Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

8 MEGYEI KORKÉP 1993. szeptember 1., szerda Sörfesztivál Baján Szeptember 10. és 12. között Dre­­her-sörfesztivált rendez a Kőbányai Sört Értékesítő Kft. Baján, a Pe­­tőfi-szigeten. A nyitónap pénteken a zene jegyében telik. A vaskúti Kraul Antal fúvósegyesület szórakoztatja a közönséget, majd este 10-től hajnali négy óráig táncest következik. A szombat délelőtt tíz órától a gyerekek fagyöngy és bőr ékszere­ket, különleges kitűzőket készíthet­nek avatott szakemberek segítségé­vel. Tizenegytől állatszépségverseny következik. A felnőttek programja délután kettőkor a Cabar együttes népzenei bemutatójával és délszláv táncházzal indul. Később Ihos Jó­zsef, Angyal János, Heller Tamás és Kertész János gondoskodik az egy­begyűltek szórakoztatásáról. Este a Pa-Dö-Dö együttes ad koncertet. Vasárnap a Tátika bemutató és verseny várja a gyerekeket. Délután a Bácska Banda és a Kraul Antal fú­vósegyesület tart bemutatót. A rendezők természetesen a fiata­lokról sem feledkeztek meg. Nekik a miskolci EDDA zenekar ad kocertet este fél kilenctől. A nagyszabású rendezvényről a sport sem hiányozhat: a sportolni vá­gyók kispályás labdarúgásban, sakk­versenyen, autós ügyességi verse­nyen mérhetik össze tudásukat. A háromnapos fesztivál ideje alatt a Cirkusz téren felállított sátorban tíz helyen csapolnak Dreher sört. Száznegyven éves a cegléd-félegyházi vasútvonal • Múlt századi szolgálattevők a kecskeméti állomáson. Magyarországon a közlekedés te­rén történt évszázados mulasztások pótlására az első komoly lépés a 18. század végén, az 1790—91. évi or­szággyűlésen történt. Az 1825—27. évi országgyűlés szükségesnek látta a kiküldött bizottságok munkájának át­dolgozását. Egy 1831-ben az összes törvényhatóságnak megküldött javas­lat már vaspályák létesítésével foglal­kozott. Az első magyar vasúti törvény az 1836. évi XXV. törvénycikk. A fő­fontosságú vonalak a „legnagyobb magyar”, Széchenyi szavai szerint az ország szívén, vagyis Pesten keresztül vezetnek. 1843—44-ben megalakult a Középponti Vasúttársaság. A pest— váci vasútvonalon az első kapavágás 1844. augusztus 2-án történt. 1845. november 10-én volt hazánkban Pest és Palota között az első lokomo­­tív-próbamenet. 1846. július 15-én István főherceg nádor és családja jelenlétében nyitot­ták meg a pest—víáci 33,6 km hosszú szakaszt. E napon közlekedett Ma­gyarországon az első nyilvános vasúti szerelvény. 1847. szeptember 1-jén ünnepélye­sen nyitották meg a pest—Ceg­léd—szolnoki vonalat. A magyar kö­zépponti vasút harmadik szakasza, a Marchegg—Pozsonyi, 1848. augusz­tus 20-ára készült el. A következő át­adott vonal a Cegléd—félegyházi volt, 1853. szeptember 3-án. Ettől kezdve Bécstől Félegyházáig, majd 1854. március 4-től Szegedig lehetett vona­ton utazni. De forgassuk vissza pár évre az idő kerekét! 1845-ben Kecskemét és Kő­rös elöljáróiból megalakult a Ceg­léd—Kecskeméti fiók vasútvonali társaság ideiglenes választmánya, ki­nek célja volt e két város közlekedését javítani és a városokat bekapcsolni az ország tervezett vérkeringésébe. 1846. augusztus 17-én Kőrösön gróf Zichy Ferenc, aközépponti vasút­társaság igazgatója, Kőrös és Kecs­kemét város elöljárói jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben rögzítették a vas­útépítéssel kapcsolatos főbb feladato­kat. Az építéshez tőke kellett. Az épít­kezés költségeinek fedezésére a vasút­társaság részvényeket bocsátott ki. Kecskemét városa 40 részvényt vál­tott. Levelezések tanúsítják, hogy ez ideig a vasutat csak Kecskemétig kí­vánják építeni. 1995/H 1993. szeptember 3-án a Magyar Nemzeti Bank aukciót hirdet új államkötvény kibocsátásra. Az Államkötvény 1995/H 2 éves futamidejű/évi bruttó 19,5%-os kamatozású értékpapír. A kibocsátás napja: 1993. szeptember 10. A kötvény lejárata: 1995. szeptember ÍO. Kamatfizetési időpontok: 1994. szeptember ÍO. és 1995. szeptember ÍO. Az aukció feltételéi: Az aukción ajánlatot csak brókercé­gek és bankok tehetnek, mindenki más csak a brókercégeken keresztül tehet ajánlatot. A minimális ár a névérték 100%-a. Az ajánlatokat úgy kell a brókercé­geknek megadni, hogy azt a cég az aukcióra legkésőbb reggel 10 óráig benyújthassa. Aznap délután két órakor az eredményhirdetésen ki­derül, hogy sikeres volt-e a benyúj­tott ajánlat. Aukciós ajánlataikkal kérjük fordul­janak a brókercégekhez! Átlagáras értékesítés: 1993. szeptember 6. és 10. között átlagáras értékesítésre kerül sor, ahol magánszemélyek is kibocsátási áron vásárolhatják meg az Állam­kötvény 1995/H-t. Az Államkötvény ideális befektetés! A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét után­járás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyer­mekeik taníttatásához, ingatlan vá­sárláshoz vagy vállalkozás beindí­tásához. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a ka­matfizetést, mind a törlesztést az ál­lam szavatolja. A kibocsátást követően a Magyar Nemzeti Bank forgalmazza - eladja és visszavásárolja - az államkötvényt. Amennyiben pénzre van szükségünk, a Magyar Nemzeti Bank igazgató­ságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy ameny­­nyiben venni akarunk, eladnak ál­lamkötvényt. Az államkötvény így rövidtávú be­fektetésnek is jó. Az államkötvényt nem kell haza­vinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. Ha később mégis kikér­jük a papírt, a címletváltásért és ki­szállításért a névérték 0,5%-át, vala­mint a forgalmazó ezzel kapcsola­tos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: • MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1 • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. MAGA A BIZTONSÁCi 1847. február 28-án megalakul a Szeged—Kecskeméti Vasúttársaság. Vonalait a Délkeleti Államvasút vál­totta meg 1850. március 7-én. Az épí­tési határidő már régen elmúlt. 1851-ben szabad Kecskemét a Pénz-, ügyi Minisztériumhoz fordul segítsé­gért. Báró Rotschild bankár 800 ezer forintot kölcsönzött. Az építkezés üteme ezután felgyorsult. Birtokunkban van pár darab — mai nyelven szólva — eredeti építési napló. Ebből kiderül, hogy két építés­­vezetőség volt. Az egyik a ceglédi Beyer főmérnök, a másik a szegedi Pichl főmérnök vezette építésvezető­ség. A dokumentumok szerint a Beyer-építésvezetőségen naponta dolgozott 1026, a Pichl-építésvezető­­ségen 2014 munkás. Ezen felül 230 kétlovas fogat* fuvarozott. 1853. au­gusztus 28-án aztán végre megtartot­ták a „közbátorság tekintetébeni” vizsgálatot, vagyis a műszaki átadást és a próbamenetet. A 7,5 mérföld hosszú Cegléd—Félegyháza közötti szakaszt 1 óra és 18 perc alatt tette meg a próbavonat, tehát 5,8 mérföld/óra át­lagsebességgel, vagyis 45 km/órá­­val. 1853. szeptember 3-án egy külön megnyitóvonat közlekedett, amely reggel 6 óra 55 perckor indult Pestről, délben 11 óra 13 perckor érkezett Fél­egyházára. A különvonatot a Félegy­háza nevű gőzös vontatta. Rövid tar­tózkodás után visszaindult Kecske­métre, ahol a magas császári és királyi katonai és polgári előkelőségeket nagyszerű ebéd várta. Az eseményről részletesen beszámolt a Pesti Hírlap is. A vonal állomásai: Kőrös, Kecs­kemét, Páka, Félegyháza. Az 1870-es években a keleti exp­ressz Budapestről hetenként kétszer, szerdán és szombaton indult és Buda­pestre kétszer: hétfőn és csütörtökön érkezett. Az 1889-es menetrend szerint Bu­dapest—Kecskemét között naponta 2 személyvonat, 2 omnibuszvonat és 2 expresszvonat közlekedett. A menet­idő expresszvonattal 1 óra 55 perc! (A mai gyors menetideje 1 óra 18 perc). Ezt a vonalat sem kímélte a II. vi­lágháború. A kár igen nagy volt. A magyar vasutasok azonnal hozzá­kezdtek a helyreállításhoz. 1963—64-ben aztán átépítették a vonalat 100 km/óra sebességre. A biz­tosítóberendezés korszerű Intergra­­dominó, önműködő térközjelzők, vo­nat által vezérelt fénysorompók vál­tották fel a bajuszos „bakter urakat”. Közben gőzmozdonyok is nyugdíjba vonultak. Helyükre korszerű, 2000 lóerős Diesel-mozdonyok léptek. Ám a fővonalunkon ezekből is egyre ke­vesebbet látni. 1980. decembere óta ugyanis Cegléd—Félegyháza a V—43 sorozatú villamos mozdony fokozatosan elhódította a terepet. Á mozdonyok ma már vonatbefolyásoló berendezéssel vannak ellátva, ami nö­veli a biztonságot, segíti a mozdony­­vezetőt. Felföldi Károly Portugál biztosító Magyarországon Az olasz-magyar Glória Biztosító Rt. keddi közgyűlésén bemutatkozott az új társtulajdonos, a lisszaboni központú Companhia Sequeros Im­­pério, amely a közelmúltban megvá­sárolta a cég részvényeinek 11 száza­lékát. A Magyarországon elsőként meg­jelent portugál cég Portugália legna­gyobb biztosítótársasága, s ott általá­nos biztosítóként működik. Az Impé­­rió vezetői úgy vélik, hogy Magyar­­országon a biztosítási piac még min­dig nem telített, s a jelenlegi recesz­­szió ellenére rövidesen jelentős gaz­dasági fellendülést várnak. Döntésüket az is befolyásolta, hogy a Glória olasz tulajdonosa, az II Maré dinamikusan fejlődő társaság. Úgy vélik, hogy az olaszok értékesí­tési gyakorlata, a magyarok helyis­merete, szakértelme és a portugálok tapasztalata fellendítheti a Glória üz­letét. A Glória Biztosító üzleti tevé­kenységét az elmúlt év végén kezdte meg egymilliárd forintos alaptőké­vel. A részvényekből jelenleg 51 százalékot birtokol az olasz anyavál­lalat, 33 százalékot a Mezőbank Rt., 11 százalékot a portugál biztosító, 5 százalékot pedig az Iparbankház Rt. A cég biztosításait az országban nyolc területi igazgatóságán, illetve a Mezőbank Rt. fiókjain keresztül ér­tékesíti. KÖZGYŰLÉSI DÖNTÉSEK Gyermekorvosi körzetekről Kecskemét önkormányzatának képviselő-testülete hétfőn döntött ar­ról, hogy két új házi gyermekorvosi körzet létesítésére van szükség 1994 januárjától, mert a város több mint 21 ezer 14 éven aluli gyermekét ed­dig ellátó 17 körzet nem elegendő. Dr. Molnár Ilona, az egészségügyi bizottság elnöke szerint a minőségi munka feltételei, a hatékony beteg­ségmegelőző ellátások a két új körzet létrehozásával javulnak, a Petőfivá­­rosban pedig gyermekorvosi munka­helyek létesítésére lesz lehetőség. Ma egy körzetbe 1240 gyermek tartozik, ez lényegesen magasabb a szakmailag elfogadható 800 főnél. A körzetek kialakításával egy orvos 1100 gyermek ellátását végezné, ami valamelyest javítana a mostani hely­zeten. A körzetek kialakítása az ön­­kormányzat feladata, de a működési költségeket a társadalombiztosítás fedezi. így a két új körzet a város számára — bérleti díjként— évi 530 ezer forint többletterhet jelent. Az új körzetek helyéről, kialakítá­sáról és a működésük feltételeiről szóló részletes előterjesztés október­ben kerül a testület elé. Á.E. Intézményvezetők megbízása • A Bozsó Gyűjtemény további sorsa még kérdéses. Személyi kérdésekről is döntött hétfői közgyűlésén a kecskeméti képviselő-testület. Pályázati kiírás nélkül hosszabbították meg ez év de­cember 31-éig Lóránd Klárának, a Bozsó-gyűjtemény jelenlegi vezető­jének megbízatását, mivel előző megbízatása július 30-án lejárt. A döntést az indokolta, hogy a gyűjte­mény a korábbi közgyűlések határo­zata alapján átszervezések alatt áll, működési keretei még nem tisztázot­tak. Ezzel a döntéssel azonban bizto­sítható az átmeneti időszakban az in­tézmény folyamatos működése, mi­közben lehetőség nyílik arra, hogy a feltételek kimunkálása után egy megállapodott szervezeti forma irá­nyításáról döntsön a közgyűlés de­cemberben. E döntéshez hasonlóan, új pályá­zat meghirdetése nélkül 1994. július 31-éig meghosszabbította a testület Gombos Évának, a Nevelési Tanács­adó vezetőjének igazgatói megbízá­sát. A tanácsadó ugyanis költözés előtt áll, a vezetés folytonossága azonban garancia az ezzel járó eset­leges működési problémák megoldá­sára. ábrahám

Next

/
Thumbnails
Contents