Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

2 PETŐFI NÉPE 1993. szeptember 3., péntek EK HELMUT KOHL NYILATKOZATA Ne szólj szám? A hazai ellenzék után a szlová­kok is magyarázatot kértek Fii­­zessy Tibortól, a magyar titkosz­­szolgálatokat felügyelő tárca nél­küli minisztertől, mire alapozta a szomszédos országok titkosszol­gálataira vonatkozó balatonszár­­szói nyilatkozatát. A miniszter szerint ezek a szolgálatok kemé­nyen dolgoznak a szomszédsá­gunkban élő magyar nemzetisé­gek irányába. A miniszter „meg­nyugtatta" a Tisztelt Házat, hogy kijelentései megalapozottak, de konkrétummal nem szolgálhat. Mi indokolhatta a nyilatkozatot? A miniszter - minden bizonnyal a szárszói hangulat hatására is - alighanem újabb adalékkal akart szolgálni a szomszédos magyar­ság nehéz helyzetének tudatosítá­sához. De akár igaza van, akár nem, akarva-akaratlanul kutya­szorítóba került: nyilvánosan be­szélt valamiről, amit nem tud vagy nem akar nyilvánosan ada­tokkal alátámasztani. Ez persze nem meglepő, hiszen bizonyos szolgálatok éppen azért dolgoz­nak titkosan, hogy tevékenységük ne juthasson illetéktelenek tudo­mására, következésképpen aligha lehet ország-világ előtt szóbeszéd tárgya. Érthető, hogy az illetékes ma­gyar állami szervek figyemmel kí­sérik a külföldi titkosszolgálatok működését? Ez kötelességük, hi­szen egyrészt szomszédságunkról, másrészt az ott élő magyarokról van szó. De úgy tűnik, ez tipiku­san olyan ügy, amelyet ismerni és figyelni kell, de beszélni nem kel­lene róla. Szükség volt erre az ügyre? Csak sajnálni lehet, hogy egy felelős politikus ismét tüskét szúrt szomszédainkba, miközben a hozzájuk fűződő viszonyunk amúgy sem mentes a feszültségek­től. Márpedig érdekünk éppen ahhoz fűződik, hogy kapcsolata­inkat minél kevesebb konfliktus terhelje ' A címben idézett közmondást szabadon alkalmazva, Füzessy Tibor feltehetően azért szólt, hogy másnak fájjon a feje. így történt? P.T. A Nyugat minden támogatást megad Helmut Kohl német kancellár, aki az Európai Demokrata Unió (EDU) konferenciája alkalmából rövid lá­togatást tett Budapesten, tegnap dél­előtt elutazása előtt rövid nyilatko­zatot adott a sajtó képviselőinek. Ebben hangsúlyozta: megítélése szerint a budapesti konferencia leg­fontosabb feladata az, hogy a nyu­gat-európai pártok közösen dolgoz­zanak a kelet-európai, a kommu­nizmustól megszabadult országok kéréseinek megértetésén. Helmut Kohl szerint ezen országok csak így találják meg a jövőbe vezető utat. A kancellár rámutatott: nem elég álta­lános felhívásokat közzé tenni, kife­jezésre juttatni a Nyugat baráti szo­lidaritását, hanem sok területen konkrét támogatást kell nyújtani a térség országainak. - Ezen államok, így Magyarország számára is igen fontos - mondta a német politikus —, hogy bízhassanak abban: ha nem is holnap, de belátható időn belül, ha • Kohl: - Jogos a kérdésfelvetés: Vajon tényleg segít a NATO? országaikban megteremtették a fel­tételeket, az EK tagjai lehetnek. A német kancellár szerint ez éppúgy vonatkozik Csehországra, Lengyel­­országra, mint Magyarországra. Helmut Kohl szerint ezen orszá­goknak jelzést kell kapniuk arra, hogy EK-tagságuk kívánatos. Ez motiválja majd őket az átalakulás nehézségei közepette is a reformok folytatására. A kancellár ezután a Budapesttől légvonalban néhány kilométerre fekvő volt Jugoszláviában zajló szörnyű eseményekre utalva kijelen­tette: érthető, hogy sok ország, így Magyarország és Lengyelország is felteszi a Nyugatnak a kérdést, segí­teni fog-e nekik a NATO, ha most - sok okból - nem is lehetnek még NATO-tagok. Érthetőnek nevezte a kancellár, hogy ezek az országok biztonsági garanciát szeretnének kapni, hiszen - mint fogalmazott - a keleti országok biztonsága azonos a nyugatiakéval. Félszáz törvényjavaslat A kormány a következő félévre 50, a mostani törvényhozás jövő esz­tendőben hátralevő működési idejére pedig újabb 52 törvényjavaslat meg­tárgyalását ajánlja az Országgyűlés­nek. A kabinet további kilenc előter­jesztést a Ház munkamenetétől füg­gően javasol még az idén napirendre tűzni - jelentette be Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazga­tási államtitkára a tegnapi kormány­­szóvivői tájékoztatón. Figyelemmel arra, hogy az év le­teltével a jelenlegi Országgyűlés működésének utolsó időszakába lép, a kabinet felsorolta azokat a törvény­­javaslatokat is, amelyeket még a vá­lasztások előtt szükségesnek tart el­fogadni. Ez utóbbi körben a kormány nem tesz javaslatot a parlamenti tár­gyalás időpontjára, míg az idén tár­gyalandó előterjesztésekre konkrét ütemtervet ajánl. Szeptemberre java­solja a kormány egyebek mellett a PTK, a BTK és a bírósági törvények módosítását, továbbá a vasútról és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvények megalkotását. Októ­berben kerülnének sorra a költségve­téshez kapcsolódó jogszabályok; így a zárszámadás, az ÁV Rt. és az ÁVÜ ténykedéséről szóló beszámoló. Ek­korra indítványozza továbbá az ügyészségi, a rendőrségi, a honvéd­ségi törvények tárgyalását, a válasz­tójogi törvény módosítását, illetőleg a villamosenergiáról és a gázszolgál­tatásról rendelkező jogszabályok el­fogadását is. Áthúzódna novemberre a jövő évi költségvetés vitája ős a TB jövő évi alapjairól szóló törvény tár­gyalása. Az A VÜ bízott Csurkában Repülőfilm­fesztivál Saint-Exupery nemzetközi repülő­film-fesztivált rendeznek szeptember 4. és 9. között Veszprémben. A nem­zetközi megmérettetésre 20 alkotás­sal pályáztak magyar, osztrák, angol és izraeli filmesek. A repülő­film-fesztivál névadója Antoine de Saint-Exupery, aki a Kis herceg író­jaként és pilótaként is nemzetközi hírnevet szerzett.- Mint ismeretes, tavaly nyáron az ÁVÜ szerződést kötött a Magyar Fó­rum Kft.-vei, amit az nem teljesített - mondotta Csépi Lajos, az ÁVÜ ügy­vezető igazgatója az utóbbi napok­ban a sajtót élénken foglalkoztató ÁVÜ kontra Csurka ügyben. Az ügy hátteréről az ÁVÜ ügyve­zető igazgatója elmondta: Annak ide­jén, azaz egy évvel korábban az ÁVÜ azért nem fordított nagyobb gondot arra, hogy csak „betonbiztos” jogi garanciával kössön szerződést, mert nem feltételezte, hogy később bármilyen jogi probléma felmerül­het. Nem igaz, hogy az ÁVÜ a poli­tika eszközévé vált. Tény, hogy Csurka István, aki a forgatókönyv megírását vállalta - akkor az MDF sorait gyarapította -, pénzt kapott. Később jogi úton támadta meg a Va­gyonügynökség Csurka Istvánt ak­kor, amikor már nem tagja az MDF-nek. Ez azonban csak időbeli véletlen egybeesés. A Vagyonügy­nökség sajnálja, hogy a forgatóköny­vet Csurka István nem készítette el, mert így nem születhetett meg az a film sem, amely révén javult volna a privatizáció társadalmi elfogadott­sága. Az viszont tény, hogy a kft. az előleget felvette, a szerződésben vál­laltakat viszont nem teljesítette, ezért az ÁVÜ a kifizetett összeget vissza­­perli. Az első tárgyalás 1994. január 19-én lesz. MINDEN CSEPPJE ARANYAT ER Háborúk az ivóvízért? Fegyveres rablót fogtak Szegeden Többnapos keresés után elfogták Szegeden a mozgáskorlátozott nőket megtámadó és kifosztó Boross La­jost, akit kétrendbeli fegyveres rablás és egyrendbeli betöréses lopás bűn­tettének alapos gyanúja miatt előze­tes letartóztatásba helyeztek - jelen­tették be tegnap. A rendőrkapitány sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a mindenre elszánt bűnözőnél a rabolt zsákmányból már semmit sem talál­tak, Boross vallomása szerint az aranytárgyakat, valamint egy fest­ményt elkótyavetyélte, a pénzért a többi között a kamionparkolóban „nőt vett magának”. Megleltek vi­szont a rendőrök egy hosszú listát — hangsúlyozta Szőke Péter -, amelyen jónevű szegedi orvosok és ügyvédek nevei, címei szerepeltek; amint kide­rült: a bűnöző az elkövetkező napok­ban akarta őket meglátogatni. Magyar-finn tárgyalás Kádár Béla külgazdasági minisz­ter eredményesnek értékelte azt a tárgyalást, amelyet tegnap folytatott finn partnerével Perth Salolainen miniszterelnök-helyettessel, külke­reskedelmi miniszterrel. Mint el­mondta: várhatóan több vitás ügy rö­videsen megoldódik. Például a pa­pírkérdés, a finnek ugyanis nehez­ményezik, hogy Magyarország au­gusztus 1-jétől bevezette a papírim­port korlátozását. A mostani tárgyaláson a két fél megállapodott abban, hogy figye­lemmel kísérik az intézkedés nyo­mán kialakuló forgalmat, októberben pedig szakértői csoport dolgozza ki a normalizálódáshoz szükséges intéz­kedéseket. TALLÓZÓ * • Hiába a nagy víztömegek, ha vizük nem iható. Az ENSZ főtitkára úgy ítéli meg, hogy a Közel-Kelet következő hábo­rúi nem politikai okokból robbannak ki, hanem a vízért folynak majd. Mi­közben Ázsiában és az amerikai Kö­zép-Nyugaton emberek százai fullad­tak a megáradt folyókba, jelenleg 26 olyan ország van a Földön, amelynek nincs elég vize. Ehhez a szomjas csoporthoz harminc éven belül to­vábbi negyven ország csatlakozik. A glóbuszt összesen 66 óceán és tenger kékje uralja, ezek bolygónk felületének négyötödét jelentik. Csakhogy a Föld hatalmas víztöme­gének nem egészen három százaléka iható. E készlet háromnegyed része befagyott állapotban van az Északi- és a Déli-sarkon, a többi 98 száza­léka pedig a felszín alatt található. Ezek az arányok nem oly riasztók, mint amilyeneknek első pillantásra látszanak. Az ENSZ legfrissebb ta­nulmánya szerint évente 118 ezer­szer öntözi eső sárbolygónkat, csak­hogy ennek a vízmennyiségnek a há­romnegyed része azonnal elpárolog, a megmaradt hányad kétharmada pe­dig más módon tűnik el. A megma­radt 15 ezer köbkilométer is elég lenne a jelenlegi világlakosság igé­nyeinek kielégítéséhez - ha az eső ott esne, ahol emberek élnek. Csakhogy a megoszlás aránytalan: Izland ne­gyedmillió lakosára például rengeteg víz jut, de például a mintegy kétmil­lió kuvaitinak méregdrágán kell megvásárolnia minden cseppet. Tudományos prognózis figyel­meztet arra, hogy a vízhiány által érintettek száma 2020-ig megtízsze­reződik. a jelenlegi 300 millió he­lyett három milliárd „vízéhes” em­berrel kell majd számolni. Akkor még több lesz azoknak a szerencsét­leneknek a száma is, akiknek kilomé­terekről kell a vizet hazahordaniok. Holott ezeken a helyeken, az úgyne­vezett harmadik világ nagy térségein, évente már most egymillió (!) gyer­mek hal meg vízhiány, illetve a szennyezett víz miatt. Az ENSZ Egészségügyi Világ­­szervezetének adatai szerint a har­madik világ betegségeinek négy­ötöde és halálozásainak harmada ve­zethető vissza a vízgondokra, ame­lyek nyomán például Indiában per­cenként három gyermek bal meg. Évente 73 millió munkanap esik ki ugyanitt a gazdasági életből, hasonló eredetű betegségek nyomán. A tengervizek sótalanítása ugyan ma már megoldható, de a költség a normális úton nyert víznek éppen tízszerese. Ezért érthető, hogy a fo­lyók iható vízkészlete mindinkább stratégiai-célpont lehet, és a víz min­den egyes cseppje mostantól valóban aranyat ér az emberiségnek. Török­ország, Szíria, Irak és Izrael bármi­kor vízkészlete megvédésre kénysze­rülhet. Etiópiát néhány éve alig lehetett megakadályozni abban, hogy a Kék-Níluson épített egyetlen gáttal „elrabolja” Egyiptom vízkészletének 85 százalékát. A Föld lakosságának mintegy a fele él olyan országban - ilyen Magyarország is - amelynek folyóját, vagy folyóit meg kell oszta­nia szomszédaival. Mivel a civilizáció mindig csak ott fejlődik, ahol elegendő ivóvíz van, ez az adat felér egy időzített bombá­val: ez az ENSZ szakértőinek állás­pontja. Ferenczy Europress Megszólalt a katapultált pilóta Még nem lehet tudni részleteket ar­ról, hogy mi okozhatta az Oroszor­szágban iskolakört repült MiG-29-es gép balesetét, melynek következtében annak orosz kiképzőpilótája és a ma­gyar Bodrozsán László, kecskeméti repülőszázados katapultálni volt' kénytelen. A magyar tisztet a Krasz­­nodár közelében lévő Tusovszkaja te­lepülésen értük utói telefonon, ahol a kiképzés folyik. Bodrozsán László elmondta: jól érzi magát, akárcsak ok­tatója, igaz, a katapultálásból adódó túlterheléstől enyhe izomlázuk van. — Mi is történt tulajdonképpen?— kérdeztük. — Kigyulladt a repülőgépünk, de az utolsó pillanatig próbáltuk irányí­tásunk alatt tartani. Amikor már lát­tuk, hogy a gép kormányozhatatlanná vált, rászántuk magunkat a katapultá­lásra. Nem volt más lehetőségünk, ke­vés időnk maradt a mérlegelésre; kö­rülbelül 200 méteres magasságból ka­tapultáltunk, akkor, amikor repülőnk már kezdett dugóhúzóba esni. Csalódott-e a magyar százados e baleset után a műszaki szempontból oly legendás hírű MIG-29-esekben? Bodrozsán László bizalma egyáltalán nem rendült meg e harci gépekben, sőt, alig várja, hogy újra beülhessen valamelyikbe. Azelőtt csak újságból olvasott erről a típusról, de most sze­mélyesen is meggyőződhetett arról, hogy rendkívül jól megszerkesztett gépről van szó. (A Népszava tegnapi számából.) EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Boszniában kivégzik a foglyokat? A Nemzetközi Vöröskereszt illetékesei szerint nem kizárt, hogy a Boszniában szembenálló erők kivégzik foglyaikat. Michel Dufort, a szervezet illetékese Belgrádban közölte, hogy már régóta nem kap­tak fogolylistákat, ami egyfelől lehet annak a jele, hogy a felek ki­cserélik a foglyokat, de ugyanakkor létezik egy sokkal tragikusabb feltételezés is, miszerint a foglyokat egyszerűen megölik. A Nem­zetközi Vöröskereszt újabb kísérleteket tesz a foglyok sorsának fel­derítésére, jeleneleg a mostari fogolytábor ügyében próbálnak in­formációkat szerezni. Katolikus-ortodox dialógus A „megbékélés jegyében folytatott dialógus” alapjait rakta le Belg­rádban Godfried Danneels bíboros, a Pax Christi nevű nemzetközi ka­tolikus békemozgalom vezetője, aki Pavle pátriárkával, a szerb ortodox egyház vezetőjével találkozott Belgrádban. Belgium prímása szerint mindazonáltal ez a párbeszéd igen nehéznek ígérkezik. Danneels szer­dán késő este, brüsszeli visszatérésekor leszögezte, hogy nem a Vati­kán és a szerb ortodox egyház között próbált közvetíteni, csupán a Pax Christi elnökeként kereste fel Belgrádot. Hozzátette: a pápa már hosszú ideje találkozni kíván Pavléval, ám ez eddig meghiúsult. Azeri elnökválasztás októberben Rendkívüli elnökválasztásokat írtak ki október 3-ikára Azerbaj­dzsánban. A bakui parlament szerdai, késő éjszakába nyúló ülésén emellett módosították az alkotmány egyes előírásait és az elnökválasz­tásról rendelkező törvényt is. Miután népszavazáson teljesen megvon­ták a bizalmat az elűzött Abulfaz Elcsibej államfőtől, az új elnököt már úgy választják meg, hogy megszüntették a 65 éves felső korhatárt, míg az alsó korhatárt 35 évben szabták meg. A köztársaság élén jelenleg Gejdar Alijev áll. A bakui parlament elfogadta Haszan Haszanov - Azerbajdzsán eddigi ENSZ-képviselője - külügyminiszterré történő kinevezését, valamint Mamedrasi Mamedov vezérőrnagy védelmi mi­niszteri kinevezését is. Szamáron jár a Szomáliái hadúr? Állítólag azért nem sikerül a szupermodem berendezésekkel felsze­relt amerikai elitkommandónak Mohamed Farah Aidid nyomára buk­kanni, mert a Szomáliái hadúr „a középkorba illő, primitív módszerek­kel” irányítja fegyveres csoportját. Mit tehetnénk? Semmi olyasmit nem használ, amely akár egy halvány foltot képezne a radaron, vagy legalább egy halk pittyegést hallatna. Nem gépkocsin, fegyveres kon­voj kíséretében, hanem gyalog vagy szamár vontatta szekéren közleke­dik. Csoportjának tagjai közönséges, bármely amerikai áruházban kap­ható rádióadó-vevőn kommunikálnak egymással, olyan alacsony frek­venciájú és zsúfolt hullámsávon, hogy gyakorlatilag lehetetlenség le­hallgatni őket - panaszkodott a Pentagon egyik képviselője. Újabb összecsapás Gázában Összetűzést provokáltak szerdán egy gázai menekülttáborban a PFSZ vezetőjének híveivel a megszállt területeken működő iszlám fundamentalista Hamasz emberei; tizenöt embert szállítottak sérülten kórházba a helyszínről. Mintegy kétezres nagygyűlést tartottak a Sati menekülttábor Sportpályáján Jasszer Aráfatnak, a PFSZ VB elnökének támogatására az Izraellel létrejött autonómia-megállapodás ügyében, amikor a békefolyamatot elutasító fundamentalista mozgalom körülbe­lül száz embere a résztvevőkre rontott. Korán-verseket, a béketárgyalá­sok és Arafat elleni jelszavakat kiáltoztak, elvágták a mikrofonkábelt, asztalokat borítottak fel, és több autót megrongáltak. Kővel, bottal bán­talmazták a nagygyűlésen megjelenteket. üli __ L-—-------­• Keserű játék a cukorárral? • Van-e Csurka-Pozsgay tengely? • Kik gyújtogatják az erdőket? • Hogy látják külföldön Horhyt?

Next

/
Thumbnails
Contents