Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-07 / 208. szám

6 1993. szeptember 7., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC MIT MOND A KÜLGAZDASÁGI MINISZTER? Ráfordítás nélkül nincs megtérülés A közelmúltban sokfajta adatot hallottunk arról, hogy az idén meny­nyivel kevesebb az exportunk, mennyivel nőtt a behozatal. Először ta­valy májusban - és azóta már több ízben is - kongatott vészharangokat a külkereskedelmi tárca, jelezve az export megtorpanásának, majd csök­kenésének veszélyét. Voltak, akik ezt kétségbe vonták, mások a folyama­tot nem vitatták, de az okokat különféleképpen ítélték meg. Ha pedig nem egyezik a diagnózis, a terápiában sem lehet egyetérteni. — Most, hogy a tavalyi előrejel­zés beigazolódott, a terápiában kia­­lakult-e a: egyetértés? - kérdeztük Kádár Béla külgazdasági minisztert. — A gazdaság bajainak diagnózi­sában ma már egyetértésre jutottunk, nem várhatók nagyobb viták a terá­piáról sem. A kormány hamarosan megvizsgálja az általános gazdasági helyzetet és foglalkozik a kedvezőt­len külgazdasági irányzatok megvál­toztatását elősegítő „intézkedési csomaggal”. — Mi van ebben a csomagban? — Többször utaltunk már rá, hogy az export visszaesésében közreját­szott a jövedelmezőség romlása, a fi­nanszírozás elégtelensége, a beruhá­zások és a műszaki fejlesztés csök­kentése, valamint a csődtörvény szi­gorú alkalmazása. Ezért úgy látjuk, hogy egy beruházási és fejlesztési program enyhíthetne az árualap-hiá­nyon. Az Exportgarancia Rt. a finan­szírozási háttér gyengeségét hivatott orvosolni, és természetesen megol­dandó feladat az export jövedelme­zőségének javítása is. De nem szabad megfeledkeznünk a magyar exportő­rök piachoz jutásának ösztönzéséről sem, módosítani kell a támogatás fel­tételeit. Ráfordítás nélkül ugyanis nincs megtérülés, mint azt a közgaz­daságtan egyik alaptörvénye tanítja. —A Parlament a nyári szünet • Kádár Béla előtti napokban fogadta el a csődtör­vény módosítását, rugalmasabb al­kalmazását. Mindez még aligha érez­teti hatását... — Ez a törvény eredetileg az ex­portot teljesítő vállalatoknak mint­egy 32 százalékát juttatta csődbe, vagy felszámolási helyzetbe. Ez ön­magában egyharmadával vetette vissza az exportot. Most az új intéz­kedések - bizonyos időbeli eltoló­dással - éreztetik majd a hatásukat. — A külső nehézségek évtizedek óta a gazdaság elsőszámú fékezői­­ként kerülnek szóba. Meddig tarthat ez az állapot? — A közeli jövőben - 93 érzékeny ipari termék esetében már másfél éven belül, a textil és kohászati ter­mékeknél pedig legkésőbb 1996. de­cember végén - megszűnnek a vá­mok és korlátozások. A mezőgazda­ságban a januárra tervezett 20 száza­lékos úgynevezett „lefölözéscsök­kentés” már most, július 1-én életbe lépett. A jövő szempontjából jelen­tősnek tartom, hogy a hetek tokiói csúcsértekezletén kimondták: zöld utat kell adni minden olyan intézke­désnek, amely a nemzetközi gazda­sági fellendülést szolgálja. Ami pe­dig még ennél is jelentősebb: ha a GATT-tárgyalások uruguayi fordu­lója lezárható fél vagy egy éven be­lül, az a világ kereskedelmét 200 milliárd dollárral növelné, s ebből Magyarország mintegy 600 millió dollárral részesülne. Ez a megállapo­dás elsősorban a mezőgazdasági ke­reskedelem liberalizálása felé jelen­tene óriási lépést. — Igazak a hírek, miszerint meg­csappant a tőke hazánk iránti érdek­lődése? — Az év első hat hónapjában a Nemzeti Bank felmérései szerint 650, a KSH és a minisztérium fel­mérése szerint 700 millió dollár külföldi tőke áramlott be Magyaror­szágra. A vegyesvállalatok száma je­lenleg 17 és fél ezer. Az első félévben a privatizációba, az állami vagyon kivásárlására ösz­­szesen 160 millió dollárt ruháztak be külföldiek. A nemzetközi tőkeáram­lás 1991 óta világszerte lanyhul, mintegy 20 százalékkal visszaesett, ennek ellenére Magyarország vi­szonylag megőrizte a vonzerejét e té­ren is. BARATSAGBAN A FOGYASZTÓKKAL, A KÖRNYEZETTEL Megméreti magát a Démász Az On háztartásában milyen célra használ elektromos áramot? Kérem, minősítse az áramszolgáltató tevé­kenységét! Véleménye szerint mennyire pontosak az áramszámlák? Mit vár az áramszolgáltatótól a jövő­ben? E kérdések kiragadott példák abból a csokorból, amelyet a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság működési terüle­tén élő, dolgozó fogyasztók kapnak kézhez szeptemberben. A Dél-Alföld villamosenergia ellátásáért felelős áramszolgáltató nagyszabású közvé­leménykutatásba kezd. A Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem Marketing Tan­székével közösen kidolgozott felmé­rés több célt is szolgál. A Démász lé­pést kíván tartani a piacosodó gazda­ság diktálta tempóval, üzletpolitiká­ját messzemenően a fogyasztók igé­nyeihez, elvárásaihoz igyekszik iga­zítani. Ugyanakkor nem mond le — sőt, kötelességének érzi — a józan, gazdaságos, hatékony villamosener­gia felhasználásának ösztönzéséről. A szolgáltatói szférában is egyre ter­jedő marketingszemlélet alapja: megismerni a fogyasztót, megis­merni szokásait, elégedettségének mértékét, hogy legyen mérce, ami­hez igazodni lehet, ami a kölcsönös partneri érdekek szerint alakítható, hogy a szolgáltatói társaság marke­tingtevékenysége tervezhető legyen, hogy a kapcsolat valóban baráti, őszinte legyen. Erre vállalkozik most a Démász. A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos vélemények és elvárások megismerését célzó kutatás bizony­nyal érdemes lesz a lakosság figyel­mére, hisz manapság már életünk nélkülözhetetlen tartozéka az elekt­romos eneregia. A fogyasztóknak, a családoknak napi és személyes kap­csolata van a Démász-szal. Áz áram­­szolgáltató azt is szeretné, hogy e kapcsolat ne csupán a számlafize­tésre korlátozódjon. Stílusváltásuk, a fogyasztókkal való partneri kapcsolatuk kialakítá­sának bizonyítéka a közvéleményku­tatás. Bács-Kiskun, Békés és Csong­­rád megyében, így Szegeden is, a na­pokban (praktikusan a szeptember havi leolvasások alkalmával) adják át a háztartási fogyasztóknak a díjbe­szedők, az általános és teljesítmény­díjas fogyasztóknak a leolvasást végző szakemberek a kérdőíveket tartalmazó borítékokat. A személyes találkozókon kérés nélkül is kész­séggel adnak részletesebb felvilágo­sítást — mindenesetre a társaság ud­varias hangú levelet is mellékelt a borítékba, informálási céllal, együtt­működést kérve. Gondoskodott címzéssel ellátott, ingyenesen felad­ható válaszborítékról is, hogy a vála­szolóknak minél kevesebb fáradozást okozzon. A Démász véleményt kér önmagáról üzleti partnereitől, a ható­ságoktól, a társadalmi szervezetek­től, az önkormányzatoktól is. Valójában megméreti magát a ré­gió egészével. A több mint 11 ezer kérdőív is jelzi: a hamarosan száz esztendős társaság környezete fo­gyasztói partneri együttműködésé­ben éppen úgy hisz és bízik, mint szakértelme, szolgálatkészsége ere­jében. A változás, a változtatás hosz­­szú folyamat, nem történhet egyik napról a másikra, de meg kell tenni az első lépéseket. OTP —GARANCIA Bankbiztosítás - több hitellel Az ország legnagyobb bankja, az Országos Takarékpénztár és Keres­kedelmi Bank Rt. ez év első felében megvásárolta az öt éve alapított Ga­rancia Biztosító Rt. teljes részvény­­mennyiségét, s ezzel a pénzintézet száz százalékos tulajdonosa lett. —Mit jelent ez a lakosság, az OTP, illene a Garancia partnerei számára? Milyen változásokra, lehet számítani? - tettük fel a kérdést az il­letékeseknek. — Cégünk számára fontos cél, hogy teljes körű pénzügyi szolgálta­tást nyújtsunk az ügyfeleinknek — mondja dr. Gömöri Tibor, az OTP megyei igazgatóság osztályvezetője. — A BANKBIZTOSÍTÁS kifejezés több irányú tevékenységet jelent. A legfontosabb a bankműveletekhez kapcsolódó biztosítások értékesítése (hitelt fölvevők kölcsön- vagy hitel­­biztosítása, a gépjármű-felelősség, a lakás-, a vagyonbiztosítás. A hitelfe­dezeti életbiztosítás, a kölcsönfede­zeti élet- és a balesetbiztosítás). Eze­ket mostantól a megyénkben mű­ködő mind a 23 OTP-fiókban is meg lehet kötni. A cég munkatársai egy­ben biztosítási szakemberek is... — Az OTP-nél eddig is sokszor volt sorbanállás. Most ez a plusz vál­lalás csak a gondokat növeli... — A kollégák alapos képzést kap­tak. Az új üzletág bevezetése egyéb­ként nem teljesen új, hiszen koráb­ban is .foglalkoztunk egyes biztosí­tási kötvényekkel. Most bővül a szolgáltatás. Cégünk folyamatosan korszerűsíti üzleteit. Azt hiszem, hogy az ügyintézést nem sokat hát­ráltatja a biztosítások kötése. — így könnyebben juthat hitelhez az induló vállalkozó vagy átlagpol­gár? — Ha a hitel, illetve a kölcsön mögött megfelelő biztosítékok van­nak, természetesen előbb elintézhető a pénzfolyósítás. Persze, a legfőbb garancia a reális, alapos üzleti terv. A jövőben ez határozza tneg a hitelpoli­tikánkat... — Eddig a szerződéseink 85-87 százaléka lakás- és kezesi biztosítás volt — veszi át a szót Megyeri Sán­dor, az OTP Garancia Rt. megyei ve­zérképviselője. — A terveink szerint a jövőben az úgynevezett „bankbiztosítás” viszi majd a prímet. Ez a meghatározás esetünkben az OTP és intézetünk szoros együtműködését jelenti, amelynek keretében kombinált szol­gáltatásokat nyújtunk. Egyértelmű, hogy az ügyfelek kényelmét szol­gálja, hogy egyidejűleg, egy helyen van lehetőségük bankügyleteik inté­zésre, és az azokhoz tartozó biztosí­tások megkötésére. Az OTP széles hálózata közelebb viszi az ügyinté­zést a lakossághoz. — Gondolom, a két pénzintézet számára is hasznos az együttmunkál­­kodás... — Természetesen. Javul á munka hatékonysága, csökken az ügyletek önköltsége, és feltehetően az ügyfe­lek száma is nő. Társaságunk vállalta az OTP-csoport (Ingatlan Rt., Broker Rt., Penta Tours Rt. stb.) az álló- és forgóeszköz, a pénzkészlet, valamint az alkalmazottak élet- és balesetbiz­tosítását is. ' F. P. J. Változóban a pénzpiac A nemzetközi pénzpiac oly gyor­san változik, hogy a vezető bankok­nak egyre nagyobb nehézséget okoz a folyamatok ellenőrzése. A többi között ezt állapították meg azon a nemzetközi konferencián, amit’ egy eldugott hegyi üdülőhelyen tartottak Wyomingban (USA) a legnagyobb magán és állami pénzintézetek kép­viselői. A pénzügyi dereguláció, illetve a tranzakciók számítógépes lebonyolí­tása kirekeszti a központi bankokat a pénzáramlás befolyásolásából, kö­vetkezésképp csökken a nemzetgaz­daságok irányítási lehetősége. Alan Greenspan, az amerikai szövetségi jegybank elnöke azt szorgalmazta, hogy az új piacok előnyeinek fenn­tartása mellett keressenek közös ga­ranciákat a pénzügyi rendszer össze­omlásának megakadályozására. A valutakereskedelem, ami főleg spekulációk útján történik, ma már eléri a napi 900 milliárd dolláros szintet, idézte Greenspan a Nemzet­közi Valutaalap adatát. Ez merőben új helyzet ahhoz ké­pest, amikor még az átváltási ráta többnyire rögzített volt, s a magánbe­ruházások ritkán lépték át a határo­kat. Nagy-Britannia, Kanada és Új-Zéland bankárai egyetértettek ab­ban, hogy a pénzkínálat növekedése és az infláció, illetve a gazdaság kö­zöt# hagyományos összefüggés mára bizonytalanná vált. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az utóbbi években az USA központi jegybankja sikeresen tar­totta mederben az inflációt. ÖSSZEFOGÁSRA VOLNA SZÜKSÉG Kihasználatlan az alpári öntözőrendszer • Az oxtgéndúasbb víz a horgászoknak is jól jönne. Sokat hallunk manapság a mező­­gazdasági szövetkezetek válságos helyzetéről, azt azonban nem min­denki tudja, hogy milyen hatalmas beruházások állnak kihasználatlanul, kitéve az enyészetnek. Ilyen a Tisza­­alpáron néhány éve elkészült öntöző­rendszer és csatornahálózat, amely közvetve az élő Tiszából nyeri a vi­zet, és el tudja látni a vidék lazább, gyengébb nedvességtartó képességű talajainak öntözését is. — Miért nem üzemelhet teljes ka­pacitással az évek óta aszályos terü­leten ez az öntözőrendszer? - erről kérdeztük Seres Imrét, a tiszaalpári Búzakalász Szövetkezet elnökét. — A Búzakalász Szövetkezet is társtulajdonos ebben a 600 millió fo­rint értékű öntözési beruházásban, amely eredetileg regionális elképze­léseken alapult, és 14 ezer hektár földterület növényeinek locsolását tudta volna ellátni. A tervek szerint Kiskunfélegyháza térségének művelt területeit is innen öntözték volna, ahol egyes szövetkezetek megkezd­ték a szükséges csatornahálózat kia­lakítását. Mivel ez az elképzelés meghiúsult, a nyomásközpont és az egész rendszer túlméretezetté vált. Ez azonban csak az egyik magyará­zata a kihasználatlanságának. A másik, ennél súlyosabb prob­léma — mivel a szövetkezetek idő­közben tönkrementek —, hogy mi­nimálisra zsugorodott az öntözött te­rület, ezáltal emelkedett az öntözés költsége. Egy köbméter víz több mint 40 forintba kerül jelenleg. Az idei nyár nagy melegében a párolgás is intenzívebb volt a korábban meg­szokottnál. Az élő Tiszából a holtá­gakba betermelt vízmemiyiségnek csak 50 százalékát tudtuk kilocsolni, a többi elpárolgott. A termelés költ­ségei ezt a hatalmas veszteséget nem képesek elviselni. — Milyen megoldást lehetne ta­lálni, hogy a magántermelők szá­mára is elérhető áron tudjon mű­ködni az öntözőrendszer, mivel idő­közben a tulajdonviszonyok megvál­toztak? — A szikrai és az alpári holtág, amelyre az egész öntözés épül, mint­egy tíz különböző önkormányzati és gazdasági szerv tulajdonába került. Ez tovább nehezíti a helyzetet, mert szinte mindegyikük csak hasznot szeretne húzni a természetnek e két csodálatos adományából. Vélemé­nyem szerint egyetlen olyan megol­dás van, amellyel meg tudjuk óvni a holtágakat a biztos pusztulástól és gazdaságosan üzemeltethetjük az ön­tözési beruházást: a tulajdonosoknak — köztük négy önkormányzat: Ti­­szaalpár, Lakitelek, Tiszasas és Csongrád önkormányzata — össze­fogással létre kell hozmuk egy olyan társaságot, amelyben közösen vállal­ják a vizek fenntartási költségeit, hi­szen valamilyen formában mindany­­nyian használják is ezeket. így lé­nyegesen több vizet lehetne a holtá­gakba beemelni a folyó Tiszából, ez­által egy állandó vízszint tartása le­hetővé válna, s ez sokkal oxigéndú­­sabb lenne, mint jelenleg. Persze na­gyon fontos, hogy ezzel párhuzamo­san az öntözési költség csökkenne és az öntözött területek mennyisége nőne. Szerintem ezzel az egy mód­szerrel lehet a holtágakat megmen­teni, és az aszályos években a termő­földeken a csapadék pótlását biztosí­tani. Tóth Katalin Sikeres fajtabemutató Kiskunhalason A Kiskun-napok keretében meg­tartott háromnapos hibridkukorica fajtabemutató sikeresen zárult Kis­kunhalason. Naponta több mint százharminc érdeklődő vendég érke­zett az ország különböző területeiről. Dr. Samir Rady főigazgató tájékoz­tatta a résztvevőket a hibridkukorica fajtáiról, valamint az új hitelezési le­hetőségekről, majd a tenyészkertben a fajtasor bemutatatására került sor. Az első vetőmag-megrendeléseket november és december hónapokra várja a Kiskun Gabonakutatási Ter­meltetési Vállalat. A gabonafélék terméseredménye A kalászos gabonák vetésterülete 1993. évben 1544 ezer hektár volt, 7 százalékkal nagyobb a tavalyinál, mégis mintegy 20 százalékkal keve­sebb, 4377 ezer tonna termést takarí­tottak be. Az okok közül elsősorban az aszályt kell megemlítem. (Az év­század második felének legszárazabb májusa volt!) Az aszály okozta káro­kat sok helyen tetézte a nem megfele­lően elvégzett agrotechnikai munka, továbbá pénz hiányában nem végez­ték el a szükséges növényvédelmei és trágyázást. Mindezek a tényezők a termés minőségére is kedvezőtlenül hatottak. Búzából 3032 ezer tonnát takarítottak be, felét az 1986-1990. évek átlagának, és 12 százalékkal, 409 ezer tonnával kevesebbet, mint tavaly. Az átlaghozamok is (3060 kg/ ha) mintegy 25 százalékkal maradtak el az 1992. évitől. Egyes megyékben (Baranya, Tolna) az országos átlagot meghaladó 5,1, illetve 4,4 tonna ter­mésátlagot értek el hektáronként. Rozsból 112 ezer tonnát takarítot­tak be, 16 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. A termésátlag is közel azonos arányban maradt el az előző évitől. Árpát (tavasz és őszi) 10 száza­lékkal kisebb területen termeltek és egyharmaddal kevesebb, mindössze 1139 ezer tonna termést takarítottak be. Az őszi árpa magasabb hozamot (3270 kg/ha) produkált, mint a tava­szi, s átlaghozama 1,1 tonnával na­gyobb volt hektáronként. A búzához hasonlóan szóródnak a termésátla­gok a megyék között. Tolna és Bara­nya megyékben az őszi árpa hozama jobb volt, mint a tavalyi országos át­lag. Pest, valamint Jász-Nagy­­kun-Szolnok megyékben azonban a hozamok jóval alatta maradtak az amúgy is alacsony országos átlag-ÍpnripQnpV Zabot évek óta 50 ezer hektár kö­rül vetnek. A tavalyi 144 ezer tonná­ról 94 ezer tonnára (25 %-kal) csök­kent az összes termés. A kalászos gabonák közül a búza és őszi árpa átlagtermése a vállala­toknál és gazdasági társaságoknál jobb. • Fajtabemutató Szabó János földművelésügyi miniszterrel. A MAGYAR NEMZETI BANK DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. szeptember 6-án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam l egységre, forintban angol font 141,67 142,02 142,37 ausztrál dollár 60,08 60,23 60,38 belga frank (100; 264,06 264,64 265,22 dán korona 13,90 13,93 13.96 finn márka 16,11 16,16 16,21 francia frank 16,25 16.29 16,33 holland forint 51,11 51,22 51,33 ír font 132,39 132,71 133,03 japán yen (100) 88,72 88,87 89,02 kanadai dollár 69,89 70,06 70,23 kuvaiti dinár 309,42 310,11 310,80 német márka 57,40 57,52 57,64 norvég korona 13,12 13,15 13,18 olasz líra (1000) 58,48 58,64 58,80 osztrák schilling (100) 816,10 817,80 819,50 portugál escudo (100) 55,56 55,70 55,84 spanyol peseta (100f 69,93 70,12 70,31 svájci frank 65,13 65,27 65,41 svéd korona 11,66 11.69 11,72 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-doilár 92,74 92,94 93,14 ECU (Közös Piac) 108,30 108,55 108,80 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. szeptember 6-•án Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 140,95 142,35 143,75 ausztrál dollár 59,77 60,39 61,01 belga frank (100) 262,06 ■ 264,39 266.72 dán korona 13,78 13,91 14,04 finn márka 15,97 16,17 16,37 francia frank 16,17 16,31 16,45 görög drachma (100) 40,10 40,52 40,94 holland forint 50,92 51,35 51,78 ír font 132,03 133,33 134,63 japán yen (100) 88,12 88,72 89,32 kanadai dollár 69,23 69,93 70,63 kuvaiti dinár 307,10 309,85 312,60 német márka 57,12 57,60 58,08 norvég korona 13,04 13,16 13,28 olasz líra (1000; 58,06 58,70 59,34 osztrák schilling (ICO) 812,25 819,05 825,85 poragái escudo (ICO; 54,94 55,49 56,04 spasyolpcseu'CCO) 69,34 70,10 70,86 svájci írani 64,87 65,41 65,95 eV*"' 11,52 11,65 11.78 \ T-T' A • 92,02 92,80 93,58 ; 3CU (TCtCs. Tm r) 107,80 108,78 109,76

Next

/
Thumbnails
Contents