább azt sajnálom, hogy kórházi feladataimról le kellett mondanom. Az ugyanis több volt, mint szakmai kihívás. Emberi kap­csolatok sokaságát köszönhetem neki. — Hogyan fogalmazná meg a ve­zetői filozófiáját? — Az egészséghez való jog a leg­alapvetőbb emberi jog. Ezért ön- kormányzatnak, szakembereknek törvényszabta és erkölcsi kötelessége az emberek egészségének megőrzé­sét, visszaadását szolgáló intézmé­nyek fenntartása, működtetése. Mindezt magamra is értem. G. O. NINCS MUNKANÉLKÜLISÉG KECSKEMÉTEN? Vita a szociális segélyekről (Folytatás az 1. oldalról) Varga László bizottsági elnök el­mondta: a 196 millió forintot, ame­lyet az ágazat számára az idén bizto­sítottak, már a költségvetés elfogadá­sakor kevesellte, a tartalékba helye­zett, s már felhasznált további 40 milliót ezen összeg felett értette. A város összesen több mint 470 milliót kapott az állami költségvetésből szo­ciális célokra, amiből az elnök sze­rint nem lenne indokolt elvenni. A segélyek mértéke a lehető legkeve­sebb, de látni kell, hogy a munkanél­küliség, az életkörülmények romlása és a szociális törvény rendelkezései megkötik a bizottság kezét. Dr. Andrássy Ákos erre reagált úgy: nincsenek munkanélküliek Kecskeméten, mert a Piramis Kft.-hez rendszeresen közvetítenek munkanélkülieket, ám azok mégsem dolgoznak. A város összes munka nélküli segédmunkását holnaptól al­kalmazná, de a munkanélküliek csak felveszik a segélyeket az Ady Endre utcában, meg a városházán — véle­kedett Andrássy képviselő. Dr. Brú- szel László szerint a segélyeknek kis része fordítódott a munkanélküliek ellátására, a hiány nem ezért alakul­hatott ki. Az viszont megfontolandó, nem lehetne-e átgondoltabban segé­lyezni a rászorulókat. Javaslatára vé­gül a testület úgy döntött, hogy októ­ber 31-éig a gazdasági bizottság megvizsgálja: teljesíthető-e az ágazat 62 milliós igénye. Az már valószínű, hogy 19 millió forint fedezet megvan, ezt a módosí­tott költségvetési rendeletbe bele is építették, bár még nem fogadták el. Már csak az a kérdés, hogy a hiányzó 43 milliót honnan teremtik elő, il­letve, hogy vállalja-e a testület a se­gélyezés felfüggesztését, ami ellen egyébként Varga László élesen tilta­kozott. A szociális bizottság Balasi Tamás lemondása ellenére folytathatja munkáját, mert a testület hétfőn né­hány perc alatt megválasztotta he­lyette bizottságig tagnak Dómján Gergelyt. Ábrahám Eszter MI LESZ A RUDOLF LAKTANYÁVAL? Tiltakozás a diszkó ellen A kecskeméti Liszt Ferenc utca környékén élő polgárok kérésére Szabó István képviselő interpellált a hétfői képviselő-testületi ülésen: a Flashdance diszkó zajával hosszú éj­jeleket tesz álmatlanná, az úri közön­ség távozásakor pedig az éjszaka kö­zepén lehetetlen a pihenés. Még má­jusban született ez ügyben az első beadvány, majd a mérnöki iroda fel­mérést végzett. Vizsgálatuk szerint a zajszint — amelyet a Liszt Ferenc utcai lakásokban, csukott ablakok mellett mértek — 20 százalékkal meghaladja a megengedett, helyi rendeletben előírt mértéket. A jegyző megalapozottnak nevezte a panaszt, s elmondta: a közigazgatási iroda kor- 'átpzta a diszkó működését: este 22 órától reggel 6-ig nem üzemelhet. A döntés egyelőre még nem jogerős. Két képviselő, Rác András és Gyöngyösi János is szóvá tette a hét­fői közgyűlésen: mi lesz a Rudolf laktanyával, amelynek tulajdonjoga a bíróság jogerős döntése értelmében visszakerült a városhoz. A nyári szü­net előtt azzal napolták el az ügyet, hogy az egyetemalapítvány elnöke, Mécs Imre országgyűlési képviselő külföldön van, szeptemberben — az ő jelenlétében — visszatérnek a kér­désre. Ennek ellenére mind a mai na­pig nem terjesztette ismét elő a pol­gármester a beszámolót az alapít­vány működéséről. A vagyoncsoport vezetője tájékoztatójában elmondta, most kapták meg a laktanya épületeit az alapítvány megbízásából bérbe adó USC Kft. levelét, amelyben lehe­tőséget kínál a kft. üzleti ügyeinek megtekintésére. A. E. Repülőtéri szennyezés Kecskemét képviselő-testülete újra tárgyalt a repülőtér talajszeny- nyezéséről és a MiG-29-es vadász­gépek telepítéséről. A zajterhelési hatásvizsgálat elvégzésére, a talaj- és talajvízszennyezés felmérésére és el­hárítására, valamint a további szeny- nyezés megszüntetése érdekében in­tézkedésre kérték fel Merász Józse­fet. A polgármesternek az ehhez szükséges pénz központi költségve­tésből való biztosítására parlamenti interpellációra kell felkérnie dr. Deb- reczeni Józsefet és dr. Józsa Fábiánt. A honvédelmi minisztertől is segít­séget kell kérnie, csakúgy, mint az országgyűlés honvédelmi bizottságá­tól. Tárgyalnia kell arról is, hogy az L-39-es tanulógépek Szolnokról ne kerüljenek Kecskemétre. A közel­múltban Merász József járt a minisz­tériumban. Megtudta, a magyar-hol­land környezetvédelmi jelentés 1-9. oldala azért hiányzik, mert az az Er­csiben lévő laktanyáról szól. A szennyezés mértékét 1,5-2 év alatt lehet megállapítani. Egy képviselő megkérdezte: nem 1,5-2 hónapot akart-e mondani a polgármester, de ő megerősítette, évről van szó. Elnöki reagálás Lapunkban a közelmúltban Kor- bély István, a KVSC elnöke, majd Valkay Ferenc, a kecskeméti Villanó Fókák edzője fejtette ki álláspontját egy elmaradt vízilabda-mérkőzésről. Utóbbi nyilatkozatra Korbély István reagálni kívánt, amit az alábbiakban adunk közre: — Tiltakozom Valkay Ferenc sértő és az indulatokat még jobban kiélező kijelentései ellen, mely sze­mélyeskedésbe átcsapva befeketít. Tiltakozom továbbá az ellen, hogy én őt személyében megsértettem volna — ez nem fedi a valóságot. Bí­zom abban, hogy a legrövidebb időn belül végre az uszoda nem „küzdő­tér", hanem színvonalas mérkőzések helye lesz. Alapítvány a közbiztonságért — A munkatársaim és én igyek­szünk mindent megtenni annak érde­kében, hogy a város és a körzethez tartozó községek lakói este nyolc óra után is nyugodtan sétálhassanak az utcán és vagyonukat is biztonságban tudhassák a nap minden szakában — kezdte bemutatkozását dr. Rákosi Mihály rendőr őrnagy, a szeptember­ben kinevezett új kunszentmiklósi rendőrkapitány, azon a keddi lakos­sági fórumon, melyen első ízben ta­lálkozott szélesebb körben a város polgáraival. — Sajnos igen nagy a körzetben a lopások, betörések száma — foly­tatta a kapitány. Ügyeink 80 száza­léka vagyon elleni bűncselekmény. Majdnem minden reggel újabb betö­rés hírével fogadnak munkatársaim. Ez ellen tenni kell! Könnyebb a bajt megelőzni, mint orvosolni, hiszen a helyszínen elfogott betörőnél megta­lálhatók még az ellopott vagyontár­gyak és nem utolsósorban az illető is lekapcsolható. A nyomozás során utólag már nem biztos, hogy minden előkerül. Elgondolkodtató, hogy a vagyon elleni bűncselekmények 40 százaléka betöréses lopás. Ez min­denképpen arra figyelmeztet, hogy közösen kell tenni a vagyonvédele­mért, hiszen a kis létszámú, leterhelt állományból nem állítható minden­hová rendőr. Mint a kapitány elmondta, tájéko­zódva a megyében úgy látja, hogy ott a legjobb a bűnmegelőzés, ahol a polgárok összefognak. Egyrészt az­zal, hogy odafigyelnek egymás va­gyonára, felfigyelnek az idegenekre, megszólítják őket, kit keresnek. Ilyen közegből elmenekülnek a bű­nözők. Másrészt ez az összegfogás sok helyen anyagi formában, a köz- biztonság növelését célzó alapítvá­nyokban is megjelenik. A már mű­ködő alapítványok igen jól segítik a rendőrség munkáját, éppen ezért a kunszentmiklósi kapitányság új ve­zetése kezdeményezi a „Felső-Kis­kunság Köz- és Vagyonbiztonságá­ért” alapítvány létrehozását. Az ala­pítvány célja: Kunszentmiklós és vonzáskörzete területén a közbizton­ság javítása, a vagyon elleni bűnözés visszaszorítása, a vagyonvédelmi te­vékenység színvonalának emelése, a kármegelőzés elősegítése. Mint Rákosi Mihály elmondta, e célokat az alapítvány segítségével korszerű, ám nem túl drága technikai felszereltséggel kívánják megvalósí­tani. Az alapítvány független a rend­őrségtől, de szoros együttműködés­ben üzemeltetnék azt a számítógépes berendezést, illetve rendszert, amely megoldaná kezdetben a város, ké­sőbb a körzet vagyonbiztonsági fi­gyelését, riasztását, jelezve a figye­lőszolgálatnak, ha valahol betörés történik. Az alapítvány a rendszer központjának, alállomásainak létesí­tését, működtetését finanszírozná. A fórumon jelen lévő szakemberek el­mondták: a központot mintegy fél­millió forintból, igen rövid idő alatt telepíteni tudnák. Ebbe kapcsolód­hatnának aztán a vagyonvédelmet igénylő polgárok, vállalkozók, közü- letek. A későbbiekben az alapítvány más, a közbiztonságot javító, a la­kosságot segítő nonprofit vállalkozá­sokat és szolgáltatásokat is végezne. Úgy tűnik, az új kapitány első kezdeményezését pozitívan fogadták a kunszentmiklósiak, hiszen többen komoly pénzfelajánlásokat tettek az alapítvány javára. Amint az egyik vállalkozó elmondta, a jelenlévők 80 százaléka sértett, így szívesen támo­gatnak minden olyan kezdeménye­zést, amely növeli a közbiztonsá­got. Tetézi Lajos TARTÓZKODTAK A LICITTŐL BÁCSALMÁSON Gondoltak a kispénzűekre Négynapos földárverés fejeződött be a hét elején Bácsalmáson. A helyi Petőfi-szövetkezet és az állami gaz­daság, valamint a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területeire lehetett licitálni. Az első két napon — mint arról már beszámoltunk - az igények az ötszörösét tették ki a megvásárolható területnek, de az 1300 forintos aranykoronánkénti árakat már csak annyian tartották, hogy ennyiért minden licitálónak ju­tott föld. Pénteken tovább emelkedett a vé­telár, s ekkor előfordult, hogy csak 1500-nál koppant harmadszor a ka­lapács. Ám az 5800 aranykorona ér­tékű, 184 hektáros terület ennyiért is elkelt. Ami érthető, hisz a környék legjobb területeiről, az óalmási rész kitűnő, hektáronként harminc arany­korona feletti minőségű szántóföldje­iről volt szó. Nem mutatkozott vi­szont nagy érdeklődés az erdőkre. A 48 hektárnyi terület aranykoronán­ként 500 forintért talált új gazdára. Az árverés negyedik napján várat­lan fordulatot vett a dolgok alaku­lása. Megegyezés született, mely szerint a módosabbak méltányolták a kispénzűek (60 ezer AK alattiak) ké­rését, s tartózkodtak a licittől. A kis pénzűek így 500 forintos egységáron jutottak földhöz. A későbbi árveré­sek során viszont ilyen méltánylás már nem lesz, ki-ki annyit ad majd, amennyit neki megér a terület. A Bácsalmási Állami Gazdaság azok nak, akik visszaadják művelésre a földjüket, aranykoronánként 15 kilo­gramm búza államilag garantált árát adja éves bérleti díjként - tájékoz­tatta a jelenlévőket dr. Németh Fe­renc, a gazdaság képviselője. Sok idős ember üdvözölte az árve­résen Hőnigh Mihályt, aki ugyan év­tizedek óta Miskolcon él, de tekinté­lyes ember volt Bácsalmáson, úgy is mint gazda, s úgy is, mint az egykori legendás hírű helyi focista, Folcz Tóbiás sógora. — Itt licitálok, mert itt volt a föl­dünk - mondja. - De nem fogjuk magunk művelni, hanem használatba adjuk az állami gazdaságnak. Ott jó kezekben lesz, mert a jelekből ítélve a jövőben is eredményesen gazdál­kodnak majd. - prókai ­Új tornaterem Kecskeméten • Nagy népszerűségnek örvend a kosárlabda. (Fotó: Nyúl E. Gábor) Központi céltámogatással egy év alatt készült el a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakközépiskola tornaterme. A 46 milliós beruházás költségeinek 60 százalékát az ön- kormányzat finanszírozta. Az új létesítmény átadásával nincs már olyan középiskolája a megye- székhelynek, ahol ne lennének meg­felelő körülmények a testnevelési órák megtartásához. Az összességé­ben 1100 négyzetméteres tornacsar­nokhoz a küzdőtér mellett négy öl­töző, két konditerem, szertáraik és orvosi szoba is tartozik. A korábbi áldatlan állapotok után így a mezőgazdasági középiskolában is elindult a versenyszerű sportélet. Kézilabda-, kosárlabda-szakosztály alakult, de emellett más sportágak­hoz is adottak a feltételek. Kár, hogy a kellemes benyomást nyújtó épület tervezésekor talán nem vették kellően figyelembe a funkciót. A kosárlabdapalánkok alatt vannak például az ajtók, amelyek balesetve­szélyeseknek tűntek. Talán jobban harmonizálna a majd 100 esztendős épületegyüttesbe a tornaterem, ha stí­lusában és színeiben jobban követte volna annak vonalait. De ne legyünk ünneprontók, az iskola is örül, hogy végre megoldódott a testnevelésórák helyigénye. N. Á. Megismételt testületi ülés Bugacon határozatképtelenség miatt elmaradt az önkormányzat leg­utóbbi ülése. Ezért Endre Imre pol­gármester ma délután négy órára is­mét összehívta a képviselőket. Meg­vitatják a költségvetés első félévének mérlegét és a művelődési ház hasz­nosítására beérkezett pályázatokat, s ismét napirendre kerül a lakásértéke­sítési koncepció is. Jánoshalmi interpelláció A jánoshalmi képviselő-testület legutóbbi ülésén Ádám Béláné kép­viselő a város egyik nagy forgalmú, de korszerűtlen kövesútjával kapcso­latban interpellált. Mint elmondta, a Kélesi út korszerűsítése - bár nem az önkormányzat tulajdona - halasztha­tatlanná vált. Szakái Lajos polgár- mester ígéretet tett, hogy a felvetést továbbítja a közúti igazgatósághoz. Buszjegyárak A kecskeméti közlekedési társasá­gok 21 forintos buszjegyárai jogos­ságának megvitatására nem jutott idő a kecskeméti képviselő-testület hét­fői ülésén. Az önkormányzat — mint árhatóság — csak 20 forintos jegyá­rat engedélyezett, ezért vették fel a kérdést a napirendre. Annyit viszont megtudtunk: a többletbevételt alapít­ványra nem lehet befizetni. Vagy az utazóknak lehet visszaadni — ez gyakorlatilag képtelenség —, vagy az államnak kell befizetni. Miniszteri elismerés A honvédelmi miniszter parancs­ban fejezte ki elismerését a kecske­méti Móra Ferenc Általános Iskola nevelőtestületének azért a munkáért, melyet a katonai pályára irányítás te­rületén a tanárok végeztek. KÖZÉLETI HÍREK • Fekete Pál országgyűlési képvi­selő megbízottja fogadónapot tart Kiskunmajsán, a városházán. Idő­pontja: pénteken délelőtt kilenctől ti­zenkét óráig. • A Fidesz kiskunhalasi csoportja szeptember végén újjáalakult a vá- . rosban, tizenkét fővel. A régi tagok közül azonban mindössze egy ma­radt körükben. Az új Fidesz a napok­ban sajtótájékoztatón közölte az új elnökség tagjainak névsorát. A veze­tőségbe kerültek dr. Schindler Ár­pád, dr. Ádor Sándor, Juhász Tibor, Sőrés Sándor és Krammer Balázs. Dr. Schindler Árpád beszámolt arról, hogy új, módosított alapszabályt rögzítettek, s a választások előtt és során kapcsolódni kívánnak az or­szágos szervezet programjához. Be­szélt arról, hogy Tompán és Kis­kunmajsán szintén most alakult helyi csoport, s a szomszédos Kunfehértón is szerveződik. • A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt kiskunmaj- sai szervezete taggyűlést tart október 16-án, délután öt órai kezdettel a művelődési ház kistermében. Más­nap pedig, október 17-én Kalocsán délelőtt tíz órakor tagtoborzót tart a párt. Itt Urbán László, a megyei fő­titkár lesz az előadó. • Van-e kiútja a vidéki Magyar- országnak címmel tart fórumot dr. Tabajdi Csaba, a szocialista párt or­szággyűlési képviselője október 15-én Mátételkén. Az érdeklődőket este fél héttől várják a művelődési házban. Torgyán Jánoshalmán! A Független Kisgazdapárt 1993. október 15-én, 18 órai kezdettel nagygyűlést tart Jánoshalmán, a sportcsarnokban Előadó: dr. Torgyán József országos elnök. /Fizetett politikai hirdetési iubsa)

Next

/
Thumbnails
Contents