Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

8 PETŐFI NÉPE 1993. szeptember 9., csütörtök (KÖZEL)MÚLTUNK TITKAI Miről tárgyalt Horthy Kecskeméten? KÁROSODHATNAK A VETÉSEK Gyomirtószer-maradékok a talajban • A napraforgó után is célszerű a szermaradék ellenőrzését elvégezni, ha ide kalászost vagy zöldséget vetünk. (Galambos Sándor felvétele) Valóban a nemzeti hadseregnek juttatott adomány megköszönéséért látogatta meg Horthy Miklós főve­zér első kecskeméti hivatalos útján Héjjas Mihályt? Netán katonáinak (és a szegényeknek) az ellentenger­­nagyi szemle tiszteletére adott dísz­ebédért tisztelte meg személyes je­lenlétével a népes családot árpádvá­rosi Damjanich utcai otthonában 1920. február 7-én? Elfogadhatnánk a korabeli újságok feltevéseit, ha nem tudnánk, hogy a méltán köz­­tiszteletnek örvendő családapának volt egy Iván nevű fia. Héjjas Iván repülőfőhadnagy szavát pedig egy bármikor mozgósítható alföldi bri­gád leste. Aligha tartanák számon e vizitet, ha nem a proletárdiktatúra leverése utáni választást követő második hét végén, az államformáról kialakult vita fel lángolásakor, 21 nappal a kormányválasztás előtt találkozott volna az államfői tisztségre magát elhivatottnak érző kenderesi birto­kos és a titokban vezérszerepre áhí­tozó repülőfőhadnagy. Okkal tartott az akkor 52 eszten­dős katonapolitikustól a mindössze 29 nyarat látott Héjjas Iván. Félt, hogy Orgovány, meg a Szikra mi­atti külföldi felháborodás lecsillapí­tására Horthy tanácsadói sürgeté­sére bíróság elé állíttatja. A hadse­regparancsnok azonban éppen Héj­­jasék támogatásában bízva remélte tervei megvalósítását, az őt fenye­gető veszélyek elhárítását. Számít­hatott a kecskeméti különítménye­sekre a IV. Károlyt a trónra vissza­követelő, a képviselőházban erős csoportosulást alkotó királypártiak ellen, mint ez a volt uralkodó má­sodik visszatérési kísérletekor be is bizonyosodott. Kezdetben betartot­ták a kölcsönös érdekeken alapuló, hallgatólagos, Damjanich utcai megállapodásukat. A kecskeméti polgárok tiltakozó emlékirata elle­nére Horthy kijelentette: Itt minden rendben van. A kormányzóválasztás napján pedig nem véletlenül vonul­­gattak tüntetőén díszmagyaros kecskemétiek a fővárosban. Héjja­­sék a parlament folyosóin is képvi­seltették magukat. Horthynak első­ként a Duna-Tisza közének „fővá­rosából” érkezettek gratuláltak megválasztásához. A kormányzó társadalmi megbé­kélést szolgáló, a kilengéseket fo­kozatosan elhárító politikájával egyre elégedetlenebb alföldi brigád hiába ajánlkozott újra és újra az úgymond rendcsinálásra. A Bethlennel szövetkező tenger­nagy azonban ügyesebben taktiká­zott, mint például Németországban később Hindenburg tábornagy. Egyetlen puskalövés nélkül semle­gesítették 1924-ben a nagyon sokak által támogatott Héjjast. anélkül, hogy a mögötte állók nyíltan a kormány(zó) ellen fordultak volna. Más-más rétegnek szánt érvekkel szerelte le, hallgattatta el az „igaz­ságtevő" magyar megbüntetését kö­vetőket. Elismerte, de a rendkívüli helyzettel, az „acélseprő alkalmazá­sának szükségességével” magya­rázta, mentette a „valóban megtör­tént igazságtalanságokat és kegyet­lenségeket". (Még napjainkban is sokan megfeledkeznek arról, hogy a vörös terror összehasonlíthatatlanul több áldozatot követelt az önkényes megtorlásnál.) Bűn bűnnel azonban jóvátehetetlen. Nem is erre hivatko­zott a kormányzó Héjjasék eseté­ben, hanem arra, hogy átadtak a Szovjetuniónak 415 elítélt vagy le­tartóztatott kommunistát. Arról már nem Horthy tehetett, hogy közülük sokan akasztófán, s lágerben fejez­ték be életüket. Horthy későbbi kecskeméti láto­gatásaikor — a koháryszentlőrinci vadászatokon, a tnéheslaposi iskola, a tanítóképző, az aluljáró avatása­kor — általában ott volt Héjjas Iván is. 1941-ben közös felvétel is készült róluk a városháza előtt. A Damjanich utcába azonban sohase ment el többé. Emlékirataiban meg sem említi Héjjas Iván nevét. Talán a Héjjas-féle szélsőségesekben rejlő fenyegetések felismerésének kö­szönhető, hogy a harmincas évek­ben a kormányzó oly élesen szem­beszállt a nyilasokkal, valamelyest nyitottabbnak mutatkozott gazdaság és a társadalom modernizálá­sára. Heltai Nándor A tenyészidőszak csapadékmeny­­nyisége 1984 nyara óta egyre keve­sebb. A vetés után, kelés előtt alkal­mazott gyomirtó szerek hatékony­sága a permetezés után 2 héten belül hullott 20-40 mm csapadék függvé­nye. Ekkor oldatba kerülve ezek a herbicidek a növények számára föl­vehetővé válnak és kifejtik hatásu­kat. A talajélet is ilyenkor a legaktí­vabb és megindul ezen szerek lebom­lása is. Ha nincs elegendő csapadék, elmarad a várt gyomirtó hatás. A ha­tóanyagok lekötődnek a humusz- és agyagkolloidokhoz, s csak egy ré­szük bomlik le. Az őszi esőzésekkel ezek újra aktivizálódnak. Az őszi, sőt a tavaszi vetések károsodhatnak ezektől a szermaradványoktól. Első­sorban a kukoricában alkalmazott Attrazin, a napraforgóban használt Trifluralin, a szójában kijuttatott Scepter vagy borsó gyomirtására használt Pivot után érdemes szerma­­radék-ellenőrzést végezni az őszi ka­lászosok vagy tavaszi zöldségfélék vetése előtt. Bioteszt módszerhez a zab. cukor­répa és mustár tesztnövények hasz­nálhatók. Talajmintát a permezetésre merőlegesen szedjünk a táblán a még szántatlan területről. 15 cm-es átmé­rőjű talajrétegből. Több helyről — hektáronként 3-5 db mintát véve jól összekeverjük, s 3-5 kg-ot átlagmin­taként vizsgálunk. Cserepekbe töltjük és 5-5 db ma­got a 3 tesztnövényből elvetünk. Két lombleveles állapotig neveljük. A hasonló (de szermaradéktól biztosan mentes) talajban nevelt növényekhez hasonlítjuk ezen növényeket. Ha a zab fejlődése rendellenes, akkor egy­szikűirtó szermaradék van a talajban, ha a többi növény károsodott, akkor kétszikűirtó herbicidmaradékkal kell számolnunk. Gyenge mértékű elváltozás esetén 18-22 cm mély szántással felhígít­ható a szermaradék, és utána bármely növény vethető. Erősebb elváltozás esetén érdemes kémiai vizsgálatra a Bács-Kiskun Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állomásra talajmintát küldeni, mert bizonyos határérték felett már a szántás keverő hatása nem segít. A konkrét vizsgálat eredményétől függően a vethető nö­vényekről írásos szakvélemény ké­szül. Dr. Kőrösmezei Csaba A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb be­fektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeid taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény feltételei Elnevezése: Államkötvény 1995/H. Kibocsátás dátuma: 1993. szeptember 10. Futamideje: 2 év - 1993. szeptember 3.-1995. szeptember 3. Kamatozása: évi bruttó 1 9,5%. Kamatfizetések: 1994. szeptember 10-én és 1995. szeptember 10-én. Törlesztés: 1995. szeptember 10-én. Az Államköt­vény 1995/H, 10 000 Ft-os címletekben kerül kibocsátásra. Tőzsdei bevezetés: A kibocsátást követő két héten belül. Az átlagáras értékesítés feltételei Az átlagáras értékesítés kezdőnapja: 1993. szeptember ó. Az átlagáras értéke­sítés zárónapja: 1993. szeptember 10. Ki­bocsátási árfolyam: 100%, azaz száz százalék. A Magyar Államkötvény 1 995/H-t az át­lagáras értékesítési időszakban természe­tes és jogi személyek, valamint jpgi személyiség nélküli gazdasági társasá­gok vásárolhatják meg. Az államkötvény bármely természetes és jogi személyre, valamint gazdasági társaságra bármilyen korlátozás nélkül átruházható. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamatfize­tést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsátást követően az MNB, a meg­hirdetett feltételek mellett, forgalmazza, eladja és visszavásárolja az államköt­vényt. Amennyiben a pénzre szükségünk lenne a futamidő lejárta előtt, az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz kö­zeli áron visszavásárolják, vagy ameny­­nyiben venni akarunk, akkor eladnak ál­lamkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövid távú be­fektetésnek is jó. A Magyar Államkötvényt nem kell haza­vinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthat­juk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. A ké­sőbbiek során, ha mégis kikérjük a papírt a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kap­csolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: 1 MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. 1 MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. > MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazg. 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazga­tóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. MAGA BIZTONSÁG Mezőgazdaságunk brazil szemmel A Postharvest '93 kiállításon kér­deztem meg a Brazíliából érkezett prof. dr. Auri Brackman urat: koráb­ban hallott-e Kecskemétről? Igenlő válasza alaposan meglepett. — Dr. Sass Pál főigazgató úr egy külföldi konferencián meggyőzően számolt be a kecskeméti kutatások­ról. Akkor határoztam el, hogy sze­mélyesen is körülnézek hazájukban. — Ezért jelentkezett a mostani nemzetközi tanácskozásra? — Másodszor vagyok országuk­ban, az említett előadást követő év­ben a dél-dunántúli kertészetet ta­nulmányoztam. — Milyen képet alkotott magában a látottakról? — Feltehetően a jobb gazdasá­gokban jártam, de így is megkockáz­tathatom: agrárágazatuk fejlettsége valamivel az európai átlag fölött van. Közelebb a legjobbakhoz, mint a kö­zepesekhez. — Hízelgőnek érzem véleményét, annál is inkább, mert tudtommal gyorsan fejlődik Brazília mezőgaz­dasága. — Valóban így van, bár mi is érezzük a világméretű hanyatlást, el­sősorban a belső fogyasztás vissza­esésében. De kivitelünk évről évre növekszik. Almáink például Euró­pába, az Egyesült Államokba is el­jutnak, a banánról, a kávéról és más termékekről nem is szólva. — Az ön véleménye szerint a kis­vagy a nagyüzem az életképesebb? — Tudok egyhektáros és ötezer hektáros jól működő gazdaságról, de a nagyobbak általában jövedelme­zőbbek. —Nagyon büszkék voltunk sárga­barackunkra, aniíg ki nem szorultunk a piacokról. Önök is versenytársa­ink? — Az itt kedvelt cseresznyéből, meggyből nagyon keveset termesz­tünk. — A konferencia utolsó napján megkérdezhetem már: nem bánta-e meg jelentkezését. —Elég sok nemzetközi tanácsko­záson vettem részt, ezt az egyik leg­­színvonálasabbnak és legjobban szervezettnek tartom. Rengeteget ta­nultam. Az előadásokat összefoglaló kötetet könyvtáramban kézközeiben tartom. —Búcsúzóul megkérem tisztelt dr. Auri Brackman, hogy mutatkozzon be olvasóinknak. — Brazília délkeleti részén élek egy Kecskeméthez hasonló jellegű, de valamivel nagyobb városban. Eu­rópában — Németországban — is tanulva szereztem meg diplomámat. Jelenleg egy agráregyetemen tanítok. Elsősorban a termékek tárolásával, gazdaságos hűtőházi elhelyezésével, a jól elálló fajták kiválasztásával fog­lalkozom. Van elég érdeklődő az egyetemen kutatási területem iránt, mert Brazíli­ában is előtérbe kerültek a közgazda­­sági szempontok, következésképpen a meglévő árucikkek megóvásának lehetőségei. H. N. Az első kegytárgybolt Kecskemét főterén 1950-ig volt üzlete a Korda Társaságnak. A ka­tolikus szervezet 1989-ben újjáa­lakult, üzletet nyitott. Szerdától a ferencesek, templomának szom­szédságában, a volt rendőrségi épületben könyv- és kegytárgy­­boltjuk várja a vásárlókat. Á múlt század végén figyelt fel a római katolikus egyház arra. hogy óriási tömegek távolodnak el az egy­háztól. XIII. Leo pápa határozatára az elszakadok valláserkölcsi, kulturá­lis és gazdasági segítésére szerveze­tek sora alakult, hazánkban páter Banga és páter Bíró hozták létre az első segítő társaságokat, így 1921-ben a Jézus Szíve Népleányok Társaságát is. E női szervezet fel­adata a katolikus sajtóterjesztés, is­kolák létesítése, és az élőszóban való apostolkodás volt. Kecskemétre Ré­vész István plébános hívta az angol­­kisasszonyok és a ferences nővérek után a- Jézus Szíve Népleányait 1923-ban, akik 1924-ben nyitották meg Korda-üzletüket a jelenlegi Lordok háza helyén. Kegytárgyakat, könyveket, papírárut kínáltak vásár­lóiknak. Tanyajárást szerveztek, le­ánykört vezettek, kölcsönkönyvtárat tartottak fent, Kadafalván közadako­zásból kultúrközpontot építettek, be­kapcsolódtak a város valláserkölcsi nevelésébe is. 1950-ig működött a boltjuk Kecskeméten. Korda-üzlet volt Kiskunfélegyhá­zán is, 1931 augusztusában két Korda-nővér nyitott boltot a főutcán. A kereskedelem mellett sok-sok energiával szervezték ifjúsági cso­portjaikat, létrehozva a Szívgárdát, később a Jézus Szíve Tiszteletkört. A félegyházi üzlet a kecskemétivel egy időben, a működési engedély bevo­násával szűnt meg. 1989-ben, amikor az egyházi szer­vezetek újra jogi személlyé lehettek, a Korda Társaság is bejegyeztette magát a Cégbíróságnál, abban a re­ményben, hogy újra a régiek hagyo­mányait folytathatják, modernebb feltételek között. Elsőként az ország­ban Kecskeméten nyílt üzletük. A bolt vezetője, az újrakezdést szer­vező dr. Bújdosó Gabriella évtizede­kig tudományos kutató, növényne­mesítő volt. — Hittel, sok-sok tervvel, ambí­cióval kezdtünk a Korda újjáéleszté­séhez, vállalva kollégáimmal a ne­hézségeket is. Kegytárgyakat, az egyházi élet kellékeit áruljuk, a szentképektől a feszületig,... min­dent. Papírárut és könyveket is kíná­lunk boltunkban és könyvkiadással is foglalkozunk. A hitélet könyvei mel­lett nyelvkönyveket és a kulturális nevelést szolgáló, elsősorban ifjú­sági, könyvek sorát adjuk ki. Három év alatt majd 30 kötet jelent meg kia­dásunkban. Könyveinket terjesztésre átveszik a katolikus könyvterjesztők, papok, hitoktatók, templomi árusok, a boltba betérők mellett jelentős a postán rendelők száma is. Terveink sora vár megvalósításra. Nagy öröm most az új bolt megnyitása, remél­jük, üzletünket rövid idő alatt meg­kedvelik a kecskemétiek.

Next

/
Thumbnails
Contents