Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. szeptember 28., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Kstlduz kezdőknek profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Optimista izsáki borkereskedő • A miniszter mögött Stégermaier Károly. (Fotó: Walter) Lesz-e jövője az alföldi bornak? Kínál-e megélhetést hosszabb távon is a Homokhátság? Mi lesz az idei terméssel? Az izsáki Sárfehér Napok rendezvényein ezekre a kérdésekre kerestek választ az érdekeltek: a bo­rairól nevezetes falu gazdái. A jó hí­rek között első volt: új pincét, bor­feldolgozó üzemet adtak át Izsákon. Szabó János földművelésügyi mi­niszter vágta át a nemzeti színű sza­lagot a Kontroll Gmk. modem léte­sítményének kapujában. A cégve­zető, Stégermaier Károly jeles borász hírében áll. — Ez egy hatezer hektoliteres tá­roló — mutatja be a létesítményt. — Természetesen az a célom, hogy mindig nagyobb mennyiségű bort tudjunk fogadni. Tehát felkészülünk a továbblépésre is. — Sokan igen pesszimistán be­szélnek a jövőről. Önök most mégis fejlesztenek? — Én gyulai vagyok. A főiskola után első állomásom Izsák volt. Az Agárdy-telepi borkombinát. Nagyon örülök, hogy ott egy olyan szakmai csapat dolgozott, amely szerintem a világ bármelyik boros országában megállná a helyét. Láttuk, számítot­tuk, hogy a keleti piacok gyengül­nek. Már akkor megindult a gyárt­mányfejlesztés, hogy sokféle igényt kielégítő, színvonalas formában, csomagolásban megjelenő árukkal legyünk jelen a piacon. Még nem volt válság, de mi már felkészültünk. Én ezt az optimizmust hoztam ma­gammal, amikor önálló pályára lép­tem; megalakítottam a gmk.-nkat. Nem ment könnyen az indulás, mert mindenütt a nagyok uralkodtak. Már csak virtusból is fontosnak találtuk, hogy sikeresek maradjunk. Aztán éppen ez a kezdeményezés, az önálló borforgalmazás lett az erősségünk. Én ezért vagyok bizakodó. Már az idén sem maradtak eladhatatlan kész­letek a pincékben. Jövőre ismét ígé­retes szerződések alapján szervezhet­jük a piacot. Lehet, hogy három­­szor-négyszer is feltöltöm, majd megürítem a pincémet. A magyar ember egyre inkább visszavált a sör­ről a borra. A kistermelői borforgal­mazást nem terhelik az adók. Tehát jó áron kínálhatjuk partnereink sár­fehérjét, rizlingjét, ezerjóját. — A gyenge felvásárlási árak mi­att azonban sokan felhagynak a sző­lőtermesztéssel. Sok a parlag az izsáki határban is. — Én, mint borügynök, érdekelt vagyok abban, hogy jövőre, meg az­után is, legyen mit értékesíteni. Min­den megszerezhető támogatást igyekszem kiharcolni a partnereim­nek. Azoknak, akik rendszeresen ne­kem szállítanak, és mindig problé­mamentes minőségben, jól meg kell tudni élniük. Az érdek közös. Bár meg kell mondani, ma még fejlesz­tésre, az ültetvények megújítására nem jut a borárból. A termelők min­denesetre egy tagolt, sokszektorú pi­acon árusíthatják a termékeiket. Ez hamarosan együtt járhat a felvásár­lási árak emelkedésével. — Ma a kannás borok korszaka van. Ez állítólag a borászat szégyene. — A mai borforgalmazásnak sok ellentmondása van. A hazai vásárló ma még nem tudja megfizetni a dí­szes palackot, a szép címkét, a palac­kozást. Külföldön pedig ma még nem sokat tudunk értékesíteni. Igaz, éppen Szabó miniszter úr említette: van remény arra, hogy a nem igazán szőlőtermelő országokba palackozott termékeket — a többi között izsáki sárfehér pezsgőt — adjunk el. Az angol, lengyel, finn és svéd export hatására ismét beindulhatnának a pa­lackozó gépsorok. Alapvetően fontos azonban a kitűnő minőség. — Ön híres borcenzár, borkeres­kedő. Ennek ellenére itt, a pince mel­lett szörpüzemet is működtet. Nem él meg a boreladásból? — Jobb félni, mint megijedni. Több lábon kell állni, hiszen a mun­katársaimnak, a gmk. tagjainak és a családtagoknak egész évben kell munka, megélhetés. A bor pedig sze­zonális árucikk, legtöbb ősszel és té­len fogy. A szörp egész évben mun­kát ad. Gyorsabban forog az áru. A haszon jól kiegészíti a borhasznot. Kell a pénz az új és újabb beruházá­sokhoz. Farkas P. József EGY VÁLLALKOZÓ TAPASZTALATAI A kárpótlási jegyek csapdája A magyar állampolgárnak magától értetődő igénye, hogy a kárpótlási jegyei értékállóak legyenek. Nos, ez a gyakorlatban csak akkor lehetsé­ges, ha értékpapírjai felhasználásával állami vagyont vagy lakást vásárol. Ám az állampolgár az átlagosan bir­tokolt 80 ezer forintnyi értékpapírjá­val nem sokra megy. Sokan igyekeznek jó áron meg­szabadulni a kárpótlási jegyüktől. Csakhogy minél inkább igyekeznek, annál kevesebbet ér a papírjuk, hi­szen minél több lesz azokból a pia­con, annál nyomottabb lesz az áruk. És akkor jön az állam jótékony be­avatkozása: keresletet teremt a kár­pótlási jegyekre azáltal, hogy a papí­rokért állami vagyont ajánl fel cse­rébe. Na de a befektető is gondolko­dik: olyan vagyonhoz akar hozzá­jutni a kárpótlási jegyért, ami kapós. Csakhogy a dologban van egy huncut csavar. A Kárpótlási Hivatal ugyanis mostanában ontja a kárpót­lási jegyeket, a piacon egyre több ér­tékpapír jelenik meg, ami mindjob­ban letöri a papír árát. A folyamatot csak egyre több vonzó állami vagyon felkínálásával lehetne megállítani, de az ilyenfajta vagyonból nagyon ke­vés van. A szemfüles és tehetős be­fektetők már kimazsolázták a lehet­séges kínálatot. Mit lehet tenni? Pi­acra kell dobni mindent abból, ami még megmaradt és kapós lehet. A kárpótlási jegyek piaci árfolya­mát növelni szándékozó intézkedé­sek nyomán kialakuló helyzet követ­kezményeit egy példával szemléltet­ném. A budapesti KÖZÉRT vállala­tok élelmiszer-áruházainak privati­zációja során az első komoly tendert több mint 80 százalékban külföldiek, vagy azok Magyarországon bejegy­zett társaságai nyerték. Később meg­kapták a lehetőséget, hogy kárpótlási jeggyel fizessék ki az általuk forin­tért elnyert vagyont. Jóllehet az élelmiszerpiac stratégiai jelentőségű piac, megszerzéséért a magyarok is ringbe szálltak. De hiába. A KÖZÉRT-privatizáció mostani, második tenderéhez - saját jogú kár­pótlási jeggyel rendelkező befektetői csoport nevében - kerestem pénz­ügyi befektetőt a kárpótlási jeggyel nem fizethető vagyonrészek megvá­sárlásához. Miután magyar befektető nem akadt, jött a külföldi. Komoly érdeklődést mutatott az üzlet iránt. Aztán közölte: az ő készpénze há­romszor annyit ér majd a megszer­zendő vagyont üzemeltető társaság­ban, mint a kárpótlási jeggyel befek­tetőké, hiszen ő is vásárolhat kárpót­lási jegyért, aminek most alig van ér­téke. Sőt! A jövőben még kevésbé lesz. Ezt követően felállt, gondolko­dási időt adott, majd távozott. Igaza volt, én is ezt tettem volna az ő helyében. Biztos vagyok abban, hogy a második KÖZÉRT-privatizá­­ciós tendernek ő lesz a legnagyobb nyertese, hiszen pénze van bőven, és vásárolni, befektetni, fejleszteni is akar. Én pedig nem tudok mit kez­deni az ajánlatával. Mindezek után jogos a kérdés: mit érnek el majd az élelmiszer-termelő, -feldolgozó magyar befektetők a sa­ját jogon szerzett kárpótlási jegyeik­kel? Ha akarják, megvehetik belőle a maradékot, azt az állami vagyont, ami a külföldinek már nem kell. Mennyit és mit is ér akkor a kárpót­lási jegy? Kit is kárpótoltak végsőso­ron? Mi köze mindehhez azoknak a szenvedéseknek, méltánytalansá­goknak, amikért a kárpótlási jegy jár? Hogyan fogjuk holnap eladni a külföldi befolyás alá került hazai pi­acon a magyar árut? Kárpótlási jegy ide vagy oda, olyan fontos lenne a privatizációs tel­jesítmény, hogy miatta még a jövő sem számít? Merth László Többet termelt az ipar Az ipari termelés értéke júliusban valamivel több mint 185 milliárd fo­rintot tett ki. Ez mennyiségében 8,9 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. Az első héthavi termelési volumen 2,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának értékét. A mennyiséget tekintve az értékesítés összességében 1,2 százalékkal - ezen belül a belföldi értékesítés 2,2 száza­lékkal - növekedett az előző év első hét hónapjához képest, miközben az export 2,1 százalékkal csökkent. Terv a zalai fejlesztésekhez Zala megye 3 éves vállalkozásfej­lesztési tervére alapozva most egy 6 hónapra szóló akciótervet fogadott el a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriuma. A célja az 1994-es üzleti év megalapozása. A terv szerint az alapítvány 1997-ig 121,5 millió forint Phare-mikrohitelt biztosít a végrehajtásért felelős me­gyei, illetve helyi vállalkozásfejlesz­tési központok működtetésére. Menedzserek Kecskeméten A Piac Menedzser Club újszerű kiállítást és találkozót, kíván szer­vezni: az üzletemberek összejövete­lének az eddig megszokottnál haté­konyabb formáját a játék, a szórako­zás elemeivel ötvözi. Árubemutató, divatbemutató, árverés lesz a többi közt a szeptember 30-i kecskeméti menedzsertalálkozón, amelyet 18 órától tartanak a Tó Hotelben. A vállalkozói becsület visszanyerése a tét Úgy tűnik, jó úton halad a kamarai törvény, hiszen a több éves előké­szítő munka után várhatóan még idén az Országgyűlés elé kerül. A tervezet kidolgozásának folya­matában az Igazságügyi Miniszté­rium valamennyi érdekképviseleti szervezet véleményét kikérte, s közel 30 szervezettel érdemben egyeztette elképzelését. A tervezet szövegébe minden olyan kívánságot beépített, amely szakmailag elfogadható volt, s nem ütközött más törvénybe. A vállalkozók mindenekelőtt gaz­dasági helyzetük megszilárdulását várják a törvénytől. Bevételeik nö­vekedésére számítanak a kontárok kisöprése révén, s a vállalkozók be­csületének elnyerésében bíznak a mestervizsgarendszer visszaállításá­val, s a szakmák színvonalának eme­lésével. Hosszú távon valóban lehet egy­fajta „tisztító” hatása a megalakuló három - ipari és kereskedelmi, kéz­műves, valamint mezőgazdasági - kamarának, ám túlzott reményeket táplálni, és főleg gyors sikereket re­mélni naivság lenne. A gazdasági környezetben igen nagy változások­nak kellene végbemenniük ahhoz, hogy sem az eladóknak, sem a vásár­lóknak ne érje meg olcsó, gyenge minőségű árut forgalmazni, illetve venni. Sokan kényszerülnek ma még erre, pedig ők is tudják, hogy olcsó húsnak híg a leve. Ámíg a vásárlók kénytelenek életben tartani a fekete­piacot, addig az élni és virágozni fog. A zöldség-gyümölcstermelő, az ál­lattenyésztő gazda is szívesebben kapálja a szőlőt és gondozza a tehe­net, minthogy felhagyva mindezzel, ölbe tett kézzel várja a munkanélküli segélyt vagy a korai nyugdíjat. De kinek termeljen, kinek hizlalja a disznót? A felvásárló egyre ritkáb­ban jön, s ha jön is, méltatlanul ala­csony árat kínál a rengeteg munka el­lenszolgáltatásaként. A piac egészét kell tehát rendbe tenni. S ebben áz óriási munkában csak egyetlen tényező lehet a kama­rai törvény hatályba lépése. Valószí­nűleg azonban még sok-sok törvény, de mindenekelőtt a nemzeti jövede­lem, az ipari termelés, s ennek kö­vetkeztében a munkabérek növeke­dése vezethet el oda, hogy a ma még burjánzó fekete gazdaság elveszítse a talajt a lába alól. Ferenczy Europress Kevés lesz a hazai cukor Jelenleg naponta mintegy 45-50 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel a hazai gyárak. A 11 gyár több mint felében folyik a cukor előállítása - mondta el hétfőn Fábián Károly, a Cukor Terméktanács vezetője, a Pe­­tőházi Cukoripari Rt. elnökigazga­tója. A feldolgozást szeptember má­sodik felében kezdték meg. Várha­tóan mintegy 2,5-2,6 millió tonnából készülhet majd cukor, becslések sze­rint összesen.310-320 ezer tonnányi. Ez azonban a szakértők számításai szerint nem fedezi a jövő évi hazai szükségletet. A hiány pótlására a gyárak sűrűlevet - gyártásközi ter­méket - szeretnének importálni. • Kevés a termés. (PN-archív) Tények a megye gazdaságáról Mi lesz a parlagokkal? 1993. május 31-én mintegy 398 ezer hektár szántóterület volt a me­gyében, amely a korábbi évekhez képest csak kismértékben csökkent. Kedvezőtlen jelenség azonban, hogy közel 50 ezer hektár bevetetlenül maradt, az összes szántó 12,5%-a. Az alföldi megyék közül csak Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg 22,7%-os ará­nya rosszabb. Ezeken kívül Zalában és az északi három megyében két számjegyű a parlagon hagyott földek aránya. Kalászos gabonákkal 222 ezer hektárt vetettek be, csaknem annyit, mint egy évvel korábban. Ebből 122 ezer hektár a szántóföldi fővetésű te­rület, amelyen 339 ezer tonna kalá­szos gabona termett; ez utóbbi terület 5%-kal, az összes termett mennyiség pedig 12%-kal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Különösen a tava­szi árpa és a zab termésátlaga rom­lott, mintegy fele a tavalyinak. Az őszi árpa 6%-kal többet hozott hektá­ronként, a búza viszont 4%-kal, a rozs pedig 14%-kal kevesebbet. Június 30-án pénzhiány miatt el­maradt a kisüzemi állatszámlálás. A gazdasági szervezetek 51 ezer szar­vasmarhát, 301 ezer sertést tartottak ebben az időpontban, 18, illetve 5%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tyúkfélék száma meg­haladta a 956 ezret, de ez közel egyötöddel csökkent tavaly óta. Némileg kedvező a jövőt illetően, hogy az anyaállományok kevésbé csökkentek, mint az összes állo­mány együtt. Dr.Sántha Józsefné KSH-igazgatóhelyettes A VETETLEN TERÜLET ARÁNYA AZ ÖSSZES SZÁNTÓTERÜLETBŐL BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN május 31. /Százalék/ • Forrás: KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága. 5 Jó amerikai értékelés Az amerikai pénzügyminiszter rendkívül kedvezően értékelte a költségvetéssel kapcsolatos ma­gyar gazdaságpolitikát, amelyet bátornak és határozottnak neve­zett - közölte Szabó Iván pénz­ügyminiszter a Lloyd Bentsennel vasárnap lezajlott találkozójáról. A Dresdner Bank optimista A lengyel gazdasági életben je­lentős súllyal bíró Dresdner Bank elnöke szerint a lengyelországi választások kimenetele nem a re­formok elutasítását, hanem az azokkal járó lemondások kivál­totta választói reakciót tükrözi. Jürgen Sarrazin washingtoni saj­tóértekezletén kijelentette: aligha valószínű, hogy a hatalomba visszatérő baloldal kísérletet tenne a lengyel piacgazdasági át­alakulás visszafordítására. Kelet-európai növekedés? Kelet-Európa szilárd növeke­désnek néz elébe 1994-ben - így vélekedett a Nemzetközi Valutaa­lap (IMF) vezetője. Michel Cam­dessus a pénzintézet „politikacsi­náló” interim bizottságának va­sárnap éjszakai ülése után nyilat­kozva kijelentette: az elmúlt évek folyamatos zsugorodása után a térség gazdasága egészében véve 2 százalékos bővülést mutathat fel jövőre. Kvótaosztás az OPEC-nél ._ V _ Az OPEC-miniszterek genfi ülésének hétfőn kezdődött har­madik munkanapján a termelési kvóták egymás közötti elosztásá­ról kellene dönteni. A nagy kér­dőjel - Kuvait, amelynek eleinte kivételesen engedélyezték a tet­szés szerinti kitermelést, a többi OPEC-tagállam azonban most már jó ideje úgy látja, hogy Ku va­dnak is vállalnia kell a termelési kötöttségeket. Aranyárak New Yorkban Az oroszországi események hatására New Yorkban kedden - egy hete - záráskor 9,50 dollárral került többe az arany unciánként, mint nyitáskor. Jelenleg 365 dol­lárért jegyzik. A pénzpiacokon erősödött a dollár pozíciója is. A londoni tőzsdén hetvenöt dollár­centtel drágult az olaj hordón­kénti ára. A Brent fajtát a nyitás­kor érvényes 16,25 dollár helyett 16,98-ért kínálták. Kiássák a csatabárdot? Ismét vétót helyezett kilátásba a GATT-megállapodások ellen Alain Juppé francia külügymi­niszter, arra az esetre, ha nem si­kerül elérni a kívánt módosításo­kat a mezőgazdasági termelés és export kérdésében az Egyesült Államok kormányával. Azokra a washingtoni nyilatkozatokra rea­gált. amelyek szerint nem lehet szó semmiféle módosításról. Növekedési jóslatok A mostam növekedési jóslatok alapján 35 évig is eltarthat, míg a kelet-európai jövedelemszint el­éri az átlagos nyugatinak legalább a felét - így kommentálta a lon­doni Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza a pénzintézet most megjelent éves elemzését. Az EBRD nem ajánl egységes meg­oldási a piacgazdasági átmenetre. Amerikai gép Havannában Múlt kedden a havannai Jósé Marti repülőtéren szállt le az egyik vezető amerikai légitársa­ság, a United Airlines utasszállító gépe, s azóta a cég heti négy alka­lommal rendszeres, közvcüen já­ratot üzemeltet Miami és a kubai főváros között. Szerkesztette: A.Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents