Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-10 / 211. szám

4 1993. szeptember 10., péntek MEGYEI KÖRKÉP FÜSTÖS PRESSZÓ HELYETT Ifjúsági klubot alakítottak ki Hercegszántón • Készül az ifjúsági klub faldíszítése. Évek óta igénylik a hercegszántói fiatalok egy kulturált szórakozóhely kialakítását. Eddig nyaranta a község központjában lévő teaház környékén töltötték éjszakába nyúló összejöve­teleiket. A szórakozás másik válto­zata a füstös presszó vagy a kocsma, alkalmanként a disco volt. Ennél vi­szont többre vágytak a jobb érzésű helyi fiatalok. Az idei nyár gyökeres fordulatot hozott ebben az ügyben. Az érdeklő­dők támaszra találtak. A polgármes­ter és a művelődési ház dolgozói fel­karolták elképzelés iket. Két tettre­­kész, vállalkozó szellemű fiatalem­ber fogott hozzá az ifjúsági klub kia­lakításához. Egyikőjük, Szemesi Attila erről a következőket mondta: — Júniusban megkezdtük a lehe­tőségek felmérését. Megkaptuk a művelődési ház pinceklubját. Itt két használható helyiség van. Az intéz­mény udvara pedig a szabadtéri programokhoz nyújt ragyogó lehető­séget. Örömmel tapasztaltuk, hogy mennyire megértőek, segítőkészek voltak a felnőttek. Technikai eszkö­zöket is kaptunk. Többek között a projektoros videokivetítőt is rendsze­resen használhatjuk. A klubtagok társadalmi munkában végezték az át­alakításokat, festettek, mázoltak. Légkondicionáló berendezést szerel­tünk be a pinceklubba, ahogyan tag­jaink elnevezték — a Gödörbe. — Június 23-án nyitottuk meg a klubot — kapcsolódik a beszélge­tésbe Turcsányi István, Attila segítő­társa, aki a következőket mondja: — Tagsági díjat nem szedünk, tel­jesen nyitottak vagyunk valamennyi fiatal számára. Este héttől vagyunk nyitva minden nap. 25-30 állandó ta­gunk van, de jó időben 50-60 érdek­lődő is volt rendezvényeinken. Gyakran nézzük a kivetítővel a tele­vízió műsorát. Két zenekar is koncer­tezett az elmúlt napokban nálunk. Anyagi áldozatot is vállaltunk. A múlt héten készült el 45 ezer forint értékben a klub falaira a színes grafi­kai díszítés. Szerettük volna, ha a környezet is fiataljaink ízlése szerint alakul ki. Most már az őszi, téli prog­ramot tervezzük, sok használható öt­letet kapunk erre vonatkozóan. Az el­telt két hónap alatt csak egyetlen gondunk volt, illetve van. A hangerő nem tetszik a környéken lakóknak, ígérjük, hogy ebben is megtaláljuk a közös nevezőt. Végül az itt nyaraló középiskolá­sok egyikének, Gyapjas Erikának a véleménye: — Bárcsak otthon, Hódmezővá­sárhelyen lenne egy ilyen klub, mi is értékelni tudnánk. Igen, a szántóiak nagyra értékelik ezt a klubot, a program gazdagítását tervezik, s erre minden lehetőségük megvan. Kép és szöveg:Tölgyesi Gábor Szakkörök. Bácsalmáson Az idei őszön is indulnak külön­böző szakkörök, tanfolyamok, fog­lalkozások gyerekeknek és felnőt­teknek egyaránt a bácsalmási műve­lődési központ szervezésében és he­lyiségeiben. A művészi torna például a kicsik­nek október elsején kezdődik Petre­­kanics Istvánná vezetésével, mely­nek díja 200 forint havonta. Azok a gyerekek, akik szeretnék fejleszteni kézügyességüket, azokat szeretettel várja Erdős Katalin az in­tarzia szakkörbe, amely október else­jén kezdődik. Lesz ezenkívül aerobic minden kedden, szerdán és csütörtö­kön délután hat órától. A zenés tornát Kucsera Gábomé tartja. Az aerobic foglalkozásokért havi kétszáz forin­tot kell fizetni. Folytatódik a fafaragó szakkör, amely ingyenes, a Divan-klub, a dí­szítőművész szakkör, a harmonika kör, a gyermek néptánc. Szeptember 25-től Gajdács János, kecskeméti tánctanár tanítja az érdeklődő gyere­keket társastáncra. Még mindig lehet jelentkezni a gyermek tamburakörbe, melyet Bende Klára tanárnő vezet. A határ­idő szeptember 18. Ezen a napon még elfogadják a jelentkezéseket. Természetesen az idén is lesznek kü­lönböző nyelvtanfolyamok, érdek­lődni a művelődési központban lehet, ahol minden tanfolyamról és szak­körről bővebben tájékoztatják az ér­deklődőket. N. I. KIÁLLÍTÁS Századforduló SZÁZNEGYVENHAT ÉVE TÖRTÉNT Egy halhatatlan szerelem beteljesedése- A szlovák és a magyar népet a művészet több évszázada köti össze. A közép-kelet-európai régió mindig is a múzsák otthona volt. Ezt a ha­gyományt a jövőben is erősíteni kell a kölcsönös előnyök alapján - mon­dotta többek között Roman Zelenay, a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának államtitkára Bu­dapesten. Göncz Árpád köztársasági elnök, a szlovák kulturális, valamint a kül­ügyminisztérium több vezető tiszt­ségviselője jelenlétében nyitották meg A századfordulón című festé­szeti kiállítást. E reprezentatív bemu­tatóval kezdődött meg Szlovákia Kulturális Intézetének őszi rendez­vénysorozata. A jelentős festészeti hagyomá­nyokkal bíró Kelet-Szlovákiában mások mellett olyan alkotók éltek és dolgoztak a századfordulón, mint Szinyei-Merse Pál vagy Benczúr Gyula. A gazdag képzőművészeti múlt ösztönözte Kassa városát a ga­lériaalapításra az 1950-es évek ele­jén. A budapesti bemutatón váloga­tást láthatnak az érdeklődők a kassai múzeum anyagából. Megtaláljuk Juraj Collinásy, An­ton Jaszusch, Gejza Kieselbach, Jó­zef Majkut, Dezider Milly, Jakoby Gyula alkotásait is - összesen tizen­hat alkotó mintegy félszáz műve te­kinthető meg a Rákóczi úti intéz­ményben. A kassai múzeum 1985-ben vette fel Jakoby Gyula nevét. A költő erdélyi körútja során, 1846 szeptemberében Nagykárolyba érkezett, s ott a Szarvas fogadóban szállt meg. Ebben az időben a roko­nainál, Téreyéknél időzött Szendrey Júlia. A fák alatt sétáló leányt szep­tember 8-án, délután 6 és 7 óra kö­zött látta meg a költő. Aznap este a megyebálon szemé­lyesen is megismerkedtek a fiatalok. Á személyes találkozás óriási ér­zelmi vihart váltott ki a költő lelké­ben. Ez a szenvedély Petőfit elkísérte élete végéig. Attól kezdve egy hónapon át csak szerelmes verset írt. Harminc nap alatt pontosan tizenötöt. A tizenöt, s a még később keletkező kötetnyi vers címzettje természetesen Szend­rey Júlia volt. Petőfi életében — először — iga­zán szerelmes lett. Egyetlen pillanat alatt szeretett bele a szép, barna hajú, barna szemű leányba, az első talál­kozás sorsdöntőnek bizonyult nem­csak a költő, de a lány számára is. Jú­lia szülei, főleg az apa, Szendrey Ig­nác ellene volt a fiatalok tartós kap­csolatának. Megtiltotta a személyes találkozást, sőt, később még a leve­lezést is. Egy hónappal a csodálatos találkozás után Petőfi megvallotta Júliának, hogy szereti és szerelmes belé. A lány ekkor még kitérő választ adott, de a távozó költő után az er­kélyről biztatóan lengette kendőjét. Közben üzengettek barátokon, is­merősökön keresztül. Júlia üzenete 0 Petőfiné Szendrey Júlia rövid, de az érzelmi hőfokot hűen tükrözi: „1000-szer — Júlia”. 1847 májusában a költő elindult leánykérő útjára Debrecenen át Erdődre, Szendreyékhez. Az apa megismételte elutasító szándékát, az anya zoko­gott. A leány azonban kitartott sze­relme mellett. Petőfi ekkor arra gon­dolt, hogy megszökteti Júliát, de erre nem került sor, mert az apa egy hét haladékot kért. 1847. május 25-én a szerelmes férfi ünneplőbe öltözött, s elment Szendreyékhez, követelve a leányt. Az apa ekkor válaszút elé állította lá­nyát: ha kitart Petőfi mellett, mehet, de akkor nem kap hozományt. Tud­juk, Júlia a költőt választotta, s ezzel megkezdődött harca azon férfiért, akit szeretett, de egyúttal választotta és megismerte a nehézségeket is, mellyekkel majd a későbbiek során szembekerült. Petőfi barátainak megírta, hogy mennyire szerelmes, Júliához újabb szép verseket írt. A szülők még hit­ték, hogy Júlia meggondolja magát. Érdekes, hogy a fiatalok a megis­merkedés napját tiszteletben tartva — ahhoz egy évre — 1847. szep­tember 8-ára tűzték ki az esküvőt. A találkozást továbbra is tiltották a fia­taloknak, de a levélváltást megen­gedték. Elérkezett a nagy nap is a fiatalok életében. Szeptember 8-án — a kora reggeli órákban megtartotta esküvő­jét Júlia és Petőfi az erdődi vár ká­polnájában. A vőlegény fekete atil­lába, a menyasszony fehér selyemru­hába öltözött. Szendrey távolmaradt az esküvőről, így is tiltakozott a lá­nya házassága ellen. A családból csak az anya és Júlia húga volt jelen. A fiatalok utazáshoz készülődtek, ekkor Szendrey elköszönt leányától, de Petőfihez nem szólt egyetlen árva szót sem. Az ifjú házasok pedig elindultak nászúira, a kohói kastélyba. Kenyeres Dénes A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Halálos késszúrás Kiskunmajsán! Hét évi börtönre ítélte a megyei bí­róság dr. Árvayné vezette büntetőta­nácsa Kolompár Pál János, Kiskun­­majsa, Szérűskert u. 29 szám alatti lakost, emberölés bűntette miatt. A harmincöt éves vádlott 1993. már­cius 19-én este nyolc óra körül egy tőrkéssel megölte a sógorát, Kolom­pár Kornélt. Mi vezetett ehhez a tra­gikus esethez, mi okozta a kibékíthe­­tetlennek tűnő ellentétet a két rokon férfi között? Ezekre a kérdésekre ke­resett választ a bíróság a kétnapos nyilvános tárgyaláson. A tettes nőtlen. Egy lakásban élt nővérével és annak férjével, a sértet­tel, valamint a sértett fiával és annak élettársával. Sajnos Kolompár Kor­nél nem tartozott a mintaférjek közé. Két évvel ezelőtt elhagyta munkahe­lyét, rendszeresen italozott, sőt rend­szeresen verte a feleségét is. Az asz­­szony nem egyszer kénytelen volt elmenekülni otthonról, s az is több­ször előfordult, hogy Kolompár Pál János sietett nővére segítségére. Ko­lompár Koméi nem válogatott az eszközökben, azzal zavarászta a csa­ládját, ami éppen a kezébe került: kávéfőzővel, késsel stb. Sőt a „len­gyelpiacon” vásárolt egy 18 centimé­ter hosszú Puma feliratú tőrkést, és a lakásban eldugta. A tragédia napján, március 19-én Kolompár Koméit meglátogatták a rokonok, akik négy liter bort is hoz­tak magukkal. Ezt a bort közösen megitták, majd — immár az esti órákban — a vádlott egy rokon társa­ságában felkereste a Zöldalsó nevű kocsmát, ahol egy fröccsöt rendelt magának. Kolompár Koméi otthon maradt, és az ittas férfi újból összeveszett a feleségével. Szidta, sértegette, majd egy cipőt vágott hozzá olyan erővel, hogy az felsértette az asszony bal szemöldökét és a vér az arcára folyt. Ezt a jelenetet látta a házaspár 13 éves kislánya, aki ijedtében elszaladt a Zöldalsóba, hogy segítségül hívja nagybátyját. A kocsmában sírva rán­gatta a vádlott karját és kérlelte, hogy menjen haza, mert „ az apu meg­szúrta az anyut”. A vádlott arra gondolt, hogy ko­moly baj van. Gyorsan felhajtotta a fröccsöt és szaladt haza, a mintegy 100-120 méterre lévő lakásba. Már félúton találkozott a nővérével, aki egy villanyoszlopnak dőlve véres ar­cát törölgette. Kolompár Pál János meg sem győződött arról, hogy mi­lyen a sérülés, hanem tovább rohant, s a szobában az ágyon ülve találta sógorát, jobb kezében egy sárga nyelű késsel. Azonnal rárivallt, hogy „mit csináltál a nővéremmel?” Azt a választ kapta, hogy semmi közöd hozzá, eredj innen, mert te is kap­­haszt egyet. Közben felállt az ágyról és a vádlott felé tartott. De a sógor is kés után nyúlt. Elővette a korábban eldugott tőrkést és marokra fogva ő is megindult a sógor felé. Kolompár Kornél meg is kérdezte tőle, hohy mit akarsz ezzel a tőrrel, majd amikor választ nem kapott hoz­zátette: megetetem veled. Ézzel el­kapta a vádlott dzsekijét a nyakánál és a falhoz szorította. Ebben a pilla­natban azonban a vádlott nagy erővel hátba szúrta a fenyegetőző sógort. A Puma-tőr behatolt á mellüregbe és átvágta a szívburkot. A sértett a hely­színen életét vesztette. A szúrás és a sértett összeomlása után a vádlott megijedt, a kést a megölt ember hátában hagyta, és el­menekült a helyszínről, félt a hozzá­tartozók bosszújától. A tőrt az apa hátából a fia húzta ki, és átadta a rendőrségnek. Kolompár Pál János a tárgyaláson bűnösségére is kiterjedő, részletes beismerő vallomást tett, vallomását alátámasztották a hozzátartozói ta­núk elmondásai is. A bíróság a bün­tetés kiszabásánál enyhítő körül­ményként vette figyelembe a beis­merő vallomást, a megbánó magatar­tást, és a sértett felróható közremű­­ködé- sét. Súlyosbító tényező volt vi­szont, hogy rendkívül veszélyes esz­közt használt, s hogy hasonló cse­lekmény miatt — habár rehabilitál­ta,, — már volt büntetve. Az ítélet még nem jogerős. Gál Sándor Emlékezés Szegeden Szent-Györgyi Albert születésé­nek századik évfordulója alkalmából szeptember 16-án és 17-én ünnep­ségsorozatot rendez az 1986-ban el­hunyt világhírű tudós nevét viselő szegedi orvosegyetem. A megemlékezés tudományos üléssel kezdődik, amelyen Szent-Györgyi több, külföldön élő tanítványa is tart előadást. Érkeznek neves kutatók az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból, Német­országból. A második napon Surján László népjóléti miniszter nyitja meg a Móra Ferenc Múzeum Szent-Györgyi emlékkiállítását a Fe­kete Házban, majd a Dóm téri Pant­­heonban koszorút helyeznek el a nagy tudós mellszobránál. Délután a Szegedi Nemzeti Színházban ünnepi egyetemi tanácsülésen Mádl Ferenc művelődési miniszter emlékezik Szent-Györgyi Albertre, majd elő­adások hangzanak el a tudós életéről, munkásságáról. A tanácsülésen kerül sor a Szent-Györgyi Emlékérem át­adására a Svédországban élő Diczfa­­lusy Egon, valamint Straub F. Brúnó professzoroknak. A centenárium al­kalmából az egyetem emlékérmet adott ki, amelyet Fritz Mihály sze­gedi szobrászművész készített. A kétnapos ünnepségen részt vesz Szent-Györgyi Albert özvegye és több hozzátartozója. isr HETI SOROZATUNK Rejtélyes ügyek, titkos dossziék 4. Titkos találkozó a Balatonnál Az orosz lapok nagy teret szentel­tek a csehszlovákiai beavatkozás 25. évfordulójának. Az Izvesztyija meg­írta, hogy Leonyid Brezsnyev meg­bízottja 1968-ban Magyarországon inkognitóban próbált meg összeko­vácsolni egy Dubcek-ellenes szövet­séget. Pjotr Seleszt, az SZKP vezeté­sének tagja ebből a célból 1968 júliu­sában a Balatonon talákozott Bilak­­kal, Alexander Dubcek egyik ellen­lábasával. Megbeszélésükön a Moszkva szemében szálkának szá­mító csehszlovák első titkár, Dubcek elmozdításáról volt szó, amely a ka­tonai beavatkozás alternatívájaként szerepelt. Az Izvesztyija egész olda­las összeállításában megszólaltatta Selesztet, aki elmesélte, hogy Brezs­nyev őt bízta meg a Dubcek elleni akció összehangolásával. Seleszt ugyanis bizalmas viszonyban volt a keményvonalas cseh kommunisták­kal, Bilakkal és Lénárttal. Seleszt Lénárttal a Krímben, majd Bilakkal a Kárpátokban, illetve a Balatonon ta­lálkozott. A szovjet politikus katonai géppel érkezett Budapestre, ahol ta­lálkozott Kádár Jánossal, de nem be­szélt neki látogatásának igazi céljá­ról. A Balatonon Selesztet Kádár nyaralójában helyezték el. Néhány száz méterre nyaralt tőle Bilak a csa­ládjával. A szovjet politikus titokban akart találkozni Bilakkal, hogy senki se tudjon róla, ezért éjszaka a Bala­ton partján találkoztak. Bilak ott akart tárgyalni, de a szovjet vezető ragaszkodott hozzá, hogy nála be­szélgessenek. Seleszt egy listát kért Bilaktól azokról a „megbízható” po­litikusokról, akikre támaszkodhatná­nak Dubcek elmozdításakor. Bilak állítólag maga mondta, hogy ameny­­nyiben nem sikerül eltávolítani Dub­­ceket, akkor katonai beavatkozásra • A Dubcek elleni puccsból nem lett semmi, helyette Moszkva egy­szerűen lerohanta Csehszlovákiát. van szükség. Bilak augusztus 3-án Pozsonyban át is adta a listát, de vé­gül nem lett semmi a Dubcek elleni puccsból; Moszkva ugyanis a kato­nai megoldást választotta. A lap be­tekintést enged az erre vonatkozó döntés meghozatalának körülménye­ibe is. Augusztus 17-én a politikai bizott­ság ülésén Grecsko marsall, az ak­kori honvédelmi miniszter a térkép előtt vázolta a vezérkar által kidol­gozott tervet. A felmerült kérdések között elhangzott, hogy miképpen lehet elérni, hogy a csehszlovák had­sereg ne tanúsítson ellenállást. Grecsko közölte, hogy beszél Dzúr csehszlovák védelmi miniszterrel. Arra a kérdésre, hogy mit mond neki, Grecsko így válaszolt: mint katona a katonával tárgyal vele, közli, hogy mikor érkeznek a szovjet ejtőernyős csapatok. - Ha egy lövést is leadnak, ön telefonoszlopon fogja végezni - mondta állítólag Dzúmak Grecsko. Elkerülhető lett volna az atomtámadás?-Az atombomba ledobása Hirosi­mára és Nagaszakira talán elkerül­hető lett volna Hirohito császárnak és a Vatikánnak köszönhetően - leg­alábbis így vélekedik Tanida Ma­­szami, Japán szentszéki nagykövete, aki Akihito császár és II. János Pál pápa vatikáni találkozója alkalmából nyilatkozott a sajtónak. Mint az AFP francia hírügynökség a nyilatkozatot Ismertetve rámutat, a japán uralkodó ugyan nem hivatalos látogatást tett a Vatikánban, mind­azonáltal történelmi jelentőségű, mi­vel a japán császár első ízben keresi fel a katolikus egyház fejét. Tanida Maszami szerint, amikor 1941 október elején a japán kormány és a vezérkar Hirohito császár jelen­létében elhatározta a háború kirob­bantását, az uralkodó kijelentette egyik közeli munkatársának, hogy „mielőtt elkezdenénk a háborút, jó lenne átgondolni, hogyan fogjuk azt befejezni. Elengedhetetlen tehát, hogy már most tanulmányozni kezd­jük a békekötés lehetőségeit. Szük­séges, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítsünk a Vatikánnal”. 1942 márciusban a japán konnány elhatározta, hogy különmegbízottat küld a Szentszékhez. Ezzel a feladat­tal Harada Kent bízták meg, aki ak­kor a vichy-i francia kormány mel­lett működő japán nagykövetség ta­nácsosa volt. Az elképzelésből azon­ban nem lett semmi. 1944 decemberében azután az amerikai kormány egy titkos ügy­nöke, bizonyos Martin Quingley egy vatikáni prelátuson keresztül közve­tett kapcsolatot létesített Haradával, hogy megpróbálja elindítani a tár­gyalásokat Japán feltétel nélküli ka­pitulációjáról. Harada ugyan a leg­nagyobb fenntartással fogadta az ajánlatot - az amerikai ügynöknek ^ még a nevét sem tudta -, mégis két „szigorúan titkos” táviratot küldött, tíz napos időközzel, kormányának. Választ azonban egyikre sem ka­pott és 1945 augusztusában bekövet­kezett a tragédia - ledobták az atom­bombát Hirosimára és Nagaszakira. Harada Ken keserűen emlékezik vissza memoárjában: „A császár volt az egyetlen, aki két hónappal a Pearl Harbor elleni táma­dást megelőzően lehetségesnek ta­lálta a békéhez vezető út meglelését. Elkeseredésem annál is nagyobb, mivel nem voltam képes teljesíteni a feladatot, amelyet Őfelsége reám bí­zott". Jövőre jön a termékdíj? Az a veszély fenyeget, hogy elönti az országot a soha el nem bomló üveg, műanyag áradata.- Különösen, hogy néhányan nem váltják vissza az üvegeket - mondja Szántó Péter, a környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője.- Az egész országban ÍOO millió köbméternyi kommunális hulladék képződik évente, aminek 4-5 száza­léka műanyag és papír csomagoló­anyag. Fontos lenne arra késztetni a forgalmazókat, hogy váltsák vissza a meg nem semmisíthető műanyag csomagolóeszközöket, vagy szüntes­sék meg forgalmazásukat. Ennek ösztönzésére be kívánjuk vezetni a termékdíjrendszert. így a műanyag csomagolóanyag árába is „beépül” majd a termékdíj. Beveze­tésére — ha az Országgyűlés jóvá­hagyja —- csak jövőre kerülhet sor. MOZI, KTV, KISKUN TV Szeptember 10., péntek KECSKEMÉT. A mozik mű­sora. Városi: fél 4,3/4 6 és 8 órakor: SOMMERSBY. Színes, amerikai film. Árpád: 3/4 6 és 8 órakor: GYILKOSSÁG LÓLÉPÉSBEN. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Stúdió: 7 órakor: VILÁGOK ARCA —- BARAKA. Színes, ame­rikai film. Csalánosi autósmozi: este 9 órakor: GYILKOSSÁG LÓ­LÉPÉSBEN. Színes, amerikai film. KISKUNFÉLEGYHÁZA. Petőfi: 6 és 8 órakor: IDÉTLEN IDŐKIG. Színes, magyarul beszélő amerikai film. KTV: 6—10: KÉPÚJSÁG. 10—10.30: Clipperc (ism.) 14—16: Budapest tv 16—20: Szív tv (II.) produkció. 20—24: TV4 (II.) pro­dukció. IKTV: 9.30—10.30: KÉP­ÚJSÁG. 19.30: KÉPÚJSÁG. 20: Egy szöszi szerelme (szinkronizált cseh szatíra, 90’)- 21.30—22: KÉP­ÚJSÁG. KISKUN TV: 5.00—20.00: KÉPÚJSÁG. 20.00—20.20: He­lyi híradó. 20.20—00.20: TV4 műsora.

Next

/
Thumbnails
Contents