Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-20 / 219. szám
1993. szeptember 20., hétfő MEGYEI KORKÉP SZENT HUBERTUS NAP A NYÍRI ERDŐBEN Kápolnaszentelés Hetényegyházán • Nagy érdeklődés kísérte a Szent Hubertus napot. (Fotó: Walter Péter) (Folytatás az 1. oldalról) Fejes László a védőszentül választott Szent Hubertus történetét ismertette, aki felesége halála után a bűnbánatát eszeveszett vadászatba próbálta folytam. Az erdőrengetegben feltűnt előtte egy csodálatos szarvas, fénylő kereszttel az agancsán. Hubertus ezt nem lidérces álomnak vagy képzelődésnek vélte, hanem isteni jelnek és figyelmeztetésnek. Volt bátorsága azután rátérni a hitszerinti életre és pap lett. Az apátblébános elmondta a vadászoknak: Szent Hubertust védőszenttül választva már ők is elindultak a hit útján. A szentmise után a vadásznap ünnepi megnyitóját Bencze András, a megyei vadásztársaságok és vadgazdálkodó szervezetek szövetségének elnöke tartotta. Kifejtette: sokszor érte az a vád őket, hogy zártak a vadászházak, a vadászatokon titokzatos dolgok törté'nnek. A tavalyi és az idei rendezvényeknek célja megmutatni, hogy a politikai változások kihatottak a vadásztársadalomra, de sajnos megnehezítették a vadgazdálkodás körülményeit is. Szlanka József hetényegyházi katolikus papnak ezt követően átadták a kápolna kulcsát, hogy az a nyilvános istentiszteletek helye legyen. Beszédet mondott Zwack Péter vállalkozó is. Felidézte 40 éves emigrációját. Külföldön a kommunista Magyarországról hazatérők mindig rajongva jöttek vissza, dicsérve a magyar vadászokat és erdészeket. Ők tartották azt a képet országunkról, ami szükséges volt ahhoz, hogy megint itt lehessünk egy szabad Magyarországon — vélte Zwack Péter. A Nyíri erdészház falán dr. Józsa Fábián kecskeméti országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium politikai államtitkára avatta fel Kittenberger Kálmán emléktábláját. Méltatta az Afrika-kutató nagy vadász életútját. Egy vadászattörténeti szenzáció is kiderült: Kittenberger a számos elefánt és afrikai nagyvad kilövést mellett a hetényi Nyíri erdőben is ejtett fácánkakast. „Kittenberger Kálmán híres amerikai vadász 1948. XI. hó 8-án a Nyíri erdőben vadászott. A Nyíri erdészháznál pihent egy napot, a Kecskemét-Talpfája Nyíri Vadásztársaság vendégeként” — áll az emléktáblán, bár a feliratban nyilván Talfája lenne a helyes. Az esős, borongós napnak indult szombaton végül az időjárás kegyeibe fogadta az 500 vendéget a Nyíri erdőben. A finom ételek és italok mellett vadászkutya-, íjász-, harcijáték- és vadászsólyom-bemutatókkal szórakoztatták az érdeklődőket. A tervek szerint a jövőben immár hagyományosan, évente megrendezik a Szent Hubertus napot Hetényegyházán. Mihályka Gyula Nagy a kereslet burgonyából Tompa határközség polgárainak sok problémát okoz a nagy átmenőforgalom. A bajok egy része orvoslást nyer, ha elkészül a falut részben elkerülő útszakasz. A nagy jövésmenésnek azonban előnyei is vannak. A legnagyobb az, hogy sok a külföldi vevő. Élnek is ezzel a lehetőséggel a faluban. A határátkelőhöz vezető 53-as főútnak a községen átvezető szakasza mellett például 56 kisebb-nagyobb üzlet és vendéglátóegység működik. A legtöbbnek jó is a forgalma, hiszen Szerbiában nagy az áruhiány. A házak előtt is ott vannak az asztalkák, s rajtuk a gyümölcs, zöldségféle, méz, tojás, és a többi. Nem kell piacozni és a nagyobb kereslet az árakat is emeli. A zöldségfélék között most a burgonya a sláger. Viszik, mint a cukrot, autón, kerékpáron. Az árak emelkednek, a boltosok örülnek, a tompái vevők mérgelődnek. MINDENKIT SZERETNÉK ELŐFIZETŐÜL MEGNYERNI A baja-újvárosi kézbesítő Mindenkit szeretnék előfizetőül megnyerni — így foglalja össze célkitűzését Kománovics Attila, a bajai főposta hírlapkézbesítője, amikor körútja befejeztével egy kis beszélgetésre invitálom. A nyitott, gondolkodó fiatalember véleményét gyakran kikérem, hiszen rengeteg olvasóval kerül kapcsolatba, mint aki az újvárosi lakótelep felébe és a szentjánosi városrészbe viszi az újságot. A Petőfi Népét illető tapasztalatait úgy foglalja össze, hogy egy sok oldalról informáló, de mégis családi jellegű újsággá alakul. Népszerű a hírrovat, és az, hogy rengeteg bajai és Baja környéki tudósítás jelenik meg. Sokan szeretik az utolsó oldalon található színes összeállítást. Tetszést aratott például a most szombati színes magazin, vagy az, hogy a lap azonnal tudósított a pénteki petárda robbantásáról, melyet nagyon sokan láttak a piacon. — Bár a Petőfi Népe a legolcsóbb az újságok között, mégis sokan úgy veszik példányonként, így kisebbnek tűnik a havi összeg. Az előfizetési akció nagyon megkönnyíti az emberek megnyerését: szeretnek játszani, na, és nyerni is. Kománovics Attila úgyszólván a véletlen szeszélye folytán került a pályára: géplakatos szakmájában dolgozott, amíg vállalata fel nem számolt. Érdekli az emberek sorsa, szeret az előfizetőkkel beszélgetni. Talán azért is, mert a filozófia és a pszichológia is érdekli az idegen nyelvek mellett. • Kománovics Attila. — Ha az előfizetőkkel szót váltok, mindig félreteszem a saját gondjaimat — mondja a fiatalember, aki úgy napi 25 kilométert tesz meg, és jó pár lépcsőt is megjár reggel fél 7 és fél 10 között. Az újságot ugyanis igyekszik minél előbb az olvasókhoz juttatni. — Ilyenkor, ősszel nehezebb a dolog, amikor az előfizetési pénzt gyűjtöm — összegzi megfigyelését Attila. Jön a fűtési idény, kevesebb lesz az emberek pénze. A Szerencsekerék akció azonban — azt remélem —, nem csak megtartani segít az előfizetőket, de még gyarapíthatom is a számukat. Gál Zoltán Garantált ár öt termékre • Az agrárfórum után az ökörsütés vonzotta a legtöbb látogatót a Bácshús rendezvényén, az államtitkár sem hagyta ki. (Folytatás az 1. oldalról) Az államtitkár szerint a termelésben is meg kell tanulni a marketing munkát, és többet törődni a minőséggel, a védjeggyel, a reklámmal. Hiányoznak a jól működő terméktanácsok, fokozni kell a gazdasági diplomáciát, és valószínű, hogy a Parlamentben erősebben fognak lobbizni azért, hogy a mezőgazdaság jövőre a költségvetésből megkapja az 55 milliárd forintos támogatást. Medgyasszai államtitkár azt is bejelentette, hogy a tárca bevezeti a garantált árat öt terméknél. így az étkezési búza mellett a marhahús, a tej, a kukorica és a sertéshús lesz biztonságosan értékesíthető. Az utóbbinál kilónként 80-90 forint körüli árra gondoltak. Újragondolják a sertéstenyésztés felépítését, és rövidesen a Parlament elé kerül a szövetkezeti törvény módosítása, melytől a csoportos kiválás lehetőségének lazulását várják leginkább. Felhívta a figyelmet, hogy a mezőgazdaság jelenlegi állapotában nehezen bírja el a politika által rárakott súlyt, és nem megsértődni kell az érdekvédelemnek, hanem dolgozni a termelés és a piac biztonságáért. Szerencsére a mai parasztságnál jó a termelési kedv, és ez lehet az ágazat válságának megoldása. Papp Zoltán Paprikaszüreti felvonulás Legutóbb a Duna menti Folklórfesztivál nyári rendezvényei vonzottak annyi embert Kalocsa utcáira, mint a szombaton megtartott parikaszüreti fölvonulás, majd az azt követő táncház. A szemerkélő eső miatt kicsit késve, három órakor az eperföldi iskolától indult el a lovasokból, hintókból álló menet, hgoy bejárva a város utcáit és tereit, az esti szüreti mulatságra invitálja a szórakozni vágyókat. A székesegyház előtti főtéren legalább ezer ember várta a menetet, amelynek megérkezéséig a horvátországi Donji Miholjácból meghívott ötven tagú nép együttes tánccal, zenével szórakoztatta a közönséget. Este hét órára az ifjúsági ház színháztermében egy tűt sem lehetett volna leejteni, még a bejáratnál is álltak emberek. A nem mindennapi érdeklődés a horvátországi együttesnek szólt, amely hamar belopta magát a közönség szívébe. Műsoruk végén a zenészek a Kalocsa Hotelbe tették át a székhelyüket, ahol hajnalig ropták a vérpezsdítő tambura zenére. A kalocsai Paprika Napok rendezvénysorozata kiemelkedő eseménye idén először öltött nemzetközi méreteket, Horvátország mellett a Vajdaságból is érkezetek együttesek. A frissen szövődött barátságok olyanynyira elmélyültek, hogy a helyi Gyermekbokréta Népiegyüttes meghívást kapott az e hónap 29-ei miholjaci nemzetközi búcsúba, amely az egyházi ünnep mellett jeles folklóresemény is a szomszédos Horvátországban. A szüreti mulatság vasárnap is tartott, ma szakmai rendezvényekkel folytatódnak a mintegy két héten át tartó, immár tradicionális Kalocsai Paprika Napok. Zsiga Ferenc Újabb helyi adó Kecskeméten? MEGHOSSZABBÍTJÁK A HATÁRIDŐT Taxióra hitelesítés helyben Január 1-jétől idegenforgalmi adó kivetését javasolja Kecskeméten az önkormányzat gazdasági és költségvetési bizottsága. A szállodákban, panziókban és egyéb, vállalkozói alapon szállást biztosító helyeken a vendégeknek 50 forinttal kellene többet fizetni. Adómentességet élveznének a 18 év alatti és 70 év feletti személyek, továbbá a 18 évet betöltött diákok. A vendégéjszakánkénti plusz 50 forintot a szállásadók érvényesítenék áraikban és azt az önkormányzatnak utalnák át. A számítások szerint évente ez 1 millió forint bevételt jelentene Kecskemétnek, de ezen felül a központi kölségvetés minden így beszedett 1 forinthoz kettőt tesz hozzá. Összesen tehát 3 milliós bevétellel számolhat az önkormányzat. Az idegenforgalmi kamarával, a szállodák-, panziók tulajdonosaival és az utazási irodákkal való érdekegyeztetés után kerül az új helyi adó bevezetése a város közgyűlése elé. Szinte bizonyos, hogy meghoszszabbítják a taxiórák kötelező beszerelésére korábban megállapított szeptember 30-ai határidőt. Jó hír az is, hogy két típusnak van már APEH engedélye: a lapunkban már ismertetett Printax mellett, a világ legkisebb nyugtaadós taxamétere, az Ecometer árát is visszatérítik december 15-éig. Ez a típus is megfelel mindazoknak a kivánalmaknak, amelyeket a jogszabályok előírnak. Feketedobozos adattárolóval rendelkezik, nyolc féle üzemmódra képes, és két év garanciát ad rá a magyar fejlesztő cég. Többen szóvá tették szerkesztőségünkben, hogy nem igazán értik, miért volt ennyire sürgős a csere. A mostani határidő módosítás — ami állítólag már csak kihirdetésre vár — végérvényesen eldöntötte: további költségek várnak a taxisokra. Mert hiába az „ingyen” taxióra, ha bizonytalan a régi műszer sorsa. Az újak beszerelése címén pedig kétszer kell Budapestre menniük — jóllehet Kecskeméten is akadnak vállalkozók, akik magát a cserét elvégzik. De a kilométer spirált csak'a fővárosban vágják méretre a különböző kocsitipusokhoz, majd a már a beszerelt új taxamétert ugyanitt hitelesítik. Mindezekről az aggályokról azonban már csak múltidőben beszélhetünk. Illés Gábor, a kecskeméti MIO Betéti Társaság ügyvezetője ugyanis beszámolt arról, hogy cége egyedüliként Bács-Kiskun megyében vállalja a kilométer spirálok méretre vágását, így ezért nem kell a fővárosba utazni. Becserélik az összes korábbi típust az Ecometerre (típustól függően 0-3000 forintért) és október elsejétől -— ugyancsak egyedüliként — az Országos Mérésügyi Hivatal engedélyezi minden taxaméter hitelesítését a betéti társaság kecskeméti telephelyén. N. N. M. • • Ünnepelt a kecskeméti evangélikus gyülekezet Harangot és orgonát szenteltek vasárnap Kecskeméten az evangélikus templomban. Az istentiszteleten Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökelnöke szentelte fel a templom legújabb ékességeit. Az 1928-ban készült 27 regiszteres hangversenyorgonát — amelyet a II. világháború után orosz katonák rongáltak meg — egy német orgonaépítő cég szakemberei hathetes éjjel-nappali munkával hoztak helyre. A renoválás 40 ezer márkát kitevő költségeiből harmincezret Rüsselsheim evangélikus hívei adományoztak. A többit Kecskemét és környéke csaknem kétszáz éves múltú evangélikus gyülekezetének tagjai adták össze. Az orgona ezentúl nemcsak a hívőket szolgálja. Kiss János lelkész arról számolt be, a szakemberek szerint jelenleg ez a város legjobb ilyen hangszere, ezért remélhetően nagyon sok nyilvános hangversenyen szolgál majd Kecskemét polgárainak örömére. Ugyancsak a kecskeméti evangélikus gyülekezet áldozatvállalásának köszönhető a templom 130 éves történetében most öntetett első harang. • Helyére emelik a harangot. Sebésztalálkozó Hajóson A hét végén Hajóson rendezték meg a Magyar Traumatológiai Társaság három napon át tartó tudományos ülését. Közel kétszáz sebész, köztük fiatal szakemberek érkeztek az ország minden részéről. Bács-Kiskun szinte valamennyi sebésze képviseltette magát. A szakma legkiválóbbjaiból választott vezetőség ülésén több, a jövőt meghatározó elhatározásra jutottak. Megyénk legutóbb 1979-ben adott helyet a rangos fórumnak. Katonai eskü A hozzátartozók jelenlétében tettek katonai esküt szombaton az augusztusban bevonult újoncok Kecskeméten. Az eskü 11 óra előtt néhány perccel kezdődött a repülőezred csapatzászlójának fogadásával. Ezt követően Dobos Lajos őrnagy, az újonc alegység parancsnoka tett jelentést Kovács Sándor alezredesnek, a helyőrség parancsnok-helyettesének. A Himnusz elhangzása után Horváth János őrnagy szólt a fiatal katonákhoz. Az eskü szövegét a Nyékládházáról bevonult Kovács Sándor honvéd mondta el. A fiatalok díszmenettel bizonyították szüleik előtt, hogy az elmúlt három hét alatt fegyelmezett, feszes katonai foglalkozásokon sajátították el a kiképzés alapismereteit. Az újoncok a hétvégén eltávozásra mentek. Szétváló kft. A Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Kft. október l-jétől történő szétválásáról is dönt mai ülésén a város képviselő-testülete. Az ingatlankezelés Kik-For., a távfűtés Termostar, a kábeltévé részleg Telemozi, az építőipari rész pedig Kvader néven tevékenykedne tovább kft-ként. Csak kérdezem Mire jó az úgynevezett TB-járalék? Többféle válasz lehetséges attól, hogy bizonyos nehéz fizetési helyzetbe került vállalkozók idegesítésére szolgál, különösen ha nyilvánosságra kerül az adósságuk, egészen addig a véleményig, hogy ez pénz a társadalombiztosítás fönntartására szolgál. Ez utóbbi állítást azonban sokan viccnek tartják. Mégpedig azért, mert amikor időnként az újságok nyilvánosságra hozzák a a társadalombiztosításnak tartozó legnagyobb adósok listáját, és a szóban forgó összeget, akkor kiderül, hogy ez a fajta pénz az, amit senki nem vesz komolyan. A hitelező se, az adós meg végképp nem. Több tízmillióval tartoznak egyesek évek óta. Nem olyan nagy baj ez nekik, minthogy a társadalombiztosítás a jelek szerint birkatürelmű, másrészt meg a magyarázat is kézenfekvő: ha mindenki visszafizetné nekik a tartozást, ők is ki tudnák fizetni a TB-t. Ez a körbetartozás valóban tipikus ma Magyarországon, de nem tud mindenki ezzel érvelni. Például az az alkalmazott, aki nem kap fizetést, kényszerszabadságra küldik vagy elbocsájtják. Nem nagyon hivatkozhat például az áramszolgáltatónak arra, hogy neki is tartoznak. A villanyát mindenképpen kikapcsolják. Elvileg még orvos se nézhetné meg, hiszen nincs biztosítva. Nem lehetne kissé keményebb eszközökkel behajtani bizonyos tartozásokat? Mondjuk csak anynyira, amennyire a magánember adósságait szokták. Hámori Zoltán
