Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-15 / 215. szám
6 PETŐFI NÉPE 1993. szeptember 15., szerda A MINISZTERHEZ FORDULTAK A RÉSZARÁNY-TULAJDONOSOK Harc a földért a tiszakécskei határban • A földkiadó bizottságnak nem könnyű igazságot tenni. Ráadásul úgy dolgoznak, hogy eddig egy fillért nem kaptak munkájukért. Képünkön az elnök, Szürszabó Benjámin éppen Bállá Pali bácsi sérelmét hallgatja. Tévedtek azok, akik a kárpótlási törvény megalkotásakor azt állították, hogy nem kell a parasztembernek a föld. Tiszakécskén legalábbis az ellenkezője igazolódott: a kárpótlásra jogosultak közül mintegy ezerötszázan kértek földet, a részarány-tulajdonosok száma pedig eléri a hatezret. A helyi kárpótlási hivatal időnként nagyobb forgalmat bonyolít le, mint az orvosi rendelő. Az is igaz persze, hogy sokaknak a hosszadalmas ügyintézés, a rengeteg utánajárás vette el a földtől a kedvét. A minap egy kécskei ember így fakadt ki a hivatalban: — Nemsokára itt lesz a választás, s még mindig nincs kiosztva a föld! Meglátják, jön egy új rendszer, és elsöprik az eddigi törvényeket, s vissza kell adni mindent. Kié a tanya melletti föld? A bizonytalanságok ellenére azonban mindenki ragaszkodik a neki járó földterülethez, mégha az talpalatnyi is. A határban valóságos háború dúl a földterületekért. S nemcsak azért, mert mindenki végre birtokában szeretné tudni azt a néhány hektárt, s abból is inkább a javát, hanem azért is, mert itt az őszi munkák ideje, s aki gabonát vet, az szeptember 30-ig igényelhet hektáronként 2000 forint állami támogatást. Kécske külterületén egymást érik a tanyák, így a Hajdú-dűlőben is. A Solohov szövetkezet tagjai itt kapták meg valamikor a háztáji egy részét. Igaz, a háztáji már megszűnt, de a földkiadásra vonatkozó tavalyi törvény szerint az a tagok birtokában maradhatott részarány-tulajdonként. Az idei törvény viszont a tanyatulajdonosokat részesíti előnyben. Ez azt jelenti, hogy az a tanyás gazda, aki saját jogon kapott kárpótlást, az aranykoronájának egy részét kérheti közvetlen a tanyája körül. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a volt háztájit használó részarány-tulajdonos távozik az érintett földterületről. S ez bizony nem mindig békésen, szép szavak kíséretében történik. A kécskei földkiadó bizottság • Mészárosné Erzsiké néni nem tudja, kihez forduljon panaszával. egyik tagja, Hegedűs Béláné felel a Hajdú-dűlőben zajló egyezkedésekért, a földek törvényes szétosztásáért. Ő maga is érdekelt, ugyanis édesanyja elhagyatott tanyáját ismét birtokba vették, s gazdálkodni kezdtek. Hegedűsné úgy véli, hogy megnehezítette dolgukat a szövetkezet azzal, hogy Erős József elnök arra biztatta a háztájival rendelkező tagokat, hogy maradjanak a földjükön, az őket - illeti meg. Éppen ezért van olyan, aki ebben az évben fúratott kutat, emeli fabódét a portájára, s bizony nem szívesén hagyná el a megszokott birtokot. Ez rontja el napjaikat a Hajdú-dűlőben lakó Hoppál Jánoséknak, akiknek maga a szövetkezet elnöke a tanyaszomszédjuk, s nem sikerült vele egyezségre jutni a földterületet illetően. Erős József Hoppálék tanyája előtt gazdálkodott és gazdálkodik, s továbbra is szeretne ott maradni. Az idős Mészáros Jánosnénak meg az a panasza, hogy a mellette lévő birtokot amikor a szövetkezet embere nagyjából kimérte 'a részarány-tulajdonosnak, a neki járó földterületből is lecsípett nyolc métert. Erzsiké néni szerint ez azért nagy baj, mert a területének egy része nádas és gyep, a szomszédhoz kerülő nyolc méter pedig a birtok java. A szövetkezet elnökének, Erős Józsefnek határozott a véleménye a Hajdú-dűlői sérelmekkel kapcsolatban. — A dűlőben nincs szabad terület — mondja. — Bárki ott pályázik földre, a jelenlegi használókkal kell megegyeznie. Ha az lemond a földről, akkor az övé lehet. A földkiadó bizottság köteles elbeszélgetni az érintettekkel, ahhoz nincs joga, hogy önkényesen, a másik megkérdezése nélkül odaadja a tanyatulajdonosnak a területet. Szerintem, aki 20-30 éve háztájiként használja azt a földet, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint aki most kéri. Egyébként is csak annyi adható ki a tanya körül, amennyire lehetőség van. Valóban azt mondtam az embereknek: használják nyugodtan tovább azt a földet, amit eddig is használtak, csak a szomszédéba ne menjenek. Szerintem a háztáji szent és sérthetetlen. Ezeket az embereket — beleegyezésük nélkül — nem lehet onnan n kitenni,r s- ebbe' a- ihizottságnak bele kell nyugodnia. •Nehéz lenne igazságot tenni, egy biztos: minden esetben, még ha méltányos is, a bizottság is hosszasan mérlegel, akkor is a törvény szefint kell eljárnia. A törvény azonban igen bonyolult az egyszerű ember számára. Nem értik, miért nem biztos, hogy övéké lesz az a földterület, amelyet tavaly részarány-tulajdonként már a szövetkezettől megkaptak? Ugyanígy vannak azok a kárpótlásra jogosultak is, akik egyéves ingyenes használatra foglaltát el földet. Sokan azt hitték, véglegesen övéké lesz az általuk művelt terület. Újraelosztás megegyezéssel — Ezzel-megy el a legtöbb idő — magyarázza a helyi kárpótlási hivatal munkatársa, Zoboki Balázsné. — Nehezen értik meg az emberek, hogy most újraelosztás történik, és most intézzük a végleges birtokbaadást. Főként a részarány-tulajdonosok gondolják, hogy a szövetkezet által kimért föld már a végleges birtokuk. Holott az új törvény lehetővé teszi, hogy bárki bármelyik táblában igényelhet földet, csak éppen a jelentkezőknek meg kell egyezniük. Az egyeztetés s az egyezkedés levezetése a földkiadó bizottság dolga. — Azt tessék megmondani — kéri a hivatalba érkező Szabó János Zobokinétól —, enyém lesz az a föld, amit eddig használtam, vagy nem. Szabó Dezsőné ugyanebben a cipőben jár. Tavaly megkapta a szövetkezettől a részarány-tulajdonát, s a szövetkezet pénztárába be is fizette a két hektár szántóra terhelt beruházási, értéknövelő költséget, áfával együtt 28 ezer 880 forintot. S most kiderült, hogy más is igényt tart az eddig sajátjának hitt földterületre. Az is érdekes — mondja Szabóné —, hogy többen már hivatalosan is kimérették a földjüket. Ő csak azért nem, mert a szövetkezettel kötött megállapodásban az áll, hogy maga a téesz fogja a részarány-tulajdonosok földjét kimérni. Ez meg is történt, de nem tekinthető hivatalosnak, mert azt csak mérnök, szakképzett földmérő végezheti el. Akik szakemberekhez fordultak, azoknak megvan már a műszaki megosztás, s a földhivatalban bejegyezték a birtokot. De tulajdoni lap csak a földkiadó bizottság határozata után jár. Ennek ellenére élveznek egy kis előnyt — magyarázza Zobokiné —, hiszen akik megcsináltatták a műszaki megosztást, vagy már kifizették a föld értékét növelő költségeket, azoknak a területét a bizottság megpróbálja érintetlenül hagyni, ne kelljen a tulajdonosnak ismét a zsebébe nyúlni. Úgyis fizetett már eleget. Ki fizeti a földkimérést? A kécskei földkiadó bizottság legutóbbi ülésén éppen ezekről a költségekről tárgyalt. A bizottság elnöke, Szűrszabó Benjámin elmondta a tagoknak, hogy sok kécskei járt pórul a földkimérés során. Pestről, meg innen-onnan hívogattak mérnököket, akik felvették a 'sok pénzt, s csupán egy vázlatot hagytak maguk után. -Hogy ez ne forduljon elő. maga ^ bizottság keresett korrekt földmérő társaságokat, melyek megtették árajánlatukat. A borsos árakat hallván, bizony, csak hümmögtek a bizottsági tagok. Az olcsóbb társaság ugyanis, ha legalább 300 helyi ember kémé tőlük a munkát, akkor egy földrész kimérését 8750 forintért vállalnák. Ez azt jelenti, hogy aki három helyen méreti a földjét, az háromszor fizeti meg ezt az összeget. S akkor még hol van a földre terhelt beruházási költség! Tóth Dezső polgármester, aki magánemberként is érdekelt a földügyekben, kiszámolta: 10 hektár föld után mintegy 300 ezer forint lenne a költség. Hogyan lehet így bárki földtulajdonos? S ha mégis, miből vesz vetőmagot, eszközöket? Igazságtalannak tartják, hogy a törvény megkülönbözteti a kárpótlásra jogosultakat és a részarány-tulajdonosokat. Aki ugyanis kárpótlás útján jut földterülethez, nem kell kifizetnie a földmérést, sőt, a föld értéknövelő költségeiből is elengedik az állami támogatást. A polgármester emiatt írt levelet a földművelésügyi miniszternek, aki a napokban küldte meg válaszát. A földrészleteket terhelő meliorációs, öntözéses költségekkel kapcsolatban azt írta: ezeket a földkiadó bizottságnak kell ellenőrizni, ültetvény esetén pedig az új földtulajdonosoknak az állami támogatással és az amortizálódott értékkel csökkentett összeget kell megtéríteni. Kilátásba helyezi azt is, hogy az országgyűlés elfogadja a hatályos törvények módosítását, s várhatóan a részarány-földtulajdon' kimérési költségeinek kifizetéséf teljesen vágy részlegesen átvállalja az állam. , i AtfÖkákiádó bizottságot nem nyugtatta meg ez a válaszlevél, ezért ismét a miniszterhez fordulnak. Újra kérik, hogy az állam száz százalékban vállalja át a részarány-tulajdonosok földkimérési költségeit, valamint tekintsenek el attól, hogy a szövetkezet egy-egy beruházására adott állami támogatást kifizettessék az új tulajdonosokkal. Ennyi terhet ugyanis nem bírnak el az új gazdák. Tóth Dezső polgármester azt is felvetette, s a miniszterhez küldött levélben meg is írták, hogy könnyítene a helyzetükön, ha a szövetkezeti tagok a vagyonjegyükkel lefedezhetnék a földre terhelt költségeket. Egyébként úgy sem tudnak mit kezdeni a vagyonjeggyel. A minisztérium munkatársai szerint járható ez az út, amennyiben a vagyonjegy tulajdonosa és a termelőszövetkezet megállapodik erről. A Solohov szövetkezet elnöke viszont úgy véli, a jelenlegi szituációban nincs erre mód. Erős Józseftől megtudtam: az eladósodott téesz hitelezői nem járultak hozzá a vagyonmegosztáshoz. A meliorációs költségeket pedig a vagyonértékelés során hivatásos értékbecslő vizsgálta felül, a téesz ettől a költségtérítéstől nem tud eltérni. S mivel a vagyonba az állami támogatást is be kellett vonni, így kénytelenek a költségek esetében is felszámolni. Aki azonban nem tudja kifizetni, a szövetkezet igazgatósága engedélyezheti, hogy részletekben törlessze. Akik viszont közös művelésben hagyják a földet, azoknál — külön megállapodás alapján — eltekintenek a térítéstől. Tíz éves haszonbérleti szerződést köt velük a szövetkezet, s a tíz év bérleti diájával—^melyet nem vesznek fel a tulajdonosok — letudják a költségtérí-T-tést. '"' ?h tíörf'hn rí^rlr"(^}pAf?rt. A . Tiszakécskén a földkiadó bizottság közreműködésével most folynak az egyezkedések s az ideiglenes földkimérések. Van olyan tábla a bőgi rétben, amelyet legalább a duplájára kellene növeszteni, hogy minden igényt kielégítsenek. Ezeken a helyeken a, bizottsági tag sem tud többet mondani, mint azt: így vagy úgy, meg kell egyezni. Egy biztos, nem maradhat gazdátlan terület. Napok múlva ismét lesz Tiszakécskén földárverés. A licitre bocsátott kötött talajú területekre sokan pályáznak. A városban már tudni vélik, kik emelik fel a táblát háromezer forintnál. Azt beszélik, hogy több a kárpótlási jegy, mint a kárpótlásra kijelölt terület. Jósolgatják, hogy lesznek nadrágszíj parcellák és nagybirtokok is. Attól függően, ki milyen ügyes. Az sem titok, hogy elkezdődött a földdel való kereskedés, ismernek olyat, aki nagyfröccsért veszi a hektárokat. Ki hogyan tud, harcol a földért. Benke Márta • A Hajdú-dűlőben tanya tanya hátán. Vajon hogyan lehet itt békésen megegyezni? A csődhöz is egyetértés kell Inflációs matematika Aki külföldön vásárol nagyobb értéket, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a behozott áru után vámot, áfát és statisztikai illetéket kell fizetnie. Hogyan tudja behajtani jogos követeléseit a vám- és pénzügyőrség? - kérdeztük Borbélyné dr. Kovács Jolántól, az országos parancsnokság vámbeszedési osztályának vezetőjétől.- A gazdálkodó szervezetekkel a legnehezebb a dolgunk. Nem célunk, hogy tönkremenjenek, hogy a fizetési nehézségek miatt felszámolásra kerüljenek. Hiszen nagyon sokan azért tartoznak az államnak, mert nekik is tartoznak mások. Ördögi kór ez, amiből szeretnénk végre kitömi. Tavaly úgy csökkentettük kintlevőségeinket, hogy azoknak a cégeknek, amelyek fizetési készséget mutattak, év végéig átütemeztük a hátralékukat.- Minden adós iránt ilyen türelmesek?- Akik többszöri felszólításra sem hajlandók rendezni a számlát, illetve legalább megállapodást kötni a vámszervekkel a fizetési feltételekről, azok ellen megindítjuk a végrehajtást, vagy végső esetben felszámolási eljárást kezdeményezünk. ,- Sok gazdálkodó szervezet egyszerűen öncsődöt jelentett be fizetési nehézségei miatt. Tőlük hogyan hajtották be a tartozásukat?- A csődeljárást követő 90 napos moratórium után - az egyezség alapján - általában részletekben megfizették a hátralékot. Mások a felszámolás befejezését követően rendezték tartozásukat. Az állami adósságok ugyanis elsődlegességet élveznek a megszűnő cégek vagyonának értékesítésekor.- A csődtörvény 1993. szeptember 3-án életbe lépett módosítása nehezíti vagy könnyíti a behajtást?- Gyakorlatiasabbá és megnyugtatóbbá válik az eljárás, mind az adósok, mind pedig a hitelezők szempontjából. Megszűnik a kötelező jellegű öncsődbejelentés. Ezentúl ahhoz, hogy csődöt jelenthessen be egy cég saját maga ellen, illetőleg megkaphassa a 90 napos moratóriumot, a hitelezők egyetértésére is szüksége lesz. Tehát a jövőben a csődtárgyalás előtt tudni fogjuk, melyik adósunk milyen gazdasági helyzetben van, és nem ér majd minket sem váratlanul, ha csődeljárás kezdődik egy-egy cég ellen. A csődeljárás iránti kérelemben ezentúl közölni kell a gazdálkodó adószámát, ami megkönnyíti az azonosítást. Bizonyos cégek ugyanis nem ritkán több adószámmal „dolgoznak”, megtévesztve a hitelezőiket. Erre ezentúl nem lesz módjuk. További kedvező változás, hogy a hitelezők többségének döntése kötelező érvényű lesz a kisebbségre nézve: ez biztosíték arra, hogy mindenki hozzájuthasson a pénzéhez, vagy annak legalább egy részéhez. Ki kell még emelnem, hogy a csődeljárásban a bíróság a hitelezői érdekek védelmére vagyonfelügyelőt rendel ki. Ez eddig nem így volt.- Hány csőd- illetve felszámolási eljárásban érintett jelenleg az országos parancsnokság?- Az első félévben 227 csődeljárásban voltunk érdekeltek. Ez több mint 4 milliárd forint kintlevőséget jelent. Egyezségi tárgyalások után 89 esetben sikerült megállapodnunk a tartozás rendezéséről. A felszámolási eljárások sajnos, sokkal eredménytelenebből végződnek! Az ügyek gyakran évekig elhúzódnak, s a járandóságunknak végül csak kis részéhez jutunk hozzá. Idén 432 felszámolási eljárásba kapcsolódtunk be, amelyből 5,7 milliárd forinthoz szerettünk volna hozzájutni, eddig mindössze 6 eljárás fejeződött be, 50 százalékos sikerrel. 147 céggel több mint 8,7 milliárd forint tartozás átütemezése történt meg. Ebből eddig 3,2 milliárd forint folyt be az államkasszába. Domi Zsuzsa • Csillagászati az infláció. A napokban tette közzé a Jugoszláv Statisztikai Intézet az augusztusi infláció értékét. A közölt adatok nem az elképesztést kívánják megcélozni, hanem a kuriózumok gyűjtőinek szolgáltatnak anyagot. A kiskereskedelmi árak augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva 1880,6 százalékkal emelkedtek, azaz naponta 10,11 százalékot veszített értékéből a dinár. A valutázók ezt kissé másként látják, ők napi húsz százalékra teszik az infláció mértékét. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor a dolgozó megkapja fizetését, első nap nem veheti fel a bankban, mert még nem könyvelték el, a másodikon azért, mert korlátozták a felvehető összeget, s ha valóban szerencsés csillagzat alatt született, és már a harmadik napon hozzájut- a becsületes munkával megkeresett jövedelméhez (10-15 márka ellenértékéhez), az már csak hatvan százalékát éri az eredetileg kiutalt összegnek. Érdekes az a matematikai számítás, amit ugyancsak a statisztikusok végeztek el. Szerintük, ha a következőkben is az elmúlt nyolc hónap átlagában növekszik az infláció, az 1994-es évet 1 671 000 000 százalékos inflációval várják be a jugoszlávok. Ha pedig a következő 11 hónapban megmarad az augusztusi inflációs ráta, az egy évre visszavetített drágulási érték 360 ezer billió százalékot tesz ki. Szemléltetésként: augusztusban a fűtőolaj ára 114-szeresére (nem enynyi százalékkal!) emelkedett. Egyébként Szerbiában másfél éve nem is volt a kutaknál háztartási fűtőolaj. Ma sincs... — fekete — A Financial Times a bankbotrányról Szabó Iván pénzügyminiszter a terjeszkedő feketegazdaságot okolta a korrupcióért - írta a Financial Times című brit lap keddi számában Nicholas Denton budapesti tudósító, beszámolva arról, hogy a főügyészség sikkasztás, hanyagság, megvesztegetés és más bűncselekmények okozta 170-190 millió dolláros veszteséget talált a bankoknál. Egyes becslések szerint a feketegazdaság a magyar GDP-nek már 25 százalékát adja - tette hozzá. Meg nem nevezett hivatalos személyeket is idézett, akik szerint a bankkorrupció jelentősége nem nagy, és az ügyek többsége régi, csak éppen idő kellett, míg az igazságügy nyikorgó malma megőrölte őket. A magyar bankok problémája éppen akkor került elő, amikor Budapesten van a Világbank küldöttsége, a rossz kölcsönökkel terhelt pénzügyi szektor megsegítéséről tárgyalni. A budapesti illetékesek bíznak benne, hogy a Világbank mindazonáltal megadja a 200-300 millió dolláros hitelt a magyar kereskedelmi bankok tőkefeltöltésére - írta a brit lap tudósítója. Diplomás menedzserek Több mint százan kaptak menedzserdiplomát azon a tanévzáró ünnepségen, melyet kedden tartottak Budapesten a BM Duna Palotában. A képzési kurzust az Oxford Brookes University és az Omega Glen Kft. közösen szervezte. Ez a képzési program, amely 1989-ben indult hazánkban, a magyar szakembereknek olyan oklevelet ad, amely Európa-szerte használható. A diplomakiosztó tanévzárót megelőzően több előadás hangzott el a privatizációról. Az angol előadók azt tanácsolták magyar kollégáiknak, hogy a privatizálandó vagyont gazdaként kezeljék. Az előadások között hangsúlyt kapott az agrárszervezetek privatizációja, aminek során különös figyelmet kell fordítani a privatizálandó feldolgozó üzemek hazai alapanyaggal történő ellátásának lehetőségére. * i 5b „>10i f Mezőgazdasági együttműködés Jó lehetőség kínálkozik a magyar-egyiptomi mezőgazdasági kapcsolatok bővítésére - jelentette ki Medgyasszay László, a szaktárca politikai államtitkára egyiptomi tárgyalásairól hazaérkezve. Az Egyiptomi Arab Köztársaságban aláírta a magyar-egyiptomi növényvédelmi és karantén együttműködési egyezményt. A magyar küldöttség találkozott egyiptomi mezőgazdasági szakemberekkel és állami vezetőkkel. Tárgyalásokat folytattak Youssuf Amin Wally miniszterelnök-helyettessel, aki a kormány mezőgazdasági és talajjavítási minisztere is. A szaktárca államtitkára szerint kedvezőek a feltételek, hogy magyar mezőgazdasági árukat és ipari termékeket exportáljunk a közel-keleti országba. Együttműködésre van lehetőség a vetőmag-termeltetés és -export területén, továbbá az állategészségügyben, főként a vakcinagyártásban. Vegyes vállalat alapítása is elképzelhető ez utóbbi esetében. Ugyancsak közös vállalat létrehozása tűnik célszerűnek a szivattyúgyártásban azért, hogy ne szoruljunk ki az egyiptomi piacról a kínai és indiai konkurencia miatt. Hagymafesztivál Immár harmadik alkalommal rendezik meg holnaptól Makón a nemzetközi hagymafesztivált, amely bővelkedik majd fontos és látványos eseményekben. Csütörtökön reggel először a település zászlaját vonják fel, majd lovasbandérium és a kömyékbei táncegyüttesek vonulnak fel a város utcáin. A kiállítást Medgyasszay László, az FM politikai államtitkára nyitja meg, míg a díjakat Mihály Zoltán országgyűlési képviselő adja át. Pénteken, a hagymatanács szervezésében szakmai napot tartanak és szombaton is a szakmai eseményeké lesz a főszerep. A gazdasági fórumon Szabó Iván pénzügyminiszter, Pongrácz Tibor, az AVÜ igazgatótanácsának elnöke, valamint Bogár László, államtitkár is jelen lesz. Természetesen szórakozásra is lesz lehetőség. Szombaton este a hagymásbálon táncoltatnak a vendégek, s másnap a*hiegyei lovasbajnokság harmadik fordulóját rendezik meg Makón. Nagy Attila
