Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3 150 EZER MOZGÁSKORLÁTOZOTT IGÉNYELT SEGÍTSÉGET Felülvizsgálták a közlekedési támogatást Negyven gyanúsított és húszmillió forintos kár 1 Csak egymilliárd forint forintot tervez a kormány jövőre a mozgássé­rültek közlekedési támogatására. (Folytatás az 1. oldalról) Mint kiderült, már három éve kö­vetett el folyamatosan bűncselekmé­nyeket Kovács Sándor és Lánc Ernő hat, illetve nyolc fős bandája, sőt, gyakran együtt dolgozott a két társa­ság. Kovácsék legnagyobb fogásai közé tartozott, amikor 1991-ben a soproni Róth Gyula Erdészeti és Fai­pari Szakközépiskolába törtek be, és 21 vadászfegyvert, valamint golyó­kat, távcsöveket és egyéb kellékeket loptak el. A nyomozás során 9 fegy­ver került meg, a többi a volt Jugo­szlávia területére került. Bátaszékről ’92 novemberében a Gemenci Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság irodájá­ból az egész páncélszekrényt elszállí­tották autóval. Csákjával és kala­páccsal verték szét, és több mint egymillió forinthoz jutottak a benne lévő betétkönyvekből, értékpapírok­ból és készpénzből. Sajnos, ez eset­ben a kárból semmi sem térült meg. Lánc Ernő és társai elsősorban lakás­feltöréseket, gépkocsilopásokat kö­vettek el a 3 éves ciklusban. Van olyan gépkocsi, melyet a roncstele­pen találtunk meg, annyira lestrapál­ták az eltűnése óta, de szerencsére, olyan ellopott autót is találtunk, ame­lyet szinte eredeti állapotában adhat­tunk vissza a tulajdonosnak. Nem kímélték az iskolákat sem, Nemes­nádudvarról 200 ezer forint értékű, míg a bácsbokodi általánosból 42 ezer forint értékű tárgyakat tulajdoní­tottak el. Látogatták a gázcseretele­peket és az ABC-ket is rendszeresen, a lakásbetörések során pedig egy íz­ben félmillió forint készpénzzel tá­vozhattak. Kovácsék már említett bátaszéki páncélszekrénylopása kapcsán buk­kant fel Molnár János neve, akiről kiderült, hogy körülbelül 10 millió forinthoz jutott különböző csalások során. Hamis bélyegzőjével, mint egyéni vállalkozó, több kft.-től és vállalattól, vállalkozástól vásárolt több százezres, illetve milliós téte­lekben árut, melyek eladásából aztán luxusszinten élt. A nyomozás során a 170 bűncse­lekményt vizsgálva összesen 365 ta­nút hallgattunk ki, és végül 40 gya­núsított szerepel a listán. A húszmil­lió forintos kár — melyből tíz a csa­lásokból, tíz pedig az összes többiből tevődik össze — mellett a rongálás­sal elkövetett kárérték is 300 ezer fo­rint, és a bűnügyi költség is több száz­ezer forintra rúg. A 40 gyanúsított közül egyébként hatan többszörösen visszaeső bűnözők, és ugyanakkor valamennyien büntetett előéletűek. Az ügy további vizsgálata már az ügyészségre tartozik. G.Z. Idén mintegy 150 ezer mozgáskor­látozott kért közlekedési támogatást, amely személyenként évi 12 ezer fo­rint. Jelenleg is több tízezren vára­koznak orvosi vizsgálatra. Az igény­lők nagy száma miatt eddig már több mint 2 milliárd forintot használtak fel erre a célra - hangzott a Népjóléti Minisztérium hétfői sajtótájékoztató­ján. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára elmondta: a jelenlegi helyzet a minisztériumot arra ösztönözte, hogy felülvizsgálja a támogatási rendszer működését. Az önkormányzatok, az orvosok és a la­kosság minisztériumba érkező jelzé­sei arra utaltak, hogy a rendszer nem a tervezett céloknak megfelelően működik. A vizsgálatban a miniszté­rium segítségére volt az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (OTF) Orvosszakértői Intézete és a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetsége (MEOSZ) is. Kakuszi István helyettes államtit­kár a tapasztalatokról beszámolva elmondta: a közlekedési támogatásra való jogosultság elbírálása gyakran fegyelmezetlenül, felelőtlenül törté­nik. Sokszor a beteg vizsgálata nél­kül, csak iratok alapján adják ki a jo­gosultságra szóló szakvéleményt. Az önkormányzatok egy része az állami költségvetésből finanszírozott közle­kedési támogatást népszerűsítette, hogy ügyfeleit lemondassa egyéb rendkívüli szociális segélyek igény­léséről. Szabó János, a MEOSZ főtitkára szintén fontosnak tartotta, hogy csak a valóban rászorultak juthassanak hozzá a támogatáshoz. Ennek érde­kében egy új jogszabály kidolgozását is szükségesnek látta. Jó lenne - tette hozzá -, ha a későbbiekben az egye­sület bírálhatná el a jogosultságot. A jelenlegi gyakorlat azért sem tart­ható fenn, mert a költségvetés jövőre is csak egymilliárd forintot tervez a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatására. MI LESZ A HASZNÁLATON KÍVÜLI KUTAKKAL? A tompái ivóvízhálózatról Tompa önkormányzatának leg­utóbbi soros ülésén szó volt arról is, hogy mi legyen azokkal a vezetékes közkutakkal, amelyeket már ritkán használ a lakosság, illetve egyesek kocsimosásra, illegális locsolásra vesznek igénybe, s helyettük — a közfogyasztásnál — a polgármesteri hivatal fizeti a vízszámlát. Abban ál­lapodtak meg a képviselők, hogy a vízmű szakembereinek felmérése, véleménye alapján döntenek ebben a kérdésben. A községi vízmű kezelőjétől, Je­gyes Lászlótól kérdeztem, mi a ja­vaslatuk az üggyel kapcsolatosan. — Az, hogy a főutcákban marad­hatnak meg a közkutak, több oknál fogva is szükség van rájuk. Csak azokban a mellékutcákban, utcaré­szekben kerülnek leszerelésre, ahol minden házban van vízvezeték. Ha csak egy család is jelzi, hogy nincs rákötve a vízhálózatra, marad a köz­kút. Az illegális használatra mond­hatnék példákat, de nem teszem. Azt megértem, hogy egyének vízhaszná­latát nem akarják közpénzből fizetni. Mi nagyon alapos felmérés alapján tesszük meg a javaslatunkat. Tompán már csak nyolc külterü­leti utcában nincs vezetékes víz, tud­tam meg a község polgármesterétől. A tervek szerint a jövő év április 30-ára már lesz. Ehhez azonban még közel 13 ezer folyóméter vízvezeté­ket kell lefektetni. A terv kivitelezé­sével —- melyhez állami céltámoga­tás óimén 7 millió 191 ezer forintot kapott az önkormányzat — megvaló­sul Tompán az önkormányzati tör­vénynek az előírása, hogy egészsé­ges ivóvizet kell biztosítani a lakos­ságnak. Kiss B. Hasba lőtte magát egy határőr Vasárnap délelőtt őrszolgálat tel­jesítése közben, a balassagyarmati határőrigazgatóság gazdasági udva­rában géppisztolyával hasba lőtte magát a 19 éves H. Zsolt sorállomá­nyú határőr. A tápiógyörgyei illető­ségű fiatalembert azonnal a balassa­gyarmati kórházba szállították, ahol megoperálták. Sérülése nem életve­szélyes. A fiatalember közelében senki nem tartózkodott, az idegenke­zűség lehetősége tehát kizárt. Az ügyészség vizsgálja az esetet. Az ed­digi információk szerint a fiatal hatá­rőr feltehetően játszott a fegyverrel, eközben következett be a baleset. V asútpálya­­fel újítás A rekonstrukció előtt álló Buda­­pest-hegyeshalmi vasútpályát utaz­ták végig hétfőn a közlekedési tárca, a MÁV Rt., továbbá az érintett me­gyék önkormányzatainak képviselői. Győrött a sajtó képviselői előtt is­mertették a rövidesen induló, s 1997-ig tartó fejlesztéseket. Gál Ist­ván, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályveze­tője egyebek között elmondta: a fej­lesztés alapját 280 millió márkás német hitel képezi. Ebből korszerűsí­tik a vonalat, az állomásokat, sze­mélypályaudvarokat építenek át. A fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy a vonat két óra alatt megtehesse az utat Budapest és Bécs között. Ez azt je­lenti, hogy Tata és Hegyeshalom kö­zött 160 kilométeres óránkénti se­besség lesz a jellemző. Korszerű környezetvédelem A nyugat-európai környezetvé­delmi szabványoknak megfelelő sze­lektív hulladékgyűjtő- és tárolórend­szert avattak hétfőn az ENSZ által meghirdettt Világtakarítási Napon Körmenden. A beruházás 140 millió forintba került. GAZDAKÖRI ELKÉPZELÉSEK A bögiek falujukért dolgoznak • A tekepályán gyakran megfordulnak a bőgi polgárok. Két éve alakult újjá a bőgi gazda­kör, jelenleg kilencven tagot szám­lálnak. Elképzeléseik között szere­pel, hogy a faluban megtermelt gyü­mölcsöt közösen értékesítik, ugyanis erre nagy igény lett volna. Szakem­bert kerestek, aki segít az eladásban, de nem találtak, saját maguk pedig nem mertek belevágni. Maradt az, hogy mindenki úgy próbálja eladni a termését, ahogy tudja. Megkeresték a nagykőrösi konzervgyárat, hogy nyisson felvásárlótelepet, de nem tudtak segíteni. Próbáltak előadókat hívni, de nem volt rá igény, mert a szakkönyvekben ugyanazt megtalál­ták, amit hallottak. Ä gazdakör azon gondolkozik, hogyan tudnának lab­darúgópályát építeni a focizni sze­rető srácoknak. Egyedül ugyan nem tudnák fenntartani, de ebben az év­ben is kaptak 140 ezer forintot az ön­­kormányzattól. Az biztos, hogy tár­sadalmi munkában nem lesz hiány, hiszen augusztus 20-án avatták fel a tekepályát, amit önerőből építettek. A NEMZETISÉGEK HELYZETE BÁCS-KISKUNBAN Etnikai együttélés feszültség nélkül AI jmas Almasch • Magyarországon jobb a nemzetiségek helyzete mint a szomszédos or­szágokban. Az asszimiláció azonban nálunk is fenyegeti az etnikumokat. Vita a Kápolna-rétről Ahhoz, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat a mai Magyaror­szágon, elengedhetetlenül szükség volt a nemzeti és etnikai kisebbsé­gekkel foglalkozó törvényre. A júni­usban kihirdetett törvény érvényesü­léséről kérdeztük Hajdú Istvánt, a megyei közgyűlés nemzetiségi refe­rensét. — A törvény végrehajtásában el­sősorban türelmet és megértést vá­rok. Megalkotásáig hosszú idő telt el. Az előkészítő munkához a megyei önkormányzat és a megyei nemzeti­ségi szervezetek is hozzájárultak vé­leményük megfogalmazásával. Azt természetesnek veszem, hogy a tör­vény végleges formája több is és ke­vesebb is, mint amiről itt a megyében beszélgettünk. A törvény a nemzeti­ségiek számára számtalan lényeges kérdést rögzít, de azt tudni kell, hogy a jogok érvényesítéséhez valamennyi érdekeltnek aktívan cselekednie kell. Véleményem szerint sok ponton kell majd ésszerű, és a lehetőségek sze­rinti egyezséget kötni. A végrehajtás nem várható egyik napról a másikra, a társadalmi és a gazdasági feltételek sem teljesek minden oldalról. Merő­ben új helyzetet teremt például a ki­sebbségi önkormányzatok létrejötte, amely egy olyan lehetőség, amivel a nemzetiségek eddig nem találkoztak. — A megyei önkormányzat mi­lyen esélyt ad a törvény érvényesülé­sének? — A közgyűlés tudatosan vállalta fel a nemzetiségi feladatok szervezé­sét, koordinálását, és számtalan kez­deményezéssel járult hozzá a kultu­rális értékek fennmaradásához. Ez év tavaszán átfogóan értékelte az itt élő nemzetiségek helyzetét. A hozott ha­tározat fontos megállapítása, hogy a megyében érvényesülnek a kisebb­ségi jogok, az együttélést nem zavar­ják konfliktusok. A közgyűlés kap­csolatai jók, a nemzetiségeket képvi­selő szervezetekkel és nemzetiség­lakta településekkel. Kifejezetten sikeres volt a nemze­tiségi és gyermek ifjúsági fesztivál és népszerűek a fiatalok körében a nyári nemzetiségi táborok. Élénkülni lát­szik egyesületekben és a kulturális intézményekben a közművelődési tevékenység. Országosan jó vissz­hangot kaptak azok a tudományos konferenciák, amelyeket az ott élő népcsoportok jobb megismerésének szenteltünk. A megyei nemzetiségi alapítvány 800 ezer forinttal, az ön­­kormányzat pedig több mint 1 millió forinttal segítette a fenti folyamato­kat. — Úgy gondolom, igazi segítséget a megyei önkormányzat akkor adott a nemzetiségek számára, amikor az elmúlt év decembrében a bajai ATI- épület hasznosításáról döntött. Ebben az épületben működhetnek majd a továbbiakban a szervezetek, felada­taik szervezéséhez, megvalósításá­hoz itt valamennyi feltétel adott lesz. Ezen önként vállalt feladataival tud az önkormányzat hozzájárulni ahhoz, hogy a megyében a törvény végre­hajtása megfelelő alapokon szerve­ződjék. Papp Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) A vitában többen kérték, hogy a szakemberek végre döntsék már el, ősgyep vagy nem a terület. Dr. Ivá­­nyosi Szabó András, a nemzeti park igazgatója arról számolt be, ők az ősgyep kifejezést sosem használták. Azonban védetté lehet nyílvánítani olyan területet is, ahol a természeti érték — például egy fészeklerakó hely — egy hónapja keletkezett. Te­hát semmit nem bizonyít az ’50-es években történt felszántás. Azt pedig gyermeteg érvnek tartotta, hogy ku­koricát termeltek a vízállásos lapos­ban. Felhívta a figyelmet az önkor­mányzati törvényre is, mely szerint az önkormányzat védetté nyílvánít­hat egy területet, de azt visszavonni A legfrissebb Népjóléti Közlöny­ben megjelentek szerint egyes beteg­ségekben szenvedő, 18 évesnél fiata­labb gyermekek számára a gyógyú­­szás ingyenes. Kecskeméten a fedett uszodában fogadják a gyerekeket, akik csoportosan, szakember irányí­tásával úszhatnak a hét minden mun­kanapján, délután 2-től 5-ig. A gyógyúszás szükségességét szakorvos állapítja meg, többek kö­zött a csecsemő-és gyermekgyó­gyász, az orthopéd szakorvos, a gyermekkardiológus, a reumatoló­­gus, a tüdőgyógyász, de a háziorvo­sok feladata az, hogy felmérjék: a pacientúrájukba tartozó gyermekek közül hánynak javallott a gyógyu­lása, vagy állapotának javítása érde­kében a gyógyúszás. A szakorvosok nincs joga. Körmöczi Béla azt állí­totta, a közgyűlési jegyzőkönyvben nincs benne a védetté nyilvánítás. Iványosi képviselő a polgármesteri hivatalból erről kapott levélre, vala­mint a Körmöczi Béla által aláírt elő­terjesztésre hivatkozva ennek az el­lenkezőjét állította. Az mindenesetre a falu ügyét tá­mogatókat is meglepte, hogy a Széc­­henyivárost és a Sutusfalut össze­kötő út mellett, négyzetméterenként 300 forintért javasolták a 3,5 hektá­ros területet eladni, jóllehet korábban itt 600 forintról volt szó. A közgyű­lés azzal zárta le a vitát, hogy a szak­­bizottságok eldöntik, természeti ér­­ték-e a Kápolna rét, majd ismét napi­rendre tűzik a telek eladását. javaslatára a háziorvosok a tb. me­gyei igazgatóságán igényelhetik a szükséges jegyeket, de ezek csak ak­kor válnak hivatalos úszójeggyé, ha az orvos aláírja, és feltünteti a 09-es kódot a jegyeken. A gyermekek e jegyek birtokában kereshetik fel az uszodát, évente ma­ximum hat kúra vehető fel, egy kúra pedig 15 alkalomból áll. Természete­sen nemcsak a kecskeméti gyerme­kek élhetnek a gyógyúszás lehetősé­gével, ám eddig csak a kecskeméti sportigazgatósággal kötött szerző­dést a társadalombiztosítás. A jelent­kezés folyamatos, a sportigazgatóság havonta számol el a tb-vel. Az in­gyenes gyógyúszásra eddig 12 kecs­keméti gyermek jár, de a napokban már több mint hatvanan jelentkeztek. MÉG KEVESEN TUDJÁK Gyógyúszás gyerekeknek Lakossági fórum Tiszakécskén Jó hír a telefonra váró tiszakécske­­ieknek, hogy megszületett az önkor­mányzat és a Matáv Rt. között a megállapodás. Az önerős telefonfej­lesztés szerződéstervezetét ugyan még el kell fogadnia a testületnek, de várhatóan a képviselők részéről nem lesz ellenvetés. A telefonhálózat fej­lesztésének mikéntjéről, gazdasági feltételeiről, s az igénylőket érintő problémákról azon a lakossági fóru­mon lesz szó, melyet szeptember 27-én, 18 órakor tartanak a tisza­­kécskei művelődési ház emeleti ter­mében. Minden érdeklődőt várnak. Három jelölt Lajosmizsén Lajosmizsén a 4. számú egyéni vá­lasztókerületben Sári László kis­gazda képviselő lemondása miatt ír­tak ki időközi önkormányzati képvi­selő-választást. Október 3-án a Suri iskolában a következő jelöltek közül választhatnak az érintett polgárok: Bódiné Tormássy Gizella tanár (füg­getlen), dr. Csire Géza orvos (függet­len) és Kiss Attiláné (MDF, Oszikék Nyugdíjasklub és Gazdakör). Költöznek a tűzoltók Hosszú vajúdás után megszületett a döntés: a tiszakécskei tűzoltók ed­digi helyükről az egészségügyi köz­pont mögé, a volt Vegyépszer gyár csarnokába költöznek. Két dolog szólt a választás mellett: egyik az, hogy túl sokba került volna a régi, s méretében nem megfelelő szertár felújítása. S az sem utolsó szempont, hogy egy helyen lesz ezután az or­vosi és a tűzoltósági ügyelet. A hír­hez tartozik, hogy Tiszakécske tűzol­tóegyesülete a német testvérvárostól, Lübbecketől ajándékba kap egy tűz­oltóautót. A jármű ünnepélyes át­adása a szüreti bál alkalmával, októ­ber 16-án lesz. Döntés az ügyvezetőről Pont került a Kecskeméti Mozik Kft. régóta húzódó ügyének végére, mert a tegnapi képviselő-testüléti ülésen megválasztották ügyvezető igazgatónak Studer Bélánét. A testü­let már korábban megalapította a Vá­rosi és Árpád mozit működtető, a vá­ros egyszemélyes tulajdonában lévő, 1 millió forint alaptőkével induló kft-t, de ez csak akkor működik, ha az első ügyvezetőt és a felügyelő bi­zottságba delegált képviselőket is megnevezi a testület. Éz most meg­történt, a felügyelőbizottság tagjai: Goór Imre, Szenes Márton, Gömöri Tibor. A kft működésének kezdetéről később döntenek. S Égett a busz Égő autóbuszhoz riasztották a komáromi tűzoltókat hétfőn hajnal­ban. A 13-as számú úton Kisbér irá­nyából az M1 -es autópálya felé köze­ledett a jármű, amikor az akkumulá­tor meghibásodása miatt tűz keletke­zett a motorházban. A jugoszláv rendszámú autóbusz osztrák sofőrje és harminchét jugoszláv utasa időben kimenekült az égő járműből, vala­mennyien sértetlenül megúszták a balesetet. Nem lesz zenészsztrájk Nem váltja be sztrájkfenyegetését a Magyar Állami Operaház Zene­kara. A zenekar tagjai hétfő délelőtti munkaértekezletén - abban bízva, hogy a mostani, mintegy 30 százalé­kos bérfejlesztést jövőre további bérkorrekció követi -, lemondtak a tervezett sztrájkról. KÖZÉLETI HÍREK — Ki képviseli a bérből és fizetés­ből élő dolgozókat a parlamentben? E címmel tart előadást Kiskunfél­egyházán, ma 16 órától Thürmer Gyula a Petőfi Moziban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents