Petőfi Népe, 1993. október (48. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kalauz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDEGE Svájci sikermenedzser A Phoenix Mecano Részvénytár­saság 1988-ban tört be a zürichi tőzsdére. Előbb az előtőzsdén, majd három hónappal később már a fő­tőzsdén is jegyezték. A korábban műszakigáz-előállítással és -értékesí­téssel, valamint hegesztőpisz- toly-gyártással foglalkozó, elsősor­ban dél-amerikai és afrikai piacon je­len levő cég sikerének titka a mikro­elektronika térhódításának felisme­rése, illetve az ebből következő pro­filváltás volt. Ekkor állt át ugyanis a társaság a különböző, kényes elekt­romos berendezések tartóinak, védő­bontó tokjainak, az úgynevezett „elektromos házaknak" a gyártására. Napjainkban a Phoenix Mecano évi háromszázmillió svájci frankos for­galmat bonyolít le. Körülbelül ezer­kétszáz embert foglalkoztat, és ter­mékeit a gépgyártástól az orvostu­dományig számtalan területen fel­használják. Ez év januárja óta a cég egyik részlege Kecskeméten műkö­dik. Tevékenységükről, terveikről Rolf Knell ügyvezető igazgatóval beszélgettünk. — Hogy került a Phoenix Mecano Kecskemétre? —1992 novemberében jöttem először a cég képviseletében a vá­rosba. Egy műanyagfröccsöntő üzem létrehozásához kerestem megfelelő területet, akkor találtam rá erre a csarnokra, persze, nem a mostani ál­lapotában. Sikerült a Dutép képvise­lőivel megállapodnunk, és megvásá­roltuk a területet. Januárban megala­kult a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. Áprilisban kezdtük meg a mun­kát, természetesen előbb csak próba- termeléssel. Most már három-négy hónapja teljes kapacitással dolgo­zunk. A bevételünk körülbelül fél­millió márka havonta, vagyis har­minc-negyven millió forint. — Hány embert foglalkoztatnak? — Jelenleg negyvenkettő a dolgo­zók száma, ez novemberre emel­kedni fog. Három műszakban és egy hónapon belül két-három hétvégén is folyamatosan termelünk. Az üzem­ben nem teljes gyártási folyamat tör­• Rolf Knell ügyvezető igazgató. ténik, csak részmunka folyik, mű­anyag tokokat, elektromos házakat gyártunk. Hogy miért választottuk Kecskemétet? A Phoenixnek volt már egy kisebb üzeme Budapesten, az ott folyó munka eredményes, de ilyen nagy üzemet nem akartunk a fővárosba telepíteni, men ott a köz­lekedés nehézsége miatt képtelenség dolgozni. Kecskemét jól megközelít­hető, aztán meg kiváló partnerre ta­láltunk a Piramis Kft.-ben. Ezenkívül itt már van egy másik svájci cég is, és ahol több svájci van, az újonnan bejövő már jól érzi magát. A gyors felépülés után gyorsan munkába is kezdett az üzem. — Hol találtak ilyen rövid idő alatt szakképzett munkásokat? — Abban, hogy ilyen gyorsan be­indulhatott a termelés, nagyon nagy szerepe volt a Piramisnak, hiszen februárban felvonultak és májusban már át is adták a kész csarnokot. A munkásokkal kapcsolatban pedig ke­zünkre játszott a szerencse is. Azon a napon ugyanis, amikor feladtuk a hirdetést, hogy műanyagüzembe dolgozókat keresünk, a BRG-ben felmondtak harminc embernek. így tehát olyan szakemberekből tudtunk válogatni, akik korábban is ezt a munkát végezték. — Az a hír járja, hogy a dolgozóik nagyon jól érzik itt magukat. A kie­melkedő anyagi elismerés az oka? — Egyáltalán nincs kimagasló fi­zetése a munkásainknak és más kü­lön juttatást sem kapnak. Ugyanak­kor látják, hogy biztosítva van a munkájuk, látják a fejlődést hétről hétre, tudják, hogy hol kezdtük és hogy mit produkáltunk eddig. Nincs elkülönített irodaházunk, az ajtó mindig nyitva áll előttük. Minimális adminisztrációs létszámmal — két fő, engem is beleértve — dolgozunk. Nem nehezítjük sem az ő munkáju­kat, sem a magunkét papírhegyekkel. — Milyen terveik vannak? — Újra építkezésbe fogtunk, egy nyolcszáz négyzetméteres csarnokot építünk, ennek év végére készen kell lennie. Két vadonatúj fröccsöntő gé­pet hozunk ide és egy összeszerelő üzemet is létesítünk. Ez egy abszolút profi dolog lesz, amit még senki sem csinál a Phoenixből - mondta Rolf Knell. Baráth Edit KISZOLGÁLTATOTTSÁG FENYEGET Mentőöv a konzerviparnak A konzervipar súlyos pénzügyi zavarokkal küzd, néhány nyeresége­sen termelő üzemtől eltekintve, az el­lehetetlenülés szélén áll. A válság okairól és a kilábalás - a privatizáció - lehetőségeiről szólva Lászlófi Sán­dor, a Földművelésügyi Miniszté­rium privatizációs főosztályának osz­tályvezetője elmondta: — A belföldi és a külpiaci kereslet visszaesésén túl a megnövekedett alapanyagköltségek is sújtják az ága­zatot. A növényvédő szerek ára egy év alatt 25, a műtrágyáé 27 százalék­kal emelkedett. Az energia drágulása is jelentősen megnövelte az üzemek költségeit. Mindemellett csökkent a hazai fizetőképes kereslet is. — Mennyivel csökkent a gyárak termelése? — Az év első felének adatait ösz- szevetve a múlt év hasonló idősza­kával, 6 százalékkal csökkent az áru­termelés és 15 százalékkal az értéke­sítés. Mintegy 25 százalékkal növe­kedett a belföldi eladások árbevétele, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi áruért 25 százalékkal többet fizettek a fogyasztók. Ha az árak nem emel­kedtek volna, akkor valószínűleg a belföldi fogyasztás növekedett volna ennyivel és a gyáraknak nagyobb felvásárlásra lett volna lehetőségük, a termelőknek pedig elfogyott volna az árujuk. Nem egy helyen előfor­dult, hogy a termést le sem szedték, mivel a konzervgyárak nevetségesen keveset fizettek volna a termésért. — Ha a konzervipar jó minőségű árut szeretne kapni, akkor anyagilag is támogatnia kellene a termelőket, ehhez viszont a gyáraknak nincs pénzük. A privatizáció mennyire le­het mentőöv? — A debreceni és a szegedi kon­zervgyárak esete azt mutatja, hogy a privatizáció sem mindenható gyógy­ír. Ezek az üzemek már a privatizá­ció után kerültek csődbe. Igaz, Deb­recenben már termelnek azok az üzemrészek, amelyek piacképes ter­méket tudnak előállítani. Nyeresége­sek a budapesti, a paksi konzervgyá­rak. Öt konzervgyár - a békéscsabai, a szegedi, a debreceni, a mosonma­gyaróvári és a nagyatádi viszont - felszámolás alatt áll. A psődbe jutott vállalatoknál az adósság kifizetése után nem lehet privatizációs bevé­telre számítani. — A konzervipar privatizálása so­rán elsőbbséget élveznek a hazai be­fektetők? —- Azok a befektetők részesülnek előnyben, akik megfelelő piaci hát­térrel, forgóeszközzel, működötöké­vel rendelkeznek. Nem szabad meg­engedni, hogy a jól eladható, márkás termékeinkre német vagy angol fel­irat kerüljön. (újvári) Folyamatos a betakarítás Folyamatosan végzik az ország­ban az időszerű őszi mezőgazdasági munkákat: az őszi betakarítású nö­vényeket termését raktárakba, illetve magtárakba szállítják, továbbá az °S2;i vetésű növények talajelőkészí­tési és vetési munkálatait végzik a gazdálkodók, illetve a gazdaságok — derül ki a Földművelésügyi Minisz­térium legújabb tájékoztatójából. A szeptemberi csapadékhullám­nak köszönhetően a gazdálkodók kedvezőbb feltételek mellett kezd­hették meg az őszi talajmunkákat. A felmérések szerint több őszi vetésű növény termőterülete is növekszik, ugyanis a termelők többsége a támo­gatott őszi vetésű kultúrák termesz­tését az aszályos időjárás miatt biz­tonságosabbnak tartja. A silókukorica betakarítása befe­jeződött. A burgonya zömét ugyan­csak felszedték már, s a végéhez kö­zeledik a napraforgó betakarítása is. Az idegenforgalom dollárjai Az idén az első félévben majdnem a felére csökkent az idegenforgalom dolláraktívuma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az aktívum romlásának, illetve a kiadások növe­kedésének az elsődleges oka, hogy tavaly az első félévben még csak 50 dollár volt a lakosság évi devizake­rete, míg az idén ez 300-zal több. Közép-Európa Londonból nézve A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank túl optimistának minősítette azoknak a véleményét, akik szerint Kelet-Közép-Európában két-három éven belül gazdasági nö­vekedésre, sőt fellendülésre lehetne számítani. Sőt, vitába szállt olyan de­rűlátó nemzetközi intézményekkel is, mint a Valutaalap (IMF) és a Világ­bank. illetve a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), arra hivatkozva, hogy Len­gyelország és Albánia kivételével egyetlen volt szocialista országban sem várható termelésnövekedés az idén. A tendencia feltartóztatása és visszafordítása pedig - a bank szerint - hosszú éveket igénybe vevő fo­lyamatnak ígérkezik. Az Európai Bank abból indul ki, hogy a volt kommunista világ Ösz- szességében nem számolhat tényle­ges növekedéssel 1995-1997 előtt. Addig pedig „messzemenően szá­molni kell rendellenességekkel és visszaesésekkel, még akkor is, ha pontosan nem tudni, mikor és hol fog ez bekövetkezni” - áll a bank nyilat­kozatában. A volt Szovjetunióban vi­szont még egy évtizeden át bizonyta­lansággal kell számolni. Az már derűlátó becslésnek szá­mít, hogy Európa keleti részének or­szágai az inflációt és a munkanélkü­liséget rövid időn belül 15-16 száza­lékra szoríthatják vissza. Végső so­ron ez a régió majd az OECD-ál la­ntok átlagos növekedéséhez hasonló fejlődési ütemre, azaz évi kb. 1,5 százalékra számíthat, „amit a világ- gazdaságban nemigen neveznek nö­vekedésnek, még ha a jelentőségét nem is szabad alábecsülni”. A bank szerint Kelet-Európa fel­zárkózása hosszú folyamat eredmé­nye lesz. Csak azokat az országokat nem érik keserű csalódások a nyu­gat-európai életszínvonalhoz való közeledés tekintetében, amelyek tisz­tában vannak azzal, hogy piacgazda­ságuknak éveken át legalább évi 10 százalékos ütemben kellene fejlődnie - állítják a régiónk ügyeiben jártas londoni bankszakértők. FEB Tények a megye gazdaságáról Csökkent a bevétel reálértéke Az MNB által megfigyelt körben a lakossági pénzbevételek a 123,2%-os fogyasztói árindex mellett mintegy egytizeddel nőttek az első félévben, így a reálérték jelentősen romlott. A bevételek szerkezete átrendeződött az előző év első feléhez képest. A létszámcsökkenés és a bruttó átlag- keresetek növekedésének eredmé­nyeként a munkaviszonyból szár­mazó lakossági bevétel alig válto­zott. A mezőgazdaság termelési és ér­tékesítési visszaesése a lakosságnak 27%-os bevételcsökkenést eredmé­nyezett. Az egyre több kis- és ma­gán vállaikoz ó viszont együttesen 49%-kal több bevételre tett szert. A lakosság más és növekvő számú ré­tegei rászorultságuk folytán 154%-kal több szociális juttatásban részesültek (a nyugdíjakat e körbe nem számítva), mint az előző év első feleben. A különböző rétegeknek külön­böző kiadási lehetőségei alakultak ki, amelyek szerint együttesen áruvásár­lásra kevesebbet fordított a lakosság, mint egy éve, de szolgáltatásokra va­lamivel többet. A lakosság alacsony jövedelmű rétegeinek itt meg is áll a pénzelköltés lehetősége, de a legte­hetősebbek miatt az összes lakossági pénzügyi jellegű befektetés 17%-kal nőtt és több mint háromszor annyi forintot költöttek valuta-, devizavá­sárlásra, mint 1992 első felében. A megyében az I. félévben 394 la­kásépítési engedélyt adtak ki, ennek 28%-át Kecskeméten. Továbbá 21 építkező kért engedélyt üdülőépí­tésre a megyében. Az év első felében 399 lakást vettek használatba, kilenc - tizedüket természetes személyek sa­ját erőforrásukból építették. Gazda­sági szervezetek 29 lakást, központi költségvetési szervek 8-at, az ön­kormányzatok pedig egy lakást sem építettek. A félév során 59 lakás szűnt meg és 18 üdülőegység létesült. A lakás­építés 26%-kal bővült, de az üdülő­építés 31%-kal visszaesett az első félévben. Dr. Sántha Józsefné KSH-igazgatóhelyettes Számokban a privatizációról Még 753 társaság és 272 társa­sággá átalakítandó állami vállalat vár részben vagy egészben eladásra az ÁVÜ portfoliójában. 1989-ben köze­lítő adatok szerint 2000 volt az ál­lami vállalatok száma, melyek közül 1728 került az ÁVÜ megalakulása­kor a szervezethez. Állami vállalat­ként 268-at számoltak fel és 174 cég került más szervezéthez. Társaság­ként 57 cég szűnt meg felszámolás­sal vagy végelszámolással. Vállalkozó nem temethet Félegyházán A temetkezést egyelőre nem adják ki vállalkozásba Félegyházán - így határozott legutóbbi ülésén a város képviselő-testülete. Mivel pedig a temetők az önkormányzat tulajdoná­ban vannak, a temetéseket továbbra is a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet végzi. Nyilván nem a határozat szelle­mében kezdte meg tehát működését a Lélekharangok Temetkezési Közke­reseti Társaság. Alapítói vállalkozá­suk engedélyezése érdekében több beadvánnyal, kérelemmel fordultak a gazdasági bizottsághoz, Ficsór Jó­zsef polgármesterhez, s legutóbb a képviselő-testülethez is. Bár mindig határozott elutasításban részesültek, mégsem adták fel. Beszerezték a ha­lottszállításhoz szükséges engedélyt, s szeptember elején a cégbíróságon bejegyezték az új temetkezési társa­ságot. Teljeskörű szolgáltatást nyúj­tanak - mérsékelt árakon. Félegyházán a temetővel, a ravata­lozóval kapcsolatos részfeladatokat, a testületi döntés értelmében, a tulaj­donos képviselőjétől, a költségvetési szervezettől kénytelenek megren­delni. A környező községek azonban nem csak a befogadó nyilatkozatokat adták ki az új vállalkozásnak, hanem Gátéron például az egész temetési fo­lyamatot rájuk bízták. Mindez azért is érdekes, mert Fél­egyházán a gazdasági bizottság nem tartotta komolynak és értékelhetőnek a kérelmüket, melyben két lomtárnak Az önkormányzat határozata értelmében a félegyházi temetők zárva maradnak a vállalkozók előtt. (Galambos Sándor felvétele) használt ravatalozóhelyiséget kíván­tak bérelni, a napi öt temetési idő­pontból pedig kettőt akartak igénybe venni. így párhuzamosan temethet­nének az önkormányzattal, választási lehetőséget kínálva ezáltal a lakos­ságnak. Az alapítók úgy érzik, ellen­feleik továbbra sem nyugodtak bele, hogy konkurenciájuk akadt. Elmon­dásuk szerint a költségvetési szerve­zet mindenféle adminisztratív esz­közzel próbálja nehezíteni az egy­üttműködést. Ä megrendelőkkel pél­dául nyilatkozatot íratnak alá, mely­ben megbízzák a Lélekharangokat, hogy fizesse be a temetési költsége­ket a pénztárukba. Ezáltal példátlan módon az ügyfélre hárítja az alvál­lalkozó a fővállalkozóval szembeni bizalmatlanságát. Az ügy pikantéri­ája, hogy a Lélekharangok alapítói több évtizeden keresztül a költségve­tési üzem dolgozói voltak, s a rossz anyagi körülmények és munkafelté­telek elől menekülve fogtak vállal­kozásba. Gajdics Ottó Miért fulladt ki az export? Miközben az iparvállalatok exportpiac-váltásuk során mesz- szemenően kihasználták a lehető­ségeket, nem tudtak előrelépni a fejlesztésben, nem teremtették meg a tartós exportképesség felté­teleit, ugyanakkor az alacsony jövedelmezőségű kivitel növeke­dése felemésztette a vállalatok pénzügyi tartalékait - minderről Latorcai János ipari és kereske­delmi miniszter beszélt hétfői saj­tóóráján. Az exportlendület kiful­ladása tehát tartós és mély okokra vezethető vissza. A megoldás az exportorientált iparfejlesztés. Elszámolóház és értéktár A közeljövőben hivatalosan is megalakul a Központi Elszámo­lóház és Értéktár. Már csak az hi­ányzik. hogy a húron} alapító, a Budapesti Árutőzsde, a Budapest' Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank illetékes vezetői aláírják az alapításról szóló okiratot - jelen tette be Rotyis József, a Buda­pesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója hétfőn. Budapesten. Reményteli csődegyezség A Kontrax Telekom és a Kont rax Irodatechnika Rt. október 6-i csődegyezsége után minden re­mény megvan arra, hogy a két vállalat megerősödve, korábbi pi­aci pozícióit visszaszerezve tevé­kenykedjen tovább - mondta Di­cső Gábor, a Kontrax-csoport el­nöke hétfői sajtótájékoztatóján, kijelentve egyben, hogy a két cég a következő öt évben, valamennyi adósságát visszafizeti. A Kontrax Irodatechnika 118 hitelezőnek 1.9 milliárd, a Kontrax Telekom 110 partnerének 1,2 milliárd fo­rinttal tartozott. Lengyel gasztronómia Lengyel konyhabemutató kez­dődött hétfőn a budapesti János pincében, ahol ezen a héten a krakkói Orbis Holiday Inn szál­loda szakembergárdája készíti az ételeket^ Lengyelországban több magyar étterem is működik, ha­zánkban azonban a gasztronómiai hét az egyetlen lehetőség a len gyei konyhaművészet megisme­résére - hangzott el az Orbis Ide­genforgalmi és Kereskedelmi Kft. hétfői sajtótájékoztatóján. A Honda nem emel árat A legutóbbi forintleértékelés után sem emel árat a Honda - je­lentette be Horváth Miklós, a Royal Motor Company ügyve­zető igazgatója hétfőn sajtótájé­koztatón. A vezérképviselet az elmúlt hónapokban csökkentette az árait, és ezt most a forint leér­tékelése ellenére is tartani tudja. Nem változtatta meg a Magyar Suzuki Rt. az 1,3 literes Sedan GL árát. viszont az elsősorban kényelmet szolgáló típusváltás kapcsán megújuló Swiftek ára ok­tóber elsejétől a régieknél átlago­san 3,5 százalékkal magasabb. Marketing ÁVÜ-adátbázis A potenciális vevőket napra­kész információkkal segíti az a marketing-adatbázis, melyet az Állami Vagyonügynökség most hozott létre, és amely tegnap megkezdte szolgáltatását. Egye­lőre a budapesti ügyfélszolgála­ton juthatnak hozzá az érdelődők az AVÜ-től megvásárolható tár­sasági tulajdonrészekre vonat­kozó részletes információkhoz, pályázati listákhoz. Új kötvény A Magyar Nemzeti Bank hét­főn 150 millió svájci frank ösz- szegű kötvényt bocsátott ki Svájcban. A kötvény hatéves le­járatú, visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A kibo­csátás a névérték 102 százalékán történt, az éves kamat 6,75 száza­lék, ami 6,34 százalékos hozam­nak felel meg. Szerkeszfette: A.Tóth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents