Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

A pápai nuncius Jánoshalmán Jánoshalmán tegnap a temp­lomban tartott ünnepélyes szent­misével kezdte meg a tanévet a Szent Anna katolikus általános iskola, amely ettől az évtől nyi­totta meg ismét kapuit. A szertar­tást Angelo Acerbi pápai nuncius, a Szentszék magyarországi nagy­követe jelenlétében Dankó László, kalocsa-kecskeméti érsek vezette. A megye és Kecskemét Kecskemét városa megyei jog­gal rendelkezik, nem tagja Bács-Kiskun önkormányzatának. Természetesen sok szállal kap­csolódnak egymáshoz, ezért na­gyon fontos a jő együttműködés. A hírős város képviselői ma, 13 órától a városháza dísztermében tekintik át a megye és Kecskemét kapcsolatát. A közgyűlésen ismét szó lesz a repülőtér környezet­szennyezéséről és a 28 darab MiG—29-es vadászgép Kecske­métre telepítéséről. Földárverés Drágszélen A Drágszélen nemrégiben megtartott földárverésen ■ nagy volt az egyetértés a licitálók kö­zött. A dolog azért is szembetűnő, mert a szomszédos faluban, Ho­­mokmégyen nagy a földéhség, kevés a licitre váró földterület, aranykoronánként 2200 forintért is keltek el területek. Az árverés napján Drágszélen aranykoro­nánként 500 forintért jutottak földhöz a gazdák. A zavartalan lebonyolítást nagyban segítette, hogy az árverés megkezdése előtt falufórumot tartottak, ahol jogász magyarázta el a szabályokat. Emelkedő felvásárlási ár A közeledő ősz rendkívüli ára­kat hozott a Kalocsa környéki ser­téspiacon. Ezzel egyidőben mintha halkulna a sertéstartók til­takozása, elégedetlensége. Az élősertés ára eléri a 100 forintot kilogrammonként, s egyesek azt jósolják, hogy hamarosan meg is haladja azt. A kocatartók azt re­mélik, hogy a piaci árak további emelkedésével végre egyenesbe kerülhetnek a méregdrága takar­mányt etető sertéshizlalók. A vá­lasztási malac ára egyik hétről a másikra követi a változásokat. Emlékezés Hortobágyon Szabadulásuk 40. évfordulóján egykori kitelepítettek emlékeztek a pusztán töltött nehéz hónapokra vasárnap, a hortobágyi kilenc - lyukű híd lábánál lévő emlékmű­nél. Fónay Jenő, a Magyar Politi­kai Foglyok Szövetségének el­nöke mindenekelőtt azokról em­lékezett meg, akik már nem le­hetnek az egybegyűltek között. Ezután felidézte az elmúlt évtize­dek megpróbáltatásait, s kijelen­tette: „Nekünk, meghurcoltaknak sokkal többet kellene elmondani a múltból, hogy tanulni lehessen belőle a jövőt. Három óra Tompánál A Határőrség központi ügyele­tétől vasárnap délután kapott tá­jékoztatás szerint a tompái határ­­állomáson a belépő személyfor­galomban 3 órás a várakozási idő. A kilépő személyforgalomban Nagylaknál 5 óra, Ártándnál 3 óra a kényszerpihenő. A teherforga­lomban a nagylaki határállomás kilépő oldalánál 10 órát, Ártánd­nál 6 órát vesztegelnek a kilépő kamionok és a teherautók. Gyu­lánál pedig 5 órát kell várakoz­niuk. Záhonynál csak a kilépő ol­dalon kell várakozniuk a teher­gépjárműveknek, egy órát. Gyilkosság a parkolóban Az Országos Rendőr-főkapi­tányság vasárnap arról tájékoz­tatta a sajtót, hogy a rendőrség megindította az eljárást a 30 éves Ali Kasin török állampolgár el­len. Ali Kasin szombaton délben, fél 1 -kor Budapesten, a XX. kerü­let Terminál kamionparkolóban szóváltást követően, egy ismeret­len típusú, 9 milliméteres cseh gyártmányú fegyverrel fejbelőtte 31 esztendős honfitársát. Az ál­dozat a mentőautóban meghalt. PETŐFI NEPE MA A nők világa 7. oldal Horthy Miklós újratemetése Immár magyar földön, a kenderesi családi kápolnában nyugszik vitéz nagybányai Horthy Miklós, egykori kormányzó, akinek földi maradvá­nyai Portugáliából érkeztek a gyász­­szertartás helyszínére. A volt államfő és felesége, Purgly Magdolna kopor­sóját, s az idén elhunyt fiuk, ifjabb Horthy Miklós hamvainak urnáját szombaton a kenderesi temetőben felállított baldachin alatt ravatalozták fel. Az újratemetést a Magyar Tenge­részek Egyesülete kezdeményezte. A szombati gyászszertartásra az ország minden részéből több mint ötvenez­ren érkeztek Kenderesre. A Horthy-család tagjai közül 56-an jöt­tek el, számos külföldi országból. A temetésről részletek a 2.oldalon találhatók. Kohl rangsora Amikor összeállítják majd a NATO-tagjelöltek rangsorát, úgy tű­nik — legalábbis Kohl kancellár szemszögéből nézve -, hogy Ma­gyarország lesz legelői - írta a Die Welt szombaton. A német újságíró szerint ez a hálával is magyarázható: Magyarország volt a keleti tömb első országa, amely megnyitotta az NDK- polgárok előtt a határt. Nincs fedezet szociális kiadásokra Miskén A miskei önkormányzat már-már az ellehetetlenülés határán van ami­att, mert nincs miből finanszírozni a szociális kiadásokat. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a községi költségvetésből megelőlegzték a szociális segélyek, munkanélküliek és a mozgáskorlátozottak megsegíté­sét, ám a Népjóléti Minisztérium kés­lekedik mintegy másfél millió forint átutalásával. Az amúgy is szűkös költségvetésből gazdálkodó község­ben a nem várt helyzetet másként nem tudják áthidalni: szemptember­től leállították a segélyezést, a szoci­ális járandóságok folyósítását. Ami­óta ennek híre ment, mind több az elégedetlen ember a faluban, a mun­kanélküliek magas száma miatt va­lóban kenyérkérdéssé vált a nem várt állapot. Mindeközben naponta ost­romolják egyre többen a hivatalt újabb és újabb kérelmekkel. Ennek jogosságát ugyan az önkormányzat elismeri, de pénz híján tehetetlen, át­csoportosítható pénzeszközök hiá­nyában egyelőre csak vigasztaló sza­vakra futja. A helyzetet súlyosbítja a közeledő tél. A korábbi években el­sősorban az idős korú emberek tüze­lőjének megvásárlását támogatták, karácsonyra segélyeket osztottak. Mivel az érvényben lévő jogszabá­lyok csak a kérelmek elbírálásának rendjét szabályozzák, nem tesznek említést a forráshiányról, a miniszté­rium mulasztásáról. Miskén nem irigylésre méltó az önkormányzati vezetők helyzete. Mint mondják, ha a pénz megérkezik, akkor is szoros beosztásra lesz szükség a zavartalan szociális ügyintézéshez év végéig. Kis bicikli­tolvajok Kalocsán egy szökött állami gon­dozottakból álló, és egy éppen haza­felé tartó gyerekcsapat békésnek in­dult beszélgetése — miután a szöke­vények éppen a legszebb kerékpárra vetettek szemet, s azt erőszakkal akarták megszerezni — valóságos háborúvá alakult át. — No, te erre mit lépsz? — kér­dezte az egyik szökésben lévő tizen­éves, s a kerékpárjáról lekászálódó egyik fiú arcán hatalmas pofon csat­tant, s az alsó lábaszárán a jól irány­zott rúgás következtében éles fáj­dalmat érzett. A váratlan támadásból alig fölocsúdó négy békés gyerek gyorsan körbeállta Lacit, hogy a lá­bát fájlaló társuk valahogy kikecme­regjen a bicikli alól. Ekkor keződött az ocsmány szóáradat, amelyért sem az agresszív társaságot, de a védeke­zőket sem terjesztik fel az idén Ka­­zinczy-díjra. (Folytatás a 3.oldalon) ÁRVERÉS A MÉLYKÚTI ALKOTMÁNYNÁL Százhárom éves földvásárló • A 103 éves árverező (jobbról a második). Nyugodt légkörben zajlott Tom­pán szeptember 2-án és 3-án a föld­árverés, amelyen a mélykúti Al­kotmány Mezőgazdasági Szövetke­zet tompái földjeiből kijelölt terüle­teket adták el. Az árverésen aránylag kevesen, 74-en indultak, s 71 -en jutottak föld­­tulajdonhoz. Hatvannégy új föld­részlet alakult ki. Összesen 327 hektár föld kelt el, ebből 3,9 hektár erdő, a többi szántó. Az elárverezett terület aranykorona értéke 10038. A legkisebb vételár 500, a legnagyobb 1300 forint volt aranykoronánként. A legkisebb területet, 3500 négyzetmé­tert a legelsőként földhöz jutó Gás­pár János helyi lakos vette meg, aki nyugdíjas, 63 éves. Közel van a há­zához a terület, mondta, és a már meglévő másfél holddal együtt maga akarja megművelni. A legidősebb li­citáló a 103 éves Vörös Sándor volt, aki jelenleg budapesti lakos. Vala­mikor százholdas birtoka volt Tom­pán. A lányával együtt 56 hektár föl­det vásárolt meg. Szeretnék bérbe adni, mondták, vannak is már jelent­kezők, remélik, sikerül valamelyi­kükkel egyezséget kötniük. Kupáért hajtottak • Tizenhét versenyző részvételével rendeztek nemzetközi kettesfo­­gat-hajtó viadalt Lajosmizsén, amelyet Józsa Vendel (fotónkon), a Gerébi Lovasklub versenyzője nyert. A Tanyacsárda Kupáról és az egyéb sport­­eseményekről szóló beszámolóinkat a 10-11. oldalon találják olvasóink. Szerb blokád a Dunán A Fehér Rózsa és az Új Bizánc nevű szélsőséges szerb szervezet szombaton este feltartóztatott négy hajókonvojt, három ukrán és egy bolgár szállítmányt. A hajók Ma­gyarországra és Ausztriába szállíta­nak vasércet. A blokád szervezői kö­zölték, hogy csak abban az esetben engedik tovább az ukrán és a bolgár hajókat, ha cserébe egy-egy jugo­szláv konvoj érkezhet be az országba kőolajjal, illetve gyógyszerekkel megrakva. A Fehér Rózsa és az Új Bizánc a Jugoszláviát sújtó dunai blokád ellen lép fel a folyó elzárásá­val, jelszavuk: Blokáddal a blokád ellen. Erdőtelepítési támogatás Nagy az érdeklődés az erdőtelepí­tés iránt - summázta tapasztalatait Göbölös Antal, a Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyére kiter­jedő Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatója -, amihez nagy mértékben hozzájárul az állami támogatás. 1993-tól üzemek, vállalkozások, magánszemélyek egyforma eséllyel igényelhetik a támogatást, amelynek mértéke a mindenkori egységár 40, 70 vagy 100 százaléka. Mindennek fejében a termelőnek csak azt kell vállalnia, hogy a pályázatban előírt módon ülteti el erdejét, és később az erdőterv szerint gazdálkodik. Gazdák számításai szerint biztosan megté­rülő tevékenységnek ígérkezik az er­dőgazdálkodás. Eddig kevés pályázat érkezett a felügyelőséghez, a tulaj­donviszonyok rendezetlensége miatt. Hálaadó mise Lajosmizsén • Tegnap délelőtt negyvenkilencedik alkalommal került sor Lajosmizsén a hagyományos terménybetakarítási hálaadó ünnepségre. A hálaadó mi­sét Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek celebrálta, aki az új egyház­­megyei határok kialakítása óta először járt a városban. A főpapi mise ke­retében az érsek úr megáldotta terményekkel díszített szentélyt, majd a szertartás befejezéseként ő vezette - a templomkertben - a körmenetet. A hálaadáson és a körmeneten közel ezren vettek részt Bács-Kiskun megye új kisvárosában. Képünkön a résztvevők egy csoportja. Égett az esztergomi bazilika Tűz keletkezett tegnap a kora reg­geli órákban hazánk legnagyobb templomában, az esztergomi bazili­kában. Reggel fél 6-kor riasztották a tűzhöz az esztergomi városi tűzoltó­ságot. Az oltásban 55 tűzoltó, 14 gépjárművel vett részt, és 7 óra 52 perckor sikerült megfékezni a lángo­kat. A szakszerű és gyors beavatko­zásnak köszönhetően a főszékes­egyház nagy értékű freskóiban és műkincseiben a lángok nem tettek kárt, s vélhetően a tűzoltás során sem károsodtak a nemzeti kincsek. A tűz okát vizsgálják, s folyamatban van a nem kis kár értékének felmérése is. Az épület külső kupola alatti része gyulladt ki. A nagy értékű freskókon kívül megmenekült a lángoktól a ba­zilika értékes orgonája is. Az esztergomi főszékesegyház, amelynek alapjait 1010-ben rakták le, az évszázadok alatt többször vált háborúk, tűzvészek martalékává. A mai bazilika alapkövét 1822-ben tet­ték le. Az épületet Kühnel Pál ter­vezte, az építkezést Páckh János ve­zette, végül Hild József fejezte be. Legnagyobb templomunkat 1856-ban szentelték fel. Tábla, például Bácsalmáson Magyarország a szülőföld, a lakó­hely otthonossága szempontjából igen fontos tényezőnek tartja, hogy állampolgárai anyanyelvükön ne­vezhessék és jelölhessék meg váro­sukat, községüket, szűkebb lakókör­nyezetüket, s az erre vonatkozó kö­zösségi jog érvényesülését az állam maradéktalanul biztosítani is kívánja. Immár csaknem egy évtizede saját anyanyelvükön is útjelzőtáblákat he­lyezhetnek el településük megjelölé­sével az ott élő nemzetiségek. Ma­gyarország 3078 településéből ez év nyaráig 198-ban kívánták az ott élő nemzetiségek, hogy lakóhelyük ne­vét anyanyelvükön is kiírhassák. Tíz esetben a magyar nyelvű elne­vezés piellett egyszerre két nemzeti­ségi elnevezés is szerepel az utak menti táblákon. így például a horvát nyelvű Aljmas és a német nyelvű Almasch felirat egyaránt ott található a magyar Bácsalmás mellett. Utca­névtáblák, egyéb feliratok esetében hasonló a helyzet. Végső búcsú Hetényben a meggyilkolt fiútól • Megrendült gyászolók Hetényben. (Fotó: Somos László) A hetényegyházi temetőben szombaton helyezték örök nyuga­lomra a két héttel ezelőtt Kecskemét belvárosában meggyilkolt 16 eszten­dős Kiss Norbertét. Délután három óra előtt 20 perccel eleredt az eső, de a szertartás kezdetére elállt. A család kérésére mégsem hozták ki a fiú ko­porsóját a szabadtéri ravatalhoz, a halottasházban búcsúztatták Norber­tét és mondtak imát lelki üdvéért. A háromszáz gyászoló döbbent csend­ben kinn várakozott, hogy elkísér­hesse utolsó útjára az értelmetlen ha­lált halt fiatalt. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents