Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

8 PETŐFI NEPE 1993. szeptember 16., csütörtök KULCSSZÓ A KÖZMŰVELŐDÉSBEN: EGYÜTTMŰKÖDÉS Mi nem tetszik a bajai városatyának? Nemes Gábor közismert személyi­ség Baján, több mint egy évtizede a helyi közművelődésben tevékenyke­dik. A múlt hónap végén pályázat út­ján újra elnyerte az Újvárosi Általá­nos Művelődési Központ közműve­lődési intézményegység vezetői állá­sát. Emellett önkormányzati képvi­selő, a kulturális bizottság tagja. A népművelő városatyát airól kér­deztük, hogy mit jelent az Újváros­ban a közművelődési munka? — Munkacsoportunk tevékenysé­gét alapvetően az integrált intézmény jellege határozza meg. A közel ezer 3—14 éves gyermek és fiatal szemé­lyiségfejlődéséhez, ismereteink bőví­téséhez igyekszünk hozzájárulni szabad választáson alapuló, kötetlen tevékenységformák működtetésével. Munkánk eredményessségének kulcsfogalma a közös érdeket felis­merő szülő, gyermek, pedagógus és közművelődési szakember szoros együttműködése. Hagyományos programjaink köre egyre nő: egész­ségnevelési napok, újvárosi Bajális­­programok, családi nap, újvárosi na­pok, utcabál, nyári szabadtéri prog­ramok. A Jánoska-eresztés hagyo­mányőrző rendezvényeiben is évek óta meghatározó szerepet vállalunk. A város kulturális vérkeringésébe több ponton igyekszük bekapcso­lódni: iskolagalériánk számos kiállí­tással várjá a látogatókat, több köz­­művelődési intézménnyel szervezünk közös koncerteket, előadássorozato­• Nemes Gábor. kát, komplex programokat. A bajki Honpolgár című lap létrehozása is in­tézményünkhöz kötődik. Október kö­zepén már a harmadik intézményi év­könyvet adhatjuk át ingyenesen a gyermekeknek és a szülőknek. — Hogyan tudja egyeztetni a közművelődési munkát a képviselői feladatokkal? — Számtalan napirend és döntés kötődik a szakmámhoz, az oktatás és a közművelődés területén. Naponta szembesülök az ágazat törekvései­vel, problémáival. A megalapozott döntéshozatalt feltétlenül segíti. — Mit tart jónak, és mit tart siker­telennek a bajai önkormányzati munkában? — Ismerve a' város anyagi lehető­ségeit és az állandó feladatok nagy­ságát, feltétlenül eredménynek tar­tom az arányaiban igen jelentős in­tézményhálózat működőképességé­nek fenntartását, az'” önkormányzati törvény által előírt kötelező felada­tokon túli funkciók felvállalását. Szintén pozitívumként könyvelem el azt, hogy a pártpolitikai különbö­zőségek megléte ellenére egyre in­kább szakmai érvek döntenek el egy-egy szavazást. A testület műkö­désében kulcsfontosságúnak tartom a bizottságok munkáját, többségük­nél — melyek a hivatal szakembere­ivel összehangoltan tevékenykednek —- előrelépést tapasztalok a hatáskö­rök egyrészének átadása óta. Szomorú, hogy a szegénységgel, a munkanélküliséggel, fiatal család­alapítók problémáival szemben ed­dig nem sikerült igazán eredményes alternatívákat kidolgozni, a saját be­vételi források növelésével azokat nem tudtuk enyhíteni. Az önkor­mányzat kapcsolatrendszerének javí­tása szintén sürgető feladat, mind a vonzáskörzet települései, mind a he­lyi szakmai és érdekvédelmi szerve­zetek tekintetében, hiszen csak a kölcsönös bizalom, a tolerancia és a segítő kezdeményezés viheti előre közös dolgainkat. Papp Zoltán A MEGYEI KÖNYVTÁR IS SZEREPEL A LISTÁN Parlament előtt az önkormányzatok támogatása A helyi önkormányzatok beruhá­zásaikhoz kétféle támogatást kaphat­nak a központi költségvetésből. Az egyik a címzett támogatás, a másik az úgynevezett céltámogatás. A kettő között jelentős különbség van. Az előbbit a kormány előterjesztése alapján, az Országgyűlés döntése után kaphatják meg az önkormányza­tok, a másikat egy adott célnak meg­felelő létesítmények (például óvo­dák, iskolák) építéséhez nyújtják, de egyben elvárják, hogy az önkor­mányzatok saját forrásaikból is hoz­zájáruljanak azok felépüléséhez. A támogatási célokat és feltételeket az Országgyűlés törvénybe foglalja, s ha valamely település a feltételeknek megfelel, alanyi jogon igényelheti a támogatásra szánt forintokat.- Az Országgyűlés most tárgyalja a helyi önkormányzatok idén megpá­lyázható címzett támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a helyi önkormányzatok most induló beru­házásai szerepelhetnek. A májusban meghozott törvény a már folyamat­ban lévő beruházásoknak nyújtott támogatásokról rendelkezett - mondja Kustosné Nyíri Edit, a Bel­ügyminisztérium önkormányzatok gazdasági főosztályának vezetője.- Hány beruházás szerepel a tör­vényjavaslatban?- Huszonegy, amelyeknek ösz­­szege mintegy 700 millió forint.- Milyen beruházásokról van szó?- Általában olyan beruházások sorsáról kell dönteniük a honatyák­nak, amelyeknek építési költsége a helyi önkormányzatok költségveté­sének többszöröse. A javaslatban szerepel például négy olyan Nógrád megyei iskola befejezése is, amelyet még a rendszerváltás előtt kezdtek építeni. A berceli iskola csaknem 110 millió forint támogatást kap, de itt épül a százötven személyes méh­keréki nemzetiségi óvoda és a hozzá­tartozó kbnyha is. A támogatásra javasolt beruházás között ott van a szekszárdi Német Színház építése, amelynek fele költ­ségét - huszonöt millió forintot - a Baden Würtenberg-i német tarto­mány fedezi. Támogatást kap a Bács-Kiskun megyei Katona József Megyei Könyvtár, a fővárosi Bajcsy Zsilinszky Kórház és a Nyíró Gyula Kórház rekonstrukciója is. A vidéki kórházak közül az ózdi Almási Ba­logh Pál Kórház és a győri Pétz Aladár Kórház szerepel még a most induló címzett beruházások között. Az építkezések több esztendőt vesz­nek igénybe, ezért a törvényjavas­latban csak a jövő évre eső összegek szerepelnek. Levél az APEH-töl Az Adó- és Pénzügyi Hivatal (APEH) szeptember 15-től postázza az egyéni vállalkozók, adó­számla-kivonatát. A hivatal kéri az adózókat, hogy ha a kivonaton vi­tatható adat szerepel, az egyeztetés­hez szükséges iratokat bocsássák az APEH rendelkezésére. Ki mondta, hogy befektetni bonyolult? A Lakossági Kincstárjegy ma az egyik leg­biztonságosabb befektetés. Mivel állami érték­papír, a kamatfizetésre és a törlesztésre maga az állam vállal garanciát. Nemcsak biztonságos, de igen kedvező kamatozású értékpapír is. 1 éves, rövid távú futamideje könnyen belátható időtartam az Ön számára. Ha Ön egy évre leköti pénzét, akkor a futamidő lejártával 19% kamatot kap. Ha idő­közben mégis váratlanul pénzre lesz szüksége, a Lakossági Kincstárjegyet már 2 hónap elteltével is visszaválthatja. És ami a legfontosabb, akkor is kamatozik! A Lakossági Kincstárjegy 1993. augusztus 23-tól az országban közel 500 helyen kapható. Később pedig a forgalmazó hálózat bármely tagjánál visszaválthatja Lakossági Kincstárjegyét. Ha tehát egyszerű, rövidtávú és kedvező hozamú befektetést keres, fektesse pénzét Lakossági Kincstárjegybe! A Lakossági Kincstárjegy a legegyszerűbb befektetési megoldás és 1993. augusztus 23-tól már Ön is megvásárolhatja. A Lakossági Kincstárjegy folyamatosan kapható az alábbi forgalmazóknál: Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. 1052 Budapest, Deák F. u. 5. • Budapest Bank Rt. valamennyi fiókja • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai * Budapest Bank Rt. Kecskemét, Dobó krt. 13-15. • Budapest Bank Rt. Kiskőrös, Petőfi tér 18. ® OTP Bank Rt. Kecskemét, Szabadság tér 5. • 199.3. szeptember l-jétől Polgári Bank Rt. Kalocsa, Szent 1. király u 30. KI </05§a, / & ÁLLAMPAPÍR Az EXPO finanszírozásáról Dr. Lantos János, az Expo ’96 Kft. gazdasági igazgatója, az MTA Marke­ting Bizottságának tagja. Vele beszél­gettünk a világkiállítás finanszírozási kérdéseiről. — A világkiállítás megépítése többféle forrásból táplálkozik — mondja. Ezek közül kiemelt jelentő­ségű az a 17 milliárd forint, amelyet a világkiállítási törvényben jóváhagy­tak. Ezen alap terhére készülnek el az expóhoz csatlakozó legszükségesebb fővárosi infrastrukturális létesítmé­nyek, ebből épül fel az expó közvetlen területe. Az összeg tételes felhaszná­lására megegyezés született a Fővá­rosi Önkormányzat és a Világkiállí­tási Programiroda vezetői között. A sajtóban megjelentetjük a pályázati felhívásokat, és azok a cégek, akik be akarnak kapcsolódni az építésbe, egy úgynevezett előminősítési eljárásban vesznek részt. Ennek során megvizs­gáljuk az ajánlatokat és a cégnek be kell mutatnia azt: milyen a szervezete, milyen műszaki feladatok megvalósí­tására képes mennyiségileg és minő­ségileg. Természetesen pénzügyi szempontból is górcső alá vesszük helyzetét — abban az esetben, ha le­járt, vissza nem fizetett hitelei, adó­vagy tb.-tartozása van, már kiesik a rostán, fgy az előminősítés után szű­kül az esélyes vállalatok köre, mivel konkrét ajánlattételre csak az előmi­nősítetteket kérjük fel. A konkrét aján­lathoz csatolt ajánlati garanciában a banknak kötelezettséget kell vállalnia arra is a cég megbízásából, hogy aján­latát nem vonja vissza, a szerződést aláírja ha nyer, valamint jóteljesítési garanciát is átad az ajánlat érvényes­ségén belül. — Sokat vitatott ügy az expóval kapcsolatban, hogy az ingatlanokat el lehet-e adni, mert ez a forrás is lénye­ges a finanszírozásban. — Az ingatlanhasznosítás nem az Expo .’96 Kft. feladata. Információim szerint eddig két ingatlan kelt el, az egyiket az ÉVOSZ, a másikat a MÓL Rt. vásárolta meg. Véleményem sze­rint azonban ezen a területen, amely nem az expo szűkén értelmezett terü­lete, eladhatók az ingatlanok. —Az expo kapuinak bezárása után az ELTE és a Budapesti Műszaki Egyetem kapja meg az épületeket, egyetemi campusként történik az utó­­- hasznosítás, amely a világkiállítások neuralgikus pontja szokott lenni. Erre a célra állami kötvények kibocsátását tervezik. Hogyan álI ez az ügy, aelad­­hatók lesznek-e a kötvények? — Az Országgyűlés egy 23 milli­árd Ft összegű kötvény kibocsátását szavazta meg,amely ugyan a felsőok­tatás céljait szolgálja, de oly módon, hogy azokat a beruházásokra használ­juk fel az expo területén. Ez tehát a Világkiállítási Alaphoz tartozik, eb­ből fedezzük az építkezéseket. Az ál­lampolgároknak érdemes lesz ezeket megvásárolni, állami garanciákat kapnak a visszafizetésre. Ügy gondo­lom azonban, az sem mellékes kö­rülmény, hogy egyetemek épülnek belőle, és ez a jövőt szolgáló cél is fontos mérlegelési szempont lehet, ösztönözni az állampolgárokat a köt­vények megvásárlására. —Elhangzottak olyan vélemények is, amelyek szerint a Bechtel cég ter­vezési tanulmánya alábecsülte az expó kiadásait és túlbecsülte a bevé­teli lehetőségeket. Hogyan látja ezt a kérdést a jelenlegi állapotok szerint? — A Bechtel-tanulmány nagy tá­mogatást adott az expó előkészítésé­hez, a tervek kidolgozásához. Ez a vi­lágcég. amelynek jelentős tapasztala­tai vannak, kiváló szakemberekkel dolgozik. Amikor az előtanulmányt elkészítette, az akkor rendelkezésre álló adatokat, a korábbi világkiállítá­sokon szerzett tapasztalatokat,tudta figyelembe venni. Korai lenne még a megállapításait kétségbevonni, hi­szen számos később megvalósuló fel­tételt jelölt meg a célok teljesítésé­ben. Ahogy haladunk az időben, úgy erősödnek meg, vagy válnak bizony­talanná a tanulmányban szereplő for­rás és kiadási összegek. A struktúra rendkívül szakszerű, az előrebecsült adatoknak csak a találati pontossága változhat. Olyan tapasztalataink van­nak, hogy kisebb összegekért sikerült szerződéseket kötni az építésre, mint ami a tervekben szerepelt. Ennek az egyik fő oka, hogy Magyarországon nincsenek nagy beruházások, az épí­tőiparnak nincs megfelelő rendelésál­lománya. Ezért a cégek a korábban elképzelt haszonkulcsot csökkentik, rentábilisabb megoldásokat alkal­maznak, és igyekeznek költségeiket csökkenteni. Számos olyan cég is tárgyal ve­lünk, amely alacsonyabb haszonnal, de szeretne ott lenni az expó kivitele­zésében. Számukra ugyanis egyfajta jó értelemben vett reklámot, más megrendeléseknél referenciát jelnet, ha részesei az Expo '96 megalkotásá­nak, kivitelezésének. A bevételek, a jövedelemforrások között szerepel­nek a belépőjegyek, az étkezési szol­gáltatások, a koncesszió alapján mű­ködő helyszíni árusítások, a szóra­koztatás, a jogdíjak, a csarnoktér bér­beadása, a szponzorálás. A felsorol­tak természetéből következik, hogy ezek a bevételek befolynak. Új vásártér Tompán • Új vásárteret avattak a közelmúltban Tompán, a víztorony mellett. Az ott élők és a környékbeli települések lakóinak többsége örömmel fogadta az új Iétesítményt.(Foto:Kiss Béláné)

Next

/
Thumbnails
Contents