Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
1993. szeptember 20., hétfő MEGYEI KORKÉP EREDMÉNYES BŰNÜLDÖZÉST, BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉST ÍGÉR A FŐKAPITÁNY Az önkormányzatok támogatják a rendőrök munkáját A megyei főkapitányok kinevezése öt évre szól, szeptember 15-én telt le a megbízatás első félideje. Dr. Kocsis Attila megyei rendőrfőkapitányt arra kértük, ossza meg lapunk olvasóival a két és fél év mérlegének közérdeklődésre számot tartó részét. — A kinevezésemet megelőzően nyilvánosan zajlott vita — amelyet politikai okok motiváltak — beiktatásommal lecsillapult. Ennek nagyon örültem, mert e tekintetben nyugodt légkörben, a figyelmet a szakmai munkára lehetett összpontosítani. Ennek a változásnak további kedvező megnyilvánulása az volt. hogy mind a megyei önkormányzat, mind a helyi testületek — tudomásul véve a kialakult helyzetet — a közbiztonság erősítése érdekében, hatáskörük és lehetőségeik szerint támogatták, segítették a rendőri munkát. Már pályázatom benyújtásakor tisztában voltam vele, hogy a főkapitányi beosztás nem egyszemélyes munkakör, a feladatokat csak a teljes személyi állománnyal, a szó szoros értelmében vett munkatársakkal együtt és vállvetve lehet eredményesen teljesíteni. Ezért is kértem beiktatásom alkalmával valamennyiük segítő együttműködését. Vezetőtársaimtól és a személyi állománytól kezdettől fogva megkaptam ezt a támogatást. — Sikerült-e megvalósítania azokat a célokat, amiket a szervezet fejlesztése, a korszerűbb technikai ellátottság érdekében tűzött maga elé? — Úgy gondolom, hogy elképzeléseim szakmailag megalapozottak voltak. Egybeestek az Országos Rendőr-főkapitányság törekvéseivel, így azok elérésének megvolt és megmaradt a lehetősége. Átfogó fejlődés azonban egyetlen intézkedés eredményeként és rövid idő alatt • A motorosok rendszeresen ellenőrzik a közutak forgalmát. # Dr. Kocsis Attila nem valósulhat meg. Eredményekről már most is számot tudok adni. Szeptember 1-jével megkezdte működését a kunszentmiklósi rendőrkapitányság, aminek létesítését már hivatalba kerülésem előtt tervezték. Lajosmizsén, Tompán, Nagybaracskán — és e települések körzetében — rendőrőrsök létesítésével javítottuk a közbiztonság rendőri bázisát, és folyamatban van a keceli és a soltvadkerti rendőrőrs újraszervezése is. Megítélésem szerint az eseményekre gyorsabban reagáló és hatékonyabban működő rendőri szervezetet hoztunk létre. A bűnügyi technikai szolgálat — elsősorban a megyei rendőrfőkapitányságon — néhány igen korszerű eszközhöz jutott, lényegesen javult általánosságban a számítás- és az irodatechnikai ellátottság. A gépjárműpark minőségi változásáról az olvasóknak személyes tapasztalatai is lehetnek... — És a személyi állomány? — A személyi állomány összetételén adminisztratív beavatkozással, a szükséges fegyelmi intézkedéseken kívül, nem változtattam. A természetes fluktuáció keretei között igyekeztünk a növekvő és változó feladatoknak minél jobban megfelelni képes személyi állományt szervezni. A hivatásos állomány létszáma az előző két évben — központi döntés alapján — 15 százalékkal emelkedhetett, amit arányosan osztottunk el a rendőrkapitányságok között. — Milyen eredményeik vannak a bűnüldözésben? — A társadalmi átalakulással együtt a bűnözés már korábban is dinamikus növekedése — különböző okok miatt — az egész országban, így Bács-Kiskun megyében is felgyorsult. 1990-hez képest 1992 végére a bűncselekmények száma 31 százalékkal növekedett. Az ismeretlen tetteses felderítési mutató 1990-ben 44,7 százalék volt. 1992 végére ezt 54,4 százalékra javítottuk, és ezzel megőriztük az előző évi országos 3. helyezésünket. Most, az előző félévben 50,9 százalék volt az eredményesség. — A fejlődés, az eredmények mellett bizonyára van, ami a mérleg másik serpenyőjét terheli. — Természetesen van. Kudarcként élem meg, hogy a közúti közlekedés biztonságát nem tudtuk meghatározóan befolyásolni. Megrázó, hogy nap mint nap emberek —: köztük sokan fiatalok — halnak meg a megye útjain. Ez alkalommal is nagyobb felelősséget kérek a közlekedőktől önmaguk és embertársaik iránt. Szintén negatívumként kell említenem, hogy több jól képzett munkatársunk vált meg tőlünk, köztük diplomások is, mert más munkahelyeken lényegesen jobb keresethez jutottak. A távozás okai között meghatározó: nem kevés rendőrcsalád a létminimum körül él. — A rendőrök a közterületen és az irodákban naponta a polgárok ezreivel kerülnek szolgálati, hivatali kapcsolatba. Megfelelően kulturáltnak tartja-e főkapitány úr a rendőrök fellépését, magatartását? — Álláspontom szerint a rendőrök szolgálati magatartása általánosságban megfelelő. E minősítésben kifejezésre juttattam, hogy kivételek — sajnos — vannak. A kultúrálatlanul viselkedő rendőr számára nincs mentség, velük szemben a fegyelmezés eszközeivel élünk. A jogszerűen fellépő rendőrt provokáló magatartásra megvan a törvényes és a képzett rendőrtől elvárható válaszadás lehetősége. Fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, hogy a határozott rendőri fellépés, amely megfelelő feltételek fennállása esetén akár kényszerintézkedés alkalmazása is lehet, nem vonható a kulturálatlanság, a durvaság fogalma alá. — Melyek a következő időszak céljai? — Azok a stratégiai célok, amelyeket pályázatomban is megfogalmaztam, tulajdonképpen nem változtak. Ezek: az eredményes bűnüldözés, a biztonságos közúti közlekedés, a törvényes, és kulturált intézkedések és eljárások, és természetesen az ezekhez szükséges feltételek megteremtése. A rövid távú célok nyilvánvalóan időről időre módosulnak, alkalmazkodva a mindenkori helyzethez. Jelenleg a vagyon elleni, a szervezett, a nemzetközi és a kábítószeres, s a gazdasági bűnözés áll munkánk előterében. Farkas P. József DANDÁRTÁBORNOK ÉS FŐTÖRZSZÁSZLÓS Új rendfokozatok a honvédségnél? A Magyar Honvédség hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény vitája során felmerült, két új rendfokozat rendszeresítésének gondolata. így, amennyiben a parlament elfogadja, dandártábornokai és főtörzszászlósai is lesznek a seregnek. Vajon mi indokolta ezek rendszeresítését és milyen hagyománya van ennek a két rangnak? A katonai rendfokozataink ma is használt elnevezései általában a 16-17. században jelentek meg. A rendfokozatok azonban ennél jóval korábbi keletűek, gyakorlatilag egyidősek az állandó hadseregekkel. Kezdetben a katona az egyszer elért szolgálati állását mindaddig betöltötte, amíg a rangemelés vagy lefokozás következtében a hadsereg hierarchiájában elfoglalt helye meg nem változott. Az is elfordult, hogy a háborúk idejére szervezett hadban csak a beosztás szerint különböztették meg a főtiszteket, a parancsnokokat: fővezér, a jobbszámy parancsnoka, főszállásmester stb. A 19. században került bevezetésre a ma is használt előléptetési rendszer, amely 4-6 évenként biztosítja az állománykategórián belüli új rendfokozatba történő előrehaladást. A magyar haderőben a most bevezetésre javasolt rendfokozat korábban sosem volt rendszeresítve. Több külföldi hadseregben (USA, francia, lengyel,) azonban találkozhatunk velük. Ezekben az országokban a dandártábomoki rendfokozat általában a tábornoki kategória legkisebb rendfokozata. Valószínűleg ennek megfelelő elv fog érvényesülni a Magyar Honvédségben is. így a jelenleg dandárparancsnoki és hasonló beosztásban szolgálatot teljesítő ezredeseket tervezik dandártábornoknak kinevezni. Külföldön ez egycsillagos tábornokot jelent. A zászlósi rangnak is sokféle jelentése volt. Kezdetben zászlótartó minőségben szerepelt, aki ezt a rangot viselte. Ez az állománykategória hol a tiszti, hol az altiszti állományhoz tartozott. Vagy az ezredtörzsnél, vagy a századnál teljesített szolgálatot. Először a legalsóbb rendfokozatú tiszt volt: tiszti minőségben egyben zászlótartó, zászlóhordozó is. Ä császári-királyi hadseregben 1838-ig létezett. Csak 1909-ben vezették be, majd 1945-ben újból megszüntették. A Magyar Néphadseregben 1971-től rendszeresítették a zászlósi állomány kategóriát a tiszthelyettesek részére — kétféle rendfokozattal: zászlós, törzszászlós. A most javasolt főtörzszászlósi rendfokozat e fölé sorolna be három kis arany csillaggal. A rendfokozat létesítését indokolja a zászlósi rendfokozatokban a hosszú várakozási idő. Amit ha lecsökkentenek, úgy indokolt az új rendfokozat bevezetése. A lengyel hadseregben ötféle zászlósi rendfokozat van: alzászlós, zászlós, főzászlós, törzszászlós, főtörzszászlós. A volt szovjet hadseregben 1977-től volt zászlósi rendfokozat. Az érintett állománykategóriák várakozással tekintenek az új rendfokozatok rendszeresítése elé, úgy érzik, ez is a szolgálat elismerését fogja jelenteni. Kenyeres Dénes Kormánytámogatás a termelőknek (Folytatás az 1. oldalról)- A támogatás másik formája a hiteltámogatás. A termelők továbbra is elszámolhatják az általuk igénybevett bankhitel kamatai után a tíz százalékos támogatást. A kormány lehetővé tette, hogy az aszálykárt szenvedett gabonatermelők az idei termelést megalapozó, de már lejáró hiteleiket meghosszabbíthassák. A kamattámogatás - melynek mértéke 20 százalék - a meghosszabbított ideig, vagyis 1994 augusztus 1-ig érvényes. A jóváírás nem automatikusan, hanem a bankkal történt előzetes megállapodás alapján történhet. Azoknak a termelőknek az esetében, akik állami garanciavállalással vettek fel hitelt gabonatermelésre, és aszálykárt szenvedtek - ha a hitelüket a bank meghosszabbította -, természetesen az állami garanciavállalás is meghosszabbodik. Igénybe vehető 10 százalékos kamatkedvezmény a tavaszi vetésekhez szükséges őszi talajelőkészítő munkálatokhoz is. A gázolaj-felhasználás után a fogyasztási adó 50 százaléka - literenként 11.20 forint - visszatérítés jár. Ezt a gazdaságok a számlák ellenében utólag igényelhetik vissza, de természetesen nem korlátlan menynyiségben. A hektáronkénti kedvezményes gázolaj-felhasználás mértékét kormányrendelet szabályozza: a szántóföldi növénytermesztésnél például csak hektáronként 90 liter üzémanyagot vehetnek figyelembe. Új vonása a rendeletnek, hogy ezentúl azok is igényelhetik a visszatérítést, akik bérmunkát végeztetnek. Bármilyen, növénytermesztésre felvett hitel után jár a kamattámogatás, így értelemszerűen a takarmánynövényekre is. A kormány állásfoglalása szerint jövőre a támogatást az állattenyésztésre is kiterjesztik.- Sok család ma már kisgazdaságokban termel. Ők milyen kedvezményeket vehetnek igénybe?- Természetesen bármilyen konstrukcióban termel a gazdálkodó, ha hitelt vesz fel, megilleti a kamattámogatás. Ez a helyzet a gabonával is: az a gazda, aki kalászost vet, azt automatikusan megilleti a vetési támogatás. (újvári) Új kötvény A Mavad Rt. 200 millió forint értékben kétéves futamidejű kötvényt dobott piacra. „A” és „B” sorozatát egyenként összesen 100-100 millió forint névértéken bocsátották ki. Az „A”' sorozatra évi bruttó 20, a „B” sorozatra 21,5 százalékos kamatot kaphatnak a befektetők. A kamatfizetés negyedévenként történik majd, így a hozama az „A" sorozat esetén éves szinten 21,55 százalékos, a „B” sorozat pedig évi bruttó 23,3 százalékos hozamot biztosít. Alföldi parasztkonferencia Alföldi parasztkonferenciát rendezett szombaton Szolnokon a Független Kisgazdapárt Országos Elnöksége 11 megye FKGP-szervezeteit képviselők részvételével. A rendezvény céljáról Kávássy Sándor, a párt első alelnöke elmondta: egy választási programot előkészítő részletes eszmecseréről van szó, amelyen az. elmúlt három év politikai-gazdasági történéseit elemzik. Mint a szolnoki konferencián elhangzott, a kisgazdák a kárpótlási törvény végrehajtását lassúnak - esetenként szándékosan lassítottnak — tartják. Számos helyen az új tulajdonosok földje még nincs telekkönyvezve, a birtok körüli tisztázatlanságok hátráltatják az őszi talajmunkák megkezdését. Több felszólaló véleménye szerint a hangzatos ígéretek ellenére sem sikerült olyan hitelkonstrukciókat kidolgozni, amelyek az ágazat jövedelmezőségét tekintve elfogadhatók a termelők számára. Rendszeresen visszatérő panaszként fogalmazódott meg az is, hogy a gépek és anyagok - például a literenkénti 60 forintos gázolaj - drágasága lehetetlenné teszi a termelést. Emiatt a néhány hektáron gazdálkodók szinte kilátástalan helyzetben vannak, ráadásul a gazdaságpolitika az ennél nagyobb - 20-300 hektárig terjedő - magángazdaságok kialakulását szorgalmazza. A megyei FM-hivatalokról úgy vélekedtek, azok - hatósági jogkörük nem lévén - csupán adminisztratív teendők elvégzésere alkalmasak. A kisgazda szervezetek tapasztalatai azt mutatják, valós érdekképviselet jelenleg nincs, ezért sem csatlakozott az FKGP a Parlament előtti keddi agrárdemonstrációhoz. A konferencia végén Kávássy Sándor bejelentette: a panaszokat a párt országgyűlési képviselői igyekeznek a Tisztelt Ház elé tárni. Áremeléstől nem kell tartani Április óta önállóan működik a volt Vízmű Vállalat bajai egysége. A város csatornázásáról, vízellátásáról kérdeztük a Kft. igazgatóját, Székelyhídi Andrást. — Jó döntés volt az önállósulás, a Bajavíz Kft. létrehozása. Kisebb a szervezet, egyszerűbb a gazdálkodás, s a jelenlegi árbevétel lehetőséget nyújt nagyobb fenntartási és üzemeltetési feladatok gyorsabb ütemben való elvégzésére. Á városi vízellátás mértéke, a vízelosztó rendszer kiépítettsége szinte teljes, de a szennyvízelvezetés, illetve a hálózat kiépítése csak 40-50 százalékos, mert az évek során kisebb lehetőséget kapott a csatornázás. — Az újvárosi lakótelepen egy-egy napon néhány órára szünetel a vízellátás... — Megkezdtük a vízhálózaton meglévő szerelvények folyamatos cseréjét. Ez azt fogja eredményezni, hogy egy-egy csőtörés, váratlan meghibásodás esetén kisebb területek kerülnek kiszakaszolásra. Jelenleg Újvárosban folynak ezek a munkák, és később a város más területein is hozzálátunk elvégzéséhez. — Számíthatnak-e a bajaiak díjemelésre? — Jelenleg nyugodtan kijelenthetem. hogy áremelésre nem kerül sor. A szervezet kialakult, és a mindennapi kisebb-nagyobb gondokat leszámítva folyamatosan végezzük dolgunkat. G. Zs. Sükösdi kezdeményezések Sükösd lakóinak mintegy 10 százaléka cigány. Számáról csak becsülhető adatok vannak, hiszen a nemzetiségi hovatartozásra eddig nem volt szabad rákérdezni. — A község népe .mindig befogadó. türelmes magatartást tanúsított, talán ennek is tulajdonítható, hogy növekedett a lakosság száma, az átlagosnál nagyobb a gyermekáldás is — mondja Lógó András polgermester. — Nem szerettünk volna abba a hibába esni, hogy a támogatásoknál megkülönböztetést alkalmazzunk. Csak a rászorultságot vesszük tekintetbe. Bár a községben nagy a munkanélküliség, a cigányokat jobban sújtja, mint a népesség többi részét. A sükösdiek úgy gondolkodtak az 1990-es választások idején, hogy helyes lenne, ha a cigány lakosságnak nem csak szószólója lenne, hanem teljes jogú képviselők látná el érdekvédelmüket. így is lett: Bogdán József személyében egy köztiszteletnek örvendő testületi tagot választottak. — A beiskolázási segélyt mindössze 500 forintban állapította meg a testület gyermekenként, s úgy döntöttünk, hogy inkább a napközi térítési díjat vállaljuk át — tájékoztat a polgánnester. — Ez az óvodások esetébe 45, az iskolásoknál 68 forintot jelent naponta., Összesen 160 gyermek részesül ebben a támogatásban, közülök mintegy 60 cigány. Bevált a kezdeményezés: előkészítve, tehát megszántva és elboronálva nyolc hektár földet adtak a cigány családoknak művelődésre. Kukoricával vetették be. rendesen meggondolták, és az aszály ellenére is jó termésre számíthatnak. Négyen kapják a községben a főállású anyaságért járó támogatást, de cigány nincs közöttük. Az ok abban rejlik, hogy ez nem méltányossági alapon adható, hanem jogszabály írja elő, a jogosultak számára. A kirekesztő ok általában a cigány édesanyáknál: hiányzik a megelőző 180 napnyi biztosítási viszony. Október végére szilárd burkolatot kap a Hunyadi utca. A község pályázaton nyerte a lehetőséget. Egy utcára lehetett beadni az igényt településenként. A sükösdiek. okosan, ,a leghosszabbat választották, így nem az volt a döntés oka, hogy a Hunyadi utcát főként cigányok lakják. De a közterhekben mindenki egyaránt vesz részt: házanként 15 ezer forintot kell befizetni, indokolt esetben három évi részletben. Gál Zoltán Befejeződött az öntözési idény A rendkívül aszályos nyár után szeptember 4-ével végre megjött a várva-várt eső. A további öntözés felesleges, így az idénynek vége. Érdemes rövid számvetést készíteni az öntözési eredményeiről, a gondokról és a tapasztalatokról. A csapadékhiányra jellemző, hogy januáról-májusig az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén 30-115 milliméterrel hullott kevesebb csapadék az átlagosnál. A nyári hónapokban pedig júniustól augusztusig mindösszesen csak 79-125 mm eső esett. A csapadékszegény időszakhoz párosult az idén magas hőmérséklet, az erős napsugárzás. Ennek következménye volt az aszály. Az intenzív öntözés már a tavasz folyamán beindult. A mezőgazdaságban zajló átalakulás és az üzemek gazdasági helyzete azt eredményezte, hogy nem üzemeltették a teljes kapacitást. Az igazgatóság működési területén levő 25 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözőkapacitásból mintegy 16 ezer hektárra kötöttek a kis-, illetve nagyüzemek vízszolgáltatási szerződést. A leszerződött területeken áprilistól szeptemberig intenzív öntözést folytattak a szövetkezetek, gazdasági társaságok és magángazdálkodók. A megöntözött 16 ezer hektáron összesen 22 és fél millió köbméter öntözővizet használtak fel, ami 140 mm csapadéknak felel meg. Az ön-1 Nagyon sok gazdaságban nem volt elegendő felszerelés az öntözéshez. tözéses gazdálkodást folytató üzemek tevékenységére jellemző, hogy az öntözőberendezéseket napi 18 és 21 óra közötti időtartamban üzemeltették, munkaszüneti, illetve ünnepnapokon is. A vizet szolgáltató vízügyi szervezet erőfeszítéseinek eredményeként a szükséges öntözővíz a főművi csatornákon, rendelkezésre állt. A nehézséget a mintegy 470 kilométer hosszú csatornamű-hálózat nagyfokú hínárosodása okozta, ami miatt biztosítani kellett a folyamatos kaszálást, és a kivágott hínár kiszedését. A csatornák a növényzettel való benőttség és a feliszapozódottság miatt eredeti vízszállító képességüknek csak mintegy 50-60 százalékát tudták biztosítani. Ez azonban az igények szempontjából nem okozott komolyabb fennakadást. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a fenntartási munkákat az év hátralevő részében is végzi — a pénzügyi keretek által lehetővé tett mértékig —, annak érdekében, hogy a jövő évi üzemelés feltételeit már az idén megalapozza. Simó János
