Petőfi Népe, 1993. szeptember (48. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

6 1993. szeptember 14., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Közútfejlesztésben Japáné az első hely • Magyarországon közúti beruházásokra nem csupán abszolút értékben, hanem arányaiban is jóval kevesebbet fordítunk nemzeti össztermé­künkből, mint a legtöbb fejlett nyugati ország. Az Útügyi Kongresszusok Ál­landó Nemzetközi Szövetsége (AIPCR), a közúti szakterület legna­gyobb múltra visszatekintő nemzet­közi szervezete a közelmúltban tar­totta meg nemzetközi találkozóját. Ezen a 43 országból érkezett 272 résztvevő mellett 855 japán közúti szakember vett részt.'A szervezet va­lamennyi műszaki bizottsága rendes ülést tatott, s együttes ülésekre került sor az egyes szakmai részterületek­kel foglalkozó japán szakbizottsá-t gokkal, illetve szakemberekkel. Az AIPCR Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának a japán kollégákkal együttesen tartott ülése a japán úthá­lózat finanszírozásának rendszerével foglalkozott. Köztudomású, hogy a távolkeleti ország az elmúlt két évtizedben bá­mulatos gyorsasággal fejlődött. Az autópálya-hálózat hossza az 1970-es hatszázötven kilométerről 1992-re közel hatezer kilométerre (ebből mintegy 500 km városi) növekedett, s folyamatosan javult az egész úthá­lózat állapota is. Ezt mindenekelőtt a jól működő finanszírozási rendszer tette lehetővé. A nemzeti összter­mékhez viszonyítva évek óta Japán­ban a legmagasabb a közúti beruhá­zásokra fordított összegek hánya­dosa, ami másfélszerese az egyesült államokbeli, kétszerese a németor­szági, hatszorosa a magyarországi hányadosnak. Közúti kiadások fedezésére szol­gálnak különleges alapok is, de az ál­talános adóbevételekből is fordítanak erre a célra. Közpénzekből elsősor­ban az úthálózat fenntartását és üze­meltetését fedezik, bár érdekes mó­don a központi kormányzati támoga­tások hányadának átlaga itt sem ha­ladja meg az ötven százalékot. Jelen­tős mennyiségű magántőkét is be­vonnak, mindenekelőtt a díjas autó­pályák, alagutak, hidak finanszírozá­sába, azonban teljes mértékben ál­lami garancia fedezete alatt, azaz a magánhitelezők kockázatot nem vál­lalnak. Tekintettel a jelenleg folyó, szá­munkra szinte felfoghatatlan össze­geket felemésztő beruházásokra (pl. az 1990 m középső nyílású Akashi Kaikyo kábelhíd, a Tokiói-öblön átvezető híd és alagút, a yokohamai öbölmenti városi autópálya-hálózat, amelyek mindegyike 10-15 millárd USD költségű!), nem valószínű, hogy japán útépítő, vagy díjas au­tópálya-üzemeltető cégek érdeklő­dése felkelthető a nagy kockázattal járó és számukra ismeretlen gazda­sági és jogi környezetben megvaló­suló magyarországi koncessziós au­tópálya-építések iránt. Feltételez­hető azonban hogy ezen autópályák finanszírozásába nem elhanyagol­ható mértékben japán bankok, pénz­intézetek is bekapcsolódnak majd, felhasználva a japán úthálózat fi­nanszírozásában szerzett tapasztala­tokat is. Ennek előmozdítása érde­kében az említett együttes ülés résztvevői megkapták a Koncesz­­sziós Autópálya Iroda által összeál­lított, az M1/M15 autópályák kon­cessziós szerződésének létrejöttét ismertető angol nyelvű anyagot. Hongkong nem számít változásra Miközben szombaton a kínai-brit tárgyalások 10. fordulója kezdődik az 1994-95-ös választásokról, egy közvéleménykutatás hétfőn közzétett tanúsága szerint a megkérdezett hongkongiak nagy többsége bízik benne, hogy az élet semmit nem fog változni azután, hogy a brit korona­­gyarmat 1997-ben visszatér kínai fennhatóság alá. A Standard című hongkongi lag ‘telefonon végzett felmérése szerint az 500 megkérdezett 70 százaléka vélekedett úgy, hogy életkörülmé­nyeik semmilyen vonatkozásban nem fognak változni 1997 után. Hat százalék javulásra számít, s 12 száza­lék elkészült arra, hogy életkörülmé­nyei rosszabbodni fognak. Ugyan­csak 12 százalék az aránya azoknak, akik nem mondtak véleményt a vár­ható jövőről. Az Asian Commercial Research, amely augusztus folyamán végezte a felmérést, nem közölt lehetséges hi­bahányadost. A felmérés végzői szerint, azok, akíkTielyzetuk" rosszabbodásától fél­nek, legnagyobb félelmüknek „a szabadság elvesztését” jelölték meg. A Hongkong visszaadásáról ren­delkező angol-kínai szerződés értel­mében a gyarmat autonómiát kap, és ötven éven át megőrzi kapitalista rendszerét. Az aggódók közt legnagyobb számban a vezető beosztásúak és azok találhatók, akiknél a családi jö­vedelem meghaladja a havi 20 ezer hongkongi dollárt (ez 2 500 amerikai dollárnak felel meg). Mint a felmérés eredményét is­mertető AP-tudósítás emlékeztet, 1991-ben egy közvéleménykutatás azt mutatta, hogy a megkérdezettek 59 százaléka vélekedett úgy, hogy 1997 után korlátozni fogják a szó­lásszabadságot Hongkongban. Miért nyugtalankodnak miattunk az osztrákok? Az osztrákok úgy vélik: a volt szo­cialista országok komoly gazdasági nehézségekkel bajlódnak, így aligha kell attól tartani, hogy - legalábbis egyelőre - a fejlett Nyugat vetélytár­­saivá válhatnak. A hivatalos osztrák statisztikai közlöny számadatai alap­ján az egy főre eső nemzeti összter­mék és a jelenlegi árfolyamokhoz vi­szonyított vásárlóerő tekintetében ezeknek az országoknak a lemaradása „úgyszólván ijesztő”. Az utóbbi megfogalmazás a Der Standard című bécsi napilaptól szár­mazik,amely megállapítja, hogy pél­dául Magyarország életszínvonala 62 százalékkal marad el Ausztriáé mö­gött. A legkirívóbb Románia leszaka­dása (79,4 százalék). A további sor­rend: Lengyelország (69,5), ex-Jugo­­szlávia (65,8), az egykori Szovjetunió (60,4), a volt Csehszlovákia (50,2). A bécsi gazdasági szakemberek az 1989/90-es fordulat hónapjaiban úgy gondolták, hogy a felzárkózásunk gyorsabb lesz, s a keleti piaci lehető­ségek fellendülést hoznak a Nyugat­nak. A tények azonban azt mutatták, hogy a volt KGST-országokban.csak annak függvényében nőhet a kereslet, ahogyan az egy főre eső nemzeti össz­termék alakul. Ebből kiindulva, a most közzétett osztrák adatok alapján az egykori Csehszlovákia 2011-re, Magyarország pedig 2019-re éri el Ausztria színvonalát, míg a románok lemaradása negyedszázad múltán még mindig 45 százalékos lesz. Ausztriát főként két szempontból foglalkoztatják a magyarországi gaz­dasági fejlemények. Az egyik: miként változik a jövőben a forint átváltási ár­folyama és tényleges vásárlóereje kö­zötti arány. Ez a különbség 1992-ben 55 százalékra rúgott. Vannak, akik úgy vélik, a magyar exportképesség fokozása radikális forintleértékelést követelne, sokan viszont óvnak min­ket ettől, mivel ez az „ország kiárusí­tását jelentené bagóért”. Az osztrákok szerint Ausztria szá­mára komoly veszélyforrás lehet, ha a környező országok a térség Hong­kongjává válnak. Főként azért, mert akárhogyan alakulnak is a valutaárfo­lyamok Európa keleti felében az elkö­vetkező években, a munkaerő „döm­pingára” a kétezredik évre is megma­rad: a különbség például Magyaror­szág esetében elérheti a több mint negyven százalékot. Ez - érthetően - nyugtalanítja nyugati szomszédunkat. A Dunaholding Amerikában Vállalatot alapított az Egyesült Ál­lamokban a Dunaholding Részvény­­társaság, melynek feladata az lesz, hogy képviselje a holdingot és a hosszú távú elképzelések szerint vál­lalja majd magyar cégek képviseletét az USA-ban, valamint amerikai cé­gekét Magyarországon - tájékoztatta az rt. nemzetközi igazgatója, Mészá­ros András az MTI-t. A Dunaholding Hungarian Con­sulting and Trade Limited (DHCTL) néven New Yorkban bejegyzett cég vezetője a napokban utazik Ameri­kába, s szeptemberben megkezdi működését a DHCTL. Mészáros András kifejtette: a ma­gyar gazdaságnak távlatilag is fontos érdeke a külföldi piacok bővítése, és ez volt a fő oka az alapvetően képvi­seleti tevékenységet ellátó vállalat létrehozásának. Úgy vélik, az ameri­kai-magyar üzleti kapcsolatok szer­vezésében komoly lehetőségeik van­nak. A Dunaholding vezetőségének meggyőződése szerint az amerikai befektetők érdeklődése is mindin­kább Magyarország, illetve Ke­­let-Európa felé irányul. Az ilyen irá­nyú törekvéseket segítik a Dunahol­ding kapcsolatai. CIB-kamatok A CIB Közép-európai Hitelbank Rt. - a pénzintézet korábban meghir­detett üzletpolitikájával összhangban — kamatai emeléséről döntött — tájé­koztatta az MTI-t a napokban Surá­­nyi György, a bank vezérigazgatója. Szeptember 1-től átlagosan 1-2 százalékkal növelte a bank betéti kamatlábait. A legmagasabb kama­tot, évi 17 százalékot a 6 hónapos le­kötésű betéteknél fizeti a CIB. Ezzel egyidejűleg 21,5 százalékra nőtt a bank hitelezésnél irányadó kamat­lába, a prime rate. A kamatváltás időpontjában 1 százalékkal emelked­tek a hitelkamatok. A CIB július 26-án már emelte a betétek kamatlábát. Az emelések után a változás betétfajtától függően összesen 2-3 százalékpontot ér el. Hiányosak a pénzügyi információk A közép- és kelet-európai kereske­delmi bankok pénzügyi számviteli irányelveinek továbbfejlesztése 1989 óta gyorsan halad még mindig, jelen­tősek a különbségek a Nemzetközi Számviteli Irányelvekhez képest. Ezt írja Andrew Clarke, a Price Waterho­use szakértője budapesti irodájának kiadványában. A tanulmány hiányosságként em­líti, hogy még nem sikerült változtatni a számvitel szemléletén: az új rend­szerek lényegileg továbbra is szabá­­lyozásközpontúak, így az új típusú ügyletek elszámolása számos nehéz­ségbe ütközik. A pénzügyi információk hiánya növeli a térség pénzrendszerein belül tapasztalható bizonytalanságot. Ked­vezőtlen továbbá az is, hogy a nyilvá­nos kimutatások követelményei sem nyugati színvonalúak. Csupán Ma­gyarországon kell bizonyos kiegészí­téseket és vezetőségi megjegyzéseket mellékelni. Félő, hogy a régióban a könyvelők nem tudnak lépést tartani a banki ügyletek gyors fejlődésével, és nem lesznek képesek az ügyletek je­lentőségének megfelelő elszámolá­sára. Ez meggátolhatja az éves beszá­molók felhasználóit abban, hogy tiszta pénzügyi kép alapján hozzák meg döntéseiket - írja a tanulmány. TANULMÁNYÚT BAJORORSZÁGBAN Német segítség magyar gazdáknak A Főfoto házassága Sikeresnek minősítette a piaci eredmények alapján a Főfoto Kft! és a Porst Ag. házasságát Erdélyi László Attila, ügyvezető igazgató. A forga­lom a privatizáció óta megduplázó­dott: az elmúlt évi 1,1 milliárd forint­tal szemben ebben az évben már több mint 2 milliárd forintra van kilátás. Az MTI tudósítójának az igazgató elmondta: a Főfoto állami tulajdon­ban lévő részvényeinek 97 százalékát 1991. október 1-jén vásárolta meg a svájci cég. Az azóta eltelt időszakban a magyar fotóvállalat folyamatosan vette fel a Porst-arculatot. Ország­szerte 153 üzletet alakítottak ki, ahol hatszázféle cikket forgalmaznak, el­sősorban fényképezőgépeket, filme­ket, vakut, videokazettát, rádiót és CD-lemezjátszót. Az új üzletek kia­lakítására tavaly 77 millió forintot fordítottak, míg a budapesti laborató­rium modernizálására 1,1 millió már­kát költöttek. Ezzel párhuzamosan több mint 100 fővel csökkent a lét­szám. Létrehozták a fővárosban a Porst Oktatási Központot, ahol eddig 12 tanfolyamon több mint 150-en sa­játították el a Svájcban bevált üzleti fogásokat. Ez év áprilisában megnyílt a Porst-hálózatban forgalmazott ter­mékek szervizmunkáira létrehozott foto és elektronikai szervize is. Brazil-portugál telefonszövetség Stratégiai szövetségre lépett egy­mással a távközlés területén a portu­gál Marconi és a brazil Embtatéi cég - jelentették be egyidejűleg Rióban és Lisszabonban. A szerződést aláíró Goncalo Sequeira Braga, a Marconi és Renato Árcher, az Embratel el­nöke elmondta, hogy összefogásuk­kal megerősítették pozíciójukat az éles nemzetközi versenyben, és fel­tornázták magukat a világ tíz legna­gyobb távközlési konzorciuma közé. Tervük között szerepel többek között a keletközép-európai piacokon tör­ténő pozíciószerzés is. A közeljövőben várhatóan sokrétű gyakorlati együttműködés alakulhat ki magyar és bajor gazdák között - tájékoztatta az MTI-t Kitzinger Já­nos, a Magyarországi Német Gazda­­szövetség elnöke. Az érdekképviseleti szervezet ve­zetője e kijelentését arra alapozza, hogy szeptember közepén a Magyar­­országi Német Gazdaszövetség szer­vezeteinek tagjaiból többen bajoror­szági tanulmányúton vesznek részt. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy magyar kezdő, illetve újra­kezdő mezőgazdasági vállalkozók, gazdák a gyakorlatban is megismer­kedhessenek a német farmgazdasá­gok működésével. Várhatóan szeptember 24-éig tar­tózkodik Magyarországon az a vi­lágbanki küldöttség, amely a hazai bankkonszolidációhoz nyújtandó kölcsönt készíti elő. A delegációhoz a tervek szerint az EBRD néhány szakértője is hamarosan csatlakozik - tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát szerdán a Magyar Nemzeti Bankban. A tárgyalások hétfőn kezdődtek meg. A világbanki szakértők a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyon­ügynökség és az Állami Vagyon­kezelő Részvénytársaság szakértői­vel folytatnak megbeszéléseket. Mint ismeretes, a kormány az idén tovább kívánja folytatni a múlt év­ben megkezdett bankkonszolidációt. Tavaly ennek keretében valamivel több mint száz milliárd forint ér­tékű rossz követelést vásároltak meg a bankoktól, tisztítva azok portfolióját. Az ez évi tervezett intézkedések a bankok újratőkésítését célozzák, és várhatóan kiterjednek az adós vállalatok reorganizációjára. A vi­lágbanki küldöttséggel folyó meg­beszélések témája az a hitel, amely a bankok újratőkésítésében nyújtana segítséget a magyar költségvetés-E programban részt vevők olyan német gazdacsaládoknál élhetnek és dolgozhatnak néhány hétig, akik ma­guk is szántóföldi növénytermesztés­sel és állattenyésztéssel foglalkoz­nak. A gyakorlati képzés költségeit - beleértve az odautazást, a szállást, az étkezést, valamint a baleset- és be­tegbiztosítást is - a német fogadó­partner állja. Emellett a résztvevők még némi zsebpénzt is kapnak. A Magyarországi Német Gazda­­szövetség elnöke reménykedik ab­ban, hogy ez a kapcsolat a jövőben mind szorosabbá válik, és egyre több gazdasági együttműködést eredmé­nyez a két ország mezőgazdasági vállalkozói között. nek. Nagysága egyelőre még nem eldöntött, de várhatóan meghaladja a száz millió dollárt. E hitelről a megbeszélések valószínűleg az év végén, vagy jövő év elején fejeződ­nek be, hogy a kölcsön folyósítása minél előbb megkezdődhessen. Emellett egy másik - szintén a bankkonszolidációhoz kapcsolódó - hitelmegállapodás előkészítése is szóba került. Ez az adósok, a nehéz helyzetbe jutott vállalatok reorgani­zációját segítené. A kölcsönnel kapcsolatos megbeszélések azonban még a kezdeti szakaszban vannak, s a megállapodás véglegesítése való­színűleg hosszabb időt vesz igénybe. A Magyar Nemzeti Banknál ugyanakkor elmondták azt is, hogy a Világbankkkal folytatott megbe­szélések sikeres befejezése, a hi­telmegállapodások aláírása nagyban függ attól, hogy létrejön-e a Nem­zetközi Valutaalappal tervezett megállapodás. Szabó Iván szeptember közepén utazik az Egyesült Államokba, és részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén. Várhatóan ebben az időben dönt a Nemzetközi Valutaa­lap igazgatótanácsa a Magyaror­szággal kötendő megállapodásról. Világbanki tárgyalások AZ IPAR A LEGVONZÓBB Magyarország továbbra is vezető helyen Ez év májusáig 5,3 milliárd dol­lár értékű külföldi tőkét fektettek be Magyarországon. A híresztelé­sekkel szemben hazánk továbbra is vonzó a külföldi beruházók szá­mára, s ezen a területen éllovas a térségben - mondotta Diczházi Ber­talan kormányfőtanácsos az MTI munkatársának. Közölte: a külföldi beruházások az év második felében a privatizá­cióhoz kötődve, főként a szálloda­­iparban, az élelmiszeriparban és a gépiparban várható. Az összes külföldi befektetés hu­szonnyolc-harminc százaléka az Egyesült Államokból, tizenkilenc­­húsz százaléka Németországból, ti­­zenhárom-tizennégy százaléka Ausztriából, hét-nyolc százaléka Franciaországból és Olaszországból származik. Jelentős befektetők még a japánok, a hollandok, a svédek és a belgák, valamint a nagy-britanniai vállalkozók. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a közép-kelet-európai térségbe áramló külföldi működőtőke több mint fele, ötvenöt százaléka érkezett Magyarországra. A külföldi befektetések túlnyomó többsége - 65-67 százaléka — az iparban valósult meg. Az iparon be­lül a gépipar és az élelmiszeripar vonzotta leginkább a külföldi be­fektetőket. Az összes invesztíció csaknem fele - 44-46 százaléka — a fővárosban és Pest megyében való­sult meg. Kedvelt régió még Észak-Dunántúl és az Alföld. A kormányfőtanácsos arról is tá­jékoztatott, hogy elsősorban az inf­­rasturktúra-fejlesztési programhoz kapcsolódóan várható a közeljövő­ben több száz millió dolláros kül­földi beruházás. Az előzetes számí­tások szerint az autópályaépítés, az új GSM rádiótelefon-rendszer kia­• A külföldi tőkebefektetők számára továbbra is vonzó a hazai élelmi­szeripar. lakítása, illetőleg a Matáv privati­zációja csaknem egymilliárd dollár tőkét vonz az országba. Számos zöldmezős beruházás folyik, illető­leg indul meg a közeljövőben. Diczházi Bertalan a győri Audi Motorgyárat, a körmendi bútorgyá­rat, a tiszaújvárosi koromgyárat, il­letve a veszprémi és az esztergomi autóalkatrész-üzemeket említette példaként. , A külföldi tőke meglehetősen %agy hányada szorosan kötődik a privatizációhoz. A beruházók nem­csak megvásárolják a volt állami vagyont, hanem annak hatékony működtetésére rövid időn belül alaptőkeemelést is végrehajtanak, így számolva, a Magyarországra érkező külföldi működőtőke két­harmada kapcsolódik a tulajdonos­­váltáshoz. > Vannak, akik úgy vélik, hogy a magyar exportképesség fokozása radi­kális forintleértékelést követelne.

Next

/
Thumbnails
Contents