Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

1993. szeptember 27., hétfő A NŐK VILÁGA 5 NŐK ROHAMA AZ AMERIKAI BÁRSONYSZÉKEKÉRT Jövőre hölgyválasz A1 Capone földjén A minap Los Angeles egyik elővá­rosának öttagú vezető testületében minden pozícióba nőt választottak. Ez most még ritkaságszámba megy, de lehet, hogy nemsokára már meg­szokottá válik az Egyesült Államok­ban. A felmérések szerint ugyanis komoly esély van arra, hogy az USA egyik legfontosabb államát, Illinoist az 1994-es választási esztendőben hölgyek vezetik majd. Ez annyit jelent, hogy A1 Capone egykori birodalmában — Illinois ál­lam Chicago vonzáskörzete! — jö­vőre szoknyát viselhet a kormányzó, a pénzügyminiszter, a számvevőszék elnöke, a főügyész és egy államtit­kár. Ilyen még nem volt az Egyesült Államokban, bár az európai országok történelme sok példát ismer. Hiszen Margaret Teacher Nagy-Britanniá­­ban vagy Hanna Suchocka Lengyel­­országban elérte a hőn áhított minisz­terelnöki bársonyszéket, s közvetlen munkatársaik között is sok a nő. • A lengyel példa: Hanna Su­chocka, ex-miniszterelnök. Hogyan látják a jelenséget azok, akik a nők közéleti befolyásának nö­veléséért oly céltudatosan harcol­nak? Érdemes odafigyelni Illinoisra — mondta Pat Reilly asszony, a was­hingtoni Nemzeti Nőbizottság el­nöke. A nők rekordrészvétele a poli­tikai porondon számos vonatkozás­ban földcsuszamlást jelenthet, akár akarják a férfiak, akár nem. A nők iránt megnyilvánuló növekvő biza­lomnak — jelentette ki Jo Ann Port­­roff asszony, Kansas állam parla­mentjének képviselője — van egy prózaibb oka is. A közvélemény, be­leértve az állítólag erősebb nem számos képviselőjét is, kezdi megér­teni, hogy a nők ügyelnek a családi költségvetésre, így nekik egyszerűen nagyobb rutinjuk van a pénz beosz­tására egy nagyobb közösségben is. Lehet, hogy ezért jelöltette magát egyszerre négy nő Illinois állam pénzügyminiszteri posztjára. A leg­érdekesebb köztük Mary Lou Kearns asszony, aki eddig Kané megye leg­főbb halottkémje volt... Ránctalan arccal idős korban is Már csak idő kérdése, hogy az emberek rózsaszín orcával, fiatalo­san, ránctalanul és szarkalábak nél­kül lépjék át még a 90. életévet is úgy, hogy talán még a hajuk sem őszül. E „szép új világ” kilátását amerikai génkutatók nyitják meg, akik a nyomába eredtek egy génnek, amely az öregedést befolyásolja. Dr. Dennis Drayna, a Mercator Genetics kaliforniai genetikai laboratórium kutatója bejelentette, hogy egy gén hibája okozza az úgynevezett Wer­­ner-szindrómát, amely nagyon ritka, az öregedést gyorsító betegség. A szindrómában szenvedő páciensek idő előtt megöregszenek, és gyakran 50 éves kor körül végelgyengülésben meghalnak. A Wemer-szindróma ál­tal érintett 40 japán család vizsgálata során sikerült a betegség tűzfészkét lokalizálni. A következő lépés pedig, hogy manipuláció útján ,.rávegyék” a gént a különben egészséges emberek élet­korának meghosszabbítására. Dr. Drayna professzor szerint „nem lesz könnyű odáig eljutni, hogy mindnyá­jan 150 éves kort érjünk meg, de azt elképzelhetőnek tartom, hogy az em­berek átlagos élettartamát 95 évre tudjuk növelni”. Már csak az a kér­dés, hogy mikor? • Az emberek átlagos élettartama 95 évre is növelhető. Olvasás és írászavarok kisiskolás korban Az első osztályosoknál gyakran tapasztalhatók az olvasás és helyes­írás nehézségei, ami természetes, hi­szen új ismereteket kell elsajátíta­niuk, általában rövid idő alatt. Ha a gyermek azonban jóval elmarad az olvasás, írás tanulásában azoktól az elvárásoktól, amelyekre intelligen­ciaszintje és a tanulásba fektetett erő­feszítései feljogosítanák, akkor a gyermek egy sajátos, ma már egyre több figyelmet kapó „betegségben” szenved, amit dyslexiának neveznek. A dyslexiás gyermekek számára túl kevés a tanterv által, az olvasás elsa­játítására biztosított idő, gyakorló­anyag, s túl nagyok a szokványos ol­vasástanítási módszerek lépései. A dyslexiás gyermeknél nehezen ala­kulnak ki a hang és a betű közötti asszociációk, gyakoriak és makacsok a betűtévesztések, felcseréli a betűk sorrendjét, betűket és szótagokat hagy ki, nehezen olvas hosszú sza­vakat. Nem tud egyszerre figyelni az olvasás technikájának lebonyolítá­sára, és az olvasott szöveg értelmére. A dyslexia megelőzésével és kor­rekciójával a logopédusok foglal­koznak, de sokat segíthetnek az óvó­nők, tanítónők is, ha a készségek fej­lesztésére nagy gondot fordítanak. Ha az előbb felsorolt jellemzők, vagy más okok miatt: megkésett beszéd­• Ha öröm az olvasás, az írás, jól megy a tanulás is. fejlődés, szegényes szókincs, rossz kifejezőkészség, súlyos pöszeség, a téri tájékozódás zavara stb., a szülő és a pedagógus a dyslexiára gyanak­szik, a gyermeket logopédushoz, bi­zonyos esetekben pszichológushoz tanácsos vinni. Az olvasás e zavara gyógyítható, de türelmet, nagy figyelmet igényel, s a szakemberek csak a szülők segít­ségére építve érhetnek el sikereket. Ma már a dyslexiával foglalkozó szakirodalom számos lehetőséget, módszert kínál a fejlesztésre, ame­lyek egy részét a szülők otthon is használhatják. A problémára még időben kell odafigyelni, hogy a gyermek ne maradjon el társaitól, szívesen tanuljon, s ne legyen szá­mára kín és keserv az iskola. Mi váltja ki a mellrákot? A mellrákot valószínűleg sokkal kisebb mértékben okozzák öröklési tényezők, mint ahogyan azt eddig feltételezték: ezzel az eredménnyel járt az amerikai Harvard Egyetem most közzé tett széles körű vizsgá­lata. Az egyetem kutatásai megerősí­tik viszont a gyanút, hogy a mellrá­kot kiváltó tényezők között nagyon erős a vitaminhiány és az alkohol ha­tása. A betegség kialakulásának le­hetséges okaként az A-vitamin hiá­nyát vélik felismerni. Azok, akik ke­vés A-vitamint vesznek magukhoz, statisztikailag bizonyítottan 20 szá­zalékkal nagyobb mértékben bete­gednek meg mellrákban, mint azok, akik bőségesen ellátják ezzel a szer­vezetüket. Az A-vitamin ugyanis nagymér­tékben szabályozza á sejtek növeke­dését, s így potenciálisan a rákos sej­teket is akadályozhatja az ellenőri­zetlen burjánzásban. Ezért javasolják a nőknek, hogy rendszeresen fo­gyasszanak tejtermékeket, parajt, őszibarackot és sárgarépát, tehát olyan táplálékot, amely sok A-vita­mint tartalmaz. A tanulmány az al­kohol és a mellrák esetleges össze­függéseivel is foglalkozott. Kiderült: azoknak a nőknek, akik napi egy po­hár bort ittak, mintegy 50 százalék­kal nőtt az esélyük arra, hogy mell­rákban megbetegedjenek. Akik en­nek kétszeresét fogyasztották, azok­nak 70 százaléka betegedett meg. Sokan vallják persze, hogy a rák kialakulásának sokkal összetettebb okai vannak, mint a vitaminhiányos étrend és az alkoholfogyasztás. Ok­ként említik a dohányzást, s az is tu­dományos tapasztalat, hogy a szülés elmaradása, a szoptatás hiánya job­ban hajlamosít a mellrákra. Bizo­nyára nem maradt hatástalan az a sok fogamzásgátló szer sem, amit a nők az elmúlt évtizedekben szedtek. Mindezek azonban csak hipotézisek, tény viszont az, hogy a mellrák jó eséllyel gyógyítható, ha a beteg idő­ben fordul orvoshoz. Az agy nagysága még nem minden Igazuk van azoknak, akik azt hir­dették: a férfiak intelligensebbek a nőknél, mert nagyobb az agyuk? Az iowai (USA) egyetem egyik tanul­mánya ezt az „előítéletet” látszik igazolni: minél nagyobb és súlyo­sabb az agy, annál nagyobb az intel­ligencia-tesztnél elért pontok száma. Márpedig a férfiagy átlagsúlya 1375 gramm, míg a nőké 1245 gramm. A kutatás céljára 37 férfi és 30 nő (átlagéletkoruk 38 év, átlagos intelli­genciahányadosuk 116) vetette magát alá az intelligenciapróbának. Vala­mennyi résztvevő agyát megmérték a legújabb elektromágneses scanne­­rekkel, megállapítva a nagyságot és a súlyt. A teszt kiértékelése meglepő eredményt hozott. Az elért pontszá­mok csaknem egyharmada közvetlen kapcsolatot mutatott az agy nagysá­gával . A kutatás vezetője szerint ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az agy, annál magasabb az intelligenciahá­nyad. Szülészet és nőgyógyászat az évezred végén > Az élet első percei. (Fotó: Somos László) / X BETEGSÉGEK, JÁRVÁNYOK ELLEN A védőoltás fáj, de szükséges Mi, anyák megtapasztalhattuk már életünk döntő pillanataiban: gyerme­keink születésekor milyen fontos, hogy emberi méltóságunk ne szen­vedjen csorbát, hogy a gyógyítá­sunkra, gyermekeink életre segíté­sére hivatott férfiak tisztelettel, a nő­nek, az anyának kijáró tisztelettel forduljanak felénk. Éppen ezért talán nincs még egy olyan egészégügyi szakterület, ami annyira érdekelné a nőket, mint a szülészet-nőgyógyá­szat. Dr. Godó Györgyöt, az orvos­­tudomány doktorát, az osztály veze­tőjét arról kérdeztük, hol tart ma a szakma, s hol kellene tartania ahhoz, hogy a XXI. század kihívásainak megfeleljen. — Úgy tartják, a szülészet-nő­gyógyászat legnagyobb feladata ma a rákmegelőzés, a terhességmegsza­kítások csökkentése, a koraszülések számának visszaszorítása. — Ezek a mi céljaink is, de tudni kell, hogy e problémák túlmutatnak a szakmánkon. A koraszülések gyako­risága az országos átlagnak megfe­lelő, ami jó eredmény, miután Kecs­keméten működik egy úgynevezett perinatális intenzív centrum, azaz a megyéből eleve ide küldik a koraszü­lés gyanújával a kismamákat. A nyu­gat-európai átlagtól elmaradunk, aminek több oka van. A terhesgon­dozó, a terhespatológia felszereltsége fejlesztésre vár, a védőnők jobb anyagi és erkölcsi megbecsülése nél­kül nem lehet eredményesebb a vé­dőnői hálózat, s okként említhetem a szociális problémákat is. Az abortusz tekintetében szintén társadalmi kér­désről is szó van. A terhességmeg­szakítás nem jó módszer, a cél az lenne, hogy a nem kívánt terhesség ne is jöjjön létre. A nőgyógyászati daganatok gyógyítására korszerű módszerek állnak rendelkezésre, ha a kezelés időben elkezdődik, ha a megelőzés fontosságát nemcsak az orvosok, hanem a betegek is vallják. A leggyakoribb rák, a méhnyakrák korán felismerhető, s jó eséllyel gyó­gyítható. 61 méhnyakrákos beteget kezeltünk tavaly, de csak 33 volt ezek közül az időben kiszűrt. — Ön 1992. májusában került Szegedről — ahol az egyetemi kli­nika docense volt — az osztály élére, határozott elképzelésekkel. Sikeres­nek ítéli-e az eddig eltelt időszakot? — Kecskeméten egy olyan épü­letben kapott helyet az osztály, amely nem felel meg a korszerű szü­lészet igényeinek, ami nem csoda, hiszen az épület nem ene a célra épült. Egy ilyen sokrétű, mennyisé­gében és minőségében is nagy fel­adatokat magára vállaló osztály azonban csak akkor működhet kor­szerűen, ha az épület belső szerke­zete átalakul. Évente tízezer járóbe­teget látunk el, részben a földszinti részlegben, amit szeretnénk elkülöní­teni a fekvőbetegektől. Kívánatos lenne itt kialakítani a meddő házas­párok fogadására egy külön részle­get, ide telepíteni a szükséges labor­hátteret, s itt helyet adni többek kö­zött a genetikai, ultrahang, kardio­­tográfiai szakrendelésnek. Szükséges lenne a két, működő műtő mellé még kettő, és egy posztoperatív megfigye­lésre alkalmas részleg is. — Milyen műszerparkkal rendel­kezik az osztály? — Műszereink egy része elavult, illetve gyakran meghibásodik. A korszerű műtéti eljárásokhoz pedig megfelelő eszközök kellenek. Erre az osztályra is igaz, hogy orvosai szak­mai tudásához és felkészültségéhez képest a műszerezettség elégtelen, il­letve nem ad elég lehetőséget a szakmai fejlődéshez. — Elegendő-e az orvoslétszám, hiszen évente 4-5 ezer közötti a mű­téti szám, s több mint 8 ezer fekvőbe­teget látnak el. — S ne feledkezzünk meg az évi 2800 szülésről sem! Ezzel együtt a 24 orvos elegendő, bár a terhelés igen nagy, hiszen az osztály orvosai dolgoznak a terhesgondozóban, a nővédelmi tanácsadóban, a nőgyó­gyászati- és gyermek-nőgyógyászati szakrendelésen is. (Ezenkívül a sza­badszállási részleg és a lajosmizsei szülőotthon is az osztály szakmai felügyelete alá tartozik.) Nagyobb gond számunkra is a nővérhiány: 40 szülésznői állásunk van, de legalább 50-re lenne szükség. Az igényes be­tegellátás elképzelhetetlen szakdol­gozók nélkül, ez kulcskérdés. Ezért törekedtem arra, hogy létszámfej­lesztés legyen, s csak szakképzett szülésznők dolgozzanak nálunk. — Az Ón szűkebben vett szakterü­lete a meddőség vizsgálata és keze­lése. Szegeden tíz évig vezette az e témával foglalkozó munkacsoportot, elismert hazai és nemzetközi szakte­kintély. Kecskeméten is célul tűzte ki egy ilyen centrum kialakítását. Mi­lyen eredménnyel? — Január elsejétől a férfiakat is fogadjuk, már ismert a tevékenysé­günk a meddő házaspárok körében. A várható éves betegforgalom már több száz, de ennél nagyobb is lehet az érdeklődés. A szakmai felkészült­ség adott, több szakember van az osztályon, akikkel együtt jelentős eredményeket érhetünk el. Ä prog­ram sikeréhez a feltételrendszert is meg kell teremteni, ez azonban első­sorban nem rajtunk áll. — Melyek azok a kérdések, ame­lyek a küszöbön állnak e szakmában? — A megelőzés, a műszerezett­ség javítása, a koraszülés, az abor­tusz, a daganatos megbetegedések számának csökkentése, a meddőség kezelése: ezek a legfőbb feladataink. Az egészségügy pénztelensége, a szakdolgozók jelenlegi megbecsült­sége azonban nem sok okot ad a de­rűlátásra. Bizonyos tekintetben kényszerpályán mozgunk, ez viszont egyre kevésbé lehet érv a betegekkel szemben. Közelebb vagyunk a fejlett országokhoz, ha orvosaink felké­szültségét tekintjük,- mint gondol­nánk, de a szakértelem önmagában nem elegendő. Minden nehézség el­lenére: ami szakmailag és emberileg nyújtható, azt orvosaink igyekeznek megadni. Ezzel együtt tisztában va­gyunk azzal, hogy ez nem elégséges ahhoz, hogy minden beteg a legna­gyobb megelégedéssel távozzon tő­lünk. Ábrahám Eszter A fertőző betegségeket leghatéko­nyabban védőoltással lehet meg­előzni. Azon betegségek közül, ame­lyek még néhány évtizeddel ezelőtt is ezerszámra szedték áldozataikat a gyermekek és a felnőttek között, ma már Magyarországon alig-alig fordul elő néhány eset. A torokgyík, a tüdő­baj és a többi betegség kivédésére minden évben egy oltási naptárt dol­goznak ki a szakemberek, amelynek kialakításánál figyélembe veszik a széles körű nemzetközi tapasztalato­kat és a hazai sajátosságokat. A gyermekek ihár a kórházban megkapják a BCG-oltást, amely a tuberkulózis ellen véd. Három-, négy- és öthónapos korban Di-Per-Te oltást kapnak a csecse­mők, amely véd a diftériától, a sza­márköhögéstől, a tetanusztól. Ekkor kapják meg az első, gyermekbénulás elleni védőoltást is, amit később csepp formájában, szájon át adnak. 15 hónapos korban következik egyet­len oltással a kanyaró és a rubeola el­leni védelem, amit hőemelkedés, kiü­tés, nátha kísérhet. A tünetek néhány nap alatt elmúlnak. 36 hónapos korban újraoltják a gyerekeket, ezeket az emlékeztető ol­tásokat aztán még később, az általá­nos iskolában is el kell szenvedniük. Nő bikaviadalon az arénában? A spanyol férfiak még mindig nem hi­szik el. Most azonban egy fiatal nő sikerrel ostromolja a spanyol társada­lom mindeddig férfiaknak fenntartott erődjét. A 22 éves Cristina Sanchez sikert sikerre halmoz, mióta ez év februárjában a valdemorilloi aréná­ban kiállta a tűzpróbát, mint „novil­­lera” (utánpótlás-matador). Cristina nem az első és nem is az egyetlen nő, aki megpróbálja, hogy ebben a ke­mény szakmában érvényesüljön. Augusztusban a spanyol televízió első ízben közvetített olyan bikavia­dalt, amelyben csak nők léptek a po­rondra. A nagy áttörést azonban csak a szőke leány fogja végrehajtani. • Sírni szabad, de oltani kell! A kötelező védőoltások rendszeré­nek köszönhetően Magyarország a világ országainak rangsorában első helyen áll az oltottság tekintetében. Ez azt jelenti, hogy 100 gyermek kö­zül 98 megkapta a szükséges oltáso­kat, amely egyaránt dicséri az orvo­sokat és az édesanyákat. Á.E. Cristina esélyei igen jók. Neve még a nagyon kritikus sevillai és madridi nézők előtt is fogalom im­már. Negyven viadallal a fiatal toréra már a legkeresettebb utánpótlás-ma­tadorok közé tartozik, abban a fog­lalkozáságban, amelyben az újon­coknak kemény pénzeket kell fizet­niük, hogy egyáltalán felléphessenek az arénában. A fiatal matadort elkeseríti, hogy a férfiak még mindig nem szívesen fo­gadják be maguk közé. — Olyan eset is előfordult — mondta —, hogy kol­légák megtagadták a közös szerep­lést velem. Amikor aztán látták, hogy mit tudok, megváltoztatták vé­leményüket. i Női torreádor Spanyolországban

Next

/
Thumbnails
Contents