Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

1993. szeptember 23., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP PÉLDÁSAN ÁRVEREZTEK A TISZAKÉCSKEIEK Parázs vita után békés megegyezés (Folytatás az 1. oldalról) Az árverés gördülékenyen haladt, ugyanis a bögiek, akik a rétre és az Arkus dűlő parcelláira pályáztak, Bállá Gyula és Verebély Károly, a földbizottság tagjai segítségével na­gyon szépen megegyeztek. Itt a föl­dek aranykoronánként 500, 600 és 1000 forintért keltek el. Az ókécskei hosszúrét árverésére este 8 órakor került sor. Addig több­ször is összeültek az ókécskeiek, hogy egyezségre jussanak. Nem volt egyszerű, hiszen 68 embernek kellett osztozkodnia egy táblán. Minden al­kalommal óriási vita alakult ki, hi­szen azok, akik kevés aranykoroná­val tudtak indulni a liciten, kémény szavakkal ostorozták a 20-30 hektárt igénylőket. Ne legyenek nagyravá­gyók, ne vegyék el a kisemberektől a földet! — kérték őket. Kiderült, hogy legtöbben csak kis földterületet sze­retnének, annyit, hogy az otthon ne­velt disznónak megtermeljék a ta­karmányt. Érthető volt viszont a na­gyobb birtokot kérők álláspontja is, mert gazdálkodni nem lehet egy hek­táron, míg a tíz hektár is nehezen bír el egy mezőgazdasági gépet. Végül úgy sikerült a különböző érdekeket egyeztetni, hogy mindenki engedett. Pivon József például 37 hektárról 10-re ment le, de ugyanígy tett Szűrszabó Benjámin, Soós Juli­anna, Tóth Dezső és Bucsai Dezső. Amikor tehát az árverést vezető fia­talember megkérdezte, van-e egyez­ség, igennel feleltek a kécskeiek. Az igények összeszámolásánál vi-i Palásti Kovács Imre a térképet mutatja. Mindenkit érdekelt, hol he­lyezkedik el a leendő birtok. szont kiderült, hogy 194-gyel több az aranykorona, mint a terület értéke. Nem lehetett tehát az egyezséget el­fogadni, következett a licit. Szeren­csére azonban az árverést vezető Pa­lásti Kovács Imre felhívta az árvere­zők figyelmét: ha aranykoronánként nem ezret, hanem 1100 forintot ad­nak, akkor mindenki belefér a terü­letbe. így, amikor elhangzott az 1100 forint, egyszerre emelkedtek ma­gasba a táblák. Az első napi árverés során *száz­­hatvanheten lettek földtulajdonosok Kécskén. Összesen 477 hektár 6872 aranykorona értékben talált gazdára. Mindez azonban nemcsak az árvere­zők türelmének és bölcsességének köszönhető. A kécskeiek nem győz­ték dicsérni az árverést vezető Palásti Kovács Imrét, Ország Jánosnét és Papp Józsefet, a kárrendezési hivatal munkatársait. Nagy türelemmel, szakértelemmel és határozottan irá­nyították a földárverést, amely hajnal 6 óráig tartott. Tegnap a kerekdombi rét került kalapács alá. Előzőleg már született megegyezés, amit valószínűleg fel­borít az a tény, hogy a keddi árveré­­, sen sok kárpótlási jegy kimaradt. A több hektárról lemondok bizonyára a kerekdombi földeken szeretnék kipó­tolni birtokukat. Milyen sikerrel? Er­ről holnapi lapunkban szólunk. Benke Márta / •• AVU-ügyfélszolgálat Kecskeméten Az Állami Vagyonügynökség va­lamennyi megyeszékhelyen ügyfél­­szolgálati irodát nyit, azzal a céllal, hogy minél több helyen legyenek könnyen elérhető információk a pri­vatizációs lehetőségekről. Az or­szágban a veszprémi után második­ként nyitott két hete a kecskeméti, amelynek a Tudomány és Technika Háza ad otthont. Róka Istvánná, információs szol­gálatvezető érdeklődésünkre el­mondta, elsősorban információadás és felvilágosítás a feladatuk. Hangsú­lyozottan nem tanácsokat adnak te­hát, nem akarják az emberek dönté­sét befolyásolni. Prospektusokkal, kiadványokkal is várják az érdeklő­dőket. Az első napok tapasztalata azt mutatja, egyre nagyobb az igény szolgáltatásaik iránt. Vállalkoznak partnerek találkozóinak a megszer­vezésére is. A legtöbben a kárpótlási jegyek felhasználásával kapcsolat­ban keresik fel őket, de sokan érdek­lődnek ingatlanok, üzlethelyiségek iránt is. A friss információkat a budapesti központból kapják, csakúgy mint a helyben megvásárolható privatizá­ciós füzeteket. Nemzeti zarándokhely Minden határainkon kívül elhalá­lozott honfitársunk joga. hogy hazai földben nyugodjék - erősítette meg a Nemzeti Kegyeleti Kárpótlás Alapít­vány az első kuratóriumi ülésén, szerdán. Kitértek rá: a Nemzeti Ke­gyeleti Kárpótlás Alapítvány Puszta­­vacson, Magyarország geometriai középpontjában kíván egy nemzeti kegyeleti zarándokhelyet létrehozni, ahol a határainkon kívül elhunyt ha­zaszállítható áldozatok végső nyug­helyre lelhetnek és nevüket emlék­táblán örökítenék meg. MI ROBBANT A HENTES KOCSIJÁBAN? Tanúk és szakértők a merényletről Tíz nappal ezelőtt, szeptember 13-án néhány perccel két óra előtt, egy piros Lada 1500-as gurult Hetényegyháza felé Kecskemétről. Elhagyva a Hobbi presszót, a miklós­­telepi elágazás előtt robbanás történt a kocsiban. A Lada még 50-80 mé­tert haladt, balra tért és egy rozoga léckerítésnek ütközött. A sofőr, a 36 éves Szilvási Ferenc hentesvállal­kozó vérző fejjel, eszméletlenül ke­rült ki a kocsiból. Egy arra járó mentő vitte kórházba, de a megmen­tésére nem sok remény volt. A fejébe jobb oldalról, és részben élőiről sőré­tek kerültek. Állítólag rendkívül sú­lyos sérülést okozott az is, amikor a detonáció a kocsi bal oldalához — ott, ahol a biztonsági öv lóg — verte a fejét. Szilvási a súlyos sérülések következtében alig 22 órával élte túl a robbanást. A merénylet helyszínének közelé­ben, az út mindkét oldalán családi házak, hobbitelkek, valamint egy élelmiszerüzlet van. Legtöbben már csak a robbanásra figyeltek fel, amit általában durrdefektnek, valaki egy gázos autóban történt gázpalackrob­banásnak vélt. Egy idős asszony mondta csak azt az újságírónak: olyan volt, mint a világháborúban egy gránátrobbanás. Egy másik családi ház udvarán éppen teregetett a háziasszony. A kö­tél mellől kiláthatott volna az útra, de nem észlelte az elhaladó Ladát. Csak arra kapta fel a fejét, amikor fék csi­korgón odakint. Még szólt a mellette lévő tíz év körüli fiának: mindjárt csattanást hall, nyilván karamboloz­nak a bolt előtt. Ez négy-öt másod­perc alatt történt, azután bekövetke­zett a robbanás. A gyerek többet mond: ő egy zöld színű Audit is látott. Erről a kocsiról más valaki is beszélt, aki szerint az a robbanás előtti pillanatban előzte a Ladát. A baleset után újabb és újabb autók érkeztek, megálltak, nyilván volt, aki segíteni próbált. És ekkor ál­lítólag újból utaltak néhányan egy zöld Audira. A Hetény felől érkezők talán láttak egy ilyet, őrült tempóban haladt Hetényegyháza felé. Még ennél is érdekesebb az, hogy a robbanás előtt hallatszott a fékcsi­korgás. Mert ha a robbanószerkezet induláskor a kocsiban volt, és vala-i Ezen az útszakaszon robbant a gránát a Ladában. milyen időkapcsoló vagy távirányító indította, akkor Szilvási már nem fé­kezhetett. Megsérült, eszméletét vesztette, a kocsi gurult és megállt. A tanú azonban esküszik rá: fékcsikor­gást hallott. Ha így van, akkor felve­tődhet, hogy az Audiből átdobtak va­lamit a Ladába a nyitott ablakon. Ez pontosan a Szilvási melletti ülésre, il­letve elé eshetett. Észrevette, kétség­­beesetten fékezett. Vagy éppen azért lépett a fékre, mert — hogy elvonják a figyelmét — azonnal elévágtak a kocsival. Akár így van, akár úgy, mindkét verzió igazolni látszik: egy másik kocsi is volt ott. Talán segítené a megoldást, ha tudnánk, mi robbant a kocsiban. Lé­tezik-e egyáltalán sörétes robbanó­szerkezet? A katonai szakértő gon­dolkodás nélkül mondja: nincs. Egy másik már óvatosabb: szerinte nincs Magyarországon alkalmazásban. Vagyis nem használják a seregben. A honvédség tűzszerész zászlóal­jának parancsnoka azonban ismer sö­rétes kézigránátot. A volt Jugoszlá­viában — mint mondja: lent délen — használják. M-72 a neve. Akkora, mint egy tyúktojás, a külseje mű­anyag, ami megsemmisül a robba­náskor. Nem marad más, mint a sörét és a csappantyú. Rugós indítású szerkezet, amit már használt „időzí­tett bombaként” egy gyilkos Ma­gyarországon. Az a német férfi — folytatja a tűzszerész szakértő — aki tavasszal a feleségét robbantotta fel egy Volkswagen mikrobuszban az Erzsébet-híd alatt. Kihúzta a bizto­sító szeget, majd a gránátot a vezető­ülés háttámlája és az ülőrész közé nyomta. A rugó tehát nem mozdult, fogta a párna, mindaddig, amíg a feleség az ülést meg nem nyomta. A gránát előre gurult és robbant. Mind­össze 3-5 másodperc a késleltetése. Annyi — emlékezzünk vissza rá —, amennyi a fékcsikorgás és a robba­nás között telt el a hetényi úton... Lehet persze, hogy Szilvási gyil­kosa ugyanilyen gránátot tett a La­dába, majd az ütőszeget valahogy rögzítette. Az is lehet, hogy követte kocsival, és minden pillanatban várta: valami fékezésre kényszeríti áldozatát — a gránát kigurul, robban. És az is elképzelhető, hogy amikor ez nem következett be, maga vágott a hentes elé az út egyenes szakaszán. Mint ahogy az is előfordulhat, hogy nem követte, sorsára hagyta, és vélet­len volt a másik autó jelenléte. A kérdésekre, a felvetésekre a nyomo­zók adhatnak választ. Akiknek — ez most már bizonyos — alaposan fel­adta a leokét a gyilkos. Noszlopy HÁROM HÓNAP NÉMETORSZÁGBAN Sikert aratott a gulyásleves A kecskeméti Széchenyi Vendég­látóipari Szakközépiskola diákjai közül néhányan a nyáron három hó­napot szakmai gyakorlaton a német­­országi Baden-Württenberg tarto­mányban töltöttek. A most negyedi­kes vendéglátósok a Munkaügyi Mi­nisztérium támogatásával jutottak hozzá ehhez a lehetőséghez. Élményeiket tegnap megosztották az iskola tanáraival is, akiket vacso­rán láttak vendégül. A menüben ter­­mészetesen ^szerepeltek azok a speci­alitások is, amelyeket a külföldi gya­korlatukon lestek el, így például sváb húsgombóc mellett fekete erdei tá­nyért is készítettek. Ez utóbbi csoko­ládé, vanília fagylaltot takart szamó­caöntettel és tejszínhabdíszítéssel, tudtuk meg a diákoktól. Valamennyien egyetértettek ab­ban, hogy a kinti gyakorlat bizony nem volt könnyű, adódtak olyan pil­lanatok, amikor úgy gondolták, jobb lenne máris összepakolni és elindulni haza. Mivel nem egy helyen dolgoz­tak, tapasztalataik eltérőek. A szaká­csok szerint sikere volt az étlapon is szereplő, általuk készített gulyásle­vesnek. A német konyhák felszereltége nem hasonítható a hazaihoz, sokkal gépesítettebb. A korszerűség mellett azonban szembetűnő volt számukra, hogy az itthoni, oldottabb munkahe­lyi légkörhöz képest, ott szinte csak a munka létezik. Mások az étkezési szokások is, a zsíros, fűszeres ételek szinte ismeretlenek ott. Ezzel szem­ben viszont sok köretet, mártást fo­gyasztanak a németek. Gondjuk leg­inkább a francia vendégekkel akadt, akik anyanyelvükön kívül más nyel­ven nemigen tudnak megszólalni. ~ Mindent egybevetve, a szakmai tapasztalatok mellett német tudásu­kat erősítették meg igazán. Arra a kérdésre, hogy végzés után vissza­­mennének-e dolgozni, elmondták, mindenhová visszavárják őket. Ám dilemma előtt állnak, itthon marad­­nak-e a családdal kevesebb pénzért, vagy vállalják a megterhelő munka­tempót jobb keresetért. N.Á. • A németországi gyakorlaton járt diákok. Hátsó sor, balról: Kerekes Zsolt, Burján Tamás, Koller Krisztián, Bóna Gyula, Tóth Attila, Kenye­res László. Elöl állnak: Lucza Mónika, Aranyi Ilona, Varga Zoltán. Gyanútlanul tárolták a mérgező anyagokat? (Folytatás az 1. oldatról.) A kiskunhalasi vegyi hulladékok kérdésében felhívtuk Kónya Károly osztályvezetőt, a szegedi környezet­védelmi felügyelőség ellenőrzési osztályáról, aki érdeklődésünkre a következőt mondta: — Augusztus elején jutott tudo­másunkra az ügy magyarországi vo­natkozása, s augusztus közepén buk­kantunk a halasi raktárra. Fontos tisz­tázni rögtön az elején, hogy Halason biztonságos a tárolás, fedett részen, betonozott padlózaton, zárt hordók­ban helyezték el az anyagokat, ame­lyek ilymódon a környezetre közvet­len veszélyt nem jelentenek. — mondja az osztályvezető. — Tudható a pontos helyszín Ha­lason? — Igen, ez a Német és társa ’93 Kft. a halasi Szikra Szövetkezettől bérelt egy raktárhelyiséget a felső­szállási növényvédőszer-raktár mel­lett. Itt tárolnak 83 tonna heterogén összetételű hulladékanyagot. A mintegy hatvanféle különböző anyag között a folyékony festéktől a bitumenen át laboratóriumi vegysze­rig minden található. — Hogyan lehetett ezt a határon áthozni? — Jó kérdés, dehát erre nem ne­kem kell válaszolnom. Egyébként alapanyagként hozták be, keresték hozzá a felhasználókat. Az én meglá­tásom szerint azonban ezt nerpigen tudták volna értékesíteni. Az augusz­tus hó folyamán lefolytatott vizsgálat eredményeképp szeptember 14-én hoztunk egy határozatot, amelyben Privatizálják a Mahartot is Hamarosan elkezdődhet a Mahart stratégiai átvilágítása, ezt követően pedig megkezdődhet a társaság kü­lönálló egységeinek vagy egészének privatizációja is. A 100 százalékban állami tulajdonban lévő, jelenleg egyszemélyes részvénytársaság ta­valy 69 millió forintos eredménnyel zárta az évet, a tengerhajózási tevé­kenység vesztesége azonban elérte a 200 millió forintot. Az elmúlt 2,5 év­ben meghozott intézkedéseknek kö­szönhetően a vezérigazgató bízik ab­ban, hogy a június elsejétől kft. for­májában működő üzletágnak az idén már nem lesz vesztesége, a későbbi­­ekkben'pedig már nyereséget is hoz majd. köteleztük a káeftét, hogy szeptem­ber 30-ai határidővel állítsák helyre az eredeti állapotot. — Ezt követően fordult lapunk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapi­tánysághoz további információkért, ahol dr. Lovas József alezredestől kaptunk tájékoztatást. — Nyomozás nem folyik egyelőre az ügyben — pontosította informáci­ónkat az alezredes úr. Az Interpolon keresztül kapott jel­zés alapján néztünk utána a környe­zetvédelmi hatóságokkal végig egy­üttműködve annak a 15 kamionnak, ami Haliéból érkezett Magyaror­szágra, pontosabban a megyénkbe. A vámkezelt kamionok az okmányok tanúsága szerint Merzol fantázianevű vegyipari alapanyagot hoztak be, amelyből 9 kamion a keceli borkom­binátba került, hat pedig Halasra. El­járást csak azután kezdeményezhe­tünk, ha tisztáztuk, hogy mit fed ez a Merzol fantázianév, ha tudjuk, hogy a tárolt anyagok egyáltalán veszélyes anyagnak minősülnek-e. — Mikor fog ez tisztázódni? — A szakvéleményeket, gondo­lom, egy héten belül megkapjuk. A cégek, amelyek ezeket behozták, szabályosan bejegyzett, kecskeméti székhelyű káefték, akik a behozott árúk után a vámilletéket is kifizették. Ezt követően kerestük meg a ká­­efté ügyvezető igazgatóját telefonon, azonban Csoó Tiborral nem sikerült kapcsolatba lépnünk, csupán az iroda üzenetrögzítőjén hagytunk üzenetet, hogy szeretnénk az ő véleményét is megírni az ügyben. Hetényi idősek napközi otthona A kecskeméti képviselő-testület független képviselője, Gömöri Tibor áprilisban indítványt nyújtott be a Kecskemét-Hetényegyházán létesí­tendő idősek napközi otthona ügyé­ben. Akkor a közgyűlés felkérte a szociális és a gazdasági bizottságot, hogy vizsgálja meg a kérdést, és a legközelebbi testületi ülésre készít­senek előterjesztést az otthon létesí­tésének feltételeiről. Gömöri Tibor türelmét veszítvén a szeptember 20-ai ülésen interpellált, azt kérdez­vén: fontos-e a hetényi idősek ügye valakinek. A két bizottság ígéretet tett, hogy az előterjesztést a közeljö­vőben elkészítik. Védett fák A Bács-Kiskun megyei Környe­zetvédelmi Alapítvány szerint Laki­teleken több védett fekete nyárfa ta­lálható. A helyi önkormányzat vál­lalta, hogy az állagmegőrzés bekerü­lési költségének ötven százalékát ki­fizeti a védett fák érdekében. Szeszcsempészek Szerda virradóra Kiskunmajsán, a Félegyházi úton járműe'llenőrzést tar­tott a rendőrség. Egy rutinigazoltatás során akadt a horogra két budapesti, nyolcadik kerületi férfi, akiknek au­tójából 290 liter konyak, vodka és rum került elő. A gépkocsi vezetője és utasa nem tudta igazolni a szállít­mányt. A nagy mennyiségű szeszt a vámhivatal lefoglalta. Mozgássérültek támogatása* Lakiteleken is megalakult a moz­gáskorlátozottak helyi szervezete. A hetvenegy mozgássérült nem rendel­kezik semmilyen bevételi forrással, ezért az önkormányzat egyszeri tíze­zer forintos támogatásban részesí­tette őket. A természet védelmére „A mi falunk rétje” elnevezéssel pályázatot indít iskolásoknak a Ma­gyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), valamint a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) ma­gyarországi képviselete. A termé­szetvédők felhívással fordulnak a falvak lakosságához is, az „Egy falu - egy rét” mozgalom indításával, a faluszéleken meghúzódó gyepek vé­delme érdekében. Ez azért fontos, mert az elmúlt évtizedekben mintegy 400 ezer hektárnyi nedves rét és 100 ezer hektárnyi legelő szűnt meg. Öt­ven évvel ezelőtt a mai Magyaror­szág területére számítva mintegy 2,8 millió hektár gyep volt található ha­zánkban. Ma már azonban a rétek, ^ legelők összterülete nem éri el az 1,2 millió hektárt. KÖZÉLETI HÍREK • A törvényalkotás közeli feladatai­ról címmel Fekete Pál, országgyűlési képviselő tart képviselői tájékoztatót •szeptember 24-én, pénteken 17 órai kezdettel, a kiskunfélegyházi város­háza dísztermében. 299 Ft/m -es reklámártól 63 színben valamint műanyagpadlók nagy választékban! Baja Árpád Üzletház, Árpád u.19. Bácsalmás Sámuel Invest, SzentJ.u.51. Bácsbokod Bútorbolt, Vöröshadsereg u.l/a Csöngőd Baltás Istvánná, Dózsa u.50. Hajós Vegyesker., Rákóczi u.43. Ruházati bolt, Köztársaság tér 1. Harta “A-Z” üzlet, Széchenyi u.38. Jánoshalma Napfény Aruház, Dózsa u.82. Kalocsa Portéka lakásfelsz., Hunyadi u.50. Kecel Lakber.üzlet, Temető u.24. Kiskunhalas Sámuel Invest, Vilmos u. 3/a Kiskunmajsa Fanni üzlet, Alkotmány u.17. Tiszaalpár Czitrovszkyné, Csokonai u.17.- PÉCSFKER KFT ~

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents