Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-27 / 225. szám
1993. szeptember 27., hétfő A NŐK VILÁGA 5 NŐK ROHAMA AZ AMERIKAI BÁRSONYSZÉKEKÉRT Jövőre hölgyválasz A1 Capone földjén A minap Los Angeles egyik elővárosának öttagú vezető testületében minden pozícióba nőt választottak. Ez most még ritkaságszámba megy, de lehet, hogy nemsokára már megszokottá válik az Egyesült Államokban. A felmérések szerint ugyanis komoly esély van arra, hogy az USA egyik legfontosabb államát, Illinoist az 1994-es választási esztendőben hölgyek vezetik majd. Ez annyit jelent, hogy A1 Capone egykori birodalmában — Illinois állam Chicago vonzáskörzete! — jövőre szoknyát viselhet a kormányzó, a pénzügyminiszter, a számvevőszék elnöke, a főügyész és egy államtitkár. Ilyen még nem volt az Egyesült Államokban, bár az európai országok történelme sok példát ismer. Hiszen Margaret Teacher Nagy-Britanniában vagy Hanna Suchocka Lengyelországban elérte a hőn áhított miniszterelnöki bársonyszéket, s közvetlen munkatársaik között is sok a nő. • A lengyel példa: Hanna Suchocka, ex-miniszterelnök. Hogyan látják a jelenséget azok, akik a nők közéleti befolyásának növeléséért oly céltudatosan harcolnak? Érdemes odafigyelni Illinoisra — mondta Pat Reilly asszony, a washingtoni Nemzeti Nőbizottság elnöke. A nők rekordrészvétele a politikai porondon számos vonatkozásban földcsuszamlást jelenthet, akár akarják a férfiak, akár nem. A nők iránt megnyilvánuló növekvő bizalomnak — jelentette ki Jo Ann Portroff asszony, Kansas állam parlamentjének képviselője — van egy prózaibb oka is. A közvélemény, beleértve az állítólag erősebb nem számos képviselőjét is, kezdi megérteni, hogy a nők ügyelnek a családi költségvetésre, így nekik egyszerűen nagyobb rutinjuk van a pénz beosztására egy nagyobb közösségben is. Lehet, hogy ezért jelöltette magát egyszerre négy nő Illinois állam pénzügyminiszteri posztjára. A legérdekesebb köztük Mary Lou Kearns asszony, aki eddig Kané megye legfőbb halottkémje volt... Ránctalan arccal idős korban is Már csak idő kérdése, hogy az emberek rózsaszín orcával, fiatalosan, ránctalanul és szarkalábak nélkül lépjék át még a 90. életévet is úgy, hogy talán még a hajuk sem őszül. E „szép új világ” kilátását amerikai génkutatók nyitják meg, akik a nyomába eredtek egy génnek, amely az öregedést befolyásolja. Dr. Dennis Drayna, a Mercator Genetics kaliforniai genetikai laboratórium kutatója bejelentette, hogy egy gén hibája okozza az úgynevezett Werner-szindrómát, amely nagyon ritka, az öregedést gyorsító betegség. A szindrómában szenvedő páciensek idő előtt megöregszenek, és gyakran 50 éves kor körül végelgyengülésben meghalnak. A Wemer-szindróma által érintett 40 japán család vizsgálata során sikerült a betegség tűzfészkét lokalizálni. A következő lépés pedig, hogy manipuláció útján ,.rávegyék” a gént a különben egészséges emberek életkorának meghosszabbítására. Dr. Drayna professzor szerint „nem lesz könnyű odáig eljutni, hogy mindnyájan 150 éves kort érjünk meg, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy az emberek átlagos élettartamát 95 évre tudjuk növelni”. Már csak az a kérdés, hogy mikor? • Az emberek átlagos élettartama 95 évre is növelhető. Olvasás és írászavarok kisiskolás korban Az első osztályosoknál gyakran tapasztalhatók az olvasás és helyesírás nehézségei, ami természetes, hiszen új ismereteket kell elsajátítaniuk, általában rövid idő alatt. Ha a gyermek azonban jóval elmarad az olvasás, írás tanulásában azoktól az elvárásoktól, amelyekre intelligenciaszintje és a tanulásba fektetett erőfeszítései feljogosítanák, akkor a gyermek egy sajátos, ma már egyre több figyelmet kapó „betegségben” szenved, amit dyslexiának neveznek. A dyslexiás gyermekek számára túl kevés a tanterv által, az olvasás elsajátítására biztosított idő, gyakorlóanyag, s túl nagyok a szokványos olvasástanítási módszerek lépései. A dyslexiás gyermeknél nehezen alakulnak ki a hang és a betű közötti asszociációk, gyakoriak és makacsok a betűtévesztések, felcseréli a betűk sorrendjét, betűket és szótagokat hagy ki, nehezen olvas hosszú szavakat. Nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájának lebonyolítására, és az olvasott szöveg értelmére. A dyslexia megelőzésével és korrekciójával a logopédusok foglalkoznak, de sokat segíthetnek az óvónők, tanítónők is, ha a készségek fejlesztésére nagy gondot fordítanak. Ha az előbb felsorolt jellemzők, vagy más okok miatt: megkésett beszéd• Ha öröm az olvasás, az írás, jól megy a tanulás is. fejlődés, szegényes szókincs, rossz kifejezőkészség, súlyos pöszeség, a téri tájékozódás zavara stb., a szülő és a pedagógus a dyslexiára gyanakszik, a gyermeket logopédushoz, bizonyos esetekben pszichológushoz tanácsos vinni. Az olvasás e zavara gyógyítható, de türelmet, nagy figyelmet igényel, s a szakemberek csak a szülők segítségére építve érhetnek el sikereket. Ma már a dyslexiával foglalkozó szakirodalom számos lehetőséget, módszert kínál a fejlesztésre, amelyek egy részét a szülők otthon is használhatják. A problémára még időben kell odafigyelni, hogy a gyermek ne maradjon el társaitól, szívesen tanuljon, s ne legyen számára kín és keserv az iskola. Mi váltja ki a mellrákot? A mellrákot valószínűleg sokkal kisebb mértékben okozzák öröklési tényezők, mint ahogyan azt eddig feltételezték: ezzel az eredménnyel járt az amerikai Harvard Egyetem most közzé tett széles körű vizsgálata. Az egyetem kutatásai megerősítik viszont a gyanút, hogy a mellrákot kiváltó tényezők között nagyon erős a vitaminhiány és az alkohol hatása. A betegség kialakulásának lehetséges okaként az A-vitamin hiányát vélik felismerni. Azok, akik kevés A-vitamint vesznek magukhoz, statisztikailag bizonyítottan 20 százalékkal nagyobb mértékben betegednek meg mellrákban, mint azok, akik bőségesen ellátják ezzel a szervezetüket. Az A-vitamin ugyanis nagymértékben szabályozza á sejtek növekedését, s így potenciálisan a rákos sejteket is akadályozhatja az ellenőrizetlen burjánzásban. Ezért javasolják a nőknek, hogy rendszeresen fogyasszanak tejtermékeket, parajt, őszibarackot és sárgarépát, tehát olyan táplálékot, amely sok A-vitamint tartalmaz. A tanulmány az alkohol és a mellrák esetleges összefüggéseivel is foglalkozott. Kiderült: azoknak a nőknek, akik napi egy pohár bort ittak, mintegy 50 százalékkal nőtt az esélyük arra, hogy mellrákban megbetegedjenek. Akik ennek kétszeresét fogyasztották, azoknak 70 százaléka betegedett meg. Sokan vallják persze, hogy a rák kialakulásának sokkal összetettebb okai vannak, mint a vitaminhiányos étrend és az alkoholfogyasztás. Okként említik a dohányzást, s az is tudományos tapasztalat, hogy a szülés elmaradása, a szoptatás hiánya jobban hajlamosít a mellrákra. Bizonyára nem maradt hatástalan az a sok fogamzásgátló szer sem, amit a nők az elmúlt évtizedekben szedtek. Mindezek azonban csak hipotézisek, tény viszont az, hogy a mellrák jó eséllyel gyógyítható, ha a beteg időben fordul orvoshoz. Az agy nagysága még nem minden Igazuk van azoknak, akik azt hirdették: a férfiak intelligensebbek a nőknél, mert nagyobb az agyuk? Az iowai (USA) egyetem egyik tanulmánya ezt az „előítéletet” látszik igazolni: minél nagyobb és súlyosabb az agy, annál nagyobb az intelligencia-tesztnél elért pontok száma. Márpedig a férfiagy átlagsúlya 1375 gramm, míg a nőké 1245 gramm. A kutatás céljára 37 férfi és 30 nő (átlagéletkoruk 38 év, átlagos intelligenciahányadosuk 116) vetette magát alá az intelligenciapróbának. Valamennyi résztvevő agyát megmérték a legújabb elektromágneses scannerekkel, megállapítva a nagyságot és a súlyt. A teszt kiértékelése meglepő eredményt hozott. Az elért pontszámok csaknem egyharmada közvetlen kapcsolatot mutatott az agy nagyságával . A kutatás vezetője szerint ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az agy, annál magasabb az intelligenciahányad. Szülészet és nőgyógyászat az évezred végén > Az élet első percei. (Fotó: Somos László) / X BETEGSÉGEK, JÁRVÁNYOK ELLEN A védőoltás fáj, de szükséges Mi, anyák megtapasztalhattuk már életünk döntő pillanataiban: gyermekeink születésekor milyen fontos, hogy emberi méltóságunk ne szenvedjen csorbát, hogy a gyógyításunkra, gyermekeink életre segítésére hivatott férfiak tisztelettel, a nőnek, az anyának kijáró tisztelettel forduljanak felénk. Éppen ezért talán nincs még egy olyan egészégügyi szakterület, ami annyira érdekelné a nőket, mint a szülészet-nőgyógyászat. Dr. Godó Györgyöt, az orvostudomány doktorát, az osztály vezetőjét arról kérdeztük, hol tart ma a szakma, s hol kellene tartania ahhoz, hogy a XXI. század kihívásainak megfeleljen. — Úgy tartják, a szülészet-nőgyógyászat legnagyobb feladata ma a rákmegelőzés, a terhességmegszakítások csökkentése, a koraszülések számának visszaszorítása. — Ezek a mi céljaink is, de tudni kell, hogy e problémák túlmutatnak a szakmánkon. A koraszülések gyakorisága az országos átlagnak megfelelő, ami jó eredmény, miután Kecskeméten működik egy úgynevezett perinatális intenzív centrum, azaz a megyéből eleve ide küldik a koraszülés gyanújával a kismamákat. A nyugat-európai átlagtól elmaradunk, aminek több oka van. A terhesgondozó, a terhespatológia felszereltsége fejlesztésre vár, a védőnők jobb anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül nem lehet eredményesebb a védőnői hálózat, s okként említhetem a szociális problémákat is. Az abortusz tekintetében szintén társadalmi kérdésről is szó van. A terhességmegszakítás nem jó módszer, a cél az lenne, hogy a nem kívánt terhesség ne is jöjjön létre. A nőgyógyászati daganatok gyógyítására korszerű módszerek állnak rendelkezésre, ha a kezelés időben elkezdődik, ha a megelőzés fontosságát nemcsak az orvosok, hanem a betegek is vallják. A leggyakoribb rák, a méhnyakrák korán felismerhető, s jó eséllyel gyógyítható. 61 méhnyakrákos beteget kezeltünk tavaly, de csak 33 volt ezek közül az időben kiszűrt. — Ön 1992. májusában került Szegedről — ahol az egyetemi klinika docense volt — az osztály élére, határozott elképzelésekkel. Sikeresnek ítéli-e az eddig eltelt időszakot? — Kecskeméten egy olyan épületben kapott helyet az osztály, amely nem felel meg a korszerű szülészet igényeinek, ami nem csoda, hiszen az épület nem ene a célra épült. Egy ilyen sokrétű, mennyiségében és minőségében is nagy feladatokat magára vállaló osztály azonban csak akkor működhet korszerűen, ha az épület belső szerkezete átalakul. Évente tízezer járóbeteget látunk el, részben a földszinti részlegben, amit szeretnénk elkülöníteni a fekvőbetegektől. Kívánatos lenne itt kialakítani a meddő házaspárok fogadására egy külön részleget, ide telepíteni a szükséges laborhátteret, s itt helyet adni többek között a genetikai, ultrahang, kardiotográfiai szakrendelésnek. Szükséges lenne a két, működő műtő mellé még kettő, és egy posztoperatív megfigyelésre alkalmas részleg is. — Milyen műszerparkkal rendelkezik az osztály? — Műszereink egy része elavult, illetve gyakran meghibásodik. A korszerű műtéti eljárásokhoz pedig megfelelő eszközök kellenek. Erre az osztályra is igaz, hogy orvosai szakmai tudásához és felkészültségéhez képest a műszerezettség elégtelen, illetve nem ad elég lehetőséget a szakmai fejlődéshez. — Elegendő-e az orvoslétszám, hiszen évente 4-5 ezer közötti a műtéti szám, s több mint 8 ezer fekvőbeteget látnak el. — S ne feledkezzünk meg az évi 2800 szülésről sem! Ezzel együtt a 24 orvos elegendő, bár a terhelés igen nagy, hiszen az osztály orvosai dolgoznak a terhesgondozóban, a nővédelmi tanácsadóban, a nőgyógyászati- és gyermek-nőgyógyászati szakrendelésen is. (Ezenkívül a szabadszállási részleg és a lajosmizsei szülőotthon is az osztály szakmai felügyelete alá tartozik.) Nagyobb gond számunkra is a nővérhiány: 40 szülésznői állásunk van, de legalább 50-re lenne szükség. Az igényes betegellátás elképzelhetetlen szakdolgozók nélkül, ez kulcskérdés. Ezért törekedtem arra, hogy létszámfejlesztés legyen, s csak szakképzett szülésznők dolgozzanak nálunk. — Az Ón szűkebben vett szakterülete a meddőség vizsgálata és kezelése. Szegeden tíz évig vezette az e témával foglalkozó munkacsoportot, elismert hazai és nemzetközi szaktekintély. Kecskeméten is célul tűzte ki egy ilyen centrum kialakítását. Milyen eredménnyel? — Január elsejétől a férfiakat is fogadjuk, már ismert a tevékenységünk a meddő házaspárok körében. A várható éves betegforgalom már több száz, de ennél nagyobb is lehet az érdeklődés. A szakmai felkészültség adott, több szakember van az osztályon, akikkel együtt jelentős eredményeket érhetünk el. Ä program sikeréhez a feltételrendszert is meg kell teremteni, ez azonban elsősorban nem rajtunk áll. — Melyek azok a kérdések, amelyek a küszöbön állnak e szakmában? — A megelőzés, a műszerezettség javítása, a koraszülés, az abortusz, a daganatos megbetegedések számának csökkentése, a meddőség kezelése: ezek a legfőbb feladataink. Az egészségügy pénztelensége, a szakdolgozók jelenlegi megbecsültsége azonban nem sok okot ad a derűlátásra. Bizonyos tekintetben kényszerpályán mozgunk, ez viszont egyre kevésbé lehet érv a betegekkel szemben. Közelebb vagyunk a fejlett országokhoz, ha orvosaink felkészültségét tekintjük,- mint gondolnánk, de a szakértelem önmagában nem elegendő. Minden nehézség ellenére: ami szakmailag és emberileg nyújtható, azt orvosaink igyekeznek megadni. Ezzel együtt tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem elégséges ahhoz, hogy minden beteg a legnagyobb megelégedéssel távozzon tőlünk. Ábrahám Eszter A fertőző betegségeket leghatékonyabban védőoltással lehet megelőzni. Azon betegségek közül, amelyek még néhány évtizeddel ezelőtt is ezerszámra szedték áldozataikat a gyermekek és a felnőttek között, ma már Magyarországon alig-alig fordul elő néhány eset. A torokgyík, a tüdőbaj és a többi betegség kivédésére minden évben egy oltási naptárt dolgoznak ki a szakemberek, amelynek kialakításánál figyélembe veszik a széles körű nemzetközi tapasztalatokat és a hazai sajátosságokat. A gyermekek ihár a kórházban megkapják a BCG-oltást, amely a tuberkulózis ellen véd. Három-, négy- és öthónapos korban Di-Per-Te oltást kapnak a csecsemők, amely véd a diftériától, a szamárköhögéstől, a tetanusztól. Ekkor kapják meg az első, gyermekbénulás elleni védőoltást is, amit később csepp formájában, szájon át adnak. 15 hónapos korban következik egyetlen oltással a kanyaró és a rubeola elleni védelem, amit hőemelkedés, kiütés, nátha kísérhet. A tünetek néhány nap alatt elmúlnak. 36 hónapos korban újraoltják a gyerekeket, ezeket az emlékeztető oltásokat aztán még később, az általános iskolában is el kell szenvedniük. Nő bikaviadalon az arénában? A spanyol férfiak még mindig nem hiszik el. Most azonban egy fiatal nő sikerrel ostromolja a spanyol társadalom mindeddig férfiaknak fenntartott erődjét. A 22 éves Cristina Sanchez sikert sikerre halmoz, mióta ez év februárjában a valdemorilloi arénában kiállta a tűzpróbát, mint „novillera” (utánpótlás-matador). Cristina nem az első és nem is az egyetlen nő, aki megpróbálja, hogy ebben a kemény szakmában érvényesüljön. Augusztusban a spanyol televízió első ízben közvetített olyan bikaviadalt, amelyben csak nők léptek a porondra. A nagy áttörést azonban csak a szőke leány fogja végrehajtani. • Sírni szabad, de oltani kell! A kötelező védőoltások rendszerének köszönhetően Magyarország a világ országainak rangsorában első helyen áll az oltottság tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 100 gyermek közül 98 megkapta a szükséges oltásokat, amely egyaránt dicséri az orvosokat és az édesanyákat. Á.E. Cristina esélyei igen jók. Neve még a nagyon kritikus sevillai és madridi nézők előtt is fogalom immár. Negyven viadallal a fiatal toréra már a legkeresettebb utánpótlás-matadorok közé tartozik, abban a foglalkozáságban, amelyben az újoncoknak kemény pénzeket kell fizetniük, hogy egyáltalán felléphessenek az arénában. A fiatal matadort elkeseríti, hogy a férfiak még mindig nem szívesen fogadják be maguk közé. — Olyan eset is előfordult — mondta —, hogy kollégák megtagadták a közös szereplést velem. Amikor aztán látták, hogy mit tudok, megváltoztatták véleményüket. i Női torreádor Spanyolországban