Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
8 PETŐFI NÉPE FEJLESZTÉSI ÉS RENDEZÉSI FELADATOK A megyerendszer változásairól Szükség van-e a megyerendszerre? Ha igen, milyen feladata lesz a jövőben, amikor az önkormányzati törvényre hivatkozva a városok máris a magukénak éreznek bizonyos szerepköröket? A megyék jelenét, jövőjét érintő viták, nyilatkozatok ismeretében dr. Boross Péter belügyminiszterhez fordultunk, s arra kértük, fejtse ki véleményét a kérdéskörrel kapcsolatban. — Miniszter úr, Ön a veszprémi közigazgatási nyári egyetemen tartott augusztusi beszédében a többi között azt mondta, hogy „hagyományainkkal ellentétben elvesztette funkcióját a megye - ugyanis ma nincsen se régió, se megye". Akkor hát miben látja a kiutat? — Mindenekelőtt szeretném kijelenteni, hogy meggyőződésem: a megyére szükség van, jóllehet róla azt is lehetett hallani, hogy rossz dolog. Valamiféle deresre húzó intézmény volt valamikor, később meg az első titkárok rémuralma. Ebből a negatív érzelemvilágból alakult ki a szándék, amely szerint a megye középszintet reprezentáló rendszerét ki kell iktatni a magyar közigazgatás egész gépezetéből, elkövetve ezzel — ma már látjuk - azt a hibát, amely részben pótcselekvésekre kényszeríti a megyei közgyűléseket. A térségi szerepkör kibontása — A magyar kormányhatározat megállapítja, hogy az önkormányzati reform egyik fő területe a rendszerváltozás során indokolatlanul elgyengített megyei önkormányzat valós szerepének kidolgozása. — A megyei funkció erősítésénél döntően a térségi szerepkör kibontásából kell kiindulni, és továbbra is elvetendő a megyéknek az elmúlt tanácsrendszerben betöltött terület- és településfőnöki, hierarchikus pénzelosztó szerepe. —Az ezerévesnek mondott vármegyerendszer reformjáról már a 30-as években volt szó, mégpedig Erdei Ferenc idevágó tanulmányaiban. 1956-ban pedig össze akarták vonni a megyéket. Nem volna itt az ideje visszatérni ama 56-os elgondoláshoz? — A XIX. század hetvenes-nyolcvanas éveiben Magyarországon egy rendkívül eredményesen, és a maga korában rendkívül korszerűen működő területi közigazgatási rendszer létezett, amelynek egy-két eleme racionálisabb volt a mainál! Tehát vissza kell nyúlnunk tapasztalatokért akkor is - a mai megyére adaptálva - ha az a megye, amely például 1936-ban működött, nem rekonstruálható 1993-94-re. Magyar megyék, európai tendenciák — Magyarországon eddig négy ízben történt eredménytelen kísérlet a regionális önkormányzati közigazgatási szint bevezetésére. Lépéseket tett ez irányban HL Károly, II. József, illetve a Bach-abszolutizmus, majd az 1950-es évek első felében a Rákosi-rendszer. Másrészt a megyék léptéke és jellege nem mond ellent az általános európai tendenciáknak, hiszen a magyar megye 25 európai ország adatait figyelembe véve átlagterületét tekintve a 14., átlagnépességét nézve 12., a területi egységet számítva pedig a 18. helyen áll. —Nosztalgikus megközelítésként gyakran vetődik fel a kistérségeket érintő társulásos területi igazgatás modellje, lényegében az Erdei Fere nc-Bibá István nevével fémjelzett városmegye gondolatához kötve. Autonómiát a településeknek — Én úgy hiszem, az a megye, amelyik elfoglalja a maga középfokú pozícióját, és több mint egy intézményigazgató, annál a megyei képződménynél nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a bázis a települések autonómiája legyen. Rendkívül fontos tényezőként szeretném hang-ELVESZETT a PÓK-R Kft. Kiskunhalas, Zalán u. 2/A 2-es sorszámú BÉLYEGZŐJE. Használata 1993. szeptember 27-étől _____ érvénytelen. A bélyegző lenyomata: POK-R Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 6400 Kiskunhalas, Zalán u. 2/a Adószám: 10518601-2-03 OKHB Rt. ______ 256-11119 2.(12357) • Dr.Boross Péter súlyozni a települések ésszerű, jelenleginél ésszerűbb autonómiáját. A megye, amely nem lehet küldöttekből álló megye, hanem közvetlenül választott megyegyűlés jelleggel működik - azt hiszem ezek már eléggé ismert álláspontok - nos, arcnak a megyének meg kell adni azokat a funkciókat, amelyek hagyományosan megilletik, és amelyek racionálisak. — Bibó István 1975-ben írott, a közigazgatási területrendezésről szóló tanulmányában 13-14 megyéről értekezett. S ez rímel az említett 56-os ideával. Mi erről az Ön véleménye? — Az első tény, hogy Bibó István 70-80, (illetőleg 140-150) városmegyével számolt, és ezzel szemben Magyarországon ma 188 város van. Bibó István művének megalkotásakor még ismeretlenek voltak azok a kihívások, melyeket a környezetvédelem, a szociálpolitika, a közúti tömegközlekedés szervezése stb. állítanak a közigazgatás elé. További tapasztalat, hogy a magyar önkormányzati rendszer természetes fejlődési folyamatának olyan szakaszában van, melyre a társulási hajlam nem jellemző. — A jövő középszintjének kulcskérdése annak eldöntése, mely forma volna legalkalmasabb a közigazgatás középszintű feladatainak megvalósítására. A megyei önkormányzat esetében a jövőben alapvetően nem kíván változtatást az az elv, hogy a megyei közgyűlés kiegészítő (szubszidiárius) szerepet kapjon, az önkormányzati alapszint változatlanul a település kell legyen. Bővülhet a megyei közgyűlés jogköre — Módosítási javaslatok jelentősen bővíthetik a megyei önkormányzatok jogköreit és feladatköreit. Szerepel a javaslatokban, hogy indokolt oldani a szabályozási (rendeletalkotási) jog jelenlegi korlátáit, kiterjedtebb rendeletalkotási jogot kellene kapnia a megyei közgyűlésnek. Lényegesen bővülnének a megyei közszolgáltatások, így pl. a középfokú iskolai és diákotthoni ellátás (kivéve a gimnáziumokat), a fekvőbeteg-ellátás a megyei önkormányzatok fenntartásának és fejlesztésének körébe kerülne. Indokolt megteremteni a lehetőséget arra is, hogy az állami - területfejlesztést és -ellátást szolgáló - pénzalapok felhasználása előkészítésében a megyei önkormányzat szerepet kapjon. — Igen lényeges változtatás lehet, hogy a megyei önkormányzat a törvényekben területfejlesztési és rendezési feladatköröket kapjon, ideértve a környezetvédelmi feladat- és hatásköröket, az idegenforgalmi területi érdekek országos érdekekkel történő egyeztetését, a megyében lévő hátrányos helyzetű térségek feladatainak elősegítését. Ezekben azonban nem maga az önkormányzati törvény állapítaná meg a konkrét hatásköröket, hímem csak felsorolná azokat a jelentősebb feladatokat, amelyek különösképpen a megyei önkormányzatot illetnék meg. A hatáskörök részletes megállapítását külön törvények — így pl. a készülőben lévő területfejlesztési, környezetvédelmi törvény - töltenék ki tartalommal. Uniüer Szövetkezet bérbe adja 1993. október 1 -jétől Lakitelek. Petőfi S. u. 1. sz. alatti 205. sz. húsbolt(ját. Érdeklődni: Univer Szövetkezet Kereskedelmi Igazgatósága Kecskemét, Katona J. tér 18. Tel.: 76/481-023 (12568) — Számottevő kell legyen a megyei önkormányzatok szerepe a körzeti ellátást szolgáló infrastrukturális önkormányzati fejlesztések előkészítésében és megvalósításában. — Az elmúlt időszakban vitát váltott ki a megyei önkormányzat, valamint az intézményi székhely (különösen a megyei jogú város) önkormányzata közötti intézményátadás-átvétel lebonyolítása. A további viták megelőzésére az átadás-átvétellel kapcsolatosan korlátokat és szabályokat kell állítani, figyelemmel a megyei jogú városok jelentős történeti hagyományaira. A társulások szerepe « — A jövőben nagy szerepe lehet az önkormányzatok térségi társulásainak. Ezek mellett kialakulhatnak - kezdetben - nem közigazgatási egységként regionális tájegységi konzultatív bizottságok (regionális tanácsok) is. Ezekben képviseletet kaphatnak az önkormányzatok, az állami szervek, a munkavállalók, a munkaadók. — A megyei önkormányzat közgyűlésének választását külön törvényben célszerű szabályozni. Indokoltnak látszik a megyei közgyűlés tagjait közvetlenül, a települések választójoggal rendelkező állampolgárai által megválasztani. Ezt támasztja alá a megyei közgyűlések hatáskörének tervezett bővítése, továbbá a megyén belüli települések lakosságának arányos képviseleti igénye is. — Feltételezve azonban, hogy a térségi körzeti önkormányzati égyüttműködések megerősödnek, nem zárható ki, sőt valószínűsíthető, hogy perspektívában nagyobb szerephez jutnak a gazdasági, szociológiai régiók, a nagyvárosi agglomerációs önkormányzati közösségek is. —A 2-3 megyét „uraló-felügyelő” köztársasági megbízottak is kiépítették saját apparátusukat - nem alakult-e ki Ón szerint bizonyos párhuzamosság, ami fölösleges létszámot, egyszersmind költségvetési kiadást jelent az államnak? Uralkodásról szó sem lehet — A közigazgatási középszint természetesen több síkon jelenik meg, és valósul meg. A megyei önkormányzat feladat- és hatáskörbővítése nem jelentheti azt, hogy akár a köztársasági megbízott, akár a centrális alárendeltségű szervek a jövőben nem játszanának jelentős szerepet a közigazgatás középszintje alakításában, feladatai teljesítésében. A megyéken, a településeken való „uralkodásról” azonban természetesen szó sem lehet. — A nyugati demokráciában szinte mindenütt működik a közigazgatási megbízotthoz hasonló jogintézmény, más-más elnevezéssel. Egyre szükségszerűbb nálunk is, hogy a köztársasági megbízotti intézmény az utólagos önkormányzati ellenőrzés joga törvényességi felügyeleti típusú intézkedési jogosítványokkal egészüljön ki. — Ezek közül a leglényegesebbek a súlyosan jogsértő önkormányzati döntés végrehajtásának felfüggesztési, illetve mulasztásban megvalósuló törvénysértés esetén az önkormányzat döntésének pótlási joga volna azáltal, hogy az elmulasztott cselekvés elvégzése iránt a köztársasági megbízott intézkedjék az önkormányzat költségére. Az önkormányzatokat a fenti intézkedések ellen természetesen megilletné a bírói jogorvoslat igénybevételének lehetősége. A köztársasági megbízott államigazgatási felügyeleti jogkörei bővülhetnének az államigazgatási feladatot ellátó szervek hatósági ügyintézésének figyelemmel kísérésével, e körben a felügyeleti vizsgálatok tartásával. . — Vizsgálandó továbbá a köztársasági megbízott állami koordinációs jogköreinek bővítése, szerepének növelése - a megyei önkcrrriányzati elhatárolása mellett. K. S. FIGYELEM! Minőségi áru! Mindenféle faáru és konyhai eszközök készítését vállaljuk. Szállítását díjmentesen biztosítjuk. Közületi megrendelők előnybenI Érdeklődni: Rendelni: 78/381-265 Címünk: BOGDÁN MIHÁLY Soltvadkert, Szőlő u. 86, (12350) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Állami Vagyonügynökség a Delikátesz Korlátolt Felelősségű Társaságban /székhely: Kecskemét, Katona József tér 8./ az 1990, évi LXXIV. törvény alapján rá átszállt 71%-os üzletrészére és a hozzá tartozó, 8 db üzlethelyiség eladására vonatkozó pályázatát technikai okokból ismételten kiírja, változatlan feltételekkel, az első megjelenési hellyel azonos Pesti Hírlapban és egy további országos és megyei lapban. Az 1993. július 23. napján a Pesti Hírlapban kiírt pályázatra beérkezett ajánlatokat a kiíró elbontás nélkül elzárva tartja és azokat úgy tekinti, mintha a jelen pályázatra nyújtották volna be. Az érintett pályázók új ajánlatot nyújthatnak be, ebben az esetben az új ajánlatukkal vesznek részt az értékelésen. Az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatósága egyfordulós, nyílt pályázat útján együttes megvételre felajánlja a Delikátesz Korlátolt Felelősségű Társaságban /székhelye: Kecskemét, Katona József tér 8./ az 1990. évi LXXIV. törvény alapján rá átszállt 71%os üzletrészét 2.916 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 100 ezer Ft, valamint: a/a Kecskemét, Petőfi S. u. 1. sz. alatti Ételbár /331. sz. üzlet/ üzlethelyiség tulajdonjogát 5.653 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 150 ezer Ft. b/a Kecskemét, Petőfi S. u. 1-3. sz. alatti- Eszpresszó /332. sz. üzlet/ üzlethelyiség tulajdonjogát 7.498 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 200 ezer Ft. c/a Kecskemét, Március 15. út 2, sz. alatti Gyorsétkező/335. sz. üzlet/ üzlethelyiség tulajdonjogát 3.051 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 100 ezer Ft. d/a Kecskemét, Széchenyi tér 1-3. szám alatti Eszpresszó /352. sz. üzlet/ üzlethelyiség bérleti jogát 2.834 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 80 ezer Ft. e/a Kecskemét, Rákóczi út 32. sz. alatti Söröző /320. sz. üzlet/ üzlethelyiségi bérleti jogát 4.070 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 100 ezer Ft. f/ a Kecskemét, Szabadság tér 5. szám alatti Cukrászüzem /305.sz. üzlet/ üzlethelyiség bérleti jogát 1.368 ezer Ft-ért, melyből privatizációs költség 50.000 Ft. Pályázati alapár összesen: 27.390 ezer Ft. Pályázni csak az üzletrész és a bérleti, illetve tulajdonjog összegére együtt lehet. Pályázhat bármely belföldi természetes személy, illetve a kizárólag ezek részvételével működő gazdasági társaság, ideértve az ajánlattevőnek minősülő személyek /konzorciumok, e célra alapított alkalmi egyesülések/ együttes pályázatait is. A pályázatokat a kiíró titkosan kezeli A kft. főbb adatai: A társaság működésének kezdete: 1989. december 30. A társaság határozatlan időre alakult. Cégjegyzék száma: CG. 0309000040/1990 A társaság törzstőkéje: 5.600 ezer Ft. A pályázatnak tartalmaznia kell:- az ajánlattevő /személy, cég/ adatait /név, cím, székhely, egyéni vállalkozási igazolvány, cégbejegyzés hiteles másolata, cégadatok, telefon stb./;- a felajánlott vételár összegét, pénznemét;- a fizetés módját, határidejét;- a fedezet meglétét igazoló fizetési garanciát /bankgarancia, hitelígérvény, készpénzről vagy kárpótlási jegyről letéti bizonyíték stb./;- 1.370 ezer Ft összegű bánatpénznek.. az MNB 232-90107- 8024 ÁVÜ állami vagyonrész értékesítés saját erőből bevételi számlára történt befizetése igazolását;- nyilatkozatot az ajánlati kötöttség időtartamáról, amely nem lehet kevesebb, mint a benyújtási határidőtől számított 90 nap. Az ajánlattevőt megillet minden olyan, rendelkezésre álló információ, amely nem sért üzleti titkot. A pályázatok elbírálása:- A pályázatokat az ÁVÜ képviselőiből álló bizottság közjegyző jelenlétében bontja.- Az értékelést az ÁVÜ képviselőiből álló értékelőbizottság végzi.- A pályázatot - a versenytárgyalás megtartása nélkül - a legmagasabb árat és a legjobb fizetési feltételeket ajánló pályázó nyerheti meg.- Az ÁVÜ a legkedvezőbb ajánlattevővel szemben az 1988. évi VI. törvény 170-171. paragrafusaiban megjelölt jogosult/ak/nak - az ajánlati kondíció alapján - a Ptk. 373. paragrafusa szerint, az elővásárlási jogot biztosítja. Haajogosult/ak/ ezzel élni kívánnak és ennek biztosított feltételeit igazolják, a külső ajánlattevő által befizetett bánatpénz visszautalásra kerül.- A pályázatok eredményéről a kiíró a bontástól számított 45 napon belül értesíti a pályázókat.- Az ÁVÜ fenntartja a jogot arra, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot. A privatizációs költség csak készpénzben fizethető, aminek kivételével a vételár kiegyenlítésénél az ÁVÜ a kárpótlási jegyet a kamattal növelt névértéken befogadja. Egzisztenciahitel igénybe vehető. A pályázatot és mellékleteit három példányban, magyar nyelven, cégszerű aláírással, zárt, cégjejzés nélküli borítékban "PÁLYÁZAT DELIKÁTESZ KFT." felirattal az Állami Vagyonügynökség Központi Iktatójába /1133 Budapest XIII., ozsonyi út 56. fszt., Központi Iktató/ kell benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 1993. november 22. A pályázat elbírálásának határideje: 1993. december 06. A kft.-vel kapcsolatos üzleti tájékoztató az Állami Vagyonügynökség Kereskedelmi Privatizációs Igazgatóságán /1133 Bp. XIII., Pozsonyi út 56. V. emelet 531. szoba/ tekinthető meg, munkanapokon, 9 és 12 óra között. A jelen pályázati felhívásban nem szabályozott kérdésekben az ÁVÜ Versenyeztetési Szabályzata az irányadó. (12407)
