Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

PETŐFI NÉPE 2 1993. október 13., szerda Megnyílt az út az igazságtételhez KÉRDŐJELEK Ami nem tilos, azt szabad? Relatív, hogy 24 millió forint sok vagy kevés. Kevés, ha a költ­ségvetés hiányához, sok, ha a nyugdíjakhoz vagy a pedagó­gus-jövedelmekhez mérjük. S rengeteg, ha végkielégítésként üti néhány íróasztalától felállított ember markát. Ismeretes, hogy összesen ekkora fájdalomdíjjal bélelte ki az Állami Vagyonkezelő Rt. azt a borítékot, amelyben né­hány korábbi vezető kézhez kapta felmondólevelét. A nagy összegű kifizetéseket a kollektív szerződés alapján kellett teljesíteni? Vagy az rt.-nek milli­ókat ér, ha kapun kívül tudja őket? Olyan horribilis fizetések vannak ennél a részvénytársa­ságnál, hogy a felmondási időre milliók dukálnak? Amit nem tilos, azt szabad? Hüledezhet, háboroghat az adófi­zető polgár, tudomásul kell ven­nie: ha nem ütközik a paragrafu­sokba e kisebb vagyonok kifize­tése - s a jelek szerint nem ütkö­zik törvényesnek minősül az ügylet. Akkor is, ha az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Példátlan eset? A közelmúlt jó néhány hasonló, nehezen emészt­hető pénzügyi tranzakciót produ­kált. Elég, ha csak a jövőre man­dátum nélkül maradó képviselők végkielégítésére vagy az ominó­zus székházeladási ügyre gondo­lunk. Egyik esetben sem esett csorba a tön'ényességen, de egyik fölött sem tért napirendre a közvélemény. Mások ugyanis a társadalom és mások a politika erkölcsi normái. S minél nagyobb a távolság, annál nagyobb a poli­tika iránti bizalmatlanság. Ami a közösség erkölcsi érzékét sérti, azt a jog ideig-óráig szentesítheti, de erénnyé nem avathatja. A jogi, politikai normákat kell tehát mie­lőbb az állampolgárok etikai kö­vetelményeihez igazítani. Ellen­kező esetben a választó borítékol felmondóleveleket... —r—-r--------------r—1---------------­( Folytatás az 1. oldalról.) Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint, ha a testület „a tör­vény aggályosnak tartott rendelkezé­sének alkotmányellenességét álla­pítja meg, a köztársasági elnök a tör­vényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Országgyűlés az alkotmány­ellenességet meg nem szüntette”. Az Alkotmánybíróság szerint a megvizsgált törvény első paragrafusa ellentétes az alkotmány rendelkezé­seivel. A törvény 2. szakaszának al­kalmazása azon keretek között al­kotmányos, amelyeket az Alkot­mánybíróság határozatában kijelölt. Az Alkotmánybíróság megállapí­totta: „a népek háború utáni békéjé­nek megbontására alkalmas bármely cselekmény” nem minősül a nemzet­közi jog értelmében sem háborús, sem emberiség elleni bűncselek­ménynek. Erre a cselekményre tehát csakis az elkövetéskori magyar jog alkalmazható. Mivel 1956-ban nem A rendőrségi törvénnyel kapcsola­tos pártközi egyeztetés első forduló­ját kedden tartották a Belügyminisz­tériumban. A tanácskozás után Józsa Fábián elmondta, hogy biztatónak tartja a tárgyalássorozat első forduló­ját. amelyen egy kérdést tekintettek át: a belügyminiszter jogkörével kapcsolatos részeket. Ezzel kapcso­Elfogadhatatlannak minősítették a munkavállalók a szakmunkástanulók díjazását - ami a minimálbér 10 szá­zaléka - az összefüggő szakmai gya­korlat idejére. Az Országos Képzési Tanács keddi ülésén az érdekegyez­tető felek a szakképzési törvényhez kapcsolódó több miniszteri rendelet- tervezetet vitattak meg. A szakmunkástanulók juttatásai­val kapcsolatban a munkavállalók írásban kérték a Munkaügyi Minisz­térium álláspontját a tanulókra vo­natkozó kollektív szerződésről. Vá­volt olyan törvény, amely szerint ez a bűntett nem évül el, elévülhetetlen- ségének utólagos kimondása ellenté­tes az alkotmánnyal. A háborús „súlyos jogsértések” és az emberiség elleni bűntettek azon­ban nem évülnek el, így e bűncse­lekmények elkövetőivel szemben al­kotmányosan eljárhatnak a nyomozó hatóságok és bíróságok. Az olyan bűncselekményekre vi­szont, amelyek nem a nemzetközi jog értelmében vett háborús vagy emberiség elleni bűntettek, a büntet­hetőség el nem évülését csak akkor lehet megállapítani, ha büntethetősé­gük az elkövetés idején hatályos ma­gyar jog szerint nem évül el. Az 1945. évi népbírósági törvény által háborús bűncselekménynek nyilvánított cselekmény, „a népek háború utáni békéjének megbontá­sára alkalmas bármely cselekmény” nem minősül a nemzetközi jog ér­telmében sem háborús, sem embe­latban az ellenzéki pártok garanciális szabályok beiktatását javasolják. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy az egyeztetés során az álláspontok kö­zeledtek egymáshoz. Az egyeztető tárgyalások jövő héten folytatódnak a Belügyminisztériumban. Legköze­lebb a rendőrség és az önkormányza­tok viszonyával foglalkoznak. laszt kémek arra: köthetnek-e, s mely kérdésekben a tanulókra vonatkozó kollektív szerződést a tanulók szak- szervezetei. Javasolták a juttatások adómentességét is. Egy másik rende­lettervezettel kapcsolatban kifogásol­ták, hogy a szakszervezetek nem kapnának képviseleti jogot a szakmai vizsgáztatást végző bizottságban. Ja­vasolták:^ szakképzést folytató in­tézmény kérje fel a vizsgabizottság munkájában való részvételre a mun­kavállalói érdekképviseleti szerveze­tet. riség elleni bűncselekménynek, a vonatkozó nemzetközi jogi doku­mentumok és egyezmények még ha­sonló tényállást sem tartalmaznak. Erre a cselekményre tehát csakis az elkövetéskori magyar jog alkalmaz­ható. Mivel 1956-ban nem volt olyan törvény, amely szerint ez a bűntett nem évül el, elévülhetetlenségének utólagos kimondása a törvény 1. pa­ragrafusában az alkotmánybírák sze­rint ellentétes az alkotmánnyal. Az el nem évülő bűncselekmé­nyekre viszont az Alkotmánybíróság határozata értelmében szélesebb, mint a vizsgált törvény 2. paragrafu­sában szereplő, háborús „súlyos jog­sértések”. A határozat értelmében ugyanis az emberiség elleni bűntet­tek sem évülnek el. Mivel az utób­biak nemcsak nemzetközi fegyveres összeütközés során követhetők el, nincs szükség annak vitatására, hogy az 1956. évi forradalom és szabad­ságharc „háborúnak” minősíthető-e. Csökkenő pesti húsárak Hétfőtől csökkenti a sertéshús nagykereskedelmi árát a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat. Az árcsökkentésre azért kényszerült a főváros területén működő vállalat, mivel a legutóbbi sertéshúsár-emelé­sek hatására erősen visszaesett a for­galma. A félsertés 222 forintos kilónkénti árának 5 forintos csökkentésétől azt várják, hogy valamelyest élénkül a kereslet. A kereskedelmi igazgatóhe­lyettes szerint ugyanis a forgalom befagyása egy kereskedelmi cég „ha­lálát” is jelentheti. Ezért akár az eredményesség rovására is növelni kénytelen forgalmát. Azok a keres­kedők, akik szombaton készpénzzel fizetnek áruért, már az olcsóbb áron kapják a húst. Az árcsökkenést a fogyasztók csak akkor érzékelhetik - mondta a Buda­pesti Húsnagykereskedelmi Vállalat képviselője -, ha azt a kiskereske­delmi vállalatok saját áraikban is ér­vényesítik. Pártok a rendőrségi törvényről A szakmunkástanulók díjazásáról Kárpótlási földárverések Erdélyi magyarok között Az elmúlt héten megtartott 322 földárverés során több mint 583 ezer aranykorona értékű föld került az új birtokosokhoz. A liciteken részt vett, 12 ezer főt is meghaladó kárpótlásra jogosultból 8720-an jutottak földtu­lajdonhoz. Az elmúlt héten Bács­Kiskun megyében tartották a leg­több árverést, szám szerint 40-et. Az elárverezett területek értéke azonban Békés megyében volt a legnagyobb, ahol is meghaladta a 118 ezer arany­koronát és 1327-en jutottak tulaj­donhoz. Emelkedő repülőjegyárak Várhatóan november elsejétől 10 százalékkal emelkednek a Budapest­ről induló repülőjáratok jegyárai. A tarifaemelést a Malév Rt. kezdemé­nyezte a Légifuvarozók Nemzetközi Szövetségénél (IATA), mivel a soro­zatos forintleértékeléseket nem kö­vette a jegyárak megfelelő mértékű emelése. Ez pedig kedvezőtlenül érintette mind a magyar, mind a kül­földi légitársaságokat, hiszen a bu­dapesti irodákban az utasok forintért vásárolhatják meg jegyeiket, míg a képviseleteknek valutában kell el­számolniuk az eladott jegyek után. A légitársaságok csütörtökig tájékoztat­ják válaszukról a Malév Rt.-t, ám nem kétséges, hogy a tervezett tari­faemelés egybeesik a külföldi cégek érdekeivel is. Az áremelés minden Budapestről induló járatra vonatko­zik majd. • Fórum Marosvásárhelyen. Balról Markó Béla, mellette Lezsák Sándor, Szabó Tamás és Nahimi Péter a pódiumon. A görög választások visszhangja Az aggodalom hangja dominál az európai sajtónak a görög szocialisták választási győzelmét kommentáló cikkeiben. A londoni Financial Ti­mes hírelemzője a lap keddi számá­ban azt írja, hogy amennyiben And- reasz Papandreu nem mutat fel több politikai bölcsességet, mint 1981— 1989 közötti miniszterelnöksége ide­jén, úgy a hatalomba való visszaté­rése igen kényelmetlen és kínos lesz, és sokba fog kerülni - nemcsak Gö­rögországnak, hanem EK-beli part­nereinek is. Görögország a jövőben is nagymértékben függ majd a kül­föld pénzügyi támogatásától, cserébe viszont ugyanolyan szigorú köve­telményeket kell támasztani, mint a még nem EK-tag kelet-közép-euró- pai országokkal szemben. Az ugyancsak londoni The Guar­dian szerint Papandreu győzelme bi­zonyosan nem oldja meg Görögor­szág alapvető társadalmi, gazdasági, politikai gondjait. Ha az ország nem volna már az EK tagja, aligha volna elképzelhető, hogy teljesíteni tudná a belépés feltételeit. Minthogy azon­ban nem csupán tagja, hanem jövőre soros elnöke is lesz az EK-nak, „az ember csak nevetni tudna, ha a dolog nem volna oly tragikus”. A svájci Neue Zürcher Zeitung úgy látja, hogy a választók bosszút álltak a konzervatívokon, akiktől a helyzet javulását várták. Ugyanezt a véleményt fogalmazza meg a Bemer Zeitung: annak, hogy a görög válasz­tók újra megválasztottak egy szívbe­teg politikust, akit néhány éve még legszívesebben a politikából is örökre kisöpörtek volna, egyetlen magyarázata van - Micotakiszt, aki számukra a recesszió megtestesítője, mindenáron ki akarták akolbólítani a hatalomból. A stockholmi Dagens Nyheter efn- lékeztet arra, hogy Papandreu ko­rábbi kormányfői ténykedése idején gátlástalanul rájátszott a görög naci­onalizmusra, követelte a kilépést az EK-ból, Kadhafival és Szaddánt Hu- szeinnel flörtölt. Ez a vonal ugyan nem aktuális ma, de fennáll a kocká­zata, hogy Papandreu, minthogy aligha képes beváltani az életszínvo­nal javítására tett választási ígéreteit, újabb külpolitikai kalandokba bo­csátkozik. A prágai Mlada Fronta Dnes úgy véli, hogy a görögországi választá­sok kimenetele esetleg szerepválla­lásra késztetheti a NATO-t a bosz­niai válság megoldásában. A térség­ben két szövetség bontakozik ki: az egyik csoport Horvátországot, Ma­gyarországot, Törökországot, Bulgá­riát, Albániát és Macedóniát foglalja magában, míg a másik oldalon látjuk Görögországot, Szerbiát, Oroszor­szágot és Romániát. Mindkét cso­portban van egy NATO-tagállam. Valamennyi jövendő görög kormány csak abból indulhat ki, hogy regioná­lis gazdasági együttműködés nem jöhet létre a válság befejezése nélkül. Az elmúlt héten a Magyar Demok­rata Fórum három vezető tisztségvi­selője: Lezsák Sándor ügyvezető el­nök, Szabó Tamás és Nahimi Péter többnapos körúton járt Erdélyben. Útjuk során találkoztak a magyar­lakta vidékek polgáraival, tanulmá­nyozták a kisebbségi sorban élő erdé­lyi magyarság helyzetét, a nemzeti­ségek együttélésének problémáit. A A hívők kedden reggel részt vettek Wetter müncheni bíborosnak a San Stefano Rotondo ókeresztény bazili­kában tartott jubileumi miséjén, és ezzel véget ért az eddigi legnagyobb létszámú római magyar nemzeti za­rándoklat, amelynek célja a pápa két évvel ezelőtti lelkipásztori látogatá­sának viszonzása és megköszönése volt. Az ötnapos program során a közel másfél ezer, a környező országokban élő és a nyugati magyarságot is kép­viselő zarándok, 8 püspök - köztük Paskai László bíboros, prímás, esz- tergom-budapesti érsek és Seregély István egri érsek, a püspöki kar el­nöke -, s 70 pap vezetésével felke­reste Róma fő székesegyházait, ahol közös miséken vettek részt, s talál­koztak II. János Pállal, aki a pápai palota Áldások Termében fogadta őket. A magyarul elkezdett és befe­jezett beszédében a pápa visszaem­lékezett magyarországi látogatására, és arra kérte a magyarokat, hogy ma­három politikus a látogatás során a marosvásárhelyi RMDSZ-székház- ban fórumon találkozott a helybeli magyarsággal. A találkozón az RMDSZ részéről Markó Béla pártel­nök, valamint Borbély László tájé­koztatta az MDF vezetőit az RMDSZ és az erdélyi magyarság alapvető gondjairól, a gazdasági és politikai helyzetről. radjanak hűségesek ősi hitükhöz. Kérte őket, hogy tartsák tiszteletben más emberek, vallási és nemzeti cso­portok egyéni és közösségi jogait, amivel hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a más országokban élő magya­rokat is megbecsüljék. A pápa felhívta a figyelmet az egyházi hivatások és a fiatalokkal való foglalkozás fontosságára. Kije­lentette, hogy egyik legemlékezete­sebb magyarországi élménye a fiata­lokkal lezajlott Népstadion-beli ta­lálkozó volt. A hivatalos beszéd után a pápa rögtönzött néhány szót a je­lenlévőkhöz, és elmondta, hogy minden nap imádkozik a Magyarok Nagyasszonyához, a magyar népért, a magyar nép jövőjéért.- A zarándoklat kiemelkedő ese­ménye volt a Szentatyával való sze­mélyes találkozás. A hívek számára nagyon megható volt, sokak szemé­ben csillogott a könny - mondta a za­rándoklat befejeztével Paskai László bíboros. A pápa szólt a zarándokokhoz EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Japán támogatja Jelcin politikáját Oroszország tiszteletben tartja a Szovjetunió által korábban kötött nemzetközi szerződéseket, és kapcsolatait Japánnal a , jog és az igaz­ságosság” alapján kívánja javítani - fejtette ki Borisz Jelcin orosz ál­lamfő Hoszokava Morihiro japán kormányfővel folytatott tokiói tár­gyalásán. Japán számára fontos mindennek a rögzítése, hiszen ezeknek az elveknek az alapján szeretne megoldást találni az évtizedes japán­orosz területi vitára. A kedd délelőtti első orosz-japán tárgyaláson ígérte meg Jelcin mindezt, amire Hoszokava Morihiro japán kor­mányfő azzal válaszolt, hogy Japán igyekszik mihamarabb Oroszor­szág rendelkezésére bocsátani azt a mintegy 4,6 milliárd dolláros segít­séget, amit a szigetország már korábban felajánlott. Hoszokava Japán támogatásáról biztosította Jelcin demokratizálási törekvéseit, a politi­kai és gazdasági reformokat és méltatta azt, hogy az orosz államfőnek sikerült helyreállítania az országban a rendet. Az ENSZ főtitkára több támogatást kér A tagállamoknak támogatniuk kell a világszervezetet, ha nem akar­ják, hogy saját maguk kényszerüljenek a világ csendőrének, a világ se­riffjének a szerepére -jelentette ki hétfőn Butrosz Gáli. Az ENSZ főtit­kára újságíróknak nyilatkozva arra utalt, hogy Washington a minap bí­rálta az ENSZ Szomáliái békefenntartó misszióját és bejelentette, hogy március 31-ig kivonja csapatait Afrika szarváról. Butrosz Gáli a héten Addisz-Abebába utazik, hogy a Szomáliával szomszédos államokkal és regionális szervezetekkel tárgyaljon a március 31-éig kivonandó 10 000 fős amerikai kontingens pótlásáról. Les Aspin amerikai védelmi miniszter ugyancsak hétfőn bejelentette: tizenöt olyan különleges Nemzeti Gárda-egységet hoznak létre, amelyeket gyorsan fel lehet vo­nultatni a tengerentúli háborús övezetekben. Rendkívüli európai csúcstalálkozó A német alkotmánybíróság kedden délben elutasította a maastrichti szerződés ellen panaszt tevők keresetét. A „reprezentatív panaszosok” - Manfred Brunner, az EK-biztos Martin Bangemann volt kabinetfő­nöke, a zöldek négy Európa-parlamenti képviselője és egy bonni mi­nisztériumi tisztviselő - kifogásolták, hogy az 1991-ben tető alá hozott, 1992 februáijában aláírt, s a német parlament által már ratifikált maast­richti szerződéscsomag sérti Németország szuverenitását és államisá­gát. Az alkotmányos panasz miatt Németország mindeddig nem tudta letétbe helyezni Rómában a ratifikációs okmányt. Néhány perccel a német alkotmánybíróságnak a maastrichti szerződést jóváhagyó dön­tése után Belgium hivatalosan is bejelentette, hogy október 29-re ösz- szehívták az Európai Közösség rendkívüli csúcstalákozóját, amely a közösségi integrációs folyamatnak - „maastricht szellemének” - hiva­tott újabb lendületet adni. Ezzel egy időben mind belga, mind pedig közösségi részről nagy megkönnyebbüléssel nyugtázták, hogy immár az utolsó akadály is elhárult a két évvel ezelőtt véglegesített maastrichti megállapodás életbe lépése elől. Asszad titkos üzenetei államfőknek A Jediót Ahronót című izraeli lap kedden közölt értesülése szerint Háfez Asszad szíriai elnök jelezte: esetleg hajlandó még az idén talál­kozni Jichak Rabin izraeli kormányfővel. A legnagyobb példányszámú izraeli újság Asszadnak több államfőhöz küldött titkos üzenetére hivat­kozik, amelyben állítólag tudatta: ha országa megkapja azokat a ponto­sításokat, amelyeket az Izraellel való tárgyalások folytatásával össze­függő kérdésekről kért, részéről talán nem volna akadálya annak, hogy ez év vége előtt Washingtonban találkozzon Rabinnal. Izrael hónapok óta szorgalmazza a béketárgyalások küldöttségénél magasabb szintű érintkezéseket Szíriával, amit Damaszkusz mindeddig elutasított. Sztrájkoló szlovén határőrök Kedden 0 órától újabb 48 órás munkalassító sztrájkba kezdtek a szlovén határrendőrök, ezért Rédicsnél már kora reggel hat órát kellett várakozniuk a teherautóval kilépőknek, és befelé is négy órába telik a határátlépés. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője kedden dél­előtt az MTI-nek elmondta, hogy a személyforgalomban egyelőre nincs fennakadás, de a délutáni órákra valószínűleg tovább növekszik a kanúonsor és ez megnehezíti majd a személygépkocsik közlekedését is. A határőrség ezért a bajánsenyei és a tomyiszentmiklósi átkelőt ja­vasolja a személyautóval utazóknak. A kambodzsai királyt Pekingben kezelik Norodom Sziltanuk kambodzsai király rákban szenved, de betegsége gyógyítható - jelentették az orvosok kedden abból a pekingi kórházból, ahol az uralkodót kezelik. Október elején a 70 éves államférfi proszta­tája közeléből egy daganatot távolítottak el. Hosszan tartó kórházi ke­zelése miatt az uralkodó kénytelen elhalásztam hazatérését, ezért nem tud részt venni azon az ünnepségen sem, amelyet november 9-én Kam­bodzsa függetlenségének 40. évfordulóján rendeznek. Kétezerig költözik a német kormány A német kormányt alkotó pártok - CDU, CSU, FDP - vezetői ked­den Bonnban Kohl kancellár vezetésével abban állapodtak meg, hogy a kormány átköltözését Bonnból Berlinbe 2000-ben befejezik. A döntés azt jelentené, hogy egyes minisztériumoknak ideiglenes építmények­ben szorítanának helyet mindaddig, amíg székházuk el nem készül. Ez főleg a külügyminisztériumot érinti, mert információk szerint a külügy csak 2002 után szeretne költözni. Berlin egyébként hivatalosan már az ország fővárosa. MENNYIT ÉR A FORINT? AZ MNB VALUTAÁRFOLYAMAI (Érvényben: 1993. október 12-én) Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre. forintban angol font 146,50 147,90 149,30 ausztrál dollár 63,10 63,72 64,34 belga frank (100) 275,47 277,80 280,13 dán korona 14,77 14,90 15,03 finn márka 16,76 16,96 17,16 francia frank 17,06 17,20 17,34 görög drachma (100) 48,95 41,37 41,79 holland forint 53,31 53,74 54,17 ír font 140,21 141,51 142,81 japán yen (100) 90,75 91,35 91,95 kanadai dollár 71,73 72,43 73,13 kuvaiti dinár 320,94 323,69 326,44 német márka 59,96 60,44 60,92 norvég korona 13,64 13,76 13,88 olasz líra (1000) 60,42 61,06 61,70 osztrák schilling (100) 852,46 859,26 866,06 portugál escudo (100) 57,83 58,38 58,93 spanyol peseta (100) 73,51 74,27 75,03 svájci frank 68,19 68,73 69,27 svéd korona 12,03 12,16 12,29 USA-dollár 95,84 96,62 97,40 ECU (Közös Piac) 113,17 114,15 115,13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents